﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9133.
számú
törvényjavaslat
az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. március
2004. évi.........törvény
az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Ásztv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Az
Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében - az e törvényben
meghatározott kivételekkel - általános hatáskörrel végzi az államháztartás
ellenőrzését.”
(2)	Az Ásztv. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló
fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár
gyakorolja.”
(3)	Az Ásztv. 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az Állami Számvevőszék összeállítja az állami számvevőszéki fejezet
költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a
2
Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként
előterjeszt az Országgyűlésnek.
(5)	Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által
pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a
Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő,
„költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.”
2. §
(1)	Az Ásztv 2. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek
keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat)
megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami
kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét
és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az
Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített
zárszámadást.
(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire
vonatkozó szerződéseket. Az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a
törvényi előírásoknak.
(3)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti
rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az
elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok
és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását.”
(2)	Az Ásztv. 2. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során figyelemmel kíséri az
államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi
ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó
javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz.”
3.	§
Az Ásztv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank
gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján
folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami
3
Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az
alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e.”
4.	§
Az Ásztv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből,
számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és
egyéb, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll.”
5.	§
Az Ásztv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek javasolt személyeket
az országgyűlés illetékes bizottságai meghallgatják.”
6.	§
Az Ásztv. 10. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei az országgyűlési képviselőkre
vonatkozó szabályok szerint a megválasztásukkor, majd azt követően évente, az
Állami Számvevőszék főtitkára, vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó
szabályok szerint kinevezésükkor, majd azt követően az Állami Számvevőszék
főtitkára és vezetői évente, számvevői kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A
főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(6)	Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek vagyonnyilatkozatát az
Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja
nyilván és ellenőrzi.”
7. §
(1)	Az Ásztv. 13. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
„h) a szervezeti-működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat,
nyilvántartja és ellenőrzi a főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát,”
(2)	Az Ásztv. 13. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
4
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
„i) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést
szervezhet.”
8. §
Az Ásztv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az Állami Számvevőszék főtitkára az Állami Számvevőszék
elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek
megfelelően vezeti az Állami Számvevőszék hivatali szervezetét.
(2)	Az elnök és az alelnökök egyidejű akadályoztatása esetén a főtitkár
képviseli az Állami Számvevőszéket, a főigazgatók bevonásával jogosult és köteles
megtenni mindazt, ami az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségei
teljesítéséhez, működéséhez elengedhetetlen.
(3)	A főtitkár (2) bekezdésben meghatározott helyettesítési jogköre nem terjed
ki a 13. § a-b) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlására. A főtitkár nem
jogosult továbbá - az összeférhetetlenség megállapítását [12. § (6) bekezdés] kivéve -
a vezetők tekintetében a kinevezési és felmentési jogkör gyakorlására, valamint nem
vehet részt az Országgyűlés plenáris ülésén.
(4)	A főtitkár a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra
jogosult.”
9.	§
(1)	Az Ásztv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterével azonos, alelnökeit a
minisztereknek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint
megállapított havi alapilletményének 85%-ával azonos díjazás illeti meg. A vezetői
illetménypótlék az Állami Számvevőszék elnöke esetén az alapilletmény 100%-a, az
alelnök esetében az alapilletmény 85%-a. Egyebekben az Állami Számvevőszék
elnöke a minisztert, alelnökei a közigazgatási államtitkárt megillető juttatásokra
jogosultak.”
(2)	Az Ásztv. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elnök a számvevőt elkülönült szervezeti egység vezetőjévé határozatlan
időre számvevő főtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő
igazgatónak vagy számvevő főigazgatónak kinevezheti. A számvevő főigazgató és a
számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.”
5
10. §
(1)	Az Ásztv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezeti rendjébe
tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami
pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok
gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi.”
(2)	Az Ásztv. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az Állami Számvevőszék
feladatkörébe tartozó ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke
határozza meg.”
11.	§
Az Ásztv. 18. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy
költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált
tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a
jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.”
12.	§
Az Ásztv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy a 2-5.
§-ban, valamint a külön törvényekben felsorolt szerveknél vizsgálatot tarthat, iratokat
és más dokumentációt kérhet, azokba, valamint az informatikai eszközökkel kezelt
adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, ha államtitkot,
szolgálati titkot vagy egyéb titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet.
Az iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait azonban -
másolat készítése mellett - csak akkor foglalhatja le, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás
kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat meghamisításától, illetőleg
megsemmisítésétől lehet tartani.”
13. §
6
Az Ásztv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az Állami Számvevőszék, illetőleg a megbízásából ellenőrzést
végző személy a 21. § (1) bekezdése szerinti iratokban, más dokumentumokban és az
adatnyilvántartó rendszerekben szereplő személyes adatokat - a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével - az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.
(2)	Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan
személyek személyes adatai nem vehetők át, akik a vizsgált tevékenységben nem
érintettek és személyes adataik az ellenőrzés lefolytatásához nem szükségesek.
(3)	Az Állami Számvevőszék az (1) bekezdés alapján átvett személyes adatokat
a)	csak a 25. § (2) bekezdése alapján történő büntetőeljárás kezdeményezése
esetén a nyomozó hatóságnak, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, illetőleg
lefolytatására jogosult szervnek, valamint peres eljárás lefolytatása céljából a
bíróságnak továbbíthatja;
b)	a vizsgálat befejezését követő évet követő öt évig, illetőleg ezen túl a 25. §
(2)	bekezdése szerinti esetben kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős
befejezéséig kezelheti.”
14.	§
Az Ásztv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Az Állami Számvevőszék és a vizsgált szerv között a kapcsolat - erre
irányuló megállapodás esetén - elektronikus aláírással ellátott elektronikus
dokumentum alkalmazásával is lebonyolítható.”
15.	§
Az Ásztv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az Állami Számvevőszék ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját
állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles.
Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését
kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos
álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás
eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az
Állami Számvevőszéket.”
16. §
7
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az
Ásztv. 2. §-a (4) bekezdésében „a Pénzintézeti Központ,” szövegrész, 4. §-a, 13. §-a a)
pontjában az „és létszámára” szövegrész, 14. §-a (1) bekezdésében a „ , létszámát”
szövegrész, 16. §-a (2) bekezdésében „a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és
érmekibocsátására, továbbá” szövegrész és 17. §-a (4) bekezdésének második
mondata, továbbá 26. § (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.
17. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ásztv.
a)	8. §-ában, 9. §-ában az „elnökhelyetteseit” szövegrész helyébe az
„alelnökeit” szövegrész,-
b)	7. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyetteseivé” szövegrész helyébe az
„alelnökeivé” szövegrész,
c)	10. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyettesi” szövegrész helyébe az
„alelnöki, főtitkári” szövegrész,
d)	10. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (10)
bekezdésében az „elnökhelyettesei” szövegrész helyébe az „alelnökei, főtitkára”
szövegrész,
e)	10. §-ának (3) bekezdésében az „elnökhelyettesévé” szövegrész helyébe az
„alelnökévé” szövegrész,
f)	11. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyettesei” szövegrész helyébe az
„alelnökei” szövegrész,
g)	12. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyetteseinek”, valamint 12. §-ának
(5)	bekezdésében, 12. §-ának (9) bekezdésében az „elnökhelyettesének” szövegrészek
helyébe az „alelnökének” szövegrész,
h)	12. §-ának (3) bekezdésében a „helyettese”, valamint 12. §-ának (4)
bekezdésében, 12. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (7) bekezdésében az
„elnökhelyettese” szövegrészek helyébe az „alelnöke” szövegrész,
i)	14. §-a (6) bekezdésében a „számvevő igazgatónál” szövegrész helyébe a
„számvevő főigazgatónál, számvevő igazgatónál” szövegrész,
j) 14. §-a (7) bekezdésének f) pontjában a „számvevő igazgató” szövegrész
helyébe a „számvevő főigazgató és a számvevő igazgató” szövegrész és
k) 14. §-a (8) bekezdésének a) pontjában a „számvevő igazgató” szövegrész
helyébe a „számvevő főigazgató és számvevő igazgató” szövegrész lép.”
18. §
8
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ásztv.
a)	13. §-ának e) pontjában, valamint 19. §-ának (1) bekezdésében szereplő
„jelentések” szövegrész helyébe a „jelentés” szövegrész,
b)	17. §-ának (7) bekezdésében a „programjának” szövegrész helyébe a
„tervének” szövegrész,
c)	23. §-ában és 25. §-ának (1) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe a
„8 munkanapon” szövegrész,
d)	23. §-ában a „15 napon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon” szövegrész
és
e)	24. §-ának b) pontjában a „magyarázatot megadni” szövegrész helyébe a
„magyarázatot adni” szövegrész lép.
Módosuló jogszabályok
19. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszéknek az MNB feletti ellenőrzési jogköréről az
Állami Számvevőszékről szóló törvény rendelkezik.”
Általános indokolás
Az Országgyűlés a 35/2003. (IV. 9.) Országgyűlési határozatával (a
továbbiakban: Ogyh.) elfogadta az Állami Számvevőszék 2002. évi tevékenységéről
szóló jelentését. Az Országgyűlés e határozatában előirányozta az Állami
Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv.)
módosítását a szervezet függetlenségének erősítése, valamint az idejétmúlt, nem
teljesíthető rendelkezések kiiktatása érdekében.
Az Ogyh. is megerősíti, hogy az Ásztv. átfogó módosítására nincs szükség, a
hatályos szabályozás alapvetően megfelelő jogi kereteket biztosít ahhoz, hogy az
Állami Számvevőszék eredményesen végezhesse tevékenységét. A Javaslat ezért -
összhangban az Ogyh.-ban foglaltakkal - csak az Ásztv. kismértékű korrekciójára tesz
javaslatot, melyek lényege a következőkben foglalható össze:
1./	A Javaslat - az Állami Számvevőszéknek a pénzügyi ellenőrzés
rendszerében elfoglalt helyét pontosítva - rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék az
állam pénzügyi ellenőrzésének legfőbb szerve, amely általános hatáskörrel végzi a
törvényben megfogalmazott feladatokat.
2./	Az Ogyh.-ban foglaltakra tekintettel az Állami Számvevőszék
függetlenségének további erősítése érdekében - hasonlóan az Alkotmánybírósághoz, a
bíróságokhoz és az ügyészséghez - indokolt, hogy az Állami Számvevőszék maga
állíthassa össze a költségvetésére vonatkozó javaslatot. Miután az Alkotmány 19. § (3)
bekezdésének b) pontja értelmében a költségvetés megállapításának joga az
Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a végső döntés az Ásztv. módosítása után is e szerv
kezében marad. A változás lényege a hatályos szabályozáshoz képest abban foglalható
össze, hogy a Kormány a jövőben az Állami Számvevőszék költségvetésre vonatkozó
javaslatát változtatás nélkül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. Így a végrehajtó
hatalom a költségvetési javaslat összeállításakor nem befolyásolhatja az Állami
Számvevőszéket, amelynek tevékenysége nagyrészt ennek a hatalmi ágnak a gazdasági
ellenőrzésére irányul. Természetes, hogy az Országgyűlés a költségvetés egészének
szempontjait is mérlegelve módosíthatja az Állami Számvevőszék által előterjesztett
javaslatot.
Ezzel összefüggésben kikerül az Országgyűlés hatásköréből az Állami
Számvevőszék létszáma megállapításának joga. Minden szerv esetében ugyanis a
bérköltség az egyik legkomolyabb költségvetési tényező, így indokolt, hogy ez a
2
jogkör - a költségvetésre vonatkozó javaslattételi joggal együtt, annak mintegy
részeként - is az Állami Számvevőszékhez kerüljön, ahol a szakmai igényeknek
legmegfelelőbben tudják tervezni a létszámot.
3./	Az Állami Számvevőszék is az államháztartás részét képező szerv, de
önmaga nem láthatja el saját külső ellenőrzését. Ezért indokolt előírni, hogy az Állami
Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által megbízott független
könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgáló kijelölése a „költségvetési minősítésű”
könyvvizsgálók közül történik.
4./	A Javaslat pontosítja az Állami Számvevőszéknek a költségvetés
hitelfelvételeire vonatkozó ellenjegyzési jogát, egyúttal kimondja, hogy az
ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak.
5./	Szükséges az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
kapcsolatának pontosítása is. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: MNB törvény) túl tágan vonja meg az Állami
Számvevőszéknek az MNB feletti ellenőrzése határait. Az MNB törvény nincs
összhangban a hatályos Ásztv.-vel sem. Indokolt a hivatkozott törvényi szabályozások
összhangjának megteremtése, másfelől pedig annak egyértelmű kizárása, hogy az
MNB monetáris politikáját az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse. Aggályos ugyanis
két alkotmányos intézmény esetében, ha az egyik egyoldalúan széleskörű
jogosítványokat kap a másik alaptevékenységének átfogó ellenőrzésére.
6./	A Javaslat pontosítja az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére,
vezetőire vonatkozó szabályokat, illetőleg beépíti a törvénybe a főtitkárra vonatkozó
főbb rendelkezéseket. A Javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy az Állami
Számvevőszék elnökének távolléte és az alelnökök hiánya miatt az Állami
Számvevőszék működése jogilag ne lehetetlenüljön el.
Az Alkotmány 32/C. §-ában elnöki, illetve alelnöki pozícióról rendelkezik,
indokolt ezért az Ásztv. szövegét is egységesíteni ezen a téren. Erre tekintettel a
tervezet tartalmazza a szükséges technikai jellegű pontosításokat.
7./	A Javaslat - jelentős szabályozási hiányt pótolva - kiegészíti az Ásztv.-t a
főbb adatvédelmi szabályokkal a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezéseivel
összhangban. A Javaslat meghatározza a személyes adatok védelmét szolgáló főbb
garanciákat is.
3
Az Ogyh. 2. pontja értelmében kormányzati feladat az ún. financial audit
módszerével folyatatott ellenőrzések jogszabályi alapjának megteremtése. A 2003. évi
zárszámadási törvény tartalmazza az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény ilyen tárgyú módosítását. Minthogy a kérdést a fent említett jogszabály,
illetőleg végrehajtási jogszabályai rendezik, az Ásztv. módosítása ebben a tárgykörben
nem tartalmaz javaslatot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
1.	A Javaslat az Állami Számvevőszék jogrendszerben, illetőleg a pénzügyi
ellenőrzés rendszerében elfoglalt helyének pontos meghatározása érdekében rögzíti,
hogy az Állami Számvevőszék az állam pénzügyi ellenőrzésének legfőbb szerve, és
ezt a feladatát általános hatáskörrel látja el.
2.	A Javaslat alapján a főtitkár gyakorolja az Állami Számvevőszék mint önálló
központi költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait. Ez a
megoldás illeszkedik a Javaslat konstrukciójába, mely szerint a főtitkár irányítja az
Állami Számvevőszék hivatali szervezetének működését.
3.	Az Állami Számvevőszék függetlenségének további erősítése érdekében a
Javaslat alapján maga állítja össze a költségvetésére vonatkozó javaslatot. Miután az
Alkotmány 19. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében a költségvetés
megállapításának joga az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a végső döntés az Ásztv.
módosítása után is e szerv kezében marad. A változás lényege a hatályos
szabályozáshoz képest abban foglalható össze, hogy a Kormány a jövőben az Állami
Számvevőszék költségvetésre vonatkozó javaslatát változtatás nélkül köteles az
Országgyűlés elé terjeszteni.
A magyar jogban nem ismeretlen az a megoldás, hogy bizonyos kiemelkedő
jelentőségű alkotmányos szervek, melyeknek függetlenségéhez fontos érdek fűződik,
maguk tehessenek javaslatot költségvetésükre. Szó szerint azonos megoldást tartalmaz
például a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. §
b)	pontja, mely az OIT, illetőleg a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi
V.	törvény 5. § (2) bekezdésének k) pontja, mely a legfőbb ügyész számára biztosítja
az ügyészség tekintetében a saját költségvetésére vonatkozó önálló javaslat
megtételének jogát.
4.	Az Állami Számvevőszék is az államháztartás részét képező szerv, de
önmaga nem láthatja el saját külső ellenőrzését. Az Országgyűlés számára ezért egy
független könyvvizsgáló végezné el ezt a feladatot, akit az Országgyűlés elnöke bízna
4
meg. A könyvvizsgálót - hasonlóan az önkormányzati törvény megoldásához - a
Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő
„költségvetési” minősítésű könyvvizsgálók közül kell kiválasztani.
A 2. §-hoz
1.	A Javaslat nyomán ellenőrizhetővé válik az Állami Számvevőszék számára
az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok törvényessége és
célszerűsége, amely egy rendkívül fontos szegmense az államháztartásnak. Az Ásztv.
2. § (1) bekezdése utolsó mondatának nincs alanya, a technikai jellegű módosítás
ennek a pontatlanságnak a kiküszöbölésére irányul.
2.	A Javaslat pontosítja az Állami Számvevőszéknek a költségvetés
hitelfelvételeire vonatkozó ellenjegyzési jogát, és meghatározza annak tartalmát.
Eszerint az ellenjegyzés a hitelfelvétel törvényességét tanúsítja.
3.	A Javaslat pontosítja az Ásztv. 2. §-ának (3) bekezdésében található
felsorolást, így az államháztartás mind a négy nagy alrendszere szerepel a törvényben,
mint az ellenőrzés tárgya.
4.	A Javaslat pontosítja az Ásztv. szövegét, ugyanis az Állami Számvevőszék
nem az „állami”, hanem az „államháztartáson belüli” számviteli rend ellenőrzését
végzi el. Minthogy az államháztartás külső és belső ellenőrzése az ellenőrzés
tárgyának azonossága miatt számos helyen összefügg, indokolt, hogy az Állami
Számvevőszék „figyelemmel kísérje” a belső ellenőrzés működését.
A 3. §-hoz
1.	A hatályos MNB törvény szerint az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy
az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés
határozatainak megfelelően működik-e. Az Állami Számvevőszék hatásköre ennél
fogva kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve az MNB-
nek a törvényben meghatározott alapfeladatait. Ez a szabályozás egyfelől túlzottan
tágan vonja meg az MNB ellenőrzésének határait, gyakorlatilag - a monetáris politika
kivételével - egy általános törvényességi ellenőrzési jogkört állapít meg. Mindez nem
indokolt, hiszen az Állami Számvevőszék tevékenysége eleve csak a pénzügyi-
gazdasági működés ellenőrzésére irányulhat. Másfelől az említett szabályozás nincs
összhangban a hatályos Ásztv.-vel sem, amelynek 3. §-a szerint az Állami
Számvevőszék a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait,
valamint a bankjegy- és érmekibocsátására vonatkozó adatait ellenőrzi. Ez a
5
szabályozás az MNB monetáris politikájának részbeni ellenőrzését is lehetővé teszi az
Állami Számvevőszék részére.
2.	Indokolt egyfelől a hivatkozott törvényi szabályozások összhangjának
megteremtése, másfelől pedig annak egyértelmű kizárása, hogy az MNB monetáris
politikáját az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse. Aggályos ugyanis két alkotmányos
intézmény viszonyrendszerében, ha az egyik egyoldalúan széleskörű jogosítványokat
kap a másik alaptevékenységének átfogó ellenőrzésére.
Minthogy az Ásztv. minősített többséget igénylő törvény, és az MNB törvény
nem az, ezért a garanciális jelleg biztosítása érdekében a Javaslatban indokolt a
szabályozást elvégezni.
A 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Állami Számvevőszék szervezetére, munkavállalói
körére vonatkozó szabályokat, és külön nevesíti a szervezeten belül elfoglalt pozíciója
jelentőségére való tekintettel a főtitkárt.
Az 5. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek
jelölt személyeket az Országgyűlés illetékes bizottságai meghallgassák, így a
bizottságok állásfoglalásukkal segíthetik az Országgyűlést a személyi döntés
meghozatalában.
A 6. §-hoz
Az Állami Számvevőszék függetlenségének és pártatlanságának biztosítéka,
hogy vezetői vagyonnyilatkozatot tesznek, ezért indokolt, hogy ez a kötelezettség a
főtitkárra nevesítve is vonatkozzon.
A 7. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, hogy az elnök jogkörei között ezen a helyen is
feltüntetésre kerül a főtitkár vagyonnyilatkozata ellenőrzésének joga, illetőleg az, hogy
az elnök jogosult a külön jogszabályoknak megfelelően szakmai képzések
szervezésére.
6
A 8. §-hoz
Az Ásztv. kiegészül a főtitkárra vonatkozó legfontosabb előírásokkal. A
Javaslat a főtitkár jogállását a közigazgatási államtitkárhoz hasonlóan szabályozza:
azaz a főtitkár felel az elnök irányítása alatt az Állami Számvevőszék hivatali
szervezetének működéséért. Az elnök és az alelnökök együttes akadályoztatása esetén
az Állami Számvevőszék működése csak nagy nehézségek árán biztosítható, erre az
esetre kínál megoldást a Javaslat azon megoldása, hogy ilyenkor a főtitkár jogosult a
főigazgatók bevonásával azon intézkedések megtételére, amelyek az Állami
Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükségesek.
Meghatározza a Javaslat azokat a hatásköröket is, amelyeket a főtitkár a
helyettesítési jogkörében nem gyakorolhat. A Javaslat a főtitkár illetményét és
juttatásait a közigazgatási államtitkárral azonos módon határozza meg.
A 9. §-hoz
A Javaslat pontosítja a vezetők díjazásra vonatkozó szabályokat, továbbá
nevesíti a vezetők között a számvevő főigazgatót. A Javaslat szerint a számvevő
főigazgató a számvevő igazgatóval azonos módon helyettes államtitkári juttatásokban
részesül.
A 10. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az államháztartás egyik alrendszerét
képezik, ezért indokolt, hogy gazdálkodásukat - a központi költségvetés szerkezeti
rendjébe tartozó fejezetekhez, valamint az elkülönített állami pénzalapokhoz
hasonlóan - az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrizze. Az Alkotmány szerint
törvény az Állami Számvevőszék számára feladatot határozhat meg. Ha a törvényben
nem kerül meghatározásra, hogy az Állami Számvevőszék milyen gyakorisággal
ellenőrizzen, akkor a Javaslat szerint az ellenőrzés gyakoriságát az elnök határozza
meg.
A 11-13. §-okhoz
Az Ásztv.-ből jelenleg hiányoznak a személyes adatok védelmét szolgáló
garanciák, a Javaslat ezt a hiányt pótolja a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény főbb rendelkezéseit követve.
7
Meghatározza a számvevőszéki ellenőrzés során keletkezett, közérdekből
nyilvánosságra hozható adatok körét, továbbá a technikai fejlődésnek megfelelően
pontosítja az Ásztv. szövegét.
A 14. §-hoz
A Javaslat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezéseinek
megfelelően lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék és a vizsgált szerv között a
kapcsolattartás elektronikus formában is történhessen.
A 15. §-hoz
A Javaslat egyfelől pontosítja az Ásztv. szövegét, másfelől azt célozza, hogy a
nem bűncselekmény elkövetésével megvalósított pénzügyi mulasztások miatt
gyakrabban kerüljön sor a felelősség érvényesítésére. Ennek érdekében előírja, hogy a
megkeresett szerv - az eddigiektől eltérően - köteles legyen a mulasztással
kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg ha fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor, annak
eredményéről tájékoztatni az Állami Számvevőszéket.
A 16. §-hoz
A Javaslat meghatározza a törvénymódosítás hatályba lépésének időpontját,
továbbá kiiktatja az Ásztv. szövegéből a ma már nem létező Pénzintézeti Központot.
A módosítás után az Állami Számvevőszék létszámának meghatározása nem az
Országgyűlés feladata lesz, mert a költséghatékony létszámgazdálkodás megvaló-
sításához szükséges információkkal leginkább az Állami Számvevőszék vezetői
rendelkeznek. A változtatást indokolja továbbá, hogy az Állami Számvevőszék
költségvetésének egyik legnagyobb tételét éppen a bérköltség teszi ki.
A Javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az idejétmúlt rendelkezéseket.
A 17-18. §-okhoz
A Javaslat e rendelkezései az Ásztv. technikai módosítására irányulnak. Az
Alkotmány fogalomhasználatával megegyezően az elnökhelyettes helyett mindenhol
az alelnök kerül feltüntetésre, illetőleg ahol az Ásztv. az Állami Számvevőszék
dolgozóira állapít meg jogokat vagy kötelezettségeket, a felsorolás kibővül a
főtitkárral, illetve rendezi a számvevő főigazgatók részére biztosított szabadság,
8
illetmény és vezetői pótlék mértékét, amely azonos a számvevő igazgató ilyen jellegű
juttatásaival.
A 19. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot az Ásztv. és az MNB törvény között, így
szükséges az MNB törvény megfelelő kiigazítása is. Ebben csak arra indokolt utalni,
hogy az MNB ellenőrzését az Állami Számvevőszék a róla szóló törvényben foglaltak
szerint végzi.