﻿Képviselői Önálló indítvány

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról

1.§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII, törvény ( a továbbiakban törvény ) 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
,,3.§ (1) ba) az építési engedélyekbe_ás azok nyilvántartásába, továbbá építési munkahelyen a
kiviteli tervekbe - a tervező jogosultságának megállapítása céljából - betekinthet, illetve”
2.S
A törvény 4. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A területi kamara szervei:
e)	a területi alapszabályban meghatározott kamarai biztosok és egyéb bizottságok.”
3.§
A törvény 5. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.§ (3) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több, mint fele jelen van. A
határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés
határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több, mint 10%-a - 3000 főt meghaladó
taglétszámú kamara esetében 5%-a - jelen van. A megismételt közgyűlést az eredeti
közgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.”
4.8
A törvény 12. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az országos kamara szervei:
f)	az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok és kamarai biztosok.”
5.8
A törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;
„14. § (4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van, A
határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés
határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint egyharmad része jelen van. A megismételt
küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.”
6.§
A törvény 18. § (4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (4) A szakmai tagozatok véleményezési és - saját szakmai területüket illető ügyekben -
egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett
szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni
köteles.
(6)	Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák és a szakmai tagozatok
nem térhetnek el."
7.§
A törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (2) A választott tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei
megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal
meghosszabbítható.”
8.§
A törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:
a)	a mérnöki kamarák esetében:
aa)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél
ab)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél,
ac)	és mindkét esetben az alkalmasságot és gyakorlatot bizonyító vizsga:
b)	az építész kamarák esetében:
ba)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és
legalább két év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
bb)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél, továbbá
külön jogszabályban meghatározott szakirányú továbbképzés eredményes elvégzése és
legalább öt év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
be) és_mindkét esetben az alkalmasságot és gyakorlatot bizonvitó vizsga.”
9.§
A törvény 29. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A tag kötelezettsége, hogy
a)	megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által
megállapított mértékű tagdíjat.”
10.§
A törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (3) Amennyiben a tag az fi) bekezdés a) pontja szerinti határidőig az éves tagdijat nem
fizeti meg, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával megszüntetheti. A
határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos elnökséghez lehet
fellebbezni. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejűleg a tag a hátralékos tagdíjat
maradéktalanul megfizeti, az első fokú határozatot a területileg illetékes kamara hatályon
kívül helyezi.”
11.§
A törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,37. § (4) Az első fokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül
fellebbezéssel lehet élni.”
12.§
A törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara és a területi mérnöki kamarák törvényességi
felügyeletét a gazdasági miniszter, a Magyar Építész Kamara és a területi építész kamarák
törvényességi felügyeletét az építésügyet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter)
gyakorolja. A gazdasági miniszter - olyan esetekben, amikor a tényállást építésügyi,
földművelésügyi, környezetvédelmi, közlekedési, hírközlési, illetve vízügyi jogszabályok
alapján lehet megállapítani - a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez
kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét.”
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a törvény
IX. fejezete hatályát veszti, továbbá a jelenlegi X. fejezet számozása IX. fejezetre változik.

Általános indoklás

A javasolt, illetve kért módosítások általában adminisztratív jellegűek, melyek a kamara
köztestületi feladatait, hatáskörét, szervezetének demokratizmusát, stb. nem befolyásolják, de
az eredményes és gazdaságos működéshez szükségesek.
A mérnök és építész kamara e törvény alapján folytatott 8 éves tapasztalata rámutatott néhány
olyan törvényi szabályozásra, melyek nehezítik a kamara számára, a feladatainak takarékos és
hatékony ellátását, különösen:
-	a költséges, nagy létszámú tag- és küldöttgyűlések többszöri Összehívás! kötelezettsége,
-	a kamara feladatait eredményesen ellátó, választott tisztségviselők kötelező lecserélése,
-	egyes szakmai ellenőrzések lefolytatására vonatkozó nem egyértelmű felhatalmazása,
A két kamara fenti témákban kialakított javaslatait tartalmazza a soron kívüli
törvénymódosítás, amely a felsorolt témákban történő korszerűsítéseken és pontosításokon túl
lehetővé teszi:
-	a pályakezdő mérnökök jobb szervezhetőségét szakmai gyakorlatuk megszerzésében
-	és végezetül, de nem utolsó sorban, az egyes szakmai ellenőrzések törvényes
megalapozottságát, az Európai Unióhoz való csatlakozás után, a külföldi tervezők
Magyarországi tevékenységében (engedélyezési és kiviteli tervek kamarai szakmai
ellenőrizhetősége)
Részletes indoklás
l.§-hoz
Az eddigi szabályozás csak az építési engedélyek alapjául szolgáló tervekbe való betekintést
tette lehetővé. A gyakorlati tapasztalat szerint több esetben nem készül kiviteli terv, vagy azt
az építési engedélyben foglaltaktól eltérően más, jogosultsággal nem rendelkező készíti el.
Szükséges tehát, hogy az építési munkahelyen a kiviteli tervekbe való betekintést is
megtehesse a Kamara. Az előírt követelmények tényleges megoldása ugyanis a legtöbb
esetben csak e tervekben jelenik meg.
2.§-hoz
A területi és az országos kamara által megbízott kamarai biztosok ezzel kapnak felhatalmazást
arra, hogy a törvény 1. §-ában említett ellenőrzési feladatot elvégezzék.
3.§-hoz
A Kamara működtetésének hatékonyságát növeli a változatlan napirendű megismételt
taggyűlés összehívására vonatkozó korlátozás enyhítése.
4.§-hoz
A területi és az országos kamara által megbízott kamarai biztosok ezzel kapnak felhatalmazást
arra, hogy a törvény 1. §-áhan említett ellenőrzési feladatot elvégezzék.
5.§-hoiE
A Kamara működtetésének hatékonyságát növeli a változatlan napirendű megismételt
taggyűlés Összehívására vonatkozó korlátozás enyhítése.
6.§-hoz
Pontosítani szükséges, hogy a tagozatok hangsúlyozottan csak saját szakterületükön
illetékesek, és a területi kamarákhoz hasonlóan rájuk is érvényesek az országos
állásfoglalások.
7.§-hoz
A területi és az országos kamarák közel egy időben jöttek létre, vezetőiket nagy többségben
újraválasztották, A gyakorlott vezetők és tisztségviselők egyszerre történő cseréje működési
nehézségeket is okozhat, a javasolt módosítás zökkenő mentesebb személyzeti politikát tesz
lehetővé.
8.§-hoz
A pályakezdők azonnali felvétele a kamara utánpótlását, a fiatalokkal való kapcsolat
biztosítását jobban szolgálja. A kamarai tagsággal nem jár automatikusan a jogosultság. A
jogosultsággal még nem rendelkező (kezdő mérnök) kamarai tagot fel tudjuk készíteni a
jogosultsághoz szükséges gyakorlat kellő tartalmú megszerzésére. A vizsgával, amelyet egyes
európai országokban a piacvédelem eszközének is tartanak, az egyes jogosultságok
követelményeinek egységes értelmezését, és alkalmazását lehet a kamara tagjaitól számon
kérni.
9.§-hoz
„Sávos” tagdíj a jelenlegi jövedelmi és adó viszonyok mellett nem állapítható meg.
10.§-hoz
Az egy évi hátralék után kezdeményezett tagsági viszony megszüntetése több visszaélésre
adott lehetőséget.
ll.§-hoz
Elvileg nemcsak az érintett kamarai tag, hanem a tagozat vagy más érintett is fellebbezhet. A
jelenlegi szabályozással a II. fok jogorvoslati tartalma sérül.
12.§-hoz
A törvény megjelenése óta az építésügy irányítása többször változott, jelenleg a
Belügyminisztérium hatáskörében van. Gyakorlati okokból tartjuk fontosnak a javasolt
megfogalmazást, az Építész Kamara törvényességi felügyelete az építésügy mindenkori
irányítójának feladata legyen.
Tekintettel arra. hogy a kamarák megalakultak, az "Átmeneti szabályok..." ma már nem
szükségesek.
Budapest, 2004. március 1.
Dr. Csiha Judit
MSZP
* Horváth Csaba
MSZP