A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Vonza András
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2001. október
2001. évi….. törvény
1. §
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (továbbiakban: Fkbt.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:
“5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: FM hivatal) részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.
(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.
(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.
(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.”
2. §
(1) A Fkbt. 7/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 4000 Ft/AK értékben.”
(2) Az Fkbt. 7/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A (4) bekezdésben megjelölt kártalanítási határozat kézbesítésére és a képviseleti jogosultságra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(7) A kártalanítási határozat eredménytelen kézbesítéséről az FM Hivatal értesíti az FVM Költségvetési Irodát a kártalanítási összeg felesleges kiutalásának megelőzése céljából.”
3. §
A Fkbt. a következő 9/C. §-sal egészül ki:
“9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását az FM Hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.
(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal – az állami költségvetés terhére – változási vázrajzot készít.
(3) A sorsolási jegyzőkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre az FM Hivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.
(4) Az illetékes körzeti földhivatal a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak – a tulajdonos aláírásával igazolt módon – birtokba adja.
(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, az FM Hivatal által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.
(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.
(7) Az FM Hivatal a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.
(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.
(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.
(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be az illetékes FM hivatalnál a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz címezve.”
4. §
A Fkbt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:
“9/D. § Aki az 5/B. § (1) szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet a még kiadatlan igazolt Ak értéke ellenében - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet, vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értékben.”
5. §
(1) A Fkbt. 12/F. § (1) - (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az illetékes körzeti földhivatalnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-ig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit az állam akkor viseli, ha az önálló ingatlanná alakítást igénylő tulajdonos 2002. március 1-éig benyújtott kérelmében kötelezettséget vállal arra, hogy azt öt évig saját maga műveli.
(3) A (2) bekezdés szerinti megosztás során illetékes körzeti földhivatal a megosztás költségeinek erejéig a földhivatal javára az önálló ingatlanra jelzálogjogot jegyez be. A jelzálogjogot - annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt év elteltével - a tulajdonos kérelmére az illetékes körzeti földhivatal törli.
(4) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban a földhivatal által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyben a megosztási költség erejéig az önálló ingatlannak jelzálogjoggal történő megterheléséhez hozzájárul. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.
(5) A további években kezdeményezett megosztások költségei a kérelmezőket terhelik.”
(2) A Fkbt. 12/F. §-a a következő (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
“(6) A kérelem alapján a körzeti földhivatal meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. A megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területrészén kell kezdeni.
(7) A körzeti földhivatal a (7) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.
(8) A körzeti földhivatal a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.
(9) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(10) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen a körzeti földhivatalnál a megyei földhivatalhoz címzett kifogás nyújtható be.
(11) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak.
(12) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
(13) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.”
6. §
(1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Ha a szövetkezet (jogutódja) az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaknak a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány termőföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerülnek.
(7) Aki a vagyonnevesítés szabályai szerint jogosultságát hitelt érdemlően igazolja a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet, vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értéken.”
b) az Ámt. 25/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
c) az Ámt. 25/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Ha az árverésen a termőföldre nincs vételi ajánlat, a kérdéses földrészlet a becsérték feléért a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerül.
(6) Az így befolyt vételárat a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani.”
d) az Fkbt. 9. § (2) és (3) bekezdései, a 12/G. §, 12/H. §, 12/I. § és 12/J. §-ai hatályukat vesztik.
a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A földkiadási eljárás során - a kárpótlást követően - sajnálatos módon tovább nőtt a táblák elaprózódása és nagy számban keletkezetek olyan földrészletek, amelyek tulajdonosainak száma irreálisan magas, illetve igen alacsony a tulajdoni hányad.
Számos földrészletet közös tulajdonként adtak ki függetlenül attól, hogy a földkiadó bizottság vagy az FM hivatal hajtotta-e végre az eljárást.
A részarány-föltulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent, továbbá a nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is ismerik egymást.
Az ingatlanok használatát az osztatlan közös tulajdoni forma akadályozza és érdekellentétek, nézeteltérések forrása. Az eredeti részarány-tulajdonosi címlisták elavultak, a tulajdonosok egy része elhalálozott, vagy elköltözött, ismeretlenné vált. Az örökösök nem vállalják a pár század AK értékre lefolytatandó hagyatéki eljárást. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek jelentős része parlag. A földvédelmi és talajvédelmi hatóságok ellenőrzési és intézkedései a fentiek következtében nagyrészt eredménytelenek.
A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás talán legkritikusabb és a gyakorlatban legtöbb problémát okozó része a közös tulajdon megszüntetése, amit az 1993. évi II. törvénynek az 1999. évi XLIX. törvénnyel történő módosítása igyekezett feloldani.
A gyakorlatban kialakult helyzet alapján bebizonyosodott, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellőképen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló, egészséges birtoktestet tudjon kialakítani. A jelenlegi szabályozás szerint a társtulajdonos, aki önálló ingatlanként kívánja művelni a tulajdonát képező földrészletet - még az Fkbt. fenti törvénymódosítását követően is - , csak nagy nehézségek árán tudja elérni célját. Elég legyen itt csak arra hivatkozni, hogy a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közgyűlésének határozatát igényli, az eljárás nem kis költséget ró a tulajdonostársakra.
Addig, amíg fennáll a jogközösség, a tulajdonosok csak társaikkal teljes akarategységben és az egész dologra kiható módon cselekedhetnek, érdekeiket egymáshoz igazítva és összehangolva. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, jogosult a dolgot használni és a dologból hasznokat szedni. Ezek a jogok - elvileg - a tulajdonostársakat az egész dologra nézve megilletik, gyakorlatilag azonban a jogok zavartalan gyakorlásához elengedhetetlen a birtoklás és a használat kérdésében való megegyezés. A fentiek szerint mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdont hogyan használják. A használatra vonatkozó megállapodás tartalmát a tulajdonostársak szabadon alakíthatják ki.
Abban az esetben, ha a tulajdonostársak a közös dolog használatát rendezik, a használat megosztása még nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését, így annak folytán a társtulajdonos a dolog neki jutó részére nem nyerhet rendelkezési jogot.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének elősegítése céljából a Javaslat alapján minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan Ak értékkel rendelkezik, az illetékes földművelésügyi hivatalhoz (FM hivatal) írásbeli kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy részarány-tulajdona önálló ingatlanként, vagy osztatlan közös tulajdonként történő kiadását kéri. Arra nézve, hogy a részarány-tulajdonos a földkiadási eljárással kapcsolatos igényeinek a fenti módon érvényt szerezzen, a törvény hatálybalépésétől, illetve a földalap kijelölésének jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belüli időtartam áll a rendelkezésére, a jogvesztés terhével.
Abban az esetben, ha az összes lehetséges földterület kiadása után is maradnak kielégítetlen földkiadási igények, akkor a részarány-tulajdonos az államtól az eddigieknél magasabb kártalanítási összeget kap. Annak érdekében, hogy valamennyi erre jogosult részarány-tulajdonos az FM hivatal által meghozott, kártalanításról rendelkező határozatot megkapja, a határozat kézbesítésére vonatkozó szabályozás rendezést igényelt.
Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik a fenti határidőben és módon a részarány-tulajdonuk önálló ingatlanná alakítását kérték, az FM hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, melynek során a hivatal az Ak értékek figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.
A sorsolásról készült jegyzőkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít, mely munkarész alapján kerülnek átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásba az önálló földrészletek. Ezek után, már önálló helyrajzi számú földrészletekre hozza meg az FM hivatal a végleges földkiadásról rendelkező határozatait, majd ennek alapján tűzi ki a földhivatal a kiadandó földrészletet, melyet a tulajdonos számára birtokba ad.
Azon részarány-tulajdonosok esetében pedig, akik részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását kérték, de a kiadható önálló földrészlet a törvényben előírt legkisebb területnagyságot az AK érték alapján nem éri el, illetve osztatlan közös tulajdonba adását kérték, akkor az FM hivatal nyilvános sorsolása alapján az adott földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik. Az FM hivatal a sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. A sorsolás lefolytatását, valamint azzal szembeni jogorvoslati lehetőséget illetően külön eljárási szabályok kerültek megalkotásra.
Abban az esetben, ha a korábban már lefolytatott földkiadás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezték, akkor az illetékes földhivatalnál bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az osztatlan közös tulajdon megszüntetését annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Ebben az esetben az írásbeli kérelmet a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban pedig évenként március 1-ig lehet benyújtani. A kérelem kötelező tartalmi elemeiről a törvény külön rendelkezik.
A megosztásra, valamint a sorsolásra vonatkozó eljárásra a földhivatalnak van hatásköre, melyet a törvényben előírtak alapulvételével kell lefolytatni. A sorsolás ebben az esetben a kiosztási sorrendet állapítja meg, melynek alapján a földhivatal tulajdonosokat a tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez rendeli.
A sorsolásra vonatkozóan az FM hivatal által lefolytatandó sorsolás szabályai megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a sorsolás lebonyolítása elleni kifogás elbírálására a körzeti földhivatal felettes szerve jogosult. Azok a tulajdonos társak, akik az önálló földrészletek kialakítását nem kérték, a továbbiakban is tulajdonközösségben maradnak.
A költségviselés vonatkozásában a megosztás költségei az államot akkor terhelik, ha az önálló ingatlanná alakítást igénylő tulajdonos 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmében vállalja, hogy az így kialakított földrészletet öt évig saját maga műveli. A további években kezdeményezett megosztások költségei a kérelmezőket terhelik.
Tekintettel arra, hogy a földkiadás befejeztével a szövetkezetek földhasználati joga megszűnik, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény vonatkozó rendelkezései is módosításra kerülnek. Amennyiben a szövetkezet, illetőleg annak jogutódja a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy – a vagyonnevesítés szabályai szerint – a maradványföldeket a tagok és az alkalmazottak tulajdonába adja, ezek a földek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerülnek. Ezt követően, aki a tulajdonosi jogosultságát a törvény szerint igazolni tudja, választása szerint a Nemzeti Földalap földkészletének terhére termőföldre vagy pénzbeli kártalanításra tarthat igényt. Ennek pénzügyi fedezetét a Nemzeti Földalap működési költségei körében kell tervezni.
A jogutód nélkül megszűnt szövetkezet után maradó fel nem osztott termőföldvagyon FM hivatal által történő árverési értékesítése sok esetben azért hiúsul meg, mert az ingatlant még a becsérték alatt sem lehet értékesíteni. A törvénymódosítással az árverésre a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a fenti, irányadó jogszabály alapján sem lehet értékesíteni a termőföldet, akkor a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerül. A befolyt vételár felosztására irányuló szabályok változatlanul maradnak. A kártalanítási összeg megemelését az eltelt idő és a földárak emelkedése indokolja.