A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Vonza András
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2001. október
2001. évi ….. törvény
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról
1. §
(1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
“a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert legelő, rét, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó-, és gazdasági épület, épület-csoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese;”
(2) A Tft. 3. §-a a következő h)-n) pontokkal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
“h) családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldjén, az ahhoz tartozóként leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
i) a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat;
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat;
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább öt éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott;
4. legalább három év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;
k) mezőgazdasági tevékenység: növénytermelés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
l) kiegészítő tevékenység: falusi- és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru feldolgozás, elsődleges élelmiszer feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi- és állati eredetű hulladékok hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése;
m) helybenlakó: az a szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye azon a településen van, amelynek külterületén a termőföld vagy tanya fekszik, illetve az a lakóhelye belterületének határvonalától számított 15 km-en belül helyezkedik el;
n) helybenlakó szomszéd: az a helybenlakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld közvetlenül szomszédos a megvásárolni kívánt termőfölddel vagy tanyával.”
2. §
A Tft. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.”
3. §
A Tft. 9. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
(4) A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez, vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához."
4. §
A Tft. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben –, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos;
b) a közös háztartásban élő családtagot;
c) a helybenlakó szomszédot;
d) a helybenlakót;
e) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
f) a haszonbérlőt, felesbérlőt, és részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
g) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított, vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ.; közvetett tulajdonos az, aki egy vállalkozás tulajdoni hányadát, illetőleg szavazatait ebben a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetőleg szavazatain keresztül birtokolja vagy gyakorolja. “
5. §
A Tft. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani, egyebekben e jogokra, továbbá a telki szolgalmi jogra, valamint a földhasználati jog keletkezésére a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai megfelelően irányadók.”
6. §
(1) A Tft. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“13. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével – a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb (2)-(5) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg.”
(2) A Tft. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Az NFA Kht., mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet.”
7. §
A Tft. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“21. § A termőföldre és a tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha a haszonbérbe adásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos,
b) a 10. § b)-d) pontjaiban meghatározottakat;
c) a Nemzeti Földalap Kht. által kijelölt személyt;
d) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított, vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságot, amely az előhaszonbérleti jog megnyiltát megelőzően az adott terület haszonbérlője volt;
e) a 10. § d) pontjában meghatározottakat;
f) a volt haszonbérlőt, ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg.”
8. §
A Tft. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“22. § Egy személy legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Gazdasági társaság és szövetkezet esetében a korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetőleg a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalap Kht-tól haszonbérel.”
9. §
(1) A Tft. 25/A § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Aki a szerződés alapján termőföldet használ, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.”
(2) A Tft. 25/A § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatbavételtől számított harminc napon belül bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, a bejelentést a tulajdonosnak is alá kell írnia.”
(3) A Tft. 25/A § (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:
“A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni.”
(4) A Tft. 25/A § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2.számú melléklet 1. a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg.”
(5) A Tft. 25/A §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
“(7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni.
(8) Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosai a (6) bekezdés szerinti bírság megfizetésére egyetemlegesen kötelezhetőek.”
10. §
A Tft. 25/B § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“25/B § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés – részben vagy egészben – jogszabályba ütközik, a földhivatal – annak megküldésével – értesíti az ügyészt. A földhivatal akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be.”
11. §
(1) A Tft. a következő új 25/B §-al egészül ki, egyidejűleg a 25/B § jelölése 25/C §-ra változik:
“25/B (1) A földhivatalnak a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Az erdőkre vonatkozó adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat megkeresésre köteles átadni a körzeti földhivatalnak, amely az adatokat az ingatlan-nyilvántartás adataival hivatalból kiegészíti, szükség esetén a hivatalból nem pótolható adatok szolgáltatására felhívja az erdőgazdálkodót.”
(2) A Tft. – (1) bekezdés szerinti – 25/C. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, míg jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a Tft. 9. §-ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
(3) A Tft. a következő 25/D. §-sal egészül ki:
25/D. § (1) A szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – be kell nyújtani a földhivatalhoz azokat a szerződéseket, illetve jogokat biztosító vagy kötelezettséget vállaló nyilatkozatokat, amelyeket termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogára, haszonélvezeti jogára vagy bármely más az ingatlan-nyilvántartásba egyébként bejegyezhető jogra vonatkozóan a törvény 6. és 7. §-ában foglalt tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások hatálya alá eső személyekkel kötöttek, illetve ilyen személyek irányában tettek, feltéve, hogy e szerződéseket (jognyilatkozatokat) a jogszerzés bejegyzése érdekében még nem nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a szerződő feleket egyetemlegesen terheli, nem terjed ki azonban azokra a szerződésekre, jognyilatkozatokra (a továbbiakban együtt: szerződések) amelyeket a 25/A. § (2)-(3) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtottak, illetve bejelentettek.
(3) A szerződések benyújtására, ennek elmulasztására, valamint a szerződések nyilvántartásba vételére a 25/A.-25/C. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk. 361-364. §) az irányadók.”
12. §
A Tft. 46. §-a új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik.
“(3) Ha a más célú hasznosítást 1 hektárnál nagyobb területű termőföldre kezdeményezik – ideértve a belterületbe vonást is - az első fokú, illetve a másodfokú eljárásra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kijelölt körzeti, illetve megyei földhivatal illetékes.
(4) Egyidejűleg több, egymáshoz kapcsolódó, vagy már benyújtott kérelemhez kapcsolódó újabb más célú hasznosítás iránti kérelem esetén a (3) bekezdésben foglalt illetékességi szabályt kell alkalmazni.”
13. §
A Tft. 51. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A felmentési kérelemhez mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását tartalmazó okiratot.”
14. §
(1) A Tft. 52. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
/Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon/
“j) a más célú hasznosítást a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre, továbbá ha
k) saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából engedélyezik.”
(2) A Tft. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A (3) bekezdés j) és k) pontja szerinti mentesség nem vonatkozik a budapesti agglomerációhoz, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések területén fekvő termőföldek más célú hasznosítására.”
15. §
(1) A Tft. 90. §-ának (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa/
“e) a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait;
f) a termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések alakszerűségének követelményeit;
g) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat.”
(2) A Tft. 90. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
a) a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat;
b) a földminősítés részletes szabályait
rendelettel megállapítsa.”
16. §
A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:
“91. § A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a csatlakozási szerződés szerint önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végző személy tekintetében a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a termőföld használatára vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.
17. §
A Tft. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, legelő, rét, nádas, fásított terület, és halastó esetében az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell.”
18. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a Tft. 7. §-ának (2) bekezdése, 23. §-a valamint 25/A §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvény 4., 6. és 7. §-ai a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.
(3) A Tft. 25/D. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy e szerződéseket a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül kell nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.
INDOKOLÁS
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, továbbá a kárpótlási, szövetkezeti, valamint a földkiadásra vonatkozó törvények átalakították a termőföldek tulajdoni viszonyait.
A földprivatizáció - ami lényegében befejezettnek tekinthető - eltérő gazdasági, társadalmi helyzetű és teljesítő képességű, erősen megosztott népességcsoportokat jutatott földtulajdonhoz. A fő választóvonal a mezőgazdaságban dolgozó, másfelől az azon kívüli földtulajdonosok között húzódik. Az utóbbi tulajdonosok nem rendelkeznek termelési tényezőkkel, a földet termelőeszközként nem képesek hasznosítani, ezért csupán a haszonbérlettel elérhető jövedelemszerzésre, illetőleg telekspekulációkra törekednek.
A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásának, valamint a semmis szerződések megállapításának hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges a termőföldről szóló törvény módosítása.
Az ésszerű földhasznosítás szempontjain túl a szabályozásnak az is célja, hogy elsődlegesen az agrártermelők földszükségleteit elégítse ki, továbbá megszilárdítsa a családi munkaerőn alapuló magángazdálkodást, mindezt úgy, hogy a szabályozás ne legyen ellentétes a piac szabadságával, és diszkriminatív módon ne szűkítsék le a potenciális földtulajdonosok körét.
Ebből a helyzetből kiindulva a termőföldről szóló törvény módosítása a jelzett problémák megoldásának eszközeként szolgál.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartással összhangban a termőföld fogalmi meghatározását pontosítja, illetve kiegészíti a gyep helyett a legelő és a rét, továbbá a fásított terület művelési ágakkal.
A tanya fogalmát a jelenlegi törvényi szabályozás tágan határozza meg, így nemcsak a lakó- és gazdasági épület együttese, hanem esetleg csupán a gazdasági épület (pl. présház) a hozzá tartozó földdel is tanyának minősülhetett. A tanyafogalom meghatározásának a tulajdonszerzés szempontjából kiemelkedő jelentősége van, így a tanya kizárólag a lakó és gazdasági épület, épületcsoport komplexumaként fogadható el. Ezért a javaslat a lakó és a gazdasági épület együttes meglétét határozza meg az egyéb feltételek mellett a tanya fogalmánál.
A javaslat kiegészül a családi mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmakkal, meghatározza a családi gazdaság, a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagjai, a mezőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység fogalmát. Így a családi mezőgazdasági vállalkozások támogatásával kapcsolatos jogszabályok, a termőföldről szóló törvényben rögzített fogalmakra épülhetnek. Kiegészül továbbá a javaslat szerint a törvény értelmező rendelkezéseinek köre a helybenlakó, valamint a helybenlakó szomszéd fogalmával. A helybenlakó fogalmát a javaslat alternatív módon határozza meg annak érdekében, hogy a szabályozás alkalmazkodjék az ország településszerkezeti sajátosságaihoz.
Az erdőbirtokossági társulatok eddig kivételt jelentettek a jogi személy földtulajdonszerzésének tilalma alól. Ez a szabály gyakran a szerzési tilalom kijátszásához vezetett, ezért a javaslat megszünteti az erdőbirtokossági társulat privilegizált helyzetét. Eredetileg sem volt indokolt az erdőbirtokossági társulat tulajdonszerzésének lehetővé tétele, hiszen a többi, kivételezett jogi személy (állam, önkormányzat, stb.) számára közfeladataikra való tekintettel tette lehetővé a törvény a tulajdonszerzést, az erdőbirtokossági társulat viszont kifejezetten magáncélú jogi személy.
A 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy földhivatali eljárásban széles körű bizonyítás felvételére nincs lehetőség, a földhivatal elsősorban az iratok alapján dönt, így alapvető szabály, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége miatt a kérelem elutasítására a földhivatal által csak akkor kerülhet sor, ha az okirat nyilvánvalóan érvénytelen. A jelenlegi nyilvántartás alapján azonban teljes körűen nem követhető nyomon, hogy a szerző fél által megszerzett termőföld területnagysága vagy AK értéke a törvényi korlátot meghaladja–e, így a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozattételi kötelezettség terheli a szerző felet arra vonatkozóan, hogy a tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátokba. A földhivatal a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőrizheti, ami a törvény 9. § (1) és (2) bekezdéséből következik.
A termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez, vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.
A 4. §-hoz
A családi gazdálkodás zavartalanságának, akadálytalanságának, valamint a helybenlakó agrártermelők földszükségleteinek kielégítése, továbbá az egészséges birtokszerkezetek kialakításának elősegítése érdekében a termőföldet érintő elővásárlási jog módosítása szükséges. A működő földpiacnak minimális feltételei közé tartozik a tulajdonjog gyakorlásának, a tulajdonnal való rendelkezésnek minimális korlátozása a közérdekkel összhangban, valamint a jogügyletek átláthatóságának megteremtése.
Első helyen a családi gazdálkodót és a gazdálkodó család tagjait illeti meg elővásárlási jog, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel, vagy tanyával közvetlenül szomszédos. Ezt követik a közös háztartásban élő családtagok, majd a helybenlakó szomszéd. Ha több helybenlakó szomszéd van, akkor az eladót illeti meg a döntés joga, hogy melyik szomszéd élhet az elővásárlási jogával. A helybenlakó szomszédot követi az egyéb helybenlakó, majd a magyar államot illeti meg az elővásárlási jog a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. Az állam részére biztosított elővásárlási jog célja a birtoktagoltság felszámolása, és a birtokösszevonás elősegítése. A haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt illeti meg ezt követően az elővásárlási jog. Ezt követi az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított, vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen, vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ.
Az 5. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv tiltó rendelkezése hiányára hivatkozó bírói gyakorlat alapján nincs akadálya annak, hogy termőföldre vonatkozóan szerződés alapján jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet alapítson haszonélvezeti, vagy használati jogot. A jogviszonyra a Ptk. szabályai az irányadók, így magánszemélyek esetében nincs korlátozás a mezőgazdasági rendeltetésű föld területének nagyságára vonatkozóan. A Ptk. törvényi rendelkezéseire figyelemmel - nevezetesen, hogy a haszonélvezet és a használat természetes személyhez kötődő olyan személyes szolgalom, amely mindig csak korlátozott időre szól és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn -, továbbá a haszonélvezet és a használat jogi rendeltetésére tekintettel, a törvény korlátozó rendelkezései kijátszásának megakadályozása érdekében a javaslat szerint a haszonélvezet és használat jogának szerződéssel való alapítására a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 6. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Földalapból huzamosabb időre lehessen termőföldet haszonbérelni. Az ilyen haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 50 év lehet.
A 7. §-hoz
A javaslat az előhaszonbérleti jogra jogosultak sorrendjét az elővásárlási jogra jogosultak sorrendjétől eltérően állapítja meg. Az egyéb helybenlakót és a volt haszonbérlőt megelőzi az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett terület haszonbérlője.
A javaslat szerint előhaszonbérleti jog illeti meg az NFA Kht. által kijelölt személyt is.
A 8. §-hoz
A haszonbérelhető föld területnagysága módosítást igényel, mert jelenleg diszkriminatív szabály érvényesül a magánszemélyek hátrányára. Ezért a javaslat egységesíti 2500 hektárban, illetve 50000 AK-ban a haszonbérelhető termőföldterület felső határát. Ugyanakkor változatlanul hagyja azt a lehetőséget, hogy ebbe a mértékbe ne számítson bele a szövetkezet vagy gazdasági társaság tagjától, illetve a névre szóló részvény tulajdonosától, valamint a Nemzeti Földalap Kht-tól haszonbérelt termőföld.
A 9-11. §-hoz
A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása, felszámolása tekintetében jelentős a földhasználati nyilvántartási rendszer szerepe, ezért a földhasználati nyilvántartásnak egységesen, területi határ nélkül valamennyi termőföldre ki kell terjednie, valamint naprakésznek és a földhivatal számára teljes körűnek kell lennie. A javaslat kiterjeszti a haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés, vagy szerződési kikötés esetén az ügyész perindítási jogát, és a 9. § (4) bekezdése szerinti érvénytelenségi szabályt. A javaslat a használati szerződés bejelentésének elmulasztása esetére a bírságon kívül további szankcióként a szerződés érvénytelenségét határozza meg.
A 12-14. §-hoz
A javaslat módosítja a termőföld más célú hasznosításait is. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az 1 hektárnál nagyobb területű termőföld tekintetében kezdeményezett eljárásra különös illetékességi szabályt állapít meg.
A javaslat szerint, ha a termőföld más célú hasznosításának kezdeményezése során a beruházó személye elválik a termőföld tulajdonosától, a földhivatali engedélyhez, valamint az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége alóli felmentés megadásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges, ugyanis a tulajdonosnak a termőföld tulajdonával kapcsolatos rendelkezési joga ebben az esetben sem sérülhet.
A termőföld más célú hasznosítása esetén a törvényben meghatározott esetekben nem kell földvédelmi járulékot fizetni. A javaslat a földvédelmi járulék alóli mentességet két esettel bővíti. Ha a termőföld-tulajdonos a törvény hatálya alá tartozó földön 400 négyzetmétert meg nem haladó területnagyságig beruházást végez, mentesül a földvédelmi járulék megfizetése alól. A lakásépítés támogatása érdekében szintén járulékmentes a saját célra történő lakásépítés, valamint az önkormányzati bérlakásépítési program megvalósítása céljából történő más célú hasznosítás.
A 15. §-hoz
A javaslat felhatalmazza a Kormányt, hogy rendelettel állapítsa meg a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait, és a termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések alakszerűségének követelményeit. A javaslat a családi gazdaságokkal kapcsolatos alapfogalmakat határozza csak meg, ezért szükséges, hogy a Kormány felhatalmazást kapjon a családi gazdaságok létrehozásának, nyilvántartásba vételének és működésének részletes szabályai megállapítására.
Kiegészül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felhatalmazása is azzal, hogy a védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat, és a földminősítés részletes szabályait rendelettel állapítsa meg.
A 16-17. §-hoz
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és használatára vonatkozóan külön törvényt kell alkotni.
A földvédelmi járulék mértékének megállapítása kiegészül a termőföld fogalmi meghatározásába beépített legelő, rét és fásított területek művelési ágakra vonatkozóan.