ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
        Fidesz - Magyar Polgári Párt

T/5218.

 

Képviselői önálló indítvány

 

2001. évi ... törvény

 

a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi
LXXXVIII. törvény módosításáról

 

1. §

 

A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (2) bekezdésének számozása pedig (4) bekezdésre változik:

 

“(2) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre is alkalmazni kell, ha az a törvény hatályba lépése után vált esedékessé.

 (3) A kamatkövetelés esedékessé válásától a kamatkövetelés alapjául szolgáló kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartam minden időszakára a kamatmértéket megállapító törvényben az adott időszakra vonatkozóan meghatározott kamatmértéket kell alkalmazni.”

 

2. §

 

Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit csak a hatályba lépése után esedékessé vált kamatkövetelésre kell alkalmazni.

 

Indokolás

 

A Ptk-nak az ügyleti és a késedelmi kamat törvényes mértékére vonatkozó rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv) úgy módosította, hogy az említett kamat mértéke a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték. A Tv. kimondta azt is, hogy e módosítást csak a hatályba lépését követően keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazása azonban gondot okozott abban az esetben, ha a felek között olyan jogviszony állt fenn, amely ugyan a Ptk. módosítását megelőzően jött létre, de a kamatkövetelés már a törvény hatályba lépése után vált esedékessé. Ezekben az esetekben a törvény ismertetett szabálya kizárta, hogy a törvényes kamatmértékre vonatkozó új rendelkezések kerülhessenek alkalmazásra, így az a paradox helyzet állt elő, hogy a felek kapcsolatrendszerét adott esetben hosszabb távra meghatározó jogviszonyokban továbbra is a korábbi mértékű kamatkövetelések váltak érvényesíthetővé, noha maga a kamatkövetelés csak később, már a Tv. hatályba lépése után keletkezett. Ezekben az ügyekben a Tv. céljának megvalósulása vált kétségessé, hiszen ilyen esetben a törvényes kamatmértéknek az infláció csökkenő mértékével összhangban álló szabályozása valójában nem érvényesülhetett.

 

A Tv. hivatkozott átmeneti rendelkezése nem volt tekintettel arra a körülményre sem, hogy a törvényes kamatmértékre vonatkozó szabályok a szűkebb értelemben vett polgári jogviszonyok körén kívül számos más jogviszonyban is alkalmazásra kerülnek, így például a munkajogi, illetve a családjogi ügyekben is, ahol a jogviszonyok tartós, a felek kapcsolatát hosszú évekre, évtizedekre meghatározó jellege a tipikus. Ezekben az ügyekben még inkább nyilvánvaló, hogy a kamatmértékre vonatkozó szabályok alkalmazása nem függhet attól, hogy az adott jogviszonyok mikor keletkeztek, sokkal jelentősebb, a jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából meghatározóbb ugyanis az a körülmény, hogy e jogviszonyokban mikor állnak be azok a jogi tények, amelyek a kamatkövetelés keletkezésének és esedékessé válásának, illetve a kamatigény érvényesítésének alapjául szolgálnak.

 

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Tv. átmeneti szabályainak fentebb jelzett fogyatékosságát kiküszöbölve akkor is biztosítaná a törvényes kamat inflációkövető jellegének érvényesülését, ha a Tv. hatályba lépését megelőzően keletkezett jogviszonyból eredő, de a hatálybalépést követően esedékessé vált kamatigényről van szó. Végül a Javaslat azt is világossá tenné a jogalkalmazási gyakorlat számára, hogy a kamatkövetelés esedékessé válásától az annak alapjául szolgáló pénzfizetési kötelezettség kiegyenlítéséig terjedő időtartam minden időszakában az adott időszakra vonatkozó kamatmérték alkalmazásával kell az érintett felet terhelő törvényes kamatot megállapítani.

 

Minthogy a Javaslat a Tv. átmeneti rendelkezéseit módosítja, és a Tv. hatályba lépését követően is esedékessé váltak kamatkövetelések, a szabályozás visszamenőleges hatályának elkerülése érdekében szükségessé vált átmeneti rendelkezésként annak kimondása, hogy a Javaslatban megfogalmazottak csak e rendelkezések hatálybalépését követően esedékessé vált kamatkövetelések tekintetében alkalmazhatók.

 

Budapest, 2001. október 4.

 

Dr. Rubovszky György

Fidesz - Magyar Polgári Párt