﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/8937. számú törvényjavaslat
a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő
törvénymódosításokról
Előadó: dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. február
2004. évi ... törvény
a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő
törvénymódosításokról
1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.)
1.	§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal, valamint - magyar
állampolgár esetében - az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben
részes állam területén, továbbá nemzetközi szerződés alapján érvényes
személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.”
2.	§ Az Utv. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra,
továbbá a letelepedési és a bevándorolási engedéllyel rendelkező külföldiekre a
külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltakkal együtt
kell alkalmazni.
(3)	A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként elismert
személyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
2
3.	§ Az Utv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további
tartózkodásához, illetve továbbutazásához, hazatéréséhez ideiglenes
magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele, illetőleg külföldre
utazásra felhasznált személyazonosító igazolványa lejárt, elveszett vagy
eltulajdonították, és Magyarországról a magánútlevél kellő időn belül nem
szerezhető be.”
4.	§ Az Utv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan
külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság ellenőrzése
céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő
szerv által a 24. § alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek a
személyazonosítást követően haladéktalanul törölnie kell.”
5.	§ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan
külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány
adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő
ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból - közvetlen
adathozzáféréssel - adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást
követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.”
6.	§ (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozását kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-ának
(5)	bekezdése hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs
feladatok körébe tartozik a magyar állampolgárok számára annak biztosítása,
hogy az Európai Gazdasági Térség országaiba - amely az Európai Közösség és
az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országait tömöríti a négy szabadságot
megvalósító közös piaccá - személyazonosító igazolvánnyal is beutazhassanak,
3
illetve ott meghatározott ideig tartózkodhassanak. A tagállamok területén való
szabad mozgás és tartózkodás az uniós állampolgárság egyik alapvető
részjogosítványa. Az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés és a
szerződés alapján elfogadott közösségi vívmányok, a személyek szabad
mozgására vonatkozó joganyag alapján (68/360/EGK irányelv, 73/148/EGK
irányelv, 90/364/EGK irányelv, 90/365/EGK irányelv, 93/96/EK irányelv) az
Európai Unió tagállamainak állampolgárai a többi tagállam területére érvényes
útlevéllel, illetve érvényes személyazonosító igazolvánnyal is beléphetnek.
Az útlevél helyett a személyazonosító igazolványt valamennyi tagállam köteles
elfogadni. Ennek megfelelően szükségessé vált a külföldre utazásról szóló
1998. évi XII. törvény módosítása. A módosítás értelmében a magyar
állampolgár személyazonosító igazolvány birtokában is jogosult az Európai
Gazdasági Térség országaiba történő beutazásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az érvényes úti okmányon kívül a magyar állampolgárok az Európai Gazdasági
Térségről szóló Egyezményben részes állam területén, valamint nemzetközi
szerződés alapján személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatják a külföldre
utazás jogát.
A 2. §-hoz
Az Utv. 3. § (2) bekezdésének rendelkezését ki kellett egészíteni a letelepedési
engedéllyel rendelkezőkkel. A (3) bekezdés módosítása a befogadott jogállású
külföldiekkel kapcsolatos idegenrendészeti szabályozás megváltozása miatti
szövegpontosítás.
A 3. §-hoz
A magyar állampolgárok alkotmányos alapjogának gyakorlása érdekében
kiegészítő szabályozást tartalmaz a törvény akkor, amikor meghatározza, hogy
mely esetekben nyílik lehetőség az ideiglenes magánútlevél kiadására.
A 4. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy az adatkezelő a határforgalom ellenőrzését végző
szerv részére közvetlen hozzáféréssel, milyen célból és milyen adattartalommal
biztosítja az úti okmányok és a személyazonosító igazolványok ellenőrzését.
Az adatokat a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.
4
Az 5. §-hoz
Miután a külföldre utazás joga a tervezet szerint az Európai Gazdasági Térség
országainak területén, továbbá nemzetközi szerződés alapján érvényes
személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható, módosítani szükséges a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvényt: szükséges megadni a határőrségnek azt a jogot, hogy a
határforgalom ellenőrzése érdekében az állampolgárok által utazás céljából
használt személyazonosító igazolvány adatait összevethesse a személyazonosító
igazolványok központi számítógépes nyilvántartásával.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, amely a törvény hatálybalépésének napját a
Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását kihirdető
törvény hatálybalépésének napjával megegyezően határozza meg.