A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/841.
törvényjavaslat
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény,
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2002. szeptember
2002. évi …. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény,
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
módosításáról
1. §
(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“23. § (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet.
(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
(3) A megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben – ha törvény a fellebbezést megengedi – a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”
(2) A Bsz. 39. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OIT]
“b) a pénzügyminiszter véleményét beszerezve összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,”
(3) A Bsz. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.”
2. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“20. § A bíró más bírósághoz történő kirendelésére vagy áthelyezésére az OIT, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.”
(2) A Bjt. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“b) a bírónak más megyei bíróság vagy más ítélőtábla illetékességi területére való áthelyezésével, továbbá a megyei bíróság, illetve az ítélőtábla fegyelmi bírósága tagjának magasabb szintű bíróságra való beosztásával,”
3. §
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 5. §- ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A legfőbb ügyész]
“k) a pénzügyminiszter véleményét beszerezve összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.”
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az 1. § (2) bekezdésében, valamint a 3. §-ában foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat előkészítése és benyújtása során is alkalmazni kell.
A 2002-ben megválasztott kormány programjának az igazságszolgáltatás szervezetét étintő részében a bíróságok és ügyészségek vonatkozásában egy, az Alkotmánybíróságéval azonos költségvetési tervezési és finanszírozási modell megalkotását tartotta szükségesnek. Ennek értelmében a Bíróságok fejezet gazdálkodását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), valamint a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet gazdálkodását végző legfőbb ügyész készíti el a fejezetek költségvetését, azonban azokat a jelenlegi rendszertől eltérően a Kormánynak változtatás nélkül kell a költségvetési törvénybe beépítenie, azokra csak észrevételt tehet. A fejezetek költségvetéséről és a Kormány esetleges észrevételeiről a parlamenti bizottságok foglalnak állást és azokról végső soron az Országgyűlés dönt. Ezzel a megoldással az igazságszolgáltatásnak, mint önálló hatalmi ágnak a végrehajtó hatalomtól való függetlenedése teljes mértékben megvalósul.
A bíróságok fejezet költségvetésének átalakításához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 39. §-ának módosítása, míg az ügyészség fejezet költségvetésének átalakításához a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) 5. §-ának módosítása szükséges. Tekintettel egyrészt arra, hogy a Javaslat a hatálybalépésre rövid határidőt állapít meg, másrészt pedig arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 52. §-a szerint a Kormány az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek a következő évre szóló költségvetési javaslatát, a bíróságok és az ügyészségek fejezet 2003. évi költségvetését az OIT és a legfőbb ügyész már az új rendszer szerint készíti el és az Országgyűlés is így dönt róla.
Az ítélőtáblák felállítását az Alkotmány és a bírósági reformot megvalósító 1997. évi törvények rendelték el. Az ítélőtáblák felállításával egyidejűleg - új ügyészi szervezeti szintként - fellebbviteli főügyészségek és Katonai Fellebbviteli Ügyészség létesítéséről is rendelkeztek az akkor elfogadott törvények.
Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. törvény értelmében 1999. január 1. napjától a Fővárosban, Szegeden és Pécsett kezdte volna meg ítélőtábla működését, míg legkésőbb 2003. január 1. napjáig felállításra került volna a Győri és a Debreceni Ítélőtábla.
Az Országgyűlés 1998. decemberében az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény elfogadásával az ítélőtáblák felállításának elhalasztásáról döntött és hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXIX. törvényt. Az ezt követően megalkotott, az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény (Ítv.) alapján 2003-tól egyetlen ítélőtábla kezdte volna meg működését Budapest székhelyen és országos illetékességgel.
Az Alkotmánybíróság 49/2001. (XI. 22.) AB határozatában megfogalmazott, ítélőtáblákkal kapcsolatos döntésére is figyelemmel az Országgyűlés 2002. július 9-i ülésnapján elfogadta az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: táblatörvény), amely az Ítv. Országos Ítélőtábla felállításáról rendelkező 1. §-át hatályon kívül helyezve úgy rendelkezett, hogy 2003. január 1. napjától Budapesten, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, melyek tényleges működésüket 2003. július 1. napjától kezdik meg.
A táblatörvény szól arról is, hogy a fenti ítélőtáblákon kívül Debrecenben, valamint Győrött 2004. július 1. napjától további ítélőtáblák létesülnek, melyek működésüket 2005. január 1. napjától kezdik meg.
Figyelemmel tehát arra, hogy 2003. január 1-jétől nem egy, hanem előbb három, majd további két ítélőtábla létesül, szükséges a bírósági törvények módosítását elvégezni, és rendelkezéseiket a táblatörvény által teremtett helyzetnek megfelelően megváltoztatni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a Bsz. 23. §-át módosítva úgy rendelkezik, hogy az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. Kivételt képez az általános szabály alól a Fővárosi Ítélőtábla, ahol az előző két kollégium mellett önálló közigazgatási kollégium is felállítható azzal, hogy – az ügyforgalmi adatokra figyelemmel – a közigazgatási kollégium a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A szabályozás indoka, hogy az eljárásjogi jogszabályok és az ügyforgalmi adatok alapján közigazgatási ügyszakban várhatóan csak kevés fellebbezett ügy érkezik az ítélőtáblára és ezen ügyek döntő többsége is a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről fog erre a fórumra érkezni.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 1999. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozó közigazgatási perek esetében a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek főszabály szerint nincs helye, kivéve, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet országos illetékességű közigazgatási szerv hozott, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. Tekintettel arra, hogy az országos hatáskörű közigazgatási szervek székhelye általában Budapesten van, ezért indokolt, hogy a közigazgatási ügyekben kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Ítélőtábla járjon el.
Hasonló a helyzet a katonai büntető ügyek esetében is, melyek száma csupán egy fellebbviteli tanács felállítását indokolja. A Bsz. 23. §-ának módosítása így összhangba kerül a táblatörvény 2. §-ával, amely – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 471. §-ának (2) bekezdését módosítva – arról rendelkezik, hogy katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
Az 1. § (2) bekezdése a Bsz. 39. §-át módosítva a bírósági költségvetés új rendszerét szabályozza. Az önállóan elkészített költségvetési és zárszámadási javaslatot az OIT eljuttatja a költségvetési törvény összeállításáért felelős Pénzügyminisztérium részére, amely azt véleményezi, azonban végső soron változtatás nélkül építi be a központi költségvetésbe.
Az 1. § (3) bekezdése a Bsz. 89. §-ának (4) bekezdését módosítva kimondja, hogy az ítélőtábla kollégiumának nem csak az ítélőtábla bírái, hanem az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumának vezetői is tagjai. A módosítást az ítélőtáblák számának változása indokolja, tartalmilag új rendelkezés nem kerül beépítésre.
a 2. §-hoz
A törvényjavaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) szükséges pontosítását is elvégzi, tekintettel arra, hogy az Országos Ítélőtábla helyett több ítélőtábla kezdi meg működését, így szabályozni kell a bírák ítélőtáblák közötti, illetve az alsóbb fokú bíróságokról az ítélőtáblára és viszont történő áthelyezésének és kirendelésének kérdését, valamint a fegyelmi bírói tisztség megszűnésének új esetét.
a 3. §-hoz
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 5. §-ának kiegészítése a bíróságokkal azonos szabályozást ír elő az ügyészi szervezet esetében is, azaz a legfőbb ügyész állítja össze a jövőben az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.
a 4. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépését úgy rendezi, hogy már a 2003. évi költségvetés előkészítése és tárgyalása során is alkalmazhatók legyenek a két fejezet költségvetésére vonatkozó speciális szabályok.