T/5467.
2001. évi …….. törvény
a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. § (1) A kőolaj és kőolajtermék behozatala után az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni és fenntartani.
(2) A biztonsági készlet mértékének meg kell felelnie folyamatosan minden naptári év április 1-től a következő naptári év március 31-ig a következő három kőolajtermék-csoport mindegyikéből legalább 90 napi átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
1. benzin típusú üzemanyagok (2710 00 26 00, 2710 00 27 00, 2710 00 29 00, 2710 00 32 00, 2710 00 34 00, 2710 00 36 00, 2710 00 37 00);
2. kerozin (2710 00 51 00), gázolaj típusú üzemanyagok (2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01) és tüzelőolajok (2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02);
3. fűtőolajok (2710 00 74 00, 2710 00 76 00, 2710 00 77 00, 2710 00 78 00).
(3) A biztonsági készletet kőolaj és a (2) bekezdés 1-3. pontjaiban felsorolt kőolaj termékek, valamint ezen termékek előállítására használt félkész termékek formájában lehet készletezni. A késztermékeket a tényleges tömegük alapján, a kőolajat (2709 00 90 00) és a félkész termékeket az alábbi módok egyike alapján kell figyelembe venni:
a) az egyes termékcsoportok azon tömeg aránya szerint, amelyben azokat az ország finomítói az előző naptári évben előállították,
b) a finomítók folyó évi termelési programja szerint, vagy
c) az előző naptári évben előállított összes készletezési kötelezettség alá eső termék és a felhasznált kőolaj tömegének aránya szerint.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott első két termékcsoportban a teljes készletezési kötelezettség legfeljebb 40 %-áig, a harmadik termékcsoportban pedig legfeljebb 50%-áig helyettesíthető kőolajjal vagy félkész termékkel. A harmadik termékcsoportban meghatározott fűtőolajokat a készletezési kötelezettség legfeljebb 50 %-áig erőművi gázturbina üzemanyaggal is lehet helyettesíteni.
(5) A készletezési kötelezettség az előző naptári év belföldi fogyasztásán alapul. A belföldi fogyasztásnak azt a részét, amelyet a belföldi kőolaj kitermeléséből származó termékekkel fedeznek, a készletezési kötelezettség számítása során a belföldi fogyasztás legfeljebb 25 %-a erejéig le lehet vonni. A készletezési kötelezettség mértékét minden naptári év március 31-ig újra kell számítani, és a készletet az új számítás szerinti mértékre július 31-ig kell kiegészíteni. Amennyiben a tényleges készletszint a 90 napi előírt mértéket meghaladja, a 99 napi átlagos belföldi fogyasztást meghaladó mennyiséget az adott év során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését.
(6) A belföldi fogyasztás számítása – figyelemmel az (5) bekezdés második mondatára – a (2) bekezdésben meghatározott kőolajtermék és a (3) bekezdésben meghatározott kőolaj és kőolaj félkész termék belföldi forgalomba hozott, illetve külföldön értékesített mennyiségének egyenlegén alapul.
(7) A belföldi forgalomba hozott mennyiség e törvény értelmében
a) az Európai Unió tagállamaiból (a továbbiakban: tagállam) belföldi felhasználásra, forgalmazásra vagy raktározásra behozott mennyiség,
b) a nem tagállamból belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiség,
· a biztonsági készletből belföldi felhasználásra, illetve értékesítésre felszabadított mennyiség.
(8) Külföldön értékesített az a kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség,
a) amely a külön jogszabály rendelkezései szerint igazoltan tagállamba került kiszállításra,
b) amelyet a vámhatóság igazoltan végleges rendeltetéssel nem tagállamba kiléptetett.
(9) Behozatalnak minősül a (7) bekezdés a)-b) pontjai szerint belföldre került kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség.
(10) E törvény értelmében nem minősül behozatalnak, illetve kivitelnek a közúti, vízi- vagy légijármű üzemanyag-tartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele.”
2. § A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. § (1) Nem kell biztonsági készletet képezni és a 37. § (1) bekezdés alapján tagi hozzájárulást fizetni, illetve a 38. § (3) bekezdése szerint visszaigényelhető a tagi hozzájárulás azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után,
· amelyet a Magyar Honvédség használ fel, vagy saját felhasználásra tartalékol,
· azon mennyiség után, amelyet az e törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be,
· amelyet más állam készletezési céllal a Magyar Köztársaság területén tárol,
· amelyet az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légijárművek és hajók üzemanyagaként használnak fel, vagy saját felhasználásra tartalékolnak,
· továbbá azon kőolajtermék mennyiség után, amelyet vegyipari, kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra hoztak be kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, 200 kg-ot nem meghaladó egyedi tömegben.
(2) Nem kell biztonsági készletet képezni és a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján visszaigényelhető azon kőolajtermék mennyiség után,
· amelyet nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként, illetve
o amelyet kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra ömlesztett áru formájában vagy 200 kg-ot meghaladó egyedi tömegben kiszerelve
hoztak be, közvetlenül a végső felhasználó számára, továbbá
c) amelyet kőolaj belföldi feldolgozásával gyártottak és nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként értékesítettek,
és az említett célokra igazoltan használtak fel.
(3) Visszaigényelhető a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján az után a kőolajtermék mennyiség után, amelyet a nemzetközi forgalomban közlekedő – külföldi és belföldi lajstromjelű – légijármű üzemeltetésére használnak fel vagy ilyen célra értékesítenek vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol.”
3. § A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § A biztonsági készlet összetételét – a 3. § (2)-(5) bekezdéseiben, valamint a 4. §-ban foglaltakra tekintettel - a Szövetség határozza meg a hazai fogyasztási mutatók figyelembevételével.”
4. § A Kt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“6. § (1) A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely
a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van, valamint a tranzit-szállítmányok készleteivel, az elosztóállomások tárolótartályaiban lévő készletekkel és a végfelhasználók által fenntartott készletekkel;
b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);
c) a Magyar Honvédség (MH) tulajdonában van, valamint az MH részére fenntartott készletekkel;
d) mobil technológiai és kereskedelmi készlet, amelynek szintje műszaki, illetve jogi eszközökkel nem biztosított.
(2) A készletezési kötelezettség csak abban az esetben teljesíthető nem szabványos félkész (közbenső) termékekkel, illetve keverő komponensekkel, ha ezek a késztermékre jellemző mennyiségi arányban állnak rendelkezésre és csak olyan mértékig vehetők figyelembe a készlet részeként, amilyen mennyiségű készletezendő késztermék belőlük előállítható.”
5. § A Kt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. § (1) A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.
(2) A Szövetség kormányközi megállapodás alapján biztonsági készletet tárolhat más tagállam területén, illetve más állam szervezetei biztonsági készletet tárolhatnak a Magyar Köztársaság területén.
(3) A Magyar Köztársaság területén más állam által tárolt biztonsági készletek felett az adott állam készletező szervezeteinek rendelkezési joga érvényesül.”
6. § A Kt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)
· azon időpontról, amikor a biztonsági készlet a kötelező szint alá csökken,
· a felhasználás indokairól,
· a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
· a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.”
7. § A Kt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok, akik (amelyek) készletezési kötelezettség alá eső kőolajat, illetve kőolajterméket hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.
(2) A szövetségi tagság az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.”
8. § A Kt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeit a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó bevételeit különösen a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére fordítja.”
9. § A Kt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság.”
10. § A Kt. 19. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közgyűlés feladata)
“b) az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megválasztása, illetve felmentése, valamint a felügyelő bizottság létszámának meghatározása, tagjai díjazásának megállapítása; továbbá az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése.”
11. § A Kt. a következő új alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
26/A. § (1) A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminiszter jelöli ki, további tagjait a közgyűlés választja három évre. A felügyelő bizottság 3-5 tagból áll, a tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyűlés hagyja jóvá.
(2) A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre a Szövetség működésének, tevékenységének jogszerűségi szempontból történő vizsgálatára terjed ki.
Ennek körében köteles megvizsgálni:
a) a közgyűlés napirendjén szereplő minden üzletpolitikai előterjesztést,
b) minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,
c) a számviteli törvény szerinti éves beszámolót.
A közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat az a) és a c) pontban foglaltak esetén.
(3) A felügyelő bizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik és tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesülhetnek. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 23. § (1)-(2) bekezdésében és a 25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni. A Szövetség vezetőitől felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják.
Amennyiben a Szövetség tevékenysége jogszabályba, a Szövetség Alapszabályába, illetve határozataiba ütközik, úgy a felügyelő bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni és annak napirendjére javaslatot tenni.
(5) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.
(6) A felügyelő bizottság köteles a tevékenységéről szükségképpen, de legalább félévente a miniszternek beszámolni.”
12. § (1) A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A tag minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban milyen mennyiségű kőolajat, kőolajterméket hozott be, illetve helyezett belföldi forgalomba. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, mely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.”
(2) A Kt. 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül a Szövetségtől visszaigényelhető a hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag a törvény 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban és a (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott célra értékesített kőolaj és kőolajtermék mennyisége után fizetett be. A behozott kőolaj feldolgozásából származó – e törvény hatálya alá tartozó – kőolajtermék értékesítése esetén a visszaigényelhető tagi hozzájárulást a kőolajtermékre megállapított tagi hozzájárulás alapján kell elszámolni. A Szövetség a visszautalást az igénylésnek és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásának a Szövetséghez történő beérkezésétől számított 15 napon belül köteles teljesíteni.
(4) A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja az olyan behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiség utáni befizetését, amelyet külföldön értékesített. A behozott kőolaj feldolgozásából származó – e törvény hatálya alá tartozó – kőolajtermék külföldön történt értékesítése esetén a levonható tagi hozzájárulást a kőolajtermékre megállapított tagi hozzájárulás alapján kell elszámolni.”
13. § A Kt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. Kizárólag ezen igazolás alapján lehet
a) nem tagállamból behozott kőolajat és kőolajterméket a belföldi forgalom számára vámkezeltetni,
b) a tagállamból behozott kőolaj és kőolajtermék tagállamok közötti szállítása során a külön jogszabály szerint alkalmazandó árukísérő okmányt az illetékes vámhatóságnak záradékkal ellátnia.”
14. § A Kt. a következő új alcímmel és 40/A. §-al egészül ki:
“Együttműködés az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal és a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával
40/A. § A Szövetség megkeresésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad
a) a készletezési kötelezettség ellenőrzéséhez,
b) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez
az e törvény személyi hatálya alá tartozó személyek által beszerzett és értékesített - a törvény hatálya alá tartozó termékkörbe tartozó - termékek mennyiségéről és értékéről."
15. § A Kt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Kt. 41. §-a új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában energiaellátási válsághelyzet akkor áll be, ha a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági készlet terhére elégíthető ki, továbbá, ha az Európai Unió, illetőleg a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el.
(4) A 31. § (1) bekezdés szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter és a pénzügyminiszter igazgató tanácsbeli képviselőjének hozzájárulása szükséges.
(5) A miniszter válsághelyzet esetén az 1999. évi XXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban jár el, valamint
a) szakértőt küld a Bizottság mellett működő szakértői csoportba,
b) értesíti a Bizottságot a foganatosított intézkedésekről.”
16. § A Kt. 43.§-a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az ellenőrzött személy köteles megadni minden adatot, információt és dokumentációt, amely a tevékenység gyakorlásához, illetve a tagsági viszony ellenőrzéséhez szükségesek.”
17. § A Kt. a következő új alcímmel és 43/A. §-sal egészül ki:
43/A. § Az adatszolgáltatás során a miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet tájékoztatja a Bizottságot, illetőleg a Nemzetközi Energia Ügynökséget a biztonsági készletekről, valamint a készletezéssel összefüggő adatokról a külön jogszabályban foglaltak szerint.”
18. § A Kt. a következő új alcímmel és 43/B. §-sal egészül ki:
“Tagi és egyéb kötelezettség megszegése, jogkövetkezmények
43/B. § (1) A 42. §-ban meghatározott ellenőrzés során feltárt hiányosságok, illetve jogellenes működés esetén az ellenőr jelentése alapján a Szövetség felszólítja – határidő kitűzésével - a tagot a jogszerű állapot helyreállítására. A Szövetség a felszólítás eredménytelensége esetén a miniszter eljárását kezdeményezi.
(2) Ha a 43. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés során feltárt tények alapján alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszonyt eredményező tevékenységet, a Szövetség – az ügy jelentőségére tekintettel - eljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságnál.
(3) Mulasztást követ el az a tag, aki (amely) a 38. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.”
19. § A Kt. a következő új alcímmel és 48. §-sal egészül ki:
48. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 8. § (1) bekezdés értelmében a fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat az e törvényben foglaltak szerint és a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően rendeletben szabályozza.”
20. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a, 4-5., 8-11. §-ai és a 12.§ (2) bekezdése a kihirdetést követő 90. napon lépnek hatályba és ezzel egyidejűleg a Kt. 31. § (2) bekezdése, valamint a 37. § (3) bekezdése hatályát veszti.
21. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) A Tanács 98/93/EK irányelvével módosított 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségeinek előírásairól,
b) A Tanács 68/416/EGK határozata a minimális kőolaj és/vagy kőolajtermék készletek tartási kötelezettségével kapcsolatos kormányközi megállapodások megkötéséről és végrehajtásáról,
c) A Tanács 73/238/EGK irányelve a kőolaj és kőolajtermékek ellátási nehézségek kihatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedésekről,
d) A Tanács 77/706/EGK határozata a kőolaj és kőolajtermékek beszerzésében felmerülő nehézségek esetén, a primer energiahordozók fogyasztásának csökkentésére szolgáló közösségi célkitűzés meghatározásáról,
e) A Bizottság 79/639/EGK határozata a Tanács 77/706/EGK határozata végrehajtásának részletes szabályairól,
f) A Tanács 1999/280/EK határozata a kőolaj és kőolajtermékek áraival kapcsolatos közösségi adatszolgáltatási eljárásról,
g) A Bizottság 1999/566/EK határozata az 1999/280/EK határozat végrehajtásáról,
h) A Tanács 2964/95 EK rendelete az Európai Közösségbe történő kőolaj import és beszállítások nyilvántartásáról.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítás alapvető célja, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjában rendelkezzen olyan jogi szabályozással a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezése terén, amely megfelel mind az Európai Unió (a továbbiakban: EU), mind a Nemzetközi Energia Ügynökség követelményeinek. A módosítást indokolja még a törvény hatályba lépése óta nyert működési tapasztalatok jogi szabályozásba való beépítése.
Az 1973-as olajválság során bizonyossá vált, hogy az olajtermelő országok szállításaitól való függőség csökkentése érdekében a világ országainak szükséges biztonsági olajkészleteket tartalékolni. Világossá vált azóta az is, hogy a készletezés önmagában nem nyújt teljes megoldást. A felmerülő olajpiaci válságok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez összehangolt programok szükségesek és nemzetközi szintű koordinálás.
Ennek érdekében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1974-ben létrehozta a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA) és elfogadta a Nemzetközi Energia Programról (IEP) szóló egyezményt és annak jegyzőkönyveit (1974. november 18.).
A Magyar Köztársaság OECD-hez történő csatlakozása, az IEA közös céljainak megfelelő energiapolitika elfogadása és az olajkészletezési követelmény teljesítése után 1997. június 2-án csatlakozott a Szervezethez, melynek törvényi kihirdetése az 1999. évi XXXIX. törvénnyel történt. Ezzel a jogi aktussal mind az IEP egyezmény, mind az IEA Kormányzó Tanács által hozott határozatok teljesítésére a Magyar Köztársaságnak is, mint résztvevő országnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, többek között minden kapcsolódó jogalkotási feladatot (IEP egyezmény 66. cikk).
Az IEA alapvető célja és feladata, hogy hatékony válságkezelési rendszert dolgozzon ki, koordinálja a tagországok energiapolitikáját, segítse a racionális energiaprogramok kidolgozását és integrálását. Az IEA hatékony intézkedésekkel törekszik segíteni az olajellátás egyenlő feltételekkel és ésszerűen történő biztosítását, vészhelyzet esetén pedig az önellátás fejlesztésével, a kereslet korlátozásával és a rendelkezésére álló nyersolaj arányos mértékű elosztásával próbálja enyhíteni az olajtermelő országoktól való függést.
A hatályos 1993. évi IL. törvény a nemzetközi szervezetek által is elismert módon biztosítja a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével összefüggő hazai feladatok megoldását és feltételei megvalósítását, elsősorban az IEA követelményei szerint.
A biztonsági készletezés EU általi szabályozása elsődlegesen az EGK tagállamainak minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségeinek előírásairól szóló 68/414/EGK irányelv és az annak módosításáról szóló 98/93/EK irányelv rendelkezésein alapul.
A közösségi jogszabályok szerint minden olyan átmeneti nehézség, amely zavarokat okozhat a kőolajellátásban és így veszélyezteti a gazdasági tevékenységeket, szükségessé teszi, hogy a tagállamok gondoskodjanak a kőolaj és kőolajtermékek minimális készletének tartásáról. A szabályozás rögzíti, hogy készletek álljanak a tagállamok rendelkezésére, ha nehézségek merülnek fel a kőolajellátásban. Előírja továbbá, hogy a tagállamoknak rendelkezniük kell azokkal a jogosítványokkal és képességekkel, amelyekkel szabályozhatják a készletek felhasználását oly módon, hogy azok haladéktalanul rendelkezésre álljanak azokon a területeken, amelyeknek ellátása a leginkább szükséges. Tehát a készletezés szervezeti megoldásainak biztosítani kell a készletek rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét, továbbá a szükséges jogi eszközök rendelkezésre állását a készletek felhasználásának szabályozására. A tagállamoknak meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést a készletek ellenőrzésének és felülvizsgálatának biztosítására.
A törvényjavaslat a nemzetközi szabályozással összhangban az alábbi lényegi rendelkezéseket tartalmazza:
· A biztonsági készletezéssel összefüggő feladatokat a törvény által létrehozott Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) látja el.
· A Szövetség tulajdonában lévő biztonsági készlet feletti rendelkezési jogot a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
· A biztonsági készletet kőolajból, kőolajtermékből termékcsoportonként (benzin típusú üzemanyagok, kerozin, gázolaj típusú üzemanyagok, tüzelőolajok és fűtőolajok) kell létrehozni oly módon, hogy az megfeleljen 90 napi átlagos belföldi fogyasztásnak az előző naptári évre vetítve.
· A belföldi fogyasztásnak azt a részét, amelyet a belföldi kőolaj kitermeléséből származó termékkel fedeznek, a készletezési kötelezettség számítása során a belföldi fogyasztás legfeljebb 25%-a erejéig le lehet vonni.
· A biztonsági készlet tárolása kormányközi megállapodás alapján történhet más állam területén is, illetőleg más állam is tárolhat biztonsági készletet a Magyar Köztársaság területén.
· A biztonsági készlet felhasználása a miniszter engedélye alapján történik.
· Válsághelyzet esetén a miniszter a nemzetközi szabályokkal összhangban jár el, együttműködik az IEA és az EU felelős szerveivel.
· A miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet a külön jogszabály szerint gondoskodik a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.
· A Szövetség együttműködik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (a továbbiakban: APEH) és a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP) a készletezési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével és az adatszolgáltatással kapcsolatban.
A törvénymódosítás másik lényegi csoportját jelölik azok a rendelkezések, melyeket a törvény hatályba lépését követően szerzett gyakorlati tapasztalatok indokolnak. E rendelkezések lényege, hogy
· a Szövetség gazdálkodási mozgástere bővüljön azáltal, hogy a készletezési költségek fedezését meghaladó bevételeit többek között a tároló parkokban való tulajdonszerzésre, valamint a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére fordíthassa,
· a Szövetség működésének ellenőrzése legyen teljesebb, ezért a törvényjavaslat felügyelő bizottság felállításáról rendelkezik.
A törvényjavaslat rendelkezései a fenti két szempontra tekintettel egyrészt az EU-hoz történő csatlakozás időpontjában, másrészt a kihirdetést követő 90. napon lépnek hatályba.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1.§-hoz
A 3. § módosítása a készletezési kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazza a közösségi előírásoknak megfelelően.
Rendelkezik a készletezés alá tartozó termékekről, a készlet mértékéről, annak számítási módjáról.
A (2) bekezdés meghatározza a biztonsági készlet mértékét és azt, hogy a Szövetség milyen termékcsoportok folyamatos készletezésével köteles teljesíteni törvényi kötelezettségét.
A (3) bekezdés szerint a készletezés történhet kőolajjal, késztermékkel és félkész termékkel. A készterméket tényleges tömege, a kőolajat és félkész terméket pedig a felsorolt módok egyike alapján kell számításba venni.
A (4) bekezdés a termékcsoportok vonatkozásában meghatározza, hogy a készletezési kötelezettség egészére vetítve milyen arányban és milyen módon lehet az egyes termékeket helyettesíteni.
Az (5) bekezdés szerint a készletezési kötelezettség számításának alapja az előző naptári év belföldi fogyasztása. A belföldi fogyasztásnak azt a részét – legfeljebb 25 %-a erejéig – le lehet vonni a számításnál, melyet a belföldi kőolaj termeléséből származó termékkel fedeznek. A hazai termelés beszámítására vonatkozó rendelkezés a potenciális kőolajtermelő tagállamok érdekében született, amelyet a szubszidiaritás elve alapján érvényesíthetnek a nemzeti szabályozásban. A hazai termelésre figyelemmel a törvényjavaslat a levonást tartalmazza. A készlet mértéket minden év március 31-ig kell újra számítani. Attól függően, hogy a számított mérték az előírt mértéknél alacsonyabb vagy azt meghaladja, a Szövetség kötelezettsége a mérték kiigazítása. Előbbi esetben a készlet mértékét július 31-ig ki kell egészíteni, utóbbi esetben pedig, ha az előírt 90 napos mértéket 10 %-kal, azaz 9 nappal meghaladja a tényleges mennyiség, a Szövetség a törvény felhatalmazása alapján a fölös mennyiséget az adott év végéig értékesítheti.
A (6)-(8) bekezdések a belföldi fogyasztás számítását részletezik
E rendelkezések összhangban állnak a 98/93 EK irányelvvel, a 79/639/EGK határozattal, valamint a 68/414/EGK irányelvvel (a továbbiakban: készletezési irányelvek).
a 2.§-hoz
A 4. § módosított rendelkezései tartalmazzák a készletezési kötelezettség alóli kivételeket.
Az (1) bekezdésben a jelenleg felsorolt kivételek további három pontban meghatározott esettel bővülnek ki. E bekezdésben meghatározott esetekben sem készletképzési, sem tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben szintén nem kell készletet képezni és a tagi hozzájárulás visszaigényelhető vagy levonható a 38. § (3)-(4) bekezdései szerint.
az 3.§-hoz
Tekintettel a törvény 3. §-val kapcsolatos módosításra, a régi 5. § rendelkezése meghaladottá vált.
a 4.§-hoz
A készletezési irányelvek részletesen felsorolják, hogy mivel nem teljesíthető a készletezési kötelezettség. E módosítás ezzel összeegyeztethető felsorolást tartalmaz.
a 5.§-hoz
A törvény 7. §-ának módosítása a biztonsági készlet tárolási lehetőségeit szabályozza. A készletezési irányelvek kormányközi megállapodások keretei között teszik lehetővé, hogy a tagállamok kölcsönösen egymás területén teljesítsék készletezési kötelezettségüket. A földrajzi helyzetünk és infrastrukturális adottságaink, illetve a környező országok által megfogalmazott igények is ezt támasztják alá.
a 6.§-hoz
A 8. § módosítása a miniszter jogkörét, illetve feladatait bővíti, mivel a közösségi jog további kötelezettségeket telepít a miniszterre. E rendelkezés összhangban áll a 73/238/EGK irányelvvel és a 77/706/EGK irányelvvel (a továbbiakban: válsághelyzeti irányelvek).
a 7.§-hoz
A Kt.10. § módosítása pontosítja a taggá válás feltételét.
a 8.§- hoz
A Kt. 14. § módosítása megerősíti, hogy a Szövetség non-profit jellegű szervezet. Gazdasági tevékenységeiből származó bevételeit a fő tevékenységi körével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére fordítja. Alapvető szempont, hogy a készletezési díjak fizetése ne jelentsen nagy terhet a tagokra, ugyanakkor további szempont, hogy a Szövetségnek legyen törvényi felhatalmazása és mozgástere az Alapszabályban részletezett feladatok ellátására.
a 9-11.§-okhoz
A törvényjavaslat a felügyelő bizottság felállításával bővíti a Szövetség szerveit. A felügyelő bizottság megalakítása a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által lefolytatott ellenőrzés eredményeként megfogalmazott igény megjelenítése a törvényben.
A Kt. 19. § b) pontjának módosítása a felügyelő bizottság tagjainak megválasztását, felmentését és díjazásuk megállapítását a közgyűlés hatáskörébe utalja.
A felügyelő bizottság felállítása a Szövetség működésének ellenőrzését szolgálja. A felügyelő bizottság a hatáskörök telepítése szerint a szervezet működésének jogszerűségét ellenőrzi, míg az igazgatótanács elsődlegesen a tevékenység gyakorlása során hozott döntések célszerűségéért és gazdaságosságáért felel. A törvényjavaslat a felügyelő bizottságra vonatkozó főbb rendelkezéseket rögzíti és ezzel összhangban a további részletes szabályokat az Alapszabályban és a felügyelő bizottság ügyrendjében kell kifejteni. A felügyelő bizottságra vonatkozó főbb szabályok megfelelnek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek, azonban a részletszabályokat az esetleges eltérésekkel a Szövetségnek kell kidolgoznia az említett szabályzatokban a jogállására és speciális feladatára figyelemmel.
a 12.§- hoz
A Kt. 38. § (1) bekezdésének módosítása a tag által behozott, illetve belföldi forgalomba helyezett kőolaj és kőolajtermékre vonatkozó nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségét írja elő, ezzel segítséget adva a tagi hozzájárulás mértékének kiszámítására, illetve ellenőrzésére.
A (3) és (4) bekezdés módosított rendelkezései a tagi hozzájárulás visszaigényelhetőségi és levonhatósági eseteit szabályozzák.
a 13.§-hoz
A tagi hozzájárulás beszedésének biztosítéka a Szövetség által kiadott igazolás, mely a tag fizetési kötelezettségének teljesítését bizonyító irat. A jelenlegi gyakorlat szerint a vámkezelés előfeltétele, hogy a tag a Szövetség igazolását bemutassa az eljáró vámhivatalnak. Figyelemmel arra, hogy az EU csatlakozásunk után csak a nem tagállamból való behozatal esetén marad meg a vámkezelési eljárás, a törvényjavaslat rendelkezik az igazolás szerepéről a tagállamok közötti szállítások eseteire.
a 14.§-hoz
A Szövetség együttműködése a tagi hozzájárulások beszedése vonatkozásában elengedhetetlen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal és a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, ugyanakkor az együttműködés igénye kölcsönös az adók és vámok beszedéséhez kapcsolódóan is.
a 15.§-hoz
A 41. § módosítása tovább részletezi a miniszter jogkörét energiaellátási válsághelyzet esetére. Tekintettel arra, hogy az olajpiaci válsághelyzetet nemzetközi szinten koordináló és megelőző Nemzetközi Energiaprogram az 1999. évi XXXIX. törvény kihirdetésével a jogrendünk része lett, a törvényjavaslat rögzíti, hogy a hivatkozott törvény rendelkezéseivel összhangban kell eljárni.
a 16.§-hoz
A 43. § módosítása alapján a készletezési feladatok ellátása során nagy hangsúlyt kell fektetni az ellenőrzésre. Ez az ellenőrzés kiterjed a tagokra és a törvényjavaslat rendelkezése szerint mindazon személyekre is, akik a készletezési feladatokkal összefüggő tevékenységeket folytatnak. Ez utóbbi azért fontos, mert a kifejezett törvényi rendelkezés biztosítja a lehetőséget az esetleges jogellenes tevékenység gyakorlójával szemben eljárás megindítására.
a 17.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok által előírt adatszolgáltatás nem természetes személyek személyes adataira, hanem gazdálkodó szervek adataira vonatkozik, továbbá figyelemmel a közösségi joganyag gyakori és jelentős mértékű változásaira, a részletszabályok nem igényelnek törvényi szintű szabályozást. A szolgáltatandó adatok körét, kötelezettjét és jogosultját miniszteri rendelet szabályozza. E rendelkezések összhangban állnak a 99/280/EK határozattal, a 99/566/EK határozattal és a 73/238/EGK irányelvvel (adatszolgáltatási irányelvek).
a 18.§-hoz
A törvényjavaslat az új Kt. 43/B. § beiktatásával rendelkezik az ellenőrzések során feltárt jogellenes állapotok megszüntetésére vonatkozó lépésekről. A Szövetség jogállására tekintettel lehetősége a jogellenes működések megállapítására és eljárások kezdeményezésére korlátozódik. E rendelkezések összhangban állnak a készletezési irányelvekkel.
a 19.§-hoz
Az új Kt. 48. § rendelkezése felhatalmazást a gazdasági miniszter részére a törvényjavaslatban meghatározott feladatok rendeleti szabályozására.
a 20.§-hoz
A törvénymódosítás - egyes rendelkezések kivételével - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba. A törvény egyes rendelkezéseinek a kihirdetést követő 90. napon történő hatályba lépése azért indokolt, mert e szabályok feltételei adottak és a Szövetség törvényes működését szolgálják.
a 21.§-hoz
E § az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés megvalósulását rögzíti.