﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9125.
számú
törvényjavaslat
az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos,
a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. március
2004. évi ...törvény
az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos,
a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
1. §
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása során]
„2. Járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló külön
törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban
bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.”
(2)	A Kknyt. 2. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása során]
„4. Személyazonosító adat: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési
családi és utóneve, születési hely és idő, a személy neme.”
(3)	A Kknyt. 2. §-a a következő 11-13. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazása során]
„11. Származásellenőrzési nyilvántartás: a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából
behozott használt járművek és azok tulajdonosai (üzembentartói) adatainak, valamint a jármű
2
származását igazoló okmányok adatainak és a származásellenőrzés eredményének
nyilvántartása.
12.	Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált
jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező nevét és
lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó
nyilvántartás.
13.	Történeti állomány: a járműnyilvántartás történeti állománya tartalmazza a
járműnyilvántartás hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzembentartó) és a jármű minden
eddigi, e törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását.”
2. §
A Kknyt. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Első fokú hatósági jogkörben a nyilvántartásból]
„b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési
önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) - az okmánytár, az előzetes
eredetiségvizsgálati nyilvántartás és a történeti állomány adatait kivéve - egyedi
adatszolgáltatást teljesít.”
3.	§
(1)	A Kknyt. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hivatal feladat- és hatásköre:]
„g) a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét
követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását
ellenőrzi, és ennek érdekében:
ga)	jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból - az ORFK Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ közreműködésével - adatot igényelni,
gb)	jogosult a külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni, az Európai Unión
kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, illetve az
Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása felé a 9. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,
gc)	jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok átadásával
technikai adatok beszerzésére, illetőleg a körözés tényének a nemzeti
nyilvántartásokban történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő
igénybevételére.”
(2)	A Kknyt. 4. § -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adatszolgáltatási, továbbá az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban meghatározott
ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.”
4.	§
3
A Kknyt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A nyilvántartás áll:
a)	az engedély-nyilvántartásból;
b)	a járműnyilvántartásból;
c)	a származásellenőrzési nyilvántartásból;
d)	az okmánytárból;
e)	a parkolási igazolvány nyilvántartásból;
f)	az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból.”
5.	§
A Kknyt. 8. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:]
„l) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó
adatokat.”
6.	§
A Kknyt. a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A származásellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:
a)	a járműtulajdonos (üzembentartó) személyazonosító adatát (megnevezését),
b)	a járműtulajdonos (üzembentartó) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére
székhelyét (telephelyét), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezet esetén székhelyét (telephelyét),
c)	a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve
kódját,
d)	a járműokmány okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére,
visszavonására vonatkozó adatokat,
e)	a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására,
megkerülésére vonatkozó adatokat,
f)	a jármű származását igazoló okmányok adatait,
g)	a származás ellenőrzésének eredményét.
(2)	A származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel összefüggő közlekedési igazgatási
hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben
lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa
igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti
forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.
9/B. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:
a)	a kérelmező nevét és lakcímét,
b)	a jármű okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését,
c)	a vizsgálónak a Hivatal által képzett j ogosultságazonosítóját,
d)	az előírások szerint mért és azonosított műszaki és rögzített képi adatokat,
e)	az okmányok adattartalmának egyezőségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat,
f)	az előzetes eredetiségellenőrzés során megállapított minősítést, és az erről kiállított
hatósági bizonyítvány sorszámát,
4
g)	a külön jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági
intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a Hivatal által képzett
jogosultságazonosítóját,
h)	a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve
kódját.
(2)	Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban szereplő adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás
során rögzítik.
(3)	Az (1) bekezdés h) pontjában szereplő adat a járműnyilvántartásból kerül az
eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.
(4)	Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során felvett adatokat a Hivatal ellenőrzés céljából
jogosult a járműnyilvántartás adataival összevetni.”
7.	§
(1)	A Kknyt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jármű ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a
járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1) bekezdésének a), b), e), f) pontjaiban és a jármű 9. §
(2)	bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott adatait.”
(2)	A Kknyt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az előzetes eredetiségvizsgálatról kiállított hatósági bizonyítvány a 9/B. § (1)
bekezdésének a), f) és h) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.”
8.	§
(1)	A Kknyt. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:]
„b) a 8. § i)-l) pontjaiban megjelölt adatokról, azok változásáról, és az annak alapjául szolgáló
okmányokban foglalt adatokról;”
(2)	A Kknyt. 14. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartót értesíti:]
„e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § a)-d), k) és l) pontjaiban, valamint a jármű
típus-, illetve műszaki vizsgálatát követően a 9. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban
meghatározott adatairól;
f)	a biztosító a külön jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
kötvény adatairól.”
5
9.	§
A Kknyt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartó kezeli:
a)	a 8. §-ban megjelölt adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedély
érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától
számított tíz évig;
b)	a 9. §-ban megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától
számított tíz évig;
c)	a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a nyilvántartásba vételt követő tíz
évig;
d)	a 8/A. §-ban megjelölt adatokat a parkolási igazolványra való jogosultság
megszűnésétől számított öt évig;
e)	a 9/B. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges
kivonásától számított öt évig.”
10.	§
A Kknyt. 15/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § (1) A körzetközponti jegyző az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott
feladata ellátása céljából kezeli a 8. §-ban és a 8/A. §-ban meghatározott adatokat, a jármű
azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f)
pontjaiban meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára
vonatkozó adatokat.
(2)	A körzetközponti jegyző az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az 5. § (1)
bekezdésének h) pontja alapján hozott jogerős hatósági határozat nyilvántartásba történő
bejegyzésétől számított egy évig kezelheti.”
11.	§
A Kknyt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az okmánytárból, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból, valamint a történeti
állományból adatszolgáltatás e törvény szabályai szerint a nyilvántartótól igényelhető.”
12.	§
(1)	A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdése e) pontjának ea) és eb) alpontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A nyilvántartásból igényelheti(k)]
„ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében
megjelölt adatokat,
eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő
feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésének a), b), e)
6
és f) pontjaiban, a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a 9/A. § (1)
bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat,”
(2)	A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A nyilvántartásból igényelheti(k)]
„f az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § a), b), i) és k) pontjaiban, a 9. §-ának (1)
bekezdésében, a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban és a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban
megjelölt adatokat;
g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt
adatokat;”
(3)	A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„l) a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz a 9. § (1)
bekezdésének a), b), e) és f), a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, továbbá a 9/A. § (1)
bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;”
(4)	A Kknyt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k)]
„o) a Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges
statisztikai adatokat.”
13.	§
A Kknyt. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jármű előzetes eredetiségvizsgálatában közreműködő a 9/B. § (1) bekezdésének a)-f)
pontjaiban meghatározott adatokat felveszi, és informatikai úton továbbítja az előzetes
eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.”
14.	§
A Kknyt. 42. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza]
„d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjait,
mértékét, megfizetésének módját és feltételeit.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
15. §
7
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 16. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítése jogszabályban
meghatározott esetekben és módon
a)	szakmai névjegyzékbe vételhez,
b)	szakirányú felsőfokú végzettséghez,
c)	szakirányú gyakorlati időhöz, valamint
d)	egyéb feltételekhez
kötött tevékenység (a továbbiakban: településtervezési jogosultság).
(2)	A magyar állampolgár, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely
tagállamának állampolgára, továbbá harmadik ország állampolgára - az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeken túlmenően - a külön jogszabályban meghatározottak szerint
végezhet településtervezési tevékenységet.”
(2) Az Étv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot - azok jóváhagyásra kerülő
és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni.”
16.	§
Az Étv. 31. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építmények és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása,
bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:]
„c) a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt
közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot.”
17.	§
Az Étv. 32. §-át megelőző cím és az Étv. 32. §-ának (1)-(6) bekezdései helyébe a következő
cím és rendelkezések lépnek:
„Az építészeti-műszaki tervezés és az építésügyi műszaki szakértői tevékenység
32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész,
építmény-együttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához,
helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének
megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű
építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.
(2)	Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével
kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú
8
értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak
feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése.
(3)	Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenység
végzése jogszabályban meghatározott esetekben és módon:
a)	szakmai névjegyzékbe vételhez,
b)	szakirányú felsőfokú végzettséghez,
c)	szakirányú gyakorlati időhöz, valamint
d)	egyéb feltételekhez
kötött tevékenység (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság).
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, az EGT
valamely tagállamának állampolgára, továbbá harmadik ország állampolgára a külön
jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészeti-műszaki tervezési, illetve
építésügyi műszaki szakértői tevékenységet.
(5)	Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet
folytató csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelynek
megoldására a szakmai felkészültsége alapján képes, és amelyhez megfelelő tervezői vagy
szakértői jogosultsággal rendelkezik.
(6)	Az építészeti-műszaki tervezési, illetve az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet
folytató személyeket a külön jogszabályban foglaltak szerint névjegyzékbe kell venni.”
18.	§
Az Étv. 41. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban
meghatározott megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.
(2)	A megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a
tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó
a)	honosított harmonizált európai szabványban vagy
b)	európai műszaki engedélyben,
c)	ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban,
vagy építőipari műszaki engedélyben), valamint
d)	egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban
előírt követelményeket.”
19. §
Az Étv. 50. §-ának (1) bekezdése a következő i) és j) pontokkal egészül ki:
[Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására,
így különösen]
„i) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével
kapcsolatos feladatok támogatására - különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseire,
j) az a)- i) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátására.”
9
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény módosítása
20.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: Kam. tv.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek építészeti tevékenységet az Európai Gazdasági
Térség azon állampolgárai, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 56. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni.
Ezen személyeket a szolgáltatás időtartamára, de legfeljebb egy évre a külön jogszabályban
meghatározott területi építész kamara, jogszabályban előírtak szerint elkülönítetten vezetett
névjegyzékbe foglalja. Ezen határidőt követően a névjegyzékbe vett személyeket a
névjegyzékből törölni kell.”
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
21.	§
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 82. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 82. § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az érdemi határozatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárás
megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más
elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az
ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(5)	Gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az érdemi határozatot az eljárás
megindítását követő tizenöt napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más
elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az
ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.”
(2)	Az Sztv. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető
adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul
értesíti.”
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény
22. §
10
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben
meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek
végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére
haladéktalanul intézkedni kell.”
Záró rendelkezések
23.	§
(1)	Ez a törvény a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép
hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Kknyt. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „adóazonosító számát” és g) pontjában
a „továbbá adóazonosító” szövegrész, a 9. § (1) bekezdésének c) pontja és a 34. § (2)
bekezdése, valamint
b)	az Étv. 62. §-ának (3) bekezdése.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kknyt. 14/A. §-ában az „A jegyzőt”
szövegrész helyébe az „A körzetközponti jegyzőt”, az Étv. 3. § (2) bekezdésének második
mondatában az „állampolgárok, szervezetek” szövegrész és az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének a)
pontjában az ’’állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek” szövegrész helyébe a
„természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek” szövegrész, a
Kam. tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5)
bekezdésben” szövegrész lép.
(3)	E törvény 4. §-ával megállapított Kknyt. 7. §-ának e) és f) pontja, 6. §-ával megállapított
Kknyt. 9/B. §-a, e törvény 7. §-ának (2) bekezdése, e törvény 9. §-ával módosított Kknyt. 15.
§-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, valamint e törvény 13. §-a 2004. július 1-jén lép
hatályba.
(4)	Az e törvény 17. §-ával módosított Étv. 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározott
feltételek nem érintik a korábbi szabályozás alapján szerzett és folyamatosan gyakorolt
jogosultságokat.
24.	§
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség
következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
-	a Tanács 1999. április 29-i 1999/37/EK irányelve a járművek nyilvántartásba
vételéhez kapcsolódó okmányokról,
-	a Tanács 1985. június 10-i 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek,
bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös
elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatás szabadságának tényleges
gyakorlását elősegítő intézkedésekről.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat alapvető célja a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kknyt.) európai uniós normáknak, alapelveknek megfelelő, a
közlekedési igazgatási tevékenységgel összefüggő, illetve az ahhoz kapcsolódó
nyilvántartásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekkel is összhangban lévő új
szabályainak törvényi szintű meghatározása, illetve a meglévő szabályok, fogalmi
meghatározások pontosítása.
A módosítás főbb szempontjai:
-	a Tanács a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999.
április 29-i 1999/37/EK irányelvében (a továbbiakban: Irányelv) foglalt
kötelezettséget teljesítő származásellenőrzési nyilvántartás létrehozása, amely egyben
biztosítja a jelenleg nyilvántartásban nem szereplő, ideiglenes okmányokkal és
hatósági jelzésekkel közlekedő járművek nyilvántartásba vételének lehetőségét,
-	az adatvédelmi törvényben foglalt alapelveknek megfelelő fogalmi meghatározások,
-	az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás, valamint az abban foglalt adatok
körének meghatározása,
-	felhatalmazás a belügyminiszter részére a közúti közlekedési igazgatási hatósági
eljárások díjainak a megállapítására.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) településtervezéssel és az építészeti-műszaki
tervezéssel, valamint az építésügyi műszaki szakértéssel kapcsolatos rendelkezéseit ki kell
terjeszteni az Európai Unió valamennyi tagállamának állampolgárára is. Az Étv.-ben felsorolt
tervezési és szakértői tevékenységek az un. szabályozott szakmák körébe tartoznak, amelyek
esetében a vonatkozó EU-irányelvek a következők: a Tanács 1985. június 10-i 85/384/EGK
irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló
egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatás
12
szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, valamint a Tanács 1988.
december 21-i 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró
felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről.
Az Európa-terv bővítése kapcsán a gyermekek érdekeinek messzemenő figyelembevétele és
érvényre juttatása céljából indokolt biztosítani, hogy kiskorú eltűnése esetén az eljáró
hatóságok azonnali és a mielőbbi felkutatást legjobban segítő intézkedéseket tegyenek.
Ennek megfelelően e speciális rendelkezéssel ki kell egészíteni a személy- és tárgykörözésről
szóló 2001. évi XVIII. törvényt.
Ugyancsak a gyermekek helyzetének javítását célozza a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvény módosítása, amelynek értelmében egyrészt a gyermekkorú sérelmére
elkövetett szabálysértési ügyben az ügydöntő határozatot az általános ügyintézési határidőnél
rövidebb idő alatt - 15 napon belül - kell meghozni, másrészt a szabálysértési hatóság a
gyermekkel koldulás szabálysértés esetén a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti
szolgálat felé fennálló értesítési kötelezettségének haladéktalanul eleget kell tegyen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § az értelmező rendelkezéseket módosítja. Újrafogalmazza a járműnyilvántartás
fogalmát, meghatározza az újonnan létrehozandó nyilvántartási részelemeket
(származásellenőrzési nyilvántartás, előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás), illetve új
fogalmat vezet be (történeti állomány).
A járműnyilvántartás fogalmának újbóli meghatározásából a nyilvántartás adatainak
életútkövető jellege válik egyértelművé a történeti állomány fogalmának bevezetésével. Az új
fogalom meghatározása a nyilvántartás adattartalmának pontosítása, és az abból teljesíthető
adatszolgáltatás miatt szükséges.
A két új nyilvántartási részelem létrehozását a közúti közlekedési nyilvántartás Irányelvnek
való megfeleltetése indokolja. A származásellenőrzési nyilvántartás létrehozását a forgalomba
helyezés előtti, a jármű jogi helyzetének tisztázási kötelezettsége indokolja. A nyilvántartásba
vétel egyben megteremti a jármű használati jogának lehetőségét, ugyanakkor a jelenleg
ideiglenes okmányokkal és hatósági jelzésekkel ellátott, de a nyilvántartásban nem szereplő
járművek azonosíthatósága biztosított. A másik új nyilvántartási részelem meghatározását az
előzetes eredetiségvizsgálat eljárási rendjének megváltozása indokolja.
A 2. §-hoz
A körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban:
jegyző) adatszolgáltatási hatáskörének módosítását az új nyilvántartási részelemek létrehozása
tette szükségessé.
A 3. §-hoz
A módosítással lehetővé válik, hogy az eljárást gyorsabb, egyszerűbb módon lehessen
lefolytatni azáltal, hogy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) közvetlenül jogosult adatot igényelni a külföldi hatósági
13
nyilvántartásokból. A javaslat meghatározza továbbá, hogy a nyilvántartásból milyen adatok
továbbíthatóak az Európai Unió tagállamai, illetve harmadik országok felé.
A módosítás szerint az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a továbbiakban
közreműködőként segíti a Hivatal munkáját. A módosítással azonosíthatóbb lett a
származásellenőrzésben résztvevő szervek köre.
A jármű származásának ellenőrzése hatósági hatáskörbe került. Ennek következményeként a
Hivatal közvetlen módon juthat olyan adatokhoz, amelyek feltétlenül szükségesek a jármű
származásának ellenőrzéséhez. Azokban az esetekben, amikor a közvetlen hozzáférés
nehézségekbe ütközik, közbeszerzési eljárás során kiválasztott közreműködő igénybevételével
tesz eleget a Hivatal kötelezettségének. A közreműködő olyan adatbázisokat vesz igénybe,
melyek elérése a Hivatal számára nem, vagy csak hosszadalmas és költséges eljárás
eredményeként lehetséges. A közreműködő tevékenysége során személyes adatokat nem
kezel; feladata a járműhöz kapcsolódó - a származás szerinti ország hatósági gépjármű-
nyilvántartásaiban szereplő - technikai adatok beszerzése, valamint a körözés tényének a
származás szerinti nemzeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése. Az ellenőrzést úgy az
Európai Unió tagállamaiból, mint harmadik országból származó járműveknél is el kell
végezni.
A 4-7. §-okhoz
A 4-7. §-ok a nyilvántartás részeire, továbbá azok adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket
módosítják.
Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás új elemekkel bővült, szükségessé vált annak pontosítása,
hogy mely részelemekből épül fel a közúti közlekedési nyilvántartás.
A vezetési jogosultságra vonatkozó rendelkezéseknek a felvételét az tette szükségessé, hogy a
megszerzett vezetési jogosultságokkal kapcsolatban a Közlekedési Felügyelet az itt megjelölt
adatkört továbbítja a Hivatal részére, melyek a nyilvántartás részét képezik. A nyilvántartás
adatkörének meghatározása, valamint az abból történő adatszolgáltatás érdekében szükséges
az új pont felvétele.
A származásellenőrzési nyilvántartás célja, hogy a külföldről belföldi üzemeltetés céljából
behozott használt járművek és azok tulajdonosi (üzembentartói) adatait, valamint a jármű
származását igazoló okmányok adatait és a származásellenőrzés eredményét nyilvántartsa. Ez
még a forgalomba helyezés előtt, a jármű jogi helyzetének tisztázása érdekében történik,
ugyanakkor biztosítja, hogy a közúti közlekedésben ideiglenesen részt vevő, de a
járműnyilvántartásban még nem szereplő járművek azonosíthatóak legyenek. A
származásellenőrzésére irányuló hatósági eljárás eredménye a közhiteles nyilvántartás
adattartalmát képezi.
Amennyiben a jármú ideiglenes forgalomban tartása indokolt, az ideiglenes rendszám és
forgalombantartási engedély kiadásának feltétele a közlekedés biztonságának elősegítése
érdekében a jármű műszaki alkalmasságának igazolása, és a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás fedezetének igazolása.
A származásellenőrzési nyilvántartás létrehozása, és az abból történő adatszolgáltatás által
mód nyílik továbbá arra is, hogy e nyilvántartásban szereplő járműtulajdonosokkal szemben is
érvényesíthetőek legyenek mindazon szankciók, amelyeket - éppen a nyilvántartásba vétel
hiánya miatt - eddig nem lehetett foganatosítani. Ezáltal megkönnyítjük a közúti közlekedés
ellenőrzésében résztvevő hatóságok - rendőrség, közlekedési hatóság -, illetve a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási feladatokat ellátó biztosítók munkáját, és az esetlegesen
szükséges hatósági eljárások lefolytatását.
14
Ugyanakkor létrehozásának fontos szempontja, hogy a regisztrációs adóról szóló 2003. évi
CX. törvény hatálybalépésével módosultak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
(a továbbiakban: Kkt.) rendelkezései is.
A Kkt. 23. § (6) bekezdése értelmében „A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi
rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzembentartója a
tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles
kezdeményezni.”
Amennyiben a belföldi forgalomba helyezési eljárás 30 napon belül nem fejeződik be, a
tulajdonos használati joga kerülne korlátozásra azzal, hogy a járművét nem használhatja.
Lehetővé kívántuk tenni a származásellenőrzési nyilvántartás létrehozásával, hogy a fent
nevezett járművek is a magyar hatóságok által kiállított okmányokkal és hatósági jelzésekkel
vehessenek részt a közúti forgalomban. A származásellenőrzési nyilvántartásba vételt
követően a járműtulajdonosoknak, valamint az érintett hatóságoknak 6 hónap áll
rendelkezésükre, hogy a végleges forgalomba helyezéshez szükséges jogcselekményeket
elvégezzék.
A Kknyt. 2003. évi módosításának eredményeként 2004. július 1-től több változás lép életbe a
közlekedés igazgatás területén. Ezek közül a legjelentősebb az előzetes eredetiségvizsgálat
hatósági hatáskörbe vonása. Ennek következményeként a jelenlegi gyakorlatot felváltó rend
értelmében az előzetes eredetiségvizsgálatot a Hivatal végzi majd, hatósági eljárás keretében.
A feladat végrehajtásához a Hivatal - szigorú feltételek teljesítéséhez kötött kiválasztás
alapján - vizsgáló állomások közreműködését veszi igénybe. A vizsgálat eredményéről a
Hivatal hatósági bizonyítványt állít ki.
A jogszabályi változás bevezetésével az előzetes eredetiségvizsgálat teljes megújítása válik
szükségessé, melynek keretén belül elsősorban az infrastruktúra és a központi nyilvántartás
fejlesztése szükséges. A nyilvántartás fejlesztése magában foglalja az előzetes
eredetiségvizsgálati nyilvántartás létrehozását, a Hivatal és a vizsgáló állomások on-line
módon történő összekapcsolását, továbbá az alkalmazásfejlesztést.
Ehhez kapcsolódóan a közúti közlekedési nyilvántartás részévé válik az előzetes
eredetiségvizsgálati nyilvántartás, amely a vizsgált járműnek a járműnyilvántartásban
szereplő, valamint az eljárás során megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi
adatait, a kérelmező név- és lakcímadatát, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló Hivatal
által képzett jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás. Ezek az adatok on-line módon,
zárt rendszerben kerülnek be a nyilvántartásba.
A származásellenőrzési nyilvántartásba vétel során biztosított az a lehetőség az üzembentartó
részére, hogy a forgalomba helyezési feltételek teljesüléséig részt vehessen a közúti
közlekedésben. A közúti közlekedési okmányok - vezetői engedély, forgalmi engedély,
törzskönyv - adattartamára vonatkozó szabályoknak megfelelően a jármű ideiglenes
forgalomban tarthatóságát igazoló okmány és az előzetes eredetiségvizsgálat eredményét
igazoló okiratok adattartalmát határozza meg a módosítás.
A 8-10. §-okhoz
A közlekedési igazgatásban felmerülő műszaki kérdések eldöntésére hivatott szakhatóság a
közlekedési hatóság. A járművek műszaki feltételeinek ellenőrzésével és a járművek
forgalomba helyezésével, illetve forgalomban tartásával kapcsolatos jogszabályok elsősorban
a közlekedési hatóságra nézve határoznak meg kötelező feladatokat és ellenőrzéseket.
15
Ezeknek az ellenőrzéseknek, műszaki vizsgálatoknak, valamint a járművezetők képzésének,
vizsgáztatásának eredményeiről történő értesítési kötelezettség kerül rögzítésre.
A 9. §-ban kerülnek meghatározásra az egyes adatok kezelésére vonatkozó időtartamok, a
kapcsolódó generális jogszabályokkal összhangban.
A 10. §-ban a körzetközponti jegyző adatkezelésére vonatkozó szabályok kerültek
kiegészítésre.
A 11-12. §-okhoz
A 11-12. §-ok a nyilvántartásból történő adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait
módosítják.
A Hivatal a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesítendő adatszolgáltatási feladatait a
Kknyt. rendelkezései alapján látja el, figyelemmel a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire.
A Hivatal nagy mennyiségű adatszolgáltatást teljesít a közhitelű alapnyilvántartás
adattartalmából annak a részére, aki a Kknyt.-ben meghatározott feltételeknek megfelel. Az
adatkezelés és az adatszolgáltatás a törvény által meghatározott garanciális feltételek mellett
történik.
A Kknyt. rendelkezései értelmében a nyilvántartásból adatot igényelhetnek a társhatóságok
eljárásaik lefolytatása érdekében, természetesen - az adatvédelmi szabályok megtartása
mellett - minden kérelmező csak a Kknyt.-ben számára meghatározott adatokhoz juthat
hozzá.
A települési önkormányzat jegyzője, az adóhatóság, a vámhatóság valamint a gépjármű-
felelősségbiztosítást ellátó biztosítók adatigénylésére vonatkozó szabályok tekintetében
nélkülözhetetlen a jelenlegi szakaszok módosítása, a feladataik ellátásához szükséges
adatokhoz történő hozzáférés biztosítása. A módosítással a törvényben meghatározásra kerül
az új nyilvántartásból igényelhető adatok köre.
A módosítás a fentieken túl kiegészíti az adatigénylők körét az egyéb törvényekben
meghatározottak szerint. Ennek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról
szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai
adatokat igényelhet a nyilvántartásból.
A 13. §-hoz
Az előzetes eredetiségvizsgálat hatósági hatáskörbe vonásának következményeként a jelenlegi
gyakorlatot felváltó rend értelmében az előzetes eredetiségvizsgálatot a Hivatal végzi majd,
hatósági eljárás keretében. A feladat végrehajtásához a Hivatal - szigorú feltételek
teljesítéséhez kötött kiválasztás alapján - vizsgáló állomások közreműködését veszi igénybe.
Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során a közreműködő által a megállapított adatok
közvetlenül, informatikai úton kerülnek be az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.
A 14. §-hoz
A közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata a járművek azonosító adatai és okmányai
valódiságának megállapítására irányuló eljárás, amely a gépjárműbűnözés visszaszorításának
16
meghatározó elemévé vált. Az eredetiségvizsgálat a Kknyt. 2003-ban történt módosítása
értelmében 2004. július 1-től kikerül a vállalkozásban végezhető gazdasági tevékenységi
körből.
A Kknyt. szerint a jármű előzetes eredetiségvizsgálata a jövőben hatósági eljárás, hatósági
szolgáltatás, amelyet a Hivatal - közreműködők igénybevételével - végez, a külön
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében.
Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben
meghatározza a közúti közlekedési hatósági eljárás igazgatási díjait, ide tartozik - többek
között - a származásellenőrzés és a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának díja is.
A 15. §-hoz
A településtervezéssel kapcsolatos rendelkezéseket - összhangban a 17. §-ban leírtakkal - ki
kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térség valamennyi tagállamának állampolgárára is.
A 16. §-hoz
A „gyermekbarát” épített környezet kialakításának követelményét - összhangban az Országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
ezzel kapcsolatos szabályozásával - az Étv.-ben is meg kell teremteni.
A 17. §-hoz
Az itt felsorolt építészeti-műszaki tervezési és építésügyi műszaki szakértői tevékenységek az
ún. szabályozott szakmák körébe tartoznak, ahol a vonatkozó EU-irányelvek (a Tanács 1985.
június 10-i 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés
megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és
a szolgáltatás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, valamint a
Tanács 1988. december 21-i 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves szakoktatást és
szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről) szerint
biztosítani kell a külföldi személyek - ezen belül az európai uniós állampolgárok -
szabályozott munkavállalását. A munkavégzéssel kapcsolatban a külföldiekre vonatkozóan -
az általánoson túlmenően - több „különös” szabály előírása is szükségessé vált (pl.: a nem
magyar állampolgárok építészeti tevékenység gyakorlásának feltételei, nyelvhasználat,
névjegyzékbe vétel).
A 18. §-hoz
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az építési termékek
megfelelőség-igazolásának alapjául, a termékre vonatkozó honosított harmonizált európai
szabványt, ennek hiányában a termék európai műszaki engedélyét kell alkalmazni. Ha ilyen
közösségi szintű műszaki specifikáció nem áll rendelkezésre, akkor alkalmazhatók az egyéb
olyan műszaki specifikációk, amelyek a terméknek a tervezett célra való alkalmazási
követelményeit tartalmazzák. Az erről szóló miniszteri rendeleti szintű szabályozás már
EU-konform, ezért az ennek megfelelő törvényi szabályozás pontosítására is szükség van.
A 19. §-hoz
17
Az Étv.-ben biztosítani szükséges az 50. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott és az
Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által ellátott feladatok pénzügyi fedezetét.
A 20. §-hoz
Az Étv. 16. §-ában, valamint a 32. §-ában megfogalmazottakkal összhangban a tervező- és
szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
vonatkozó rendelkezéseinek pontosítására is szükség van, különös tekintettel azokra az EGT
állampolgárokra, akik szabályozott építészeti tevékenységet csak alkalomszerűen végeznek,
és gazdasági céllal nem szándékoznak letelepedni Magyarországon. A vonatkozó európai
uniós irányelvek alapján kamarai tagság nélkül is végezhetik e tevékenységüket. Indokolt
ugyanakkor ezen személyek tekintetében is az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe vétel,
mely feladatot az egész országra kiterjedő illetékességgel a külön jogszabályban
meghatározott területi építész kamara (Budapesti Építész Kamara) látja el.
A 21-22. §-okhoz
Az Európa-terv bővítése kapcsán a gyermekek érdekeinek messzemenő figyelembevétele és
érvényre juttatása céljából indokolt biztosítani, hogy kiskorú eltűnése esetén az eljáró
hatóságok azonnali és a mielőbbi felkutatást legjobban segítő intézkedéseket tegyenek.
Ennek megfelelően e speciális rendelkezéssel ki kell egészíteni a személy- és tárgykörözésről
szóló 2001. évi XVIII. törvényt.
Ugyancsak a gyermekek helyzetének javítását célozza a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvény módosítása, amelynek értelmében egyrészt a gyermekkorú sérelmére
elkövetett szabálysértési ügyben az ügydöntő határozatot az általános ügyintézési határidőnél
rövidebb idő alatt - 15 napon belül - kell meghozni, másrészt a szabálysértési hatóság a
gyermekkel koldulás szabálysértés esetén a gyermek lakóhelye szerint illetékes
gyermekjóléti szolgálat felé fennálló értesítési kötelezettségének haladéktalanul eleget kell
tegyen.
A 23-24. §-okhoz
Jogalkalmazási szempontból és az állampolgárok jogbiztonságára is tekintettel
elengedhetetlen annak szabályozása, hogy a „törvénycsomag” rendelkezéseit - legalábbis az
építésügyre vonatkozó részek tekintetében - csak a törvény hatálybalépését követően indult
ügyekben lehet alkalmazni.
Az Étv. 62. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka a magyar nemzeti
szabványok kötelező alkalmazási előírásának megszűnte.
Tekintettel arra, hogy az Étv. 32. §-ának eddigi „megengedőbb” szabályozása alapján
tervezési vagy szakértői jogosultságot szerzett személyek „szerzett” jogait átmeneti idő nélkül
megvonni nem lehet, ezért ki kell mondani, hogy az e törvénnyel hatályba lépő új
szabályozási elemek nem érintik e szerzett jogokat.
A záró rendelkezés tartalmazza a jogharmonizációs záradékot is.