﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9449.
számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2004. március
2004. évi .... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB
tv.) 4. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír
elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e
rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom
zavartalan lebonyolítása érdekében.
(6)	Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és
hoz nyilvánosságra.”
2. §
Az MNB tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a
befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta)
tartalékot helyezzenek el az MNB-nél”
3.	§
Az MNB tv. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke rendeletében szabályozza a tartalék kiszámítására, illetve a
tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó előírásokat.
(2) A tartalékráta mértékéről a monetáris tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét rendeletében hirdeti ki.
4.	§
Az MNB tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való
átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.”
5.	§
Az MNB tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az
Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más
közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó
szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam, helyi önkormányzat vagy az
(1)	bekezdésben felsorolt intézmények befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat
vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi
kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve közvetve vagy közvetlenül:
a)	a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,
b)	ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy
c)	kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága
tagjainak több, mint felét.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény,
az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más
közigazgatási szerve közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében.
(4)	E § alkalmazásában a közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni
hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel,
illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás)
tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy
gyakorlása.”
6. §
Az MNB tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2)	A fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési
illetve értékpapír- elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.
(3)	Az MNB elnöke a 60. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott körben
szabályozza a pénzforgalom lebonyolítását.”
7. §
Az MNB tv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a hitelintézeti elszámolóház és az
értékpapír-elszámolóház számára a kockázati alap képzésére, illetve az alap
képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozó előírásokat.”
8.	§
(1)	Az MNB tv. 28. §-a előtti „Jegybanki hatósági és statisztikai információs
rendszer” cím helyébe „Jegybanki információs rendszer” cím lép és a 28. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai - a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt - ellátásához az MNB
jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban
meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB által előírt
információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer részeként
működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az
MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a
Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.”
9.	§
(1)	Az MNB tv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegybanki ellenőrzés e törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek az
MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései,
továbbá az MNB elnöke rendeleteinek megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók,
mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.”
(2) Az MNB tv. 29. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének
megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé,
úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult a jegybanki ellenőrzés
hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben
említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5)	Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása
esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a)	jogkörét e törvény szerint gyakorolni;
b)	a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezet, illetve természetes személy
figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;
c)	más szervet intézkedés végett megkeresni;
d)	fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.”
10.	§
Az MNB tv. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint
bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének
rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik
törvényes fizetőeszköz jellegüket.”
11.	§
Az MNB tv. 31/A. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás
elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb
feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és
tájékoztatási feladatokat.”
„(4) A hitelintézetek, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók, valamint a postai
pénzforgalmi közvetítő és postai pénzügyi tevékenységet, valamint
készpénzátutalási szolgáltatást végző szervezetek kötelesek az általuk
forgalmazott illetve feldolgozott magyar és külföldi fizetőeszközök valódiságát
megvizsgálni és a fellelt feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközöket
az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni.”
12.	§
Az MNB tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az euróról
utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió-
vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB
engedélyével, illetőleg az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint
szabad.
(2)	Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében
az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.”
13.	§
Az MNB tv. 41. § (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe
tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és hoz
nyilvánosságra.”
14.	§
Az MNB tv. 46. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd
forint.”
15.	§
Az MNB tv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 60. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendeletben
szabályozza
a)	az alapkamat mértékét,
b)	a kötelező tartalékráta mértékét,
c)	a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, illetve képzésének és
elhelyezésének módját,
d)	a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az
emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,
e)	a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével
kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb
feladatokat,
f)	a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy
készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával,
nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos
követelményeket,
g)	a forgalomban lévő euró fizetőeszközökről utánzat készítésével vagy
készíttetésével kapcsolatos követelményeket.
h)	az MNB a 4. § (5), a 26. § (3) és a 27. § (2) bekezdésében foglalt feladatai
körében
ha)	a belföldi és a nemzetközi fizetési forgalomban a fizetési megbízások
teljesítésére, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatására, továbbá a
fizetési módokra és alkalmazásuk szabályaira,
hb)	a készpénzforgalmazás feltételeire,
hc)	a pénzfeldolgozási tevékenységre,
hd)	az elszámolásforgalom lebonyolítására,
he)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a
tőkepiacról szóló törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményeket,
hf)	a hitelintézeti elszámolóházi és az értékpapír-elszámolóházi kockázati alap
képzésére, illetve az alap képzésének módjára, mértékére és felhasználására
vonatkozó követelményeket.
i)	a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körét, a
szolgáltatás módját és határidejét.
(2) Az MNB elnökének rendelete esetében a véleményezési határidő öt munkanapnál, átfogó vagy nagy terjedelmű
szabályozás esetén tíz munkanapnál nem lehet kevesebb.
(3)	Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügy-miniszter
véleményezési jogkörét kizárólag a jogrendszer alkotmányossága, jogrendszerbe
illeszthetősége és a jogalkotási szakmai követelmények teljesülésének szempontja
alapján gyakorolja. Ha az igazságügy-miniszter a véleményezésre adott határidőn
belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a tervezetben foglaltakkal
egyetért.
(4)	A jegybanki alapkamatról és a kötelező tartalékráta mértékéről szóló
rendeletek tervezetéről és a kapcsolódó szakmai indoklásról az igazságügy-
miniszter véleményét nem kell kikérni.
(5)	Az alapkamat meghatározott időponttól hatályos mértékét az MNB az általa bérelt elektronikus hírügynökségi oldalon,
valamint honlapján hirdeti ki.
(6)	Rendkívüli esetben a kötelező tartalék mértékét az MNB a kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó szervezetek részére
küldött elektronikus üzenet formájában hirdeti ki.
(7)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatályba lépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.”
16.	§
Az MNB tv. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB számára feladatot
a)	a pénzforgalommal, pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek
engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,
b)	az a) pontban meghatározottakon kívül e törvény
állapíthat meg.”
17.	§
Az MNB tv. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek forintban nyújtott hitelek után a
mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kell fizetni.”
18.	§
Az MNB tv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § A jegybanki ellenőrzés a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az
ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve
állapot fennállásakor még hatályos pénzforgalmi jogszabályok, az MNB
engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabály, valamint a jegybanki
rendelkezések megtartására is kiterjed.”
Módosuló jogszabályok
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
19.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú
melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerint - valamint pénzfeldolgozási
tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem
minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is
végezheti.”
(2)	A Hpt. a 19. §-t követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő
pénzügyi szolgáltatások engedélyezése
19/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés] engedélyezése
iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	a kérelmező alapító okiratát,
b)	a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a
bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti
kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem
régebbi cégkivonatot,
c)	harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban
résztvevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal,
vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben 30 napnál
régebben lejárt tartozása nincs,
d)	a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi
egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
e)	a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési
rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
f)	külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési
megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda
lehet,
g)	annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához
szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
h)	a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,
i)	a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást,
illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az
alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,
j) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is
tartalmazó üzletszabályzatot,
l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor
kívánja megkezdeni,
m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg
jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
(2)	A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti
eljárásban az (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontjában említett feltételek meglétét.
(3)	Ha külföldi vállalkozás fióktelepe útján kíván az MNB engedélyezési
hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezni, az (1) bekezdés d)-
m) pontjában foglaltakon túlmenően az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni
kell:
a)	a külföldi vállalkozás alapító okiratát;
b)	a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy
igazolást arról, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba
bejegyezték;
c)	a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó
engedélyének másolatát;
d)	harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi
vállalkozásnak a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő
adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben
tartozása nincs;
e)	a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által
hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;
f)	nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli
kötelezettségei vannak;
g)	a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon
körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a külföldi vállalkozás
kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító
vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító
vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
h)	a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez
mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján
történő ellenőrzéséhez;
i)	a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által
engedélyezett tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol
ezeket a tevékenységeket végzi;
j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező
azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar
állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e
munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(4)	A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank
az engedélyt abban az esetben adja meg - az (1) bekezdés d)-m) pontjában és a (3)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha
a)	- külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén - érvényes és hatályos, a
felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek
felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a
Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti
hatóság között;
b)	a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni
jogszabályi előírásokkal;
c)	a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;
d)	a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a
fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
e)	a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti
hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló
nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;
f)	külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén a kérelmező székhelye szerinti
állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos
működését.
(5)	Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez - a (3)
bekezdésben felsoroltak helyett, ha azokat a Felügyelet vagy az MNB előtt
korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták - a külföldi vállalkozás
alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, ennek
hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a
bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, bejegyzett fióktelep esetében
három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni. Az MNB a kérelmezőt
bármikor felhívhatja a (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására.”
(3)	A Hpt. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a
19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:
a)	a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért
közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül
végző személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
b)	az a) pont alatti személyek tekintetében a vámhatóság szabálysértési
hivatalának igazolását a 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint,
c)	a vezető állású személy iskolai végzettségét igazoló okiratokat,
d)	a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okmány eredeti vagy közjegyzővel
hitelesített másolatát,
e)	nyilatkozatot arról, hogy az engedélyt kérő működése során megtartja a
pénzfeldolgozási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban, jegybanki
rendelkezésben foglaltakat,
f)	a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzatot, valamint
biztonsági szabályzatot,
g)	a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.”
(4)	A Hpt. a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § Az elszámolásforgalom lebonyolítására (elszámolásforgalmi ügyletre)
vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1)
bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:
a)	a vezető állású személy harminc napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
b)	a klíringtagokkal kötendő elszámolásforgalmi szerződés tervezetét,
c)	az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, valamint a
biztonsági és informatikai rendszer működtetésére vonatkozó belső szabályzatokat
és ügyviteli utasításokat,
d)	a hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,
e)	az adattovábbító és kommunikációs rendszerek (hálózatok) részletes leírását,
f)	üzletmenet folytonossági tervet.”
(5)	A Hpt. a következő 19/D. §-sal egészül ki:
„19/D. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten,
valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási
tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.”
(6)	A Hpt. a következő 19/E. §-sal egészül ki:
„19/E. § (1) Az MNB e törvény szerinti eljárására az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az MNB határozata ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.”
(7)	A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet, valamint az MNB a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló
okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.
A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is
megvizsgálhatja.”
(8)	A Hpt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB
elutasítja, ha a kérelmező
a)	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó
törvényi követelményeknek,
c)	külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (4)
bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.
(2)	Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező
a)	a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
b)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az
MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján
megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó
jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.”
(9)	A Hpt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi
szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az MNB visszavonja, ha
a)	azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték
meg,
b)	a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban:
szolgáltató) törvény által tiltott tevékenységet folytat,
c)	a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy
MNB rendelet előírásainak,
d)	a szolgáltató tevékenységi engedélyét a 31. § (1) bekezdésének megfelelően
visszaadja,
e)	a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi vállalkozás engedélyét
visszavonta.
(2)	Az MNB a szolgáltató engedélyét visszavonhatja, ha
a)	a szolgáltató súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó,
továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy MNB rendelet, valamint az
MNB és a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
b)	olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e törvény hatálya alá
tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit,
akadályozhatja a pénzforgalmat,
c)	a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított egy hónapon belül a
tevékenységét nem kezdi meg,
d)	a szolgáltató három hónapon keresztül nem folytat szolgáltatási tevékenységet,
e)	fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltató nem tud eleget tenni
kötelezettségeinek,
f)	a szolgáltató nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
g)	a szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult,
h)	fióktelep esetén a 19/A. § (3) bekezdésének a)-b), d)-k) pontjában, valamint
(4)-(5) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyike már nem teljesül.”
(10)	A Hpt. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó
kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi
szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet, valamint az MNB
meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény, illetőleg a szolgáltató
működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”
(11)	A Hpt. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hitelintézetnél, hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy
-	a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem,
aki
a)	nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy
az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői
gyakorlattal,
b)	más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,
c)	olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai
feladatainak ellátását.”
(12)	A Hpt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású
személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős
vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy
nem lehet olyan személy, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban
megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el.
(2)	A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású
személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység
irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet
közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább
hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni
az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a
pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál
vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással
kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.
(13)	A Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa
meg:]
„a) a 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, a Magyar Nemzeti
Bank elnökének szabályozási hatáskörébe nem tartozó szolgáltatások
végzésére, ideértve a szolgáltatások során kötött szerződések kötelező
tartalmi elemeire,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
(14)	A Hpt. 235. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa
meg:]
„e) a Magyar Nemzeti Bank elnökének engedélyezési hatáskörébe
nem tartozó pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekre,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
2003. évi CXV. törvény módosítása
20.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2003.
évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdése, 4. § és 17. §-a nem lép hatályba.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
21.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése nem lép
hatályba.
Átmeneti és záró rendelkezések
22. §
E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
az MNB tv. 28. § (4) bekezdése, 48. § b) pontja, 60/A. és 67/A. §-a.

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS

A Magyar Nemzeti Bankról szóló jelenleg hatályos törvényt 2001-ben fogadta
el az Országgyűlés. Ez jelentős részben már eleget tett az EU jogharmonizációs
követelményeknek. Az uniós jog bizonyos elemeinek az átvétele azonban
egyértelműen a csatlakozás időpontjával egyidőben történhet. A javasolt
módosítások jelentős része ebbe a csoportba tartozik, ennek megfelelően az
elfogadásra kerülő törvény az EU csatlakozásunk napjával lép hatályba.
A 2003. II. félévi törvényalkotási program előirányozta, hogy MNB törvénnyel kapcsolatban minden olyan jogszabály-módosítást
meg kell tenni, amelyek az EU csatlakozással kapcsolatosak. A jogszabályalkotási összefüggéseket figyelembe véve, a
módosítások közé nem kerülhetett be az MNB elnöke rendeletalkotási jogának törvényben foglalt konkrét szabályozása,
ugyanakkor az EUjogharmonizációs ütemterv, valamint az Alkotmánybiróság határozata és az ÁSZ jelentése halaszthatatlanná
tették az elmúlt évi módosítást. A jelenleg benyújtásra kerülő javaslat célja a 2003-as módosításból a fenti okok miatt kimaradt
módosítások végrehajtása, és így az MNB törvény jogharmonizációjának teljessé tétele.
A 2004. évi módosítások nagyobb részben az MNB elnökének rendeletalkotási
jogához kapcsolódó változtatásokat, kisebb részben pedig az Európai Központi Bank
(továbbiakban az EKB) által javasolt módosításokat foglalnak magukba.
Az Alkotmány MNB-re vonatkozó 32/D. paragrafusának 2002. évi módosítása
következtében az EU csatlakozás napjától bekerül az Alkotmányba az MNB
elnökének rendeletalkotási jogköre, amelynek részletes szabályait és hatáskörét az
MNB törvényben, illetve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben kell pontosítani. Az MNB törvényben meg kell határozni az MNB elnöki
rendelet előkészítése során érvényesülő sajátos szabályokat.
A módosítás következtében a jegybanki alapkamat és a kötelező tartalékráta mértékét
is MNB elnöki rendelet szabályozza. A jogalkotási törvény általános szabályaitól
eltérően a két szabályozási körre - az alapkamat esetében általános megoldásként, a
kötelező jegybanki tartaléknál rendkívüli esetekre - egyedi kihirdetési és hatályba
lépési szabályok vonatkoznak.
Az MNB törvény 2003-as módosítása kapcsán felmerült EKB és EB észrevételek és
javaslatok az idő szűke miatt már nem kerülhettek be a 2003-as törvénymódosításba.
A jelen törvényjavaslat viszont már ezek figyelembevételével készült.
A jegybank pénzügyi függetlenségének megerősítése érdekében rögzítésre kerül a
törvényben az MNB alaptőkéjének nagysága.
A 2003. évi módosítás során az MNB tv-nek a monetáris finanszírozás tilalmáról
rendelkező 16. §-ába több helyen belekerült az Európai Közösség intézményeire való
utalás. A hatályos EK Szerződés, amikor a monetáris finanszírozás tilalmáról
rendelkezik, szintén a „Közösség” szót használja, ugyanakkor az EKB javaslata
szerint - mivel az EU terminológiájában 1992. óta az Európai Közösség kifejezés egy
szűkebb intézményrendszert jelent, mint az Európai Unió intézményrendszere -
helyesebb volna az „Európai Unió” intézményeire való utalás.
Az EKB javaslata alapján pontosabban meg kellett határozni az értékpapír-
elszámolórendszerek felett az MNB által gyakorolt, felvigyázói hatáskört.
Az MNB törvény jelen módosítása a jogharmonizáció teljessé tételét szolgálja.
A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) fejezettel kapcsolatos jogharmonizáció
megvalósulásához az MNB törvény módosításával párhuzamosan további
módosítások szükségesek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvényben és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvényben. A jelen előterjesztés az MNB törvényen kívül a Hpt módosítására
tesz még javaslatot, és kezdeményezi a 2003. évi CXV. és a 2003. évi XXIII.
törvény egyes előírásainak hatályon kívül helyezését. Az ÁSZ törvényt érintő
változtatások és az új jogalkotási törvény külön törvénycsomagokban kerültek
benyújtásra az Országgyűlés elé.
RÉSZLETES INDOKLÁS
1.	§
A módosításban világosabban jelennek meg az MNB-nek az értékpapír elszámolási
rendszerek zavartalan működésével kapcsolatos feladatai.
A jegybankok felvigyázási tevékenysége - az egyes intézményekre összpontosító,
konkrét jogszabályi előírások betartását vizsgáló felügyeleti, vagy jegybanki
ellenőrzéssel szemben - maguknak a rendszereknek, a bennük részt vevő
intézményeknek, az ezen intézményeket és a rendszereket egymással összekötő
infrastruktúrának és a pénzforgalomban alkalmazott eljárások, fizetési módok
működésének rendszerkockázati megközelítésű felügyelete. A felvigyázás célja a
rendszerek hatékony, megbízható és zökkenőmentes működésének biztosítása,
továbbá a rendszerek védelme egy esetleges, a pénzügyi stabilitást, a fizetési rendszer
egészét veszélyeztető dominóhatás bekövetkezésétől.
Felvigyázási tevékenységük során céljaik eléréséhez a jegybankok összetett
eszközrendszert alkalmaznak, amely kiterjed a rendszerekkel kapcsolatos
követelmények meghatározására, szabályozására, adatgyűjtés és elemzés útján a
rendszerek működésének folyamatos figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére,
nemzetközileg elfogadott alapelvek és ajánlások alapján a rendszerek időszakonkénti
átfogó értékelésére, a rendszerek, valamint a különböző fizetési módok biztonságos és
hatékony működése érdekében szükségesnek tartott intézkedések előírására és ezek
megvalósulásának a nyomon követésére.
2-3. §
A módosítás a kötelező jegybanki tartalék képzési kötelezettség előírására rendeleti
formát határoz meg. A tartalékolás szabályainak, illetve mértékének rendeleti előírása
mellett, a rendkívüli pénzpiaci helyzetek rugalmas és hatékony kezelhetősége
érdekében, a mérték meghatározásánál megszünteti a 15 napos előzetes bejelentési
határidőt.
4.	§
A módosítás az árfolyamok nyilvánosságra hozatalára alkalmaz az eddiginél jogilag
megfelelőbb kifejezést.
5.	§
A módosítás célja egyrészt az EKB javaslatának megfelelően az (1), (2) és (3)
bekezdésben az „Európai Unió” megnevezés használatára való áttérés az „Európai
Közösség” helyett, másfelől pedig a jegybank által nem finanszírozható intézmények
meghatározásának további pontosítása a (2) bekezdésben.
6.	§
A módosítással a feladat meghatározás mellett megjelölésre kerül a szabályozás jogi
alapjára való hivatkozás is.
7. §
A módosítás az értékpapír-el számol óházra is kiterjeszti a kockázati alap képzésének
kötelezettségét, és egyúttal meghatározza, hogy ezeket a szabályokat MNB
rendeletben kell előírni.
Egyes intézmények elszámolóházként és egyidejűleg központi értéktárként is
működnek. Mint elszámolóház, a tőzsdei azonnali értékpapír-piaci ügyletek, valamint
a származékos ügyletek tekintetében saját tőkéjével garanciát vállalva, központi
szerződő félként (Central Counterparty) jár el. Az EKB úgy ítéli meg, hogy a saját
tőkéjével is garanciát vállaló elszámol óház veszélyeztetheti a központi értéktár
biztonságos és zavartalan működését, ezért megfelelő kockázatkezelési módszerek
alkalmazását javasolja, a végrehajtás ellenőrzését pedig a jegybank felelősségi körébe
utalta.
A központi szerződő fél funkcióból eredő kockázat csökkentésének egyik hatékony
eszköze az elszámolóház arra való kötelezése, hogy saját tőkéjének meghatározott, a
vállalt kockázat nagyságrendjéhez igazodó hányadát, mint kockázati alapot, a vállalt
garancia fedezeteként folyamatosan rendelkezésre tartsa. Az EKB és az európai
értékpapír felügyeletek együttes szakbizottsága, továbbá a G-10 országok
jegybankjainak a BIS (Nemzetközi Elszámolások Bankja) keretében működő
szakbizottsága jelenleg foglalkozik az értékpapír elszámol óházakkal szembeni
egységes követelményrendszer kidolgozásával, és ennek keretében a kockázatkezelés
részeként a garanciavállalás fedezetéül szolgáló, elkülönített saját tőkekövetelmények
meghatározásával.
Az EKB elvárásai, a jegybanknak a jelen módosítás 2. §-ában megfogalmazott
felvigyázói funkciója és az értékpapír-elszámolási rendszerek zavartalan
működéséhez fűződő jegybanki érdekeltség egyaránt indokolja, hogy e kockázati
alapképzéssel kapcsolatos előírásokat - a hitelintézeti el számol óházhoz hasonlóan -
az értékpapír elszámolóházak tekintetében is az MNB adja meg.
8.	§
A módosítás - a jelenlegi szabályozástól eltérően - nem nevesíti részletesen az
információ szolgáltatásra kötelezetteket, tekintettel arra, hogy a rendeletalkotási jog
birtokában az MNB maga határozhatja meg a statisztikai adatszolgáltatásra
kötelezettek körét, ami a módosítás során a természetes személyekkel is kibővül. A
fizetési mérleg statisztika összeállításához minden rezidensnek, aki nem rezidensekkel
tranzakciót folytat, azokkal szemben követelése vagy tartozása van, információt kell
szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy természetes személyről, önálló jogi
személyiséggel rendelkező vagy azzal nem rendelkező gazdasági szereplőről van-e
szó.
9.	§
A változtatás az MNB rendeletalkotási jogára figyelemmel aktualizálja a jegybanki
ellenőrzés szabályait, kiterjesztve azok hatókörét a természetes személyekre is.
10.	§
A módosítással a jegybanktörvény előírja, hogy a pénzkibocsátásról és bevonásról az
MNB elnökének rendeletet kell hoznia, amelynek bevonás esetén tartalmaznia kell,
hogy a szóban forgó bankjegyek, illetve érmék mikor vesztik el törvényes
fizetőeszköz jellegüket.
11.	§
A módosítás az MNB-nek a pénzhamisítás elleni védelemmel kapcsolatos feladatait
konkretizálja.
12. §
Az Európai Uniós tagsággal Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzeti
fizetőeszköz hamisítás elleni védelme mellett az euró hamisítással szembeni védelme
terén együttműködik az EU-val és az Európai Központi Bankkal. A javaslat az MNB
tv. hatályos rendelkezését kiterjeszti az euróra is. Ennek megfelelően a forgalomban
lévő fizetőeszköz, azaz a forint mellett az euró utánzatok készítésének, illetve
készíttetésének szabályait is rögzíti. A javaslat az MNB tv. hatályos rendelkezését
kiegészíti az MNB elnökének rendeletében meghatározottakra való utalással, mely az
engedélyezés eltérő kategóriáinak figyelembevétele miatt szükséges.
13.	§
A módosítás az MNB jelentések közzététele helyett a jogilag pontosabb
nyilvánosságra hozatal kifejezés használatát vezeti be.
14.	§
Az MNB jegyzett tőkéje nagyságának törvényi rögzítése - az EKB javaslatára - a
jegybank pénzügyi függetlenségét hivatott erősíteni.
15.	§
Az MNB tv. 60. §-ának újrafogalmazására az MNB elnöki rendeletalkotási jogának
megadásával kapcsolatban került sor. A módosított (1) bekezdés tételesen felsorolja
azon területeket, amelyeket 2004. május 1-től kezdve az MNB elnöki rendeletekkel
szabályozhat.
A módosítás értelmében az alapkamat és a kötelező jegybanki tartalék mértének
meghatározása is rendeleti úton történne. Az alapkamat rendeleti meghatározását az
indokolja, hogy annak mértéke - például a törvényi kamatok és a késedelmi kamatok
alapkamathoz való rögzítettsége miatt - számos vonatkozásban az állampolgárok
széles körét érinti, ezért az MNB elnöke jogalkotási jogának megteremtésével a
rendeleti forma nem kerülhető meg. Az alapkamat szerepének sajátosságai az
elektronikus kihirdetést teszik szükségessé.
A kötelező tartalékráta a monetáris politikai eszköztár ritkán módosuló eleme,
azonban nem zárható ki olyan szélsőséges pénzpiaci helyzet (például spekulációs
támadás a devizapiacon), amelyben a ráta mértékének gyors megváltoztatásával
jelentős pénzügyi, gazdasági károk előzhetők meg. Ezért rendkívüli esetben a
kötelező tartalék mértéke kihirdethető azonnali hatálybalépést eredményező
elektronikus üzenet formájában.
A forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről és az euró fizetőeszközökről
történő utánzat készítésével kapcsolatos követelményeket külön rendeletben indokolt
szabályozni, tekintettel arra, hogy a pénznemtől függően az MNB felelőssége,
kötelezettségei és feladatai eltérőek.
A forint fizetőeszközök utánzatára vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a forint
fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos alapvető jegybanki
feladatokra, az MNB saját hatáskörben állapítja meg. A követelmények kiterjednek az
engedélyezés és az előállítás konkrét feltételeire, meghatározzák az utánzatok
nyilvántartásának, őrzésének és megsemmisítésének rendjét.
Az euró tekintetében az MNB-nek az EKB és az Európai Bizottság előírásai alapján
kell eljárnia. Az euró bankjegyek esetében az utánzatok készítésének engedélyezése
az EKB-hoz, érméknél a kibocsátó tagállam kincstárához, pénzügyminisztériumához
vagy jegybankjához tartozik. Ennek megfelelően az euró fizetőeszközök tekintetében
az MNB-nek csak azokat a feltételeket kell rögzítenie, amelyek alapján el tud járni az
arra illetékes külföldi szerveknél, intézményeknél.
A hitelintézeti elszámolóház és az értékpapír-elszámolóház kockázati alapképzésére
vonatkozó szabályokat a módosítás alapján az MNB - egyedi előírások helyett -
rendeletben írja elő.
A jogalkotási törvény előírásainak megfelelően az MNB elnöki rendeletek tervezeteit
-	az alapkamat és a tartalékráta mértékét szabályozó rendeletek (MNB tv. 60. § (1)
bekezdés a) és b) pontjai) kivételével - kiadás előtti igazságügy-minisztériumi
véleményezésre meg kell küldeni. A jogszabály megállapítja azt az időtartamot,
amelynél kevesebbet nem határozhat meg az MNB az előzetes véleményezésre.
Amennyiben a véleményezési határidő leteltéig az igazságügy-miniszter nem küld
véleményt, az egyetértését jelenti.
16.	§
Az MNB devizagazdálkodási, valamint a pénzügyi szolgáltatások engedélyezésével
kapcsolatos feladatai megszűntek, ezért a jogszabályból törlésre kerülnek. Az MNB
rendeletalkotási jogának megadásából következően a módosítás rögzíti, hogy részére
a megadott tárgykörökben csak törvénnyel lehet feladatot adni.
17.	§
A módosítás terminológiai pontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy egyértelmű
legyen, hogy az MNB által meghatározott alapkamat a fizetendő kamat.
18.	§
Az új 71/A. § átmeneti szabályának fő funkciója az, hogy a jegybanki ellenőrzés
folyamatossága fennmaradjon az egyébként hatályukat vesztő jegybanki
rendelkezésekben előírt szabályok megtartása tekintetében.
Módosuló jogszabályok
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény
módosítása
19.	§
A hitelintézeti törvény módosításának - amely az MNB engedélyezési eljárását
törvényi szinten rögzíti - indoka, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk
napjától a jegybank elnöke törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet
bocsáthat ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. Ehhez kapcsolódva szükség van a
Magyar Nemzeti Bank szabályozói felelősségének, felhatalmazásának áttekintésére.
Jelenleg két kiegészítő pénzügyi szolgáltatás (az el számol óházi, valamint a
pénzfeldolgozási tevékenység) esetében egy sajátos szabályozói kettősség figyelhető
meg. Egyrészt a hitelintézeti törvény tartalmazza a pénzügyi intézmények Felügyelet
által történő alapítási, működési engedélyezésének szabályait, másrészt a törvény
felhatalmazása alapján az MNB engedélyezési hatáskörének gyakorlásáról egy külön
kormányrendelet rendelkezik. A módosítási javaslat elfogadása esetén a vonatkozó
kormányrendeletben foglalt szabályok - kisebb módosítással - a hitelintézeti
törvényben jelennek meg.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
2003. évi CXV. törvény módosítása
20.	§
A 2003. évi CXV. tv. 2. § (2) bekezdése, 4. §-a, valamint 17. §-a nem lép hatályba,
mivel ezeknek az előírásoknak a pontosítása történik meg a jelenlegi módosításban.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
21.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyett a
törvényben szabályozott kijelölési feladatot az MNB tv. jelen módosítása írja elő az
MNB-nek.
Átmeneti és záró rendelkezések
22.	§
Az MNB tv. 28. § (4) bekezdése hatályát veszti, mivel az MNB törvényi
felhatalmazása a nyilvánosságra hozandó hitelintézeti adatok előírására megszűnik.
A közgyűlésnek a jegyzett tőke meghatározásával kapcsolatos feladata a törvényben
való meghatározás miatt megszűnik, ezért a 48. § b) pontja a módosítással hatályát
veszti.
A 60/A. és a 67/A. §-ok az MNB rendeletalkotási jogának gyakorlása kapcsán
feleslegessé válnak, ezért hatályukat vesztik.