﻿T/7730.
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
módosítása
1.	§
(1)	A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban:
Tftv.) 5.§-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/A törvény alkalmazásában:/
„e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a
fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi,
gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. A
régiók területi lehatárolását és székhelyét az 1. számú melléklet tartalmazza;”
(2)	A Tftv. 5.§-ának h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége
alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes
mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-
statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település
közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik, amelyet kormányrendelet határoz
meg.”
2.§
A Tftv. 6.§-ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/Az Országgyűlés:/
„d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet területrendezési tervét.”
2
3.	§
(1)	A Tftv. 7. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:/
„j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak
alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek
érvényesítésének hatásairól;”
(2)	A Tftv. 7. §-ának l)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:/
„l) rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel
összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;
m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába a Magyar Köztársaság nemzeti
képviselőit.”
4.	§
(1)	A Tftv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács munkájában
a)	szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:
aa)	a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei,
valamint a főpolgármester;
ab)	a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter), a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár,
valamint a Kormány által meghatározott további 7 miniszter;
ac)	köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák
elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának
egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három
képviselője
b)	tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:
ba)	az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó
képviselője;
bb)	a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek egy állandó
képviselője.
c)	meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek
tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői,
amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az
állandó meghívottakról.”
(2)	A Tftv. 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(3)-(7) bekezdés számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
„(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos
társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására
3
egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott
napirend tárgyalásakor ismertetni kell.”
(3)	A Tftv. 8. §-ának (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Tanács:/
„e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök
felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és
a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,”
(4)	A Tftv. 8. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(5) A Tanács elnöke a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter. E
feladatának ellátásában a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár segíti, illetve
helyettesíti.
(6)	Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal
rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel
kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a
tagsággal nem rendelkező miniszterek és az Országos Területfejlesztési Tanács közötti
egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a 9.§ (3) bekezdésében foglalt
Hivatal látja el. A Hivatal elnöke állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésén.
(7)	A Tanács ülésén
a)	a tagként kijelölt minisztert államtitkár, helyettes államtitkár, illetve államtitkári,
helyettes államtitkári jogállású vezető helyettesítheti. A tagként kijelölt miniszter és a
helyettesítésre jogosult személyek akadályoztatása esetén a tagként kijelölt minisztert a
miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesítheti;
b)	a szavazati joggal rendelkező többi tagot - akadályoztatásuk esetén - a tag által
írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti. Az
akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;
c)	a tanácskozási joggal rendelkező tagokat - akadályoztatásuk esetén - a tag által
véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.
(8)	A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési
jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális
helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos
jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.”
5.	§
(1)	A Tftv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9.§ a következő
(3) bekezdéssel egészül ki:
„9. § (1) A miniszter
a)	koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika
megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és
információs feladataiban;
b)	kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a
térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
4
c) közreműködik	a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában,
szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi
eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
d)	szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló,
közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
e)	koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve
szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását;
f)	elősegíti - az érintett miniszterekkel együttműködve - a területfejlesztési célú
források decentralizációját, a forráskoordinációt és a programfinanszírozás
megvalósulását;
g)	elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és - a
belügyminiszterrel együttműködve - a településrendezési tervek összhangját;
h)	ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által
meghatározott területfejlesztési, területrendezési jogszabály-előkészítési és végrehajtási
feladatokat;
i)	összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét,
szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.
(3)	A Kormány döntése alapján az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány
irányítása alatt álló, a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű
államigazgatási szerv (a továbbiakban: Hivatal) látja el.”
(2) A Tftv. a következő 9/A.§-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A Hivatal szakmai irányításával a régiókban a regionális koordinátorok
közreműködésével kistérségi megbízotti hálózat működik.
(2)	A pályázat alapján kiválasztott kistérségi megbízott a működési területén ellátja a
külön jogszabályban meghatározott szervezési, tájékoztatási, információ-szolgáltatási,
közreműködési és együttműködési feladatokat. A pályázat elbírálásánál ki kell kérni a
kistérségi fejlesztési tanács véleményét.
(3)	A regionális koordinátor és a kistérségi megbízott a Hivatallal munkaviszonyban áll.”
6. §
A Tftv. 10.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési
célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési
társulást hozhatnak létre.
(2)	A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól
és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3)	A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a székhelyük szerinti megyei
közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások
működésének törvényességi ellenőrzését a megyei közigazgatási hivatal vezetője a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98-99. §-ai megfelelő alkalmazásával
végzi.”
5
7. §
A Tftv. a 10.§-t követően a következő címmel és a 10/A-10/F. §-okkal egészül ki:
„A kistérségi fejlesztési tanács
10/A.§ (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi
területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására
kistérségi fejlesztési tanács működik.
(2)	A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a
működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi
Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. §
(2)	bekezdésének szabályai az irányadók.
(3)	A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított
székhely települése.
(4)	A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a székhely szerint illetékes megyei
közigazgatási hivatal vezetője a 16. § (11)-(16) bekezdései szerint törvényességi
felügyeletet gyakorol. A 10/E.§ (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a
közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol.
10/B. § A települési önkormányzat képviselőtestülete kormányrendeletben meghatározott
módon kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását.
10/C.§ (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi
önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben
működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági
szervezetekkel.
(2)	A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és
környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a
helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő
gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
a)	vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét,
adottságait;
b)	kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek
figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;
c)	pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;
d)	a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt
nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről
benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati
felhívásban is szerepel;
e)	megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a
megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi
fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására,
f)	véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról,
programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően;
g)	közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási
válsághelyzetek kezelésében;
6
h)	forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok
megvalósításához;
i)	képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;
j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt
-	szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;
k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint
elnökséget kell létrehozni;
l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez,
m) megállapítja költségvetését, gondosodik annak végrehajtásáról, valamint
figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros
együttműködését erősítő felhasználását;
n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;
o)	szakmai munkaszervezetet működtethet;
p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett
rendelkezik.
(3)	A (2) bekezdés b), c), e), k), és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a
szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek
hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai
minősített többségének [16.§ (8)] támogató szavazatával dönt.
10/D.§ (1) A kistérségi fejlesztési tanács munkájában
a)	szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési
önkormányzatának polgármestere,
b)	tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt
ba)	a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője;
bb)	a megyei területfejlesztési tanács képviselője;
bc)	a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és
munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője;
bd)	az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi
szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője;
be)	a kistérségben működő helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknak
közösen választott egy képviselője. A képviselő megválasztásához a cigány
kisebbségi önkormányzatok több mint felének szavazata szükséges;
bf)	a társadalmi szervezetek fóruma által delegált civil szervezetek egy
képviselője;
bg)	a kistérségi megbízott;
bh)	a megyei közigazgatási hivatal képviselője;
bi)	a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője;
c)	meghívottként az e szervezeteket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal
vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői,
7
amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen
való részvételre felkérnek.
(2)	Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő mindazon bírósági
nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések
megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik
együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend
tárgyalásakor ismertetni kell.
(3)	A kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjainak megbízatása polgármesteri
megbízatásuk időtartamára szól. Egy polgármester külön - az érintett képviselőtestületek
által adott állandó vagy eseti - meghatalmazással több polgármestert is képviselhet. A
többi tagot delegáló szerv a képviselő személyéről, illetve annak megváltoztatásáról
szabadon dönthet.
(4)	A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai az alakuló ülésen a
polgármester tagok közül elnököt választanak. Az elnök megválasztásához a szavazásra
jogosult összes tag több mint felének támogató szavazatára van szükség. Az elnök
képviseli a kistérségi fejlesztési tanácsot, akadályoztatása esetén a tanács képviseletét a
szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy látja el. Az elnök
megválasztásáig az elnök feladatait a kistérségi fejlesztési tanács székhely településének
polgármestere látja el.
(5)	A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja egy szavazattal
rendelkezik. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában a
polgármester tagok szavazatainak értékét az általuk képviselt település lakosságszámát
figyelembe véve is megállapíthatja. A szavazatarányokat úgy kell kialakítani, hogy
egyetlen település se kerülhessen népességszáma figyelembevételével súlyozott döntési
szavazata alapján olyan helyzetbe, hogy egyedül többséget alkothasson.
(6)	A kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16.§ (5), (7) és
(9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el.
(7)	A kistérségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések
meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(8)	Azokban a kistérségekben, amelyekben a települések száma több mint huszonöt, a
kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjaiból öt-kilenctagú elnökséget választ. Az
elnökség tagjainak számát, a választás rendjét és módját, a megbízatás idejét és
megszűnésének módját a tanács szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.
(9)	Az elnökség tagjainak megválasztásához és visszahívásához a szavazásra jogosult
összes tag több mint felének egyetértő szavazatára van szükség. Az elnökség tagjaira,
illetve az elnökség tagja visszahívására a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada
írásban tehet javaslatot.
(10)	Az elnökség feladatait a kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési
szabályzata rögzíti. A kistérségi fejlesztési tanács feladatát az elnökségre átruházhatja, az
átruházott feladatot bármikor magához vonhatja. Az elnökségre nem ruházható át a 10/C §
(3)	bekezdésében meghatározott ügyekben való döntéshozatal.
10/E.§ (1) Azokban a kistérségekben, amelyeknek székhelye megyei jogú város, a
kistérségi fejlesztési tanács külön koncepciót és programot készít a megyei jogú várost és a
környező településeket érintő fejlesztésekre, így különösen a nagyvárost és a környező
települések ellátását biztosító szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésére.
8
(2)	A (1) bekezdés szerinti kistérségekben megalakítandó elnökségnek tagja a megyei
jogú város polgármestere, aki egyetértési joggal rendelkezik az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok, valamint az elnökségre át nem ruházható feladatokkal
kapcsolatos döntések tekintetében.
(3)	Azon kistérségekben, ahol a kistérség külön jogszabályban meghatározott
székhelyének lakossága eléri a kistérség lakosságának egyharmadát, a székhely település
polgármestere a 10/C.§ (2) p) pontjában meghatározott döntések tekintetében egyetértési
joggal rendelkezik.
(4)	Azokban a kistérségekben, amelyekben egy település alkot egy kistérséget, kistérségi
fejlesztési tanács nem alakul. Ezen esetekben a kistérségi fejlesztési tanács feladat -és
hatáskörébe tartozó ügyekben a kistérség külön jogszabályban meghatározott székhelye
önkormányzatának képviselőtestülete dönt.
10/F.§ (1) A kistérségi fejlesztési tanács szakmai munkaszervezet létrehozásával vagy
más módon biztosítja a feladatainak végrehajtásához és döntéseinek előkészítéséhez
kapcsolódó alábbi feladatok ellátását:
a)	előkészíti a kistérségi fejlesztési tanács üléseit, döntéseit, elsősorban a kistérség
területfejlesztési koncepcióját, programját és az ebben foglaltak megvalósítását szolgáló
projekteket;
b)	a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és
társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos
elképzeléseit;
c)	folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a
regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő
közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható
helyi források feltárása érdekében;
d)	közreműködik a társadalmi szervezetek fórumának működtetésében;
e)	közreműködik a kistérségi fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra
benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok
ellátásában;
f)	a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és
vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást
vállalhat, mely az a)-e) pontokban meghatározott feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
(2)	A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben
fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az
önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai. A szakmai munkaszervezet vezetőjét
pályázat alapján - a megyei területfejlesztési tanács véleményének kikérésével - a
kistérségi fejlesztési tanács nevezi ki.
(3)	A kistérségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával
kapcsolatosan a 16.§ (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. A működéshez és a
kistérségi programok megvalósításához a költségvetési hozzájárulás mértékét a
költségvetési törvényben kell biztosítani.
(4)	A kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a)	a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő testületének;
9
b)	a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetének
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
8. §
(1)	A Tftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
/A megyei önkormányzat feladatai:/
„i) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem
tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.”
(2)	A Tftv. 11. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A megyei önkormányzat közgyűlése:/
„b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével - az érintett települési
önkormányzatok véleményeinek kikérésével - a megyei területrendezési terveket.”
(3)	A Tftv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megye területrendezési terve a megyei jogú várossal egyeztetett módon
tartalmazza a megyei jogú város településszerkezeti tervének térségi jelentőségű elemeit,
de nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.”
9. §
(1)	A Tftv. 12. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési
tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására
vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének vonatkozó szabályai az irányadók, székhelye a
megyeszékhely város.
(2)	A megyei területfejlesztési tanácsok működésükkel kapcsolatos gazdálkodására a
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e
törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal
kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés
számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a miniszternek kötelesek
a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi
szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(3)	A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet
biztosításával kapcsolatosan a 16.§ (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4)	A megyei területfejlesztési tanács a munkájának segítésére, üléseinek előkészítésére
titkárságot hozhat létre. A titkárság alkalmazottai a tanáccsal munkaviszonyban állnak. A
megyei területfejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések
előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei
területfejlesztési tanács közhasznú társaságot hozhat létre. A közhasznú társaság az erre
vonatkozó külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is.”
(2)	A Tftv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:
10
„(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-
(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes megyei
közigazgatási hivatal vezetője látja el.”
10. §
A Tftv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a
kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési
elképzeléseit. Ennek keretében:
a)	vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát,
adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a
területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b)	kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban -
a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei
területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és
területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes
alprogramokat;
c)	koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését,
előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési
programokat;
d)	szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-
előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
e)	pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési programok megvalósítása érdekében;
f)	véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g)
pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint
előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai
pályázatait;
g)	közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek
kezelésében;
h)	megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, forrásokat gyűjthet
a tanács működtetéséhez.”
11.	§
A Tftv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14.§ (1) A megyei területfejlesztési tanács munkájában
a)	szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt
aa)	a megyei közgyűlés elnöke és négy képviselője,
11
ab)	a megye területén lévő megyei jogú város (városok) polgármestere
(polgármesterei) és képviselőtestületének (képviselőtestületeinek) kettő (kettő-
kettő) képviselője,
ac)	a miniszter,
ad)	a megyében működő kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált két
képviselő,
b)	tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt
ba)	a megyei gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
bb)	a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és
munkavállalói szervezetek egy-egy képviselője,
bc)	a (3) bekezdés szerinti egyeztető fórum által delegált egy közös képviselő,
bd)	a megyében működő cigány kisebbségi önkormányzatok egy képviselője.
A képviselő megválasztásához a kisebbségi önkormányzatok több mint a
felének szavazata szükséges;
be)	a kistérségi megbízottak megyei szervezője,
bf)	az illetékes területi főépítész,
bg)	a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője,
bh)	az illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője,
bi)	a megyei közigazgatási hivatal vezetője,
bj) a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója,
bk) a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője,
bl) a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vezetője.
c)	meghívottként az e szervezeteket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal
vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket
a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való
részvételre felkérnek.
(2)	A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi,
gazdasági sajátosságainak figyelembe vételével a megyei területfejlesztési tanácsban
tanácskozási joggal rendelkező tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.
(3)	Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a megye területén működő bírósági
nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi
szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a
területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a
megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum
véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4)	A miniszter képviseletét a Hivatal útján látja el.
(5)	A 14. § (1) bekezdésének ad) pontjában meghatározott kistérségi képviselő
megválasztására, és a megyei területfejlesztési tanács napirendjével kapcsolatos álláspont
kialakítására a 17.§ (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
12
(6)	A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke; al elnökét két
évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot
az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - képviseli.
(7)	A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7)
és (9) bekezdésében foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A megyei területfejlesztési
tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16.
§ (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(8)	A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már
az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés
újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a
13. §-a (3) bekezdését érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a
döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(9)	A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a)	megyei közgyűlés elnöke és képviselője a megyei közgyűlésnek,
b)	a megyei jogú város polgármestere és a képviselőtestület képviselője a megyei
jogú város közgyűlésének,
c)	a miniszter képviselője a miniszternek,
d)	a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetnek
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.”
12.	§
(1)	A Tftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt
területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei
területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi
fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy,
nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és
beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(2)	A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv
készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton
kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.
(3)	A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott
feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei
területfejlesztési tanácsok szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2)
bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a
térségi fejlesztési tanács keretében.
(4)	A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési
koncepcióra és programra.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a)	a működési költségek fedezetéről,
b)	a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
13
c)	a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet
létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(6)	A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9)
bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A térségi fejlesztési tanács
határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8)
bekezdése szerint állapítja meg.
(7)	A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési, a megyei
területfejlesztési és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési
programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8)	A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a)	a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
b)	az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,
c)	az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő,
továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
d)	a Kormány képviselője.
(9)	A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket
is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter
is kezdeményezheti.
(10)	A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb
szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám
egyharmadát nem haladhatja meg.
(11)	A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi
gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a székhely szerint illetékes fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész, valamint
mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei
területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre
felkérnek.
(12)	A kistérségi fejlesztési tanács illetékes képviselői a területüket érintő fejlesztési
programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(13)	A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket)
választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga
alakítja ki.
(14)	A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök
felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési
programok finanszírozásáról.
(15)	A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16)
bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(2)	A Tftv. 15.§-át követően a következő 15/A -15/B. §-sal egészül ki:
14
„15/A.§ (1) A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó
fejlesztési feladatok kivételével - a megyei területfejlesztési-, illetve kistérségi fejlesztési
tanácsok e törvény szerinti feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése látja el.
(2)	A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal
kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése együttműködik az érintett
önkormányzatokkal, kistérségi fejlesztési tanácsokkal, megyei területfejlesztési tanáccsal
és a regionális fejlesztési tanáccsal.
(3)	A fővárosban kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. A Fővárosi Önkormányzat és az
érintett megyei területfejlesztési tanács közreműködésével az érintett kerületi
önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki társulást
hozhatnak létre a területfejlesztési feladatok ellátására.
15/B. § (1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió
Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és
agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és
érdekei összehangolására.
(2)	A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogi személy, nyilvántartására
vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási
kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(3)	A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat és az érintett regionális
fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében
felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács keretében.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a 15.
§ (5) bekezdésben foglaltakról.
(5)	A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács szervezeti és működési szabályzatát a
16.	§ (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács határozatképességét, valamint a döntések
meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(6)	A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megállapodhat a regionális fejlesztési
tanáccsal és a megyei területfejlesztési tanáccsal és más a térségi fejlesztési programokban
közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(7)	A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács tagjai:
a)	a főpolgármester,
b)	az érintett regionális fejlesztési tanács elnöke,
c)	a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei által maguk közül választott 3
képviselő,
d)	az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által a polgármester tagok közül delegált 3
képviselő,
e)	a Kormány képviselője.
(8)	A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket
is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter
is kezdeményezheti.
15
(9)	A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb
szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (7) bekezdés szerinti létszám
egyharmadát nem haladhatja meg.
(10)	A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a Hivatal
képviselője, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi
főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon
gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi
területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre
felkérnek
(11)	A kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője és a kerületi polgármester a területüket
érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban tanácskozási
joggal részt vehetnek.
(12)	A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket)
választ. Munkaszervezetét - a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - maga
alakítja ki.
(13)	A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)-(16)
bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője látja
el.
(14)	A főpolgármester és a főváros körül elterülő régió regionális fejlesztési tanácsának
elnöke egyetértési jogot gyakorol a tanács döntései tekintetében.”
13.	§
(1)	A Tftv. 16. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2)
bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok
látják el.
(2)	A regionális fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. §
(2)	bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2)
bekezdésének szabályai az irányadók. A regionális fejlesztési tanács munkáját, a tanács
üléseinek előkészítését a tanács mellett működő titkárság segíti. A titkárság alkalmazottai a
tanáccsal munkaviszonyban állnak. A regionális fejlesztési tanács a régió fejlesztési
programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión
belüli területfejlesztési intézmények információ ellátásának javítására, a kistérségi
fejlesztési tanácsok munkájának segítésére közhasznú társaságot hoz létre. A közhasznú
társaság külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is.
(3)	A közhasznú társaság feladatai különösen:
a)	kidolgozza - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió
hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját
és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
b)	a régióban - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - összegyűjti az
önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési
projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;
16
c)	folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel,
intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása
érdekében;
d)	közreműködik regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra
benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok
ellátásában;
e)	pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a
programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott
-	pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi
felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
f)	ellátja a regionális fejlesztési tanács által meghatározott egyéb feladatokat,
g)	külön megállapodás alapján részt vehet területfejlesztési programok
lebonyolításában.
(4)	A regionális fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a
költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a regionális
fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják. A
regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat
befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása
esetén a tanács megkeresheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a tanács székhelye
szerint illetékes igazgatóságát adók módjára történő behajtás érdekében. A regionális
fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési
hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(5)	A regionális fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja
meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság
szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és
működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata
szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül
megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával
elfogadható.”
(2)	A Tftv. 16.§-a a következő (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza
a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és
megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács
tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének
részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(8)	A regionális fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal
rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat - ideértve a
szavazás jogát is - csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a
képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy
helyettesítheti. A tanács - ha a törvény mást nem ír elő - a jelenlevő tagok többségének
szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának
támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt,
kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
17
(9)	A tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében
a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács
döntési jogkört nem ruházhat át bizottságára.
(10)	A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a székhely
szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
(11)	A megyei közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi felügyelet keretében
ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
a)	szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a
jogszabályoknak,
b)	szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései
nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(12)	Jogszabálysértés esetén a megyei közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével
felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A
regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a megyei
közigazgatási hivatal vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(13)	Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés
megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a
közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a
közigazgatási hivatal vezetője
a)	keresettel fordul a bírósághoz a határozat illetve egyéb döntése egészben vagy
részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat illetve
egyéb döntés végrehajtását - ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan
kárral járna - felfüggeszti, illetőleg
b)	ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács
törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy
tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális
területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására;
c)	felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya
eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A
felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó
rendelkezések irányadók.
(14)	A közigazgatási hivatal vezetőjének a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott
intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel
fordulhat a bírósághoz.
(15)	A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a
közigazgatási perekre (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet)
irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a
jogszabálysértést megállapítja,
a)	a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot
megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv
összehívását.
18
(16)	A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot
és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét.”
14. §
A Tftv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a
kistérségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi
fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi
államigazgatási szervekkel, a területi gazdasági kamarákkal, továbbá a régió területén
működő társadalmi szervezetekkel.
(2)	A regionális fejlesztési tanács
a)	vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét,
környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a
vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b)	elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió
hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési
programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
c)	ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a
kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti
koordinációt;
d)	pénzügyi tervet fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében,
javaslatot tesz a hazai (helyi, térségi, központi), közösségi és egyéb nemzetközi
források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;
e)	forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
f)	az e) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik,
gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a programok
céljainak érvényesüléséről;
g)	a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról évente tájékoztatja a
minisztert;
h)	a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi
régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben, javaslatot tehet a
Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére,
szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők
munkájának segítésére;
i)	eseti megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű
területfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló
fejlesztési programok finanszírozására;
j) előzetesen véleményezi az országos, valamint a régiót érintő ágazati fejlesztési
koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
k) javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek
kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés
megtételét és saját forrásaival is segíti azok megvalósítását;
19
l)	figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban
jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását;
m) koordinálja az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek
fejlesztéspolitikai tevékenységét, illetve együttműködik más állami intézményekkel.
Az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek a regionális
fejlesztési tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatják a tanácsot feladataik
teljesítéséről, a testületek részére biztosított fejlesztési források regionális
felhasználásáról;
n) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek
régiót érintő fejlesztéseit. Külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén ezen
fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.
(3)	A regionális fejlesztési tanács a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladattal
összefüggésben:
a)	középtávú fejlesztési programot dolgoz ki a régió társadalmi, gazdasági
fejlesztésére, és meghatározza a programban foglalt feladatok éves ütemezését,
valamint a program indikátorait;
b)	a feladatok éves ütemezése alapján az éves költségvetési törvényben előirányzott
decentralizált keret felhasználására finanszírozási javaslatot dolgoz ki;
c)	a finanszírozási javaslatot a miniszter koordinálásával egyezteti az érintett
ágazatokért felelős miniszterekkel;
d)	megállapodást köt a Kormány döntése alapján a miniszterrel a régió programja
adott évi feladatainak megvalósításához az éves költségvetési törvényben biztosított
állami forrásokról és azok felhasználásáról;
e)	létrehozza a program Monitoring Bizottságát;
f)	évente beszámol a Kormánynak az előző évre ütemezett feladatok
megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásának alakulásáról,
valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
(4)	A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedő egyes fejlesztési feladatok
ellátása érdekében megállapodást köthet.
(5)	A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően az érintett megyei területfejlesztési
tanácsok, illetve érintettség esetén a Fővárosi Önkormányzat megállapodhatnak, hogy
mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(6)	A regionális fejlesztési tanács munkájában
a)	szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt
aa)	a régióban működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;
ab)	a régióban működő megyei jogú városok önkormányzatainak
polgármesterei;
ac)	a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsban a főpolgármester,
valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei által maguk
közül választott 3 képviselő;
20
ad)	a megyei közgyűlések és a fővárosi közgyűlés tagjai közül - a megyei jogú
város lakosságának levonásával - lakosságszám-arányos, de a lakosságszám
növekedéséhez viszonyított csökkenő számú tagot delegálnak a 2. számú
mellékletben foglaltak szerint;
ae)	a megyei jogú városok közgyűlése lakosságarányos számú tagot delegálnak:
minden megkezdett 100 ezer lakos után 1 fő delegálható a regionális
fejlesztési tanács testületébe szavazati jogú tagként;
af)	a régióban működő kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként két-két
képviselője;
ag)	a miniszter;
b)	tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt
ba)	a régióban működő gazdasági kamarák régió szinten delegált egy-egy
képviselője;
bb)	az érintett megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsokba delegálási joggal
rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek régió szinten delegált
egy-egy képviselője;
bc)	a régióban működő cigány kisebbségi önkormányzatok egy képviselője;
bd)	a kistérségi megbízottak regionális koordinátora;
be)	a régióban működő térségi fejlesztési tanács képviselője;
bf)	a (8) bekezdés szerinti egyeztető fórum által delegált képviselő;
bg)	a környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált
képviselő;
bh)	a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője;
bi)	az illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője;
bj) a Magyar Államkincstárnak a tanács székhelye szerint illetékes Területi
Igazgatósága képviselője;
bk) az illetékes területi főépítész;
bl) a Központi Statisztikai Hivatalnak a tanács székhelye szerint illetékes
megyei igazgatója;
c)	meghívottként az e szervezeteket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal
vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői,
amelyeket a regionális fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az
ülésen való részvételre felkérnek.
(7)	A (6) bekezdés ag) pontjában felsorolt miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult
állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban
felhatalmazott személy helyettesítheti. Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és
képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő
napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a Hivatal
közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező
miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét. A tanács
ülésén a tagsági joggal nem rendelkező napirenddel érintett miniszter képviselője részt
vehet és felszólalhat.
21
(8)	Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a régió területén működő bírósági
nyilvántartásba vett területfejlesztési, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő
szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető
fórumot hoznak létre és a regionális fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési
szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni
kell.
(9)	A tanácskozási joggal rendelkezők az elfogadott napirend tárgyalása során
felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel és kifejthetik a véleményüket. E bekezdés
szabályai alkalmazandók a kistérségi fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a
megyei területfejlesztési tanács esetében is.
(10)	A kistérségi fejlesztési tanácsok elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum
működik. A kistérségi fejlesztési tanácsok a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel
kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. A kistérségi fórum
állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a
delegált képviselő ismerteti. A kistérségi fórum választja meg a (6) bekezdés af) pontjában
foglalt képviselőket.
(11)	A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már
az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés
újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a
17.§ (2) bekezdésének f) pontját érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a
miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács
döntését kérheti.
(12)	A regionális fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai sorából elnököt és
társelnököt (társelnököket) választ. Az elnök megbízatása az önkormányzati választásokat
követően a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésének összehívásáig tart.
(13)	A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
a)	a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési
tanácsoknak,
b)	a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a
főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek,
c)	a miniszter képviselője az őt delegáló miniszternek,
d)	a tanács tagjai a delegáló szervezetnek,
rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni.”
15.	§
A Tftv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő c), d) és e) pontokkal egészül ki:
/A területi főépítész:/
„c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi
tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a
megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak
figyelembe vételével;
22
d)	ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági
feladatokat;
e)	szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön
jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények
hatósági engedélyezési eljárásában.”
16.	§
(1)	A Tftv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a
normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése,
a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön
jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.”
(2)	A Tftv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:/
„a) a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben
meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait
jogszabály határozza meg,”
(3)	A Tftv. 20. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:/
„c) a kistérségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.”
(4)	A Tftv. 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A területfejlesztés térségi eszközei:/
„a) az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló
előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza
meg,”
(5)	A Tftv. 20. §-ának (4) bekezdése a következő d)-f) pontokkal egészül ki:
/A területfejlesztés térségi eszközei:/
„d) a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben
meghatározott támogatási előirányzatoknak a regionális fejlesztési tanácsok
hatáskörébe utalt meghatározott része,
e)	címzett és céltámogatások meghatározott része,
f)	a céljellegű decentralizált támogatások.”
17.§
(1)	A Tftv. 21.§-át követően a következő címmel, valamint 21/A. §-sal egészül ki:
„A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat- és forráskoordináció
23
21/A. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb
térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a
területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati
rendszerben történő felhasználása - az érintett miniszterek együttműködésével - a
miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok
ellátásában a Hivatal külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
(2)	A forráskoordináció kiterjed:
a)	a pályázati célokat szolgáló források számbavételére;
b)	a források felhasználását szabályozó jogszabályok és utasítások egyeztetésére;
c)	a pályázati felhívások egyeztetésére és nyilvántartására;
d)	a pályázatok elbírálásában képviselet biztosítására;
e)	a pályázati felhívások összegyűjtésére és azok nyilvánossá tételére.
(3)	A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései
alapján a miniszter - a Hivatal előkészítése mellett - jelentést nyújt be a Kormánynak arról,
hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak
összhangban.”
(2)	A Tftv. a 22.§ előtt a következő címmel egészül ki: „Vállalkozási övezetek és ipari parkok
működése”
(3)	A Tftv. 23.§ (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;”
18. §
A Tftv. 23. §-át követően a 23/A -23/E. §-okkal egészül ki:
„23/A. § (1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
a)	az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények
helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend
figyelembevételével kell feltüntetni;
b)	az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre
vetített hossza legfeljebb +/- 10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv
szerkezeti tervében (2. számú rajzi mellékletében) ábrázolt nyomvonal-változattól,
kivéve ha külön jogszabály alapján lefolytatott területi (környezeti, társadalmi és
gazdasági) hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol;
c)	az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek
állásfoglalása alapján kell lehatárolni.
(2)	A településrendezési tervek készítése során
a)	az országos-, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és
egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
24
b)	az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település
közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/- 5%-kal térhet el a kiemelt térségi
és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól,
kivéve ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és
gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja;
c)	az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az
érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy
a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső
része legfeljebb +/- 5%-kal változhat;
d)	kiemelt térségi, vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv
előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint (az
(1)	bekezdésben foglaltak szerint) kell érvényesíteni.
(3)	Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának
meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a
folyamatos kapcsolódás lehetőségét.
(4)	Az országos terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt
térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási
szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülnie.
(5)	Az országos övezetek határait a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési
tervekben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell kijelölni.
(6)	A kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben a csúszásveszélyes terület
övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét valamint a széleróziónak kitett terület
övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell
meghatározni. A fenti térségi övezetek határát az érdekelt államigazgatási szervek
állásfoglalása alapján a településrendezési tervekben kell kijelölni.
23/B. § (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát,
térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja
magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.
(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési
tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség
területrendezési tervével.
A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok
23/C. § (1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt:
tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási,
önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint az érdekelt társadalmi
szervezetekkel. A véleményezésre legalább 60 nap határidőt kell biztosítani.
(2)	Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a minisztert és - a külügyminiszter
útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.
(3)	A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei
területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelet tervezetet az egyeztetést követően az
elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell
küldeni a miniszternek.
25
(4)	A rendelet tervezethez csatolni kell az illetékes területi főépítész nyilatkozatát a
megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való
összhangjáról.
(5)	A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a miniszter
állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A miniszter 90 napon belül adhatja
ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek
kell tekinteni.
(6)	A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított
15 napon belül megküldi a miniszternek.
(7)	A megyei önkormányzat jegyzője a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel
(tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, a területi
főépítész szakvéleményével és a miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a megyei
közigazgatási hivatal vezetőjének.
23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban
meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények
területi elhelyezéséhez a területi főépítész térségi terület-felhasználási engedélye
szükséges.
(2)	A térségi terület-felhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a
tervezett hálózat, vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv
előírásainak.
(3)	A térségi terület-felhasználási engedélykérelmet 60 napon belül el kell bírálni.
(4)	A térségi terület-felhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni fellebbezést
a Hivatal bírálja el. A másodfokú határozattal szemben az ügyfél keresetet indíthat,
amelyet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírál el a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.
(5)	Amennyiben a térségi terület-felhasználási engedély tárgya több régiót érint, az eljáró
területi főépítészt a miniszter jelöli ki.
(6)	A területi főépítész a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a
megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi terület-
felhasználási engedélyt és az engedélyezési tervdokumentációt megküldi a kérelmezőnek
és a megyei önkormányzatnak.
(7)	A területi főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési
koncepcióknak, - programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati
terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a
külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
23/E. § (1) A 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területrendezési terveinek
előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a
területrendezési terv elfogadásáig - de legfeljebb 2 évig - az érintett települések,
településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és
elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési
eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a
kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.”
26
19. §
(1)	A Tftv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és
területrendezéssel kapcsolatos feladatait és a miniszterek közötti folyamatos
koordináció szempontjait;”
(2)	A Tftv. 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„c) a kistérségek megállapításának, lehatárolásának és megváltoztatásának rendjét,
valamint az egyes kistérségekbe tartozó települések és a kistérségek székhelyének
jegyzékét;”
(3)	A Tftv. 27. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„j) a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és
tevékenységének részletes szabályait.”
(4)	A Tftv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő k)-q) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„k) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
l)	a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának
a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait;
m) a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével,
számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos
adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárás rendjét;
n) a kistérségi fejlesztési tanácsok szakmai munkaszervezetei (szolgáltató irodák)
létrehozásának, valamint működésének részletes szabályait,
o)	a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a regionális fejlesztési
tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács átalakulásával
kapcsolatos feladatait és a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét,
p) a regionális fejlesztési tanácsokkal a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése
érdekében kötendő megállapodások részletes szabályait,
q) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének eljárási
szabályait és tartalmi követelményeit”
(5)	A Tftv. 27. §-a (2) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg/
„e) a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás részletes szabályait,
f)	a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról
készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,
g)	a 12.§ (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.”
27
(6)	A Tftv. kiegészül az e törvény mellékleteit képező 1. és 2. számú melléklettel.
Egyes kapcsolódó törvények módosítása
20.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Teljes személyes illetékmentességben részesül/
„l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá
tartozó fejlesztési tanács.”
21.§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény melléklete kiegészül a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: a területfejlesztésért
és területrendezésért felelős miniszter” alcímmel, valamint „VÁTI Magyar Regionális
Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 100% és Regionális Fejlesztési Holding Rt.
100%” szövegrésszel, egyidejűleg a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” alcím alatti felsorolásból hatályát veszti „a VÁTI
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 100% és Regionális
Fejlesztési Holding Rt. 100%” szövegrész.
22.§
(1)	A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény (a továbbiakban:
BTT. Tv.) 58. §-a (2) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész
helyébe a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész lép.
(2)A	BTT. Tv. 59. § (1)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein e törvény hatálybalépésekor
érvényes településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelményeknek megfelelően és a vízpart-rehabilitációval érintett
területekre készülő tanulmánytervekkel összhangban - e törvény hatálybalépését követő
négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.
(2)	A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő települések e törvény
hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e
törvény hatálybalépését követően négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.
(3)	A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő, településrendezési tervvel
nem rendelkező települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e
törvény hatálybalépését követően öt éven belül - kell elkészíteni.”
23.§
28
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37.§-ának (2) bekezdése, valamint (3)
bekezdése a „földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel” szövegrészt követően
kiegészül „a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel” szövegrésszel.
Vegyes rendelkezések
24. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. május 1-jén lép hatályba.
(2)	A 2.§, az 5. § és a 19. § a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(3)	A Tftv. 9. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegrészében a „8.§ (3) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „8.§ (4) bekezdésében” szövegrész lép.
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tftv. 12.§-ának (5)
bekezdése és (8)-(14) bekezdései, a 13.§-ának (4)-(5) bekezdése, a 16.§-ának (3)
bekezdése, valamint a 26.§-ának (8) bekezdése.
(5)	A törvény hatályba lépésekor működő önkormányzati területfejlesztési társulási
megállapodásokat e törvény előírásainak megfelelően e törvény hatálybalépésétől
számított 6 hónapon belül felül kell vizsgálni, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően
módosítani kell.
(6)	A kistérségi fejlesztési tanács megalakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban
megállapított szervezési tevékenység ellátása a kistérség székhelye szerint illetékes megyei
közigazgatási hivatal vezetőjének a feladata. A megyei közigazgatási hivatal vezetője a
törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács
megalakulását az alakuló ülés összehívásával.
(7)	A regionális fejlesztési tanács elnöke, a megyei területfejlesztési tanács elnöke
valamint a térségi fejlesztési tanács elnöke a törvény hatálybalépését követő 30 napon
belül kezdeményezi a regionális illetve a megyei területfejlesztési tanács átalakulását az
alakuló ülés összehívásával.
(8)	Az e törvény 12.§-ával megállapított, a Tftv. 15/B.§ (1) bekezdése szerinti Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenység
ellátása fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a feladata. A fővárosi közigazgatási
hivatal vezetője a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdeményezi a
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.
(9)	Az e törvény 5.§ (2) bekezdésével megállapított, a Tftv. 9/A.§ (2) bekezdése szerinti
pályázatot a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül ki kell írni. A pályázatok
elbírálásáig a kistérségi megbízottak a megbízási jogviszony alapján végzik
tevékenységüket.
29
1. számú melléklet
A régiók illetékességi területe és székhelye
Nyugat-Dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)
székhelye: Győr
Közép-Dunántúli Régió (Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye)
székhelye: Székesfehérvár
Dél-Dunántúli Régió (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye)
székhelye: Pécs
Közép-Magyarországi Régió (Budapest, Pest megye)
székhelye: Budapest
Észak-Magyarországi Régió (Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
székhelye: Miskolc
Észak-Alföldi Régió (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye)
székhelye: Debrecen
Dél-Alföldi Régió (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye)
székhelye: Szeged
30
2. számú melléklet
A megyei közgyűlések és a fővárosi közgyűlés által a regionális fejlesztési
tanácsokba delegált tagok száma
Lakosságszám (fő)	Delegálható összes személyek száma
- 100.000	1 fő
100.001 - 300.000	2 fő
300.001 - 600.000	3 fő
600.001 - 1.000.000	4 fő
1.000.001 - 1.500.000	5 fő
1.500.001 -	6 fő
31
INDOKOLÁS
a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az 1996. évben elfogadott és 1999-ben részben módosított törvény a települések összefogását
szolgáló területfejlesztési önkormányzati társulások, a megyei területfejlesztési tanácsok, a
regionális fejlesztési tanácsok és az Országos Területfejlesztési Tanács létrehozásával
megteremtette a területfejlesztés és területrendezés feladatai végrehajtásának intézményi
rendszerét.
A szervezeti keretek kialakítása ellenére a különböző szintű térségek tervszerű fejlődésének
biztosítása, a rendelkezésre álló helyi és különböző állami források hatékony felhasználása
ugyanakkor kevéssé sikerült, melyet részben szabályozási problémák okoztak.
A szabályozási hiányosságok megjelentek kormányzati szinten is, ugyanis a területfejlesztési
hatású költségvetési támogatások összehangolása az elmúlt években lényegében elmaradt; az
egyes tárcák tevékenységébe a területfejlesztés célkitűzései nem épültek be; a források
felhasználásának összehangolásában jelentős szerepet játszó decentralizált döntésekhez
kapcsolódó források mértéke az évek során változatlan szinten maradt.
Jelezni kell azt is, hogy bár az Országos Területfejlesztési Tanács ülésein a területfejlesztést
érintő kormány-előterjesztés tervezeteket rendszeresen megtárgyalták, az elhangzottakat -
részben a Tanács ülésein megjelenő alacsony szintű minisztériumi képviselet miatt - a
tárcaegyeztetések során mégsem lehetett következetesen érvényesíteni.
Szintén komoly problémát okozott, hogy bár az 1999. évi törvénymódosítást megelőzően
elfogadásra került a területfejlesztés tervezési programozás regionális szintre telepítésének
elve, a törvénymódosítást követően létrejövő regionális fejlesztési tanácsokban mégis a
kormányzati szereplők túlsúlya érvényesült, és a régiófejlesztésben meghatározó szerepet
játszó gazdasági szervezetek, illetve civil szerveződések intézményes megjelenítése elmaradt.
A kidolgozott, elfogadott fejlesztési programok megvalósításához kellő forrás sem állt
rendelkezésre.
A megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe utalt támogatási források ugyan lassan
növekedtek, de ezek nem tudták biztosítani a különböző színvonalon kidolgozott megyei
fejlesztési programok végrehajtását.
A kistérségi szinten működő területfejlesztési önkormányzati társulások a létrejöttüket
meghatározó önkéntességi elvből következően nem fedték s nem fedik le jelenleg sem
átfedés-mentesen az ország területét. E helyzetből adódóan nem biztosítható a
területfejlesztés programozásához, illetve a programok megvalósításához a körzeti/kistérségi
területi szint egyébként szükséges stabilitása. E szint hatékony működése nélkül viszont a
területfejlesztés területén nem érhető el jelentős előrelépés.
32
A benyújtott törvénymódosítási javaslat az előzőekben leírt fogyatékosságok kiküszöbölésére,
javítására irányul.
A Kormány-, illetve a Kormány tagjai területfejlesztéssel összefüggő feladatainak
meghatározása mellett, a módosítás előírja a miniszterek közötti folyamatos koordináció
szabályainak meghatározása révén a területfejlesztés térségi eszközeinek, azaz a decentralizált
költségvetési előirányzatok körének bővítését is.
Az Országos Területfejlesztési Tanács összetételére, a tagok képviseleti szintjére, a partnerség
elvének kiterjesztésére vonatkozó javaslattal a módosítás biztosítja a Tanács
állásfoglalásainak megalapozottságát, s melynek súlyát növeli, hogy a területfejlesztéssel
összefüggő jelentős kormány-előterjesztéshez azt mellékelni kell.
A területfejlesztés területi intézményeiről a törvénymódosítási javaslat az alábbiak szerint
rendelkezik.
1)	A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében létrehozza az
országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerét. A kistérségi
fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere függetlenül
attól, hogy valamely kistérségi területfejlesztési társulásnak tagja-e vagy sem. A különböző
okokból az önkéntes társulástól távolmaradó önkormányzatok részére is biztosítani kell tehát
a jogot, hogy a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó döntésekbe beleszólhasson. A
partnerség elve alapján a kistérségi fejlesztési tanács munkájában részt vesznek tanácskozási
joggal a gazdasági kamarák adott kistérségben működő képviselői, a térség gazdasági
életében meghatározó szerepet betöltő szervezetek képviselői és a konzultációs joggal
rendelkező társadalmi szervek fórumának képviselői, illetve a napirendtől függően az érintett
társadalmi szervezetek meghívottjai.
A kistérségi fejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörének szabályozása mellett legalább
annyira fontos, hogy a tanácsok kidolgozott és elfogadott fejlesztési szempontjaik
megvalósításához megfelelő forráshoz jussanak, s így egy-egy eseti projekt kivitelezés helyett
lehetőség lesz a fejlesztési programra felfűzött, egymás hatását érintő projektek
megvalósítására.
Kistérségi szinten - a társulási szabadságot nem korlátozva - pontosítja a területfejlesztési
önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályokat.
2)	A törvényjavaslat a megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörét - az Európai
Unióban kialakult gyakorlattal összhangban - akként módosítja, hogy a térségfejlesztés
tervezésének és végrehajtásának szintje a régió lesz. S mivel a térségfejlesztés megvalósítója
a régió, így a decentralizált források felhasználásáról is regionális szinten kell dönteni. Ennek
következtében a megyei szint forrás elosztó szerepe a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési
célú támogatások és a céljellegű decentralizált támogatások területén megmarad, és feladat-,
hatáskörében marad a regionális fejlesztési program részanyagaként a megyei fejlesztési
program kidolgozása, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítése, koordinálása, a
megyében keletkező válsághelyzetek kezelése, az Országgyűlés, illetve a Kormány elé kerülő,
területét érintő előterjesztések véleményezése is.
33
A törvénymódosítási javaslat a megyei területfejlesztési tanácsok összetételének átalakítását
szintén előirányozza; a módosítás a partnerség elvének érvényesítését szolgálja. Így a
gazdasági élet szereplői, a civil szerveződések, munkaadók, munkavállalók is részt vesznek a
tanácsok munkájában.
3)	A regionális fejlesztési tanácsok tagjaira vonatkozó módosítási javaslat alapján - a
partnerség elvének érvényesítésén túlmenően - megszűnik a miniszteri képviselők túlsúlya, és
a Kormányt a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter képviseli. A
népességszámot figyelembe vevő képviseleti arány meghatározásánál ugyanakkor a
degresszió elvét is érvényesíti a javaslat.
A regionális fejlesztési programok megvalósítását szolgáló decentralizált források
növelésével és azok hatékony felhasználásával el kell érni, hogy az Európai Unió következő
tervezési időszakára a régiók felkészüljenek a regionális programok kivitelezésére,
teljesítésére. Ez a feltétele annak, hogy a régiók fejlesztési operatív programjai a 2006-2013
tervezési időszakra készülő Nemzeti Fejlesztési Terv részei lehessenek, s közvetlenül
hívhassanak le támogatásokat az Európai Unió Strukturális Alapjaiból. Ennek érdekében
kerülnek szabályozásra a törvénymódosítási javaslatban a területfejlesztés térségi eszközei, s
köztük a decentralizált források is.
A területrendezéssel összefüggésben a törvénymódosítási javaslat meghatározza az Országos
Területrendezési Tervben foglaltak érvényesítésének szabályait a kiemelt térségek és megyei
rendezési tervek készítésénél.
A területrendezéssel kapcsolatos intézkedések másik csoportja a területrendezési tervek
készítésére és elfogadására vonatkozó szabályok meghatározása, ezen belül is kiemelten a
területi főépítészek feladat- és hatáskörének pontosítása.
A törvényben a feladatok, hatáskörök legfontosabb elvei határozhatók meg, ezért a
törvényjavaslat tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek a Kormányt vagy a
minisztert hatalmazzák fel a részletes szabályok megállapítására.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A területfejlesztés intézményrendszerének kistérségi szintű kiépítésével összefüggésben, a
kistérség fogalma törvényi meghatározásának módosítására, kiegészítésére van szükség. A
törvénymódosítást követően a kistérség nem pusztán a települések között létező funkcionális
kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egységnek, hanem
területfejlesztési-statisztikai egységnek minősül. A rendelkezés rögzíti továbbá a kistérségek
területi lehatárolásának alapvető elveit, s kormányrendeleti szintre telepíti a kistérségek
területeinek megállapítását. A régió definíciója is pontosításra kerül.
A 2. §-hoz
34
1996-ban a törvény elfogadásakor az Országgyűlés saját hatáskörébe vonta a kiemelt térségek
területrendezési terveinek elfogadását. 1998-ban az Országos Területfejlesztési Koncepció
elfogadásakor 16 kiemelt térséget jelöltek ki. Ezek területe az ország területének nagy részét
lefedi. Ésszerűtlen és szükségtelen, hogy a területrendezési tervek elfogadását ilyen
nagymértékben elvonjuk az érintett megyei önkormányzatoktól. Az ország egészére kiterjedő
területrendezési terv mellett további olyan kettő térsége van az országnak, amelyek esetében
indokolt a területrendezési terv törvénnyel történő elfogadása. A jelenleg hatályos törvény
szövegben szerepel az a kitétel, hogy a kiemelt térségek rendezési tervének elfogadásakor a
törvényben kell meghatározni az önkormányzatokra vonatkozó elemeket. A törvény az
önkormányzatokra kötelező, szükségtelen ennek külön kiemelése.
A 3. §-hoz
A Kormánynak az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politikáról
szóló, az Országgyűlés részére készítendő beszámolási kötelezettségét indokolt kibővíteni a
területrendezési tervek érvényesülésének bemutatásával, ugyanis a területrendezési tervek
jelentős mértékben befolyásolják a területi folyamatokat. A módosítás másik eleme, hogy a
fenti beszámolóra kettő helyett a jövőben négyévenként kerül sor.
Az Európai Unió Régiók Bizottságába történő tagok jelölésére vonatkozó eljárás
meghatározását az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalja. Tekintettel arra, hogy a 17.§
(2)	bekezdés h) pontja értelmében a regionális fejlesztési tanácsok is jogosultak a tagra
vonatkozóan javaslatot tenni, a javaslat meghatározza, hogy a jelölés a Kormány hatáskörébe
tartozik.
A 4. §-hoz
Az Országos Területfejlesztési Tanács szerepét, súlyát növelni kell a területfejlesztéssel
összefüggő döntések előkészítésekor. A javaslat a tanácskozási joggal részt vevők körébe
bevonja a partnerség elvének érvényesítése jegyében az országos környezetvédelmi és
természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselőjét, a nők és férfiak
esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek egy képviselőjét.
A partnerség elvének kiteljesítését szolgálja az az intézkedés is, hogy a Tanács ülésén részt
vevők számának elkerülhetetlen korlátozása mellett felállítja azt az egyeztető fórumot,
amelyen minden országosan bejegyzett társadalmi szervezet kifejtheti véleményét. A Tanács
ülésén az adott napirend tárgyalásakor a fórum véleményét ismertetni kell.
Ugyancsak a Tanács szerepét és súlyát növeli, hogy a tag miniszter képviseletét államtitkár,
helyettes államtitkár, vagy államtitkári, helyettes államtitkári besorolású vezető láthatja el.
A Tanács véleményét a területfejlesztést érintő jelentős kormány-előterjesztésekhez
mellékelni kell.
Az 5. §-hoz
35
A javaslat részletezi a területfejlesztésért felelős miniszter feladatait, illetve lehetővé teszi a
feladatok Kormány irányítása alatt álló, a miniszter felügyelete alatt működő országos
hatáskörű államigazgatási szerv (Hivatal) általi ellátását is.
A törvényjavaslat tartalmazza, hogy a kistérségi megbízotti hálózat a Hivatal szakmai
irányításával működik. Kiemelt jelentőségű a Hivatallal munkaviszonyban álló megbízott
pályázat útján történő kiválasztásának törvényi szintű szabályozása.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat a területfejlesztési önkormányzati társulások létrehozását, illetve a
társulások törvényességének ellenőrzését is szabályozza. A javaslat a kistérségi társulások
létrehozásával, működésével kapcsolatos eddigi szabályozatlan kérdéseket pontosítja: a
megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a jövőben - törvényességi felügyelet helyett -
törvényességi ellenőrzési jogokat gyakorol a területfejlesztési önkormányzati társulások
felett, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetve a helyi
önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
rendelkezéseivel összhangban.
A 7. §-hoz
A törvénymódosítás tervezete a területfejlesztés új intézményének felállítását javasolja, s
ennek körében rendelkezik a kistérségi fejlesztési tanács létrehozásának feltételeiről, feladat-
és hatáskörükről, tagjairól és a tanácsok működését meghatározó legfontosabb elvekről.
A kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozása kapcsán indokolt a kistérségek lehatárolását
jogszabályban (kormányrendeletben) kihirdetni, felváltva vele a KSH Elnöki Közleményt. Az
önkormányzatok önkéntes társulási lehetőségének fenntartása mellett biztosítani kell egy
olyan kistérségi szintű területfejlesztési intézmény létrehozását, amely átfedés-mentesen
lefedi az ország területét.
A létrejövő szervezet a törvényjavaslatban megfogalmazottak alapján alkalmas lesz a
területfejlesztés alapegysége feladatainak ellátására. A javaslat biztosítja az ehhez szükséges
hatásköröket, megfogalmazza a működés legfontosabb szabályait és a feladat-ellátáshoz
szükséges források biztosítási rendjéről is intézkedik.
A megyei jogú városokat is magába foglaló kistérségek esetében a nagyvárosok és környező
kistelepülések együttműködésének speciális szabályait úgy határozza meg, hogy az eltérő
súlyú és eltérő gazdasági erővel rendelkező települések együttműködése a kölcsönös érdekek
alapján biztosítható legyen. Ennek érdekében számos megoldást alkalmaz: lehetővé teszi,
hogy a tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak
értékét - törvényben szabott határok között - az általuk képviselt település lakosságszámát is
figyelembe véve állapíthassa meg; megyei jogú város székhellyel rendelkező kistérségek
esetében, illetőleg a meghatározott népességarányt meghaladó lakossággal rendelkező
székhely település polgármesterét egyetértési joggal ruházza fel meghatározott döntéseknél; s
azon kistérségek esetében, melyekben a települések száma a huszonötöt meghaladja, öt -
kilenc tagú elnökség megválasztását teszi kötelezővé.
36
A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A
működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a javaslatban a tanácsok
működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek.
A 8-11. §-okhoz
A javaslat pontosítja a megyei területfejlesztési tanácsok gazdálkodásával, beszámolási
kötelezettségével, illetve a munkaszervezetekkel kapcsolatos szabályokat. Lehetővé teszi
munkaszervezetként közhasznú társaságok létrehozását, amely igazodik a kialakult
gyakorlathoz.
Emellett korrigálja a megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatásköréről szóló
rendelkezéseket és módosítja a megyei területfejlesztési tanácsnak a források elosztásával
kapcsolatos szerepét.
A tanács tagjainak megállapításáról szóló szabályozás módosításával erősíti a partnerség
elvét, biztosítva a gazdasági kamarák, illetve a megyei munkaügyi tanácsok munkaadói és
munkavállalói oldala-, illetve a megyében működő roma kisebbségi önkormányzatok egy
közös képviselőjének, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok két képviselőjének részvételét
a tanács munkájában.
Az új összetételű tanácsban megfelelő képviseletet kap minden olyan megyei szereplő, akik a
fejlesztési program kidolgozásában és végrehajtásában meghatározó szerepet töltenek be.
Megyei szinten is javasolja működtetni azt az egyeztető fórumot, amely területfejlesztéssel,
környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek, illetve a nők és férfiak
esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek részére lehetővé teszik véleményük kifejtését, s
azokat a tanács ülésén ismertetni kell. A döntés társadalmi elfogadottságának javítása
indokolja a fórum létrehozását és működtetését.
A 12. §-hoz
A hatályos szabályozás csak a megyei területfejlesztési tanácsok részére tette lehetővé a
megyehatáron túlnyúló feladatok ellátására a térségi fejlesztési tanácsok létrehozását. A
fővárosban nem jött létre térségi fejlesztési tanács, így a térségi fejlesztési tanácsok
létrehozásában és működtetésében sem vehetett részt. Indokolatlan a főváros kizárása, ezért a
fővárosi önkormányzat a javaslat szerint gyakorolhatja az e törvényben a területfejlesztési
tanácsokat megillető jogosítványokat.
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén
a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. A
javaslat szabályozza Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozatalával és
működésével kapcsolatos kérdéseket.
A 13-14. §-okhoz
37
A regionális fejlesztési tanácsokra vonatkozó szabályozási javaslat egyértelművé teszi, hogy a
tanács mint jogi személy keretében kell elsődlegesen ellátni a titkársági feladatokat. E
feladatokat külön megállapodással a közhasznú társaság is végezheti.
A törvényjavaslat megfogalmazza a regionális fejlesztési tanácsok működésének legfontosabb
szabályait, beleértve a tisztségviselők megválasztását, a szervezeti és működési szabályzat
elfogadásának rendjét. A javaslat szerint a regionális fejlesztési tanácsra vonatkozó szabályok
között kerülnek elhelyezésre a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a
határozatképességre és a törvényességi felügyeletre vonatkozó részletszabályok is.
A regionális fejlesztési tanácsok feladatai ellátásának hatékonyságát elősegítendő a javaslat
kimondja a régióban működő különböző szintű területfejlesztési intézményekkel,
államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal, társadalmi szervezetekkel való
együttműködésük kötelezettségét.
Az ország Európai Uniós tagságához kötődik a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak operatív
programjainak végrehajtása. A regionális fejlesztési tanácsok feladatai között meg kell
jeleníteni az operatív programokból a régióknál jelentkező feladatok megvalósításában
felmerülő feladatokat, különös tekintettel a támogatási források felhasználására.
A regionális fejlesztési tanácsok szavazati-, illetve tanácskozási jogú tagjait a törvényjavaslat
oly módon határozza meg, hogy biztosítva legyen a helyi szereplők túlsúlya a partnerség
elvének érvényesítése érdekében. A tanácsülésen részt vevők száma nem teszi lehetővé a
régióban működő összes társadalmi szervezet részvételét, ezért a véleményük kifejtése
érdekében egyeztető fórum működtetését írja elő a törvény.
A módosítás a regionális fejlesztési tanácsok közhasznú társaságainak feladatait is
újraszabályozza: az ügynökségek kidolgozzák - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval
összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió
fejlesztési programját; összegyűjtik és feldolgozzák az önkormányzatoknak, gazdasági és
társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
kapcsolatot tartanak a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a
fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében; közreműködnek a
regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok
elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában; pénzügyi tervet
készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében.
A szabályozás további új eleme, hogy a nagyvárosok a lakónépesség arányában több
szavazati joggal is rendelkezhetnek. A differenciált szavazati jog megállapítását indokolja,
hogy a nagyvárosok gazdasági erejüknél fogva nagyobb szerepet és felelősséget viselnek a
program kidolgozásában, elfogadásában és végrehajtásában. Ez a többlet felelősség jelenik
meg a szavazatok arányában.
A 15. §-hoz
A módosítás a területi főépítészek új, az eddigiekhez képest eltérő feladatait részletezi.
Legfontosabb eleme a területi főépítészek hatósági jogkörrel való felruházása.
38
Felmerülhet utólag megyei vagy települési szinten olyan új térségi jelentőségű beruházás
megvalósítása, amely eredetileg nem szerepelt a terület- vagy településrendezési tervekben.
Ez esetben el kell dönteni, hogy az új elem beilleszthető-e a megye vagy a település rendezési
tervébe a magasabb szintű tervek sérelme, így azok előzetes módosítása nélkül. A döntést egy
erre a feladatra szakmailag felkészült közigazgatási szervnek kell hatósági határozat (térségi
területfelhasználási engedély) formájában meghozni, amelyre célszerűen a területi
főépítészeket kell felhatalmazni.
A területrendezési tervekben foglaltakat nem csupán a rendezési tervek készítése, hanem a
tervben szereplő egyes konkrét beruházások tervezése és engedélyezése során is érvényesíteni
kell. Ezért van szükség arra, hogy a területi főépítész az ágazati engedélyezési eljárásokban
szakhatóságként közreműködhessen.
A 16-17. §-okhoz
A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályozásban állandó jelleggel -
a költségvetési törvényben foglalt szabályozástól függetlenül - a területfejlesztést szolgáló
pénzügyi források hatékonyságának növelése érdekében a területfejlesztésért felelős
miniszternek koordinációs jogot kell biztosítani. A javaslat meghatározza e koordinációs jog
tartalmát.
E körbe illeszkedik a minisztereknek az a felelőssége, hogy a költségvetési források
felhasználása alapján rendszeresen jelentés készüljön a Kormány számára a központi
támogatások - területi értékeléssel alátámasztott - felhasználásáról.
A 18. §-hoz
A területrendezési tervekben foglaltak az országos tervtől kezdődően, a kiemelt térségi és
megyei területrendezési terveken keresztül, a településrendezési tervekben válnak az egyre
részletesebb tervezések eredményeképpen pontosabbá, illetve válnak telekhatár pontossággal
értelmezhetővé. A pontosítás tehát - eljárási értelemben véve - maga a tervezési és
egyeztetési folyamat. A pontosítás végeredménye meg kell feleljen a jogszabályi és szakmai
követelményeknek, amelynek megítélése a terveket folyamatosan figyelemmel kísérő területi
főépítészektől várható el.
Ki kell mondani, hogy a területrendezési tervek jóváhagyásra kerülő munkarészei egységes
egészt képeznek, elfogadásuk azonos szinten rendelettel történik. A kiemelt térség területének
pontos lehatárolása a tervezési folyamat eredményeként lehetséges.
A területrendezési tervek egymásra épülő, hierarchikus rendszert alkotnak, amelyben a
rendszer alacsonyabb szintjén elhelyezkedő tervek nem lehetnek ellentétben a magasabb
szintű tervekkel. E szabálynak a törvényben való rögzítése alapvető jelentősége miatt
indokolt.
Az előírások a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás legfontosabb szabályait
tartalmazzák.
39
A legfeljebb két évig tartó “moratórium” bevezetésére (amely idő alatt az érintett települések
nem hozhatnak olyan új terület-felhasználást érintő döntést, amely a területrendezési tervben
foglaltakkal ellentétes, vagy annak érvényesítését megakadályozzák) a Budapesti
Agglomeráció területrendezési tervének készítésénél nyert tapasztalatok miatt van szükség
általános érvénnyel. Amennyiben az önkormányzat e szabályt megsérti, az abból adódó
kártalanítási kötelezettségeket köteles viselni. A moratórium nem általános építési tilalom,
csak újonnan beépítésre szánt területek kijelölését tiltja. A már elfogadott településrendezési
terveknek megfelelő fejlesztések zavartalanul folyhatnak a moratórium ideje alatt is.
A 19-24. §-okhoz
A törvény végrehajtásához szükséges részletes szabályok megalkotására adott
felhatalmazások, valamint a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések és az ezzel
egyidejűleg módosítandó jogszabályok köre jelenik meg e szakaszokban.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 59. § (1) és (2)
bekezdése az üdülőkörzet területén lévő települések a törvény hatálybalépésekor érvényes
településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatainak felülvizsgálatára megállapított
határidő módosítását tartalmazza, melyre a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elhúzódó
egyeztetése miatt van szükség. A módosított határidő egyben lehetővé teszi, hogy újabb
pénzeszközök biztosításával a településrendezési tervek készítésének támogatása
kiegészüljön. A (3) bekezdés módosítását a normaszövegben eredetileg számmal megjelölt 5
éves határidő betűvel történő kiírása indokolta. Tartalmilag ez a bekezdés nem változott.
Szabályozni szükséges a törvény hatálybalépését követően a tanácsok megalakulására illetve
átalakulására rendelkezésre álló időtartamokat, amelyre a javaslat 30 napot biztosít.