ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/28.
Képviselői önálló indítvány
2002. évi ... törvény
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
1. §
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Rtv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
"1. § A törvény hatálya a magyarországi műsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggő műsorterjesztésre, valamint a magyarországi műsorszétosztásra terjed ki.
1/A. § (1) A törvény hatálya kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), és a tevékenységéhez kapcsolódó szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozza meg.
(2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha
a) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unió valamelyik tagállamának területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik;
b) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a szerkesztői döntéseket az Európai Unió valamelyik tagállamában hozzák meg, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része mindkét országban tevékenykedik;
c) a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unió valamelyik tagállamának területén, és egyik országban sem tevékenykedik a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része, de a tevékenységével a magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötődő műsorszolgáltató műsorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg.
(3) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Unión kívüli harmadik ország területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a műsorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az Európai Unió más tagállamának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató
a) magyar hatóság által kijelölt frekvenciát vesz igénybe;
b) nem vesz igénybe magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, de a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást használ;
c) nem vesz igénybe a magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, és nem használ a Magyar Köztársaság Kormányának rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdkapacitást sem, de a műsora továbbításához, a műholdra történő fellövéshez szükséges berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.”
(5) Ha az Európai Unió valamely tagállamának joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható műsora az 52/A. §-ban foglalt feltételeket valósítja meg, a műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak szerint lehet eljárni.
(6) A törvény hatálya továbbá kiterjed a magyarországi műsorszétosztásra, valamint arra a műsorterjesztésre, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.”
2. §
(1) Az Rtv. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor egyidejű, vagy csaknem egyidejű szolgáltatására."
(2) Az Rtv. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak.”
(3) Az Rtv. 2. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő 22/A. ponttal egészül ki:
“22. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot.
22/A. Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási műsorablakot is érteni kell.”
(4) Az Rtv. 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a rendelkezés a következő 24/A. ponttal egészül ki:
“24. Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
24/A. Magyarországi műsorszétosztás: az a műsorszétosztás, amelynek végzéséhez használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.”
(5) Az Rtv. 2. §-a a következő 28/A. ponttal egészül ki:
“28/A. Műsorszám előzetese: olyan műsorszám, amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot mutat be, illetőleg ismertet.”
(6) Az Rtv. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“30. Műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése, és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren.”
(7) Az Rtv. 2. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“31. Műsorszolgáltató: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.”
(8) Az Rtv. 2. §-ának 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.”
(9) Az Rtv. 2. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.”
(10) Az Rtv. 2. §-a a következő 49-52. pontokkal egészül ki:
“49. Európai mű:
a) az Európai Unió valamely tagállamából vagy a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourg-ban, 1989. május 5-én kelt Európai Egyezményben részes egyéb európai államból származó audiovizuális mű, ha szerzőinek és a megalkotásában közreműködőknek a többsége az említett államok valamelyikében telepedett le, és ha az egyben a következő feltételek bármelyikének megfelel:
- előállítója (előállítói) az említett államok valamelyikében telepedett le, vagy
- előállítását az említett államok valamelyikében letelepedett előállító felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy
- az említett államok valamelyikében letelepedett társ-előállító hozzájárulása a koprodukciós költségekhez meghaladja a többi társ-előállítóét, és a koprodukció nem az említett államokon kívül letelepedett előállító, vagy előállítók ellenőrzése alatt áll.
b) Az a) pontban említetteken kívüli európai államból származó olyan audiovizuális mű, amelyet előállítója kizárólagosan vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamában letelepedett előállítóval koprodukcióban készített, ha az előállító letelepedési helye szerinti európai ország az Európai Közösséggel az audiovizuális területre vonatkozó megállapodást kötött, és a mű szerzőinek, valamint a megalkotásában közreműködőknek a többsége valamely európai országban telepedett le.
c) Az a) és b) pontban említett, az Európai Unión kívüli európai államból származó audiovizuális művet akkor lehet európainak tekinteni, ha ott az Európai Unió bármely tagállamából származó művek nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést.
d) Azt az audiovizuális művet, amely az a) és b) pont alapján nem minősül európainak, de amelyet az Európai Unió tagállamai és valamely azon kívüli állam közötti kétoldalú koprodukciós szerződés keretében állítanak elő, európainak kell tekinteni akkor, ha az európai közösségi társ-előállítók az előállítási költségek nagyobb részét fedezik, és az előállítás nem áll az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett előállító ellenőrzése alatt.
e) Azt az audiovizuális művet, amely az a), b) és d) pont alapján nem minősül európainak, de amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamában letelepedett szerzők és megalkotásában közreműködők készítettek, olyan mértékig kell európainak tekinteni, amilyen mértékben az előállítási költségeket az európai közösségi társ-előállítók fedezik.
50. Hazai közönség meghatározó része: Magyarország lakosságának 10%-a.
51. Meghatározó vételkörzetű műsorszolgáltató: az a földfelszíni frekvencián működő, szabadon fogható, magyar nyelvű műsorszolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató, amelynek vételkörzete eléri Magyarország lakosságának 90%-át.
52. Meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelyet az adott állam ilyennek minősít.”
3. §
Az Rtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
“4/A. § A műsorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott időszakon kívül.”
4. §
Az Rtv. a következő címmel és 5/A-5/F. §-sal egészül ki:
“1/A. Cím
A kiskorúak védelme
5/A. § A műsorszolgáltató - a műsorszám előzetesének kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.
5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amelynek megtekintése minden korosztály számára ajánlott, az I. kategóriába kell sorolni.
(2) Azt a műsorszámot, amely kiskorú nézőben félelmet kelthet, illetve amelynek témájában meghatározó szerepe van olyan jelenségnek, amelyet kiskorú néző koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennégy éven aluliak számára a megtekintéshez szülői felügyelet ajánlott.
(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kisebb mértékben kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennégy éven aluliak számára nem ajánlott, tizennyolc éven aluliak számára a műsorszám megtekintéséhez szülői felügyelet ajánlott.
(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.
5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt műsorszám kiskorúaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.
(2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00. és 05.00. óra között tehető közzé. A műsorszám előzetese kiskorúaknak szánt műsorszámok között, illetve kiskorúaknak szánt műsorszám kezdetétől és végétől számított harminc percen belül nem tehető közzé. Az előzetes korlátozás nélkül közzétehető, ha nem tartalmaz olyan elemet, amely a III. kategóriába sorolt műsorszám ilyen minősítését megalapozza.
(3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 23.00. és 05.00. óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett. Az ilyen műsorszám előzetese csak 21.00. és 05.00. óra között tehető közzé, benne 23.00. óra előtt nem szerepelhet olyan elem, amely a műsorszám ilyen minősítését megalapozza.
(4) Az V. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé.
5/D. § (1) Műsorszám, illetve műsorszám előzetese - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.
(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.
(3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.
5/E. § Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját az Országos Rádió és Televízió Testület – eljárására kötelező jelleggel - állásfoglalásban határozza meg, amelyet a Kulturális Közlönyben közzétesz.”
5. §
Az Rtv. a következő 9/A-9/C. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) Kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét megfossza a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kísérésétől.
(2) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban, vagy felvételről) a Kormány - az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(3) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követően szerzett kizárólagos közvetítési jogokra irányadó.
(4) Valamely esemény akkor minősíthető a (2) bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános érdeklődésre tarthat számot.
(5) A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elősegítése érdekében az Országos Rádió és Televízió Testület nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93-94. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
9/B. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően a kizárólagos közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatályba lépését követően szerzett kizárólagos közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
9/C. § (1) Ha a műsorszolgáltató a 9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott közvetítése tárgyában a hozzá forduló meghatározó vételkörzetű műsorszolgáltató számára ésszerű feltételek mellett szerződési ajánlatot tenni.
(2) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam – az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően – a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában a hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett államnak joghatósága van.
(3) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió valamely tagállama – az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően – a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában a hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett tagállamnak joghatósága van.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság az ajánlattevő fél kérelmére a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron kívül jár el.”
6. §
Az Rtv. 10. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük.
(7) Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.
(8) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.”
7. §
Az Rtv. 12. §-nak (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a műsorszámok tartalmára."
8. §
(1) Az Rtv. 13. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c)-d) pontja helyébe a következő szövegrész, illetve rendelkezés lép:
"(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja”
“c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága;
d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik;”
(2) Az Rtv. 13. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
[Az alkoholtartalmú italok reklámja]
“g) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként;
h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez.”
9. §
Az Rtv. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.
(4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére.
(5) Televíziós vásárlás nem szólhat kiskorúakhoz.”
10. §
Az Rtv. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést]
“b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.”
11. §
Az Rtv. 16. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.
(2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot.
(3) A televíziós vásárlás időtartama nem haladhatja meg a napi egy órát, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot.
(4) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. Televíziós vásárlási műsorablak éjféltől hajnali öt óráig sugározható.
(5) A kizárólag televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásra a (2)-(4) bekezdések nem alkalmazhatók. Az ilyen műsorszolgáltatás esetében a klasszikus reklám műsoridőn belüli idejére az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.”
12. §
(1) Az Rtv. 17. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, egységét - figyelembe véve a műsorszám időtartamát, a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét -, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.
(3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.”
(2) Az Rtv. 17. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely]
“a) hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet;”
“e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.”
(3) Az Rtv. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás - a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek kivételével - negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás időtartama legalább huszonöt perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.”
13. §
(1) Az Rtv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a műsor, vagy támogatott műsorszám tartalmát és műsorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.”
(2) Az Rtv. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.”
14. §
Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Testület feladatai:]
"h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződést kötött műsorszolgáltatókról, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett műsorszolgáltatókról, műsorelosztókról és műsorszétosztókról.”
15. §
Az Rtv. III. fejezete a következő 13. Címmel egészül ki:
“13. Cím
Együttműködés az Európai Bizottsággal
52/A. § A Testület az 1/A. § (5) bekezdésében meghatározott műsor szétosztását, terjesztését meghatározott időtartamra felfüggesztheti az a)-d) pontban foglalt feltételek együttes teljesülése esetén:
a) ha a műsor, illetőleg bármely műsorszáma az 5/B. § (5) bekezdése szerinti kategóriába vagy az 5/B. § (4) bekezdése szerinti kategóriába tartozik, amennyiben ez utóbbit nem az 5/C. § (3) bekezdésének megfelelően teszik közzé, valamint, ha a műsor, illetőleg bármely műsorszáma a 3. § (2) vagy (3) bekezdésének rendelkezéseibe ütközik;
b) ha a műsorszolgáltató a megelőző 12 hónap alatt legalább két alkalommal az a) pont szerinti jogsértést követett el;
c) ha a Testület írásban értesítette a műsorszolgáltatót és az Európai Bizottságot a feltételezhető jogsértésről, valamint a jogsértés ismételt bekövetkezte esetére tervezett intézkedésekről;
d) az Európai Uniónak a műsor szolgáltatója felett joghatósággal rendelkező tagállamával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés következtében a c) pontban jelzett értesítéstől számított 15 napon belül nem született egyezség és a jogsértés továbbra is fennáll.”
16. §
Az Rtv. 89. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A műsorszolgáltató köteles a Testület számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat) amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.”
17. §
Az Rtv. 109. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A műsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen]
“c) a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó szerkesztői döntések meghozatala helyének, illetőleg a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része tevékenységi helyének megváltozását.”
18. §
Az Rtv. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
”e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között,"
19. §
Az Rtv. a következő VI/A. fejezettel, valamint a következő 114/A. §-sal egészül ki:
"VI/A. FEJEZET
MŰSORSZÉTOSZTÁS
114/A. § (1) Műsorszétosztás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg.
(2) Műsorszétosztást végezni szándékozó vállalkozás a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni
a) a műsorszétosztó nevét, lakcímét (cégnevét, székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát;
b) annak a büntetlen előéletű személynek a nevét, lakcímét, aki a sajtójogi, valamint az e törvény szerinti felelősséget viseli a műsorszétosztási tevékenységért;
c) azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed;
d) a szétosztani kívánt műsor állandó megnevezését és annak műsorszolgáltatója azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
e) a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel kötött szerződést vagy a műsorszétosztási jogosultság egyéb igazolását.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése, bejelentési kötelezettség teljesítése alól.
(4) A (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változást a változástól számított harminc napon belül be kell jelenteni.
(5) A Testület a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a műsorszétosztás e törvénybe ütközik, és a műsorszétosztó a jogsértő állapotot a Testület felhívása ellenére sem szünteti meg, illetve, ha a műsorszétosztó bejelentés alapján olyan műsort kíván szétosztani,
a) amely jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközik;
b) amelynek műsorszolgáltatója nem rendelkezik műsorszolgáltatási jogosultsággal, illetve annak gyakorlását a Testület felfüggesztette;
c) amelynek szétosztását a Testület az 52/A. § alapján felfüggesztette.
(6) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszétosztót, ha
a) bejelentette a műsorszétosztás megszüntetését;
b) tevékenységét tizenkét hónapon belül kevesebb mint hatvan napon át folytatta;
c) nem tett eleget a (3)-(4) bekezdésben előírt kötelezettségnek;
d) bejelentés nélkül osztott szét műsort;
e) ha e törvényben foglalt kötelezettségeit ismételten és súlyosan megszegte, vagy tevékenységének megfelelő tartalmú bejelentés esetén a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.”
20. §
(1) Az Rtv. 115. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A Testület a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a műsorelosztás e törvénybe ütközik, és a műsorelosztó a jogsértő állapotot a Testület felhívása ellenére sem szünteti meg, illetve ha a műsorelosztó a bejelentés alapján olyan műsort kíván elosztani,
a) amely jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközik;
b) amelynek műsorszolgáltatója nem rendelkezik műsorszolgáltatási jogosultsággal, illetve annak gyakorlását a Testület felfüggesztette.
c) amelynek terjesztését a Testület az 52/A. § alapján felfüggesztette.”
(2) Az Rtv. 115. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
“(9) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorelosztót, ha
a) bejelentette a műsorelosztás megszüntetését,
b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c) nem tett eleget az (5)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek,
d) bejelentés nélkül osztott el műsort,
e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának,
f) e törvényben foglalt kötelezettségeit ismételten és súlyosan megszegte, vagy tevékenységének megfelelő tartalmú bejelentés esetén a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.”
21. §
Az Rtv. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.
(2) Az 5/D. § megsértése esetén a felelősként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelősséget viselő személlyel szemben a Testület tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni."
22. §
Az Rtv. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A VI. fejezet 12. és 13. címe, a VI/A. fejezet, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni."
23. §
(1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Rtv. 5. § -ának (3)-(5) bekezdése, 24. §-ának (6) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 85. § (1) bekezdése, 118. §-ának (1) bekezdése és 148. §-a (4) bekezdésének az “az európai, illetve” szövegrésze, valamint a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 77. §-ának (6) bekezdése.
(2) Az Rtv. e törvény 1. §-ával kiegészített 1/A. §-a, e törvény 2. §-ának (10) bekezdésével kiegészített 2. §-ának 49. pontja, e törvény 5. §-ával kiegészített 9/C. §-ának (3) bekezdése, e törvény 15. §-ával kiegészített 13. címe és 52/A. §-a, e törvény 16. §-ával kiegészített 89. §-ának (5) bekezdése, e törvény 17. §-ával kiegészített 109. §-a (2) bekezdésének c) pontja, e törvény 19. §-ával kiegészített 114/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja, valamint e törvény 20. §-ával módosított 115. §-ának (7) bekezdésének c) pontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg pedig hatályát veszti az Rtv. 1. §-a, e törvény 2. §-ával módosított 2. §-ának 24. pontja, 6. §-a, 91. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a “valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek időbeli arányára” szövegrész, 28. §-a, 122. §-ának (4) bekezdése és 129. §-a (4) bekezdésének d) pontja.”
(3) Az Rtv. e törvény 2. §-a (10) bekezdésével kiegészített 2. §-ának 50-52. pontja, e törvény 5. §-ával kiegészített 9/A. §-a, 9/C. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő 13. hónap 1. napján lép hatályba.
(4) Az Rtv. e törvény 5. §-ával kiegészített 9/C. §-ának (2) bekezdése a határokat átlépő televíziózásról szóló, 1989. május 5-én aláírt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatályba lépése napján lép hatályba.
(5) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján az Rtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai, legalább huszonöt százalékát magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a televíziós műsorszolgáltató feladataira, kötelezettségeire és az általa szolgáltatott műsor természetére figyelemmel kell alkalmazni.
(3) A televíziós műsorszolgáltató évi teljes műsoridejének vagy műsorkészítésre rendelkezésre álló forrásainak legalább tíz százalékát olyan európai, legalább öt százalékát olyan magyar nyelven készített művek számára köteles fenntartani, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebbi műként szerzett be.
(4) E § alkalmazásában
a) műsorszolgáltató az országos és körzeti műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltató, továbbá az a műsorszolgáltató, amely a hálózatba kapcsolódás eredményeként folytat országos műsorszolgáltatást;
b) a teljes műsoridő megállapítása során a hírt vagy időszerű eseményeket, sportközvetítést, játékot, reklámot tartalmazó műsorszámok, illetve a képernyőszöveg-szolgáltatás részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni;
c) műsorkészítésre rendelkezésre álló források alatt a számvitelről szóló törvény eredmény-meghatározásra vonatkozó elvei szerint az éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítőknél adott időszakhoz kapcsolódóan ráfordításként elszámolható költségeket kell érteni;
d) független alkotónak az olyan vállalkozás minősül, amelyben a műsorszolgáltatónak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a műsorszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek – a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége.
e) magyar nyelven készített az a mű, amelyet eredetileg teljes egészében magyarul forgattak.”
(6) E törvény hatálybalépésekor már működő műsorszétosztó e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a Testületnek bejelenteni az Rtv. 114/A. §-ában meghatározott adatokat.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 5. §-ával kiegészített Rtv. 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott körben rendeletet alkosson.
24. §
Az Rtv. a 162. §-a után a következő új 7. címmel és 163. §-sal egészül ki:
“7. cím
Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés
163. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 89/552/EGK irányelve a tagállamok egyes törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról a televíziós műsorszolgáltatási tevékenységek tekintetében;
a) a Tanács 97/36/EK irányelve a Tanács 89/552/EGK irányelvének módosításáról.”
Indokolás
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény, Rtv.) megalkotásával Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályainak részben megfelelő törvényt alkotott.
Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarország mind a közösségi jogszabályok átvilágításán, mind pedig az 1998 szeptemberében átadott tárgyalási álláspontjában vállalta a vonatkozó közösségi irányelvvel való teljes harmonizációnak a csatlakozás időpontjáig való megteremtését. Jelezte ugyanakkor, hogy - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáskor vállalt kötelezettségekre tekintettel - kizárólag az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában lesz képes a közösségi szabályozással való teljes körű összhang megteremtésére. A teljes jogharmonizáció egy korábbi időpontban történő megvalósítása csak akkor lenne lehetséges, ha az Unió tagállamainak segítségével az OECD országok többsége elfogadná azt, hogy az Unióhoz még nem csatlakozott hazánk – a közszolgálati és kereskedelmi televíziók tekintetében egyaránt – az európai műveket előnyben részesítse.
Átmeneti szabályozásra nem tartottunk igényt e kérdésben, miként a csatlakozási tárgyalások “Kultúra és audiovizuális politika” című fejezete egyéb témáiban sem.
A Kormány a 2198/1998. (IX. 9.) Korm. határozatában meghatározott tárgyalási álláspontban ígéretet tett arra, hogy teljes körű harmonizációt célzó törvényjavaslatot készít, és azt 1999 végéig benyújtja a Parlamenthez.
II.
A legjelentősebb tartalmi eltérés a hatályos médiatörvény és a vonatkozó közösségi jog - a 97/36/EK irányelvvel módosított, a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/552/EGK irányelv - között az, hogy a magyar jog (a médiatörvény 28. §-a) kizárólag a közszolgálati televízióra nézve teszi kötelezővé az európai gyártású műsorszámok előnyben részesítését műsorszerkesztési követelmények előírásával. Ugyanakkor a hivatkozott törvényhely a magyarországi gyártású műsorszámokat – szintén kötelező műsorszerkesztési követelmények meghatározásával – az európai gyártású műsorszámokkal szemben részesíti előnyben, az utóbbiakra előírt részarányon belül.
A fentieken túlmenően részleges volt a médiatörvény által megvalósított jogközelítés azért is, mert a fogalom-meghatározások, a joghatóság és az alkalmazandó jog, a reklám, a műsorszámok támogatása, a közvetlen ajánlat (megközelítőleg az ún. tele-shopping-gal azonos fogalom), a kiskorúak védelme, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a közérdeklődésre számot tartó események közvetítése, a szerzett közvetítési jog gyakorlása és a filmszínházi alkotások televízióban történő bemutatása terén nem vezette be teljes körűen a közösségi jogi követelményeket.
III.
Az audiovizuális szektorra irányadó nemzetközi elvárásoknak való mind teljesebb megfelelés érdekében Magyarország csatlakozott az Európa Tanácsnak a határokon átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt egyezményéhez (a továbbiakban: ET egyezmény). Ezt a nemzetközi egyezményt az 1998. évi XLIX. törvény hirdette ki. Az Európa Tanács tagjai és az ET egyezményben részes felek 1998-ban egy Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) fogadtak el az egyezmény módosításáról azzal a céllal, hogy annak rendelkezéseit összhangba hozzák a közösségi irányelvben foglalt követelményekkel. A Jegyzőkönyv akkor lép hatályba, ha valamennyi, az ET egyezményben részes fél letétbe helyezte elfogadási okmányát az Európa Tanács Főtitkáránál.
Az ET egyezmény rendelkezései nem mindenben egyeznek az irányelvben foglaltakkal. A Jegyzőkönyv hatályba lépéséig tehát a határokat átlépő televíziózás területén eltérő nemzetközi kötelezettségekkel kell szembenéznie Magyarországnak. Mindazonáltal abból adódóan, hogy az Európa Tanács felismerte az ET egyezmény korszerűtlenségét, továbbá, hogy a közösségi jog határozottabban fogalmaz meg minimumkövetelményeket a televíziózás területén, az irányelvnek való megfelelést kell elsődleges célnak tekinteni. Ez nem változtat azon a tényen, hogy az Európa Tanács azon tagállamai viszonylatában, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, továbbra is az ET egyezmény joghatósági szabályaiból kell kiindulni. A Jegyzőkönyv hatályba lépésével továbbá a magyar jognak az azzal való összhangját a Jegyzőkönyv kihirdetésével lehet majd megteremteni.
A médiatörvénynek az európa tanácsi tagságból eredően, illetőleg az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt kialakítandó, a hatályra vonatkozó szabályait és a szabályozás indokait alább tárgyaljuk.
IV.
A csatlakozási tárgyalások folyamatában a "Kultúra és audiovizuális politika" fejezet eddig még nem került lezárásra annak ellenére, hogy az egyike volt az 1998 őszén elsőként tárgyalásra megnyitott és 1998 novemberében miniszteri szinten is tárgyalt fejezeteknek. A jelek szerint az Európai Unió egyértelműen több, illetőleg mélyebb kötelezettségvállalást vár el tőlünk a konformitásnak már a csatlakozás előtt történő megteremtésére. Mára egyértelműen komoly problémát jelent, hogy az OECD-hez történő csatlakozás idején Magyarország a filmek forgalmazását és felhasználását nem vonta ki fenntartással a liberalizáció tárgyát képező folyó láthatatlan műveletek köréből. Ennek következtében a csatlakozás időpontját megelőzően nem lehetséges a magyar szabályozásba bevezetni az európai kulturális érdekeket védő közösségi követelményeket. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a jogharmonizációt célzó törvényalkotás előrehaladjon.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A médiatörvény hatálya jelenleg a magyarországi műsorszolgáltatásra, az azzal összefüggő műsorterjesztésre (1. §) terjed ki.
A magyar szabályozástól eltérően a közösségi szabályozás szerint a műsorszétosztás - mi több, a műsorterjesztés is - műsorszolgáltatásnak minősül (89/552/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja). Ennek következménye az, hogy a médiatörvénynek a műsorszolgáltatóra irányadó rendelkezéseibe ütköző tevékenység folytatása esetén a műsorszétosztást végző szolgáltató a magyar jog szerint nem vonható felelősségre, míg a szintén a műsorszolgáltatóval szemben követelményeket támasztó közösségi szabályozás szerint igen. Ezt támasztja alá az is, hogy az irányelv alapján azok a műsorszolgáltatók vonhatók felelősségre, akik a tagállam joghatósága alá tartoznak. A joghatóság megállapításának legfőbb kritériuma a tagállam területén való letelepedés. Ha a joghatóság ez alapján nem lenne megállapítható, akkor - egy több lépcsőből álló feltételrendszer alapján - a tagállam joghatósága arra a műsorszolgáltatóra is kiterjed, aki az általa engedélyezett frekvenciát veszi igénybe, vagy aki a tagállam területén elhelyezkedő, műholdra történő csatlakozást biztosító berendezést (satellite up-link) használja. Következésképpen a közösségi szabályozás alapján jogsértés esetén a tagállam köteles felelősségre vonni azt a személyt is, aki a területén a magyar szabályozás szerinti műsorszétosztást - azaz távközlési tevékenységet - végez csupán, és nem műsorszolgáltatást.
Az ET egyezménynek a részes államok kötelezettségeit meghatározó rendelkezése (5. cikk) szerint is a joghatóság határozza meg a felelősséget, itt azonban a joghatóság megállapításának más az alapja. Az egyezmény ugyanis megkülönböztet földfelszíni, valamint műholdas műsortovábbítás alapján megállapított joghatóságot. Az első esetben a kezdeti műsortovábbítás helye szerinti tagállam, a másik esetben pedig az a tagállam rendelkezik joghatósággal, amelynek területén a műholdas feladáshoz szükséges berendezés található, vagy amelyik a frekvenciát engedélyezi. Ha pedig e kritériumok alapján nem állapítható meg a joghatóság, akkor a műsorszolgáltató székhelye a döntő.
A leírtaknak megfelelően a Javaslat 1. §-a a törvény hatályát fő szabályként a magyarországi műsorszolgáltatásra, az azzal összefüggő műsorterjesztésre valamint a műsorszétosztásra határozza meg azzal, hogy újonnan definiálja a magyarországi műsorszolgáltatást és a magyarországi műsorszétosztást. A törvény hatályának a magyarországi műsorszétosztásra való kiterjesztését az indokolja, hogy az ET egyezmény joghatósági szabálya alapján a továbbító Fél (transmitting party) köteles fellépni a műsorszétosztóval szemben, ha az ahhoz szükséges berendezés (lásd fenn a műholdas feladáshoz szükséges berendezést) a területén van. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától a műsorszétosztásra az irányelv alapján is ki kell, hogy terjedjen majd a törvény hatálya.
Ily módon a jövőben a műsorszétosztás is ellenőrizhetővé válik a törvény rendelkezései alapján, és e tevékenységre is vonatkozik az Országos Rádió és Televízió Testület általi nyilvántartásba vételi kötelezettség. A bejelentési kötelezettség betartását az ORTT az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, bírság kiszabásának lehetőségével felügyelné. A nyilvántartásba vétel alapján pedig lehetővé válna a szétosztott műsor figyelése, és szankció alkalmazása a jogsértő műsorszétosztóval szemben.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeire tekintettel az Rtv. új 1/A. §-a rendelkezik a törvény hatályáról azokra az esetekre, amikor a hatályt majd az irányelv joghatósági szabályait figyelembe véve kell meghatározni. Az 1/A. §-t csak az Európai Unió tagállamai viszonylatában kellene alkalmazni, és csak a csatlakozás időpontjától lépne hatályba. Lényege, hogy olyan műsorszolgáltatás esetén, amely az Európai Unió tagállamainak határait átlépi, számos - egymást követően figyelembe veendő - szempont alapján dől el, hogy mely tagállam lép fel a műsorszolgáltatás szolgáltatója ellen. E szempontrendszert - amelynek része például a műsorszolgáltató székhelye, a szerkesztői döntések meghozatalának helye, a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő tevékenységének helye, a műsorszolgáltatás megkezdésének helye – tartalmazza az 1/A. §. Az 1/A. § (5) bekezdése továbbá kiterjeszti a hatályt arra az esetre, ha valamely nem magyarországi, de Európai Unióból kiinduló műsorszolgáltatás eredményeképpen Magyarországon olyan műsor fogható, amely a kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas, illetőleg amely a diszkrimináció tilalmába ütközik. Az irányelv 2a cikke ugyanis ilyen esetekben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy intézkedéseket tegyenek a műsornak a területükön való betiltása érdekében. Az irányelvben ezzel kapcsolatban szabályozott eljárást a Javaslat 15. §-a vezeti be.
A 2. §-hoz
A médiatörvény rendkívül bonyolult fogalomrendszerét (2. §) nemcsak az áttekinthetőség és az egyértelműség kedvéért kell módosítani, hanem mert célszerű azt az irányelvben és az ET egyezményben alkalmazott definíciókkal is összhangba hozni. Az irányelv ismeri a televíziós műsorszolgáltatás, a műsorszolgáltató, a televíziós reklámozás, a tudatosan nem észlelhető reklámozás, a támogatás, az ún. teleshopping (televíziós vásárlás) és az európai mű fogalmát (89/552/EGK irányelv a 97/36/EK irányelv módosításaival: 1. és 6. cikkek).
A fentiek tükrében a Javaslat 2. §-a módosítja – többek között – a műsorszolgáltatás, a magyarországi műsorszolgáltatás, a műsorszolgáltató, a reklám, a támogatás, a közvetlen ajánlat és a műsorszám egyes részfogalmait. Bevezeti a magyarországi műsorszétosztás, a televíziós vásárlási műsorablak, a hazai közönség meghatározó része, a meghatározó vételkörzetű műsorszolgáltató és a meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltató fogalmát. Ez utóbbi három definíció bevezetésére azért van szükség, mert a kizárólagos közvetítési jogok alább tárgyalt korlátozása kapcsán meg kellett határozni a korlátozás határait. A televíziós vásárlási műsorablak a televíziós vásárlásnak az a fajtája, amikor a televíziós vásárlást a nem arra szakosodott műsorban hosszabb blokkokban teszik közzé. Ezt a fogalmat - mint ahogy a televíziós vásárlást sem – nem ismerte eddig a médiatörvény, de a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) sem, így annak bevezetése szükségessé vált.
Elengedhetetlen továbbá az európai mű fogalmának bevezetése, törvényi szinten való meghatározása a műsorszerkezeti követelmények érvényesítése érdekében. Itt elsősorban az irányelvben leírt fogalmat tekintjük kiindulási alapnak. Látni kell azonban, hogy az irányelvben szereplő fogalomban az európai mű meghatározásánál az Európai Unióhoz fűződő bizonyos mértékű kapcsolat (letelepedés, finanszírozás) léte az irányadó. Ilyen követelményekkel a fogalmat csak attól az időponttól időszerű alkalmazni, amikor az irányelvnek megfelelő műsorszerkezeti követelmények először hatályba lépnek. Ezt támasztja alá az is, hogy a fogalom a törvényben értelmet csak a műsorszerkezeti követelmények által nyer. Következésképpen az európai mű fogalmát is csak az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától indokolt bevezetni.
A 3. §-hoz
A médiatörvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a filmszínházi alkotásokat mennyi idővel a bemutatásukat követően közvetítheti a televízió.
A 97/36/EK irányelv által bevezetett új 7. cikk szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne közvetítsenek filmszínházi alkotásokat azon az időszakon kívül, amelyről a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultakkal megállapodtak.
Jóllehet ez a terület a szerződési szabadság körébe tartozik, indokolt egy olyan alapelvnek a magyar szabályozásba való bevezetése, amely a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultak jogainak tiszteletben tartására ösztönzi a szerződő feleket. A Javaslat 3. §-a ennek megfelelően került megfogalmazásra.
A 4. §-hoz
A médiatörvény számos alapelvet deklarál (3-5. §), azonban egyes, a nemzetközi szabályozásban nagy súllyal megjelenő alapelveket nem, vagy nem kifejezetten - csupán egyéb rendelkezésekből levezethető módon - tartalmaz.
Mind az irányelv (86/552/EGK irányelv 12. cikke; 97/36/EK irányelv 2a, 22. és 22a cikkei), mind pedig az ET egyezmény (ET egyezmény 4. cikke) több alapelvet rögzít általában a műsorszolgáltatással és konkrétan a reklámozással, a televíziós vásárlással, a támogatással, a kiskorúak és a közerkölcs védelmével kapcsolatban.
Ezért a Javaslat 4-13. §-ának rendelkezései között is megjelennek az említett alapelvek.
A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések a médiatörvényben elszórtan ugyan megtalálhatók, ám ezek alkalmazása során a gyakorlat nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenleginél részletesebben kidolgozott, pontosabb, a jogszabály által védett érték jelentőségéhez méltó egységes és átfogó szabályozásra van szükség.
Ezen túl a 97/36/EK irányelv módosította a 89/552/EGK irányelvnek a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, és további korlátozásokat vezetett be e téren. Az új 22. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók egyáltalán ne tegyenek közzé olyan műsorszámokat, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztethetik, különösen, ha azok pornográf vagy az erőszakot öncélúan bemutató jeleneteket is tartalmaznak. Ezzel szemben az irányelv az olyan műsorszámok közzétételét, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését "csupán" veszélyeztethetik, bizonyos korlátozásokkal (késői időpont, akusztikai és optikai jelekkel a műsorszámra történő figyelmeztetés) megengedi. A Javaslat az irányelv említett követelményeinek bevezetésére a hatályos, vonatkozó rendelkezéseket felváltó önálló 1/A. címet illeszt a törvény szövegébe.
A 4. §-sal beiktatandó új 5/A. § a műsorszolgáltatók számára valamennyi közölni kívánt műsorszámra nézve minősítési kötelezettséget állapít meg, amennyiben a műsorszámoknak - a kiskorúakra való veszélyességtől függően - I-V.-ig terjedő kategóriákba sorolását írja elő. A műsorszám előzetese közzétételének feltételeit – tekintettel annak a bemutatott, ismertetett műsorszámmal való szoros kapcsolatára – indokolt ez utóbbi kategóriájához kötni. Erre figyelemmel a Javaslat a műsorszám előzetesét kiveszi a többi műsorszám közül, és erre nézve nem állapít meg külön minősítési kötelezettséget.
Az új 5/B. § az európai követelményekkel összhangban állapítja meg azokat az ismérveket, amelyek meghatározzák, hogy az adott műsorszám milyen feltételek mellett tehető közzé; az új 5/C. § pedig ezeket a feltételeket határozza meg. A közzététel korlátozására nézve a Javaslat annak függvényében határoz meg enyhébb, illetve szigorúbb feltételeket, hogy az adott műsorszám milyen mértékben alkalmas a kiskorúak fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A hatályos szabályozással egyezően azon műsorszámok közzétételét, amelyek súlyosan kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a kiskorúak fejlődését, a Javaslat kategorikusan tiltja.
A javasolt új 5/D. és 5/E. §-ok rendelkezései biztosítják, hogy a kiskorúaknak, illetve szüleiknek lehetőségük legyen a bemutatott műsorszámok esetlegesen káros tartalmáról előre tudomást szerezni, és ennek ismeretében eldönteni azt, hogy a kérdéses műsorszámot meg kívánják-e, engedik-e tekinteni (hallgatni).
Tekintettel arra, hogy a Javaslat által bevezetni kívánt egyes kategóriákba sorolható műsorszámok közös jellemzői nem határozhatók meg kimerítően, szükséges, hogy a Javaslat által használt fogalmakat a gyakorlat megfelelő tartalommal töltse ki. A hatékony jogalkalmazást elősegítendő tehát a Javaslattal újonnan beiktatni kívánt 5/F. § felhatalmazza az ORTT-t, hogy az egyes kategóriák részletes ismérveit, valamint a minősítés közlésének módját saját eljárására kötelező jelleggel állásfoglalásban határozza meg.
Végül a kiskorúak fejlődésének védelme kapcsán említést kell tenni az irányelv új 2a cikkéről, amely úgy rendelkezik, hogy ha a gyermekek fejlődésére ártalmas műsorszámok a joghatóság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kódolatlanul foghatók, az irányelv lehetővé teszi ez utóbbiak számára, hogy intézkedéseket vezessenek be a kiskorúak védelme érdekében e műsorszámok figyelemfelkeltő megkülönböztetése céljából. E cikk adaptálása érdekében a Javaslat a törvény III. fejezetében egy új 13. címet vezet be, amelyhez az indokolás alább olvasható.
Az 5. §-hoz
A kizárólagos közvetítési jogot illetően a médiatörvény szűkszavúan és szerzői jogi szempontból is nehezen értelmezhető módon úgy rendelkezik, hogy ilyen jog fennállása esetén más műsorszolgáltató műsora a rendezvényt csak oly módon teheti közzé, hogy az ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét. Az így közzétett műsor nem haladhatja meg a kizárólagos joggal közvetített műsor tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet (Rtv 9. §).
A 97/36/EK irányelv által bevezetett új 3a cikk 1. és 2. bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megakadályozzák a kizárólagos közvetítési jogoknak a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók általi oly mértékű gyakorlását, hogy az a közönség egy meghatározott részét megfossza a közérdeklődésre számot tartó események követésétől. Ennek érdekében olyan listák közzétételét javasolja a tagállamok számára, amelyek felsorolják az általuk közérdeklődésre számot tartónak nyilvánított műsorszámokat, továbbá Javaslatot tesz olyan szabályozás elfogadására, amely rögzíti e jogok gyakorlásának feltételeit.
A 3a cikk 3. bekezdése pedig kötelezővé teszi a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatókat akadályozzák meg abban, hogy kizárólagos közvetítési jogaikat oly módon gyakorolják, hogy a többi tagállambeli közönség egy meghatározó részét megfosszák a társadalom számára nagy jelentőségű, és ezért közérdeklődésre számot tartó események követésétől.
A Javaslat 5. §-a javaslatot tartalmaz mindkét rendelkezésnek a hazai szabályozásba történő bevezetésére, és a társadalom számára nagy jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó televíziós események meghatározására, melyre a Kormány kap felhatalmazást. Annak érdekében, hogy a jegyzék tartalma a lehető legdemokratikusabban kerüljön összeállításra, a jegyzékre az Rtv.-nek a pályázatokra vonatkozó eljárási szabályait is alkalmazni lehet (Rtv. 93-94. §)
A Javaslat 24. §-ának (3)-(4) bekezdése a kizárólagos közvetítési jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket nem rendeli azonnal bevezetni, hanem meghatározott alkalmazkodási időt (a módosító törvény hatályba lépésétől számított 1 év) biztosít, a szerzett jogok védelmének követelményére is figyelemmel.
A 6-13. §-hoz
Jóllehet a médiatörvény részletes rendelkezéseket tartalmaz a reklámozásra vonatkozóan (10-17. §), ezek a Grtv.-vel és az európai szabályozással összevetve egyrészt hiányosak, másrészt még a Grtv.-vel sem alkotnak teljes összhangot. Emellett a Grtv. 22. §-a kimondja, hogy a rádió és televízió műsorszolgáltatásában közzétett reklámra - ha a törvénytől eltérő követelményeket állapít meg - a médiatörvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A médiatörvényben a reklámtevékenységnek az európai szabályozás által érintett területei közül csak azokat szükséges szabályozni, amelyek kifejezetten a televízió képernyőhöz, mint megkülönböztetett reklámhordozóhoz - és ezáltal a műsorszolgáltatáshoz - és a rádióhoz kapcsolódnak.
Az irányelv és az ET egyezmény a reklámozásra vonatkozó alapelveken túl részletesen szabályozza a műsorszámok reklámmal való megszakíthatóságát, a kiskorúak védelmét a reklámozásban, a reklám műsoridőn belüli időtartamát, valamint külön rendelkeznek egyes áruk (alkoholtartalmú italok, gyógyszertermékek) televíziós reklámozásáról és a televíziós vásárlásról, továbbá kifejezetten tiltják a dohánytermékek reklámozását és a félrevezető reklám közzétételét (89/552/EGK irányelv IV. fejezete; 97/36/EK irányelv 18a cikk).
A Javaslat a közvetlen ajánlat fogalma helyett bevezetné a televíziós vásárlást (“teleshopping”; ld. a Javaslat 2. §-ának (3) bekezdését) és a televíziós vásárlási műsorablakot (“teleshopping window”, ld. szintén a Javaslat 2. §-ának (3) bekezdését), amelyet az irányelv a klasszikus reklámmal többnyire azonos módon, részletesen szabályoz (a 97/36/EK irányelv által a 89/552/EGK irányelv IV. fejezetén végzett módosítások), és amely nem teljesen egyezik meg a médiatörvényben szereplő közvetlen ajánlat fogalmával (Rtv. 2. § 22. pont).
Jóllehet a Javaslat 6. §-ával beiktatott 10. § (8) bekezdésében foglalt tilalmakat a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény tartalmazza, ugyanakkor szükséges ezeknek a médiatörvénybe való beillesztése is annak érdekében, hogy - a 97/36/EK irányelvnek megfelelően - egyértelműen vonatkozzon a televíziós vásárlás formájában jelentkező reklámra is.
A reklámokra vonatkozó sajátos alapelvnek a médiatörvény reklámszabályai közé történő felvétele mellett be kell iktatni a törvénybe olyan előírásokat, amelyek megakadályozzák, hogy a reklámok a nagykorúakra gyakorolt hatásukat közvetetten, a kiskorúak befolyásolása útján érjék el (a Javaslat 9. §-a).
A félrevezető reklám tilalmának az ET egyezmény alapján történő bevezetését azért nem tartjuk indokoltnak, mert egyrészt a Grtv.-t módosító 2001. évi I. törvény a megtévesztő és az összehasonlító reklámokról szóló 84/450/EGK irányelvvel összhangban állapít meg az említett reklámokra vonatkozó rendelkezéseket, másrészt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. §-a alapján a félrevezető reklámozás miatti jogvédelem biztosított a magyar jogrendszerben.
Az alkoholtartalmú italok reklámozásának a médiatörvényben felsorolt feltételeit (Rtv. 13. § (2) bekezdése) ki kell egészíteni néhány további követelménnyel (pl. azzal, hogy a magas alkoholtartalmat nem lehet beállítani az ital pozitív tulajdonságaként) /a Javaslat 8. §-a/.
A klasszikus reklámnak a televíziós vásárlással együtt számított műsoridőn belüli idejére vonatkozóan az eddigieken túl néhány további korlátozást szükséges bevezetni. Az irányelv különbséget tesz az ún. advertising spot/teleshopping spot (a médiatörvény jelenlegi klasszikus reklám és közvetlen ajánlat fogalmaival nagyjából megegyező fogalmak) és a teleshopping window (televíziós vásárlási műsorablak, amely a nem kizárólag televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban a televíziós vásárlás bemutatási módja) között. A műsoridőn belüli reklám időkorlátját az irányelv szerint többnyire a televíziós vásárlási műsorablak (teleshopping window) nélkül kell számítani. Tekintettel arra, hogy az irányelv a benne foglaltakhoz képest szigorúbb szabályozás bevezetését nem tiltja, célszerű a magyar szabályozásban a reklám műsorbeli időkorlátját a televíziós vásárlási műsorablakkal együtt számítani (a Javaslat 11. §-a). Indokolt továbbá a televíziós vásárlási műsorablakok számát és közzétételének idejét is korlátozni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a televízióban a mértéktelen reklámozás.
Azoknak a műsorszámoknak a körét, amelyek szigorúbb feltételekkel szakíthatók meg reklámmal (csak egy bizonyos időtartam felett) indokolt a filmalkotások nagy részében meghatározni, figyelemmel arra, hogy azok integritásának és művészi értékének védelme kulturális érdek (97/36/EK 11. cikkének (3) bekezdése; a Javaslat 12. §-ának (3) bekezdése) A filmsorozatokra, a dokumentumfilmekre és a könnyű szórakoztató filmekre ez ugyan nem vonatkozna - tehát esetükben az általános szabály, a húszpercenkénti megszakíthatóság lenne érvényes -, azzal a megszorítással, hogy a dokumentumfilmet egyáltalán nem lehetne megszakítani reklámmal, ha annak időtartama nem haladja meg a harminc percet.
A műsorszámok támogatását illetően a korábbi szabályozást kiegészítve (Rtv. 18. § (3) bekezdése) a Javaslat 13. §-a rögzíti, hogy a támogató sem a támogatott műsorszám tartalma, sem pedig műsorbeli elhelyezése tekintetében nem befolyásolhatja a műsorszolgáltatót. (89/552/EGK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja), továbbá, hogy nem csak a hírműsorszám, de az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám sem támogatható (89/552/EGK irányelv 17. cikkének (4) bekezdése, a Javaslat 13. §-a).
A 14. §-hoz
Ahhoz, hogy a műsorszolgáltatás és a műsorterjesztés mellett a műsorszétosztási tevékenység is ellenőrizhető legyen abból a szempontból, hogy azt a médiatörvényben is megjelenő nemzetközi előírásokkal összhangban végzik-e, szükséges a műsorszétosztást végzők nyilvántartásba vétele az Országos Rádió- és Televízió Testületnél. E nyilvántartásba vételi kötelezettséget írja elő a Javaslat 14. §-a.
A 15. §-hoz
A 97/36/EK irányelv 2a cikke deklarálja a tagállamok viszonylatában a vétel és továbbközvetítés szabadságának alapelvét. Egyidejűleg kimondja azt is, hogy a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan károsító, valamint a gyűlöletkeltésre alkalmas műsor vagy műsorszám észlelése, valamint további, pontosan meghatározott feltételek - jogsértés ismétlődése, felhatalmazott szerv intézkedése, az Európai Bizottsággal folytatott eredménytelen egyeztetés - teljesülése esetén a műsor szétosztását, terjesztését meghatározott időtartamra az ORTT felfüggesztheti.
A Javaslat 15. §-ával ezért egy új eljárás kerül bevezetésre arra az esetre, ha a Magyar Köztársaság területén az Európai Unió területéről származó olyan műsor lenne fogható, amellyel kapcsolatban a törvény alapján joghatóság hiányában nem lehetne eljárni. Ilyen esetben az ORTT kapna felhatalmazást megfelelő intézkedések megtételére, és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásra. A rendelkezés a csatlakozással lépne hatályba tekintettel arra, hogy ebben az eljárásban az irányelv 2a cikke az Európai Bizottsággal való szoros együttműködést kívánja meg a tagállamoktól.
Az Rtv III. fejezetének új 13. Címe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat egyben egy új fejezetet iktat be a médiatörvénybe a műsorszétosztókra vonatkozóan. Ez a fejezet rendelkezik arról, hogy műsorszétosztást ezután - az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése mellett - csak nyilvántartásba vétel alapján lehet végezni, amelyhez a műsorszétosztó meghatározott adatokat köteles rendelkezésre bocsátani. Az új fejezet továbbá rögzíti a nyilvántartásból való törlés feltételeit is.
A műsorelosztók nyilvántartásba vételére irányadó jelenlegi rendelkezéseket a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang érdekében ki kell egészíteni olyan előírásokkal, amelyeket a Javaslat a műsorszétosztókra vezet be. Így a nyilvántartásba vétel megtagadásának lesz helye ezután akkor is, ha az elosztani kívánt műsor jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközik, ha a műsorelosztó illetőleg a műsorszétosztó bejelentés alapján olyan műsort kíván elosztani illetőleg szétosztani amelynek műsorszolgáltatója nem rendelkezik műsorszétosztási jogosultsággal, vagy annak gyakorlását a Testület felfüggesztette.
A 21-22. §-hoz
A médiatörvény 135.§-ának módosítását az indokolja, hogy a törvény hatálya bővülésének (műsorszétosztók) folytán azok köre is bővül, akikkel szemben bírság szabható ki, és akikkel szemben az Országos Rádió és Televízió Testület az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár majd el.
A Testület hatáskörének bővülése folytán az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazási körét is ki kell terjeszteni a műsorszétosztókra (a Javaslat 19. §-a), valamint arra az esetre, ha a műsorszolgáltató a kizárólagos közvetítési jogot nem engedi át a meghatározó vételkörzetű műsorszolgáltató számára a Javaslat 5. §-ával beiktatott 9/C.§ szerint. A Javaslat ennek megfelelően rendelkezik a törvény 136. §-ának módosításáról is.
A 23. §-hoz
A médiatörvényt módosító törvény az alább részletezett néhány kivételtől eltekintve a kihirdetésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.
A csatlakozási tárgyalások audiovizuális politikára vonatkozó fejezete előrehaladásának és lezárhatóságának alapvető kérdése a műsorszerkezeti követelményeknek a közösségi joggal és egyéb nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban álló mielőbbi bevezetése.
A médiatörvény eltérő műsorszerkezeti követelményeket támaszt egyrészt minden országos és körzeti televíziós műsorszolgáltatóval (7. §), másrészt a közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben (28. §). A nemzetközi kötelezettségek szempontjából továbbá sajátos előírása a médiatörvénynek, hogy csupán a közszolgálati műsorszolgáltatót kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább hetven százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkessze meg, az egyéb (pl. kereskedelmi) televíziós műsorszolgáltatót nem. A diszkrimináció tilalmának szempontjából aggályos továbbá a törvény több olyan rendelkezése, amelyek a műsoridő kisebb-nagyobb hányadát magyarországi gyártású, illetőleg magyar állampolgárságú alkotók által készített művekből rendelik megszerkeszteni (Rtv. 7. § (3) bekezdése; 28. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai). Említést érdemel az a tény is, hogy a műsoridőn belül biztosítandó arányok számítási alapja az egyes követelményeknél eltér, tehát például helyenként a filmalkotások nélkül számított műsoridőt kell alapul venni, másutt pedig a reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridőt.
Az irányelv szabályozza a tagállamok egyes műsorszerkezeti követelményekkel kapcsolatos kötelezettségeit, amennyiben előírja, hogy a műsoridő több mint fele - mind a közszolgálati, mind pedig az egyéb műsorszolgáltató esetében - európai műveknek jusson, továbbá, hogy a televíziós műsorszolgáltatóktól független, külső vállalkozók is megfelelő mértékű műsorkészítési lehetőséghez jussanak. Ezeket a követelményeket az irányelv kiegészíti az európai mű fogalmának megadásával. Bár az irányelv - csakúgy, mint az ET egyezmény - nem tesz lehetővé az európai művek részére fenntartott hányadon belül diszkriminációt az adott tagállamban készült művek javára, ugyanakkor több uniós tagállam szabályozása bizonyítja, hogy nyelvi kritérium megragadásával van mód a nemzeti preferenciák érvényesítésére.
A fentiekkel összefüggésben jelentkeznek Magyarországnak az OECD-hez történt csatlakozásából eredő kötelezettségei. Az OECD-nek a folyó láthatatlan műveletek liberalizációjára vonatkozó kódexe szerint ugyanis a tagállamok nem vezethetnek be, és nem tarthatnak fenn a folyó láthatatlan műveletek engedélyezésében diszkriminációt az OECD tagállamai között. Ez a követelmény a kódex “A” mellékletében felsorolt és már valamilyen fokon liberalizált műveletekre vonatkozik. Az említett melléklet H) pontja – egyebek között – a filmek televíziós sugárzás céljából történő kivitelét, behozatalát, terjesztését és felhasználását is a liberalizáció tárgyát képező műveletek közé sorolja.
A kódex elfogadásakor Magyarország nem tett fenntartást a H) ponthoz. Nem tett fenntartást e ponthoz az Európai Unió számos tagállama sem, amit részben e kódexnek a közösségi szabályozásnál korábbi létrejötte, részben pedig az magyarázhat, hogy az Európai Unió, mint különleges vám- és pénzügyi rendszer, általános kivételként jelenik meg és mentesíti tagállamait számos, az OECD tagságból folyó kötelezettség alól. Hazánk - a csatlakozás feltételeinek újratárgyalása és a kódex módosítása nélkül - a jövőben sem tehet fenntartást a H) ponthoz.
Ebben a helyzetben az európai művek többségi arányára vonatkozó közösségi szabályozásban foglalt kötelezettségeknek - a csatlakozási tárgyalások során az Unió által kifejezésre juttatott ütemben - való megfelelés csak úgy lehetséges, ha a taggá válásunk előtt megvalósított törvényi szintű szabályozás hatálya a csatlakozás időpontjában áll be.
Az európai művek többségi arányára vonatkozó követelmények kereskedelmi műsorszolgáltatókkal szembeni előírásának elhalasztása a csatlakozás időpontjáig elősegíti az OECD-beli kötelezettségeink és az európai közösségi követelmények közötti discrepantia feloldását.
A Javaslat 23. §-a szerint a közösségi műsorszerkezeti követelményeket – mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziók tekintetében – a csatlakozás időpontjától kell majd alkalmazni, és ettől az időponttól kezdődően szűnik meg a magyarországi gyártású művek meghatározott arányára vonatkozó rendelkezések érvényesítésének lehetősége. Ehhez az időponthoz kötődik az európai mű fogalmának bevezetése is.
A Javaslat 23 §-a továbbá rendelkezik a médiatörvény egy állampolgársági alapon történő diszkriminációt tartalmazó rendelkezésének eltörléséről is. A médiatörvény 122. §-ának (4) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy az országos műsorszolgáltatást végző részvénytársaság igazgatóságában a tagok, közhasznú társaság esetében pedig az ügyvezetők többségének magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű személyeknek kell lenniük. Ez a rendelkezés az EK-szerződés számos, a diszkriminációt tiltó rendelkezését sérti. A Javaslat 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a diszkrimináció tilalma az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától lép életbe.
A 24. §-hoz
A Javaslat 24. §-a tartalmazza az európai közösségi joghoz való közelítés megtörténtét alátámasztó ún. jogharmonizációs záradékot.
Budapest, 2002. május 27.
|
Szalai Annamária |
Dr. Szájer József |
Várhegyi Attila |