﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9265.
számú
törvényjavaslat
az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről
Előadó:
dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2004. március
2004. évi......törvény
az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről
Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében
és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel a
következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a Magyar Köztársaság területén alapított és működő, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
hitelintézetre.
Fogalmak
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	elektronikus pénz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklete I. fejezetének 5.2 pontjában
meghatározott fogalom,
2.	kinnlevő elektronikus pénz: az érvényességi időszak alatt vissza nem váltott elektronikus
pénz.
Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet
3.	§
(1)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet olyan hitelintézet, amely
elektronikus pénzt és elektronikus pénzeszközt bocsát ki, illetőleg ezzel kapcsolatos
szolgáltatást nyújt.
(2)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben
meghatározottakon felül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:
a)	a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése
(ügynöki tevékenység),
b)	megbízás alapján, elektronikus pénzeszközön történő adattárolás.
(3)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet alapítására, működésére és
felügyeletére a Hpt.-ben foglalt előírásokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
hitelintézetre nem kell alkalmazni a Hpt. 32/F. §-ában, 75-76. §-ában, 78-81. §-ában, 83. §-
ában, 88. §-ában és 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(5)	Magyarországi székhelyű elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az Európai
Unió másik tagállamában fióktelepként illetve határon átnyúló szolgáltatásként kizárólag az
(1)	bekezdésben meghatározott tevékenységet végezheti.
(6)	Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és a
Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények
tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló
2000/46/EK irányelve alapján elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet fióktelepként illetve
határon átnyúló szolgáltatásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet
végezheti Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:
Felügyelet) engedélye nélkül.
Tőkekövetelmények
4.	§
(1)	Elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet legalább háromszázmillió forint
jegyzett tőkével alapítható.
(2)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének mindenkor el
kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek
mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi
kötelezettségek összegének az előző hat hónapra számított átlaga közül a magasabb érték két
százalékát.
(3)	Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az üzleti tevékenysége
megkezdésének napjától számítva még nem működik hat hónapja, akkor szavatoló tőkéjének
mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi
kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített
pénzügyi kötelezettségek összegének a következő hat hónapra előirányzott átlaga közül a
magasabb érték két százalékát. A hat hónapos előirányzatot az elektronikus pénzt kibocsátó
szakosított hitelintézet üzleti tervében kell meghatározni.
(4)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéje nem csökkenhet
az (1)-(3) bekezdés valamint a 6. § (3) bekezdése szerinti összegek alá.
(5)	Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének mindig el kell
érnie azt az összeget, amely a (4) bekezdés szerinti összegek közül a legmagasabb.
A befektetések korlátozása
5.	§
Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet csak olyan vállalkozásban
rendelkezhet közvetlen illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel, amely a Hpt. 2. számú
melléklete I. fejezetének 5.5 pontja szerinti szolgáltatást nyújt vagy az elektronikus pénzt
kibocsátó szakosított hitelintézet Hpt. 2. sz. melléklete II. fejezetének 2. pontja szerinti
járulékos vállalkozása.
A birtokban tartható eszköztételek korlátozása
6.	§
(1)	A kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegével
megegyező összegben az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kizárólag a
következő eszközöket tarthatja birtokában:
a)	készpénz,
b)	a Hpt. szerinti „A” zónába tartozó országok központi kormányával, központi bankjával,
az Európai Közösségekkel illetőleg az Európai Központi Bankkal szemben fennálló
illetőleg az általuk garantált követeléseket megtestesítő eszközök,
c)	„A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél elhelyezett látra szóló betét,
d)	olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amely nem tartozik a b) pont alatt felsorolt
tételek közé és kielégíti az alábbi feltételek mindegyikét:
da)	likvid,
db)	olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt. illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi
CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) értelmében nem rendelkezik befolyásoló
részesedéssel az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben vagy olyan
vállalkozás, amely nem áll a Hpt. vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus
pénzt kibocsátó szakosított hitelintézettel,
dc)	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam
kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának
szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000.
(XII.24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kkr.) meghatározott minőségi kötvény.
(2)	Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök együttes piaci értéke nem
haladhatja meg az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének
húszszorosát és ezen eszközök esetében alkalmazni kell a Hpt. 79-81. §-ában meghatározott
rendelkezéseket.
(3)	Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott eszközök kockázatainak fedezetére az
elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetnek rendelkeznie kell ezen eszközök Kkr.
szerinti pozíció- és partnerkockázatának tőkekövetelményével megegyező összegű szavatoló
tőkével.
(4)	Az elektronikus pénz kibocsátásából és az (1) bekezdésben meghatározott
eszköztételekből eredő piaci kockázatok fedezete céljából az elektronikus pénzt kibocsátó
szakosított hitelintézet kamatlábra illetőleg devizára vonatkozó tőzsdei származtatott ügyletet
köthet.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott tőzsdei származtatott ügylet csak abban az esetben
köthető, ha az ügylet napi elszámolású vagy devizaügylet esetén az eredeti futamidő 14 vagy
annál kevesebb naptári nap. Származtatott ügylet továbbá csak akkor köthető, ha annak célja a
piaci kockázatok teljes körű kiküszöbölése.
(6)	Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség kiszámításához az ott meghatározott eszközöket a
bekerülési érték vagy a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kell értékelni.
(7)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott eszközök értéke a kinnlevő elektronikus pénz által
megtestesített pénzügyi kötelezettségek összege alá csökken, az elektronikus pénzt kibocsátó
szakosított hitelintézet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az előírásoknak történő
megfelelés érdekében. Ennek megtörténtéig - legfeljebb hat hónap átmeneti időszakra - a
Felügyelet engedélyezheti, hogy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1)
bekezdésben meghatározott eszköztételektől eltérő eszközöket tartson birtokában vagy a
kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségei összegének legfeljebb
5 %-a mértékéig vagy a szavatoló tőke összegéig, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.
Hatályba lépés
7.	§
E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
8.	§
(1)	Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt
vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését megelőzően, 2005.
december 31-ig köteles a Hpt. vagy e törvény előírásainak megfelelni.
(2)	Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt
vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését megelőzően, 2004.
június 30-ig köteles ezt a tevékenységét a Felügyeletnek bejelenteni.
(3)	Amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően pénzügyi vállalkozás engedélyt kapott
a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tevékenység végzésére, ezen engedély
alapján elektronikus pénz és elektronikus pénzeszköz kibocsátására nem jogosult.
Módosuló jogszabály
9. §
(1)	A Hpt. 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg
devizában, valutában:]
„e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg
az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;”
(2)	A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésénekf)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„f az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében
foglalt szolgáltatást,
g)	a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének
elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint „
[folytathat.]
(3)	A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„h) megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolást”
[folytathat.]
(4)	A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi
szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a
nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános
kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.”
(5)	A Hpt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi
vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
tevékenységet - kivéve az elektronikus pénz és az elektronikus pénzeszköz kibocsátását -is
végezheti.”
(6)	A Hpt. XXXI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„ XXXI. Fejezet
Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása
218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett készpénz vagy az átutalt számlapénz
nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke.
(2)	A kibocsátó az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb előnyt sem
biztosíthat.
(3)	A kibocsátó üzletszabályzatának tartalmaznia kell az elektronikus pénz visszaváltásának
feltételeit, és amennyiben a visszaváltásra érvényességi időszakot állapít meg, annak
időtartamát.
(4)	Az érvényességi időszak öt naptári évnél nem lehet rövidebb.
(5)	Elektronikus pénzzel újratölthető elektronikus pénzeszköz esetén az érvényességi időszak
a legutolsó feltöltés időpontjától számítandó.
(6)	Az érvényességi időszak alatt a kibocsátó köteles az általa kibocsátott, kinnlevő
elektronikus pénzt névértéken visszaváltani.
(7)	A visszaváltás készpénzben történő kifizetéssel vagy bankszámlára történő átutalással
teljesíthető.
(8)	A visszaváltásért a kibocsátó a művelet végrehajtása során ténylegesen felmerülő
költségeken felül további díjat nem számolhat fel.
(9) Ötszáz forintot meg nem haladó összeg esetén a kibocsátó nem köteles a kinnlevő
elektronikus pénzt visszaváltani.”
(7)	A Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a)	a csekk,
b)	az elektronikus pénzeszköz,
c)	olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel
szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt
vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak
kiegyenlítse.
5.2	Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott
elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón
kívül más is elfogad.
5.3	Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen
értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és
amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
5.4	Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.
5.5	Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó
jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval
kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége.
Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása.”
Az Európai Közösségek irányelveihez való közelítés
10.	§
E törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus pénzt
kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális
felügyeletéről szóló 2000/46/EK irányelvével,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvének módosításáról szóló, 2000/28/EK
irányelvével.
Indokolás
az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről
szóló 2004. évi.......törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus
pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális
felügyeletéről szóló 2000/46/EK irányelvének harmonizálását szolgálja.
Az elektronikus pénzeszköz kibocsátásának lehetőségével tovább bővül a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközök köre és így tovább csökkenhet a készpénzforgalom.
Az elektronikus pénz kibocsátásának lehetősége - hasonlóan az Európai Unió tagállamainak
gyakorlatához - a kisösszegű kifizetések megkönnyítése érdekében kerül megteremtésre. A
Javaslatban ennek ellenére - az irányelvhez hasonlóan - nem került meghatározásra
összegkorlát. A pénzmosás lehetőségét ugyanis elvileg kizárja, hogy az elektronikus pénzt
kibocsátó szakosított hitelintézetekre is alkalmazni kell a pénzmosás megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt, azaz többek között azonosítani kell az
ügyfeleket mind az elektronikus pénz kibocsátásakor, mind a kinnlevő elektronikus pénz
visszaváltásakor.
Elektronikus pénzt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő hitelintézetek és a Javaslat előírásai szerint
működő szakosított hitelintézetek bocsáthatnak ki. A Hpt. alapján működő hitelintézeteknek a
Javaslat hatálybalépését követően nem kell újabb engedélyt kérniük elektronikus pénz
kibocsátására abban az esetben, ha van engedélyük a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja
szerinti tevékenység végzésére, mivel ez a tevékenység az elektronikus pénz kibocsátását is
magába foglalja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A Javaslat a hatályt illetve a szükséges fogalmakat határozza meg.
3.	§
A Javaslat meghatározza az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet fogalmát és
tevékenységi körét, az engedélyezés és a prudenciális felügyelet kölcsönös elismerése elvének
alapul vételével kitér a fióktelepek által végezhető és a határon át nyújtható szolgáltatások
lehetséges módjára is.
A Javaslat nevesíti továbbá azokat a Hpt.-beli jogszabályhelyeket, melyeket az elektronikus
pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet esetében nem kell alkalmazni.
4.§
A Javaslat az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre vonatkozó
tőkekövetelményeket határozza meg. Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet
minimális jegyzett tőkéje háromszázmillió forint, amely számottevően alacsonyabb a Hpt.
alapján működő, elektronikus pénzt is kibocsátó hitelintézetekre előírtnál, mivel az
elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet csak szűk tevékenységi körrel
rendelkezhet továbbá nem gyűjthet betétet és hitelt sem nyújthat.
A szavatoló tőke viszont - a többi hitelintézetre vonatkozó előírással megegyezően - nem
csökkenhet a fenti összegű jegyzett tőke alá.
Az elektronikus pénzt elfogadók biztonsága miatt, annak érdekében, hogy a náluk vásárolt
áruk árának vagy a tőlük igénybevett szolgáltatások értékének ellentételezésre elfogadott
elektronikus pénzértéket készpénzként vagy számlapénzként mindig rendelkezésre tudja
bocsátani az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet, szavatoló tőkéjének
mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi
kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített
pénzügyi kötelezettségek összegének az előző hat hónapra számított átlaga közül a magasabb
érték 2 százalékát.
Ha pedig az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az üzleti tevékenysége
megkezdésének napjától számítva még nem működik hat hónapja, akkor szavatoló tőkéjének
mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi
kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített
pénzügyi kötelezettségek összegének a következő hat hónapra előirányzott átlaga közül a
magasabb érték 2 százalékát.
5-6. §
A Javaslat az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kockázatainak csökkentését
szolgálja. Egyrészt, nagyon szűk körben, csak olyan vállalkozásban rendelkezhet közvetlen
illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatást nyújt vagy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
hitelintézet járulékos vállalkozása. Másrészt a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített
pénzügyi kötelezettségek összegével megegyező összegben kizárólag olyan eszközöket tarthat
birtokában, amelyek likvidek és alacsony kockázatúak. A kockázatok további csökkentése
érdekében kamatlábra illetőleg devizára vonatkozó napi elszámolású vagy maximum 14
napos futamidej ű származtatott ügyletet köthet.
Ugyancsak a kockázatok mérséklését szolgálja, hogy a szakosított hitelintézet által elhelyezett
betét és a Javaslatban meghatározott, hitelviszonyt megtestesítő eszközök együttes piaci
értéke nem haladhatja meg az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló
tőkéjének húszszorosát és ezen eszközök esetében már alkalmazni kell a Hpt. nagykockázat-
vállalásra vonatkozó szabályait is.
7.	§
A Javaslat a hatálybalépést határozza meg.
8.	§
A Javaslat meghatározza egyrészt azt az átmeneti időszakot - 2005. december 31. - amíg az a
kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt vagy
elektronikus pénzeszközt bocsátott ki a Javaslat hatálybalépését megelőzően, köteles a Hpt.
vagy a Javaslat előírásainak megfelelni, amely határidőig természetszerűleg nem tartozhat a
Felügyelet ellenőrzése alá sem. Másrészt meghatározza azt az időpontot - 2004. június 30.-
amíg az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus
pénzt vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki a Javaslat hatálybalépését megelőzően,
köteles e tevékenységét a Felügyeletnek bejelenteni annak érdekében, hogy a Felügyelet fel
tudjon készülni feladatai ellátására. A Javaslat egyértelműsíti továbbá, hogy az pénzügyi
vállalkozás, amely a Javaslat hatálybalépését megelőzően engedélyt kapott a Hpt. 3. §-ának
e)	pontjában foglalt tevékenység végzésére, ezen engedély alapján elektronikus pénz vagy
elektronikus pénzeszköz kibocsátására nem jogosult.
9.	§
A Javaslat lényegében a Hpt. azon módosításait tartalmazza, melyek az irányelvvel történő
harmonizálás érdekében szükségesek. Így:
-	a versenysemlegesség érdekében biztosítani kellett a Hpt. alapján elektronikus pénzt
kibocsátó hitelintézetek számára is a megbízás alapján, elektronikus pénzeszközön történő
adattárolást.
-	módosítani kellett a hitelintézet hatályos fogalmát, mivel a jelenlegi meghatározás
alapján az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet - mivel nem gyűjthet betétet és nem
nyújthat kölcsönt - nem minősülne hitelintézetnek.
-	meg kellett határozni az elektronikus pénz kibocsátásával és visszaváltásával
kapcsolatos szabályokat. Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett készpénz vagy az átutalt
számlapénz nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke. Magasabb érték
átvétele vagy átutalása esetén már betétgyűjtés történik, ami a szakosított hitelintézet esetében
nem megengedett. Ez esetben tehát az átvett vagy átutalt és a kibocsátott érték megegyező
összegű kell legyen. Az elektronikus pénzre kamat nem fizethető továbbá egyéb anyagi előny
sem nyújtható. A Javaslat előírja a kibocsátó kötelezettségét - amely egyaránt fennáll mind az
elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet, mind a Hpt. alapján elektronikus pénzt
kibocsátó hitelintézetek esetében -- a kinnlevő elektronikus pénz visszaváltására vonatkozóan.
A visszaváltásnak névértéken kell történnie és a visszaváltásért a kibocsátó a művelet
végrehajtásához ténylegesen kapcsolódó költségeken felül további díjat nem számolhat fel.
Ötszáz forintot meg nem haladó összeg esetén a kibocsátó nem köteles a kinnlevő
elektronikus pénzt visszaváltani, amelyet természetesen el lehet költeni.
-	a Hpt. 2. sz. mellékletében a vonatkozó irányelvek alapján egyrészt új fogalmak kerültek
bevezetésre; úgymint elektronikus pénz, elektronikus pénzeszköz, másrészt pontosítani kellett
a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök fogalmát.
10.	§
A Javaslat azokat az irányelveket nevesíti, melyekkel összeegyeztethető szabályozást
tartalmaz.