﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6234.
számú
törvényjavaslat
egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos
rendelkezéseinek módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi
miniszter
Budapest, 2003. október
2003.	évi........törvény
egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek
módosításáról
I.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény módosítása
1.	§ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
(a továbbiakban: Kvtv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek,
adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és
-igénybevétel, a környezetszennyezettség mértékének, a
környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint
a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”
2.	§ A Kvtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
(1)	A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok
készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és
partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a
vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban -
kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.
(2)	A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és
partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és
működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni, úgy, hogy az
a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.
(3)	A (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni
a)	a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,
b)	a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi
fajok védelmére kijelölt területeket,
c)	a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a
mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából
érzékeny területeket,
d)	a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő
szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt
területeket.
(4)	A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs
Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.
(5)	A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és
végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések
teljesüljenek, így különösen:
a)	a felszíni, és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,
b)	a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály
szerinti környezeti követelmények teljesítése révén
megvalósuljon.
(6)	Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti
célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell
alkalmazni.
(7)	A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő
gazdálkodási tervben kell meghatározni.”
3.	§ A Kvtv. 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő
beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy/
„b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi
élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint”
/ne romoljanak./
4.	§ A Kvtv. 64. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
2
/A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik/
„f) a környezet védelmét és javítását szolgáló intézkedések, programok állami
feladatainak végrehajtása.”
5.	§ A Kvtv. 66. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában a „[72/A. § (1)
bekezdés a) pontja]” szövegrész helyébe a „ [72/A. § (1) bekezdése]” szövegrész
lép.
6.	§ A Kvtv. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti
hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. § (1)
bekezdés b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély
az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül.”
7.	§ A Kvtv. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/A felülvizsgálat szempontjából: /
"b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy
amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen
a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják. Ha a tevékenység
gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az
eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti."
8.	§ A Kvtv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. §. A 74. § (2) bekezdésének c) pontja esetén - a nyilvánosság
bevonásának biztosítása érdekében - a felügyelőség köteles
közmeghallgatást tartani.”
9.	§ A Kvtv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben,
illetőleg a 66. § (1) bekezdés b) és c), valamint e) pontja szerinti határozatban
alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az
engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot
rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy
teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező
szervnél ezt kezdeményezi. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés
elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a
tevékenységet.”
10.	§ A Kvtv. 101. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A jogsértő tevékenység folytatója köteles/
3
"c) a tevékenységet megelőző vagy a külön jogszabály szerint
meghatározott környezeti állapotot helyreállítani."
11.	§ A Kvtv. 110. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december
22-éig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi
előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes
védett területeket kialakították.”
12.	§ A Kvtv. 110. §-ának (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
„o) „e törvényben, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben
foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a
jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására
vonatkozó szabályokat."
13.	§ A Kvtv. 110. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki.”
14.	§ A Kvtv. a következő 111. §-sal egészül ki:
„111. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-
án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-val összhangban, az emberi fogyasztásra igénye vett vizek
minőségéről szóló 98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a víz-
politika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és
tanácsi irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."
II.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
módosítása
15.	§ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)
2.	§ (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/Az állami feladatok:/
„a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes
részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó
4
állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a
vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és
költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a
Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti
programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
b)	az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek
végrehajtásának megszervezése;”
16.	§ A Vgtv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az
illetékességi, illetve működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg."
17.	§ A Vgtv. 14. § (1) bekezdése a következő f)-i) pontokkal egészül ki:
/A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére/
"f) a vizek jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,
g)	az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára
gyakorolt hatások elemzésével,
h)	a vízhasználatok gazdasági elemzésével,
i)	a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi, és közgazdasági
eszközrendszer kialakításával"
/kell törekedni./
18.	§ A Vgtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével -
csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a
vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és
teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó
célkitűzések elérését biztosító követelmények."
19.	§ A Vgtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell
részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia
hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban
megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. "
20.	§ A Vgtv. 15. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (7) és (8)
bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
"(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a
vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét
(megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket),
figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket,
a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a
megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.”
5
21.	§ A Vgtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek
védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban,
illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott,
vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra
vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű
használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlan használat meghatározott körű
korlátozását."
22.	§ A Vgtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdése
alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat, továbbá a 25. § (3)
bekezdése szerinti védőterület tényét a vízügyi hatóság határozata alapján (a
település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-
nyilvántartásba - külön törvény szerint - be kell jegyezni."
23.	§ A Vgtv. 45. §-a (7) bekezdésének i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány:/
„i) az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat
igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és
a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-
elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó
szabályok,”
/rendeletben történő megállapítására./
24.	§ A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter/
„h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére
történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó
szabályok”
/rendeletben történő megállapítására./
25.	§ A Vgtv. 45. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 15. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb 2010. december 22-
ig kell végrehajtani.”
26.	§ A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-
6
án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-ával összhangban
a)	a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az
agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében,
b)	az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi
irányelvvel,
c)	a közösségi cselekvés kereteinek a víz-politika területén történő
meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
27.	§ A Vgtv. 1. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
III.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
módosítása
28.	§ A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hgt.): 23. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki:
/23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati
rendeletben állapítja meg:/
„g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást
igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére
vonatkozó rendelkezéseket.”
29.	§ (1) A Hgt. 41. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/(2) A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség első fokon jár el:/
„c) abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági
engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő
tevékenységre irányul.”
(2)	A Hgt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(3)	és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése
iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti,
az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi
7
Főfelügyelőség 15 napon belül jelöli ki. A kijelölést a kérelem benyújtásától
számított 3 napon belül az a felügyelőség kezdeményezi, amelyhez a kérelmet
benyújtották.”
IV.
A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása
30.	§ (1) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében a „Vízügyi Levéltár”
szövegrész helyébe a „Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár” szövegrész lép.
(2)	A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény 19. §-ának (2) bekezdésének c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/(2) A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltára kivételével -
„c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek, ”
/levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett
levéltári anyagára terjed ki./
V.
Záró és átmeneti rendelkezések
31.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)	Az e törvény 6. §-ával megállapított Kvtv. 72. § (3) bekezdésének
rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
8
MELLÉKLET
a 2003. évi.......törvényhez
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1.sz. mellékletében szereplő
fogalom-meghatározások 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a fogalom-meghatározások az alábbi 31-33. ponttal egészülnek ki:
„20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület,
illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve
hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző
létesítményekkel együtt;”
„31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival
összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére,
illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére
irányuló közfeladatok, különösen
a)	a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése,
és elosztása,
b)	a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni
vizekbe juttatnak;
32.	lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint
az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a
nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50 %-ban állandó
tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a terület-
felhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő -
jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő
település-rendezési eszközöknek megfelel;
33.	ivóvízminőség javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra
szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi
követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.”
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely a víz-politika
területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szól
(a továbbiakban: VKI), 2000. december 22-én lépett hatályba.
A VKI jogharmonizációs feladatainak megkezdéséről a Kormány először a
2329/2001. (XI.21.) Korm. határozatban döntött.
A Kormány az új kormányzati munkamegosztásnak megfelelően a határozatot a
1189/2002. (XI.7.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte.
Az új kormányhatározat a vki előírásainak megfelelően meghatározta a
végrehajtandó feladatok ütemezését. A kormányhatározat mellékletét képezi a
keretirányelv végrehajtásának hazai stratégiai dokumentuma. Az időpontokat a
végrehajtás tekintetében a kormányhatározat úgy határozza meg, hogy a VKi-ban
előírt határidők teljesíthetők legyenek.
A VKI alapvető célkitűzése, hogy a vizek 2015. év végére jó állapotúak legyenek.
A célkitűzés teljesítéséhez intézkedési programokat kell megfogalmazni és
végrehajtani, és az intézkedéseknek a vizek állapotára gyakorolt hatását
monitoring rendszerek működtetésével kell folyamatosan ellenőrizni. Az
intézkedések közül alapintézkedéseknek tekinti a VKI a vizekkel kapcsolatos,
hatályban lévő európai szabályozásból eredő intézkedési programokat (így pl. a
települési szennyvíz irányelv nemzeti megvalósítási programja, a
mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni akcióprogram).
Amennyiben az alapintézkedések nem eredményezik teljes mértékben a jó
állapotot, kiegészítő intézkedéseket kell hozni.
A kiépítendő monitoring rendszerre alapozott állapotértékelést, a környezeti
célkitűzéseket, az intézkedési programokat, és azok várható hatását a vízgyűjtő-
gazdálkodási tervben kell bemutatni.
A célkitűzések megvalósítása csak a társadalom egészének közreműködésével
lehetséges, ezért nagy hangsúlyt kap a VKI-ban a társadalom bevonása a nyílt
tervezési folyamatba.
Ugyanilyen fontosságú eleme a VKI-nak az észszerűség és gazdaságosság
szem előtt tartása a végrehajtás egész folyamatában. Ez azt jelenti, hogy egyes
vizek esetében kivételeket lehet tenni, akár a környezeti célkitűzésekben, akár a
határidők tekintetében, de ezeket az eseteket részletesen indokolni kell.
10
A VKI előírásait a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályalkotási folyamatban
részben már eddig is érvényesítettük, de egyes elemei még hiányoznak. Jelen
törvényjavaslat ezen hiányok pótlását célozza.
A Stratégiai Dokumentummal összhangban készítettük el az érintett törvények
legszükségesebb jogharmonizációs módosítását célzó törvényjavaslat
tervezetét. A munka során a Víz Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság (VKSKTB) bevonásával az állandó meghívott Országos
Környezetvédelmi Tanács (OKT) és a szakmai szervezetek közreműködésével
készített törvényjavaslat-tervezetbe az egyéb szükséges szövegpontosításokat
is beépítettük.
Az előkészítés során egyetértés alakult ki abban, hogy az érintett törvényeket a
lehető legkisebb mértékben módosítsuk úgy, hogy eközben a törvényeken belüli
és az azok közötti egyensúly megmaradjon. A kellő jogközelítés megvalósítható
a környezetvédelmi (Kvtv.) és a vízgazdálkodási (Vgtv.) törvények
módosításával. A természetvédelmi törvény módosítása nem szükséges.
A Kvtv. módosítás lényege a vizek védelmére vonatkozó, a törvény
18-19. §-aiban levő szabályok kiegészítése a VKI-ben levő környezeti
célkitűzésekkel, melyek a vizek jó állapotának megőrzését, illetve elérését írják
elő. A jó állapotra vonatkozó sajátos szabályokat a javaslat nem tartalmazza,
mert azokat elegendő alacsonyabb szintű jogszabályokba foglalni. A VKI
előírásainak többsége kormányrendeleti szinten épül be a hazai joganyagba
egyrészt a vizek védelmére vonatkozó követelményeket tartalmazó 33/2000. (III.
17.) Korm. és a 203/2001. (XI. 25.) Korm. rendeletek módosításával, másrészt
egy, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről szóló új kormányrendelet kiadásával.
A VKI egyik sarkalatos követelménye az, hogy a jó állapotot 2015 év végére
kivétel nélkül el kell érni a védett területeken legalább abban a vonatkozásban,
amiért azt a területet ilyen kategóriába sorolták. Ezért a Kvtv. módosítása
kimondja, hogy a vizek védelme kiterjed a védett területekre, és meghatározza -
a VKI-ben foglaltakkal összhangban -, hogy melyek ezek a védett területek. A
védett területek magukba foglalják egyrészt azokat a területeket, amelyeken az
általános követelményeken felüli speciális előírásokat a vizek jó kémiai
állapotának védelme, illetve elérése érdekében kell megtenni (így pl. nitrát-
érzékeny területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat kötelező megvalósítása,
ivóvízbázisok védőterületein a fokozott biztonság megvalósítása).
Másrészt a védett területek közé kell sorolni mindazokat a területeket, ahol a vízi,
vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi ökoszisztémák jó
ökológiai állapota megtartásának, elérésének kitüntetett jelentősége van az
élőlények és élőhelyek fennmaradása szempontjából, és ez speciális
követelményeket támaszt a vizek állapotára vonatkozóan. Így tekintve a VKI-ban
együttesen jelzett védett területek fogalma kettős funkciót tölt be: egyik esetben
területet védünk, a másik esetben pedig területtel történő védelemről van szó.
A Javaslat tartalmazza a Kvtv.-ben levő minden olyan törvényhely módosítására
vonatkozó javaslatot, amely szükséges ahhoz, hogy a VKI-ben levő előírások, és
eszközrendszerek integrálódjanak a környezetvédelem meglevő
eszközrendszerébe.
11
II.
A Javaslatnak a Vgtv. módosítására vonatkozó része a VKI-nek az ésszerű
vízhasználatok kialakítására és fenntartására vonatkozó alapvető előírásait emeli
be a törvénybe. Az állami feladatok közé ezért kerül be a vízkészletek védelmét
és fenntartható használatát szolgáló árpolitika és a Kvtv. módosításában előírt jó
állapot elérését szolgáló intézkedési programok kialakítása, valamint a vízgyűjtő
gazdálkodási terv készítése.
A törvénymódosítási javaslattal a Vgtv. V. fejezete, amely a "Gazdálkodás a
vízkészletekkel" címet viseli, a fentieknek megfelelően egészül ki a vizek
állapotának értékelésére, az emberi beavatkozások hatásának elemzésére, a
vízhasználatok gazdasági elemzésére és a mindezekhez szükséges jogi és
közgazdasági eszközrendszer kialakítására vonatkozó előírásokkal.
A Vgtv. 15. §-ának (1) bekezdése, amely a felszín alatti vizekre vonatkozó
speciális előírást tartalmazza, a Javaslat szerint kiegészül a Kvtv.-ben előírt jó
állapot elérésére vonatkozó előírással.
A Vgtv. 15. §-ára vonatkozó javasolt kiegészítések szolgálják a VKI-nek a
vízkészletek védelmével és általában a környezet védelmével kapcsolatos
költségviselési kötelezettségeket, valamint a vízszolgáltatások tekintetében a
költség-megtérülés elvének érvényesítését.
A VKI-nek az ivóvíz kitermelésére használt vizekre vonatkozó előírásai a
123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet megfelelő mértékben tartalmazza, tehát ezek
az előírások harmonizáltnak tekinthetők. Az ivóvízbázisok, vízkivételi művek
védelmében kijelölt védőterületek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését a
meghatározott területhasználati korlátozásokkal együtt a Vgtv. eddig nem
tartalmazta. Ennek pótlását szolgálja a Javaslat a Vgtv. 25. § (3) bekezdésében,
valamint a Vgtv. új 27. §-ában megfogalmazottakkal.
A Javaslat melléklete az említetteknek megfelelően tartalmazza a Vgtv. 1. számú
Fogalom-meghatározások c. mellékletének kiegészítését. A Javaslat a melléklet
20.	pontjában a vízbázis fogalmat pontosítja.
Az új fogalom nagyobb összhangot teremt a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet
előírásaival, továbbá összhangba kerül a VKI-nek az ivóvíz kitermelésére
használt vizekre vonatkozó előírásaival is.
Az eddigi szöveg ugyanis általában írta le a vízbázis fogalmát, amely szinte
minden - főként felszín alatti vízhasználatot megvalósító - vízhasználat fajtára
értelmezhető volt.
A Javaslat a Keretirányelvvel kapcsolatos módosítás mellett - a Vgtv.-vel
kapcsolatos jogharmonizáció keretében - kiegészül a 98/83/EK, az emberi
fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló irányelv harmonizációja
keretében szükséges törvénymódosítással is a következő rendelkezéseket
érintve.
12
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerint "a
települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásról..."
(8. § (4) bekezdés). Az "egészséges" ivóvízellátás - mint kötelező
önkormányzati feladat - gyakorlatilag azt jelentette és jelenti, hogy ennek a
követelménynek minden települési önkormányzat tegyen eleget, függetlenül a
település lakosságának számától, az önkormányzat teljesítőképességétől és a
közfeladat körét behatároló egyéb körülménytől.
A közüzemi vízellátásban részesülő fogyasztók aránya az ezredfordulóra elérte a
98 %-ot.
A vízellátási problémák sokkal inkább a szolgáltatott víz minőségével
kapcsolatban jelentkeztek és jelentkeznek, amely a közösségi jognak az ivóvízre
vonatkozó elvárásait, konkrét szabályozását nézve is szembetűnő.
A csatlakozásra irányuló tárgyalások során Magyarország úgy döntött, hogy a
98/83/EK irányelv teljesítésére nem kér átmeneti mentességet, de élni kíván az
irányelv 15. cikkében megfogalmazott lehetőséggel.
Eszerint figyelemmel a kivételes rendkívüli körülményekre és a földrajzilag
meghatározható területekre az irányelv 14. cikkében előírt 2003. december 25-i
határidőn túli teljesítéshez 2^3 év hosszabbítást kíván igénybe venni.
Az irányelvben biztosított felkészülési időt nézve nincs lehetőség arra, hogy
annak kezdő időpontját a csatlakozás időpontjától számítsuk, mert magában az
irányelvben megjelölt időszaktól, illetve határidőktől történő eltérés elvileg
átmeneti mentességet kívánna és jelentene. Miután ilyen igényt Magyarország
nem jelentett be az irányelvben meghatározott és a már érintett rendkívüli
körülményekre figyelemmel a jogharmonizációs keretében, ezért az irányelvben
előírtak végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket, szabályozási
feladatokat el kell végezni.
III.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hgt.)
az Országgyűlés a 2000. május 23-i ülésnapján fogadta el. A Hgt.
hatálybalépése óta az alábbi pontokban merült fel a módosítás igénye:
-	egyrészt egy arra vonatkozó felhatalmazás megalkotása, hogy a települési
önkormányzat rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatással összefüggő
személyes adatok körét, illetve a kezelésükre vonatkozó felhatalmazást,
-	másrészt, hogy több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét
érintő hatósági ügyben az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a
Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jelölje ki.
A közszolgáltató a fogyasztókkal kötendő közszolgáltatási szerződéshez
rendszeresen kéri az ügyfelek személyes adatait, ezért felmerült egy arra
vonatkozó felhatalmazásnak az igénye, hogy a települési önkormányzat
13
rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok
körét, illetve a kezelésükre vonatkozó felhatalmazást.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. tv. 3. § (1) bekezdése értelmében adat akkor kezelhető, ha
„ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása
alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete
elrendeli”. A probléma azonban az, hogy jelen esetben törvény nem ad ilyen
felhatalmazást az önkormányzatnak, a Hgt.-ben ilyen felhatalmazás nem
szerepel, így az önkormányzat rendeletével nem jogosíthatja fel a
közszolgáltatót arra, hogy személyes adatokat kezeljen. Az adóazonosító jelet
illetően a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény további
megszorításokat tartalmaz, melynek 18. és 20. §-a meghatározza, hogy kik
használhatják, illetve kik ismerhetik meg az adóazonosító jelet. Meghatározza
továbbá azt is, hogy azt kik kezelhetik és ezek között gazdálkodó szervezet -
mint jelen esetben a közszolgáltató - nincs megemlítve.
A Hgt. jelenleg hatályos rendelkezése alapján a több környezetvédelmi
felügyelőség illetékességi területét érintő ügyekben első fokon a Környezet- és
Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. A Hgt. módosításával - az ügyfél-
centrikusabb hatósági ügyintézés megvalósítása érdekében - lehetővé válik,
hogy ezekben az ügyekben a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség
által kijelölt környezetvédelmi felügyelőség járjon el, ezzel is tehermentesítve a
Főfelügyelőséget.
IV.
A Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény (VMLK) szervezeti keretei
között működő Vízügyi Levéltár alapítása óta (1973) őrzi a kezelésére bízott
vízügyi államigazgatási és társulati szervek levéltári anyagait (kb. 4500
folyóméter terjedelemben). Gyűjtőköre 1987-1995 között a környezetvédelmi
tematikára is kiterjedt, de ezt a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári
anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény megszüntette.
A kormányzati munkamegosztás keretében 2002-ben a környezetvédelem és a
vízügy egy tárca felügyelete alá került, amely időszerűvé teszi a levéltári
alapfeladatok, illetve az abból fakadó teendők átgondolását annál is inkább, mert
a környezetvédelmi levéltári anyagokat illetően 2003-tól új helyzet áll elő.
A területi környezet- és természetvédelmi szervek (így pl: felügyelőségek,
nemzeti parkok) fennállásukat tekintve most kerülnek abba a helyzetbe, hogy
alakuláskori iratanyagaik levéltári érettségűvé válnak, amiknek elhelyezése,
folyamatos karbantartása, feldolgozása gondot jelenthet számukra. A levéltári
törvény értelmében a minisztériumok 15 évnél régibb iratait az Országos Levéltár
őrzi, a megyehatárokhoz igazodó területi szervek iratait pedig a megyei
levéltáraknak kell átvenniük. Tekintettel azonban arra, hogy a felügyelőségek és
nemzeti park igazgatóságok működési területe nem esik egybe a közigazgatási
határokkal, indokolt, hogy anyagaikat - hasonlóan a vízügyi igazgatóságokhoz -
14
az 1987-1995 között már egyszer e feladattal megbízott Vízügyi Levéltár,
illetőleg a Javaslat szerint Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vegye át.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.
A Javaslat 1. §-ához
A Javaslat 1. §-a a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
LIII. tv. (a továbbiakban: Kvtv.) tájékoztatással és nyilvánossággal foglalkozó
12.	§ (1) bekezdését egészíti ki a vizek állapotának javítását szolgáló
programoknak és terveknek megismerhetőségére vonatkozó állampolgári
jogokkal, amely az általános indokolásban említett vízgyűjtő-gazdálkodási
tervezési folyamat nyíltságát biztosítja.
A Javaslat 2. §-ához
A Kvtv. vizek védelmével kapcsolatos fejezetének 18. § (1) bekezdése érdemben
változatlan marad. Az új (3) bekezdés a VKI-vel összhangban felsorolja, hogy
melyek azok a védett területek, melyekre vonatkozóan a környezeti célkitűzések
2015-re történő elérése alól nem lehet kivételt tenni. A határidőt a Javaslat a
Kvtv. 110. § (3) bekezdésének kiegészítésére vonatkozóan tartalmazza.
Az új 18. § (2) bekezdés kiszélesíti a vizek védelmének eddigi értelmezését.
Kimondja egyrészt azt, hogy a felszín alatti vizek védelméhez elválaszthatatlanul
hozzá tartozik a talaj, a kőzetek védelme is abból adódóan, hogy a felszín alatti
vizek állapota jelentős mértékben függ attól, hogy milyen állapotban van az a
talaj, illetve kőzet, amelyen a víz átszivárog, mielőtt a felszín alatti vízbe jut. (A
jogszabályi előírások szerint ugyanis felszín alatti víznek csak az un. telített
zónában levő víz minősül.) Másrészt - követve a VKI célját - kiterjeszti a vizek
védelmére irányuló tevékenységet a védett területekre. Ennek különösen a vízi,
vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő
szervezetek védelme szempontjából van nagy jelentősége.
A Kvtv. 18. §-ának új (4) bekezdése kimondja, hogy a védett területekről
nyilvántartást kell vezetni. Ez a VKI-ből következik. A Kvtv. 18.-ának új (5)
bekezdése a VKI környezeti célkitűzésének átvétele. Az új (6) bekezdés a több
azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény közül a legszigorúbb
alkalmazását rendeli el. A (7) bekezdés a célkitűzések elérését szolgáló, a VKI
által az EK jogba bevezetett új eszköz, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv
alkalmazását írja elő. (A VKI más eszközök alkalmazását is kötelezővé teszi, így
pl. a vizek állapotának rendszeres monitoringját. Az erre vonatkozó törvényi
alapok azonban már benne vannak a Kvtv.-ben, és azok újra fogalmazására
nincs szükség.)
15
A Javaslat 3. §-ához
A Kvtv. 19. § (3) bekezdés b) pontjának kiegészítését az teszi szükségessé,
hogy a VKI a vízi és vízközeli élőhelyek és élő szervezetek védelmének
figyelembe vételén kívül (ami eddig is része volt a Kvtv. követelményeinek)
előírja a felszín alatti vizektől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák
védelmét is.
A Javaslat 4. §-ához
A Kvtv. 64. §-ának kiegészítését az indokolja, hogy a környezetvédelmi
igazgatásnak nemcsak egyedi döntésekben kell megtestesülnie, hanem a
különféle környezethasználatokból, környezet-igénybevételekből adódó
környezeti veszélyekkel, szennyezésekkel, károsításokkal szemben
programokba foglalt, összehangolt intézkedés sorozattal kell fellépni. (Ilyen pl. a
vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni intézkedéseket
tartalmazó un. nitrát akcióprogram.) Az igazgatási intézkedések programokba
történő foglalásának nemcsak a vizek védelme, hanem a többi környezeti elem
védelme szempontjából is egyre növekvő jelentősége van.
A Javaslat 5. §-ához
A Javaslat 5. §-ában a Kvtv. 66. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a 72/A. § (1)
bekezdés a) pontjára való utalás téves, melyet 72/A. § (1) bekezdésre kell
módosítani, mert a jogszabályhely alpontot nem tartalmaz.
A Javaslat 6. §-ához
A Javaslat 6. §-a a Kvtv. 72. §-át egészíti ki azzal a rendelkezéssel, amely
szerint az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti
hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. § (1)
bekezdésének b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati
engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül.
A Javaslat 7. §-ához
A Kvtv. 73. §-ának módosítását a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos
államigazgatási eljárások eddigi tapasztalatai teszik szükségessé. A (2)
bekezdés b) pontja kiegészül azzal, hogy a tárgyi tevékenységet folytató érdekelt
ismerete hiányában az érintett ingatlan tulajdonosát kell érdekeltnek tekinteni. Ha
a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a
hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti.
A Javaslat 8. §-ához
A Javaslat 8. §-a a Kvtv. 80. §-ában szereplő utaló szabályt pontosítja, mert a
nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében a felügyelőség által
16
kötelezően megtartott közmeghallgatást a hatályos szöveg a vonatkozó c) pont
helyett tévesen az a) pontban meghatározott esethez köti.
A Javaslat 9. §-ához
A Javaslat 9. §-a a Kvtv. 82. §-ának (2) bekezdésében szereplő utaló szabályt
pontosítja, mert a 66.§ (1) bekezdés b) és c) pontja mellett az e) pont szerinti
határozatban alapul vett körülmények változását is hivatalból vizsgálnia kell a
felügyelőségnek.
A Javaslat 10. §-ához
A Kvtv. 101. § (2) bekezdés c) pontjának kiegészítését a jelenlegi, nagyon
szigorú, számos esetben betarthatatlan követelmény feloldása indokolja. Gyakori
eset ugyanis az, hogy egy bekövetkezett szennyezés, károsodás előtti állapot a
legjobb kárelhárítási vagy kármentesítési gyakorlat alkalmazásával sem állítható
helyre. Ezt az ellentmondást oldja fel a külön jogszabályra való utalás. Ezek a
vízminőségi kárelhárításra vonatkozó, illetve a kármentesítés szabályait
tartalmazó kormányrendeletek, melyek a Kvtv., illetve a Vgtv. 1996. január 1-jei
hatályba lépését követően kerültek kidolgozásra és kiadásra a Kvtv.-ben, illetve
a Vgtv.-ben kapott felhatalmazások alapján.
A Javaslat 11. §-ához
A Javaslat 11. §-a a Kvtv.18. §-ában a védett területekre vonatkozó, a vizek jó
állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és
környezeti célkitűzést 2015-ig teljesíteni rendel, amelyek érdekében az egyes
védett területeket kialakították.
A Javaslat 12. §-ához
A Javaslat 12. §-a felhatalmazást ad a Kormány részére ahhoz, hogy a Kvtv.-
ben, valamint a Vgtv.-ben foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtő-
gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések
programjának kialakítására vonatkozó szabályokat.
A Javaslat 13. §-ához
A Javaslat 13. §-a a miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy az érdekelt
miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel
hirdesse ki.
A Javaslat 14. §-ához
A Javaslat 14. §-a a Kvtv.-hez jogharmonizációs záradékot illeszt, amely szerint
a törvény az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló
98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a víz-politika területén
17
történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv
rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
II.
A Javaslat 15. §-ához
A Javaslat 15. §-a a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (a továbbiakban:
Vgtv.) 2. § (1) bekezdés a) pontját egészíti ki azzal, hogy a Kvtv. felhatalmazása
alapján születő külön jogszabályban meghatározott jó állapot elérését szolgáló
intézkedések programjának kialakítását, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítését
állami feladattá teszi.
A VKI egyik lényeges alapelve az ésszerűség és a gazdaságosság
érvényesítése a vizek jó állapotának elérésére tett intézkedések kialakításakor.
Az ésszerűség alapelvének érvényesítését szolgálja az állami feladatok
tekintetében a Vgtv. 2. § a) pontjában a vízkészletek védelmét és fenntartható
használatát szolgáló árpolitika kialakítására vonatkozó előírás. A Javaslat
szerinti b) pont ennek az állami feladatnak a végrehajtását írja elő.
A Javaslat 16. §-ához
A Javaslat 16. §-a a Vgtv. 3. §-ának (4) bekezdését pontosítja annak érdekében,
hogy a vízügyi szolgálat alapegységét jelentő vízügyi igazgatóságok
illetékességi, illetőleg működési területét a miniszter rendelettel állapíthassa
meg, mert az egyéb hasonló tárcaszervek illetékességi, illetve működési területét
is a miniszter határozza meg.
A Javaslat 17. §-ához
A Vgtv. vízkészletekkel való gazdálkodással foglalkozó előírásai eddig is
meghatároztak a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére vonatkozó
előírásokat, amelyek a VKI szellemével összhangban vannak.
Nem tartalmazza azonban a hatályban lévő törvény a vízhasználatokra
vonatkozó gazdasági elemzésekkel kapcsolatos konkrét előírásokat, amelyeket
a VKI az ésszerűen fenntartható vízhasználatok kialakítása érdekében fogalmaz
meg. Ennek érdekében tartalmazza a Javaslat a Vgtv. 14. § (1) bekezdésére
vonatkozó kiegészítéseket, amelyek a vizek jellemzőinek megfigyelésével és
állapotának értékelésével, az emberi beavatkozásoknak a vizekre gyakorolt
hatásai elemzésével, valamint a vízhasználatok gazdasági elemzésével
kapcsolatos előírásokat jelentik.
18
A Javaslat 18. §-ához
A Vgtv. 15. §-a új (1) bekezdésének megfogalmazására vonatkozóan a Javaslat
az eddigi igénybevételi korlátozást a felszín alatti vizek tekintetében azzal
egészíti ki, hogy ennek az előírásnak az is célja, hogy a Kvtv.-ben előírt, a vizek
jó állapotára vonatkozó célkitűzés is teljesüljön.
A Javaslat 19. §-ához
A Javaslat 19.§-a a Vgtv. 15. §-a (3) bekezdésének az eddig hatályban lévő
előírását egészíti ki a termál vízkészletek energetikai felhasználására vonatkozó
speciális előírással. A Javaslat a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletre alapozva
fogalmazza meg a termálvizek visszapótlási szabályait. A javasolt szabályozás a
felszín alatti vízkészletek általános védelmét szolgálja.
A Javaslat 20. §-ához
A VKI az ésszerű vízhasználatok kialakításának kötelezettsége körében a
vízszolgáltatásokra vonatkozóan a költség-megtérítés alapelvét fogalmazza
meg. A Javaslat ennek a szabálynak - a Vgtv. 15. §-ának új (7) bekezdésében
foglaltak alapján - a normaszövegben való megfogalmazását célozza.
A Javaslat 21. §-ához
A VKI-nak az ivóvíz kitermelésére, a használt vizekre vonatkozó előírásait a
Vgtv., valamint a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Az
ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelmére kijelölt védőterületek ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzését a meghatározott területhasználati
korlátozásokkal együtt a Vgtv. eddig nem tartalmazta. A Javaslat 21. §-a a VKI
alapján ezt pótolja.
A Javaslat 22. §-ához
Az ivóvízbázisok védőterületén létesített megfigyelési helyek megközelítéséhez
való jog, mint közérdekű használati jog gyakorlásának az ingatlan tulajdonosa
által való tűrési kötelezettsége sem jelent meg eddig törvényi szinten. A Javaslat
ezt szolgálja a Vgtv. 25. §-a (3) bekezdésének módosítására vonatkozóan,
konkrétan azzal, hogy a védőterület tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyezni.
A Javaslat 23. §-ához
A Javaslat 23. §-a a Vgtv. 45. §-a (7) bekezdésének i) pontjában kapott
felhatalmazást egészíti ki az ivóvízminőség-javító program továbbfejlesztéséhez
szükséges jogszabályok megalkotását lehetővé tevő konkrét felhatalmazások
megtételével a szervezet, a finanszírozás és az ellenőrzés tekintetében.
19
A Javaslat 24. §-ához
A Javaslat 24. §-a a Vgtv. 45. §-a (8) bekezdését h) ponttal egészíti ki az
ivóvízminőség javító program továbbfejlesztéséhez szükséges jogszabály
megalkotásához szükséges konkrét felhatalmazás megadásával a támogatások
és igénybevételük tekintetében.
A Javaslat 25. §-ához
A Javaslat 25. §-a vízigénnyel kapcsolatban az árak megállapításáról szóló
törvény szerinti árhatósági jogkörgyakorlás keretében meghatározott
szolgáltatási, illetőleg vízátadási díjakba történő költségérvényesítést ír elő az
EK jognak megfelelő 2010. december 22-ei határidővel.
A Javaslat 26. §-ához
A Javaslat 26. §-a a vonatkozó három irányelvnek megfelelően alpontokra
tagolva tartalmazza a törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítését,
aktualizálását a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi
irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalma, az emberi fogyasztás
szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv, továbbá a közösségi
cselekvés kereteinek a víz-politika területén történő meghatározásáról szóló
2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében.
A Javaslat 27. §-ához
A Javaslat 27. §-a a Vgtv. 1.sz. mellékletét e törvény melléklete szerint
módosítja, meghatározva a vízbázis fogalmát, és a mellékletben szereplő
fogalom-meghatározásokat a vízszolgáltatások, a lakott terület és az
ivóvízminőség-javító program fogalom-meghatározással egészíti ki.
III.
A Javaslat 28-29. §-ához
A Javaslat 28. és 29. §-a a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
felhatalmazási rendszerét, illetőleg 41. §-át egészíti ki, a környezet- és
természetvédelmi főfelügyelőséghez telepítve azt a hatáskört, amely arra az
esetre vonatkozik, amikor a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági
engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő
tevékenységre irányul. Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági
engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség
illetékességi területét érinti, az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a
Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jelöli ki.
20
IV.
A Javaslat 30. §-ához
A Javaslat 30. §-a a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően a
Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár tekintetében módosítja az un. levéltári, a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995.	évi LXVI. törvényt.
A Javaslat 31. §-ához
A Javaslat 31. §-a a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza, elrendelve, hogy a Javaslat 6. §-ával meghatározott, a Kvtv. 72. §
(3)	bekezdés szerint az előzetes környezeti tanulmány vagy részletes környezeti
hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg az
egységes környezethasználati engedély, az államigazgatási ügy érdemében
hozott döntésnek minősül és ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is
alkalmazni kell.
A Javaslat mellékletéhez
A Javaslat melléklete a Vgtv. Fogalom-meghatározások című mellékletének 9.
és 20. pontját egészíti ki, illetőleg pontosítja, továbbá a vízszolgáltatások, a lakott
terület és az ivóvízminőség-javító program tekintetében új fogalom-
meghatározásokkal egészíti ki a Vgtv. 1. sz. mellékletét.
21