﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9115.
számú
törvényjavaslat
a lőfegyverekről és lőszerekről
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. március
2004. évi ....törvény
a lőfegyverekről és lőszerekről
Általános rendelkezések
1.	§ (1) E törvény hatálya az abban meghatározott lőfegyverre, lőfegyver-
fődarabra, lőszerre (töltényre) és azok megszerzésére, tartására, használatára
terjed ki.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség, a Határőrség, a
rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság
területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség
lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására.
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan
újratölt és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes
leadni;
2.	áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny
burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem
páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
2
3.	egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe
vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden
lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
4.	elöltöltő lőfegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a
lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a
forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete
lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
5.	expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges
csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
6.	félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után
automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy
lövést képes leadni;
7.	flóbert lőfegyver: olyan tűzfegyver, amely kizárólag flóberttöltény
működtetésére alkalmas;
8.	flóberttöltény: olyan egybe szerelt töltény, melyet gyúelegyes
töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és
hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
9.	gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan
vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy
becsapódáskor lángra lobban;
10.	hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a
fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
11.	hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen
alkalmatlanná tett lőfegyver;
12.	hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm
hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza meghaladja
a 60 cm-t;
13.	ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki,
hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi
működtetésével tölthető újra;
3
14.	légfegyver: a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával
üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
15.	leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a
fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének
átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett
kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba
csapódását megelőzően - leváljon;
16.	lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből
7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
17.	lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver
fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver
irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű,
a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá
a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
18.	lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi
vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver- vagy
lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő-kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás,
hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
19.	lőfegyver, lőszer forgalmazása: lőfegyver, lőszer tulajdonjogának
átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi
tevékenységet is;
20.	lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer,
lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített
alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely
azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;
21.	lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
22.	lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá
gyúelegyet tartalmaz;
23.	lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús
töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és
leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
4
24.	muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a perem vagy
központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan fegyver, és
az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
25.	nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a
röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
26.	rendvédelmi szervek: a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás szervei;
27.	robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke
becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
28.	rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm
hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
29.	tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének „A”, „B”, „C” vagy „D”
kategóriájában meghatározott gépszerkezet, amelyből a kiterjedő forró gáz
tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a)	külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították;
b)	riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok vágóhídon történő leölésére vagy
szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték,
feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják;
c)	muzeális fegyvernek tekinthető;
30.	tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár,
forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a
tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották.
A hatósági engedélyezés szabályai
3.	§ (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges:
a)	a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a
muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához,
javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver
kiállításához;
b)	az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyver, a
lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a
lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére
történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország
területén történő átszállításhoz;
5
c) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely
üzemeltetéséhez.
(2)	A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy
szervezet a lőfegyverhez használható lőszert külön engedély nélkül
megszerezheti, illetve tarthatja.
(3)	Lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy re-
export) ához - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a külön
jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.
(4)	Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem
kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez európai lőfegyvertartási
engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes
személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes
engedéllyel rendelkezik.
(5)	Az engedély (ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is) kiadása és
visszavonása a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(6)	Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi
meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső
tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt,
hatóságként a rendőrség jár el.
4.	§ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
a)	az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
b)	az automata lőfegyver;
c)	a hangtompító;
d)	a lőfegyverre felszerelhető lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék;
e)	külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata
lőfegyver;
f)	huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer
megszerzése és tartása.
Az adatkezelés szabályai
5.	§ (1) A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az Országos Rendőr-főkapitányság
(a továbbiakban: ORFK) kezeli.
6
(2)	Az ORFK központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott
engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi
idejének lejártától számított tíz évig - a következő adattartalommal:
a)	az engedély érvényességi ideje és száma;
b)	a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a
vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező
jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért
felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló
személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye,
a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet
esetében a cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az
azonosításhoz szükséges - adatok;
c)	az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának
időtartama;
d)	a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa,
gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának
betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver
műszaki érvényességének időtartama;
e)	a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma;
f)	a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok.
(3)	A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos
kutatási célra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - személyazonosításra
alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.
6.	§ (1) A 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek
továbbíthatók:
a)	a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóságok;
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik
ellátásához;
c)	a külföldi nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és
bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve
nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban
foglaltak szerint.
(2)	A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi
szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c)
pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok
átvételére és továbbítására jogosult.
7
(3)	A lőfegyvereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a
rendeltetési hely, illetőleg a tranzitország részére történő adatszolgáltatást - a
kérelmező által a 5. § (2) bekezdésének b) pontjára, a szállítandó lőfegyverekre,
lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az
indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség
teljesítése alapján - az ORFK végzi.
7.	§ (1) A központi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási
nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
8.	§ Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet
azonosításához szükséges adatokat;
b)	az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
c)	az adattovábbítás időpontját;
d)	az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
e)	az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
9.	§ Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
10.	§ Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten
kívül:
a)	a belügyminiszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;
b)	a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
11.	§ Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig
meg kell őrizni.
A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok
12.	§ (1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a
vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, illetőleg a lőfegyver,
lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni, a vevő, az eladó (szállító), illetve
a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány
alapján elvégezni, engedélyük érvényességéről meggyőződni,
és a (2) bekezdésben foglalt adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába
továbbítani.
(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:
8
a)	a lőfegyver azonosító adatait;
b)	a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
c)	a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét,
személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély
számát, az azt kiállító szerv megnevezését;
d)	a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű
megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes
személyazonosító adatait, az engedély számát, az azt kiállító szerv
megnevezését.
13.	§ A 12. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartást a lőfegyver-kereskedőnek a
lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt éven át
meg kell őriznie.
14.	§ (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére a
központi nyilvántartást vezető ORFK és a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak
jogosultak.
(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a
lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.
15.	§ Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet
azonosításához szükséges adatokat;
b)	az adattovábbítás időpontját;
c)	az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört,
d)	az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
16.	§ Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik
- az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
17.	§ Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten
kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
18.	§ (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig
meg kell őrizni.
(2)	A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2)
bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az ORFK-nak átadni.
9
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
19.	§ Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
20.	§ (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem
érinti.
(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is
alkalmazni kell.
21.	§ (1) A törvény hatálybalépése előtt engedély nélkül tartott, gyártási
számmal rendelkező flóbert lőfegyver tartására legkésőbb 2004. május 31-ig
engedélyt kell kérni.
(2)	Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező flóbert
lőfegyvert külön jogszabályban meghatározottak szerint azonosítási számmal
kell ellátni, és tartására az azonosítási számmal történő megjelölést követő öt
munkanapon belül engedélyt kell kérni.
(3)	A gyártási számmal nem rendelkező flóbert lőfegyver tulajdonosának az
azonosítási számot legkésőbb 2004. május 31-ig meg kell rendelni a külön
jogszabályban kijelölt szervezetnél.
(4)	Az egyedi azonosítási szám megrendelése, valamint annak költsége a flóbert
lőfegyver tulajdonosát terheli.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott kérelem
elintézési határideje 180 nap.
Módosuló rendelkezések
22.	§ (1) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati
területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb
feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati lőfegyvert viselni.”
10
(2)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban:
Fbtv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fegyveres biztonsági őr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki
tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a
szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági
őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell
rendelkeznie. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell.”
(3)	Az Fbtv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mezőőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki tizennyolcadik életévét
betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek
megfelel, és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette.”
(4)	A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és
Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 5. §-a (3)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére/
„a) az a büntetlen előéletű, a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya
alá nem eső, cselekvőképes - magánnyomozó esetében legalább középiskolai
végzettséggel rendelkező - személy, aki tizennyolcadik életévét betöltötte,
továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, és”
(5)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
49. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap/
„c) a miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben az állatok elkábítására
szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes
szabályait,”
Felhatalmazó rendelkezések
23.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a
lőfegyverek és lőszerek gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását,
11
forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét,
átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba
hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit.
(2)	Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben meghatározza:
a)	a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás
részletes szabályait,
b)	a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a
lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó
szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyverekkel kapcsolatos
tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét,
a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek
rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek
megállapításának szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy
az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a
fegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának
szabályait.
(5)	Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a
belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben:
a)	meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához
szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait;
b)	meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó
mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a
kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a
vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;
c)	kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult
szervezetet.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
24.	§ E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december
16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény
3.	§-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek
megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
12
Melléklet a 2004. évi.....törvényhez
Tűzfegyverek és lőszerek
„A” kategória
1.	Automata tűzfegyverek.
2.	Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3.	Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó
lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
4.	Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az
ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat
szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.
„B” kategória
1.	Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.
2.	Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
3.	Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél
rövidebb.
4.	Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen
háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
5.	Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen
háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltő szerkezet eltávolítható,
vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan
tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál
több lőszer befogadására alkalmas.
6.	Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem
haladó hosszúságú csővel.
7.	Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata
tűzfegyverek.
„C” kategória
1.	A „B” kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú
tűzfegyverek.
2.	Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
3.	A „B” kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú
tűzfegyverek.
4.	Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább
28 cm.
„D” kategória
Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság szerint a közbiztonság, az élet védelme olyan közösségi,
társadalmi érdek, amely megköveteli, hogy a fegyver és a lőszer tartását minden
társadalom korlátozza, engedélyekhez, feltételekhez kösse. A fegyvertartás már
önmagában fokozza azoknak a veszélyhelyzeteknek a valószínűségét, melyek a
fegyverek gondatlan vagy a jogos védelem kereteit túllépő használatából,
ellopásából, elvesztéséből származhatnak. A közbiztonság általános védelméhez
fűződő közérdek alapján ezért nem lehet elzárni a jogalkotót attól a törekvéstől,
hogy a legális fegyvertartást szabályozza. Az Alkotmánybíróság szerint a
mindenkori közhatalomnak egyenesen alkotmányos kötelessége, hogy egyes
alapvető jogok védelme érdekében, az azok érvényesülésére veszélyt jelentő
tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon (720/B/1997.
AB határozat).
A Javaslat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló
91/477/EGK irányelv előírásaival összeegyeztethető szabályokat állapít meg.
Az irányelv a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében
-	különösen az „éles” lőfegyverek (tűzfegyverek), lőszerek tiltott előállításának
és jogellenes kereskedelmének megakadályozása érdekében - állapít meg
követelményeket. Ezek az előírások azonban „csak” a tűzfegyverekre (a magyar
terminológia szerint az „éles” lőfegyverekre) vonatkoznak, ezért a gáz- és
riasztófegyverekre, a légfegyverekre az irányelv szabályait nem kell alkalmazni.
Az irányelv nem alkalmazandó a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek
lőfegyverei és lőszerei megszerzésére és tartására sem.
Az irányelv szigorú személyi feltételeket állapít meg a fegyverkereskedelemmel
foglalkozók esetében, és részletes előírásokat fogalmaz meg tevékenységük,
illetve a lőfegyverek (és lőszerek) adminisztratív ellenőrzése érdekében.
A szigorú előírások fenntartása tehát indokolt, de sem az irányelv, sem a hazai
jogalkalmazói tapasztalatok nem indokolják a lőfegyverek megszerzési, tartási
feltételeinek lényeges megváltoztatását. A lőfegyverekkel kapcsolatos
tevékenységek egyes - korábban hatályos - szabályai azonban nem
egyeztethetők össze az irányelv előírásaival, ezért ezek tekintetében
jogharmonizáció szükséges. A jogharmonizáció végrehajtása törvényhozási úton
teljesíthető, ugyanis az irányelv 4. cikke szerint a kereskedő a lőfegyvert szállító
és az azt megszerző személyes adatait is kezelni köteles.
14
A fegyverekre vonatkozó szabályozás egyébként nem törvényhozási tárgy, az
„éles” lőfegyverek (tűzfegyverek) birtoklásának, mozgásának ellenőrzéséhez
szükséges személyes adatok kezelésével kapcsolatos előírások megállapítása
azonban csak törvényben lehetséges.
Az uniós követelmények érvényesítése érdekében a Javaslat lehetővé teszi az
európai lőfegyvertartási engedély bevezetését, és szabályozza a polgári
rendeltetésű lőfegyverek központi nyilvántartását.
Az európai lőfegyvertartási engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg
érvényes engedélyek cseréjével. Európai lőfegyvertartási engedélyre csak abban
az esetben lesz szükség, ha a lőfegyvert birtokló személy az Európai Unió
valamely tagállamának területére lőfegyverét is magával kívánja vinni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya az Európai Unió - általános indokolásban említett -
irányelvének figyelembevételével került meghatározásra.
Az irányelv a jelenlegi magyar szabályozástól eltérően szabályozza a tűzfegyver
(a hazai terminológia szerint: lőfegyver) fogalmát.
A vonatkozó közösségi szabály szerint tűzfegyvernek azok a tárgyak
minősülnek, melyek az irányelv „A” (tiltott tűzfegyverek), „B” (engedélyhez
kötött tűzfegyverek), „C” (bejelentéshez kötött tűzfegyverek) és „D” (egyéb
tűzfegyverek) kategóriáiban leírásra kerültek. Az irányelv a kategóriákba nem
sorolt - tűzfegyvernek nem minősülő - távolra ható fegyverekre vonatkozó
szabályozást a tagállamok nemzeti jogalkotása hatókörébe utalja. Az EU
tagállamainak szabályozása és a szakirodalom szerint is tűzfegyvernek azok a
fegyverek minősülnek, melyek kiterjedő forró gázok tolóereje által meghajtott
szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmasak. Így nem tűzfegyver a légfegyver
vagy a gáz- és riasztófegyver, ezért szabályozásuk a nemzeti jogalkotásra
tartozik.
Az irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére tekintettel a Javaslat előírásait nem kell
alkalmazni a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek, a
nemzetbiztonsági szervek és a Magyar Köztársaság területén állomásozó
fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereinek és lőszereinek
megszerzésére és tartására.
15
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza a rendelkezéseiben használt egyes fogalmak tartalmát.
A Javaslat a tűzfegyver fogalmát az irányelvnek megfelelően állapítja meg.
A tűzfegyvernek minősülő tárgyakat a Javaslat melléklete sorolja fel.
Azonban az emberi élet kioltására nemcsak a tűzfegyverek, hanem a 7,5 joule
csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyverek is alkalmasak, ezért a
Javaslat a lőfegyver fogalmát és a lőfegyverre vonatkozó egyéb előírásokat is
meghatározza.
E Javaslat értelmében lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver,
amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék
lőhető ki.
A korábbi magyar szabályozás szerint lőfegyver az olyan eszköz, amelynek
csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő stb.) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb
csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. Az irányelv tűzfegyver fogalmának
azonban nem tartalmi eleme a csőtorkolati energia nagysága.
A tűzfegyver fogalmi meghatározása, illetve kategóriába sorolása azok
működésének leírása (automata, félautomata, ismétlő stb.), hosszúságuk és
egyéb ismérvek (huzagolt vagy huzagolatlan a fegyvercső) szerint történik.
A Javaslat értelmező rendelkezései az irányelv egyéb fogalmi meghatározásaival
is összeegyeztethetők.
A 3-4. §-okhoz
A Javaslat - az irányelv 3. cikke figyelembevételével, amely az irányelv
előírásainál szigorúbb szabályozást is lehetővé tesz - valamennyi tűzfegyver
(lőszer) esetében, kategória besorolástól függetlenül, engedélyezési
kötelezettséget ír elő.
Az engedélyezési kötelezettség a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti
légfegyverre is kiterjed.
A Javaslat az irányelv 6. cikke értelmében alapvetően tilalmazza az
„A” kategóriába sorolt lőfegyverek és lőszerek polgári rendeltetésű
megszerzését és tartását. Természetesen az „A” kategóriába tartozó lőfegyverek
és lőszerek gyártása, javítása, kereskedelme Magyarországon sem tiltott, de
egyéb, polgári rendeltetésű megszerzésük és tartásuk csak kivételes esetekben
lehetséges.
16
A Javaslat alapján a lőfegyver (és lőszer) birtoklásához (gyártásához,
javításához, kereskedelméhez is) a lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely
üzemeltetéséhez hatósági engedély szükséges.
A belső piac létrejötte, a belső határok eltörlése, illetve a közösség belső
határain folytatott ellenőrzések megszűnése miatt az irányelv előírja az európai
lőfegyvertartási engedély alkalmazását. Ezt az okmányt bármely tagállamban
kiállíthatják és azt igazolja, hogy a tulajdonosa az abban szereplő lőfegyvert a
kiállító állam joga szerint szabályszerűen tartja magánál.
A hatósági eljárás lefolytatására - az európai lőfegyvertartási engedély
kiállítására is - a rendőrség jogosult, az illetékességi szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.
Az 5-11. §-okhoz
Az irányelv szerint alapvetően tilalmazni kell az egyik tagállamból a másikba
fegyver birtokában történő átlépést, ettől eltérés csak abban az esetben
fogadható el, ha olyan eljárást vezetnek be, amely lehetővé teszi a tagállamok
értesítését arról, hogy lőfegyvert kívánnak területükre bevinni.
Az Európai Unió tagállamainak a lőfegyverek átvitelével kapcsolatban
információcsere-hálózatot kell működtetniük, az ehhez történő hatékony
hozzájárulás érdekében célszerű központi lőfegyver-nyilvántartás létrehozása.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
lehetőséget biztosít a rendőrségnek a központi nyilvántartás létrehozására.
A tervezet az irányelv (4. és 11. cikk) és az Rtv. hatályos előírásaival
összhangban meghatározza a központi nyilvántartás tartalmát, kezelőjét, az
adatkezelés szabályait. A központi nyilvántartásba a lőfegyver-kereskedő is
adatot szolgáltat.
A 12-18. §-okhoz
A Javaslat az irányelv 4. cikkével összhangban meghatározza a lőfegyver-
kereskedő lőfegyverek és lőszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos
kötelezettségeit.
Az irányelv szigorú személyi feltételeket állapít meg a fegyverkereskedelemmel
foglalkozók esetében, és részletes előírásokat fogalmaz meg tevékenységük,
illetve a lőfegyverek (és lőszerek) adminisztratív ellenőrzése érdekében.
E területen a korábbi hatályos magyar szabályozás is szigorú volt, de nem
minden tekintetben felelt meg az irányelvnek. A közösségi jog ugyanis előírja,
17
hogy a lőfegyvert megszerzők személyes adatait nem csak az engedélyező
hatóságnak, hanem a fegyverkereskedőnek is nyilván kell tartania (a törvény
hatálybalépése előtt a kereskedő a lőfegyvert megszerzők adatait nem
kezelhette). A vevő adatait a kereskedő a megszerzési engedély alapján veszi
nyilvántartásba.
A 19. §-hoz
A Javaslat 2004. május 1-jén, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő
csatlakozása napján lép hatályba.
A 20. §-hoz
A törvény hatálybalépése nem érinti a már kiadott lőfegyvertartási engedélyek
érvényességét (érvényességük időtartama jelenleg 5 év), ezért az európai
lőfegyvertartási engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg érvényes
engedélyek cseréjével. Európai lőfegyvertartási engedélyre csak abban az
esetben van szükség, ha a lőfegyvert birtokló személy az Európai Unió valamely
tagállamának területére lőfegyverét is magával kívánja vinni.
A 21. §-hoz
Átmeneti rendelkezések megalkotását teszi szükségessé az ún. flóbert
tűzfegyverekkel kapcsolatos uniós követelmény érvényesítése.
Becsült adatok szerint jelenleg kb. 200 ezer db, lőport nem tartalmazó
flóberttölténnyel működő, 7,5 joule csőtorkolati energia alatti teljesítményű
tűzfegyvert birtokolnak hazánk állampolgárai. Ez a tűzfegyver sporteszköz,
önvédelemre, az élet kioltására nagy valószínűséggel - alacsony csőtorkolati
energiája miatt - nem alkalmas, a korábbi szabályok szerint megszerzéséhez,
birtoklásához engedély nem szükséges. Az irányelv értelmében azonban
tűzfegyvernek és a Javaslat értelmében lőfegyvernek minősülnek.
A flóbert lőfegyverek többsége egyedi azonosításra alkalmas számmal (gyártási
számmal) rendelkezik, a magyarországi Keserű Művek által gyártott flóbert
fegyverek azonban ilyen szám nélkül kerültek forgalomba, ezért ezeket a
fegyvereket egyedi azonosításra alkalmas számmal kell ellátni.
Az új szabályozás elrendeli a flóbert tűzfegyverek azonosítási számmal történő
megjelölését. Az irányelv értelmében ezek a lőfegyverek tűzfegyverek, azonban
18
az engedélyezés feltételeit a tagállam jogalkotása állapíthatja meg. A 7,5 joule
csőtorkolati energia alatti flóbert lőfegyver és a csak lágy gumilövedék
kilövésére alkalmas lőfegyver kisebb veszélyességére tekintettel indokolt, hogy
megszerzésük, birtoklásuk jogszabályi feltételei kevésbé legyenek szigorúak, de
ezeket a feltételeket a törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben
állapítja meg.
A Javaslat a flóbert tűzfegyverek egyedi azonosítási számmal történő ellátására,
az engedélyek kiállítására megfelelő határidőt biztosít.
A 22. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel való összeegyeztethető szabályozás megalkotása
érdekében módosítja az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV.
törvényt, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításával az
illetékes miniszter felhatalmazást kap az állatok elkábítására szolgáló eszközök,
lövedékek körének meghatározására. A hazai joganyagnak a közösségi jog négy
szabadsága alapján történő átvilágítása alapján a Javaslat a fegyveres biztonsági
őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX.
törvény és a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint
a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és
Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításával
megszünteti a fegyveres biztonsági őrökkel, a mezőőrökkel, a személy- és
vagyonőrökkel, valamint a magánnyomozókkal szemben támasztott
állampolgársági követelményt.
A 23. §-hoz
A Javaslat a Kormányt és az illetékes szakminisztereket több, törvényi
szabályozást nem igénylő, illetve a törvény végrehajtását szolgáló rendelet
meghozatalára hatalmazza fel.
A 24. §-hoz
A Javaslat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló
91/477/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.