﻿1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9126.
számú
törvényjavaslat
a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint
a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
Budapest, 2004. március
2004. évi........törvény
a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint
a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - az
Alkotmány 68. §-ának (4) bekezdésében biztosított - azon jogának érvényre juttatása
érdekében, amely szerint helyi (települési és területi) és országos önkormányzatokat
hozhatnak létre, az Alkotmány 71. §-ának (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A kisebbségi önkormányzati képviselők választása
1.	§
E fejezet hatálya kiterjed a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési)
kisebbségi önkormányzatok, a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi
önkormányzatok, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak
megválasztására.
2
Általános rendelkezések
Választójog
2.	§
A kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható (a továbbiakban:
kisebbségi választópolgár), aki
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbséghez
tartozik, és a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja,
b)	a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal
rendelkezik,
c)	a kisebbségi választói névjegyzékben szerepel.
3.	§
(1)	A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása alapján, a lakóhelye
szerinti településen gyakorolhatja.
(2)	A kisebbségi választópolgár a választhatóság jogát szabad elhatározása alapján
gyakorolhatja, ha megfelel a törvényben foglalt egyéb feltételeknek.
A választás napja és a megbízatás időtartama
4.	§
(1)	A kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását négyévenként, a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani.
Időközi választást nem lehet tartani.
(2)	A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) megbízatása a
kisebbségi önkormányzati képviselők következő általános választása napjáig tart.
A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása
Választókerületek
5.	§
(1)	Települési kisebbségi önkormányzati választást azon a településen lehet tartani, ahol
névjegyzékbizottság működik. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán
a kisebbségi választói névjegyzékbe vett választópolgárok gyakorolhatják választójogukat.
(2)	A választáson a település egy választókerületet alkot.
3
A választás kitűzése
6.	§
A választást akkor kell kitűzni, ha a kisebbségi választói névjegyzékbe vett kisebbségi
választópolgárok száma a szavazás évének július 1. napján eléri a 30-at.
A képviselők száma
7.	§
A képviselők száma 5 fő.
Ajánlás
8.	§
(1)	A jelölt lehet
a)	független jelölt,
b)	jelölő szervezet jelöltje.
(2)	Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.
(3)	Jelölt az lehet, akit a település kisebbségi választópolgárai közül legalább 5-en jelöltnek
ajánlottak. Egy kisebbségi választópolgár csak 1 jelöltet ajánlhat.
(4)	A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 5 jelölt van.
Szavazás
9.	§
A kisebbségi választópolgár legfeljebb 5 jelöltre szavazhat.
Az eredmény megállapítása
10.	§
Eredménytelen a választás, ha 5-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot.
11. §
(1)	Képviselő az az 5 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(2)	Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú
szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
(3)	Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
4
12. §
Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a
szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum
betöltetlen marad.
A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása
Választókerület
13.	§
A megye területén lévő azon települések, illetőleg a fővárosban azok a fővárosi kerületek
tartoznak a választókerületbe, ahol a kisebbségi választói névjegyzékben legalább egy
kisebbségi választópolgár szerepel. A területi kisebbségi önkormányzati képviselők
választásán a kisebbségi választói névjegyzékbe vett választópolgárok gyakorolhatják
választójogukat.
A választás kitűzése
14.	§
A választást ki kell tűzni, ha a választókerületben lévő települések közül legalább 5
településen települési kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki.
A képviselők száma
15.	§
A megválasztható képviselők száma 9 fő.
Listaállítás
16.	§
(1)	Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) - a közös jelölteket is
beleszámítva - legalább 3 települési kisebbségi önkormányzati jelöltet állított. A jelöltek
számába beszámítanak:
a)	az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;
b)	a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös
jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem
keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
(2)	Azok a jelölő szervezetek, amelyek legalább 3 közös települési kisebbségi önkormányzati
jelöltet állítottak, közös listát indíthatnak.
(3)	A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen
legalább 9 jelölt van.
5
Szavazás
17.	§
A kisebbségi választópolgár egy listára szavazhat.
Az eredmény megállapítása
18.	§
A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek
mandátumot:
a)	össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy
számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma
elosztva 1,5-del, a következő a harmada, az ötöde, a hetede stb.,
b)	minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek
száma,
c)	a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban
előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a
lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb
számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az
eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a
táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok
vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot,
illetőleg amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál
kisebb sorszámot kapott.
19.	§
A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.
20.	§
(1)	Ha a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a
listán soron következő jelölt lép.
(2)	Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a
mandátumkiosztás során a 18. § c) pontja szerinti eljárás folytatásával a következő
mandátumot megszerezte volna. A listáról a 19. § szerinti sorrendben következő jelölt jut
mandátumhoz.
(3)	Ha a listákon nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása
21.	§
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására a 16-20. § rendelkezéseit a
22-25. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
6
Választókerület
22. §
A Magyar Köztársaság területén lévő azon települések, illetőleg a fővárosban a fővárosi
kerületek tartoznak a választókerületbe, ahol a kisebbségi választói névjegyzékben legalább
egy kisebbségi választópolgár szerepel. Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők
választásán a kisebbségi választói névjegyzékbe vett választópolgárok gyakorolhatják
választójogukat.
A választás kitűzése
23.	§
A választást ki kell tűzni, ha a választókerületben lévő települések közül legalább 7
településen települési kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki.
A közgyűlés tagjainak száma
24.	§
A közgyűlés tagjainak száma
a)	15 fő, ha a kitűzött települési kisebbségi önkormányzati választások száma 7 és 15
között van,
b)	19 fő, ha a kitűzött települési kisebbségi önkormányzati választások száma 16 és 30
között van,
c)	25 fő, ha a kitűzött települési kisebbségi önkormányzati választások száma 31 és 50
között van,
d)	31 fő, ha a kitűzött települési kisebbségi önkormányzati választások száma 51 és 100
között van,
e)	39 fő, ha a kitűzött települési kisebbségi önkormányzati választások száma több mint
100.
Listaállítás
25.	§
A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen
legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok száma.
Értelmező rendelkezések
26.	§
(1)	E fejezet rendelkezéseit kisebbségenként külön-külön kell alkalmazni.
7
(2)	E fejezet alkalmazásában
a)	jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi
szervezet - ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
szerint bejegyzett szervezetet -, amelynek alapszabályában rögzített célja egy adott
nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;
b)	kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben felsorolt nemzeti
és etnikai kisebbségek.
II.	Fejezet
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt módosító
rendelkezések
27.	§
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban:
Nekt.) preambuluma utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez
tartozó személyeket és közösségeiket megillető jogok összegzése végett, valamint e jogok
érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve
a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát,
az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az 1999. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, az
Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében foglalt elveket,
az 1999. évi XL. törvénnyel kihirdetett Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája
alapján vállalt kötelezettségeket és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket -
a következő törvényt alkotja:”
28.	§
A Nekt. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kiterjed mindazon a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel
rendelkező magyar állampolgárokra, az Európai Unió más tagállamainak állampolgáraira,
valamint a Magyar Köztársaságban menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként
elismert személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak
tekintik, valamint e személyek közösségeire.”
8
29.	§
A Nekt. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kisebbségek tekintetében tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű
megsértése.”
30.	§
A Nekt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a)	a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő
kirekesztését, illetőleg elkülönítését célozza vagy ezt eredményezi,
b)	a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség
szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul vagy ezt eredményezi,
c)	a kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi,
életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza,
d)	a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.”
31.	§
A Nekt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Nekt. a következő új 5/A. §-sal
egészül ki:
„5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos
kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.
(2)	A kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a
választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választási nyilvántartásban (a
továbbiakban: kisebbségi névjegyzék). A választópolgár csak egy kisebbségi névjegyzékben
szerepelhet. A kisebbségi névjegyzékre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény
tartalmazza.
(3)	Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi
névjegyzékben, továbbá megszerzi a külön törvényben meghatározott számú ajánlást. A
képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.
5/A. § (1) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme
és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és
hatáskörök gyakorlásával.
(2) A kisebbségi önkormányzatok jogállását, jogait, kötelezettségeit, szervezetét, működési
feltételeit, gazdálkodásának sajátos szabályait, a központi állami szervek, a helyi
önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok egymás közötti kapcsolatait e törvény
szabályozza.”
9
32. §
A Nekt. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Értelmező rendelkezések:
1.	kisebbségi közügy:
a)	az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a kisebbséghez
tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen a kisebbségek kulturális autonómiájának
a kisebbségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a
kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek
önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek
megteremtésével összefüggő ügy,
b)	a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a kisebbségi
önkormányzati szervekben való kisebbségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és
anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy,
2.	kisebbségi önkormányzat: a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó,
testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e
törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet,
amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek
érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei,
fővárosi) vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre,
3.	kisebbségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a
közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi
feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja,
továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább 25%-a részt vesz a nemzeti,
etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-
oktatásban,
4.	kisebbségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok, akik a kisebbségi közoktatási
intézményben pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben végzik tevékenységüket,
5.	megfelelő színvonalon való további gondoskodás: az intézmény fenntartói jogának a
kisebbségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezi az átvétel előtti
szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek
csökkenését,
6.	kisebbségi tömegtájékoztatás: a kisebbségi közösség tájékoztatását, művelődését, kulturális
autonómiájának megőrzését, kiterjesztését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban
(televízióban, rádióban) rendszeresen vagy időszakonként biztosított híradás,
műsorszolgáltatás, függetlenül attól, hogy a tömegtájékoztatást végző sajtószervet valamely
kisebbségi szervezet működteti, vagy a szolgáltatást a közszolgálati média - külön törvényben
meghatározottak szerint - nyújtja,
7.	hivatalos okmány: külön jogszabály által személyazonosító okmánynak minősített okmány.
(2) E törvény alkalmazásában:
a)	a kisebbségi önkormányzat testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői
megbízás joga - a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának
kivételével - magában foglalja a felmentés, megbízás visszavonásának jogát,
b)	az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás
visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi
büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni,
c)	országos kisebbségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal
munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol,
10
d)	az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének,
átszervezésének és megszüntetésének jogát,
e)	hozzátartozó: az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs,
f)	kisebbségi kulturális intézmény: olyan kulturális intézmény, amelynek feladata
elsődlegesen a kisebbségi kultúra, hagyományok és a kollektív nyelvhasználat megőrzése,
gyakorlása,
g)	kulturális intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló törvény mellékletében szereplő közművelődési intézmény és
közgyűjtemény, továbbá a kulturális örökségvédelmi törvény értelmező, illetve záró
rendelkezései alapján meghatározott intézmény,
h)	ideiglenes kezelés: a jó gazda gondosságával történő használat, hasznosítás, a hasznok
szedésének joga azzal a megkötéssel, hogy e vagyon - jogszabályban előírt kivétellel - nem
idegeníthető el és nem terhelhető meg, továbbá e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői
jog sem engedhető át.”
33.	§
A Nekt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2)
bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és
elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - nyilatkozatra senki sem kötelezhető.
(2)	Törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az
egyén nyilatkozatához kötheti.”
34.	§
A Nekt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A kisebbséghez tartozó joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás
alkalmával anonim módon (névtelenül) megvallhassa.”
35.	§
A Nekt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos okmányok kiállítása - az (1)
bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet.”
36.	§
A Nekt. 13. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisebbséghez tartozó személynek joga van:)
„b) részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben;”
11
37.	§
A Nekt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, települési, területi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.”
38.	§
(1)	A Nekt. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint önálló szervezeti
keretek között és elkülönült költségvetéssel - biztosítja a kisebbségi műsorok rendszeres
készítését, sugárzását és terjesztését.”
(2)	A Nekt. 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisebbségi közösségeknek joguk van:)
„a) kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alap- és középfokú nevelés és oktatás, továbbá
felsőfokú képzés, illetve az országos kisebbségi önkormányzat útján a kiegészítő kisebbségi
oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni,”
39.	§
A Nekt. 21. §-át megelőző cím, valamint a 21-30. §-ai helyébe a következő rendelkezések
lépnek, egyidejűleg a Nekt. a következő új 24/A-24/F., továbbá 30/A-30/T. §-okkal és
megfelelő címekkel egészül ki:
,A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása
21.	§ (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint:
a)	községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a
fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint
b)	országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.
(2)	A kisebbségekhez tartozó választópolgárok települési, illetőleg területi kisebbségi
önkormányzati képviselővé vagy országos kisebbségi önkormányzati képviselővé
választásáról külön törvény rendelkezik.
22.	§ (1) A települési önkormányzat, ha annak testületében a képviselők több, mint a felét
ugyanannak a kisebbségnek a jelöltjeként választották meg, a képviselő-testület alakuló
ülésén - a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazatával - dönthet a
települési önkormányzatnak kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításáról.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalánál, a szükséges létszám
megállapításánál képviselőnek minősül az a polgármester, akit az önkormányzati
választásokon ugyanannak a kisebbségnek a jelöltjeként választottak meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kisebbségi települési önkormányzatra e törvényt, a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: Öt.) és a helyi
önkormányzatokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit egyaránt alkalmazni kell.
(4)	Ha a képviselő-testületben a kisebbségi jelöltként megválasztott képviselők száma a
képviselő-testület létszámának fele alá csökken, a kisebbségi települési önkormányzat
kisebbségi jellege megszűnik, a továbbiakban a helyi önkormányzatokra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
12
23.	§ A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak
megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre.
24.	§ (1) A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma 5 fő.
(2)	A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 9 fő.
(3)	Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat
létre.
(4)	Egy kisebbség a településen csak egy kisebbségi települési önkormányzatot, illetve ennek
hiányában csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a megyei, fővárosi és országos kisebbségi
önkormányzatok külön törvény szerinti létrehozásának jogát.
(6)	Ugyanaz a kisebbség csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Több
kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat. Az országos
kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma külön törvény szerint 15-39 fő lehet.
A kisebbségi önkormányzat megszűnése
24/A. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével
egyidejűleg - megszűnik, ha a képviselő-testület megbízatásának megszűnését követően nem
kerül sor új képviselő-testület megválasztására.
(2) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik, a kisebbségi önkormányzati képviselők
választására csak a következő önkormányzati általános választás alkalmával kerülhet sor.
A képviselő-testület megbízatásának megszűnése
24/B. § (1) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik, ha
a)	a képviselő-testület megbízatása lejárt,
b)	a képviselő-testületet feloszlatták,
c)	a képviselő-testület kimondta feloszlását,
d)	a képviselők száma a megválasztható képviselők számának fele alá csökkent.
(2)	Ha a településen kisebbségi települési önkormányzat alakul, annak működése alatt a
települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása szünetel.
(3)	A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a következő helyi
önkormányzati általános választás napjáig tart.
(4)	Az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az országos kisebbségi önkormányzat
közgyűlésére megfelelően alkalmazni kell.
A kisebbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei
24/C. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok
közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott
képviselőik útján gyakorolják.
(2)	A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és
hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az
elnök képviseli.
(3)	A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben
-	a törvény keretei között - önállóan vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen
járhatnak el.
(4)	A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükben eljárva önállóan vagy a (3)
bekezdésben meghatározott szervekkel együttesen határozzák meg a kisebbségi közügyek
intézésének módját.
13
24/D. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogokat és a kisebbségi önkormányzat hatáskörének
jogszerű gyakorlását a bíróság védi.
(2) Az önállóan vagy együttesen eljáró kisebbségi önkormányzat jogszabálysértő döntését - a
vonatkozó törvényi előírások szerint - a bíróság bírálhatja felül.
24/E. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében
egyenlőek. A kisebbségi önkormányzatok kötelezettségei eltérők lehetnek.
(2)	A kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi
önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
24/F. § (1) A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében
jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati
szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot
tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami és/vagy önkormányzati
fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek jogait
sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának
kezdeményezését is.
(2)	A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti
kezdeményezésről a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles érdemben határozni,
illetve nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem
rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
(3)	Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv, illetve önkormányzat a (2)
bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kisebbségi önkormányzat jogosult a
felettes szerv vagy a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv soron kívüli eljárását
kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb 30 napon belül tájékoztatni
kell a kezdeményezőt.
A települési kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és
hatásköre
25.	§ (1) A települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját
hatáskörében határozza meg:
a)	szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b)	a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek
odaítélésének feltételeit és szabályait,
c)	az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,
d)	a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának
szabályait,
e)	intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,
f)	gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
g)	önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
h)	pályázat kiírását,
i)	ösztöndíj alapítását,
j) a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
k) a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési
önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
l) műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését,
m) részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában.
(2)	A helyi érdekű közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzat köteles
biztosítani a településen számszerű kisebbségben élő magyar lakosság, illetőleg az általa nem
képviselt más kisebbség jogainak érvényesülését.
14
26.	§ (1) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési
önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat
erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre
tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.
(2) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzatnak a 25. § (1) bekezdése j) és
k) pontja alapján hozott határozatát a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan
tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe.
27.	§ (1) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a
helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési
kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri
hivatal gondoskodik.
(2)	A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő
különösen:
a)	térítés ellenében a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,
b)	a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó
költségek viselése.
(3)	A polgármesteri hivatal mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett települési kisebbségi
önkormányzatok megállapodása alapján - több település települési kisebbségi önkormányzata
számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a 24/F. § (3) bekezdésében foglaltak
az irányadók.
28.	§ (1) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív
nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi
önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési
kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2)	A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás
visszavonására) - ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési
jogot -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés
meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet
sor. Települési kisebbségi önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi egyesületeinek
véleményét ki kell kérni.
(3)	Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül
gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.
29.	§ (1) A 28. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog
jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az
előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
(2)	Ha a helyi önkormányzat a 28. § (1) és (2) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény
hiányában dönt, az érintett települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a
közigazgatási hivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a
bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A települési kisebbségi önkormányzat
kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(3)	Ha a közigazgatási hivatal nem ért egyet a települési kisebbségi önkormányzat
kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt
közvetlenül a kisebbségi önkormányzat is megteheti. A kisebbségi önkormányzat ilyen irányú
kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a kisebbségi
önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
15
(4)	Ha a települési kisebbségi önkormányzat egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az (1)
és (3) bekezdésben, valamint a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
30.	§ (1) A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel,
más szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet. A települési kisebbségi
önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek
tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
(2)	A kisebbségi egyesületek, intézmények és más szervezetek a kisebbségi kultúra, oktatás,
tudomány és művelődés támogatására kiírt állami pályázatokon a települési kisebbségi
önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
30/A. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során
a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése során,
törvényben meghatározottak szerint, a helyi kisebbségi igényektől és teljesítőképességtől
függően egymástól eltérő feladat- és hatáskörben járhatnak el.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen:
a)	saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása,
b)	saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör
ellátása.
(4)	A települési kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdésben említett feladatokon kívül - a
rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el különösen a
kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és
közművelődés területén.
(5)	A települési kisebbségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására
intézményt - ideértve az intézményátvételt is -, gazdasági társaságot, más szervezetet
alapíthat, kinevezi ezek vezetőit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói
jogokat.
(6)	A települési kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy
olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni
hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem
veszélyeztetheti.
(7)	A települési kisebbségi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásra az
államháztartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.
30/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a
települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére - a 47. és 49. §-ban
foglalt eljárás kivételével - a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján
átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és
hatáskörök nem ruházhatók át.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzatok testületei a saját kezdeményezésükre történt
megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - a (3) bekezdésben meghatározott
jogszabályi feltételek fennállása esetén - az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más
kisebbségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházás nem terjedhet ki a helyi
önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörre.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az átadó és az
átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos kisebbségi önkormányzat háromoldalú
megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással
egyidejűleg
a)	a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,
16
b)	az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és
pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,
c)	az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik -
az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal
visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy
annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt - átadáskori értékben - az eredeti átadó
rendelkezésére köteles bocsátani,
d)	az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a
megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a
hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a
jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás
résztvevői között felmerült vitáról az illetékes közigazgatási hivatal a felek
kezdeményezésétől számított 15 munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során 30
munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a közigazgatási hivatal a törvényességi
ellenőrzési jogkörében jár el.
30/C. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire
(elnök, bizottság), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör
tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az
átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt:
a)	szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról,
módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b)	költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére
elkülönített vagyon használatáról,
c)	a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és
felhasználásáról,
d)	intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény
vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,
e)	a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal
kapcsolatos megállapodás megkötéséről,
f)	gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az
ezekben való részvételről,
g)	önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról,
h)	érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más
szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,
i)	elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,
j) bizottság létrehozásáról,
k) a törzsvagyona körének meghatározásáról,
l) az ülnökök megválasztásáról,
m) az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A települési kisebbségi önkormányzat működése
30/D. § (1) Ha nem jött létre a 22. § (1) bekezdése szerinti kisebbségi települési
önkormányzat, a megválasztott települési kisebbségi önkormányzat testületének alakuló
ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 30 napon belül hívja össze. A
kisebbségi települési önkormányzat kisebbségi jellege megszűnését követő 30 napon belül
össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülését [24/B. § (2) bekezdés].
17
(2)	Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő mint
korelnök vezeti.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a
megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a
67. § szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a
jogait nem gyakorolhatja.
30/E. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést
tart. Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint
egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az
ülést az elnök hívja össze és vezeti.
(2)	A testület ülése nyilvános.
(3)	A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői
megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés
kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános
tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben,
valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(4)	A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5)	A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, továbbá meghívása
esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.
30/F. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kisebbség
nyelvén és magyar nyelven vagy kizárólag magyar nyelven kell készíteni. A két nyelven
készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek.
A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt
napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott
döntéseket. A települési kisebbségi önkormányzat döntése: határozat.
(2)	A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a
testület által - a képviselők közül - kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a
jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének,
aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és
jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével -
megtekinthetőek.
(4)	A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a
közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani
kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó
szabályok az irányadóak.
30/G. § A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. A 30/E. § (3) és (4) bekezdése
szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelen
lévő képviselők több, mint a felének kezdeményezésére.
30/H. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen
a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat
elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a
felének igen szavazata szükséges.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit
vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a
személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely
18
más települési kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt
képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(3)	A megválasztott képviselők több, mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a
30/C. § (3) bekezdésében, a 30/J. §-ban, a 30/P. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében,
a 60/A. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott ügyeknek,
továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerint minősített többséget igénylő ügyeknek az
eldöntéséhez.
(4)	A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel
rendelkező főjegyzőt, jegyzőt vagy annak megbízottját (a továbbiakban együtt: jegyző) meg
kell hívni. A jegyző köteles jelezni a települési kisebbségi önkormányzat testületének,
illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
30/I. § A települési kisebbségi önkormányzat testül ete évente legalább egyszer
közmeghallgatást tart.
30/J. § A települési kisebbségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név
szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
A települési kisebbségi önkormányzati képviselő
30/K. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi
önkormányzat testületének tagja, a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit
képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek
előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a
megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek
meg.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselő
a)	a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a
bizottság elnökétől, a jegyzőtől települési kisebbségi önkormányzati ügyben
felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 15 napon belül
írásban érdemi választ kell adni,
b)	kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére
véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c)	megbízás alapján képviselheti a települési kisebbségi önkormányzat testületét,
d)	köteles részt venni a testület munkájában.
(4)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez
szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett
jövedelmét a települési kisebbségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a
képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.
(5)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a)	a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
b)	írásbeli vagy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással,
c)	a választójog elvesztésével,
d)	az összeférhetetlenség kimondásával,
e)	a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének feloszlásával,
feloszlatásával,
f)	ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a
képviselő-testület ülésén.
19
A települési kisebbségi önkormányzat bizottságai
30/L. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat
létre. A bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A
bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2)	A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A települési kisebbségi
önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott
döntéseit a települési kisebbségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.
(3)	A bizottságot a települési kisebbségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok
egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(4)	A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a települési kisebbségi
önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
30/M. § (1) A bizottság elnökét és tagjai közül legalább 2 tagot a települési kisebbségi
önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke
és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjainak száma
legalább 3 fő.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az
ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a
települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési
kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(3)	A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját
személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A
kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett
jelenlévőnek számít.
A települési kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja
30/N. § (1) Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül
társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi
megbízatású - egy vagy több - elnökhelyettest választ.
(2)	Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület
összehívásának és vezetésének módjáról.
(3)	A települési kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat képviselő-testületi
ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
30/0. § (1) Nem lehet a települési kisebbségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke
és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a helyettes államtitkár, a központi
államigazgatási szerv köztisztviselője, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és
köztisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek
feladatkörébe az adott települési kisebbségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és
illetékessége a települési (területi) kisebbségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes
helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), a polgármesteri hivatalának
köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a fegyveres erők, rendvédelmi
szervek hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács
munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a települési kisebbségi önkormányzatnál a
települési kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági
társaság vezetője, vezető tisztségviselője, aki a vezetői megbízást a települési kisebbségi
önkormányzattól kapta.
20
(2)	Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi
ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(3)	Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármelyik
települési kisebbségi önkormányzati képviselő indítványára a testület dönt az
összeférhetetlenség kérdésében, indokolt esetben a határozatában kimondja az
összeférhetetlenség fennállását.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit az elnökhelyettesre és a települési kisebbségi
önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.
30/P. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a)	a képviselői megbízatás megszűnésével [30/K. § (5) bekezdés],
b)	az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (3) bekezdés szerinti -
megszüntetésével.
(2)	Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(3)	Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi
önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat
be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei,
fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az
elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(4)	A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és
egyezségnek nincs helye.
(5)	Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A települési kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének,
bizottsága elnökének és tagjának díjazása
30/Q. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének,
tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a települési
kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a
köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök
részére megállapított összeget.
(3)	Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi
önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál.
(4)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a
települési kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál.
(5)	Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési kisebbségi önkormányzat
képviselő-testülete összegszerűen állapítja meg.
(6)	Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a
kisebbségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett
tevékenységéért.
A területi kisebbségi önkormányzat
30/R. § (1) A területi kisebbségi önkormányzatra e törvénynek a települési kisebbségi
önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 27-29. §-át, 30/A-
30/Q. §-át és az 59. § (3) és (4) bekezdését a 30/R-30/T. §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A területi kisebbségi önkormányzat:
a)	véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő megyei
(fővárosi) önkormányzati rendeletek tervezetéről,
21
b)	közreműködik az általa képviselt kisebbségek középfokú kisebbségi oktatása terén a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervek szakmai ellenőrzésében, a
közoktatási törvényben szabályozott módon,
c)	kezdeményezheti a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai
kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó
feladat- és hatásköre átadását,
d)	kezdeményezheti a községi, fővárosi kerületi, városi helyi önkormányzatnak a nemzeti
és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra
vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,
e)	területi kisebbségi önkormányzatok társulása révén körzeti jellegű kisebbségi
közszolgáltatás megszervezését vállalhatja, ha az megfelel a helyi önkormányzatokról
szóló törvény rendelkezéseinek.
30/S. § (1) A területi kisebbségi önkormányzat testülete bizottságokat hozhat létre. Pénzügyi
bizottság létrehozása kötelező.
(2) A területi önkormányzat tagjai az alakuló ülésen maguk közül választják meg a területi
kisebbségi önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét.
30/T. § A területi kisebbségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege
nem lehet magasabb
a)	elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
b)	elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél,
c)	bizottság elnöke, tagja esetében a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke
tiszteletdíjának 30%-ánál,
d)	képviselő esetében a területi kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-
ánál.
40.	§
A Nekt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Az országos kisebbségi önkormányzatra (a továbbiakban: országos önkormányzat) e
törvénynek a települési kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére,
szerveire vonatkozó 30/A-30/Q. §-át - a 37. § (2) bekezdésében és a 39-39/C. §-ban foglalt
eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.”
41.	§
A Nekt. 35. §-a, valamint az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az országos önkormányzat alakuló ülése
35.	§ (1) Az országos önkormányzat megbízatása alakuló ülésével kezdődik. Az alakuló ülést
a képviselők megválasztását követő 30 napon belül az Országos Választási Bizottság elnöke
hívja össze.
(2)	Ha új közgyűlést nem választottak, az országos önkormányzat megszűnik.
(3)	Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a legidősebb önkormányzati képviselő mint
korelnök vezeti.
(4)	Az alakuló ülés megválasztja a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot. A
mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a megválasztott képviselők mandátumát, és a
vizsgálat eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.
22
(5)	Az alakuló ülésen az országos önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az
országos önkormányzat elnökét, elnökhelyetteseit.
(6)	Az országos önkormányzat az alakuló ülésen megválasztja a pénzügyi ellenőrző
bizottságot.”
42.	§
A Nekt. 36-39. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek, egyben a Nekt. a
következő 39/A-39/H. §-okkal egészül ki:
„Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre
36.	§ Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és
ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és
védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket
hozhat létre, és összehangolhatja azok működését.
37.	§ (1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan
dönt:
a)	elnevezéséről, székhelyéről, szervezetéről, szervezetének és működésének részletes
szabályairól az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b)	költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,
c)	törzsvagyona köréről,
d)	jelképeiről,
e)	az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről,
f)	kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól,
g)	rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
h)	a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának
elveiről,
i)	intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, így
különösen alap- és középfokú kisebbségi oktatási intézmények, továbbá felsőoktatási
intézmény vagy felsőoktatási intézmény keretében megvalósítandó képzés
alapításáról, fenntartásáról és működtetéséről, illetőleg átvételének
kezdeményezéséről,
j) gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet létrehozásáról,
k) színház működtetéséről,
l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről,
fenntartásáról,
m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,
n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,
o)	jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,
p) működése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról,
q) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak az oktatási miniszterrel
történő megkötéséről,
r) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak a helyi önkormányzattal
történő megkötéséről,
s) sajtóközlemények közzétételéről,
t) a kisebbségi utónévre vonatkozó utónévjegyzékről, a kisebbségi utónévvel
kapcsolatos megkeresésekről,
u) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(2)	A helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a
közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - az országos
23
önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére külön megállapodás alapján köteles
átruházni, ha a kezdeményező önkormányzat az átruházott feladat- és hatáskörében eljárva
kisebbségi közügyet lát el, és a feladat ellátásához a jogszabályban meghatározott feltételeket
biztosítani tudja.
38.	§ (1) Az országos önkormányzat
a)	véleményt nyilvánít - a helyi önkormányzat rendelete kivételével - az általa képviselt
kisebbségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, a megyei, fővárosi
önkormányzati rendeletekről akkor, ha az adott kisebbség területi kisebbségi
önkormányzatot nem alakít,
b)	véleményt nyilvánít a kisebbségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú
nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak
érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c)	gondoskodik - külön törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi
önkormányzati választások megtartásához szükséges kisebbségi névjegyzékkel
kapcsolatos feladatok teljesítéséről,
d)	a képviselt kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől
tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben
intézkedést kezdeményezhet,
e)	közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa
képviselt kisebbségek alap-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatásának szakmai
ellenőrzésében.
(2)	A kisebbség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti
emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi
önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek
megalkotásakor - a kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását
érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok egyetértése szükséges.
39.	§ Az országos önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, illetőleg képviselője meghívás
esetén részt vehet a települési és területi kisebbségi önkormányzat ülésein.
39/A. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat
közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök
kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint -
társulására átruházhatja.
(2)	A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottságok és a
hivatal.
39/B. § (1) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen
szabályozza hivatala működését.
(2)	A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal
vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.
(3)	A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának
és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(4)	A hivatal az országos önkormányzat szervezeteként előkészíti és végrehajtja annak
határozatait, ellátja a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
(5)	A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Az országos
önkormányzat megszűnését követően a hivatal ellátja a megszűnt országos önkormányzat
intézményműködtetési és egyéb, az országos önkormányzat által létrehozott szervezet
működéséhez kapcsolódó tulajdonosi (résztulajdonosi), fenntartói (részfenntartói) feladatokat,
24
ide nem értve az e törvény szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból, illetőleg
közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatokat.
(6)	Az (5) bekezdésbe nem tartozó ingó és ingatlan vagyont, pénzeszközöket és iratanyagot a
hivatal a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ideiglenes
kezelésébe adja az országos önkormányzat megszűnését követő 60 napon belül. A
Közalapítvány az új országos önkormányzatnak - a megalakulását követő 30 napon belül -
számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett
vagyontárgyakat és az iratanyagot.
(7)	A hivatal (5) bekezdés szerinti hatásköre az új országos önkormányzat megalakulásával
visszaszáll az országos önkormányzatra. A hivatal az (5) bekezdés alapján végzett
tevékenységéről számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, egyidejűleg az (5)
bekezdésben meghatározott jogkörét önállóan a továbbiakban nem gyakorolhatja.
39/C. § Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg
tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:
a)	elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
b)	elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,
c)	a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
d)	a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e)	képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
39/D. § (1) Az országos önkormányzatoknak és munkaszervezeteiknek a működésükkel
kapcsolatos gazdálkodására, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a költségvetési
szervekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekre tekintettel kell
alkalmazni.
(2)	Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel,
annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást,
illetve vagyont nem használhat fel.
(3)	Az országos önkormányzat az államháztartás alrendszereitől jogszabály vagy
megállapodás alapján céljelleggel kapott támogatások felhasználásáról a juttató szerv által
meghatározott módon elszámol. Az ilyen támogatások elkülönített nyilvántartásáról
gondoskodnia kell.
(4)	Az országos önkormányzat csak a törvényi feladatainak végrehajtására juttathat
támogatást külső szervezeteknek, személyeknek. A támogatási lehetőségeket az érintettek
számára nyilvánosságra kell hozni, és a támogatás odaítélésekor a jogosultak számára az
egyenlő bánásmód követelményét kell biztosítani.
(5)	Az országos önkormányzat tagjai, munkavállalói, külső szervezetek, személyek, mindezek
hozzátartozói csak a szervezeti és működési szabályzatban megállapított korlátokkal
kaphatnak juttatást az országos önkormányzattól.
39/E. § (1) Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és
kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell.
(2)	Az országos önkormányzat a zárszámadásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy
a vállalkozási tevékenységének eredményéből mennyit használhat fel működésre és mennyit
kisebbségi közügyből fakadó feladatainak ellátására.
(3)	Az országos önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására, továbbá azon
vállalkozásra, amelyben az országos önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat
együttes részesedése eléri a többségi irányítást biztosító befolyást, az államháztartási törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
25
39/F. § (1) Az országos önkormányzat vállalkozása kisebbségi közügyek ellátását nem
veszélyeztetheti, és csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja
meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
(2)	A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felel.
(3)	A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért
az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(4)	Az országos önkormányzat adósságrendezési eljárására a helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárására vonatkozó törvényi előírások irányadók.
(5)	A fizetőképesség helyreállítása érdekében az országos önkormányzat köteles
felfüggeszteni - kötelező feladata ellátásának kivételével - egyéb feladatai finanszírozását.
39/G. § (1) Az országos önkormányzat gazdálkodását, továbbá az állami költségvetésből
nyújtott támogatás, illetve az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon
felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az országos önkormányzat a saját és
intézményei pénzügyi ellenőrzését jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr
útján látja el, önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen.
(2)	Az országos önkormányzat köteles pénzügyi bizottságot létrehozni. A pénzügyi bizottság
feladata az országos önkormányzatnál és intézményénél különösen: az éves költségvetési
tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok
figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek)
megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok
hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul a
közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A közgyűlés egyet nem
értése vagy a döntés elmaradása esetén a bizottság megküldi a jelentést az Állami
Számvevőszéknek.
(3)	Az országos önkormányzat önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen - a
jogszabályban meghatározott feltételek szerinti követelményeknek megfelelő, névjegyzékben
szereplő - költségvetési könyvvizsgálót (szervezetet) köteles megbízni, továbbá jogszabály
által meghatározott egyszerűsített tartalmú, az önkormányzatnak és intézményeinek adatait
összevontan tartalmazó, éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-
és eredménykimutatását köteles a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A
könyvvizsgálóra egyebekben az Öt. rendelkezései az irányadók.
(4)	Az országos önkormányzat a közgyűlés által elfogadott költségvetését minden év február
28-ig, beszámolóját minden év május 15-ig, a szervezeti és működési szabályzatát annak
elfogadását, módosítás esetén a módosítását követő 45. napon belül közzéteszi a Magyar
Közlönyben, és ha ilyen van, akkor az országos önkormányzat internetes honlapján.
39/H. § (1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított
30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig az e törvény melléklete szerinti
vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a
vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e
törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2)	A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az országos
önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet a 39/C. §-
ban meghatározott juttatásokban.
(3)	A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja
nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott
azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem
nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
26
(4)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál
bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő
ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.
(5)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző
bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával
feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az
azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8
napon belül törölni kell.
(6)	Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással
kapcsolatos döntés.
(7)	Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében
tárgyalja meg.”
43.	§
(1)	A Nekt. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként
ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a
fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi
nevelésben, oktatásban.
(2)	A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő)
döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó)
vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a
gyermek a 14. évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e választási jogát gyermekével
közösen gyakorolja.”
(2)	A Nekt. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi
óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a
kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási
törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a
kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat
kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi
oktatás feltételeit.”
44.	§
A Nekt. 45. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cigány kisebbségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei
alapján az oktatási intézmény biztosítja a cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.
(3)	A kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a
népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a kisebbség és az
anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.”
45. §
27
(1)	A Nekt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisebbségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok
képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat.”
(2)	A Nekt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kisebbséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél,
továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi
szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyar Köztársaságban
szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.”
46.	§
A Nekt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók
csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott kisebbség igényeinek kielégítése után
-	betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra
hozott szabályok alapján történhet.
(2)	A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a
kisebbségi közoktatás keretében is biztosítani kell.
(3)	Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más kisebbség - van
számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek
anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint a
helyi önkormányzat biztosítani köteles.”
47.	§
A Nekt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Nekt. a következő új 49/A-
49/E. §-okkal egészül ki:
„49. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a vonatkozó törvényben meghatározottak szerint -
részt vehet a kisebbséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő kötelező
önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A kisebbségi önkormányzat jogosult kisebbségi kulturális intézmény létesítésére,
fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve
közművelődési feladat ellátásának átvételére. A feladat ellátását az állam a költségvetési
törvényben meghatározott mértékben támogatja.
49/A. § (1) A kisebbség országos önkormányzatának megkeresésére az intézményt fenntartó
helyi önkormányzat köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az
érintett kisebbség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a
kérelmező országos önkormányzatnak.
(2)	A több kisebbség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga a kisebbségek
országos önkormányzatainak megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti
országos önkormányzatnak vagy önkormányzatoknak.
(3)	Az adott kisebbséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előírt
feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.
(4)	Az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti
működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.
28
(5)	Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog
általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.
49/B. § (1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó helyi
önkormányzat és az átvevő kisebbségi önkormányzat megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között - szabadon állapítják meg.
Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és
szervezeti folyamatossága a kisebbségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és
lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a kulturális intézmény feladatát,
b)	a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,
c)	a megállapodás időbeli hatályát,
d)	a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb
nyitvatartásának idejét,
e)	a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,
f)	az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,
g)	a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,
h)	a kulturális intézmény helyi önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.
49/C. § (1) A kisebbségi közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése
illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala
előtt 30 nappal a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét be kell szerezni és
annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2)	Az átvétel nem érinti a kulturális intézményben dolgozók munkavégzésre irányuló
jogviszonyát. A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás
nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat
átszervezéssel. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az
átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő
átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény
összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.
(3)	A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont
az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás
legrövidebb ideje 10 év.
(4)	A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és
felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a
szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a nemzeti kulturális
örökség miniszterét - szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.
(5)	Az átvétel ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói joga szünetel, és a fenntartói
irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi
önkormányzat gyakorolja. Ha a kisebbségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az
intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó helyi önkormányzat a kisebbségi
önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.
(6)	A kisebbségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez a
költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatás illeti meg.
49/D. § (1) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat - a helyi önkormányzatok
társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint - a kulturális intézmény közös
fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös
fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 49/C. § (1) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.
29
(2) Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a
kulturális intézmény és a kulturális feladat átadásával kapcsolatos ügyben véleményezési
vagy egyetértési jogot biztosít, az eljárásra a 47/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
49/E. § (1) A kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását nyilvános könyvtári ellátás
biztosítja.
(2) Azokon a településeken, ahol nincs a helyi önkormányzat által fenntartott települési
könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást a helyi
önkormányzat a vonatkozó törvény szerint biztosítja.”
48.	§
A Nekt. 53. és 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„53. § (1) A helyi önkormányzat az illetékességi területén működő települési, illetőleg területi
kisebbségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy
a)	rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő
közzététel mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék,
b)	a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is
rendelkezésre álljanak,
c)	a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek
elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények
-	a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és
formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
(2)	Az indokoltság kérdésében az igény előterjesztését követő 30 napon belül a képviselő-
testület dönt.
54. § Azon a településen, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a
helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások
betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az
adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.”
49.	§
A Nekt. 55. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § az
alábbi új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása
(6)	és (7) bekezdésre változik:
„55. § (1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben
a)	támogatást nyújt, melynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet
határozza meg,
b)	kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a
kisebbségi oktatáshoz és neveléshez,
c)	a kisebbségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a VI. fejezetben (42-50. §-
ban) meghatározott támogatásokat ad,
d)	támogatja az 55/A. § szerinti Közalapítványt, valamint a kisebbségi társadalmi
szervezetek működését.
(2)	Az országos önkormányzatok által működtetett intézmények a 47. § (10) és (11)
bekezdése, a 49/C. § (3) bekezdése kivételével normatív állami hozzájárulás tekintetében a
humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
30
(3)	A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat a 47. § (10) és (11) bekezdése, a
49/C. § (6) bekezdése kivételével a normatív állami hozzájárulás az egyházakra irányadó
szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a települési, illetve területi
kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.
(4)	A (3) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulást és az (1) bekezdés a) pontja szerinti
működési támogatást a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a helyi
önkormányzat útján veszi igénybe, amely 8 napon belül köteles azt átutalni a települési,
illetve területi kisebbségi önkormányzat számlájára.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a kisebbségi önkormányzat testületi
határozatban meghatározott kisebbségi közügy ellátása esetén jogosult.”
50.	§
A Nekt. 55/A. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3)	A Közalapítvány döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:
a)	a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok közgyűlése által megválasztott -
egy-egy képviselője, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi
kisebbségi önkormányzatai, ezek hiányában az adott kisebbség társadalmi szervezetei
által kijelölt személy,
b)	az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága által kijelölt 4
személy,
c)	az alapító által kijelölt 6 személy és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által
kijelölt egy személy.
(4)	A Kuratórium elnöke és egyben annak képviseletében eljáró személy a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke.
(5)	A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (felügyelő bizottság) tagjai a
következők:
a)	az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága által kijelölt két
személy, akik közül legalább egy ellenzéki frakciót képvisel,
b)	az alapító által kijelölt 2 személy.
(6)	A felügyelő bizottság elnöke az alapító által kijelölt személy.”
51.	§
A Nekt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési
szervek felügyeleti ellenőrzését a települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat belső
ellenőre vagy a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi,
és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési, illetve területi kisebbségi
önkormányzat testületét.”
31
52.	§
A Nekt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására e törvény
rendelkezéseit, továbbá az Öt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:
a)	az állam költségvetési hozzájárulása,
b)	a helyi önkormányzat hozzájárulása,
c)	a saját bevételek,
d)	a támogatások,
e)	a vagyonának hozadéka,
f)	az adományok,
g)	az átvett pénzeszközök.”
53.	§
(1)	A Nekt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges
vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat) az
átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban
foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörének ellátását.”
(2)	A Nekt. 59. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a
kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 27. § szerinti biztosításához szükséges
ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat
ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi
önkormányzat a rendeletében elkülönítetten határozza meg.
(4)	A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók azzal,
hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek
pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a
meghatározásával.”
54.	§
A Nekt. a következő új 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. § (1) A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet,
illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat
tulajdonába kell adni.
(2)	Az önálló épülettel, épületrésszel nem rendelkező országos önkormányzatokra az (1)
bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
32
(3)	Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos
önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva - a 60/A. § (4) bekezdése
a)	pontjának rendelkezései szerint - forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.”
55.	§
A Nekt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, a Nekt. a következő új 60/A-60/0. §-
okkal, ezeken belül a következő új IX-XI. Fejezetekkel és a megfelelő címekkel egészül ki,
egyben a jelenlegi IX. Fejezet számozása XII. Fejezetre változik:
„60. § (1) A kisebbségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel -
megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost
megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi
önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
(2)	Települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás
megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat tulajdonát
képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat ideiglenes
kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló települési, illetve területi
kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő
azonos értékű vagyon.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott megszűnéskor a helyi önkormányzat gyakorolja a
megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a
fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói
jogokat. A helyi önkormányzat az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem idegenítheti el,
nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja. Az új települési, illetőleg területi
kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a helyi önkormányzat
elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal.
(4)	A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló települési, illetve területi
kisebbségi önkormányzat részére át kell adni az ideiglenes kezelésben tartott vagyont vagy az
annak helyébe lépő vagyont, és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani.
(5)	A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi
önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük
létrejött megállapodásban vállalta.
60/A. § (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.
(2)	A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan
gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak
szabályszerűségéért az elnök felelős.
(3)	A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a
kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel
határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek,
továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos
használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.
(4)	A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
a)	forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan
vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését
meghatározó határozatában annak nyilvánít,
b)	korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek
nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.
33
(5)	A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített
többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján
lehet rendelkezni.
60/B. § A kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a
teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A kisebbségi önkormányzatok költségvetése a központi
költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési
kapcsolatokkal kötődik.
60/C. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési
rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési
kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak.
(2)	A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati
rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az országos önkormányzatok gazdálkodására a központi költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
60/D. § A kisebbségi önkormányzat által nyitandó bankszámlához az illetékes választási
bizottság igazolása, illetőleg a kisebbségi önkormányzat testülete (közgyűlése) alakuló
ülésének jegyzőkönyve is szükséges.
IX.	Fejezet
A kisebbségi önkormányzatok társulásai
60/E. § (1) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon
társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit
megállapodásban kell rögzíteni.
(2)	Társulás a 60/F. és 60/G. §-ban foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.
(3)	A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
(4)	A társult kisebbségi önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás
kérdésben a bíróság dönt. A társuló kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak abban,
hogy a vitás kérdésben bármelyik kisebbségi önkormányzat kérheti a megállapodásban
megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság
állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a kisebbségi önkormányzat kéri az
egyeztető bizottság állásfoglalását.
Intézményi társulás
60/F. § (1) Az érdekelt kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több
községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több kisebbségi intézmény közös
alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
(2)	A megállapodásban meg kell határozni:
a)	a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b)	az egyes önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c)	az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek
gyakorlásának a módját,
d)	a megállapodás felmondásának feltételeit.
34
Társult kisebbségi önkormányzati testület
60/G. § (1) Az ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek társult
kisebbségi önkormányzati testületet alakíthatnak.
(2)	Társult kisebbségi önkormányzati testület alakítása esetén a kisebbségi önkormányzatok
részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, és közösen működtetik az
intézményeiket.
(3)	A társult kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit az érintett helyi
önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület
működési feltételeinek biztosítására egyebekben e törvény 27. §-át kell alkalmazni azzal,
hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.
(4)	A társult kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja
megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó kisebbségi önkormányzatok felsorolását. A társult
kisebbségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult
kisebbségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő kisebbségi
önkormányzat elnökének vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.
X.	Fejezet
A kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
60/H. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellátja a kisebbségi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati
döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.
(2)	Az országos önkormányzat (1) bekezdés szerinti törvényességi ellenőrzését az
önkormányzat székhelye szerinti közigazgatási hivatal vezetője látja el.
60/I. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva
vizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzat
a)	szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,
b)	bármely határozata, ideértve a kisebbségi önkormányzat testületének, elnökének,
bizottságának határozatait is.
(2)	Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a kisebbségi önkormányzati döntésekre, amelyek
alapján helye van
a)	munkaügyi vitának (köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó
vitának),
b)	külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak.
(3)	A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre a (2) bekezdésben
felsorolt ügyekre is kiterjed a (1) bekezdés a) pontja szerinti körben, továbbá a (2) bekezdés a)
pontja szerinti ügyekben, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést
tartalmaz.
(4)	A közigazgatási hivatal vezetője a feladat- és hatáskörében a kisebbségi önkormányzat
kérésére szakmai segítséget nyújt.
60/J. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő
kitűzésével - felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a
felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján
tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.
(2)	Ha a megadott határidőn belül nem történt intézkedés, vagy az érintett a felhívásban
foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:
a)	a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát,
b)	a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását a törvénysértés megszüntetésére,
35
c)	a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.
(3)	A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott
határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának - a
29.	§ (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya,
de a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a
közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését -
az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól.
(4)	A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzése során törvényességi
ellenőrzési tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat
lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.
XI.	Fejezet
A kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
60/K. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:
a)	a kisebbségi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a
kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi
eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait,
b)	a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és
kötelezettségeit.
(2)	Az Országgyűlés a Kormány javaslatára feloszlatja azt a kisebbségi önkormányzati
testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.
60/L. § A köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki meghatározott kisebbségi
önkormányzati feladatok ellátásának irányítására - az új kisebbségi önkormányzati testület
megválasztásáig, illetve ennek meghiúsulásáig terjedő időre -, ha az Országgyűlés a
kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatta.
60/M. § A Kormány:
a)	kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő
kisebbségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,
b)	a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetője útján biztosítja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,
c)	javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő
kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására,
d)	rendeletben határozza meg a kisebbségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat
képesítési előírásait,
e)	dönt az államigazgatási szerv és a kisebbségi önkormányzat között keletkezett -
jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.
60/N. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
a)	kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi
önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés
benyújtását,
b)	közreműködik a kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét érintő
jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében.
60/O. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a)	rendeletben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények
működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési
előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését,
36
b)	az a) pontban meghatározott ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a kisebbségi
önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti,
hogy a kisebbségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait,
törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet,
c)	a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a
kisebbségi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújt, illetőleg nyújthat.”
56.	§
A Nekt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni
arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e
kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre
vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az
eljárás során az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
57.	§
A Nekt. 63. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra
megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre,
polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat.
(2)	A költségvetési törvényben az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására
megállapított előirányzatok évközi módosítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik.”
58.	§
A Nekt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámolókészítésének,
könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok
költségvetési szervei belső ellenőrzésének rendjét,
b)	a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos
támogatások (általános működési támogatás és feladatalapú támogatás)
feltételrendszerét és elszámolásának rendjét.”
37
59.	§
A Nekt. a következő új 65-67. §-okkal egészül ki:
„65. § A bármely módon megszűnő kisebbségi önkormányzat jogutóda az újonnan választott,
megalakult kisebbségi önkormányzat. A megszűnő kisebbségi önkormányzat a megszűnés
napjával könyveit lezárja, és a rá vonatkozó rész tekintetében a költségvetés alapján
gazdálkodó szervek éves beszámolójával azonos tartalmú költségvetési beszámolót készít.
66.	§ Az e törvény alapján indított perben [24/D. §, 29. §, 30/P. §, 60/E. §, 60/I. §, 60/J. §] a
polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
67.	§ Az e törvény 30/D. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:
„Én...............(név) mint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti
..............(kisebbség megjelölése) kisebbségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői
tisztségem ellátása során kisebbségi közösségemhez hű leszek, az Alkotmányt és a
jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim
akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ......... kisebbség
(kisebbség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és
fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy
segéljen!”
III.	Fejezet
Egyéb módosuló törvényi rendelkezések
60.	§
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV.
törvény (a továbbiakban: Övjt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy kislistás vagy egy
egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, továbbá egy fővárosi listás vagy megyei
listás, továbbá egy polgármesteri, valamint egy főpolgármesteri jelölést.”
61. §
Az Övjt. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A független vagy a kisebbségi szervezet által állított kislistás, egyéni választókerületi,
kompenzációs listás, valamint polgármesterjelölt - ha akár ugyanazon településen, akár más
településen a kisebbségi választói névjegyzékben szerepel - vállalhatja valamely, a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti nemzeti vagy etnikai kisebbség
képviseletét.”
38
62. §
Az Övjt. 54/A. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„n) kisebbségi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan
társadalmi szervezet - ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
szerint bejegyzett szervezetet -, amelynek alapszabályában rögzített célja egy adott nemzeti
vagy etnikai kisebbség képviselete;”
63.	§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának helyébe a
következő rendelkezés lép:
„2. § E törvényt kell alkalmazni:
a)	az országgyűlési képviselők választására,
b)	az Európai Parlament tagjainak választására,
c)	a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d)	a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e)	az országos népszavazásra,
f)	a helyi népszavazásra,
g)	az országos népi kezdeményezésre,
h)	a helyi népi kezdeményezésre továbbá
i)	azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli
[az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].”
64.	§
A Ve. 31. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A helyi választási bizottság:]
„k) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,”
65.	§
A Ve. 33. §-a (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(2) A területi választási bizottság]
„i) kitűzi a területi kisebbségi önkormányzati választást.”
39
66. §
A Ve. 34. §-a (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[(2) Az Országos Választási Bizottság]
„o) kitűzi az országos kisebbségi önkormányzati választást.”
67.	§
A Ve. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben, illetőleg a polgármester-
választáson a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon
fel kell tüntetni.
(2)	A kisebbségi jelölt bejelentésekor a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy szerepel a
kisebbségi választói névjegyzékben. A választási bizottság a jelölt lakóhelye szerint illetékes
helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján ellenőrzi, hogy a jelölt szerepel-e a
kisebbségi választói névjegyzékben.”
68.	§
A Ve. 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás
szavazólapja a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelöltek
hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető
jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét - a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is -,
illetőleg a független jelölés tényét. A kisebbségi jelölt nevét a jelölt kérésére, a jelölő
szervezet nevét a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.”
69.	§
A Ve. a következő XII/A. fejezettel (115/B. §-115/N. §) egészül ki:
„XII/A. FEJEZET
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
115/B. §
Az I-X. fejezet - a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1)
és (3) bekezdése, a 45. §, a 72. § (7) bekezdése és a 76. § kivételével -, valamint a 112. § és a
115/A. § rendelkezéseit a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben
foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
40
A választás kitűzése
115/C. §
(1)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 70.
napig kell kitűzni.
(2)	A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást
megelőző 58. napig kell kitűzni.
Szavazókörök
115/D. §
A szavazásra településenként és kisebbségenként önálló, az önkormányzati választásoktól
eltérő szavazókört (szavazóköröket) kell kialakítani.
A választójogosultság nyilvántartása
115/E. §
(1)	Az országos kisebbségi önkormányzat a választást megelőző év december 15. napjáig
kijelöli azokat a településeket, ahol sor kerülhet települési kisebbségi önkormányzati
választásra, és e településekre 3 tagú névjegyzékbizottságot választ.
(2)	Azokra a településekre, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés szerint kijelölt
települések közé, a településen lakóhellyel rendelkező, magát a kisebbséghez tartozónak valló
legalább 10 polgár a választás évének január 5. napjáig kezdeményezheti az országos
kisebbségi önkormányzatnál a névjegyzékbizottság megválasztását. Ebben az esetben az
országos kisebbségi önkormányzat a választás évének január 15. napjáig választja meg a
névjegyzékbizottságot.
(3)	A névjegyzékbizottságnak az adott településen lakóhellyel rendelkező polgár lehet a
tagja. A névjegyzékbizottság tagjának javasolt személynek nyilatkozatot kell tennie, hogy az
adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát és a megbízatást elvállalja. A
nyilatkozat egyebekben a 11. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(4)	A névjegyzékbizottság tagjaira javaslatot tehetnek
a)	az országos kisebbségi önkormányzat tagjai,
b)	a területi kisebbségi önkormányzat tagjai,
c)	a települési kisebbségi önkormányzat tagjai,
d)	a névjegyzékbizottság megválasztására irányuló kezdeményezést benyújtó polgárok.
(5)	Ha a kisebbségnek nincs országos kisebbségi önkormányzata, a névjegyzékbizottságot
a)	a területi kisebbségi önkormányzat,
b)	a területi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkező megyében a települési kisebbségi
önkormányzat,
c)	a települési kisebbségi önkormányzattal nem rendelkező településekre a helyi választási
bizottság
választja meg, s a kezdeményezést is az a)-c) pont szerint illetékes szervhez kell benyújtani. A
c)	pont alapján benyújtott, a névjegyzékbizottság megválasztására irányuló
kezdeményezésnek tartalmaznia kell a névjegyzékbizottság tagjának jelölt legalább három
polgár (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát.
(6)	A névjegyzékbizottság tagjai a helyi választási bizottság elnöke előtt esküt tesznek. Az
eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
41
(7)	Ha az országos kisebbségi önkormányzat vagy az (5) bekezdés alapján a
névjegyzékbizottság megválasztására jogosult egyéb szerv a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, a választás évének január 31. napjáig a
névjegyzékbizottság megválasztására irányuló kezdeményezést benyújtó bármely polgár
kifogást nyújthat be az Országos Választási Bizottsághoz. Ha az Országos Választási
Bizottság a kifogást alaposnak találja, a névjegyzékbizottságot megválasztja.
115/F. §
(1)	A névjegyzékbizottság a választás évének január 31. napjáig hirdetményben tájékoztatja a
település lakóit a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról
és a névjegyzékbizottság összetételéről.
(2)	A kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a választás évének
február 1. és május 15. napja között a névjegyzékbizottságnál lehet személyesen benyújtani.
(3)	A kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 10. melléklet szerinti
nyomtatványon lehet benyújtani. A nyomtatvány magyar nyelven és a kisebbség nyelvén
készül.
(4)	A kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a polgár
a)	családi és utónevét,
b)	lakóhelyét,
c)	személyi azonosítóját,
d)	nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak vallja
magát, továbbá
e)	aláírását.
(5)	A polgár kisebbségi kötődésének megítélésére alkalmas szempontok a következők:
a)	a kisebbség nyelvének ismerete,
b)	a kisebbség kultúrájának, hagyományainak ismerete,
c)	tagság a kisebbség társadalmi szervezetében,
d)	a kisebbség társadalmi szervezetében betöltött választott tisztség,
e)	tagság a kisebbség önkormányzatában,
f)	a kisebbség érdekében végzett társadalmi tevékenység,
g)	a kisebbség tagjaként való ismertség a településen,
h)	a kisebbség érdekében végzett egyéb, a kisebbséggel kapcsolatba hozható tevékenység.
(6)	A névjegyzékbizottság a kérelem átvételéről igazolást ad ki.
115/G. §
(1)	A névjegyzékbizottság a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül egyszerű
többséggel hozott határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói névjegyzékbe vételéről.
Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2)	Nem lehet megtagadni a kérelmező kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételét, ha a
kérelem tartalmazza a 115/F. § (4) bekezdésében foglalt adatokat. A névjegyzékbizottság
döntése meghozatala során a 115/F. § (5) bekezdésben meghatározott, a polgár kisebbségi
kötődésének megítélésére alkalmas nyilatkozatát figyelembe veszi.
(3)	Meg kell tagadni a kérelmező kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételét, ha a
kérelem elkésett, nem tartalmazza a 115/F. § (4) bekezdésében foglalt adatokat. A
névjegyzékbizottság döntése meghozatala során a 115/F. § (5) bekezdésben meghatározott, a
polgár kisebbségi kötődésének megítélésére alkalmas nyilatkozatát figyelembe veszi.
(4)	A névjegyzékbizottság a döntéstől számított 3 napon belül írásban értesíti a kérelmezőt a
kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételének ügyében hozott határozatáról. A
42
kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén
tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy választójogát a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi. A
kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a
kisebbségi választói névjegyzékbe vétel megtagadásának indokát és annak bizonyítékait,
valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is.
(5)	A kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben a
kézbesítést követő 3 napon belül a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz,
Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani. A bíróság
egyesbíróként jár el. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, a kérelmezőt felveszi a
kisebbségi választói névjegyzékbe, egyébként a kifogást elutasítja. A bíróság döntéséről
értesíti a névjegyzékbizottságot és a kérelmezőt.
(6)	A névjegyzékbizottság tagját kérelmére automatikusan fel kell venni a kisebbségi
választói névjegyzékbe.
115/H. §
(1)	A névjegyzékbizottság a választás évének június 10. napjáig átadja a helyi választási
iroda vezetője részére a település kisebbségi választói névjegyzékét. A kisebbségi választói
névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője vezeti tovább.
(2)	A helyi választási iroda vezetője a kisebbségi választói névjegyzékben szereplő polgárok
választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem
rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján az átvételétől számított 8 napon belül
ellenőrzi. A választójog ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a
választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.
(3)	A helyi választási iroda vezetője törli a kisebbségi választói névjegyzékből azt, aki a
településen nem rendelkezik választójoggal, és erről írásban haladéktalanul értesíti az érintett
polgárt. A kisebbségi választói névjegyzékből való törlése ellen az erről szóló értesítés
kézhezvételét követő három napon belül a 82. § szerint nyújthat be kifogást az érintett polgár.
(4)	A választópolgárt a szavazás helyéről, idejéről és módjáról - a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választására szóló értesítő megküldésével egyidejűleg - a helyi
választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatja.
(5)	Ha a választópolgár a lakóhelyét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, a korábbi
lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője arról is tájékoztatja az új lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetőjét, ha a választópolgár a kisebbségi választói
névjegyzékben szerepelt, feltéve, hogy az új lakcím szerinti településen sor került kisebbségi
választás kitűzésére. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője az ilyen
választópolgárt felveszi a kisebbségi választói névjegyzékbe.
(6)	A kisebbségi választói névjegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből töröltek.
(7)	A kisebbségi választói névjegyzék - az abban szereplő választópolgárok száma
kivételével - nem nyilvános, abba csak
a)	a névjegyzékbizottság a kisebbségi választói névjegyzék összeállítása során,
b)	a választási iroda tagjai a kisebbségi választói névjegyzék továbbvezetése, a
kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,
c)	választási bizottság és választási iroda tagjai az ajánlások ellenőrzése során,
d)	a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a jogorvoslati
eljárásban,
e)	a kisebbségi szavazatszámláló bizottság a szavazás során,
43
f)	az érintett személy a saját adatait illetően
tekinthet be. A kisebbségi választói névjegyzékbe történt betekintésről nyilvántartást kell
vezetni.
115/I. §
(1)	A 115/E. §-ban, a 115/F. §-ban és a 115/G. § (1)-(4) bekezdésében foglalt feladatok
végrehajtásának költségeit az országos önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.
(2)	A kisebbségi választói névjegyzékre - a 115/B. §-ban foglalt korlátozásokkal - a
névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Választási szervek
115/J. §
(1)	A kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:
a)	kisebbségi szavazatszámláló bizottság,
b)	helyi választási bizottság,
c)	területi választási bizottság,
d)	Országos Választási Bizottság.
(2)	A kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
a)	helyi választási iroda,
b)	országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c)	területi választási iroda,
d)	Országos Választási Iroda.
(3)	A kisebbségi szavazatszámláló bizottság választott tagjai a 115/E. § (1) bekezdése
szerinti névjegyzékbizottság tagjai, a 22. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat
azonban reájuk is alkalmazni kell. Ha a választott tagok száma kevesebb mint három, vagy a
választott és megbízott tagok száma a szavazás napját megelőző 15. napon együttesen
kevesebb mint öt, akkor a 27. § szerint kell eljárni azzal, hogy a kisebbségi szavazatszámláló
bizottság tagja ebben az esetben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán választójoggal rendelkező személy lehet.
(4)	A kisebbségi jelölő szervezetek és a független kisebbségi jelöltek megbízottai a helyi
választási bizottság ülésein saját kisebbségükkel kapcsolatos döntések meghozatalában teljes
jogkörrel, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehetnek részt. A tanácskozási
joggal rendelkező tagokat a bizottság határozatképességének megállapításakor nem kell
figyelembe venni.
(5)	A területi választási bizottságba és az Országos Választási Bizottságba csak az országos
kisebbségi önkormányzat bízhat meg tagot, aki a bizottság munkájában a saját kisebbségével
kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogkörrel, egyéb kérdések megtárgyalásán
tanácskozási joggal vehet részt. A tanácskozási joggal rendelkező tagokat a bizottság
határozatképességének megállapításakor nem kell figyelembe venni.
44
Ajánlás
115/K. §
(1)	A helyi választási iroda a kisebbségi értesítővel együtt juttatja el a választópolgárok
részére az ajánlószelvényeket.
(2)	Az ajánlószelvényre az ajánló választópolgár rávezeti a kisebbség megjelölését is.
115/L. §
(1)	A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelöltet legkésőbb a
szavazást megelőző 30. napon kell bejelenteni.
(2)	A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a listát
legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni a területi, illetőleg az Országos
Választási Bizottságnál.
(3)	A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy korábban volt-e más kisebbség kisebbségi
önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.
(4)	A jelölt választójogát a választási bizottság a jelölt lakóhelye szerint illetékes helyi
választási iroda vezetőjének megkeresése útján ellenőrzi, aki tájékoztatja a választási
bizottságot, hogy a jelöltként bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói
névjegyzékben.
Szavazás
115/M. §
(1)	Kisebbségenként és választástípusonként külön szavazólapot kell készíteni.
(2)	A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség
megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási bizottság által kisorsolt
sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a
szavazásra szolgáló kört, a jelölő szervezet nevét - a jelölő szervezet kérésére annak
rövidítését is -, illetőleg a független jelölés tényét, valamint a szavazás módjára vonatkozó
tájékoztatást.
(3)	A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a
kisebbség megnevezését; a listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos
Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt
nevét a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó
tájékoztatást.
(4)	A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell
elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő
szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.
(5)	Közös jelölt, illetőleg közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet
nevét fel kell tüntetni.
(6)	A kisebbségi szavazatszámláló bizottság a kisebbségi választói névjegyzékbe nem vehet
fel választópolgárt.
45
A szavazatok összesítése
115/N. §
(1)	A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a kisebbségi
szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a területi választási bizottság állapítja
meg a szavazást követő három napon belül.
(2)	Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a
szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság
állapítja meg a szavazást követő három napon belül.”
70.	§
(1)	A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a
területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás
jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-
/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a
fővárosi/megyei listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési
kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos kisebbségi
önkormányzati jelölés,”
(2)	A Ve. 149. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„kisebbségi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan
társadalmi szervezet - ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
szerint bejegyzett szervezetet -, amelynek alapszabályában rögzített célja egy adott nemzeti
vagy etnikai kisebbség képviselete,”
71.	§
(1)	Az Öt. 9. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat
testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint
társulására ruházhatja.”
(2)	Az Öt. 12. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a
jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.”
(3)	Az Öt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell
választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a
képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
46
(2)	A bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a
feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi
szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.”
(4)	Az Öt. 38. §-nak (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben
meghatározott feladatokat.”
(5)	Az Öt. 70. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megyei önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak
érvényesítését.”
72.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 124. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg
települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei
(fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a megyei (fővárosi) kisebbségi önkormányzatok
képviselő-testületei választják meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi
területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok
képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest
megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és
a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a megyei
(fővárosi) kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.”
73.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő új 63/A. §-sal egészül
ki:
„63/A. § A 63. § (3) bekezdése szerinti módon kell folyósítani a kisebbségi
önkormányzatokat megillető működési támogatást és a normatív állami hozzájárulásokat is.”
(2)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az állami, helyi önkormányzati
vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati
rendelet alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány
létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó
kötelezettségét.”
74.	§
(1)	A Nekt. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
47
(2)	A Ve. 1. melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép, a Ve. 8. melléklete helyébe e
törvény 3. melléklete lép, egyidejűleg a Ve. az e törvény 4. mellékletét képező 8/A.
melléklettel, valamint az e törvény 5. mellékletét képező 11. melléklettel egészül ki.
75.	§
Ahol a jogszabály „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalmat használ, ott értelemszerűen
„települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat”
fogalmat kell érteni.
76.	§
(1)	E törvény 2005. január 1-én lép hatályba.
(2)	E törvény 1-26. §-át első alkalommal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
2006. évi választásával egy napon tartott kisebbségi önkormányzati választásokon és az azt
megelőző választási eljárás során kell alkalmazni.
(3)	Az országos önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére
vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokat
követően kell alkalmazni.
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Nekt. preambulumának negyedik bekezdéséből a „magyar állampolgárságú”, a
hetedik bekezdéséből a „mint magyar állampolgároknak” szövegrésze, az 1. § (2)
bekezdéséből a „tagjai magyar állampolgárok” szövegrésze, a 2. §-a, a 32-34. §-a, az
V. fejezete (40., 41. §-a és címe), a 45. § (2) bekezdése, az 56. § második mondata, az
59. § (5) bekezdése, a 61. § (3) és (4) bekezdése, a 62. § (2) és (3) bekezdése, a 63. §
(3), (4) és (6) bekezdése;
b)	az Öt. 12. § (7) bekezdése, a 98. § (2) bekezdés a) pontjában, (3) és (4) bekezdésének
bevezető szövegében, valamint 99. § (3) bekezdésében a „helyi kisebbségi”
szövegrész;
c)	az Öt. X/A. fejezete (102/A-102/F. §-ai);
d)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény;
e)	a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi
LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 34-37. §-a, 39. §-a, 40. §-
ának (2)-(5) bekezdése, 43. §-a és 47. §-a;
f)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994.
évi LXIII. törvény 56. és 64. §-a;
g)	a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
37. §-a;
h)	a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi
CIV. törvény 85. §-a;
i)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV.
törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
szóló 1999. évi LXV. törvény 1-4. §-a;
j) az Övjt. 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata; XI. fejezete (48-50/C. §-a);
54/A. §-ának l) pontjából az „a helyi kisebbségi önkormányzat tagja” szövegrész;
54/A. §-ának m) és p) pontja; 54/A. §-ának x) pontjából a „valamint a helyi kisebbségi
önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 57. §-ának e) pontja; 59. §-ának (2)
bekezdése; 63. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;
48
k) a Ve. XII. fejezetének címéből a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok
tagjainak” szövegrész; 100. §-ából a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok
tagjainak” szövegrész; 101. §-ának c) pontjából a „ , valamint a helyi kisebbségi
önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 109. §-a; a 110. § (1) bekezdésének
a)-c) pontjából az „ , a helyi kisebbségi önkormányzati” szövegrész, valamint (3)
bekezdése; 112. §-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az „és a helyi kisebbségi
önkormányzati” szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő „A helyi kisebbségi
önkormányzati választás kitűzése” alcím; 115. §-ának (3) bekezdése; 149. §-a h)
pontjából a „helyi” szövegrész; 163. §-a, 164. §-a és 166. §-a.
(5)	Az 59/A. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári év december 31-ig kell
végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.
77.	§
Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Nekt.-nek a módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
49
1.	melléklet a 2004. évi.... törvényhez
„1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országos önkormányzati képviselő (elnök,
elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára
A nyilatkozatot adó személye
1.	A nyilatkozatot adó:
a)	országos önkormányzati képviselő, elnök, elnökhelyettes (a továbbiakban együtt: képviselő)
b)	a képviselővel közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs (a továbbiakban: házastárs/élettárs)
c)	a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2.	A képviselő neve:...............................................................................................................
3.	A házastárs/élettárs neve:........................................................................................................
4.	A gyermek neve:................................................................................................................
A)	Rész
VAGYONNYILATKOZAT
I.	Ingatlanok
1.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):.............................................
b)	Az ingatlan területnagysága:.........................................................................................................
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):......................................................
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):.......................
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):.............................................................................
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:......................................................................
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):.........................................................................
2.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):.............................................
b)	Az ingatlan területnagysága:.........................................................................................................
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):.....................................................
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):.......................
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):.............................................................................
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:......................................................................
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):.........................................................................
3.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):.............................................
b)	Az ingatlan területnagysága:.........................................................................................................
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):.....................................................
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):......................................................
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:..............................................
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):..................................................
50
4.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):.............................................
sb) Az ingatlan területnagysága:.........................................................................................................
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):......................................................
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):.......................
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):.............................................................................
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:......................................................................
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):.........................................................................
II.	Nagy értékű ingóságok
1.	Gépjárművek:
a)	személygépkocsi:...........................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
b)	tehergépjármű, autóbusz:..............................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
c)	motorkerékpár:..............................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................típus
2.	Vízi vagy légi jármű:
a)	jellege:....................................................................................................................................
típusa:.....................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
b)	jellege:....................................................................................................................................
típusa:.....................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
3.	Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a)	egyedi alkotások:.....................................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................................................
b)	gyűjtemény:.............................................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................................................
4.	Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét
meghaladó értékű ingóság:
a)	megnevezés:.........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
b)	megnevezés:.........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
c)	megnevezés:.........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
d)	megnevezés:.........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
51
e)	megnevezés:.........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:.........................................................................................................
5.	Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű
biztosítás stb.):
megnevezés:.............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:......................................................................................................
megnevezés:.............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:......................................................................................................
megnevezés:.............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:......................................................................................................
megnevezés:.............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:......................................................................................................
megnevezés:.............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:......................................................................................................
6.	Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:.........................................................................Ft
7.	A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:...........................Ft
8.	Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés
vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a)	pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:.............................................................................................................................
devizában (forintértéken):....................................................................................................
b)	más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:....................................................Ft
9.	Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi
összegét meghaladja:
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
III.	Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel
szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1.	Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):.............................................................forint
2.	Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):...................................................forint
3.	Magánszemélyekkel szembeni tartozás:........................................................................forint
IV.	Egyéb közlendők
52
B)	Rész
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)
1.	Foglalkozása:.................................................................................................................
Munkahelye:......................................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:.......................................Ft
2.	Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme
származik:
a)	A tevékenység megnevezése:...........................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):..............
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
a)	A tevékenység megnevezése:...........................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):..............
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
a)	A tevékenység megnevezése:...........................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):............
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
C)	Rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1.	Gazdasági társaság neve:..................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:.............................................................................
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.)
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..............................................
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.........................................................
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................
II.
1.	Gazdasági társaság neve:..................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:.............................................................................
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.)
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..............................................
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.........................................................
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:.........................................................
53
III.
1.	Gazdasági társaság neve:........................................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:....................................................................................................
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):......................
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:...................................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:..............................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:..................................................................................
IV.
1.	Gazdasági társaság neve:.........................................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:....................................................................................................
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):.....................
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:..................................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:.............................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:.................................................................................
V.
1.	Gazdasági társaság neve:..........................................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:.....................................................................................................
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):......................
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:...................................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:..............................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:.................................................................................”
54
2. melléklet a 2004. évi.......törvényhez
„1. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
A választási szervek tagjai által tett eskü szövege
"En ...................................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a
választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit
megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat a Magyar Köztársaság javára, legjobb
tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!"
A kisebbségi névjegyzékbizottság tagjai által tett eskü szövege
"En......................................................................esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat
a Magyar Köztársaság javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!"”
55
3. melléklet a 2004. évi.......törvényhez
„8. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
(A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
(a település neve)
....................kisebbségi önkormányzati képviselők választása
........(év)..................... (hónap)............(nap)
Érvényesen szavazni legfeljebb 5 jelöltre lehet!
1.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
2.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
3.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
4.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
5.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
6.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
7.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
8.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
9.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
10.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
11.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
12.	O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
X. O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet,
például: ®; ®.
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni
annak rövidítését is.
A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt
kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.)”
56
4. melléklet a 2004. évi.......törvényhez
„8/A. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
(A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Fővárosi/...........megyei/Országos..................kisebbségi önkormányzati képviselők
választása
Érvényesen szavazni csak 1 listára lehet!
1. O (jelölő szervezet neve)	2. O (jelölő szervezet neve)	3. O (jelölő szervezet neve)	X. O (jelölő szervezet neve)
			
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
A listára szavazni a lista feletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ®;
®.
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni
annak rövidítését is.
A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt
kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.)”
57
5.	melléklet a 2004. évi.......törvényhez
„11. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
Kisebbségi választói névjegyzékbe vétel iránti kérelem*
Családi név:	DD
□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□
Utónév:	□□□□□□□□□□□□□□□□□
□□□□□□□□□□□□□□□□□
Születési családi név: DD
DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Születési utónév: DDDDDDDDDDDDDDDDD
DDDDDDDDDDDDDDDDD
Személyi azonosító: D-DDDDDD-DDDD
Lakóhely:	DDDDirányítószám
DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDtelepülés
DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDút, utca, tér
stb.
DDDDDDDszám DDDDemelet DDDDaj'
ajtó
Kijelentem, hogy a............................közösség tagja vagyok. Ennek alátámasztására nyilatkozom, hogy a
kisebbség
D	nyelvét ismerem
D	kultúráját, hagyományait ismerem
D	társadalmi szervezetének tagja vagyok
D	társadalmi szervezetében választott tisztséget töltök / töltöttem be
D	önkormányzatának tagja vagyok / voltam
D	érdekében társadalmi tevékenységet végzek
D	tagjaként a településen ismert vagyok
D	érdekében egyéb, a kisebbséggel kapcsolatba hozható tevékenységet végzek
* A kérelem elutasítását a határozatban indokolni kell.
58
Kelt:	Aláírás:
A kérelem magyar nyelven és a kisebbség nyelvén készül.
59
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban:
Nekt.) elfogadása óta immáron több mint egy évtized telt el. A Nekt. elfogadásának
időpontjában többek között azt a jogpolitikai célt hordozta, hogy a formálódó demokratikus
intézményrendszer a kisebbségi önkormányzatokkal kiegészülhessen, s ennek eredményeként
a helyi, valamint az országos szinten megválasztott kisebbségi önkormányzatok működésüket
megkezdhessék.
Az akkori jogalkotói elképzelés a hangsúlyt felismerhetően az említett intézményrendszer
létrehozására helyezte, némileg háttérbe szorítva - nem utolsósorban a gyakorlati
tapasztalatok hiánya miatt is - a működés feltételeinek részletes kimunkálását. Mára, közjogi
és társadalomszociológiai értelemben is megérett a magyar demokrácia arra, hogy a
törvényhozó a nemzeti és etnikai kisebbségeknek mint államalkotó tényezőknek a közjogi
státuszát - az új évezred és az egységesedő Európa kihívásaival összhangban - a tárgykörre
irányadó szabályozás átfogó módosításával korszerűsítse.
A szabályozás módosításának elkerülhetetlenségét sajnos a negatív tapasztalatok is
megerősítik. Mára egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy a kisebbségi önkormányzatok
megalakulása kapcsán a jogi szabályozás tetten érhető hiányosságai súlyos visszaéléseket
tesznek lehetővé. Az intézményesített kisebbségi önkormányzati rendet megkerülve, azt
kiüresítve olyan illegitim tendenciák bukkantak fel, amelyeket a jog eszközével is kezelni
kell. E nemkívánatos jelenségek lényege abban foglalható össze, hogy a választásokon
olyanok vettek részt, illetőleg jutottak önkormányzati pozícióhoz, akiknek semmi közük sincs
az adott kisebbséghez.
A kialakult helyzetmegítélést illetően széles körű egyetértés jött létre a parlamenti pártok
között, amelyet az Országgyűlés 30/2003. (III. 27.) számú határozatának meghozatala is
bizonyít. E határozatában az Országgyűlés - kifejezvén a nemzeti és etnikai kisebbségek
iránti felelősségérzetét és elkötelezettségét - felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja felül a
Nekt.-t, valamint a kisebbségi önkormányzatok választásának anyagi jogi szabályait és a
választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (a továbbiakban: Ve.).
A Javaslat a hivatkozott országgyűlési határozatban foglaltaknak kíván eleget tenni. A
szabályozás korszerűsítése kapcsán a kiemelt prioritások a következőkben összegezhetők:
1.)	A Javaslat abból indul ki, hogy nincs szükség teljesen új alapokról induló szabályozásra,
közjogilag és praktikus szempontokból is kielégítő megoldás a régi szabályozásra alapozott,
átfogó módosító novella benyújtása.
2.)	A Javaslat - figyelemmel a Magyar Köztársaság közelgő uniós csatlakozására is -
megszünteti azt az indokolatlan kötöttséget, hogy a kisebbségi joganyag csak a magyar
állampolgárokra terjed ki. Ennek megfelelően a vonatkozó jogi szabályozás hatálya a jövőben
kiterjedne mindazon a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar
állampolgárokra, az Európai Unió más tagállamainak állampolgáraira, valamint a Magyar
Köztársaságban letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyekre,
akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat és e személyek közösségeire.
60
3.)	Az Alkotmány legutóbbi 2002. decemberi módosítása, amelyet 2002. évi LXI. törvény
hirdetett ki, növelte a törvényhozó mozgásterét. Az uniós csatlakozással egyidejűleg kikerül
az alaptörvényből ugyanis az az előírás, hogy minden választójoggal rendelkező magyar
állampolgár jogosult részt venni a kisebbségi önkormányzati választásokon. A csatlakozás
időpontjától hatályos szabályozás kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaként
határozza meg a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának lehetőségét.
Az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének gyakorlati érvényesülését elősegítendő, a Javaslat
megteremti annak jogi feltételeit, hogy a kisebbségek önkormányzati választásán valóban
csak azok vegyenek részt, akik tényleges kötődéssel rendelkeznek valamely kisebbség
irányában. Ennek érdekében a Javaslat szerint - az egyéb törvényi feltételek mellett - a
kisebbségi önkormányzati választásokon csak azok a választópolgárok vehetnek részt, akik
szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. A névjegyzékbe ugyanakkor csak az
nyerhet felvételt, aki esetében a névjegyzék bizottság - a kisebbségi kötődés alátámasztására
szolgáló törvényi szempontok mérlegelése alapján - igazoltnak látja az adott kisebbséghez
tartozást. Természetesen a bizottság döntése kapcsán a Javaslat biztosítja a bírói jogorvoslatot.
4.)	A Javaslat szerint a kisebbségi önkormányzati választásokra három szinten (települési,
területi és országos) kerül sor. A választás közvetlen és egyfordulós. A Javaslat meghatározza
a kisebbségi önkormányzatok tagjainak számát és rögzíti, hogy a települési önkormányzatok
választását az ún. kislistás szabályok szerint, míg a területi és az országos kisebbségi
önkormányzatok választását a listás választás szabályai szerint kell lebonyolítani. Az országos
kisebbségi önkormányzat jelöli ki azokat a településeket, ahol kisebbségi önkormányzati
választásra sor kerülhet, egyidejűleg ezekre a településekre háromtagú névjegyzékbizottságot
választ. Azokon a településeken, amelyeket az országos kisebbségi önkormányzat nem jelölt
ki, a településen lakóhellyel rendelkező, magát valamely kisebbséghez tartozónak valló
legalább 10 polgár kezdeményezheti az önkormányzati választás megtartását.
5.)	A települési kisebbségi önkormányzat feladatait a Javaslat az eddiginél bővebben és
pragmatikusabban jeleníti meg, meghatározva a Nekt. szerinti kötelező feladatokat, a helyi
önkormányzat által átruházott feladatokat, illetve a más kisebbségi önkormányzattól
átvállalható feladatokat.
6.)	A Javaslat - a már több éve választott és működő fővárosi kisebbségi önkormányzat
analógiájára - törvényi szinten intézményesíti a területi szintű kisebbségi önkormányzatokat,
meghatározva egyúttal sajátos feladatköreiket is, továbbá - az elmúlt évek közéleti és
jogalkalmazói tapasztalatait, illetőleg konstruktív javaslatait összegezve - jelentős újításokkal
egészíti ki a Nekt.-t az országos kisebbségi önkormányzat működése tekintetében.
7.)	A Javaslat a jelenleginél lényegesen áttekinthetőbb rendszerben szabályozza az országos
kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási tevékenyégét. Meghatározza a gazdálkodó
tevékenység gyakorlásának szigorú törvényi korlátait, a tartozásokért való helytállás rendjét,
az önkormányzati vagyon összetételét, a gazdálkodás biztonságáért és jogszerűségéért való
felelősség rendjét, a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott intézmények körét.
8.)	A Javaslat - jelentős hiányt pótolva - szabályozza az országos kisebbségi önkormányzatok
működésének törvényességi ellenőrzését. Ennek következtében a jövőben teljes körűen
megvalósulna a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, amelyet a székhely
szerint illetékes fővárosi (megyei) közigazgatási hivatalok vezetői látnak el.
61
9.) A Javaslat a Nekt. oktatási autonómiájára vonatkozó rendelkezései mellé beilleszti a
kisebbségeket illető kulturális önigazgatási rendszer alapvető intézményeit. Ilyenformán a
Javaslat a kisebbségek kulturális önigazgatását érintően alapvető rendező elvként fogalmazza
meg, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult kisebbségi kulturális intézmény létesítésére,
fenntartására, illetőleg közművelődési feladat ellátásának átvételére. Az országos kisebbségi
önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni a
kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az érintett kisebbség kulturális igényeit
kielégítő intézmény fenntartói jogát a kérelmet előterjesztő országos kisebbségi
önkormányzatnak.
62
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	fejezet
Kisebbségi önkormányzati képviselők választása
Az 1. §-hoz
A Javaslat - a Nekt.-t módosító szabályozással összhangban - települési szintű, területi szintű
és országos szintű önkormányzatok létrehozását teszi lehetővé. A települési önkormányzatok
körébe a települések kisebbségi önkormányzatai mellett a fővárosi kerületek kisebbségi
önkormányzatai, a területi kisebbségi önkormányzatok körébe a megyei és a fővárosi
kisebbségi önkormányzat tartoznak.
A 2. §-hoz
Az Alkotmány 2002. decemberében történő módosítása következtében az Alkotmány 70. §
(1)	bekezdéséből 2004. május 1-i hatállyal kikerül a nemzeti és etnikai kisebbségek
önkormányzatainak választására vonatkozó, minden állampolgárt megillető választójog, ezért
a nemzeti és etnikai kisebbségek választásán a választójogosultság feltételeit a kisebbségi
önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben kell meghatározni.
A Javaslat egységes szabályozást tartalmaz az aktív és a passzív választójog tekintetében. E
szerint a választójog egyik feltétele a Nekt.-ben meghatározott valamely nemzeti és etnikai
kisebbséghez tartozás. A választójog gyakorlásához szükséges, hogy a választópolgár a
nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozását kinyilvánítsa.
Másik feltétel, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán azok vehessenek
részt, akik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal
rendelkeznek.
A harmadik feltétel az, hogy a választópolgár szerepeljen a kisebbségi választói
névjegyzéken. Ez lehetővé teszi, hogy csak olyan személyek vegyenek részt a választáson,
akik valóban választójoggal rendelkeznek.
A 3. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy mind az aktív, mind a passzív választójog gyakorlása a kisebbségi
választópolgár szabad elhatározásán alapul, így lehetőséget teremt a választáshoz való jog
feltétlen érvényesíthetőségére, de nem jelent jogi kötelezettséget a szavazásra.
Az aktív és passzív választójog gyakorlása szempontjából jelentős különbség, hogy míg az
aktív választójog a lakóhelyhez kötött, addig a passzív választójog tekintetében ilyen
korlátozás nincs. A törvény ezzel lehetővé teszi, hogy a kisebbségi választópolgárok olyan
személyeket választhassanak kisebbségi önkormányzati képviselőjükké, aki véleményük
szerint a legalkalmasabb a feladat ellátására.
A 4. §-hoz
A kisebbségi önkormányzati képviselők választása négyévenként, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek általános választásának napján kerül megtartásra. A kisebbségi
63
önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) megbízatása a szavazás napján, a
választás eredményével keletkezik, illetőleg a következő választás napjával szűnik meg. E
szabályozás az önkormányzat működésének folyamatosságát hivatott biztosítani.
A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása
Az 5. §-hoz
A Javaslat azon településeken teszi lehetővé kisebbségi önkormányzati választás megtartását,
ahol az adott nemzeti és etnikai kisebbség jelen van. A Javaslat ilyennek tekinti azokat a
településeket, ahol kisebbségi névjegyzékbizottság működik.
E § által meghatározott településeken ugyan lehetséges kisebbségi önkormányzati választás
megtartása, de a különböző szintű választás kitűzéséhez a Javaslat további feltételeket kíván
meg (6. §, 14. §, 23. §).
A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a település egésze egy
választókerületet képez.
A 6. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek településszintű képviseletére akkor van csak szükség, ha az
adott településen megfelelő számú kisebbség él. Ennek megfelelően a Javaslat csak akkor
engedi a választás megtartását, ha a kisebbségi választói névjegyzékbe vett választópolgárok
száma alapján bizonyított a kisebbség jelenléte a településen.
A 7. §-hoz
A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének száma 5 fő. Ez a szám elegendő
ahhoz, hogy a testület működőképes legyen és a helyi érdekviszonyok abban
tükröződhessenek, továbbá biztosítja azt is, hogy a testület hatékonyan működhessen.
A 8. §-hoz
A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelölt lehet független vagy
jelölő szervezet jelöltje. Jelölő szervezet lehet - a párt kivételével - minden társadalmi
szervezet.
Az országgyűlési és az önkormányzati választásokhoz hasonlóan - a kisebbségi
választópolgárok érdekeinek hatékonyabb megvalósítása céljából - a Javaslat lehetővé teszi
közös jelölt állítását.
A jelöltség elnyeréséhez az szükséges, hogy a kisebbségi választópolgárok közül legalább
öten ajánlásukkal támogassák a jelöltet. Ez biztosítja annak lehetőségét, hogy minimális
számú kisebbségi választópolgár (30 fő) esetén is mindenképp legyen lehetőség arra, hogy az
ajánlásokat a jelöltek megszerezzék, és így - mert a választást csak akkor lehet megtartani, ha
legalább 5 jelölt van - a képviselő-testület minden helye betölthető legyen.
64
A 9. §-hoz
A települési kisebbségi önkormányzat választásánál az úgynevezett kislistás szabályok
kerülnek alkalmazásra, amelyben minden választópolgár annyi szavazattal rendelkezik,
amennyi a megválasztható képviselők száma.
A 10-12. §-hoz
A választás eredményes, ha öt vagy annál több jelölt kap érvényes szavazatot. Ha ennél
kevesebb, a választás eredménytelen.
Szavazategyenlőség esetén a mandátumhoz jutó jelölt sorsolással kerül kiválasztásra.
Mivel a szavazatot nem kapott jelöltet egyik kisebbségi választópolgár sem támogatta, a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy ez a jelölt nem szerezhet mandátumot.
A települési kisebbségi önkormányzat képviselője mandátumának megszűnése esetén - az 5.
§-sal összhangban - nincs lehetőség időközi választás megtartására, hanem a választáson a
szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt szerzi meg a mandátumot. Ha nincs ilyen
jelölt, vagy a soron következő jelölt nem kapott egy szavazatot sem, a mandátum betöltetlen
marad, ám a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tovább működhet a
Nekt.-ben meghatározott létszámig.
A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása
A 13.§-hoz
A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása a megyéken, illetőleg a fővároson
belül azokon a településeken, illetőleg fővárosi kerületekben lehetséges, ahol a névjegyzékben
legalább egy választópolgár szerepel. Ezek a települések egy választókerületet alkotnak.
A 14. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek területi szintű képviseletére akkor van csak szükség, ha az
adott megyében vagy a fővárosban megfelelő számú kisebbség él. Ennek megfelelően a
Javaslat csak akkor engedi a választás megtartását, ha a megye, illetőleg a főváros összes, a 2.
§-ban meghatározott feltételeknek megfelelő településéből, illetőleg fővárosi kerületéből
legalább öt településen települési kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki.
A 15. §-hoz
A területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének száma 9 fő. Ez a szám elegendő
ahhoz, hogy a testület működőképes legyen és a megyei, illetőleg a fővárosi érdekviszonyok
abban tükröződhessenek, továbbá biztosítja azt is, hogy a testület hatékonyan működhessen.
65
A 16. §-hoz
A magyar választási rendszer hagyományainak megfelelően a Javaslat zárt lista állítását teszi
lehetővé.
A területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének választásán a listaállítás feltétele
meghatározott számú települési kisebbségi önkormányzati jelölt állítása az adott megyében,
illetőleg a fővárosban. Minden, a jelölő szervezet által önállóan állított jelölt beszámít a
jelöltek számába, míg a közösen állított jelöltek esetében csak a közös jelöltet állító jelölő
szervezetekre eső jelölthányad.
A Javaslat a színre szín elvét érvényesíti, mikor kimondja, hogy 3 közös települési kisebbségi
önkormányzati jelölt alapján a jelölő szervezetek közös listát állíthatnak.
Elméletileg lehetséges, hogy a jelölő szervezetek listáin nincs annyi jelölt, amennyi a
megválasztható képviselők száma. Ebben az esetben a területi kisebbségi önkormányzati
választást nem lehet megtartani.
A 17. §-hoz
A kisebbségi választópolgár - a magyar választójogi hagyományoknak megfelelően - csak
egy listára szavazhat.
A 18-20. §-hoz
Javaslat - az arányosság érdekében - törekszik arra, hogy a jelölő szervezetek olyan arányban
részesüljenek a mandátumokból, mint amilyen arányban részesültek a szavazatokból. Ezt a
célt szolgálja a mandátumkiosztás módszere és az, hogy mandátumszerzési küszöb nem kerül
alkalmazásra.
A mandátumok kiosztása osztós módszerrel, a magyarországi önkormányzati választások
során és a nemzetközi viszonylatban is gyakran alkalmazott módosított Sainte-Lague formula
segítségével történik.
A listákról az azon szereplő jelöltek a jelölő szervezetek által előzetesen bejelentett
sorrendben szereznek mandátumot.
Ha a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, a mandátumot
a listán soron következő jelölt szerzi meg. A Javaslat célja, hogy betöltetlen mandátum csak a
legvégső esetben jöhessen létre, ezért a Javaslat a listákon szereplő minden lehetséges jelöltet
számba vesz a megszűnt mandátum betöltéséhez.
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők megválasztása
A 21. §-hoz
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők megválasztása szabályainak nagy része
megegyezik a területi kisebbségi önkormányzati képviselők megválasztásának szabályaival,
ezért a Javaslat ez utóbbi szabályok egy részét rendeli alkalmazni az országos kisebbségi
66
önkormányzatok tagjainak megválasztására is. Az ezektől eltérő rendelkezéseket a Javaslat
külön §-okban jeleníti meg.
A 22. §-hoz
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása az országon belül azokon a
településeken, illetőleg fővárosi kerületekben lehetséges, ahol a névjegyzékben legalább egy
választópolgár szerepel. Ezek a települések egy választókerületet alkotnak.
A 23. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek országos szintű képviseletére akkor van csak szükség, ha az
országban megfelelő számú kisebbség él. Ennek megfelelően a Javaslat csak akkor engedi a
választás megtartását, ha az ország összes, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő
településéből legalább hét településen települési kisebbségi önkormányzati választást tűztek
ki.
A 24. §-hoz
Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma differenciált annak
függvényében, hogy az országban lévő települések számához viszonyítva mekkora arányban
került sor települési kisebbségi önkormányzati választás kitűzésére. Ennek következtében az
adott közgyűlés tagságának száma elegendő ahhoz, hogy a testület működőképes legyen és az
országos érdekviszonyok abban tükröződhessenek, továbbá biztosítja azt is, hogy a testület
hatékonyan működhessen.
A 25. §-hoz
Elméletileg lehetséges, hogy a jelölő szervezetek listáin nincs annyi jelölt, amennyi a
megválasztható közgyűlési tagok száma. Ebben az esetben az országos kisebbségi
önkormányzati választást nem lehet megtartani.
A 26. §-hoz
Az egyértelműség kedvéért a Javaslat leszögezi, hogy az egyes rendelkezéseket minden
kisebbség tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
A Javaslat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért olyan definíciókat is használ, amelyek
fogalmi tartományát az értelmező rendelkezések között határozza meg.
II.	fejezet
A Nekt.-t módosító rendelkezések
A 27. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Nekt. preambulumának utolsó mondatát, hangsúlyozva azokat a
nemzetközi kötelezettségvállalásokat, amelyek a Magyar Köztársaságot nemzetközi
kapcsolataiban a nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában szem előtt tart és a belső jogi
67
normák kialakításánál érvényesíteni kíván a jövőben is. A nemzetközi jogi kötelezettségek
alapján kiemelést érdemel itt az 1999. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács
Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye, továbbá az 1999. évi XL.
törvénnyel kihirdetett Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája.
A 28. §-hoz
A Javaslat - figyelemmel a Magyar Köztársaság közelgő uniós csatlakozására is -
megszünteti azt az indokolatlan kötöttséget, hogy a törvény személyi hatálya csak a magyar
állampolgárokra terjed ki. Ennek megfelelően a Nekt. hatálya a jövőben kiterjed mindazon a
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az Európai
Unió tagállamainak más állampolgáraira, valamint a Magyar Köztársaságban letelepedettként,
bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyekre, akik valamely kisebbséghez
tartozónak vallják magukat, és e személyek közösségeire is. A hatály kiterjesztésével - a
kisebbségek részéről felmerült legitim igény alapján - a jövőben a kisebbségi jogok
gyakorlásában jogszerűen vehetnek részt mindazok a kisebbségi közösséghez tartozó
személyek, akik lakóhellyel rendelkeznek, az ország területén életvitelszerűen tartózkodnak és
kisebbségi kötődésüket kinyilvánítják.
A 29. §-hoz
A Javaslat - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvényben megfogalmazott közjogi zsinórmértéket követve - általános tilalmat
fogalmaz meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében. Ez a törvényi
hivatkozás több olyan diszkriminatív bánásmódot nevesít, amely az Alkotmány 70/A. §-ában
csak általános tilalomként, ún. generálklauzulában szerepel. Ilyenformán a nemzeti és etnikai
kisebbségek vonatkozásában is az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként érhető
tetten - többek között - a közvetlen vagy a közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés, a
zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, vagy éppen az ezekre adott utasítás is.
A 30. §-hoz
A Magyar Köztársaság tilalmaz és fenntartás nélkül elítél minden olyan magatartást, amely az
emberek, népek, azok egyes csoportjainak beolvasztására vagy éppen szegregációjára irányul,
illetőleg ezeket eredményezi, és amelyek a jogállami büntetőjog értelmében súlyos bűntettnek
(genocídium, apartheid) minősülnek. Ezért a törvényhozónak - külpolitikai, nemzetközi jogi
kötelezettségvállalásaiból is eredően - pontosítani kell a Nekt.-t a Javaslatban leírtak szerint
oly módon, hogy az etnocídium valamennyi elkövetési magatartása a Nekt. 4. §-ában
meghatározott alapelvi tilalom alá essen.
A 31. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kisebbségi önkormányzati szinteket; biztosítja a nemzeti és etnikai
kisebbségeknek, hogy a jövőben megyei szinten is létrehozzák a kisebbségi önkormányzati
választások alkalmával demokratikusan működő önkormányzataikat.
A kisebbségi önkormányzati választáson való részvétel feltétele - az identitás szabad
vállalásának elvét követve -, hogy a választópolgár szerepeljen a kisebbségi névjegyzékben.
A Javaslat értelmében a választópolgár egy választás alkalmával csak egy kisebbségi
névjegyzékben szerepelhet.
68
Valamely kisebbség képviseletét az a választópolgár-jelölt vállalhatja, vagyis a passzív
választójognak az a feltétele, hogy a jelölt szerepeljen a kisebbségi névjegyzékben, és
szerezze meg a külön törvényben meghatározott számú ajánlást. A Javaslat egyértelműsíti,
hogy a képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.
A 32. §-hoz
A Javaslatban meghatározott módosítások, új jogintézmények definícióit tartalmazzák. Ezt a
törvényalkotói lépést az az igény alapozza meg, hogy a Javaslatban bevezetésre kerülő új
jogintézmények tartalma világosan meghatározott legyen, és ennek alapján a Javaslat hatályba
lépését követően a jogalkotás eszközével hosszú távon biztosítva legyen a Nekt.-hez
kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlat.
A 33. §-hoz
A Javaslat - érintetlenül hagyva a szabad identitásvállalás elvét - megfogalmazza, hogy
törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály az egyes kisebbségi jogok gyakorlását a
jogosult nyilatkozatához kötheti. Ez a megoldás összhangban áll az Európa Tanácsnak a
nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményéhez fűzött magyarázó
megjegyzésekben foglaltakkal.
A 34. §-hoz
A Javaslat - pontosítva a hatályos Nekt.-t - alapelvként rögzíti, hogy kisebbséghez tartozó
állampolgárnak jogában áll, hogy az identitás szabad vállalását is figyelembe véve, valamely
kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával névtelenül megvallhassa.
A 35. §-hoz
Valamely elismert nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás a Javaslat értelmében úgy
is megnyilvánulhat, hogy az érintett természetes személy kérésére a hivatalos okmányt
(ideértve az anyakönyvi okmányokat is) kétnyelvű formában kell kiállítani.
A 36. §-hoz
A Javaslat az egyéni jogok körében pontosítja a hatályos szabályokat, meghatározza, hogy a
kisebbséghez tartozó állampolgárnak jogában áll az anyanyelvű művelődésben és oktatásban
részt venni.
A 37. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a Javaslat kiemelkedő újítása, hogy a területi (megyei és fővárosi)
kisebbségi önkormányzatok létrehozásának anyagi jogi feltételeit is meghatározza,
pontosításra szorult az a kisebbségi közösségeket megillető jog, amely szerint a nemzeti és
etnikai kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak
létre. A Javaslat hatályba lépését követően kisebbségek immár települési, területi és országos
önkormányzatokat alakíthatnak.
69
A 38. §-hoz
A Javaslat - a társadalmi elvárással összhangban - keretjelleggel határozza meg, hogy a
közszolgálati médiában (rádió és televízió) - külön törvény rendelkezései szerint önálló
szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel - biztosítani kell a kisebbségi műsorok
rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését. Ugyanitt bontja ki a Javaslat - a közoktatási
jogszabályokkal megegyező terminológiát használva -, hogy a kisebbségi oktatás
feltételeinek megteremtését a közösség kezdeményezheti: legyen szó akár a kisebbségi óvodai
nevelésről, alap- és középfokú nevelésről és oktatásról, felsőfokú képzésről, akár pedig az
országos kisebbségi önkormányzat által kezdeményezett kiegészítő kisebbségi oktatásról.
A 39. §-hoz
A Javaslat rögzíti a települési kisebbségi önkormányzat, a megyei (fővárosi) kisebbségi
önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat létrehozására irányadó anyagi jogi
szabályokat. Ugyanakkor a Javaslat - gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva és a kisebbségi
érdekérvényesítés egy másik jól bevált csatornáját erősítve - az előzőekhez kapcsolódóan
továbbra is nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy ha az Övjt. szerint létrehozott települési
önkormányzat képviselő-testületében a képviselők több, mint a felét ugyanannak a
kisebbségnek a jelöltjeként választották meg, a képviselő-testület alakuló ülésén - a
megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazatával - dönthessen a települési
önkormányzatnak kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításáról.
A Javaslat a közvetlen demokráciára alapozza a kisebbségi önkormányzatok létrehozását,
ezért kimondja, hogy a kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben
foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre. A kisebbségi
önkormányzatiság garanciális szabályait a Javaslat - lényegi tartalmukat tekintve -
változatlanul hagyja. Ezek szerint egy kisebbség a településen csak egy kisebbségi települési
önkormányzatot, illetve ennek hiányában csak egy települési kisebbségi önkormányzatot
hozhat létre, nem érintve természetesen az érintett kisebbségnek azt a jogát, hogy megyei,
fővárosi és országos kisebbségi önkormányzatot válasszon.
A Javaslatban az eddiginél jóval differenciáltabban kimunkált normák formájában helyet
kaptak a kisebbségi önkormányzat megalakulására, megszűnésére, jogaira és
kötelezettségeire, a képviselő-testület megbízatásának megszűnésére irányadó szabályok is.
Szintén átgondoltabb formában kerül a Javaslat révén a Nekt.-be az a feladat- és hatásköri
lista is, amelyek teljesítésére a települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg a kisebbségi
települési önkormányzat mandátumot kap a törvényhozótól. Külön nevesítést érdemelnek az
új társulási jogok, továbbá a népi ülnökök megválasztását célzó eljárásában kapott szerepe a
kisebbségi önkormányzatoknak.
A települési kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat viszonyrendszerét is
pontosítja a Javaslat. A települési önkormányzat köteles a kisebbségi önkormányzattal
együttműködni, a működéshez szükséges infrastrukturális hozzáférést a kisebbségi
önkormányzatnak - a rendelkezésre álló keretek között - térítés ellenében biztosítani.
A szükségszerű együttműködés egyik külön nevesített eseteként szabályozza a Javaslat, hogy
a helyi közoktatás, a helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív
nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi
70
önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési
kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
A Javaslat kimondja azt is, hogy kisebbségi intézmények vezetőinek felmentésére, illetve a
vezetői megbízás visszavonására - ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a
kinevezési jogot -, továbbá a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi
önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat
egyetértésével kerülhet sor. Kisegítő szabályként - a kisebbségek érdekét maximálisan szem
előtt tartva - a Javaslat értelmében a települési kisebbségi önkormányzat hiányában az
említett kérdésekben az adott kisebbség helyi egyesületének véleményét ki kell kérni.
A hivatkozott jogok figyelmen kívül hagyása esetén a települési kisebbségi önkormányzat
kezdeményezésére a közigazgatási hivatal a szóban forgó döntést soron kívül megvizsgálja, és
indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Hangsúlyos biztosíték a Javaslatban az is, hogy a települési kisebbségi önkormányzat
kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú. Abban az esetben, ha
a közigazgatási hivatal vezetőjének döntésével a kisebbségi önkormányzat nem ért egyet, a
Javaslat biztosítja a közvetlen bírósághoz való fordulás jogát; azonban ilyen esetben a döntés
végrehajtása nem kerül „ex lege” automatikusan felfüggesztésre.
A Javaslat pontos kategóriák szerint osztályozza települési kisebbségi önkormányzat
feladatait: e szerint meghatározhatók kötelező feladatok, valamint önként vállalt feladatok. A
kötelező feladatok alapvetően két nagy csoportba rendeződnek: a települési kisebbségi
önkormányzat saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és
hatáskörök, illetőleg a más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörök
csoportjába.
Ezeken kívül a települési kisebbségi önkormányzat a rendelkezésére álló források keretei
között önként vállalt feladatot láthat el, így például a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi
írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés területén is. A települési
kisebbségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására intézményt -
ideértve az intézményátvételt is -, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi
ezek vezetőit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.
Fontos megszorító szabály a Javaslatban, hogy a települési kisebbségi önkormányzat csak
olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége
nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező
feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
A Javaslat kimerítő felsorolás keretében rendezi azokat a hatásköröket, amelyek gyakorlását a
települési kisebbségi önkormányzat nem ruházhatja át. Az átruházás tilalmát azért indokolt a
törvényalkotónak kimondania, mert az idetartozó kisebbségi önkormányzati döntések
jellegüket tekintve a kisebbségi közösségi élet legfontosabb és legsajátosabb vetületeit
képezik. Éppen ezért „kiüresedne” a kisebbségi önkormányzatiság, ha e tárgykörökben hozott
döntés, és az azzal járó felelősség a megválasztott képviselőtől - a hatáskör-átruházás
aktusával - elszakadna.
A Javaslat a települési kisebbségi önkormányzat működése folyamatosságának fenntartása
érdekében részletezően kitér a képviselő-testületi működés legfontosabb elemeire: alakuló
ülés, eskütétel, jegyzőkönyv minimális tartalma, a jegyzőkönyvezetés szabályai, a
71
jegyzőkönyv és kapcsolódó iratanyagok törvényességi kontrollja, az ülés nyilvánossága, a
határozathozatal formális és tartalmi rendje, feltételei.
A Javaslat szabályozza a települési kisebbségi képviselő jogait és kötelezettségeit, rendezi a
megbízatás megszűnésének esetköreit. A kisebbségi képviselő státuszát érintő jelentős
közjogi változást fogalmaz meg a Javaslat a mandátum megszűnését érintően. Új megszűnési
okként lép hatályba az összeférhetetlenségi helyzet kimondása, továbbá a képviselő-testület
feloszlása, feloszlatása. A képviselői státuszhoz kapcsolódik az a legitim elvárás, hogy a
megválasztását követően a tisztségéhez tapadó törvényes kötelezettségét felelősségteljesen
ellássa. Ennek az elvárásnak biztosítékaként a Javaslat megszűnési okként definiálja azt a
tényállást, amikor a kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a
képviselő-testület ülésén.
A kisebbségi önkormányzat működését, a helyi kisebbségpolitikai döntések előkészítését
hivatott a Javaslatnak az a módosító rendelkezése szolgálni, hogy intézményesíti a kisebbségi
önkormányzati bizottságokat. Ugyancsak az operatív döntéshozatalt és a folyamatos működés
elveit segíti a Javaslat azzal a rendelkezéssel, amely - az önkormányzati elnöki tisztség
mellett - lehetővé teszi a társadalmi megbízatású elnökhelyettes megválasztását a képviselők
sorából.
A Javaslat egyik legfontosabb újdonsága a kisebbségi képviselőkre vonatkozó
összeférhetetlenségi okok szabályozása. A Javaslat - igazodva a kisebbségi önkormányzatok
sajátos rendeltetéséhez - nem veszi át mechanikusan az Öt.-ben szereplő összeférhetetlenségi
okokat, hanem csak azokat a tényállásokat illeszti be a Nekt.-be, amelyek a demokratikus
kisebbségi önkormányzatiság, valamint a kisebbségi önkormányzatok átlátható működésének
fenntartásához elkerülhetetlenek.
A Javaslat magában foglalja a települési kisebbségi önkormányzat elnökének,
elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazására vonatkozó
normákat is.
A Javaslat - a már több éve választott és működő fővárosi kisebbségi önkormányzat
analógiájára - törvényi szinten intézményesíti a területi szintű kisebbségi önkormányzatok
jogintézményét. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a középszintű kisebbségi önkormányzati
szervezetrendszer féloldalassága. A hatályos szabályozás ugyanis lehetőséget biztosított a
fővárosi önkormányzat létrehozására, de nem nyitotta meg az utat általános hatállyal a megyei
szintű kisebbségi önkormányzatok megalakításához. A Javaslat szerinti területi szint
bevezetése az előbb említett féloldalasságot kívánja kiküszöbölni. A Javaslat a felesleges
ismétlések elkerülése érdekében nem részletezi a területi kisebbségi önkormányzatok
működésére, feladataira, hatásköreire vonatkozó szabályokat, hanem kimondja, hogy a területi
kisebbségi önkormányzatoknál a települési kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Meghatározza a speciális szabályokat. A területi
szintű kisebbségi önkormányzat feladatköre - többek között - kiterjed települési (kerületi),
illetőleg megyei (fővárosi) önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi,
középiskolai, szakiskolai ellátását biztosító feladat- és hatáskörök átvételének
kezdeményezésére, a megyei önkormányzati rendeletek véleményezésére.
72
A 40-42. §-hoz
A Javaslat - az elmúlt tíz év közéleti és jogalkalmazói tapasztalatait, illetőleg konstruktív
javaslatait összegezve - jelentős újításokkal egészíti ki a Nekt.-t az országos kisebbségi
önkormányzat működését illetően. Bekerülnek a Nekt.-be az országos kisebbségi
önkormányzat alakuló ülésére irányadó törvényi feltételek, az országos önkormányzat
kizárólagos hatáskörévé válik a kisebbségi utónévre vonatkozó utónévjegyzék meghatározása,
illetve a kisebbségi utónévre vonatkozó megkeresések elintézése.
A Javaslat pontosítást fogalmaz meg az országos kisebbségi önkormányzat létrehozásának
alapfeltételeit illetően is. Rögzíti, hogy ugyanaz a kisebbség csak egy országos önkormányzat
létrehozására jogosult, emellett azonban ex nunc hatállyal - keretjelleggel - biztosítja azt is,
hogy több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot hozzon létre.
Garanciális szempontból indokolttá vált annak rendezése is, hogy az országos kisebbségi
önkormányzatot megillető feladat-, és hatáskörök milyen kisebbségi önkormányzati
intézményekre ruházhatók át. A Javaslat e körben az országos kisebbségi önkormányzat
elnökét, az országos kisebbségi önkormányzat bizottságát, valamint az országos kisebbségi
önkormányzatok társulását nevesíti.
Az országos kisebbségi önkormányzat hivatala kulcsfontosságú szerepet tölt be az
önkormányzat működtetésének biztosítása terén. Erre tekintettel vált szükségessé a
jogállásának legalapvetőbb szabályait a Javaslatban meghatározni. A hivatal, mint önálló
költségvetés szerv az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén is - a Javaslatban
rögzített szigorú feltételek érvényesítése mellett - folytatja működését, gyakorolja a törvényi
kivételként nem nevesített tulajdonosi, fenntartói és intézményműködtetési feladatokat.
(Nevesített kivételek például a Nekt. szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból,
illetőleg közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatok.)
A hivatal csak azt a vagyont köteles a kisebbségi önkormányzat megszűnése okán a
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ideiglenes kezelésébe adni,
amelyek kezelésére a Javaslat kizárólag az (újonnan megalakuló) önkormányzatot jogosítja
fel.
A Közalapítvány az új országos kisebbségi önkormányzatnak - a megalakulását követő 30
napon belül - számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett
vagyontárgyakat és az iratanyagot. A teljes körű keretszabályozás elvét szem előtt tartva a
Javaslat kimondja azt is, hogy a hivatal említett hatásköre az új országos kisebbségi
önkormányzat megalakulástól számított 30 napon belül visszaszáll az országos kisebbségi
önkormányzatra.
A Javaslat kitér az országos kisebbségi önkormányzat tisztségviselőinek, tagjainak a
tiszteletdíját érintő szabályokra; meghatározza azt a törvényi maximumot, amelyben a
tiszteletdíj az egyes kategóriák szerint megállapítható.
A Javaslat az országos kisebbségi önkormányzatot csak olyan kettős feltétel teljesítése mellett
hatalmazza fel vállalkozási tevékenység folytatására, amelynek értelmében az önkormányzat
tartozásaiért fennálló helytállási kötelezettsége nem haladhatja meg a vagyoni
hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása nem veszélyezteti a kisebbségi közügyek ellátását.
73
A Javaslat indokoltnak találta azt a szabályozási igényt is, hogy az országos kisebbségi
önkormányzat gazdálkodási tevékenységét is - a prudens (óvatos, körültekintő, megbízható)
gazdálkodás, az átlátható vagyoni helyzet biztosítása érdekében - rendezze.
Következésképpen keretjelleggel meghatározza a tulajdonképpeni gazdálkodás alapelveit
(hitelfelvétel, hitelfedezet, harmadik személyeknek nyújtható támogatás korlátai, a célhoz
kötött eszközökkel való elszámolás stb.).
Ezt követően kiemelésre kerül, hogy a gazdálkodás biztonságáért az önkormányzat
közgyűlése, a gazdálkodás jogszerűségéért pedig az önkormányzati közgyűlés elnöke tartozik
felelősséggel. A Javaslat az Állami Számvevőszéknek ellenőrzési jogosítványt biztosít az
állami költségvetés terhére nyújtott források, illetőleg az állam által ingyenesen átadott
vagyon felhasználása tekintetében.
A Javaslat értelmében kötelező jelleggel intézményesítésre kerül a belső ellenőr, aki az
országos kisebbségi önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését végzi. Az országos
kisebbségi önkormányzat szervezeti keretén belül pénzügyi bizottságot is létre kell hozni. A
pénzügyi bizottság véleményének kikérése nélkül a közgyűlés nem határozhat az éves
költségvetési tervezet, illetőleg a beszámoló elfogadásáról. Ezen kívül a pénzügyi bizottság
feladata a törvényes gazdálkodás folyamatos figyelemmel kísérése, a pénzügyi
kötelezettségvállalások megalapozottságának vizsgálata is.
A Javaslat bevezeti az országos kisebbségi önkormányzat képviselőjének - illetve vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének - vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségét is. A kötelezettség teljesítésének határideje első ízben a megbízólevél
átvételétől számított harminc nap, ezt követően pedig minden év január 31-e. A kötelezettség
teljesítéséig az érintett a képviselői jogait nem gyakorolhatja. A vagyonnyilatkozatokat az
önkormányzat kijelölt bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A kormányzati antikorrupciós
politikával összhangban a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott
azonosító adatok kivételével - nyilvános. Ezzel szemben a hivatkozott hozzátartozók
vagyonnyilatkozata nem nyilvános, tartalmának megismerésére csak a kijelölt ellenőrző
bizottság tagjai jogosultak. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezésére
bárki jogosult, a vizsgálat hatásköre a kijelölt ellenőrző bizottság kizárólagos hatásköre, a
döntési kompetencia pedig exkluzív jelleggel a közgyűléshez tartozik. A Javaslat szerint a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a 2006-os választást követően keletkezik.
A 43. §-hoz
A Javaslat elvi tételként hangsúlyozza - összhangban a hatályos nemzetközi szerződéses
kötelezettségeinkkel -, hogy a magyar állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét
közösség-összetartó tényezőként ismeri el, és ezzel összefüggésben aktív szerepet vállal,
vagyis támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben,
oktatásban, a nevelési, oktatási intézmény fenntartóján alapuló megkülönböztetés nélkül.
A Javaslat - a kisebbségi oktatás speciális szabályai meghatározásának igényével - kitér arra
is, hogy a kisebbséghez tartozó gyermek a szülője döntésétől függően anyanyelvű, illetve
anyanyelvi (vagyis anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben,
oktatásban vehet részt. A Javaslat kimondja, hogy attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek
a tizennegyedik évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő a választási jogát
gyermekével közösen gyakorolja.
74
A Javaslat értelmében, ha az érintett a kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülője kérte, és az
óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető,
akkor főszabályként a feladatellátásra köteles helyi önkormányzat köteles szervezni a
kisebbségi óvodai nevelést, ugyanígy a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást is. A Javaslat
kisegítő szabályként fogalmazza meg azt is, hogy ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a
kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat
kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat köteles megteremteni a kiegészítő
kisebbségi oktatás feltételeit.
A 44. §-hoz
A Javaslat a hatályos szöveghez képest pontosítja a cigány kisebbségi oktatásra vonatkozó
szabályt, valamint a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását biztosító
intézmények körét. Nevesítésre kerül a kisebbségi óvodai nevelés, az iskolai nevelés és
oktatás.
A 45-46.§-hoz
A Javaslat normatíve rögzíti azt az oktatáspolitikai elvárást, hogy mind az anyanyelvű, mind
az anyanyelvi kisebbségi oktatáshoz szükséges anyanyelvű pedagógusképzés, illetve -to-
vábbképzés állami feladat. Nemzetközi szerződés, illetve jogszabály által lefektetett feltételek
teljesülése esetére pedig a Javaslat az ekvivalenciaklauzulájában szabályozza, hogy a
kisebbséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá
az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány a Magyar Köztársaságban
szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.
A Javaslatnak mindazonáltal méltányos hozzáférést indokolt biztosítania a kisebbségi oktatás
igénybevételére azoknak, akik nem tartoznak a kisebbségi oktatási intézmény által
reprezentált nemzeti vagy etnikai kisebbséghez. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a
kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók az előzetesen
nyilvánosságra hozott felvételi, illetőleg beiratkozási szabályok szerint akkor vehetik igénybe,
ha az intézmény az adott kisebbség igényeinek kielégítését követően még rendelkezik szabad
férőhellyel.
Természetesen az alaptörvényben meghatározott hivatalos nyelv oktatása, átadása
megalapozott közjogi elvárás, ennek okán erősíti meg a Javaslat, hogy a magyar nyelv
oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi közoktatás
keretében is biztosítani kell.
A 47. §-hoz
A Javaslat a Nekt. hatályos állapotához képest jelentősen megerősíti a nemzeti és etnikai
kisebbségek - Alkotmányban deklarált - kulturális autonómiájából eredő jogosítványait. E
jogok közül kiemelést érdemel, hogy a Javaslat hatályba lépésével az intézményt fenntartó
helyi önkormányzat - megkeresésre - köteles átadni kisebbség országos önkormányzatának a
kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az érintett kisebbség kulturális igényeit
kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát.
Természetesen a Javaslatban egyúttal rendezni kellett azt az esetkört is, amikor több
kisebbség kulturális, művelődési igényeit kielégítő intézményt érint a fenntartói jog átadása.
75
A Javaslat ezt a kérdést olyan formában válaszolja meg, hogy a több kisebbség igényeit ellátó
kulturális intézmény fenntartói joga a kisebbségek országos önkormányzatainak
megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak vagy
önkormányzatoknak.
A Javaslat e ponton is magában foglal egy garanciális szabályt azok kulturális jogainak
védelme érdekében, akik nem tartoznak az érintett nemzeti vagy etnikai kisebbség(ek)hez: az
adott kisebbséghez nem tartozó lakosság részére a kulturális törvényben előírt feladatok
kötelező ellátását a felek a kulturális intézmény fenntartásáról készített megállapodásban
rögzítettek szerint kötelesek biztosítani. A Javaslat leszögezi, hogy kulturális feladat
átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő birtokába és
használatába kell adni. Az átadásnak ingyenesen kell megtörténnie, a használatba adás időbeli
hatályát pedig a Javaslat úgy rendezi, hogy annak legrövidebb tartama tíz év. A Javaslat
rendezi az intézmény fenntartásának átadásáról-átvételéről szóló megállapodás kötelező
tartalmi elemeit.
A Javaslat teljes mértékben azonosul azzal az elvárással, hogy jogszabálysértés esetén
lehetőséget kell teremteni a korábbi intézményfenntartói rend visszaállítására. Ezért a
törvényhozó gondoskodott egy olyan szabály Javaslatba ültetéséről, amelyre való közvetlen
hivatkozással - a jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén - a
szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a
megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását.
A Javaslatot megalapozó koncepció felvázolta azt a premisszát is, hogy a települési
önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat a források és költségek megosztásával
eredményesen legyenek képesek a kulturális intézményt fenntartani. A Javaslat ezért nevesíti
azt a lehetőséget, hogy a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat - a helyi
önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint - a kulturális
intézmény közös fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet.
A Javaslat az anyanyelvű könyvtári szolgáltatás révén a kisebbségi kulturális jogok egy másik
aspektusát is bővíti: a kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását nyilvános
könyvtári ellátás biztosítja. Azokon a településeken, ahol nincs a helyi önkormányzat által
fenntartott települési könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást
a helyi önkormányzat a vonatkozó törvények szerint köteles biztosítani.
A 48. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek adminisztrációs ügyintézési lehetőségeinek könnyítését
célozza a Javaslatnak az a rendelkezése, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbséghez
tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti,
valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során - az általános szakmai
követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő
személy alkalmazását.
A 49. §-hoz
A Javaslat áttekinthető rendszerbe foglalja a kisebbségi közügyek ellátásához nyújtott
költségvetési forrásokat. Ide tartozik: az általános és feladatalapú támogatási rendszerben
biztosított támogatás, a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a kisebbségi oktatást és
76
nevelést finanszírozó kiegészítő normatív támogatás, az oktatási és kulturális önigazgatás
körében a Nekt. 43-50. §. szerinti támogatások, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai
Kisebbségekért Közalapítványnak nyújtott támogatás, valamint a kisebbségi társadalmi
szervezeteknek folyósítható működési támogatás. A Javaslat szabályozza azt a kérdést is,
hogy milyen rendező elv szerint juthat a kisebbségi önkormányzat feladatalapú támogatáshoz:
az új szabály értelmében a kisebbségi önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban,
illetőleg testületi határozatában meghatározott kisebbségi közügy ellátása esetén jogosult a
feladatalapú működési forrásra.
A Javaslatban megfogalmazottak szerint a települési, illetve területi kisebbségi
önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás - főszabályként - az egyházakra irányadó
szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a települési, illetve területi
kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe. Az országos kisebbségi
önkormányzat intézményeit megillető állami normatív hozzájárulás allokációját az
előzőekben kifejtettekkel analóg módon rendezi a Javaslat: amennyiben a Javaslattal
módosított Nekt. másként nem rendelkezik, az országos kisebbségi önkormányzatok által
működtetett intézmények normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást
ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
Az 50. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványra
vonatkozó hatályos szabályozást. Ennek keretében a Közalapítvány döntéshozó, illetőleg
ellenőrző szervének összetétele egyaránt módosul.
A Kuratórium tagjai a következők: a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok
közgyűlése által megválasztott - egy-egy képviselője, országos önkormányzat hiányában az
adott kisebbség helyi kisebbségi önkormányzatai, ezek hiányában az adott kisebbség
társadalmi szervezetei által kijelölt személy, az Országgyűlés Emberi jogi kisebbségi és
vallásügyi bizottsága által kijelölt négy személy, az alapító által kijelölt hat személy és a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy személy. A Kuratórium elnöke és
egyben annak képviseletében eljáró személy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
mindenkori elnöke.
A Közalapítvány felügyelő bizottságának összetételét a Javaslat a következőképpen
módosítja. A felügyelő bizottság tagjai lesznek: az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi bizottsága által kijelölt két személy, akik közül legalább egy ellenzéki pártot vagy
pártokat képvisel, továbbá az alapító által kijelölt két személy. A felügyelő bizottság elnöki
tisztét - a Javaslat szerinti módosítással - az alapító által kijelölt személy tölti be.
Az 51. §-hoz
A Javaslat a társadalmi és a kormányzati elvárásokkal összhangban megerősíti és egyúttal
többpólusúvá teszi a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését. A kisebbségi
önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A települési, illetve
területi kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti
ellenőrzését pedig a települési, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat belső ellenőre,
vagy a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi, és az
ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési, illetve a területi kisebbségi önkormányzat
testületét.
77
Az 52. §-hoz
A Javaslat példálózó felsorolásban áttekinti a kisebbségi önkormányzatok vagyonát, illetve
bevételeit képező forrásokat, kiemelve a tipikusnak minősülő vagyon- és bevételi forrásokat.
Ilyenformán a kisebbségi önkormányzat vagyonát képezik: az állam költségvetési
hozzájárulása, a helyi önkormányzat hozzájárulása, a saját bevételek, a támogatások, az
önkormányzat vagyonának hozadéka, az adományok, valamint az átvett pénzeszközök.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a feladat- és hatáskörátruházás dologi jogi vonatkozásait is rendezi. A Nekt.
szerinti feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó
önkormányzat - amely lehet helyi önkormányzat, továbbá kisebbségi önkormányzat is - az
átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban
foglaltaknak megfelelően. Megszorító jellegű a Javaslatnak az a szabálya, amely kimondja,
hogy a hivatkozott ügylet nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének
ellátását.
Ami pedig a kisebbségi közügyek ellátásához, valamint a működési feltételek biztosításához
szükséges önkormányzati vagyontárgyakat illeti, ezeket a helyi önkormányzat a települési
kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába köteles adni, a települési kisebbségi
önkormányzat megalakulását követő két hónapon belül. A korábban részletezettekkel analóg
módon az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
Az 54-55. §-hoz
Az országos kisebbségi önkormányzat vagyonát a Javaslat két kategóriába sorolja: a
közvetlenül kisebbségi közügyek ellátását szolgáló - forgalomképtelen vagy korlátozottan
forgalomképes - törzsvagyonba, valamint az ezen kívül eső egyéb vagyoni eszközök
osztályába. Az országos kisebbségi önkormányzat törzsvagyonát képezi az a vagyon (épület,
illetőleg épületrész) is, amely jogszabály alapján az országos kisebbségi önkormányzat
működési feltételeinek biztosítása végett a használatába került, és amelyet a Javaslattal
összhangban - a hatályba lépést követően, egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként - az országos
kisebbségi önkormányzat tulajdonába kell adni.
A Javaslat szabályozza a települési (területi) kisebbségi önkormányzat megszűnésekor az
önkormányzat vagyonának jogi sorsát, illetőleg a jogutódláshoz kapcsolódó közbenső eljárást.
A jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat
tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat
ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló települési, illetve
területi kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe
lépő azonos értékű vagyon.
A megszűnéskor a helyi önkormányzat gyakorolja a megszűnt települési, illetőleg területi
kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint
az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat. Alapelvként került a Javaslatban
meghatározásra, hogy a helyi önkormányzat az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem
idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja, és az új települési,
78
illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a helyi
önkormányzat elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal.
A felelősség és helytállás vonatkozásában a Javaslat rögzíti, hogy települési, illetve területi
kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és
addig a mértékig felel, amint és ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta.
A Javaslat meghatározza a kisebbségi önkormányzatok társulásaira irányadó szabályokat is. A
társulási szabadság elvéből következően társulás bármilyen feladat teljesítésére létrehozható:
kiterjedhet meghatározott feladatra, intézményfenntartásra, vagy akár társult kisebbségi
önkormányzati testület létrehozására is. A társult kisebbségi önkormányzati testület
működésének lényegi mozzanatait a Javaslat szintén átfogja.
A Javaslat - jelentős hiányt pótolva - bevezeti az országos kisebbségi önkormányzatok
működésének törvényességi ellenőrzését is. A kisebbségi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzését a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok vezetői látják el. A törvényességi
ellenőrzés terjedelme, korlátai megegyeznek azokkal a kritériumokkal, amelyeket a helyi
önkormányzatok vonatkozásában a közigazgatási hivatal vezetője gyakorol.
A Javaslat szabályozza az állami szervek (Országgyűlés, Kormány, miniszterek) és a
kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendszerét, a szervek feladat- és hatásköreit.
Az 56. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályokra tekintettel módosítja azt az eljárási rendet, amely arra a
kisebbségre irányadó, amelyik bizonyságot kíván tenni arról, hogy megfelel az e törvényben
foglalt feltételeknek. A módosítás lényege, hogy a legalább 1000, magát e kisebbséghez
tartozónak valló választópolgárnak - az e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó
aláírásgyűjtő íveket - az Országgyűlés elnöke helyett a jövőben az Országos Választási
Bizottság elnökének kell benyújtania, az eljárás során egyebekben az országos népszavazásra
és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az 57. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy háttérnormaként a törvényben nem szabályozott kérdésekben a
kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, a helyi
önkormányzati képviselőkre, a polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra
vonatkozó jogszabályokat.
Elvi jelentőségű a Javaslatnak az a tétele, amely aláhúzza, hogy a költségvetési törvényben az
országos kisebbségi önkormányzatok támogatására megállapított előirányzatok évközi
módosítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az 58-59. §-hoz
A Javaslat a törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdések részletszabályainak
kidolgozására felhatalmazást ad a Kormánynak rendeletalkotásra. A Javaslat meghatározza a
kisebbségi képviselői eskü szövegét.
79
III.	fejezet
Egyéb módosuló törvényi rendelkezések
A 60-62. §-hoz
A Javaslat elfogadása esetén az Övjt. több rendelkezése is módosításra szorul. Hangsúlyos
módosulása az Övjt.-nek, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán a kisebbségi jelöltként való indulás feltétele, hogy a jelölt szerepeljen valamely
település kisebbségi választói névjegyzékén. Ugyancsak a Javaslatban foglaltak szükségessé
teszik, hogy a törvényalkotó pontosítsa a kisebbségi szervezet fogalmát.
A 63. §-hoz
A Javaslat a Ve. hatályát kiterjeszti a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására
is.
A 64-66. §-hoz
A Javaslat a különböző szintű kisebbségi önkormányzati választások kitűzését a szintben
megfelelő választási bizottság feladatává teszi.
A 67. §-hoz
A hatályos szabályok szerint - a kislistás és a vegyes választási rendszertől eltérően - nem
kell feltüntetni a polgármester-választás során az ajánlószelvényen és a szavazólapon azt,
hogy a jelölt kisebbségi jelöltként indul. A Javaslat ezt előírja, így összhangot teremt a Ve.
szabályrendszerében. A települési önkormányzati választásokon a kisebbségi jelöltként való
indulás feltétele az, hogy a jelölt szerepeljen a kisebbségi választói névjegyzéken. Ezt a helyi
választási iroda vezetőjének az illetékes szervek megkeresésére ellenőriznie kell.
A 68. §-hoz
A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólap mintája a Ve. új, XII/A. fejezetébe
kerül.
A 69. §-hoz
A Javaslat önálló fejezetbe foglalja a kisebbségi önkormányzatok tagjai választásának a Ve.
általános szabályaitól eltérő szabályait.
(115/C. §)
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásának egyes szintjei egymásra épülnek, ezért
a Javaslat a települési szintű kisebbségi önkormányzatok választása kitűzésének végső
határidejét az általános önkormányzati választások kitűzésének határidejét követő időpontban
határozza meg (legkésőbb a szavazást megelőző 70. nap). A területi és országos kisebbségi
önkormányzatok tagjai választásának kitűzésére ennél is később kerül sor (legkésőbb a
szavazást megelőző 70. nap).
80
(115/D. §)
A választási eljárás egyszerűbb és átláthatóbb lebonyolítása érdekében minden kijelölt
településen minden érintett kisebbség önkormányzata megválasztásához önálló szavazókörök
kerülnek kialakításra.
(115/E. §)
Az Alkotmány rendelkezései szerint a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok
létrehozására maguk a kisebbségek jogosultak. Ebből az elvből kiindulva a Javaslat a
kisebbségi választói névjegyzék összeállítását úgy oldja meg, hogy annak első lépése a
kisebbség döntése, míg a választójog ellenőrzésébe azt a szervet (helyi választási iroda
vezetője) vonja be, amely státusánál fogva erre jogosultsággal rendelkezik.
Az adott kisebbséghez tartozás ellenőrzésének joga a kisebbséget reprezentáló országos
önkormányzat olyan jogosítványa, amelyet a Javaslat 5. § (1) bekezdésében meghatározott
településenként felállított névjegyzékbizottságok útján gyakorol. E bizottságok felállítása (a
választás évében január 15-ig) azt követően lehetséges, miután (a választás évében január 5-
ig) egyértelművé vált azon települések listája, ahol kisebbségi önkormányzati választás
tartható.
A névjegyzékbizottságok feladata a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel iránti
kérelem befogadása, ennek igazolás átadásával történő tanúsítása, továbbá a kérelemről való
döntés és a döntés tartalmának ismertetése az érintettel. A kérelmet a névjegyzékbizottsághoz
személyesen kell benyújtani február 1. és május 15. között.
A kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges kérelem formai
meghatározását a Javaslat 5. számú melléklete tartalmazza. A kérelem csak olyan adatokat
tartalmaz, amelyek megléte szükséges és egyben elégséges a választójogosultság feltételeinek
meghatározásához. A kérelem magyar nyelven és a kisebbség nyelvén készül.
A kérelemről való döntési jogkör az adott kisebbség jogosítványa. A névjegyzékbizottság
döntési kompetenciája az adatok teljességére és a kisebbségi kötődés megítélésére terjed ki.
A névjegyzékbizottság döntését határozatba foglalja. A helyt adó határozatban a polgárt
tájékoztatni kell, hogy a névjegyzékbizottság döntése csupán a kisebbséghez tartozás
tekintetében tartalmaz döntést, a választójogosultság további feltételeinek meglétét a helyi
választási iroda vezetője állapítja meg. Elutasító döntés esetén a polgárt tájékoztatni kell a
jogorvoslat lehetőségéről. A jogorvoslathoz való jog a kézbesítéskor nyílik meg a polgár
számára, aki azzal három napig élhet. A jogorvoslati kérelemről az illetékes helyi bíróság,
Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság dönt.
A névjegyzékbizottság június 10-ig átadja a helyi választási iroda vezetője részére a
kisebbségi választói névjegyzéket, aki 8 napon belül ellenőrzi a választójogosultság további
feltételeit. Döntése ellen a Ve. általános szabályai között található, a névjegyzék
összeállításával kapcsolatos jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
A helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítőt küld kisebbségi választói névjegyzékbe
felvett személyek részére. Ebben tájékoztatja a választópolgárt a szavazás feltételeiről.
81
A kisebbségi választói névjegyzék különleges adatnak minősülő személyes adatokat
tartalmaz, ezért ügyelni kell az adatvédelmi normák fokozott megtartására. Erre tekintettel a
Javaslat csak azon szerveknek és személyeknek engedi meg a kisebbségi választói
névjegyzékbe való betekintést, amelyek vagy akik tevékenységének ellátásához erre
feltétlenül szükség van.
(115/J. §)
A Javaslat felsorolja azokat a választási szerveket, amelyek részt vesznek a kisebbségi
önkormányzati képviselők választásának lebonyolításában. A Javaslat biztosítja azt is, hogy a
kisebbségi jelölő szervezetek és a független kisebbségi jelöltek tagot bízhatnak meg a helyi
választási bizottságba. A területi választási bizottságba és az Országos Választási Bizottságba
az országos kisebbségi önkormányzat delegálhat tagot. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy
a kisebbségek az őket érintő kérdések eldöntésébe beleszólhassanak.
(115/K. §)
A kisebbség megjelölését is tartalmazó ajánlószelvényeket a helyi választási iroda vezetője a
kisebbségi értesítővel együtt juttatja el a választópolgárok részére. A Javaslat a jelölt- és
listaállításra differenciált határidőket állapít meg, amelyek biztosítják, hogy az egymásra
épülő jelölési rendszer a határidők tekintetében is illeszkedjen egymáshoz.
(115/M. §)
A kisebbségenként készülő szavazólap mindazokat az elemeket tartalmazza, amelyeket a
választási eljárások során alkalmazott szavazólapok tartalmaznak. A Javaslat által felsorolt
tartalmi elemek lehetővé teszik, hogy a választás típusa, illetőleg a választáson induló jelöltek
és listák is a kisebbségi választópolgár által egyértelműen beazonosíthatók legyenek.
A beazonosíthatóságot segíti és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését
szolgálja az a szabályozás, miszerint a szavazólapot nemcsak magyarul, hanem a kisebbség
anyanyelvén is el kell készíteni. A jelöltek és a jelölő szervezetek ezzel szemben szabadon
dönthetnek arról, hogy nevüket a kisebbség anyanyelvén is fel kívánják-e tüntetni a
szavazólapon.
A szavazás garanciális szabálya, hogy a szavazatszámláló bizottság a kisebbségi választói
névjegyzékbe nem vehet fel választópolgárt. Ez azt biztosítja, hogy a választásban csak azok a
személyek vehessenek részt, akik valóban rendelkeznek választójoggal a kisebbségi
önkormányzati választásokon.
(115/N. §)
A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási
bizottság, az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét az
Országos Választási Bizottság állapítja meg, ezért e szervek feladata a szavazatszámláló
bizottságoknak az adott típusú választásra vonatkozó jegyzőkönyveit összesíteni.
82
A 70. §-hoz
E § a Ve.-nek a Javaslat elfogadása esetén módosításra szoruló rendelkezését korrigálja,
továbbá a Ve.-be is beépíti a kisebbségi szervezet fogalmát.
A 71-73. §-hoz
Alapvető jogalkotási elvárás, hogy a Nekt.-ben szabályozott jogintézményeket rendező más
törvények összhangba kerüljenek a Javaslattal módosított Nekt.-vel. Erre figyelemmel a
Javaslat módosítja az Öt.-t, kimondva, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreinek
gyakorlását a kisebbségi önkormányzatra vagy akár a létrejött társulásra is átruházhatja.
Ugyancsak az Öt. módosítása szükséges a zárt ülésen résztvevők körének meghatározásánál: e
ponton a megfelelő rendelkezés kiegészül azzal, hogy a zárt ülésen a települési kisebbségi
önkormányzat elnöke is részt vesz. Összhangban a Javaslat rendelkezéseivel az Öt.-nek a
polgármesteri hivatalra vonatkozó rendelkezése kiegészül a kisebbségi önkormányzatok
gazdálkodásával kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó rendelkezéssel. A megyei
önkormányzatra vonatkozó Öt. rendelkezések pedig olymódon egészülnek ki, hogy a megyei
önkormányzat kötelezettségévé válik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének
biztosítása. Az ismertetetteken túlmenően a Javaslat módosítja egy-egy ponton a Ptk.-t, az
Áht.-t és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt is. A bírák
jogállásáról szóló törvényt azért kell módosítani, mert a Javaslat a kisebbségi
önkormányzatokat bevonja a népi ülnökök választási eljárásába.
A 74-75. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Nekt.-t az országos kisebbségi önkormányzati képviselőknek előírt
vagyonnyilatkozati kötelezettség teljesítéséhez kitöltendő formanyomtatvánnyal, továbbá a
választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt a kisebbségi választói névjegyzékbe valló
felvétel iránti kérelem mintájával, a települési kisebbségi önkormányzati választási, illetve a
területi és az országos kisebbségi választási szavazólapmintákkal. Emellett a Javaslat egyes
terminológiai változásokat is rendez a jövőre nézve az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása
érdekében.
A 76. §-hoz
A Javaslatnak ez a rendelkezése meghatározza a törvénymódosítás hatálybalépésének
időpontját, a Nekt.-ből hatályon kívül helyezett törvényhelyeket, valamint egyéb kapcsolódó
törvények hatályon kívül helyezett szabályait sorolja fel. A Nekt.-ből hatályon kívül helyezett
szabályok kapcsán kiemelést érdemel, hogy a Javaslat hatályon kívül helyezi az elektori
választógyűlésre, valamint a közvetett módon létrejövő kisebbségi önkormányzatra vonatkozó
rendelkezéseket. Az elektori választógyűlést rendező szabályok hatályon kívül helyezését az
indokolja, hogy a kisebbségi önkormányzati választási rend áttér mindhárom szinten a
közvetlen választásra, ezért az elektori gyűlésre, mint közvetett választási intézményre a
jövőben nincs szükség. Utóbbi jogintézmény megszüntetésére azért van szükség, mert nem
igazolta a megalkotásánál megfogalmazott jogpolitikai célt: a gyakorlati tapasztalatok alapján
alig-alig éltek a jogosultak ezzel a kisebbségi önkormányzati szerveződési lehetőséggel. A
Javaslat szerint megszűnik a kisebbségi szószóló intézménye, miután az új szabályozás a
kisebbségi önkormányzat elnöke részére állandó meghívotti jogot biztosít a helyi
önkormányzat testületi ülésén.
83
A 77. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat egyúttal a Nekt. első átfogó módosító novelláját is
tartalmazza, indokolt a módosított Nekt. egységes szerkezetben való közzététele.