T/108.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
2002. évi ...
törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:
1. §
A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak, - kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn - az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett.”
2. §
(1) A Kt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
(2) A Kt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,
b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.”
3. §
A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“8/A. § (1) A kerettanterv tartalmazza
a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit,
b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát,
c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.
(2) Az egyes kerettantervek az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. A nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.
(3) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet - tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti - azzal a megkötéssel, hogy a helyi tantervnek az iskolai tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek átadását, továbbá a rendelkezésére álló - e törvény alapján meghatározott - időkeretet nem lépi túl és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.
(4) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
4. §
(1) A Kt. 8/B. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének beszerzése és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.
(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.”
(2) A Kt. 8/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok a többcélú intézmények, amelyekben az általános iskolai nevelés és oktatás mellett középiskolai vagy szakiskolai nevelés és oktatás is folyik, helyi tantervüket - az e törvény 8/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával - elkészíthetik oly módon is, hogy az általános iskola kezdő – készség- és képességfejlesztő - szakaszát meghosszabbítják, az általános iskolai kerettantervben meghatározott követelmények és a középiskolai, szakiskolai követelmények átadását az egyes iskolatípusok között összehangolják, az egyes tantárgyak követelményeire meghatározott időszakot meghosszabbítják, amennyiben a nyolcadik évfolyam befejezését követően a tanulók iskolaváltás nélküli továbbhaladása az adott intézményben biztosított. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján is eltérhet a kerettantervtől.”
5. §
(1) A Kt. 52. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június második hetének utolsó munkanapjáig tart.”
(2) A Kt. 52. §-a (16) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.”
6. §
A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter]
“a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;
b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;”
7. §
(1) A Kt. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, valamint a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.”
(2) A Kt. 94. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Az oktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok miniszteri biztosát.”
8. §
(1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]
“b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, egyetértési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor,”
(2) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]
“g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére.”
9. §
(1) A Kt. 128. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően - legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri - az a pedagógus, aki 2002 augusztus 31-éig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén.”
10. §
A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik Rész, A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA cím, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK alcím helyébe e törvény melléklete lép.
11. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonban az 1. §-át 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A 2002-es költségvetési évben a normatív hozzájárulások elszámolási alapja továbbra is 185 tanítási nap.
(3) A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 52. §-ának (10) bekezdése és 124. §-ának (25) bekezdése.
“Harmadik rész
A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA
Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok
B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK
|
- |
óvodapedagógus |
32
|
|
- |
óvodapedagógus gyakorló óvodában |
24
|
|
- |
óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában |
19
|
|
- |
óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában |
13
|
|
- |
nem szaktanítást végző tanító általános iskolában |
21
|
|
- |
nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában |
12
|
|
- |
szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában |
20
|
|
- |
szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában |
12
|
|
- |
21
|
|
|
- |
nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában |
12
|
|
- |
nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában |
|
|
- |
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában |
19
|
|
- |
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában |
13
|
|
- |
tanár középiskolában, szakiskolában |
20
|
|
- |
tanár alapfokú művészetoktatási intézményben |
20
|
|
- |
tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben |
10
|
|
- |
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában |
19
|
|
- |
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában |
|
|
- |
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában
|
|
|
- |
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában |
21
|
|
- |
szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató |
25
|
|
- |
kollégiumi nevelő |
30
|
|
- |
kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban |
26
|
|
- |
kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában |
26
|
|
- |
pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben |
26
|
|
- |
pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben |
20
|
|
- |
konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben |
19
|
|
- |
konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben |
10
|
|
- |
könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben |
22
|
|
- |
könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben |
12
|
|
- |
könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási intézményben |
19
|
|
- |
pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben |
19 |
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közoktatás rendszerét illető törvényi szabályozások közül azoknak a megváltoztatására tartalmaz kezdeményezést, amelyek megváltoztatása elengedhetetlen a zavartalan szeptemberi tanévkezdéshez. A kormányprogramhoz igazodva feloldja a jelenlegi tantervi szabályozás merevségét anélkül, hogy ennek következtében megváltoztatná a jelenlegi iskolaszerkezetet, új program kidolgozására kötelezné az iskolákat, illetőleg megnehezítené az iskolaváltást. További fontos eleme a Javaslatnak, hogy ismét szétválasztja az államigazgatási döntéseket a szakmai előkészítéstől. A Javaslat garantálja, hogy az oktatási miniszter döntéseinek meghozatalában visszaálljon az Országos Köznevelési Tanács korábban meglévő jogosítványa, az egyetértési jog.
(az 1. §-hoz)
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a korábbi rendelkezésektől eltérően szakképzési hozzájárulásra kötelezetté vált az egyéni vállalkozó, kivéve, ha átalányadót fizet. A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához nem vehető igénybe költségvetési hozzájárulás, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozó nem tudja költségként elszámolni az iskolai rendszerű szakképzéssel összefüggő kiadásait, indokolt, hogy a Javaslat szerint hozzájusson a gyakorlati képzés után járó költségvetési támogatáshoz.
(a 2. §-hoz)
A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát, amelyet 1998-ig gyakorolt.
(a 3. §-hoz)
A Javaslat újra fogalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az iskoláknak el kell készíteniük helyi tantervüket. A változtatás lényege, hogy fenntartja a kerettantervet, azonban attól széles körű eltérési lehetőséget biztosít az iskolák részére. A kerettantervek lényege, hogy meghatározzák a nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. E kötelező és közös követelmények elégségesek ahhoz, hogy fenntartsák az iskolai nevelő- és oktató munka egységét. A Javaslat lehetővé teszi ugyan, hogy az iskolák a helyi tantervek elkészítése során külön engedélyezési eljárás nélkül eltérjenek a kerettantervtől, azonban ez az eltérés nem járhat azzal a következménnyel, hogy nem kerülnek átadásra az előírt követelmények. Nem fűződik állami érdek ahhoz, hogy jogszabály határozza meg, milyen módon építik be az átadásra kerülő ismereteket a helyi tantervbe. Az egyes tananyagok összevonása, műveltségi területek kialakítása, az oktatásra rendelkezésre álló időkeret meghosszabbítása a lényegen nem változtat. Az iskolarendszer zavartalan működése biztosított azáltal, hogy az iskolai tanulmányok befejezésére minden előírt tananyagot, ismeretet át kell adni.
(a 4. §-hoz)
A Javaslat nagyobb szabadságot biztosít azoknak az iskoláknak a helyi tantervük elkészítéséhez, amelyekben az iskolaváltás nem okoz problémát. A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban, továbbá minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amelyben a tanulók a nyolcadik évfolyam befejezését követően nem kényszerülhetnek iskolaváltásra, nem szükségszerű, hogy a kerettantervben egyes iskolatípusra meghatározott tananyagot a meghatározott időpontban be is fejezzék. Így például a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban nem okoz problémát, ha a tanuló a nyolcadik évfolyam végére nem jut el minden olyan tananyag “végéhez”, mint amelyeket az általános iskolában oktatni kell. A kilencedik évfolyamon, illetve a tizedik évfolyamon az iskola “tovább folytathatja” a megkezdett ismeretek átadását.
(az 5. §-hoz)
A szorgalmi idő megszervezésénél a hatályos rendelkezéseket sok esetben igen nehéz megtartani. A közoktatásról szóló törvény szerint ugyanis a szorgalmi idő 185 tanítási napból áll. A nemzeti ünnepek és más munkaszüneti napok miatt nehézséget okoz a tanulmányi szünetek kiadása, a tanév első és utolsó napjának a meghatározása. Miután az előírt tananyagok átadásánál nem okoz problémát, ha a tanítási napok száma nem éri el a 185 napot, indokolt lehetővé tenni, hogy az oktatási miniszter évenként rendeletben határozza meg a tanév szorgalmi idejének rendjét. Az egységes gyakorlat garantálása érdekében a javaslat az első és az utolsó tanítási napok fix időpontját rögzíti.
(a 6. §-hoz)
A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.
(a 7. §-hoz)
A Javaslat visszaállítja a Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.
A Javaslat szabályozza az oktatási jogok miniszteri biztosának kinevezésével kapcsolatos miniszteri jogosítványt is. A jövőben ezt a döntést a miniszter csak az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján gyakorolhatja.
(a 8. §-hoz)
A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.
(a 9. §-hoz)
Az iskolákban problémát okoz az idegen nyelv oktatása. Indokolt ezért meghosszabbítani azt az időszakot, amelyen belül a “C” típusú állami nyelvvizsgával még tovább lehet oktatni. A változás a hatályos rendelkezésekhez képest rugalmasabb, mivel lehetővé teszi a továbbfoglalkoztatást, ugyanakkor kötelezővé teszi a tanulmányok megkezdését, és meghatározott életkoron túl nem kívánja meg az újabb szakképzettség megszerzését.
(a 10-11. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvénynek a 2000. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 124. §-ának (25) bekezdése alapján a pedagógusoknak a kötelező óraszámukból kettőt nem lehet tanítási órára fordítani, csak egyéb neveléssel összefüggő feladatokra. Ezek közé tartozik például az egyéni foglalkozás, a felzárkózás, a tehetséggondozás. E rendelkezéssel egyidejűleg ugyanis megnövekedett a tanítók kötelező órája egy órával, míg a tanároké két órával. A módosítás ugyanakkor nem ad választ arra a kérdésre, hogy az egyéni törődésre előírt feladatokat milyen időkeret terhére kell megoldani. Ezért a gyakorlatban e feladat végrehajtása nem oldható meg, mivel a fenntartó nem ad hozzá időkeretet, akkor az osztály-, csoportbontások időkeretét, illetőleg a pedagógiai program végrehajtását szolgáló időkeretet kell e feladatok végrehajtására fordítani. A felnőttoktatásban, illetve az alapfokú művészetoktatásban e rendelkezések nem hajthatók végre, figyelembe véve, hogy ott az oktatásszervezés alapjaiban tér el a többi iskoláétól.
A Javaslat a tanévkezdés időpontjához viszonyított hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.