A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a Nemzeti Földalapról
Előadó: Dr. Vonza András
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2001. október
2001. évi….. törvény
a Nemzeti Földalapról
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a termőföldeknek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának segítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre. A Nemzeti Földalap a birtokába kerülő, állami tulajdonban lévő termőföldvagyont a birtokpolitikai céloknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül hasznosítja.
1. §
(1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és – kivételesen – azon művelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történő használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtokpolitikai irányelveknek megfelelően, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít.
(2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(3) A miniszter a Nemzeti Földalap helyzetéről és a vagyonkezelő szervezet tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
2. §
(1) A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése:
a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos méretű birtokok kialakításának támogatása;
d) a Nemzeti Földalapba kerülő megműveletlen termőföldterületek hasznosítása, értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
e) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
f) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek cseréjéhez, illetve kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához földalap biztosítása;
g) a gyenge termőképességű területek más célú hasznosítása, helyi érdekű természetvédelmi területek kialakítása;
h) a hullámtéri területek, valamint a mentett oldali vízjárta területek földcseréje;
i) tározók, záportározók kialakítása;
j) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása.
(2) A Nemzeti Földalap rendeltetésszerű vagyonkezelése és hasznosítása a birtokpolitikai elvek szerint történik. A birtokpolitika elveit - ideértve a szociális földprogram szempontjait - a miniszter javaslata alapján a Kormány határozza meg.
3. §
(1) A miniszter a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (a továbbiakban: NFA Kht.) útján látja el.
(2) Az NFA Kht. alapítására, működésére - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közhasznú társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az NFA Kht. megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben dönthet, aminek alapján a miniszter az NFA Kht. nyilvántartásból való törlése iránt intézkedik.
4. §
(1) Az NFA Kht-ban az alapítói jogokat a miniszter gyakorolja.
(2) Az NFA Kht. ügyeinek intézését és a társaság képviseletét ellátó ügyvezetőt a miniszterelnök nevezi ki a miniszter véleményének kikérésével.
(3) Az NFA Kht. működését három tagú felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
(4) Az NFA Kht. a helyben adódó feladatokat a megyei FM hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el.
(5) Az NFA Kht. szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
5. §
(1) Az NFA Kht. százmillió forint összegű törzstőkével alakul meg, amit a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében erre a célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.
(2) Az NFA Kht. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni a vagyonkezelésébe adott vagyont s az e körbe tartozó vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. A gazdálkodására vonatkozó szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.
(3) Az NFA Kht. kizárólag egyszemélyes társaságként működhet, amelynek üzletrésze az állam kizárólagos tulajdonában van, és a kincstári vagyon részét képezi. Az NFA Kht. gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.
6. §
(1) E törvény hatálybalépésével a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők, továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével minden állami tulajdonú termőföld, amelynek vagyonkezelője addig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) volt, azok az állami tulajdonú termőföldek, amelyeknek nincs vagyonkezelője, vagy annak kiléte nem állapítható meg, valamint azok a földek, amelyek a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti eljárás (aranykorona hiány pótlása) követően megmaradtak, illetve nem tartoznak egyik földalapba sem, továbbá azok a termőföldek, amelyeknek tulajdonosa nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti termőföld vagyonkezelésére, haszonbérletére, vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésekben a KVI, illetőleg az ÁPV Rt. helyébe jogutódként az NFA Kht. lép.
7. §
(1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerülnek az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, hasznosítatlan állapotú termőföldek.
(2) Az e törvényben meghatározott jogügyletekkel kerülnek a Nemzeti Földalapba:
a) az állam elővásárlási jogának gyakorlásával vásárolt termőföldek;
b) a piacbefolyásolási szándékkal, illetőleg rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú, revitalizációs céllal vásárolt termőföldek;
c) adásvétel vagy csere által állami tulajdonba kerülő, hasznosítatlan állapotú termőföldek;
d) a Nemzeti Földalap részére ingyenesen vagy vételre felajánlott termőföldek.
8. §
(1) Az államot a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre, kivéve azt, ami a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépése előtt zártkerti földrészletnek minősült (a továbbiakban: zártkerti föld). Az elővásárlási jogot az állam képviseletében az NFA Kht. gyakorolja.
(2) A tulajdonos a vételi ajánlatot az NFA Kht-nak köteles megküldeni.
9. §
(1) A termőföld tulajdonosa az NFA Kht-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termőföldjét a Nemzeti Földalap részére.
(2) A felajánlást vissza kell utasítani, ha az zártkerti földre vonatkozik.
(3) Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget meghaladja.
10. §
(1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletekről az NFA Kht. vagyon-nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.
(2) A vagyon-nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást kell vezetni az NFA Kht. tudomására jutott olyan, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (belvizes, szíkes stb.) földrészleteket, amelyeknek a Nemzeti Földalap javára történő megvásárlása és természetvédelmi vagy vízkárelhárítási célú vagyonkezelése indokolt.
11. §
Az NFA Kht. a székhelyén, az internetes honlapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a nemzeti termőföldvagyonhoz tartozó, értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.
12. §
Az NFA Kht. a Nemzeti Földalapba került három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet készít, s ennek alapján kezdeményezi az illetékes körzeti földhivatalnál új, legalább három hektár területű földrészletek kialakítását.
A Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldek
hasznosítása
13. §
(1) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont az NFA Kht. a termőföldek eladásával, illetve haszonbérbe adásával hasznosítja.
(2) Az eladás első sorban az elővásárlási jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen, az NFA Kht. a termőföldet nyilvános árverésen értékesítheti.
(3) Vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljára történő eladás esetén nem kell versenytárgyalást, illetve árverést tartani.
(4) A termőföld haszonbérbe adása az előhaszonbérletre jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen az NFA Kht. nyilvános pályázatot hirdethet. Nem kell versenytárgyalást tartani, illetve pályázatot hirdetni, ha a haszonbérbe adás állami feladat ellátása vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében történik.
(5) Addig, amíg az NFA Kht. az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott módon nem tudja a termőföldet hasznosítani, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik a termőföld termőképességének fenntartásáról.
14. §
(1) A termőföld értékesítésére irányuló versenytárgyalást az NFA Kht. hirdeti meg. A versenytárgyalásra kerülő földrészletekről az NFA Kht-nál, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál a versenytárgyalás időpontját legalább harminc nappal megelőzően hirdetményt kell közzétenni.
(2) A versenytárgyalást az NFA Kht. által megbízott személy vezeti.
15. §
(1) Az árverésre a 14. §-ban meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A versenytárgyalás és az árverés lefolytatásának részletes szabályait az NFA Kht. által kiadott és a miniszter által jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot az NFA Kht.-nak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.
16. §
(1) A haszonbérletre vonatkozó pályázati felhívást az NFA Kht. hirdeti meg. A pályázati feltételeket a 15. § (1) bekezdése szerinti módon kell közzétenni.
(2) A pályázati eredmény alapján a haszonbérleti szerződést az NFA Kht. köti meg a pályázat nyertesével.
17. §
A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek értékesítése során azonos ajánlatok esetén – törvényben megjelölt elővásárlási jogosultakat követően – előnyben kell részesíteni a termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkező, élethivatásszerűen mezőgazdasági termelést folytató és ekként nyilvántartásba vett más természetes személyeket.
18. §
Termőföld haszonbérbe adásakor azonos feltételek esetén – törvényben megjelölt előhaszonbérleti jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a 17. § -ban meghatározott személyt.
19. §
E törvény alkalmazása során termőföld fogalmán a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.
20. §
(1) Az NFA Kht. alapító okiratát a miniszter e törvény hatálybalépése napján adja ki.
21. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
22. §
(1) Ez a törvény 2002. év január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. tv. 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"1.§ (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19.§-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja."
b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § (1) A kincstári vagyon tekintetében – törvényben meghatározott kivétellel - a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság útján.
(3) A Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a külön törvényben foglalt eltérésekkel e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
c) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 6. §-ának (2) bekezdése és 28. §-a (2) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.
a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslathoz
A 80-as évek végétől alapvető társadalmi-gazdasági változások következtek be hazánkban. Ezek egyik fő jellemzője a magántulajdonra épülő piacgazdaság kialakítása volt. Ennek eredményeként a kárpótlási és a részarány-földkiadási eljárások során mintegy két és fél millió személy jutott termőföldtulajdonhoz.
A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80%-a egy hektár, vagy annál kisebb méretű - esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedő - földterülettel rendelkezik. A kis méretű, számos esetben nem is egy település határában elhelyezkedő földrészletek nem alkalmasak hatékony mezőgazdasági tevékenység végzésére, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte. Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, képzettség hiánya, távoli lakhely stb. miatt nem kívánja, vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek általi illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdálkodásból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. A földtulajdon és a használat többek között a fentiek miatt jelentősen elszakadt egymástól. A termőterület több mint 40 %-a haszonbérletben van.
A Kormány birtokpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a gazdaságos birtokstruktúra, a családi gazdaságok kialakulásának elősegítése érdekében nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása a földpiac élénkítésében, a termőföld gazdaságos hasznosításának előmozdításában. Az általános birtokrendezés jogi és pénzügyi feltételrendszerének kialakítása mellett szükség van az állami tulajdonú termőföldek e célok érdekében történő felhasználása intézményes kereteinek kialakítására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A már meglévő állami tulajdonú termőföldvagyon a Nemzeti Földalaphoz kerül. A Nemzeti Földalap a jövőben állandóan változó vagyontömeget jelent azáltal, hogy vásárlás útján további termőföldek kerülnek állami tulajdonba, majd ezeket a birtokpolitikai céloknak megfelelő módon értékesítés, illetve haszonbérbeadás útján hasznosítanák, elősegítve a családi gazdaságok, a mezőgazdasági vállalkozók földhözjutását.
A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, de e tekintetben a tulajdonosi jogokat nem a pénzügyminiszter, hanem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja.
A 2. §-hoz
A Nemzeti Földalap célja a birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt fejlesztése, a működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, az agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása, a földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása, a földpiac élénkítése, a gyenge termőképességű területek más célú hasznosítása. A Nemzeti Földalap vagyonkezelése és hasznosítása a Kormány által meghatározott birtokpolitikai elvek szerint történik.
A 3-5. §-hoz
A Földalap körébe tartozó vagyon a kincstári vagyon része, de attól elkülönül, mivel az állam tulajdonosi jogait e vonatkozásban nem a pénzügyminiszter, hanem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. A vagyonkezelő szervezet pedig nem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, hanem a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által alapított NFA Kht. lesz.
A Nemzeti Földalap a birtokpolitika megvalósításának fontos eszköze. A birtokpolitika és az abból eredő állami feladatok meghatározása egyértelműen kormányzati kompetencia, a célokat az Országgyűlés által elfogadott kormányprogram határozza meg. Ezen kívül az Alkotmány 34. § (1) bekezdés e) pontjából is következik a birtokpolitikáért való kormányzati felelősség. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998. (IX.30.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint a miniszter gondoskodik a Kormány gazdasági programjának ágazati megvalósításáról. Ebből következik, hogy a birtokpolitikáért, illetőleg annak végrehajtásáért a kormányzati felelősség a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert terheli. Ezt a felelősséget fogalmazza meg általánosságban az Alkotmány 39. § (2) bekezdése, amely szerint a kormány tagja a Kormánynak és az Országgyűlésnek is felelős, és tevékenységéről köteles beszámolni.
A miniszter a kormányzati felelősségének akkor tud helytállni, ha az alkotmányos szabályokban meghatározott feladataihoz megfelelő eszközök állnak rendelkezésére. Ezért alkotmányjogi szempontból csak az a megfelelő, a kormányzati működést segítő megoldás, hogy a miniszter a birtokpolitika alakításáért viselt felelősség mellett, az ennek megvalósítására alkalmas eszközökkel is rendelkezzék.
A Javaslat csak az alapvető rendelkezéseket tartalmazza, a NFA Kht. részletes szervezeti és működési szabályait, valamint a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatot a miniszter hagyja jóvá. Az NFA Kht. törzstőkéjét, továbbá a szervezet kialakításával és feladatszerű működésével kapcsolatos fedezetét a költségvetési előirányzat biztosítja.
Az NFA Kht-nak nem lesz külön területi szervezete, a helyben adódó feladatokat a megyei FM hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el.
A Javaslat szerint a törvény rendelkezéseinél fogva, valamint a törvényben meghatározott jogügylettel az alábbi termőföldterületek tartoznak a Nemzeti Földalap rendelkezési körébe:
- a jelenleg is állami tulajdonban lévő termőföldek, az állami tulajdonban lévő erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők, továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével (az ÁPV Rt. által haszonbérbe adott termőföldek is, amelyek törvény erejénél fogva kerülnek át a Nemzeti Földalapba);
- piacbefolyásolási szándékkal, illetve indokolt esetben állami elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt termőföldek;
- revitalizációs céllal vásárolt rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú termőföldek;
- vásárlással, illetve csereföldként a földalaphoz került hasznosítatlan állapotú termőföldek;
- az állam (a földalap) részére felajánlott termőföldek;
- kárpótlási árverések után állami tulajdonban megmaradó termőföldek;
- olyan rekultivált területek (pl.: külfejtések), amelyek további, termőföld-ként történő hasznosításáról a tulajdonos nem kíván gondoskodni (vásárlás, felajánlás, hasznosítás megállapodás alapján);
- olyan földek, amelyek kezelésével, hasznosításával a Nemzeti Földalap vagyonkezelő szervezetét megbízták;
- egyéb úton az állam tulajdonába került termőföldek (pl.: öröklés, a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV tv. alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, hasznosítatlan állapotú földek);
- az 1999. évi XLIX. törvénnyel módosított 1993. évi II. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti földkiadások után (ún. aranykorona-hiány pótlása) megmaradt, illetve egyik földalapba sem tartozó földek.
A 8. §-hoz
A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a tulajdonossal szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a rendelkezési jog korlátozásának arányban kell állnia a korlátozással elérni kívánt céllal. A birtokpolitikai célkitűzések megvalósításához, a gazdaságos birtokstruktúra, a családi gazdaságok kialakulásának elősegítése érdekében nem nélkülözhető az állam fokozottabb szerepvállalása a földpiac élénkítésében. Ezért szükség van a termőföldre az államot megillető elővásárlási jog biztosítására. A termőföldtörvényben meghatározott sorrend alapján az NFA Kht. a családi gazdálkodót, a közös háztartásban élő családtagot és a helybenlakót követően élhet elővásárlási jogával.
A 9. §-hoz
A Nemzeti Földalap részére a termőföld tulajdonosa, ingyenesen vagy ellenérték fejében felajánlhatja a termőföldjét. Az ingyenes felajánlást csak abban az esetben kell visszautasítani, ha az volt zártkerti földre vonatkozik. Az ellenérték fejében felajánlott termőföld visszautasítható akkor is, ha az ellenérték a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget meghaladja.
A 10-12. §-hoz
Az NFA Kht. egyrészt vagyon-nyilvántartást vezet a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletekről, másrészt nyilvántartja a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, természetvédelmi célú vagyonkezelésre szoruló földrészleteket. A Javaslat szerint a Kht. közzéteszi az értékesítésre, vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét. A hatékony mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas, három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet kell készítenie az NFA Kht-nak.
A 13-16. §-hoz
A Nemzeti Földalap rendeltetése a termőföld lehető legrövidebb időn belüli hasznosítása, mely eladással, illetve haszonbérbe adással történhet. Annak érdekében, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukkal élhessenek, a termőföld eladása első sorban az ő részvételükkel megtartott és a sorrend szerint lebonyolított versenytárgyaláson történik. Ha ez eredménytelen, a termőföldet nyilvános árverésen kell értékesíteni. Nincs szükség azonban erre, ha vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljából történik a termőföld eladása. A haszonbérbeadásnál szintén érvényesülnie kell az előhaszonbérletre jogosultak jogának, ezért a haszonbérbeadás is az eladáshoz hasonló módon, versenytárgyalás alapján történik. Kivételt tesz azonban a javaslat e szabály alól, amikor a haszonbérbeadás valamely állami feladat ellátása, vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében történik.
Addig is, amíg a hasznosítás megtörténik az NFA Kht-nak gondoskodnia kell a termőföld termőképességének fenntartásáról a termőföldtörvény rendelkezéseinek megfelelően.
A versenytárgyalás, valamint az árverés részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott szabályzat határozza meg, a Javaslat csak a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza.
A Javaslat meghatározza a haszonbérbeadása vonatkozó pályázati felhívás szabályait is. A pályázat alapján történő haszonbérbeadásra akkor kerülhet sor, ha a versenytárgyalás alapján az NFA Kht. nem tudta haszonbérbe adni a termőföldet.
A 17-18. §-hoz
A birtokpolitika megvalósítása érdekében a nemzeti termőföldvagyon értékesítése során az elővásárlási jog biztosításával előnyt élveznek a családi gazdaságok, a családtagok és a helybenlakók. Őket követően előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató és már termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkezőket. A Javaslat biztosítja továbbá az előhaszonbérletre jogosultak számára is az előnyben részesítés kedvezményét arra az esetre, ha a haszonbérbeadás nem a jogosultsági sorrend szerint lefolytatott versenytárgyalás útján történik.
A 19-21. §-hoz
A záró rendelkezések között szerepel, hogy milyen határidők állnak rendelkezésére a különböző szabályzatok kiadására. Az NFA Kht. alapító okiratát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg adja ki a miniszter.
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a vagyonnyilvántartás, vagyonkezelés és hasznosítás részletes szabályainak rendeletben történő kiadására.
A 22. §-hoz
A Javaslat hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz, és rendelkezéseit összhangba hozza az egyéb jogszabályokkal, mindenekelőtt az államháztartási törvénnyel, amire a Nemzeti Földalapnak a kincstári vagyonon belüli elkülönítése miatt van szükség.