T/5520.

számú

törvényjavaslat

a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról

Budapest, 2001. november 26.

2001. évi ...törvény

a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény

módosításáról

1.§

A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 74.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“74.§ (1) Az érmes csak a legjobb helyezése után járó járadék egyszeri igénylésére jogosult, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, amelyet özvegy esetében az érmesnek az (1) bekezdés szerinti járadéka alapján, edző esetében a (4) bekezdés szerint kell megállapítani.

(3) Aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a 73.§ (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott járadékokra együttesen jogosult.

(4) Az edzői járadékot az edzői jogosultság alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani abban az esetben is, ha az érmes másik olimpián elért helyezése után részesül járadékban.

(5) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.

(6) A járadékra jogosult edző személyére a minisztériumnak az érmes - olimpiánként külön, az egyes olimpiákon elért legjobb helyezése alapján - tesz javaslatot, amelyhez a szakszövetség, valamint

a) a 73.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott verseny esetén a MOB;

b) a 73.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott verseny esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

véleményt csatol.

(7) E törvény alkalmazásában:

a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett "A" kategóriás nemzetközi versenyek is;

b) Sakkolimpiának minősülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.

(8) A járadékra jogosultságra és a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

2.§

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

A magyar sportban több olyan eredményes sportoló is van, aki egynél több olimpián érhet majd el dobogós helyezést. A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes olimpiákra gyakran más-más edző készíti fel a sportolót. Az Stv. jelenlegi rendelkezései alapján az érmes csak egy edzőt jelölhet járadékra. Ez a szabályozás igazságtalan helyzetet teremt, mivel ahogyan érem és érem között, úgy edző és edző között is nehéz különbséget tenni; azaz melyik egyetlen érmet és így melyik egyetlen edzőjét jelölje meg a sportoló járadékra jogosultként.

Az Stv. hatályba lépése óta eltelt időszakban érkezett sportszakmai visszajelzések alapján gyakran komoly lelkiismereti konfliktust okoz a több olimpiai éremmel is rendelkező bajnokoknak, hogy melyik edzőjüket válasszák ki járadékos jelöltként. E helyzetre nyújt megoldást a törvényjavaslat, amikor lehetővé teszi a jövőbeni érmesek számára az olimpiánkénti jelölést. Ez azt jelenti, hogy a sportoló minden olimpia után, amelyen dobogós helyezést ért el, edzőt javasolhat majd járadékra, természetesen az adott olimpián elért legjobb helyezése után.

Az edzői járadékos jelölésének és a járadék megállapításának, számításának szabályai ugyanakkor nem változnak. Ha az érmes másik olimpián szerzett helyezése után részesül érmesi járadékban, akkor is a képzett, az edzői jogosultság alapját jelentő érmesi járadékból levezetve kell az edző járadékát megállapítani.

A törvénymódosítás egyidejűleg változatlanul hagyja az “egy érmes/özvegy/edző-egy járadék” fő szabályt.

A törvénymódosítás a szükséges költségvetési fedezet biztosíthatósága érdekében a soron következő olimpián, paralimpián, sakkolimpián, Siketek Világjátékain szerzett helyezések után megállapítandó edzői járadékokra lenne először alkalmazandó.

A törvénymódosítás esélyegyenlőségi indokok és sportszakmai szempontok alapján az olimpiai járadékra jogosultságot sakk sportban egységesen kiterjeszti minden, sakkolimpián dobogós helyezést szerzett érmesre, azok özvegyeire és edzőire, függetlenül attól, hogy a sakkolimpiát épek vagy fogyatékosok számára rendezték. Garanciális szabályként a törvénymódosítás egyidejűleg rögzíti, hogy a sakkolimpiát legalább a sportág nemzetközi központi szervezete, a FIDE tagszervezetének kell szerveznie.

A járadékosi kör kiterjesztése ugyanakkor csak jelentéktelen költségvetési többletkiadást okoz, amely fejezetközi átcsoportosítással fedezhető.

Budapest, 2001. november 26.

Szabó Imre

eelnök