﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/8672.
számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
Budapest, 2004. február
2004. évi ......
törvény
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.)
2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus
adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban
meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak. A digitális tananyag
jóváhagyására - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a könyv tankönyvvé nyilvánítására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2)	A tprt. 2. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás
megszüntetéséről első fokon - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országos
Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont) dönt. A
Vizsgaközpont felettes szerveként az oktatási miniszter jár el. Az eljárásban - jogszabályban
meghatározottak szerint - közreműködik az Országos Köznevelési Tanács, valamint a
Tankönyv és Taneszköz Iroda.
(6)	A szakképzés szakmai tankönyveit a szakképesítésért felelős miniszter (a
továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) nyilvánítja tankönyvvé, illetve dönt a
tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az
2
általa felügyelt államigazgatási szervre, illetve az oktatási miniszterrel kötött megállapodással
a Vizsgaközpontra átruházhatja. Az eljárásban - ideértve az oktatási miniszter ágazatába
tartozó szakképesítések szakmai tankönyveinek jóváhagyását is, jogszabályban
meghatározottak szerint - közreműködik a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács.”
2.	§
A tprt. 3-4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az oktatási miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a
tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést
kezdeményez, illetve intézkedést hoz.
(2)	A szakképesítésért felelős miniszter - költségvetésének terhére - az ágazatába
tartozó szakképesítések tekintetében kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit (a
továbbiakban: szakmai tankönyv). A szakképesítésért felelős miniszter a kis példányszámú
szakmai tankönyvekből történő tankönyvellátás biztosítása céljából
a)	nyilvános pályázatot írhat ki szakmai tankönyv megírására, tankönyvkiadás
támogatására,
b)	megállapodást köthet tankönyvkiadóval a szakmai tankönyv előállítására, illetve
tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a
továbbiakban: kis példányszámú szakmai tankönyvforgalmazás).
(3)	Az oktatási miniszter - költségvetésének terhére - a nemzetiségi oktatás és a két
tanítási nyelvű iskolák tankönyvellátásának biztosítása céljából
a)	nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,
b)	megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve
tankönyvforgalmazóval a kis példányszámú nemzetiségi tankönyveknek az iskolák részére
történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú nemzetiségi tankönyvforgalmazás),
c)	megállapodást köthet tankönyvkiadóval, illetve tankönyvforgalmazóval külföldi
tankönyvek beszerzésére és az iskolák részére történő értékesítésére.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában szabályozott - a nemzetiségi oktatást érintő -
nyilvános pályázatot az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével kell kiírni. A benyújtott
pályázatokról az oktatási miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság javaslata alapján dönt.
(5)	Az oktatási miniszter - költségvetésének terhére - a sajátos nevelési igényű tanulók
kis példányszámú tankönyvekkel történő tankönyvellátásának biztosítása céljából
a)	nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,
b)	megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve
tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a
továbbiakban: kis példányszámú speciális tankönyvforgalmazás).
3
(6)	A (2)-(3) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában
kis példányszámú az a tankönyv, amelyet kevesebb, mint ezer példányban kell egy tanítási
évben forgalomba hozni.
(7)	Az oktatási miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter pályázatot írhat ki
elektronikus adathordozón rögzített tananyag elkészítésére és forgalmazására, illetve az
iskolák részére történő eljuttatására.
4.	§ (1) Az oktatási miniszter a tankönyvekről - évente legalább egyszer - jegyzéket ad
ki, amelyet közzétesz az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, és hozzáférhetővé teszi az
Interneten is, továbbá gondoskodik az Interneten közzétett jegyzék folyamatos
felülvizsgálatáról és frissítéséről.
(2)	Nem tagadható meg a tankönyvjegyzékre történő felvétele annak a könyvnek,
amelyik megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak.
(3)	A tankönyvjegyzékre kerülés feltétele, hogy a kiadó vállalja
a)	a tankönyv elektronikus úton történő átadását a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Országos Szövetsége részére (a továbbiakban: Szövetség), a Szövetség megkeresésére, az e
törvényben meghatározott feltételek szerint,
b)	a tankönyvnek az oktatási miniszter által meghatározott összeghatáron belüli
fogyasztói áron történő értékesítését az iskolai tankönyvellátás keretében.
(4)	Az oktatási miniszter - a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete
véleményének kikérésével - meghatározza azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói
ár (a továbbiakban: árkorlát) alkalmazása esetén a tankönyv nem kerülhet fel a
tankönyvjegyzékre. A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyvei tekintetében az oktatási
miniszter az árkorlátot a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével határozza meg. Az
árkorlát meghatározásakor a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges és várható
költségeit, így különösen a tankönyv terjedelmét, kivitelezését, várható példány számát kell
mérlegelni. Az oktatási miniszter több összeghatárt is meghatározhat.
(5)	Ha a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben, a forgalmazó köteles biztosítani,
hogy ahhoz a tanuló az e törvényben szabályozott iskolai tankönyvellátásban, a jegyzékben
feltüntetett fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) hozzájusson. Az iskolai
terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is.
(6)	El kell utasítani a tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha a
kiadó
a)	az iskolai terjesztési árat az előző évi iskolai terjesztési árhoz képest aránytalanul
meg kívánja növelni,
b)	nem vállalja a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget.
(7)	A tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékről, ha utóbb állt be olyan körülmény,
amely miatt a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet el kellett volna utasítani.
4
(8)	A tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a tankönyvjegyzékről történő
törlésről - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - első fokon a Vizsgaközpont dönt,
felettes szervként az oktatási miniszter jár el.
(9)	A szakképzés szakmai tankönyveinek a tankönyvjegyzékre történő felvételéről a
szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter az általa
jóváhagyott, illetőleg a jegyzékről törölt tankönyvek jegyzékét megküldi a Vizsgaközpontnak,
amely gondoskodik a tankönyvek jegyzékre vételéről, illetve törléséről.”
3.	§
A tprt 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább
huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező
olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv
vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón
rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába
kerül.”
4.	§
A tprt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai
munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX
törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2)
bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a
tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.
(2)	A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék,
iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat
véleményét.
(3)	A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a
tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, iskolaszék hiányában az
iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet
felvenni.
(4)	Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő
kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a
tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban
részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a)	tartósan beteg,
b)	sajátos nevelési igényű,
c)	három- vagy többgyermekes családban él,
5
d)	egyedülálló szülő által nevelt,
e)	nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f)	rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A normatív
kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg.
(5)	Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál
kit kell
a)	tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő,
egyedülálló szülő által nevelt, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni -
kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,
b)	sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1)
bekezdésének 28. pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(6)	A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre való jogosultságot
a)	a családi pótlék folyósításának igazolásával,
b)	ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt
megszűnt
ba)	tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolással,
bb)	egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal,
c)	sajátos nevelési igény esetén - a súlyos fogyatékosság kivételével - a
szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével,
d)	rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal
kell igazolni. A normatív kedvezményre való jogosultságot és a jogosultság jogcímét a szülő,
a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult tanuló írásban benyújtott nyilatkozatával és
a folyósított családi pótlék összegének - egyéb esetben az igazolás, a szakvélemény, a
határozat - bemutatásával kell dokumentálni. A bemutatás tényét és a családi pótlék összegét
az iskola rávezeti a szülő, illetve a tanuló nyilatkozatára.
(7)	Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által
meghatározott időben kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról, az igény igazolásának
módjáról az iskola legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni a tanulót,
kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő
az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés,
ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az
6
igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését
követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek
kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre
bocsátásával teljesítheti az igényt.
(8)	Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja
meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott
tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát
lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló
szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának
megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából
származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével,
megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve
elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell
meghatározni. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetet (közösséget) egyetértési jog illeti
meg.
(9)	Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1)
bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban -
fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív
kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet
kevesebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott
hozzájárulás egy tanulóra jutó összege.
(10)	Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható - a
(4)	bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói
kör további támogatásához - tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv,
munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására.
(11)	A normatív kedvezmények biztosításában a kollégium is közreműködhet. A
kollégium közreműködése esetén a (8) bekezdésben foglaltakat a kollégiumi könyvtári
kölcsönzés tekintetében is alkalmazni kell. A kollégium közreműködése esetén az iskolai
könyvtár fejlesztésére rendelkezésre álló összeg a kollégiumi könyvtár fejlesztésére is
felhasználható az e törvény 7. §-ának (4) bekezdésében és e § (10) bekezdésében
meghatározottak szerint.”
5.	§
A tprt. a következő címmel és 8/A-8/E. §-sal egészül ki:
„Az iskolai tankönyvellátás megszervezése
8/A. § (1) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában
alkalmazott tankönyvek, az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók
legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a
tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás
megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része
lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait
vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai
7
tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy
azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.
(2)	Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására - ha arról vagy egy
részének elvégzéséről nem saját maga gondoskodik - egy vagy több tankönyvforgalmazóval
megállapodást köt (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási
szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint
módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a
kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A
tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet
(közösség) egyetértését.
(3)	Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő
alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a
tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv
használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek
bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított
iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a
tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.
(4)	Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a
tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat. A beszedett vételárral elszámol a
tankönyvforgalmazónak. A hibás teljesítésért - a tankönyvek darabszám szerint történő
átadását kivéve - a tankönyvforgalmazó felel.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás
összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. A díjazás összegéből kell az
iskolának a tankönyv értékesítésben közreműködő személy és a tankönyvfelelős díjazását
kifizetni kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata.
8/B. § (1) A tankönyvellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg,
azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító
adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves
Vállalkozók Országos Testületének kódszámát,
b)	az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,
c)	azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,
d)	az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés
kereteit,
e)	annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részéről (a
továbbiakban: iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,
f)	szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával
kapcsolatos feladatmegosztást,
8
g)	az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók
ellátására.
(2)	Ha az iskolai tankönyvellátásban tankönyvforgalmazó vesz részt, az iskola
a)	a forgalmazónak átadja a tanulóknak a (3) bekezdésben felsorolt adatait, a
tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával,
b)	tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének
helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól,
c)	a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az
értékesítéshez, illetve a tankönyvek biztonságos őrzéséhez.
(3)	A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a
tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a
tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló
esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott
támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron
történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e
bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig
tárolhatók.
(4)	Ha az iskolai tankönyvellátást nem az iskolában szervezik meg, a
tankönyvforgalmazónak - a megállapodásban meghatározottak szerint - biztosítania kell a
tankönyv-értékesítés elkülönített megszervezését.
8/C. § (1) Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a
tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a
szülőnek, tankönyvellátási szerződés esetén a tankönyvforgalmazónak is. Az iskola által
nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül.
(2)	A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át.
(3)	A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem
állítható ki.
8/D. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai
tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség közreműködésével is megszervezheti. Ha
az iskola a Szövetség közreműködését kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a
tankönyvrendelést a Szövetségnek kell megküldeni. A tankönyvrendelések összesítése alapján
a Szövetség megkeresi az érintett kiadót, kérve, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton
bocsássa a rendelkezésére. A megkeresésben pontosan meg kell határozni, hogy a kért
tankönyvet melyik iskolában, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést
tíz napon belül köteles teljesíteni. Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a
tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékből.
(2)	A Szövetség az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó
tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza, és megküldi az iskoláknak. Az előállított
tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A Szövetség az előállított és az iskoláknak megküldött
9
tankönyvekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni,
hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet
küldtek meg.
(3)	A Szövetség az általa megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással
összefüggő költségei - általános forgalmi adóval megnövelt - összegének a megtérítésére
tarthat igényt az iskolától.
(4)	A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a Szövetség részére megküldött
tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására - beleértve
az iskolai könyvtári ellátást is - használták-e fel.
8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás
keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban,
könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni.
A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési
szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.”
6.	§
A tprt. a következő címmel és 8/F. §-sal egészül ki:
„Összeférhetetlenség
8/F. § (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a
tankönyvkiadó, illetve az a tankönyvforgalmazó, amelyben az iskola vezetői megbízással
rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója
üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában,
továbbá amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre
irányuló jogviszonyban áll.
(2)	Nem vehet részt az iskolai tankönyvrendelés elkészítésében és az iskolai
tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a
tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3)	Az iskolai tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai
tankönyvellátás szervezésben közreműködő személy az iskolai tankönyvellátásban részt vevő
tankönyvkiadótól, tankönyvforgalmazótól juttatást, kedvezményt semmilyen formában nem
fogadhat el.”
7.	§
(1)	A tprt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlés ülésén - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási
joggal részt vehet az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, az
Országos Szakképzési Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Diákjogi
Tanács, az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács, az oktatási miniszter és a
szakképesítésért felelős miniszter egy-egy képviselője.”
10
(2)	A tprt. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább
egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha - az ok és a cél
megjelölésével - a tagok legalább huszonöt százaléka vagy az oktatási miniszter írásban kéri,
illetőleg ha az ellenőrző bizottság vagy az etikai bizottság a közgyűlés összehívását
kezdeményezi.”
8.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) § bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
tizenötödik napon lép hatályba. Az iskolák a 8/A. § (2) bekezdésében meghatározott
tankönyvellátási szerződést 2004-ben akkor kötelesek megkötni, ha a törvény
hatálybalépéséig a tankönyvrendelés teljesítésére nem kötöttek megállapodást
tankönyvforgalmazóval. A tankönyveknek a Szövetség részére elektronikus úton történő
átadására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésének napját követően
tankönyvvé nyilvánított tankönyvek tekintetében kell alkalmazni.
(2)	A tprt.e törvény 4. §-ával megállapított 8. §-a (4) bekezdésének e) pontja 2004.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésének napján a tprt. 7. §-ának (2) bekezdésében a „szülői
szervezetet” szöveg helyébe a „szülői szervezetet (közösséget)” szöveg, a 10. §-ának (5)
bekezdésében a „választottbíróságot” szöveg és a 20. §-ának (1) bekezdésében „az állandó
választottbíróságot” szöveg helyébe az „eseti választottbíróságot” szöveg; a 14. §-a (1)
bekezdésének d) pontjában az „állandó választottbíróság” szöveg helyébe „az eseti
választottbíróság”szöveg, a 25. §-t megelőző címben a „törvényességi felügyeleti” és a 25. §
(1)	bekezdésében a „törvényességi felügyeletét” szöveg helyébe a „törvényességi
ellenőrzési”, illetve a „törvényességi ellenőrzését” szöveg lép.
9.	§
(1)	A törvény hatálybalépésének napján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény (a továbbiakban: Kt.)
a)	a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló joga különösen, hogy]
„g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson
minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium
11
működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium
vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a
megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a
tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon;”
b)	a Kt. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szülő joga különösen, hogy]
„c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az
óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől
számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a
tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,”
c)	a Kt. 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szülő kötelessége különösen, hogy]
„d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal és
részükre a szükséges tájékoztatást megadja,”
d)	a Kt. 19. §-a (7) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel
összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
„f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan,
továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a
szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek,”
e)	a Kt. 83. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a
diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára -
tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a
tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.”
f)	a Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4). Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés
keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály-,
csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, a hátrányos
megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és
felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben
gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.”
g)	a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási
miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a
szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő
gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai
osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve
tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez,
tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;”
h)	a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év
átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés
határain kívül élők közül kerül ki, beleértve a település külterületén élőket is; többcélú
intézmény esetén akkor is, ha e feltételnek valamelyik intézményegysége megfelel;”
i)	a Kt. 1. számú melléklet Második rész 2.a) pontja a következő negyedik
gondolatjeles szövegrésszel egészül ki:
[a)	differenciáló tényezőként figyelembe kell venni]
„- a sportiskolai feladatok ellátását,”
j) a Kt. 2. számú melléklet „Az alkalmazottak adatai” cím 1.b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok]
„b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;”
k) a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1.a) és b) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje,	állampolgársága, lakóhelyének,
tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar	állampolgár esetén a Magyar
Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a	tartózkodásra jogosító okirat
megnevezése, száma;
b)	szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;”
l)	a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1.d) pontja „a tanuló
azonosító száma” szöveg után a következő kilencedik gondolatjellel egészül ki:
„- a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,”
13
m) a Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontjának
felevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból - továbbíthatók”
n) a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontja a következő
tizedik gondolatjellel egészül ki:
[Az adatok továbbíthatók]
„- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”
o) a Kt. 2. számú melléklet „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” cím 1-2.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá
azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e
rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel
szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos
minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel
való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási
jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek,
illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve,
ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat
közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan
körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi,
értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek
bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló
szülőjével az e törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető. A
titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak
egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő
megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a
nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló
esetén a tanuló írásban felmentést adhat.
2.	Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a
gyermekek, tanulók adatainak az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott
nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes
adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása
céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben
meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten
kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a
gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet."
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kt. 94. §-a (1)
bekezdésének f) pontjában az „és az oktatási programok (pedagógiai rendszerek)” szövegrész,
valamint a 2. számú melléklet „Az alkalmazottak adatai” című rész 1. c) pontjában és „A
gyermekek, tanulók adatai” című rész 1.d) pontjában az „, így különösen” szövegrész.
14
10. §
E törvény hatálybalépésének napján a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény Mellékletének 3. pontja
zárójeles részében a „középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkező dolgozó
esetében” szövegrész helyébe a „középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező
dolgozó esetében” szövegrész lép.
11.	§
E törvény hatálybalépésének napján a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-
ának (3) bekezdésében az „1. § (1) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „1. § (1)
bekezdés e) pontjában ” szövegrész lép, és egyidejűleg a 10. §-ának (1) bekezdés b) pontjában
az „előzetes szakmai gyakorlatot,” szövegrész hatályát veszti.
Általános indokolás
A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek módosítását indokolják azok
a változások, amelyek az elmúlt években következtek be. A tankönyvek iskolai
értékesítésével kapcsolatos rendelkezések újragondolására az adózás előírásainak
megváltozása és az ingyenes tankönyvellátás széleskörű bevezetése miatt van szükség.
Egyértelművé kell tenni, hogy az iskoláknak milyen felelősségük van a tankönyvek
forgalmazása terén. Miután az adójogszabályok változása miatt a tankönyvek „áfa-
mentessége” megszűnt, újra kellett gondolni azt is, hogy amennyiben az iskolában kerül
értékesítésre a tankönyv, az áfa befizetésének módja milyen eljárás keretében történik.
Lényeges változást jelent az is, hogy a tankönyvjegyzék összeállítása államigazgatási eljárás
keretében történik a jövőben. A tankönyvjegyzékre történő felvételről államigazgatási eljárás
során, államigazgatási határozat meghozatalával dönt az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont.
Részletes indokolás
(Az 1. §-hoz)
A javaslat megváltoztatja a tankönyvjóváhagyással összefüggő államigazgatási eljárás
rendjét. A közoktatás közismereti tankönyveinek jóváhagyási eljárásában az elsőfokú döntést
az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hozza meg. Az államigazgatási eljárás
általános rendje szerint az elsőfokú határozat ellen jogorvoslatnak van helye, amelyet az
oktatási miniszter bírál el. Ezt követően nyílik lehetőség arra, hogy az ügyfél
jogszabálysértésre hivatkozással a bírósághoz forduljon.
A törvény eltérő szabályokat állapít meg a szakképzés szakmai tankönyveinek a
jóváhagyására. Ez az új szabályozás összhangban áll a szakképzésről szóló 1993. évi XCIII.
törvénynek a 2003. évi XXIX. törvénnyel megállapított 5.§-a (1) bekezdésének c) pontjával,
miszerint: a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit. A szakképzésről szóló törvény
már nem rendelkezik a szakmai tantárgyak tankönyveinek a jóváhagyásáról - ellentétben a
korábbi rendelkezésekkel -, ezért a hatásköröket a javaslat rendezi.
15
(A 2. §-hoz)
A javaslat új rendelkezései lehetővé teszik az érintett miniszterek részére, hogy a piaci
viszonyok között működő tankönyvellátás keretei között nyilvános pályázat kiírásával
segítsék az ún. kis példányszámú tankönyvek előállítását és forgalmazását. A piaci viszonyok
között nehezen lehet olyan kiadót és forgalmazót találni, amelyik az oktatás speciális
feladatainak megvalósításához tankönyvet állítana elő, illetve forgalmazna. A szakképzésben
a tankönyv-előállításnak igazodnia kell a munkaerő-piaci igényekhez, amely meghatározza,
hogy egyes szakképesítések elsajátításához hány tanulót indokolt beiskolázni. A területen
előforduló kis tanulólétszámú képzésnél szükség lehet az érintett miniszter közvetlen
beavatkozására.
A nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók létszáma számos esetben nem éri el azt az
optimális szintet, amely mellett a tankönyvek előállítása és forgalmazása piaci viszonyok
között megvalósulhat. A nemzetiségi tankönyvek meglétéért az államot felelősség terheli,
figyelembe véve, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a kisebbséghez tartozók
maguk döntik el, hogy kívánnak-e anyanyelvükön tanulni. Az állam pályázati úton nyújthat
segítséget e területen is a kis példányszámú tankönyvek elkészüléséhez.
A sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvellátása is igényli az állami
közreműködést, hiszen az egyes körhöz tartozók iskolai tanulmányaihoz szükséges
tankönyvek száma sem éri el azt a mennyiséget, amely mellett a piaci viszonyok zavartalanul
érvényesülni tudnak.
A kis példányszámú tankönyvek előállíttatása jelentős költségráfordítással jár. A
közvetlen költségvetési támogatás e területen lehetővé teszi, hogy a tanulók részére e
tankönyvek már olyan áron kerüljenek értékesítésre, mint általában a többi iskolai oktatásban
használt tankönyvek. Ily módon nyílik lehetőség arra, hogy az e körbe tartozó tanulók is az
ingyenes tankönyvellátás rendelkezéseinek érvényesülése mellett juthassanak hozzá a
tankönyvhöz.
A kis példányszámú tankönyvek előállításának és értékesítésének új rendelkezései
közé tartozik az is, hogy ezek az állami támogatással elkészült tankönyvek az iskola
tulajdonába kerülnek és a tanulók az iskolai könyvtárból történő kölcsönzés útján juthatnak
hozzá.
Lényegesen megváltozik a tankönyvjegyzék elkészítésének a rendje. A legfontosabb
változás, hogy a tankönyvjegyzékre történő felkerülés államigazgatási eljárás keretében
történik. Megszűnik tehát a korábbi pályáztatási rendszer, amellyel kapcsolatos legfontosabb
kifogás az, hogy nem rendezett az eljárás lefolytatásának menete és a döntéssel kapcsolatos
jogorvoslat kérdése. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont illetve felettes
szerveként az oktatási miniszter az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
rendelkezések szerint bírálja el a jegyzékre kerüléssel kapcsolatosan benyújtott kérelmeket.
Speciális szabályok vonatkoznak a szakképzés szakmai tankönyveire, amellyel kapcsolatos
kérelmeket a szakképesítésért felelős miniszter bírálja el.
A tankönyvek értékesítésével kapcsolatos rendelkezésekben továbbra is fontos
szerepet tölt be a tankönyvjegyzék. A javaslat alapján a tankönyvjegyzékre történő felkerülés
legfontosabb kritériuma, hogy a kiadó vállalja, hogy az iskolai tankönyvellátás keretében nem
lépi túl azt az összeghatárt, amelyet a miniszter meghatároz. A kiadó választási lehetőséggel
rendelkezik: kéri a tankönyvjegyzékre történő felvételét a tankönyvnek és ebben az esetben
vállalja az említett korlátozást, vagy nem kéri a tankönyvnek a jegyzékre történő felvételét és
ekkor szabadon határozza meg, hogy a tankönyv milyen fogyasztói áron kerül értékesítésre.
Ez utóbbi esetben, tehát ha az iskolai tankönyvrendelésbe olyan könyvet kívánnak felvenni,
amelyik nem szerepel a tankönyvjegyzékben, az iskola igazgatójának be kell szereznie az
16
iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.
A tankönyvrendelés elkészítésénél egyébként is fontos mérlegelési szempont, hogy a
javaslatban biztosított normatív kedvezményeket - tankönyvhöz való ingyenes hozzájutás
lehetősége - az iskola biztosítani tudja. Ezért a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek
esetében mérlegelni kell a fogyasztói árat, hiszen az iskola igazgatójának számba kell vennie
azt is, hogy teljesíteni tudja-e a javaslatban meghatározott ingyenes hozzájutás lehetőségét az
érintett tanulók részére.
Új igény a tankönyvjegyzékre történő kerülésnél az is, hogy a kiadó vállalja a
tankönyv elektronikus úton történő átadását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége részére. Ennek indoka, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége gondoskodik az érintett tanulók speciális tankönyvvel történő ellátásáról. Ez a
megoldás összhangban van az Európai Közösség gyakorlatával.
(A 3. §-hoz)
A javaslat nem változtat azon a szabályon, amelyik előírja, hogy az iskola a
tankönyvtámogatás céljára rendelkező összeg legalább 25%-át fordítsa az iskolai könyvtár
fejlesztésére. A szabályozás kiegészül azonban a kis példányszámú tankönyvekkel, illetőleg
az elektronikus adathordozón rögzített tananyaggal. Az iskolai könyvtár fejlesztése és
bővítése szolgálhat alapul az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztéséhez, hiszen a könyvtárban
rendelkezésre álló könyvek a tanulók részére ingyenesen vehető igénybe kölcsönzés útján.
(A 4.§-hoz)
A javaslat az iskolai tankönyvrendelésre vonatkozó rendelkezéseknek az ingyenes
tankönyvellátásra vonatkozó rendelkezéseit változtatja meg. Nem érinti azokat a szabályokat,
amelyek alapján a tankönyvrendelést el kell készíteni az iskola igazgatójának. Változatlanok
tehát azok a rendelkezések, amelyek szerint a pedagógusok az iskola helyi tanterve alapján a
szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja az általa alkalmazott
tankönyveket. A közoktatásról szóló törvény új rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell
a tankönyvrendelés összeállításánál: „A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet,
amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban
meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.”
A javaslat a korábbi rendelkezésekhez képest pontosabban határozza meg, hogy
milyen kör részére kell az iskolának biztosítania a tankönyvhöz történő ingyenes hozzáférést.
A kedvezményezett körön kívül lehetőség van arra, hogy más tanuló is kedvezményt kapjon
az iskolától, amennyiben ez nem veszélyezteti a normatív kedvezmények biztosítását. A
hatályos rendelkezések alkalmazása a gyakorlatban nehézséget okozott, mivel nem adott
egyértelműen választ arra a kérdésre, hogy az igényjogosultságot milyen módon kell az
iskolában igazolni. A javaslat a lehető legegyszerűbb megoldást kínálja, a családi pótlékra
való jogosultág az, amely alapján ebben a kérdésben az iskola dönteni tud. A javaslat nem kér
hatósági igazolást. A szülő nyilatkozik arról, hogy családi pótlékra jogosult, és erre a
nyilatkozatra kell az iskolának rávezetni a családi pótlék összegét. A családi pótlék összege
ugyanis „igazolja”, hogy az érintett tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három vagy több
gyermekes családban él vagy egyedülálló szülő által nevelt.
(Az 5. §-hoz)
A javaslat meghatározza azokat a szabályokat, amelyek megtartásával az iskolának
meg kell szerveznie a tankönyvellátást. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésébe az iskola
17
bevonhatja a tankönyvforgalmazót, azonban ezzel a felelőssége nem szűnik meg. A javaslat
alapján tehát egyértelművé válik, hogy a tankönyvekkel történő ellátás megszervezéséért
minden esetben az iskola a felelős. Ez a felelőssége minden tanulóval szemben fennáll,
függetlenül attól, hogy a tanulmányok folytatására a nappali rendszerű iskolai oktatásban
vagy a felnőttoktatásban kerül sor. A tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában
közreműködő tankönyvforgalmazóval az iskolának megállapodást kell kötnie. E
megállapodás garanciát biztosít az iskola részére, mivel biztos lehet abban, hogy a megfelelő
időre megfelelő tankönyvek állnak majd rendelkezésre. Biztosítékot jelent ugyanakkor a
forgalmazó részére is, mivel megfelelő időben tudomást szerez arról, hogy az általa
forgalmazott tankönyvek milyen példányszámban értékesíthetők a tankönyvpiacon.
Az iskolai tankönyvellátásnak kell garantálnia, hogy a tanuló az iskolaév teljes
időszakában hozzájusson a tankönyvhöz. A tankönyv értékesítésére azonban az esetek
zömében nem piaci áron kerül sor. Így például a tankönyvjegyzéken lévő tankönyvek
esetében nem indokolt lehetővé tenni a tanuló számára a korlátlan vásárlást a jegyzékben
meghatározott áron. Az iskolai tankönyvellátás mellett ugyanis a tankönyv forgalmazója
üzleti alapon is értékesítheti azokat. Ilyen értékesítés mellett a tanulókon kívül bárki
vásárolhat tankönyvet. Ebben az esetben nem indokolt a kiadókat a tankönyvjegyzékben
szereplő áron való értékesítésre kötelezni.
A tankönyvellátási szerződés minimális tartalmi elemeit határozza meg a javaslat. A
tankönyvellátási szerződésben az érdekelteknek rendezniük kell mindazokat a kérdéseket,
amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy az iskolai tankönyvellátás megszervezésében
kinek mi a feladata. A tankönyvellátási szerződésben azonban az iskola felelőssége a
tankönyvellátás megszervezéséért és a törvényben meghatározott normatív kedvezmények
biztosításáért nem ruházható át a szerződést kötő másik félre.
A javaslat számos olyan kérdésre állapít meg speciális szabályokat, amelyekre e
rendelkezések hiányában a gyakorlat nem tudott egyértelműen választ adni. Az iskolai
tankönyvellátás megszervezésénél nem szabályozott az a kérdés, hogy állíthat-e ki az iskola
számlát vagy sem, illetőleg a számla kiállítási kötelezettség az iskolát vagy a tankönyv
forgalmazóját terheli? A javaslat egyértelművé teszi, hogy a számla kiállításának
kötelezettsége azt terheli, akitől a tanuló, illetve a szülő átveszi a tankönyvet, aki átveszi a
tankönyvért az ellenértéket. Valójában azonban a tankönyv iskola által történő értékesítése
speciális jogi helyzetet idéz elő, hiszen az iskola más termékét értékesíti. Ezért tartalmazza a
javaslat azt a megoldást, hogy a befolyt vételárat az iskola nem könyveli el saját bevételként,
hanem átadja a tankönyvforgalmazónak. Az általános forgalmi adó befizetése is a
tankönyvforgalmazót terheli.
A tanuló az iskolai tankönyvekhez általában nem a tényleges értéken jut hozzá. Igaz ez
a megállapítás abban az esetben is, ha semmilyen kedvezményt nem kap, az iskola nem nyújt
semmilyen támogatást, azonban olyan könyvet biztosítanak részére, amelyik szerepel a
tankönyvjegyzékben. Miután a kedvezményes áron értékesített tankönyvekhez való
hozzájutás nem korlátlan, indokolt, hogy a tankönyvforgalmazó figyelemmel kísérje a tanulói
tankönyvvásárlást. Ehhez teremti meg a törvényi feltételeket a javaslat.
(A 6. §-hoz)
Az iskolai tankönyvellátás megszervezésénél gondot okozhat, ha a tankönyvrendelést olyan
személyek állítják össze, akik anyagilag érdekeltek abban, hogy milyen tankönyvekből
18
folyjék a nevelő-oktató munka. A javaslat ezért összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg
az iskolai tankönyvellátás megszervezésében érdekelt szervezetekre és személyekre
kiterjedően.
Az új összeférhetetlenségi szabályok jelentős mértékben csökkentik annak lehetőségét,
hogy olyan személyek vegyenek részt az iskolai tankönyvrendelés összeállításában, akiknek
anyagi érdeke fűződik ahhoz.
(A 7. §-hoz)
A javaslat az eddigi tapasztalatokból kiindulva néhány helyen pontosítja a Tankönyves
Vállalkozók Országos Testülete működését meghatározó szabályokat. A közgyűlés
összehívását és tevékenységének megszervezését segíti elő az a módosítás, amelyik
egyértelműen meghatározza, hogy mely szervezetek képviselőjét kell meghívni a közgyűlésre.
(A 8. §-hoz)
A hatályba léptető rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a tankönyvek közül
azokat kell elektronikus adathordozón átadni a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetségének, amelynek a jóváhagyása az új rendelkezések alapján történik. Ennek indoka,
hogy a korábban elkészült tankönyvek ilyen módon történő feldolgozása általában nem történt
meg. A javaslat a normatív kedvezmények körében a nagykorú és saját jogán családi pótlékra
jogosult tanulóra vonatkozó rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jén lépteti hatályba.
(A 9. §-hoz)
A javaslat módosítja a közoktatásról szóló törvényt. A módosítások érintik a
tankönyvforgalmazással összefüggő szabályokat, mivel az iskola által kezelhető adatok
körében ez idáig nem szerepeltek a tankönyv értékesítésével összefüggő adatok. A javaslat
kiegészíti ezért az iskolában kezelhető adatok körét.
Változnak a közoktatásról szóló törvénynek a pedagógus titoktartásra vonatkozó
rendelkezései is. A közoktatásról szóló törvény 42. §-ának (5) bekezdése alapján az óvodák,
iskolák és kollégiumok gondoskodnak a rájuk bízott gyermekek, tanulók felügyeletéről. A
közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a
gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást
kell érteni a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig
terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a
nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet
megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a
pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó
rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló
felügyeletének az ellátásában.
A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a gyermeknek az
óvodában, illetve a tanulónak az iskolába, kollégiumba történő beíratásával a közoktatásról
szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a gyermek, a tanuló
és a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyermekhez kapcsolódóan a kiskorú szülője.
Mindenki más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően
velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli.
A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet
ellátásában való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási
intézmény más alkalmazottja.
19
Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt,
amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a
jogosultság fennáll a büntetőeljárásban [Be. 82. § (1) bekezdés c) pont], a polgári peres
eljárásban [Pp. 170. § (1) bekezdés c) pont], valamint az államigazgatási eljárásban [Áe. 29.§
(3)	bekezdés b) pont].
Nem változik az a szabály, hogy az intézménynek gyermekjóléti szolgálat eljárását
kell kezdeményeznie abban az esetben, ha a gyermek, illetve a kiskorú tanuló más vagy saját
magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben az esetben az érintett
pedagógusnak a nevelési-oktatási intézmény vezetőjét kell értesítenie, kezdeményezve az
eljárás megindítását.
A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a közoktatási intézmények a törvényben
meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhetnek adatot. A
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatokról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-
ának (1) bekezdése alapján személyes adat a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat,
az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ebből következik, hogy a
közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat
az iskola nem továbbíthatja olymódon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból
levonható következtetésekkel.
A javaslat kiegészíti a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének "A
költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei" részét, a sportiskolai feladatok ellátása
differenciáló tényezővel. A kiegészítésre azért van szükség, mivel a közoktatásról szóló
törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján az általános iskola, a szakiskola, a gimnázium és a
szakközépiskola - külön jogszabályban meghatározottak szerint - elláthatja a sportiskola
feladatait is. A feladatra vállalkozó iskolák jelentős szerepet tölthetnek be a sportutánpótlás-
nevelési rendszerben.
(A 10. §-hoz)
A javaslat módosítja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt. A jelenlegi szövegrész ugyanis félreértésre adhat okot,
mert úgy is értelmezhető, hogy a középiskolai végzettséghez a mestervizsga letétele is
szükséges.
(A 11. §-hoz)
A javaslat módosítja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt. A módosítás egyrészt
technikai jellegű, a hivatkozott jogszabályhely pontosítását szolgálja, másrészt a hivatkozott
jogszabályi helyen az előírt gyakorlat is szerepel és ez felesleges kettős szabályozást jelent.
Az 54/B. § 2. pontjában az előírt gyakorlat értelmezése szerepel.