﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9124.
számú
törvényjavaslat
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
Előadó: Dr. Csillag István
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2004. március
2004. évi ... törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
Az Országgyűlés a kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti
elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és
foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése,
ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése,
továbbá a statisztikai adatgyűjtésnek az uniós módszerekkel való
összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága,
valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá
tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1.	§ A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása,
valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása,
és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és
uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség
növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai
Unió követelményeihez való felzárkózását.
2.	§ A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban:
KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos
adatszolgáltatásra terjed ki.
A kis- és középvállalkozások meghatározása
3.	§ (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a)	összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b)	éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forint összeg,
vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forint összeg,
továbbá
c)	megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2)	Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a)	összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b)	éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forint összeg,
vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forint összeg,
továbbá
c)	megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(3)	Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes
foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel a (2) bekezdés b)-c)
pontjában foglaltaknak.
(4)	Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, ha abban az állam, az
önkormányzat vagy az (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső
vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján -
külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
(5)	Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az
esetben, ha az (1)-(3) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan
befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
(6)	Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást", illetve „kis-
és középvállalkozást" említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik - az e
törvény szerinti KKV-t kell érteni.
4.	§ (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2)
bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6)
bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.
(2)	Partnervállalkozás az,
a)	amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó
vállalkozásnak, és
b)	amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó
vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan
vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése -
jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%.
(3)	Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt
valamely kapcsolatban állnak:
a)	egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének
(részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b)	egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető
tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy
visszahívja, vagy
c)	egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal
(részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján -
függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és
visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d)	egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal
(részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül
birtokolja.
(4)	Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy
vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt
kapcsolatban.
(5)	Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások,
amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek
egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban
állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét
az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
(6)	A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1.
pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3)
és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői
sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy
amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a
vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.
5.	§ (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy
egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel
vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás
minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját
nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv.
hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak
foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie.
Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél
rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(2)	Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan
alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe
venni.
(3)	Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott
foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól,
akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a
közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő
beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
(4)	Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az
adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
(5)	Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai
vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves
beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell
meghatározni.
(6)	Az (5) bekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással
partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek
közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott
vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a
tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő
arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb
százalékot kell alkalmazni.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésben említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell
adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások
adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem
szerepelnek.
(8)	Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az adott vállalkozással
partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások
összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a
vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások
adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes
mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve
kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások
összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.
(9)	Az (5) és (7) bekezdés alkalmazásában az adott vállalkozáshoz kapcsolódó
vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója
alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell
meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a
kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó
vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait,
amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy
közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az
adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a (6) bekezdésben
megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.
II.	fejezet
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA
Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat
6.	§ (1) A kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében a Kis- és
Középvállalkozói Célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.
(2)	A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét
évente a központi költségvetés határozza meg.
7.	§ (1) A célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a KKV-k,
valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában
közreműködő szervezetek.
(2)	Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja:
a)	a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése,
b)	a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása,
valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési
programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási
anyagok készítését,
c)	a KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását
szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,
d)	műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról,
pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk
gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,
e)	a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi
színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,
f)	a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,
g)	a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,
h)	az innovációs képesség fejlesztése,
i)	a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a
kereskedelmi hálózat fejlesztése,
j) a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttmükődés és a
piacon való közös fellépés elősegítése,
k) a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen
végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok
gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,
l) az adminisztratív terhek csökkentése,
m) az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása
(tagdíj és társfinanszírozás),
n) a KKV-k minősítése (rating),
o) a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények
szervezése, lebonyolítása,
p) a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések,
tanulmányok készítése,
q) alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére,
r) a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése,
s) a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szellemi tulajdon védelme
tudatosságának fejlesztése.
8.	§ (1) A célelőirányzatból támogatás a következő formákban nyújtható:
a)	vissza nem térítendő támogatás,
b)	kamattámogatás,
c)	lízingdíj-támogatás,
d)	faktoringdíj-támogatás,
e)	bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj kedvezmény, valamint
f)	tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, vagy tulajdoni részesedés
szerzése kockázati tőketársaságokban, vállalkozásokban.
(2)	Egy KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet.
9.	§ (1) A KKV-k más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a
központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhetnek
támogatásban.
(2)	Külön törvény a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény
igénybevételének lehetőségét írhatja elő.
III. fejezet
AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA
Kormányzati feladatok
10.	§ A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdasági és közlekedési
miniszter (a továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében
a)	értékeli a KKV-k állami támogatásának hatékonyságát, valamint kidolgozza
az értékelés módszertanát,
b)	kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a KKV-k fejlesztésének
stratégiáját, a KKV-fejlesztési politika fő célkitűzéseit és javaslatokat tesz a
KKV-k fejlesztését szolgáló intézkedésekre,
c)	az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás, illetve részvétel
érdekében gondoskodik a KKV-k felkészítésével, és fejlesztésével kapcsolatos
állami feladatok végrehajtásáról.
11.	§ A gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során,
valamint a KKV-kat is érintő jogszabály-módosítások előterjesztésében be kell
mutatni a tervezett változásoknak a KKV-k gazdasági helyzetére gyakorolt
hatását.
A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások
helyzetének felmérése
12.	§ A Kormány négyévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által
kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a
vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k
részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést.
13.	§ Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben
meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden
év június 30-áig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére
a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a
közbeszerzésekből.
14.	§ A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) elnöke minden év
szeptember 30-áig - az előző év adatai alapján - adatot szolgáltat a minisztérium
részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról a foglalkoztatottak
létszáma szerinti alábbi bontásban:
(a)	0-1 fő;
(b)	2-9 fő;
(c)	10-49 fő;
(d)	50-249 fő.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács
15.	§ A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: VT) részt vesz a KKV-
fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében:
a)	javaslatot tesz a KKV-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai
programokra és intézkedésekre,
b)	véleményezi a KKV-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat,
c)	javaslatot tesz a célelőirányzatból támogatandó célokra és a források célok
közötti felosztási arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és
kisvállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból,
d)	értékeli a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és KKV-fejlesztési
szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak
hatékonyságát, valamint összhangját a KKV-fejlesztési stratégiával,
e)	értékeli a KKV-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a
vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből,
f)	véleményezi a KKV-kat érintő törvénytervezeteket.
16.	§ (1) A VT elnöke a miniszter.
(2)	A VT tagja:
a)	az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, az igazságügy-miniszter, az informatikai és
hírközlési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a
külügyminiszter, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az
esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, az EU integrációért felelős
tárca nélküli miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
egy-egy képviselője,
b)	az országos gazdasági kamarák elnökei vagy a helyettesítésükre
meghatalmazott személy,
c)	az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ),
az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és
Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar
Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos
Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetségének (VOSZ) az elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott
személy.
(3)	Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:
a)	a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Nemzeti Kutatási és
Technológiai Hivatal elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar
Hitelgarancia Egyesülés igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott
személy,
b)	az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának 2 képviselője,
c)	a miniszter által kijelölt vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői vagy a
helyettesítésükre meghatalmazott személy,
d)	a miniszter névre szóló felkérése alapján létrehozott szakmai tanácsadó
testület tagjai.
17.	§ (1) A VT évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az üléseket a VT
elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak
legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.
(2)	A VT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A VT határozatképes,
ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmada jelen van.
(3)	A VT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4)	A VT titkársági feladatait a minisztérium szervezeti egysége látja el.
IV.	fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
18.	§ Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő
átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által
megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza
középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a
tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza
középárfolyamot kell alkalmazni.
19.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	befektető:
a)	- állami befektető társaságok,
-	finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen
kockázati tőke befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy
amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be,
azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban
kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelő forint összeg,
-	a szövetkezeti üzletrész hasznosító gazdasági társaság,
b)	felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény szervezetében
működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú
oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és
tanüzemek, non-profit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási
intézmény szervezeteként - költségvetési formában működő - egyéb
kutatóhelyek,
c)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53.
pontjában meghatározott intézményi befektetők,
d)	az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forint összeget meg nem
haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi
önkormányzatok;
2.	egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-
ában meghatározott vállalkozás;
3.	közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1)
bekezdésének 72. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon;
4.	szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a
termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott
termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy
követő szinten helyezkedik el;
5.	vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi
társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat.
V.	fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20.	§ (1) Ez a törvény - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény.
(3)	E törvény 3. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe 2005. január 1-jén a
következő rendelkezés lép:
„(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a)	összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b)	éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forint összeg,
vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forint összeg.
(2)	A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás,
amelynek
a)	összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b)	éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak
megfelelő forint összeg.
(3)	A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás,
amelynek
a)	összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b)	éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak
megfelelő forint összeg.
(4)	Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az
önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy
szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. §
1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében.”
(4)	E törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe 2005. január 1-jén a
következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált)
beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves
beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy
mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az
adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját
nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv.
hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak
foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie.
Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél
rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(2)	Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont
(konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a
tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.”
(5)	E törvény 4. §-a, valamint 5. §-ának (3)-(9) bekezdése 2005. január 1-jén lép
hatályba.
(6)	A Kormány a 12. §-ban szereplő beszámolót a 2005. évben nyújtja be
először az Országgyűlés részére, az elkülönített állami pénzalap és a központi
költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének elnöke és a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a 13. §-
ban meghatározott feladatait 2004. szeptember 30-áig, a KSH és az APEH a 14.
§-ban meghatározott feladatait 2005. szeptember 30-áig teljesíti első
alkalommal.
(7)	E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-
án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő
jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
-	a Bizottság 96/280/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározásáról,
-	a Bizottság 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározásáról.
21.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásokkal, a vállalkozói
hitelekkel, a közbeszerzésekkel, a KKV szektor helyzetével, gazdálkodásával
összefüggő, összesített adatokra vonatkozó adatszolgáltatás körét és rendjét
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a
célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési
rendjének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -
rendeletben állapítsa meg.
Általános indokolás
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV.
törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálybalépése óta eltelt idő alatt a hazai
jogszabályi és szervezeti háttér megváltozott, a vállalkozói struktúra jelentősen
átalakult, és közeleg az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk 2004. május 1-
jei időpontja.
Kiemelt kormányzati célnak tekintjük a vállalkozók növekedésének,
gyarapodásának további elősegítését, a tőkeerő elismertetésével még
érdekeltebbé kívánjuk tenni őket a megerősödésben. Ugyanakkor mind a kisebb
tőkeerejű vállalkozásoknak, mind a támogatásuk tervezését irányító szerveknek
érdekében áll a vállalkozások valós gazdasági erejének, támogatási igényének
pontosabb felmérése, áttekinthetősége.
A kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatásával kapcsolatos egyes
kormányzati feladatokról szóló 2165/1999. (VII. 8.) Korm. határozat 3. pontja
felhívja a gazdasági minisztert, hogy a kis- és középvállalkozások
meghatározásában feltételként szereplő árbevétel és mérlegfőösszeg alakulását
rendszeresen vizsgálja, és amennyiben a gazdasági körülmények változása azt
indokolja, kezdeményezze módosításukat. Mindezek a körülmények a KKVtv.
egészének részletes felülvizsgálatát tették szükségessé.
Az új tartalmú KKVtv. hatályba léptetését az Európai Unióhoz való csatlakozás
időpontjára tervezzük, mert a módosítások legfontosabb része a kis- és
középvállalkozói (a továbbiakban: KKV) kategóriák meghatározására irányul, és
az Európai Unió Bizottsága már létrehozott ilyen jellegű meghatározást, amely
bizonyos területeken kötelezően alkalmazandó minden tagállam részére. A
részletes indoklásból kitűnik, hogy a KKVtv. több rendelkezését változatlan
formában vagy érdemi változtatás nélkül kívánjuk az új KKVtv.-be átemelni,
csupán a Gazdasági Minisztérium nevének Gazdasági és Közlekedési
Minisztériumra történő változása vagy a „KKV” betűszó szakmai körökben
történt elterjedéséből következő eltérés miatt különböznek egyes rendelkezések.
A KKVtv. tartalmi vizsgálatát követő kodifikációs munkálatok során, a
szükséges módosítások mennyiségéből fakadóan merült fel a KKVtv. hatályon
kívül helyezésének és helyette új törvény (a továbbiakban: új KKVtv.)
alkotásának a lehetősége. Az új KKVtv.-re vonatkozó tervezet kialakításakor a
jelenleg hatályos KKVtv. mellett az Európai Bizottság 2003. május 6. napján
kiadott, 2003/361/EK számú bizottsági ajánlását (a továbbiakban: ajánlás)
vettük alapul, de a KKV-definíciók értékhatárainak tekintetében 2004. december
31-ig a 96/280/EK bizottsági ajánlásban megadott mértéket kívánjuk
alkalmazni. Ezt tette indokolttá, hogy az EK Szerződés 87. és 88. cikkének
-	a képzési támogatásra történő alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági
rendelet,
-	a de minimis támogatásra történő alkalmazásáról szóló 69/2001/EK
bizottsági rendelet,
-	a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet, illetve
-	a foglalkoztatás nemzeti támogatására történő alkalmazásáról szóló
2204/2002/EK bizottsági rendelet
(a továbbiakban együtt: Rendeletek) melléklete jelenleg a 96/280/EK bizottsági
ajánláson, 2005. január 1-jétől az új ajánláson alapuló KKV definíciót
tartalmazza. A Rendeletek alkalmazási körén kívül eső területeken is csak
indokolt esetben tartjuk érdemesnek eltérni a Rendeletek meghatározásaitól.
Az egyes vállalkozói kategóriák pénzügyi mutatóit illetően nem csak a
magyarországi, hanem az uniós kategóriák is emelkedni fognak 2005. január 1-
jétől. Az új KKVtv.-ben a mikro-, a kis- és a középvállalkozói kategóriákra
vonatkozó pénzügyi mutatókat az Európai Unióban mindenkor hatályos
ajánlásban - euróban - megadott értékekhez kívánjuk igazítani, amely jelentős
emelést jelent, továbbá 2005. január 1-jétől lehetővé teszi a mikrovállalkozások
pénzügyi szempontú megkülönböztetését is a kisvállalkozásoktól (jelenleg csak
a létszámban van a kettő kategória között eltérés). Az ajánlásban megjelölt
értékekhez való igazodást tette indokolttá a hazai vállalkozók uniós
támogatásokra történő pályázási lehetőségének megkönnyítése is. A csatlakozás
időpontjától hatályos hazai kategóriák az Európai Unió hatályos kategóriáival
fognak megegyezni. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó határok sem az
uniós jogszabályokban, sem pedig az új KKV tv. hatályba lépését követően nem
változnak.
A törvény, azon belül a KKV-kategóriák két lépcsőben történő hatályba
léptetését, illetve viszonylag rövid időn belül történő, előre meghatározott
módosítását teszi szükségessé az is, hogy hazánk csatlakozásakor a hatályos
uniós jogszabályok is egyidejűleg hatályba lépnek Magyarországon, köztük a
fent említett, kötelezően alkalmazandó Rendeletek, és ezektől a törvényben való
érdemi eltérésre nincs lehetőség, hiszen hazánk a csatlakozási tárgyalások során
nem kért derogációt a KKV-k támogatására vonatkozó jogszabályokat illetően.
Ebből következően nincs lehetőségünk arra sem, hogy az uniós kategóriák
változását ne kövessük a hazai jogalkalmazás során, tehát az előre látható, 2005.
január 1-jei módosulás követésére is célszerűnek tartottuk előre betervezni az új
KKVtv. egyidejű módosítását. A két lépcsős hatályba léptetés célja tehát
alapvetően az összhang megteremtése a közösségi szabályokkal, az azokban
való változások folyamatos követése és a változások előre láthatóvá tételével az
azokra való felkészülés lehetőségének megteremtése.
A KKVtv. által kötelezően előírt hatásvizsgálatot a kodifikációs folyamat elején
elvégeztettük. Az új, 2003. évben kiadott ajánlásra vonatkozóan kértünk
adatokat, amikor még egy lépcsőben, átmeneti időszak nélkül terveztük
végrehajtani a KKV-kategóriák bevezetését, és ezáltal a KKVtv. módosítását. A
később felmerülő többlépcsős megoldás esetén az átmeneti időszak rövidsége
(mindössze 8 hónap), valamint a fentiekből fakadóan kötelező, és a költségvetési
terhek csökkentését is szolgáló megoldás nem tette indokolttá újabb
hatásvizsgálat végeztetését. A rövid átmeneti időszakot követően várható
adatokat, tendenciákat ismerjük, és ezekből látható, hogy nagyságrendileg
milyen változásokat fog okozni az első lépcsőben hatályba lépő
kategóriaemelés, de legfőképpen az, hogy ez a megoldás csökkenti a
költségvetés terheit, tehát mindenképpen kedvezőbb egy esetleges egylépcsős
megoldásnál, melyre a fentiekből következően kizárólag a csatlakozás
időpontjában kerülhetne sor.
A korábbi - 25%-os állami, önkormányzati vagy nem KKV tulajdoni
részesedésre vonatkozó - függetlenségi kritérium helyett 2005. január 1-jétől
részletesebb megoldással lesznek a vállalkozások egymástól
megkülönböztethetőek. Az Ajánlásból szándékozunk - a magyar viszonyokra
igazítva - átemelni az önálló, a partner és a kapcsolódó vállalkozások fogalmát.
Az ezek közötti differenciálás során részletesen szabályozza az ajánlás szövege
a korábbi - 25%-os állami, önkormányzati vagy nem KKV tulajdoni
részesedésre vonatkozó - ún. függetlenségi kritériumot is, mi ehhez a formához
igazodva kívánjuk az új szabályozást kialakítani.
Bővül a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott Kis- és
Középvállalkozói Célelőirányzatból (a továbbiakban: KKC) finanszírozható
célok, jogcímek sora. Törvényi szinten kívánjuk lehetővé tenni:
-	a ratingra, vagyis a KKV-k minősítésére,
-	a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények
szervezésére, lebonyolítására,
-	a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések,
tanulmányok készítésére,
-	a KKV-k részére alapszintű és emelt szintű tanácsadásra
-	a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítésére és
-	a szellemi tulajdon védelmének elősegítésére, a szellemi tulajdon védelme
tudatosságának fejlesztésére
nyújtható támogatások finanszírozását, valamint a Kis- és Középvállalkozói
Célelőirányzatnak és az abból finanszírozható támogatásokra vonatkozó
konstrukciók, továbbá a közreműködő szervezetek ezekkel összefüggő
működési költségeinek kifizetését.
Új támogatási formákat is be kívánunk vezetni, melyek a következők:
-	lízingdíj-támogatás,
-	faktoringdíj-támogatás,
-	bankgarancia-díj kedvezmény és
-	tulajdoni részesedés szerzése vállalkozásokban.
A jól hasznosítható, minél konzisztensebb adatokhoz való hozzájutás és azok
szakszerű feldolgozása, figyelemmel kísérése a támogatások hatékonyságának
vizsgálatát illetően kiemelten fontos feltétel, ezért a vállalkozásokról központi
nyilvántartással rendelkező Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)
és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) törvényi
szinten történő bevonását tervezzük az adatszolgáltatásba, annak alapján
elemzések készítésébe.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően fokozottan figyelemmel kell
lennie a hazai támogatási rendszernek az uniós támogatási rendszerre,
lehetőségekre, továbbá arra, hogy a magyarországi vállalkozások
versenyképességét az egész uniós piacon mint belpiacon jelen lévő
vállalkozásokkal szemben kell megőrizni. A törvény fő céljának továbbra is azt
tekintjük, hogy a KKV-k részére ennek megfelelő gazdálkodási feltételeket
segítsen teremteni.
A 2. §-hoz
A törvény személyi, illetve területi hatályát kívánjuk egyértelműen behatárolni e
szakasszal.
Az új KKVtv. 2. §-ában merül fel első ízben a „KKV” rövidítés, mely a szakmai
körökben már általánosan használt betűszó. Ezt a rövidítést kívánjuk a
meglehetősen hosszú kis- és középvállalkozás, illetve a mikro-, kis- és
középvállalkozás kifejezések helyett használni következetesen az egész
szövegben, ezért ez a kifejezés többször előfordul a későbbi szakaszokban is.
A 3. §-hoz
A hazai vállalkozói struktúra átalakult, amihez a jelenleg hatályos KKVtv.
definíciói már nem igazodnak megfelelően, ezért a definíciók a csatlakozás
tényétől függetlenül is módosítást igényelnek.
A csatlakozást követően az Európai Unióban szabályozott területen, az egyes
állami támogatások vonatkozásában a Rendeletek mellékletét képező 96/280/EK
bizottsági ajánlás szerinti értékekkel, 2005. január 1-től pedig az azt felváltó új
ajánlásban meghatározott definícióval kell meghatározni a KKV-k kategóriáit.
Az egyes állami támogatásokon - tehát a Rendeletek alkalmazási körén - kívül
eső területeken (pl. adatszolgáltatás, tanulmányok készítése stb.) is csak indokolt
esetben érdemes eltérni a Rendeletek meghatározásaitól. Ennek legfontosabb
indokai, hogy:
-	az uniós támogatások az uniós vállalkozói kategóriákat veszik figyelembe,
-	ez szükséges a megfigyelhetőséget, összehasonlíthatóságot, mérhetőséget
lehetővé tevő felmérések, statisztikák készítéséhez.
A 4. §-hoz
A 4. § a hazai jogrendszerben újszerű, de részben más törvényi fogalmakkal
részben átfedéseket tartalmazó fogalmakat határoz meg, ennek megfelelően a
megszövegezéskor és a fogalmak nevének kialakításakor tekintettel kellett
lennünk más jogszabályok definícióira (pl. kapcsolódó vállalkozás esetén a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény kapcsolt vállalkozás meghatározásai). A
magyar jogi fogalmaktól fontos élesen elkülöníteni egyes hasonló csengésű
fogalmakat. A határozott megkülönböztetés céljából kívánjuk alkalmazni a
partnervállalkozás és a kapcsolódó vállalkozás kifejezéseket.
Ugyancsak ki kell emelnünk, hogy az új KKVtv. bizonyos értelemben a
Rendeletek által nem szabályozott területek „háttérjogszabályaként” is
tekinthető, így az abban szereplő meghatározások kifejezetten e törvény
vonatkozásában alkalmazandók, viszont a magyar viszonyokra és jogi nyelvre
igazított formában a Rendeletek definícióival összeegyeztethetők. Egyes átvett
fogalmakat a könnyebb értelmezhetőség érdekében az ajánlástól eltérően
fogalmaztunk meg, vagy az új KKVtv. végén, a Záró rendelkezésekben
tartottunk célszerűnek elhelyezni (pl. befektetők, szomszédos piac).
A kodifikáció során felmerült egy olyan megoldás is, hogy az ebben a
szakaszban levő fogalmakat mind a Záró rendelkezésekben határozzuk meg, ez
a megoldás azonban nagyon hosszú, esetenként több bekezdéses definíciókat
jelentene, így az értelmezhetőség nehezebbé válna, és nem is az új KKVtv.
alapját képező ajánlás által adott logika mentén vezetné a jogalkalmazót,
továbbá ebben az esetben a 3. §-ban szereplő meghatározásokat is át kellene
tenni a Záró rendelkezésekbe. Összességében ez a megoldás nem feltétlenül
jelentene könnyebb értelmezhetőséget, alkalmazhatóságot.
A 5. §-hoz
Az új KKVtv. 5. §-a az egyes vállalkozási típusok, illetve vállalkozói csoportok
esetében kívánja egyértelműsíteni, hogy a 3. §-ban megadott mutatószámokat
milyen kimutatás alapján kell megállapítani. A szakasz megszövegezésekor
tekintettel kellett lennünk arra, hogy az ajánlásokban nincsenek leszabályozva az
egyéni vállalkozásokra vonatkozó előírások, a hazai viszonyok között
alkalmazható jogszabály megalkotása során azonban a magyar viszonyokat kell
figyelembe vennünk.
Az 6. §-hoz
Az új KKVtv. 6. §-a a jelenleg hatályos KKVtv. azonos számú szakaszával
érdemben megegyező szövegű. A KKV-k támogatási rendszerének
hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, illetve a központi költségvetésből a
fejlesztésükre fordítandó támogatások koncentrálása továbbra is indokolttá teszi
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetén belül egy külön
célelőirányzat működtetését.
A 7. §-hoz
A támogatási célokat úgy kell meghatározni, hogy a támogatási rendszer a
KKV-k fejlődését akadályozó valamennyi probléma megoldásában segítséget
nyújthasson. A támogatandó programoknak le kell fedniük mindazokat a
területeket, amelyeken indokolt a KKV-k méreteiből eredő természetes
versenyhátrány csökkentése érdekében a fejlődésüket központi intézkedésekkel
segíteni. Ezzel a szándékkal vettük át, és egészítettük ki a KKVtv. 6. §-át. A (2)
bekezdés sorolja fel a KKC-ból támogatásban részesíthető programokat.
Szükségesnek tartottuk, hogy a KKV-k fejlesztését szolgáló, a jövőben
alkalmazandó, illetve lehetséges, a korábbiakhoz képest új támogatási
jogcímeket vegyünk fel a felsorolásba, és a korábban már meglévő jogcímeket
egyértelművé tegyük.
A 8. §-hoz
A támogatási formák köre várhatóan bővülni fog a jövőben a lízingdíj-
támogatás, a faktoringdíj-támogatás és bankgarancia-díj kedvezmény
nyújtásával, és felmerült az igény, hogy lehetővé tegyük tulajdoni részesedés
szerzését vállalkozásokban is. Szükségesnek tartjuk a támogatások ezen
formáinak törvényi szintű lehetővé tételét.
A kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes kölcsön alkalmazása vitára ad
okot, amennyiben pénzintézeti feladatnak minősülhet, ezért töröltük a
támogatási formák felsorolásából. Szerepüket pótolhatónak látjuk a
kamattámogatások alkalmazásával.
A (2) bekezdést - mely szerint egyidejűleg több támogatási formát is igénybe
vehet egy KKV - a jelenleg hatályos KKVtv. szövegéhez képest pontosítva
kívánjuk átvenni. Fontos kiemelni, hogy sem az államháztartás működési
rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, sem a Gazdasági
Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I.
5.) GM rendelet módosítására nincs szükség a (2) bekezdés miatt.
A 9. §-hoz
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Kis- és
Középvállalkozói Célelőirányzat terhére nyújtandó támogatásokon kívül más
forrásból is részesülhetnek támogatásban a KKV-k, vagy megilletheti őket
valamilyen adó-, díj-, illetve járulékfizetési kedvezmény. Ez a két bekezdés
csupán azt kívánja egyértelművé tenni, hogy a KKV-k támogatása nem merül ki
KKC terhére finanszírozott programokkal.
A 10. §-hoz
A gazdasági és közlekedési miniszter által összehangolt, KKV-fejlesztéssel
kapcsolatos kormányzati feladatok megszövegezésekor figyelembe kellett
vennünk, hogy a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való
csatlakozásáig, az egységes európai piac folyamataiba történő bekapcsolódás
tekintetben csak a felkészítés, azt követően, a folyamatokban való részvétellel a
fejlesztés is fontos kormányzati szakfeladat. Az új KKVtv. 10. §-ának
megszövegezésekor ennyiben tartjuk szükségesnek a jelenleg hatályos KKVtv.
10.	§-ához képest eltérő megfogalmazást.
A 11. §-hoz
A szabályozó rendszer KKV-fejlesztést érintő módosításai során továbbra is
fontosnak tartjuk az egyes tervezett változásokhoz kapcsolódó hatástanulmány
készítését, illetve készíttetését és annak bemutatását.
A 12. §-hoz
A Kormány évente visszatérő feladata volt a gazdasági és közlekedési miniszter
által elkészített jelentés formájában beszámolni az Országgyűlésnek. Tekintettel
arra, hogy éves szinten nem történik akkora változás a KKV szektort érintően,
amely indokolná a feladat ilyen gyakori elvégzését, elegendőnek tartjuk a
négyévente történő beszámolási kötelezettség fenntartását. Ebben a beszámoló
jelentésben lehetségessé válik a KKV szektor helyzetének, gazdálkodási és
jogszabályi feltételrendszerének átfogó bemutatása, valamint a szektort érintő,
megtett intézkedésekről, pénzügyi konstrukciókról szóló beszámoló készítése.
A 13. §-hoz
A KKV-k egységes meghatározása lehetővé tette a szektor támogatásának,
vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésének folyamatos
figyelemmel kísérését. Ahhoz, hogy erre alapozva egységes értékelő rendszer
jöhessen létre, szükség van a költségvetési forrásból finanszírozott
célelőirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői, a pénzügyi
szervek felügyeletét ellátó szerv, valamint a Közbeszerzések Tanácsa által a
minisztérium részére szolgáltatandó adatokra. 2000. április 1-i hatállyal az
Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvényt
hatályon kívül helyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
1999. évi CXXIV. törvény 14. §-ának a) pontja. Ennek a változásnak a
követésével vettük át a KKVtv. 9. §-át, de Az állami feladatok összehangolása
című fejezetben helyeztük el.
A 14. §-hoz
A jól hasznosítható, minél konzisztensebb adatokhoz való hozzájutás és azok
szakszerű feldolgozása, figyelemmel kísérése a támogatások hatékonyságát
illetően kiemelt fontosságú feltétel. Ennek biztosítására szükségesnek tartjuk a
Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH), valamint az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) mint a KKV-szektorra
vonatkozó adatokkal és központi nyilvántartással rendelkező intézmény
bevonását.
Az előterjesztésben is javasolt, az ajánlás szövegéből átvett megoldás az, hogy a
pénzügyi mutatók vizsgálata nélkül, csupán a foglalkoztatottak száma alapján
kívánunk adatokat és elemzést kérni a KSH-tól és az APEH-tól. A módszer
hazai bevezetését támasztja alá, hogy a vállalkozások - a pénzügyi értékhatárok
megemelését követően különösen - elsősorban a foglalkoztatottak létszáma
alapján tagozódnak be az egyes KKV-kategóriákba. Az adatszolgáltatás külön
kormányrendeletben történő kidolgozásával megszűntethetők a két szerv által
szolgáltatott adatok közötti eltérések, ezáltal jobban hasznosítható adatokhoz
juthat a KKV-k területével foglalkozó minden minisztérium és egyéb szervezet.
Erre vonatkozóan személyes szakmai egyeztetést folytattunk az APEH és a KSH
képviselőivel, melyet a kormányrendelet megalkotásakor mindenképpen
folytatni kívánunk.
A 15-17. §-hoz
A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: VT) összetételénél fogva
alkalmas arra, hogy a KKV-fejlesztésben érintett szervezetek közötti érdekeket
összehangolja, továbbá arra, hogy a KKV-k, illetve szervezeteik részt vegyenek
az őket érintő döntések előkészítésében. A VT feladatkörét, üléseit és azok
levezetését szabályozó rendelkezéseket a KKVtv.-ből változatlan tartalommal
kívánjuk átemelni az új jogszabályba.
A VT összetételét meghatározó 16. § (2) bekezdését a KKVtv. 14. §-a (2)
bekezdésének figyelembe vételével, a korábbiakban említett, a Magyar
Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény
alapján állapítottuk meg. A VT új tagjának javasoljuk felvenni gyermek-,
ifjúsági és sportminiszter, az igazságügyi miniszter, valamint a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter képviselőjét. 2003. május 19-től
két tárca nélküli miniszter is tagja a Kormánynak, mindkettejük képviselőjének
a VT-be történő meghívását indokoltnak tartjuk. Indokolatlanul kezdődött
azonban a gazdasági miniszter említésével a felsorolás, hiszen az (1) bekezdés
alapján - természetesen a VT szavazati joggal rendelkező tagjaként - ő látja el
az elnöki funkciót. Összességében az egyes minisztériumok összevonásából
eredő csökkenés és a javasolt új tagok bekerüléséből származó növekedés
következtében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt,
kormányzati oldalt képviselő tagok száma hárommal (11-ről 14-re) nő a KKVtv.
hatályos szövegében szereplő felsoroláshoz képest.
Az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetés és ennek lezárásaként az Országos
Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének eredményeképpen került sor a (2)
bekezdés c) pontjának - a korábbi megfogalmazáshoz képest konkrétabb,
felsorolást tartalmazó formájának kialakítására, melynek során 5 főről 6 főre
emelkedett a VT-be képviselőt küldő érdekképviseletek száma.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét a Nemzeti Kulturális és
Technológiai Hivatal elnöke váltja fel a tanácskozási joggal felruházott tagok
között. Ugyancsak tanácskozási joggal rendelkező tagként került be a Nemzeti
Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, míg a Magyar Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány kuratóriumának elnöke - egyéb vállalkozásfejlesztési szervezetek
vezetőivel egyetemben - a (3) bekezdés új b) pontja alapján kaphatnak
meghívást a gazdasági és közlekedési miniszter meghívására.
A 18. §-hoz
Az új KKVtv. megszövegezésekor tekintettel kellett lennünk arra, hogy a hazai
hivatalos valuta a csatlakozást követően is a forint lesz, (ugyanakkor tény, hogy
hazánk elhatározta, hogy hosszabb távon meg kíván felelni a maastrichti
konvergencia kritériumoknak, amelyek alapján bevezethetjük az uniós valutát,
az eurót) viszont az összevethetőség érdekében követhetővé kellett tennünk az
európai közös valuta, valamint a forint közötti árfolyamváltozásokat.
A vállalkozások üzleti évének lezárásának időpontjához kötöttük a meghatározó
érvényes középárfolyamot, mert a támogatási és az adatszolgáltatási rendszer
egyaránt ennek az időpontnak az alapján sorolja be az egyes vállalkozókat. A
törvény alapján egyik irányban sincs lehetőség az év közbeni kategóriaváltásra,
a szükséges mutatószámokat két egymást követő évben kell teljesíteni (5. §).
A 19. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági
cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23.
törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi LXV. törvény 49. §-ának
(6)	bekezdése 1992. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a közkereseti társaság
két alfajaként ismert gazdasági munkaközösséget (a továbbiakban: gmk.) és a
jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget (a
továbbiakban: jgmk.) szabályozó rendelkezéseket. A 1992. január 1-jétől gmk.-k
és jgmk.-k már nem alapíthatók. A korábban bejegyzett és még működő gmk.-k
és jgmk.-k pedig a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 300.
§-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől számított két éven
belül kötelesek voltak a tevékenységüket ebben a formában megszüntetni,
ellenkező esetben a cégbíróság ezeket a gazdasági társaságokat hivatalból
megszűntnek nyilvánítja. Ennek megfelelően, illetve eddigi tapasztalataink és a
profit-orientált, nem állami tulajdonban lévő vállalkozások támogatására
irányuló szándékú szemlélet alapján kívántunk a jelenleg hatályos KKVtv.
szövegétől eltérő felsorolást megállapítani a vállalkozások esetében.
Az új KKVtv. - az ajánlásból átvéve - használja a befektető, a szomszédos piac
és a közvetett tulajdon fogalmát. Az ezeket tartalmazó értelmező
rendelkezéseket az új KKVtv. szakaszainak egyszerűbb megfogalmazása,
könnyebb értelmezhetősége érdekében külön, a jogszabály Értelmező
rendelkezéseiben, a 19. §-ban kívánjuk elhelyezni, kiemelni. Itt rögzítjük, hogy
az új KKVtv. alkalmazásában hogyan értelmezzük az egyéni vállalkozás és a
vállalkozás fogalma alatt.
Nem kívánunk eltérni a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Tpt.) szabályozásától az intézményi befektető, valamint az egyéni
vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.)
meghatározásától az egyéni vállalkozás fogalmát tekintve, ugyanakkor a
javasolt, gyakran alkalmazott hivatkozó megoldással a Tpt., illetve az Evt.
definíciójának módosítása esetén sem szükséges a KKVtv. módosítása.
Ugyanezen megfontolásból a közvetett tulajdonra vonatkozó új meghatározás
helyett utalni kívánunk a Tpt. azonos fogalmára.
A 20. §-hoz
Az új KKVtv. hatálybalépésének időpontját mindenképpen az Európai Unióhoz
való csatlakozás napjához kell kötnünk az új KKVtv. 20. §-ának (1)
bekezdésében, hiszen az uniós jogszabályok, így a Rendeletek is, - melyek a
csatlakozást követően a Magyar Köztársaság törvényeinél magasabb szintű
jogszabálynak minősülnek - közvetlenül e naptól hatályosak lesznek
Magyarországon, és hazánk nem kért derogációt a KKV-k támogatásra
vonatkozó jogszabályokat illetően. A KKV-definíciót azonban - teljes
mértékben igazodva az Európai Unióban egyidejűleg hatályos jogszabályokhoz
-	két lépcsőben kívánjuk bevezetni, ezért a csatlakozástól az akkor hatályos
96/280/EK bizottsági ajánlás, 2005. január 1-jétől pedig az akkor hatályba lépő
2003/361/EK bizottsági ajánlás kategóriáinak alapján állapítottuk meg a 3-5. §
tartalmát. A 2005. január 1-től alkalmazandó KKV meghatározást [3. § (1)-(5)
bekezdés], a 4. § és az 5. § (1)-(2), illetve (3)-(9) bekezdésének hatályba
lépésére vonatkozó szabályt a záró rendelkezésekben [(3)-(5) bekezdés]
tüntetjük fel.
A Kormánynak a 12. §-ban meghatározott négyévente visszatérő
kötelezettségére napban vagy hónapban meghatározott határidőt eddig sem írt
elő a KKVtv. vagy más jogszabály, ezt ezután sem tartjuk szükségesnek
megtenni, azonban a feladattal kapcsolatban indokolttá vált a kezdőév
meghatározása. Erre vonatkozóan javasoljuk az utolsó jelentés által bemutatott
esztendőtől a 2004. év végéig terjedő időszak feldolgozásával történő kezdést.
Erre - az eddigi tapasztalatok alapján - várhatóan 2005. végén kerül sor.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Közbeszerzések Tanácsa a 13.
§-ban rögzített kötelezettségét, az előző évi adatok szolgáltatását folyamatosan,
a törvény hatálybalépésétől kezdve tudja teljesíteni, ezért elegendőnek véljük a
2004. évi szeptember 30-ai határidőt az első ízben történő teljesítésre. A KSH és
az APEH azonban a 14. §-ban előírt kötelezettségét csak a törvény hatályba
lépését követő évben tudja először teljesíteni. A 2004. évre vonatkozóan
összegyűjtött adataik feldolgozásához elegendő időre van szükség, amit
véleményünk szerint, melyet az APEH-hal és a KSH-val folytatott személyes
megbeszélés megerősített a 20. § (6) bekezdésében meghatározott szeptember
30-ai határidő biztosítani képes. Figyelembe kellett vennünk a határidők
megállapításakor azt is, hogy lehetővé váljon ezeknek az összesített adatoknak a
következő évre történő felkészüléshez, valamint az országgyűlési beszámoló
készítéséhez való felhasználása.
Az (7) bekezdésben foglalt rendelkezés azt kívánja egyértelművé tenni, hogy
mely esetekre terjednek ki a Rendeletek és az azok mellékletét képező, ezáltal
kötelezően alkalmazandó KKV-kategóriák és egyéb szabályok, illetve mely
esetben kell alkalmazni az új KKVtv. KKV-definícióját és az ahhoz kapcsolódó
rendelkezéseket. A megfogalmazáskor azt is figyelembe vettük, hogy az új
KKVtv. által is érintett valamely részterületet - elsősorban az állami
támogatásokat, illetve azok valamely típusát - szabályozó rendelkezést a
jövőben is fog kiadni az Európai Unió Bizottsága, ezért nem volna célszerű egy
taxatív felsorolás azokról az uniós rendeletekről, amelyek esetében nem az
alacsonyabb szintű jogszabály, a magyar törvény alkalmazandó. Ez a megoldás
egyébként is idegen volna a magyar jogalkotási rendtől, azonban az ajánlások
említése elengedhetetlennek tűnik ebben a bekezdésben.
A 21. §-hoz
Az új KKVtv. 21. §-ában a KKV szektor helyzetével, gazdálkodásával
összefüggő adatszolgáltatással kiegészítve fenn kívánjuk tartani a KKVtv. 18. §-
ában - az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban - a Kormány részére adott
felhatalmazást az adatszolgáltatással kapcsolatos részletszabályok
megalkotására, továbbá - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvénnyel összhangban - a gazdasági és közlekedési miniszternek adott
felhatalmazást a KKC-ra vonatkozó részletszabályok rendeletben történő
megállapítására.