﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/8766.
számú
törvényjavaslat
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
Előadó: dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. február
2004. évi ... törvény
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak
(továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek
összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások
színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1.	§
(1)	A Kormány által meghatározott kistérségben működő települési
önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a
kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására többcélú kistérségi társulást
alakítanak, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen:
fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására);
kistérségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére,
intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására.
(2)	A többcélú kistérségi társulást a kistérség képviselő-testületei legalább
kétharmadának - amelyek a kistérséghez tartozó települések lakosságának több
mint felét képviselik - írásban kötött többcélú kistérségi társulási megállapodása
(a továbbiakban: társulási megállapodás) hozza létre. A társulási megállapodás
hatálya a kistérség valamennyi képviselő-testületére (a továbbiakban: a társulás
tagja) kiterjed.
2
(3)	Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak szerint a többcélú kistérségi
társulás a 14. §-ban meghatározott határidőig nem alakul meg, annak
létrehozásáról a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének e határidő leteltétől
számított harminc napon belül benyújtott keresete alapján a megyei bíróság
dönt. A keresetlevél tartalmazza a társulási megállapodás tervezetét, annak
a 2. § (1) bekezdésében meghatározott, egyes kötelező tartalmi elemeit, amelyet
szükség szerint a megyei közigazgatási hivatal vezetője pótol.
(4)	A megyei bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre
nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől
számított tizenötödik napra kell kitűzni. Az eljárás során a bíróság - a kistérség
képviselő-testületeinek eltérő megállapodása hiányában - a vagyoni
hozzájárulásuk (2. § (1) bekezdés c) pont) mértékét a települések
lakosságszámának arányában állapítja meg.
(5)	A társulási megállapodást a társulás tagjai törvényben vagy a kistérségek
megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint módosítják, szükség szerint
módosíthatják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat
hónapon belül felülvizsgálják.
(6)	A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési
szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7)	A fővárosban és abban a kistérségben, amelyet egy település alkot, a
többcélú kistérségi társulást megillető feladat- és hatásköröket a fővárosi
közgyűlés, illetve a települési önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.
2.	§
(1)	A társulási megállapodás tartalmazza:
a)	a többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát;
b)	a társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát;
c)	a többcélú kistérségi társulás vagyonát, a tulajdonosi jogok és
kötelezettségének gyakorlásának rendjét, a többcélú kistérségi társulásnak
átadott vagyontárgyakat;
d)	a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
e)	a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
f)	azoknak az önkormányzati közszolgáltatásoknak a felsorolását, amelyeket a
kistérségben közösen oldanak meg, szükség esetén a - meglévő vagy tervezett -
közös fenntartású intézmények megjelölését;
g)	a területfejlesztési feladat- és hatáskörök gyakorlásával összefüggő jogokat
és kötelezettségeket;
3
h)	a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a
módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a
munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;
i)	intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok
gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
j) a többcélú kistérségi társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel
kapcsolatos jogok gyakorlását és
k) a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a
rendjét.
(2)	A társulási megállapodás tartalmazhatja:
a)	a társulás tagjainak legalább kétharmada által a többcélú kistérségi társulásra
átruházott feladat- és hatásköröket;
b)	azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a
kistérség székhelyének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját
intézménye útján. Erről az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú
kistérségi társulással külön megállapodást köt;
c)	társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a kistérség székhelye
számára előírt funkciókat és gondoskodhat(nak) más, a többcélú kistérségi
társulás számára előírt feladat ellátásáról. A társulási megállapodás e
rendelkezésének elfogadásához szükséges az érintett települési
önkormányzat(ok) képviselő-testülete(i) egyetértése;
d)	a társulás minden tagjának megállapodása esetén a helyi adók megosztásának
módját;
e)	az elnökségre átruházott feladat- és hatásköröket;
f)	a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az
együttműködés rendjét;
g)	a megyei önkormányzattal, fejlesztési tanáccsal, illetve a regionális
fejlesztési tanáccsal való kapcsolattartás rendjét;
h)	a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési
önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös
tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket
megillető kezdeményezési jogot és
i)	azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak.
3. §
(1)	A többcélú kistérségi társulás ellátja a kistérségi feladatellátást igénylő,
törvényben számára meghatározott, valamint a társulás tagjai által a többcélú
kistérségi társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket.
(2)	A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében
költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
Együttműködhet más társulással, illetve helyi önkormányzattal, egyes
4
közszolgáltatásokat külön megállapodás alapján közösen biztosíthatnak, közös
fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
(3)	A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat tagjai azonos típusú
önkormányzati intézményei gazdálkodásának közös biztosításáról.
(4)	A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan,
költségvetési határozatban állapítja meg, amely a társulási megállapodásban
meghatározott települési önkormányzat - ennek hiányában a székhely település
önkormányzatának - költségvetési rendeletébe a költségvetési határozat alapján
elkülönítetten épül be. A társulási tanács munkaszervezete /11. § (1) bekezdés/
útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének
végrehajtásáról.
(5)	A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez - a társulási
megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai lakosságszámuk
arányában hozzájárulnak.
(6)	A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek
szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.
4.	§
A többcélú kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében ellátja a külön
törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket.
5.	§
(1)	A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács.
A társulási tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat-
és hatásköröket.
(2)	A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják.
A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik.
A társulási tanács alakuló ülését a székhely település önkormányzatának
polgármestere hívja össze, a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő
tizenöt napon belül.
(3)	A társulási tanács alakuló ülésén, titkos szavazással tagjai sorából elnököt
választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhely ettes(eke)t
választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a társulási
tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz - amennyiben a
társulási tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja - a jelenlévő tagok
5
legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére
az elnök tesz javaslatot.
(4)	A társulási tanács elnöke, elnökhelyettese(i) megválasztásához a társulási
megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a
felével rendelkező tag igen szavazata szükséges.
(5)	Amennyiben a társulási tanács alakuló ülésén egyik jelölt sem kapja meg
a (4) bekezdésben meghatározott számú igen szavazatot, vagy a társulási tanács
tagjai az elnök személyére nem tettek javaslatot, úgy a társulási tanács elnöke a
többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának
polgármestere.
6.	§
(1)	A társulási tanács minden tagja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy
szavazattal rendelkezik.
(2)	A társulás tagjai - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település
lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek
szavazati joggal.
(3)	A társulási tanács egyik tagja sem rendelkezhet a szavazatok több mint
egyharmadával.
(4)	A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak
képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(5)	A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által
tartott közmeghallgatáson tájékoztatják a lakosságot és a lakosság önszerveződő
közösségeit a társulás tevékenységéről. A társulási megállapodás a tájékoztatás
és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja.
7. §
(1)	A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2)	A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes,
illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3)	A társulási tanács ülését össze kell hívni:
a)	szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
6
b)	a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott
időpontban;
c)	a társulási tagok egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára;
d)	a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére.
(4)	A társulási tanács ülése nyilvános.
(5)	A társulási tanács
a)	zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása,
illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés
kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a
nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
b)	zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt
pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(6)	A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-
testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott
tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül
megküldi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének és a társulás tagjainak.
8.	§
(1)	A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén - a székhely települést
képviselő taggal együtt - a társulási megállapodásban meghatározott számú, de
legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelenlévő
tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a kistérség
lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban
meghatározott számú, de legalább - a székhely települést képviselő taggal
együtt - annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő
tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának
egyharmadát.
(2)	Minősített többség szükséges:
a)	a kistérség fejlesztését szolgáló - pénzügyi hozzájárulást igénylő - pályázat
benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
b)	a 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez és
c)	abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.
(3)	A minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú,
de legalább - a székhely települést képviselő taggal együtt - annyi tag igen
szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát és
az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.
7
9.	§
(1)	Azokban a kistérségekben, amelyekben a társulás tagjainak száma
meghaladja a huszonötöt, a társulási tanács tagjai sorából legalább öt-, de
legfeljebb kilenctagú elnökséget választhat. Az elnökség ellátja azokat a feladat-
és hatásköröket, melyeket a társulási tanács - a társulási megállapodás keretei
között - reá átruházott.
(2)	A társulási tanács a költségvetés megállapítását, és a végrehajtásáról szóló
beszámoló elfogadását, valamint törvény által meghatározott feladat- és
hatásköreit az elnökségre nem ruházhatja át.
(3)	Az elnökséget a társulási tanács elnöke vezeti. Az elnökség döntését ülésén
határozattal hozza, az elnökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
(4)	Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésén az elnök és legalább a tagok
fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévők több mint felének igen
szavazata szükséges.
(5)	Az elnökség döntését nem lehet végrehajtani, ha ellene a társulási tanács
tagjainak egynegyede a jegyzőkönyv megküldésétől számított három
munkanapon belül írásban kifogást emel. A kifogásolt döntésről a társulási
tanács következő ülésén dönt.
(6)	Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a társulási tanács
ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül megküldi a
társulás tagjainak és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
(7)	Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának
rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza.
10.	§
A társulási tanács területfejlesztési döntéseire, döntéshozatali eljárására külön
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
11.	§
(1)	A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását
-	a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a társulási tanács
elkülönült munkaszervezete vagy a kistérség székhely település önkormányzata
8
képviselő-testületének hivatala (a továbbiakban együtt: munkaszervezet)
közreműködésével látja el.
(2) A munkaszervezet keretében - külön jogszabályban meghatározott feltételek
szerint, a pénzügyi fedezet biztosítása mellett - működnek a minisztériumoknak,
valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.
12. §
(1)	A többcélú kistérségi társulás szervezeti és működési szabályzatát
-	a társulási megállapodásban meghatározott keretek között - a társulási tanács
fogadja el a megalakulását követő három hónapon belül.
(2)	A társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére
bizottságokat hozhat létre a társulási tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén
működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek
képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét
a társulási tanács határozza meg, a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet.
Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét
írásban tájékoztatja.
(3)	A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás tevékenységének és
gazdálkodásának ellenőrzése céljából pénzügyi bizottságot hoz létre.
A pénzügyi bizottság gondoskodik a többcélú kistérségi társulás és költségvetési
szervei belső ellenőrzésének működtetéséről. A pénzügyi bizottság elnökét és
tagjai több mint a felét a társulási tanács tagjai közül kell választani.
13.	§
(1)	A társulási megállapodást a társulás megalakulását követő tizenöt napon
belül a társulási tanács elnöke megküldi az illetékes megyei közigazgatási
hivatal vezetőjének, aki arra tizenöt napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2)	A megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési
jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése, szervezete,
működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a társulási
megállapodásban, valamint a társulási tanács szervezeti és működési
szabályzatában foglaltaknak.
(3)	A többcélú kistérségi társulás gazdálkodását az Állami Számvevőszék, az
Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználása, valamint az ehhez
kapcsolódó központi költségvetésből nyújtott támogatások felhasználása
tekintetében a Kormány illetékes szerve is ellenőrzi.
9
14.	§
(1)	A társulási megállapodást a képviselő-testületek e törvény hatálybalépését
követő három hónapon belül kötik meg. A képviselő-testületek által elfogadott
társulási megállapodást a társulási tanács elnöke megküldi a társulás tagjainak.
(2)	E törvény alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott
normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.
(3)	2004. évben a törvényben többcélú kistérségi társulásnak előírt feladat
ellátásának fedezetét a települési önkormányzatok által a társulásnak átadott
normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások, saját és egyéb bevételek
biztosítják.
(4)	Ha a többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben megállapított határidőig
nem alakul meg, a többcélú kistérségi társulás számára törvényben előírt
feladatokat a többcélú kistérségi társulás megalakulásáig a feladatok korábbi
címzettjei kötelesek ellátni.
15.	§
(1)	E törvény 2004. június 1-jén lép hatályba.
(2)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai
nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással
gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy
milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének.
Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal
közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény
látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító
óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. Az e bekezdésben
foglaltakat nem kell alkalmazni a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) keretében ellátott
feladatokra.”
(3)	A Kt. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a
jelenlegi (4)-(5) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre változik:
„(3) A többcélú kistérségi társulás
10
a)	köteles gondoskodni - a főváros kivételével - a nevelési tanácsadásról, a
logopédiai szolgáltatásról és a gyógytestnevelésről,
b)	köteles gondoskodni - a községi önkormányzat kezdeményezésére -
az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról, ha a községi
önkormányzat lakosainak a száma nem haladja meg a háromezer-ötszáz főt.”
(4)	A Kt. 86. §-a (4) bekezdésének felvezető része és f) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A megyei önkormányzat, továbbá - ha az (5) bekezdés másképp nem
rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni”
„f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról,”
(5)	A társulási megállapodást a társulási tanács elnöke megküldi az érintett
megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett
feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megállapodás
megkötésénél alkalmazni kell a Kt. 88. §-ának (9) bekezdésében
meghatározottakat, azzal az eltéréssel, hogy a használatba adás határozatlan
időre szól.
(6)	Az óvodai és az általános iskolai feladatok kistérség részére történő
átadásakor alkalmazni kell a Kt. 88. §-ának (6) bekezdésében, valamint
102. §-ának (9), (11) és (12) bekezdésében foglaltakat.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény rendelkezései alapján meghatározza a települési önkormányzatok
többcélú kistérségi társulása működésének részletes szabályait.
A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy számos alacsony
lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű önkormányzattal rendelkezik.
Ezek nagyfokú önállósággal bírnak és - többek között - a differenciálatlan
hatáskör-telepítés következtében a települések egy része nem képes hatékonyan,
megfelelő szakmai színvonalon biztosítani a közszolgáltatások egy részét.
Az állampolgárok életminőségének javítása, az indokolatlan társadalmi és
területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében kiemelten fontos, hogy a
települések között fokozatosan kiépült együttműködés mennyire képes
11
megerősödni a jövőben. A kibontakozás útja a többcélú kooperációk, a térségi
kapcsolatok ösztönzése, a kistérségek intézményesítése.
A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy
vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések
között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását.
A kistérségek meghatározó funkciói:
-	az önkormányzati közszolgáltatási szerepkör;
-	a területfejlesztési funkció;
-	valamint a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök
ellátása.
Az önkormányzati-közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a
kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása,
amely abban az esetben biztosíthatja a területfejlesztési funkciók ellátását, ha e
társulás törvény alapján jön létre.
A Javaslat megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi
társulás alakítható, továbbá, hogy egy önkormányzat kizárólag egy többcélú
kistérségi társulás tagja lehet. A Javaslat elfogadásával továbbra is megmarad a
települési önkormányzatoknak az a joga, hogy önkéntes döntésük alapján külön
törvényben meghatározottak szerint más helyi önkormányzattal társulási
megállapodást kössenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz:
Az Országgyűlés az Alkotmányban és az Ötv.-ben kapott felhatalmazás alapján
a települési önkormányzatok társulásainak továbbfejlesztése, valamint a
kistérségek összehangolt fejlesztésének elősegítése és az önkormányzati
közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében a Kormány
által meghatározott kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-
testületei számára többcélú kistérségi társulási megállapodás megkötését írja elő.
A Javaslat szerint a többcélú kistérségi társulás alakításához a képviselő-
testületek legalább kétharmadának írásban kötött társulási megállapodása
szükséges. E rendelkezés elősegíti a többcélú kistérségi társulás megalakulását,
különösen ott, ahol magas a kistérségben működő önkormányzatok száma.
Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 14. §-ban meghatározott határidőig
nem alakul meg, annak létrehozásáról a megyei közigazgatási hivatal
vezetőjének keresete alapján a megyei bíróság dönt. A keresetnek tartalmaznia
kell a társulási megállapodás tervezetét, amelynek egyes kötelező tartalmi
12
elemeit szükség esetén a közigazgatási hivatal vezetője pótolja. A Javaslat utal
rá, hogy a társulás tagjai törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározottak
szerint módosítják a társulási megállapodást.
A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési
szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A fővárosban és abban a kistérségben, amelyet egy település alkot, a települési
önkormányzatnak önmagával kellene társulnia. A társulási megállapodás nem
egyoldalú jogügylet, erre tekintettel mondja ki a Javaslat, hogy ezekben a sajátos
kistérségekben a többcélú kistérségi társulást megillető feladat- és hatásköröket
a fővárosi közgyűlés, illetve a képviselő-testület gyakorolja.
A Javaslat részletesen meghatározza a társulási megállapodás kötelező és
fakultatív tartalmi elemeit.
A 3-4. §-hoz:
A Javaslat alapján a többcélú kistérségi társulás ellátja a térségi feladatellátást
igénylő, számára törvényben meghatározott, valamint a társulás tagjai által a reá
átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket. Ennek érdekében intézményt,
gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket, továbbá együttműködhet
más társulással, helyi önkormányzattal. Egyes közszolgáltatásokat - külön
megállapodás alapján - közösen biztosíthatnak, közös beruházásokat és
fejlesztéseket valósíthatnak meg. Az azonos típusú önkormányzati intézmények
gazdálkodását közösen biztosíthatják. A Javaslat részletesen tartalmazza a
többcélú kistérségi társulás költségvetési rendjére vonatkozó szabályokat.
Rendelkezhet saját vagyonnal, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi
társulást illeti meg. A tagok a többcélú kistérségi társulás működési költségeihez
eltérő megállapodás hiányában lakosságszámuk arányában járulnak hozzá.
A Javaslat a többcélú kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében
ellátandó hatásköreinél az ezeket részletesen meghatározó külön törvényre utal.
Az 5-8. §-hoz:
A Javaslat a társulási tanács - mint a többcélú kistérségi társulás döntést hozó
szerve - szervezeti és működési rendjét részletesen szabályozza, ennek
keretében meghatározza a társulási tanács tagjait, tisztségviselőit. Kisegítő
szabály rendelkezik arról, hogy ha a társulási tanács nem választ elnököt,
akkor az elnöki feladatot a székhely település önkormányzatának
polgármestere látja el. A Javaslat részletesen szabályozza a tisztségviselők
megválasztásának rendjét, a helyettesítésükre irányadó szabályokat, valamint
a határozatképességre és a döntéshozatalra vonatkozó alapvető
13
rendelkezéseket. Itt kerülnek meghatározásra a társulási tanács működési
rendje, továbbá az alakuló és a rendes ülés összehívásának, a jegyzőkönyv
készítésének, valamint a társuló önkormányzatok képviselő-testületei és a
lakosság tájékoztatásának a szabályai.
A többcélú kistérségi társulás működésének alapjait érintő kérdésekben a
Javaslat a társulási tanács minősített többséggel meghozott döntésének
szabályait tartalmazza, amely egyrészt elősegíti a többcélú kistérségi társulás
működésének stabilitását, másrészt az esetleges változtatások széleskörű
támogatottságát igényli. A Javaslat a kistérség lakosságának jelentős részét
képviselő tagok számára fogalmaz meg garanciákat a határozatképesség és a
határozathozatal szabályainak megállapításánál.
A 9. §-hoz:
Azokban a kistérségekben, ahol a társulás tagjainak a száma meghaladja a
huszonötöt, a Javaslat lehetővé teszi öt-kilenc tagú elnökség választását a
hatékony működés érdekében. Az elnökség ellátja azokat a feladatokat,
amelyeket a társulási tanács a társulási megállapodás keretei között, reá
átruházott. Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő
beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az e §-ban meghatározott
előírások figyelembevételével.
A 10. §-hoz:
A Javaslat a 4. § rendelkezéseivel összhangban utal a társulási tanács
területfejlesztési döntéseire, döntéshozatali eljárására irányadó szabályozásra.
A 11. §-hoz:
A Javaslat szerint a társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak
végrehajtását munkaszervezet látja el. A munkaszervezet formájának
meghatározása a társulási megállapodásban történik. A Javaslat lehetőséget ad
a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú
kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozzák meg
munkaszervezetük formáját. A Javaslat fő szabályként rögzíti, hogy a tanács
döntéseinek előkészítése, feladatainak végrehajtása céljából önálló
munkaszervezetet hoz létre a társulási tanács. A társulási megállapodás
rendelkezhet úgy is, hogy a székhely település önkormányzata képviselő-
testületének hivatala látja el a munkaszervezet feladatait.
A közigazgatás korszerűsítésének elfogadott, jóváhagyott célkitűzése az, hogy
csökkenjen az államigazgatási feladatokat ellátó szervezetek száma.
14
A Javaslat erre tekintettel lehetővé tenné, hogy a minisztériumoknak, területi
szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai, valamint az
önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai a többcélú kistérségi
társulás munkaszervezetének keretében működjenek. Ennek feltételeit - a
pénzügyi fedezet biztosítása mellett - külön jogszabály határozza meg.
A 12. §-hoz:
A Javaslat meghatározza, hogy a többcélú kistérségi társulás működésének
részletes szabályait a társulási megállapodás keretei között a társulási tanács
fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat megalkotása során ennek
megfelelően figyelembe kell venni a társulási megállapodás kötelező és
fakultatív elemeit, a többcélú kistérségi társulás által ellátandó feladatok
sajátosságait, a társulás tagjainak számát, valamint a területfejlesztési
döntésekre vonatkozó külön törvényben meghatározott speciális szabályokat.
A Javaslat szerint a társulási tanács tagjai sorából döntéseinek előkészítésére
és azok végrehajtásának szervezésére bizottságot választhat. A Javaslat
meghatározza azon szervezeteket, amelyek képviselői közül választhatók a
bizottság tagjai. Kimondja, hogy a bizottság elnöke a tanács tagja lehet.
A Javaslat pénzügyi bizottság létrehozását írja elő, melynek feladatkörébe
nemcsak a társulási tanács gazdálkodásának, hanem tevékenységének
ellenőrzése is beletartozik. Szabályozza a pénzügyi bizottság összetételét is.
A 13. §-hoz:
A Javaslat meghatározza a társulási tanács törvényességi ellenőrzésének
szabályait. A Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a társulási
megállapodás törvényességi vizsgálatára. Meghatározza, hogy a megyei
közigazgatási hivatal vezetője 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt
abban az esetben, ha a megállapodás jogszabálysértő.
A Javaslat szerint a megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi
ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése,
szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a
jogszabályoknak, a többcélú kistérségi társulás belső szabályzatainak.
E feladatkörére vonatkozóan a Javaslat nem határoz meg speciális
szabályokat, így azok ellátása során a közigazgatási hivatal vezetőjének a
helyi önkormányzatok döntéseinek törvényességi ellenőrzésére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
A gazdálkodás ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az Európai Unió által
nyújtott támogatások és az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások
felhasználását a Kormány illetékes szerve is ellenőrzi.
15
A 14. §-hoz:
A Javaslat kellő határidőt állapít meg a társulási megállapodás megkötésére,
melynek elmulasztása esetén az 1. §-ban meghatározottak szerint bírósági
eljárásra kerül sor.
A Javaslat a társulási tagok közötti vita kiküszöbölése érdekében határozza
meg azt a lakosságszámot, amelyet e törvény alkalmazása során irányadónak
kell tekinteni.
A 15. §-hoz:
A Javaslat hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, ezek között
a közoktatási törvényben meghatározott egyes önkormányzati feladatok
ellátásának szabályait.