T/949.
számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben
szükséges törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Kiss Elemér
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
2002. évi …….. törvény
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 9. §-át megelőzően az “Országos Munkaügyi Tanács” alcím helyébe “Országos Érdekegyeztető Tanács” alcím, továbbá az Flt. 9. §-ának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
“A Kormány az országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) egyeztet. Ennek során az OÉT”.
2. §
Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyakorolja.”
3. §
Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavál-lalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a foglalkoz-tatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, valamint a pénzügyminiszter tesz javaslatot, további négy tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a saját hatáskörében dönt. ”
4. §
Az Flt. 12. §-a (1) bekezdésének első mondatában az “Országos Munkaügyi Tanácsban” szövegrész helyébe az első előforduláskor az “az OÉT-ben”, a második előforduláskor az “OÉT-ben” szövegrész lép.
5. §
Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A foglalkozta-táspolitikai és munkaügyi miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályait az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg.”
6. §
Az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ha a 16-18. §-ban, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében, továbbá a 19/B. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének”.
7. §
Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
“g) működési alaprészt a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, valamint a Foglalkoztatási Hivatal törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra;”.
8. §
(1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
“d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”.
(2) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a “Fejlesztési és Képzési Tanácsnak” szövegrész helyébe az “Országos Szakképzési Tanácsnak” szövegrész lép.
(3) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter”.
(4) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“c) a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.”
(5) Az Flt. 39/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt
a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról,
b) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról és költségeiről, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.”
(6) Az Flt. 39/A. §-ának (6) bekezdésében a “(2) bekezdésében” szövegrész “(3) bekezdésében” szövegrészre változik.
(7) Az Flt. 39/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.”
(8) Az Flt. 39/A. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az alaprészen belüli további jogcímeket a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a többi alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter állapítja meg.”
(9) Az Flt. 39/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg.”
9. §
Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követeléseket az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg a hatáskörükbe tartozó támogatások esetében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium törli.”
10. §
Az Flt. 41/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak e törvény szerint meghatározott mértékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 100 Ft-ra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben teszi közzé.”
11. §
(1) Az Flt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal, az OMMF és a munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.”
(2) Az Flt. 57/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Foglalkoztatási Hivatal, valamint a munkaügyi központok a munkavállalókról vezetett egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozása és karbantartása érdekében a munkavállalók (2) bekezdésben meghatározott adatairól folyamatosan adatgyűjtést végezhetnek. Az egységes munkaügyi nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok külön jogszabályban meghatározott módon kezelik.”
(3) Az Flt. 57/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé a Foglalkoztatási Hivatal kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.”
(4) Az Flt. 57/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a Foglalkoztatási Hivatal határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után a Foglalkoztatási Hivatal és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.”
II. Fejezet
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
12. §
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“6.§ (1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért, a közművelődés irányításáért, valamint az informatikáért és hírközlésért felelős minisztérium képviseletében,”.
13. §
Az Fktv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetőleg a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
14. §
Az Fktv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű, valamint a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedéséért, továbbá az informatikáért és hírközlésért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.”
15. §
Az Fktv. 26. §-át megelőző “A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása” alcím helyébe a következő alcím, egyidejűleg az Fktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása
26. § Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből történő támogatását a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.”
III. Fejezet
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
16. §
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben]
“a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyetértésével rendeletben kiadja az OKJ-t;”.
17. §
Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
“e) az építésügyi ágazat tekintetében a belügyminiszter”
[gyakorolja.]
IV. Fejezet
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása
18. §
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés) fejlesztésének, továbbá a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó képzések támogatása."
19. §
(1) Az Szht. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, továbbá a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás, illetve az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).”
(2) Az Szht. 10. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdésének helyébe (4)-(7) bekezdésként a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:
"(3) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására. E célra a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények részére pályázatot ír ki és dönt a támogatásról.
(4) Az alaprészből hozzá lehet járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez, továbbá a felnőttképzés és a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképes-séget elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz. Az NSZI a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.
(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók.
(6) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti miniszterek által - a feladataik ellátására - működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek (a továbbiakban: NFI) az Fktv. által meghatározott feladatainak ellátásához, valamint a gazdasági kamaráknak - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azt az Szt. 19/A. §-ának (2) bekezdése vagy a 30. §-ának (4) bekezdése szerint látják el. Az NFI az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.
(7) Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében kötelezően előírt - juttatására, melyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az adható támogatás mértékét és céljait a 13. § alapján létrehozott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg."
(3) Az Szht. 10. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
“(9) A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek a fejlesztésére az alaprész kiadási előirányzatainak legfeljebb négy százaléka használható fel.”
20. §
Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatás-politikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.
(2) Az alaprész kiadási előirányzatából iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hozott együttes döntésével meghatározott összeg használható fel.
(3) Az oktatási miniszter a szakképzési hozzájárulás és az alaprész tekintetében
a) előkészíti az alaprész hároméves stratégiai programját;
b) előkészíti, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és az alaprészről szóló jogszabályokat;
c) felelős az alaprész
ca) szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközei, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez nyújtott támogatás felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
cb) bevételei beszedésének elrendeléséért,
cc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;
d) dönt az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és a decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről, és ezekről tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert;
e) határoz az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;
f) kezdeményezi az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat;
g) évente tájékoztatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét a Tanács javaslatairól.
(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az alaprész tekintetében
a) dönt az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről;
b) felelős az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért;
c) határoz alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;
d) kezdeményezi az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat."
21. §
(1) Az Szht. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Tanács látja el.
(2) A Tanács a döntés-előkészítés keretében
a) javaslatot tesz az alaprészen belül a szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközök központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközök felhasználására,
b) javaslatot tesz a 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a szakképzés és felsőoktatás támogatására adható éves támogatási keret központi részének felhasználására,
c) értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatásra.”
(2) Az Szht. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Tanács tagjait hároméves időtartamra az oktatási miniszter a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kéri fel a szakképesítésekért, illetve a munkaerőpiac szervezeti irányításáért felelős minisztériumok képviselői (minisztériumonként legfeljebb egy fő), az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek (hat-hat fő), a gazdasági kamarák (egy-egy fő), az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak képviseletében) képviselői közül, a szervezetekkel történő egyeztetést követően.”
22. §
Az Szht. 14. §-ának (2) bekezdésében az “OMT-ben” szövegrész helyébe az “OÉT-ben” szövegrész lép.
V. Fejezet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
23. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-ának (3) bekezdésében “az egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe “az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész lép, egyidejűleg “a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész a hatályát veszti.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
24. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. §-ának b) pontjában “az egészségügyi miniszter arra, hogy a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe “az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter arra, hogy” szövegrész lép.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
25. §
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 25. §-ának (4) bekezdésében a “valamint a szociális és családügyi” szövegrész helyébe “az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrész lép, egyidejűleg a felsorolás első elemeként megjelölt “az egészségügyi,” szövegrész a hatályát veszti.
26. §
(1) A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az “egészségügyi és a szociális és családügyi” szövegrész helyébe az “egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrész lép.
(2) A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
“g) a környezetvédelmi és vízügyi, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a kockázatbecslés és a kockázatcsökkentés részletes szabályait, a munkavállalók kémiai biztonsághoz fűződő jogát érintő szabályok tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben,”
[rendeletben meghatározza.]
VIII. Fejezet
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
27. §
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a “Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” alcím alatti felsorolásban a “Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht.” szövegrész helyébe a “VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság” szövegrész lép.
IX. Fejezet
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
28. §
(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács munkájában ]
“d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, az oktatási, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere;”
[vesznek részt.]
(2) A Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács munkájában]
“h) a külügyminiszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal”
[vesznek részt.]
29. §
(1) A Tftv. 12. §-a (2) bekezdésének második mondatában a “Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatalnak” szövegrész lép.
(2) A Tftv. 12. §-ának (4) bekezdésében a “(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a “(3) bekezdésben” szövegrész lép.
30. §
A Tftv. 15. §-a (8) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A térségi fejlesztési tanács tagjai:]
“f) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, a gyermek-, ifjúsági és sport-, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője.”
31. §
(1) A Tftv. 17. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A regionális fejlesztési tanács tagjai:]
“b) a miniszter kettő, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;”.
(2) A Tftv. 17. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A regionális fejlesztési tanács munkájában a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője tanácskozási joggal vesz részt.”
(3) A Tftv. 17. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról]
“b) a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, az egészségügyi, szociális és családügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási, az informatikai és hírközlési, a pénzügyminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter képviselője az őt delegáló miniszternek,”
[rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.]
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása
32. §
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 7. §-a (4) bekezdésének második mondatában a “Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatallal”, a harmadik mondatában a “Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása
33. §
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésében a “földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép.
XII. Fejezet
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény módosítása
34. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Belügyminisztérium feladata.”
35. §
A Dtv. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap
a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 78/1026/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak;
b) a belügyminiszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 85/384/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak.”
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
36. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.
törvény
15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a belügyminiszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
37. §
(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Kormány az építésügy központi irányítását a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.”
38. §
(1) Az Étv. 50. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés záró rendelkezésében a “Földművelésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a “Belügyminisztérium” szövegrész lép:
[(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására, így különösen]
“e) a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,
f) a helyi építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,”.
(2) Az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében a “Földművelésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a “Belügyminisztérium” szövegrész lép, egyidejűleg a (3) bekezdésében a “(30%) is” szövegrészből az “is” szövegrész a hatályát veszti.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
39. §
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1/A. §-ának (3) bekezdésében a “földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép.
XVI. Fejezet
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
40. §
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
“d) az építésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter, hogy a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
41. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.”
42. §
Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.”
43. §
Az Áht. 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve, valamint a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében a külön törvényben kijelölt személy, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek vezetői járnak el,
b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a “központi kezelésű előirányzatok”-at kell érteni,
d) a 93. § (9) bekezdésében a “fejezet összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központi kezelésű előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása
44. §
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a “Miniszterelnökség” szövegrész lép.
XIX. Fejezet
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
45. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjr.) 3. §-ának (2) bekezdésében a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.
46. §
(1) Az Szjr. 6. §-ának (4) bekezdésében a “, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát” szövegrész helyébe a “és a Miniszterelnöki Hivatalt” szövegrész lép.
(2) Az Szjr. 6. §-ának (6) bekezdésében a “Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész lép.
XX. Fejezet
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
47. §
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 4. §-ának (4) bekezdésében a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az “informatikai és hírközlési” szövegrész lép.
48. §
(1) Az Eat. 27. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
“Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a hatáskörükkel érintett ágazat tekintetében rendelettel szabályozzák”.
(2) Az Eat. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:
“(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy rendelettel szabályozza a kormányzati elektronikus aláírás-rendszer megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket.”
XXI. Fejezet
A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény módosítása
49. §
A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 28. §-ának (5) bekezdésében a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az “informatikai és hírközlési” szövegrész lép.
XXII. Fejezet
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
50. §
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében “a Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe “az informatikai és hírközlési” szövegrész lép.
51. §
A média tv. 115. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben szabályozza.”
XXIII. Fejezet
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
52. §
(1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17. § (1) Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttesen -rendeletben szabályozza
a) az informatikai biztonság követelményeit,
b) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és a digitális archiválás szabályait,
c) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb előírásokat.
(2) Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben – a kormányzati informatika vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, a belkereskedelmi tevékenységek vonatkozásában a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen – rendeletben szabályozza az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás gyakorlásának részletes feltételeit.”
XXIV. Fejezet
Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény módosítása
53. §
Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A törvény végrehajtásáról az informatikai és hírközlési miniszter gondoskodik.”
XXV. Fejezet
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
54. §
(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 55/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottság) tagjai a következők:]
“b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy,”.
(2) A Nektv. 55/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A Felügyelő Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy.”
XXVI. Fejezet
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosítása
55. §
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály]
“i) a területfejlesztésért, területrendezésért, valamint az idegenforga-lom ágazati irányításáért felelős minisztériumot, minisztert említ, ott a Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert,"
[kell érteni.]
XXVII. Fejezet
Egyéb törvények módosítása
56. §
Ahol
a) 1998. július 8-át megelőzően hatályba lépett törvény a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát vagy államtitkárát, mint a szervezet vezetőjét említi, ott a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét,
b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és más jogszabály Országos Munkaügyi Tanácsot említ, azon az Országos Érdekegyeztető Tanácsot
kell érteni.
XXVIII. Fejezet
Záró rendelkezések
57. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
a) az Flt. 13/A. §-a (4) bekezdésének második mondata, 18/A. §-a (2) bekezdésének második mondata, 19. §-a (2) bekezdésének második mondata, 19/B. §-ának (3) bekezdéséből a “- a rehabilitációs alaprész és a megváltozott munkaképességű személyek célcsoportja tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész, 20. §-ának (3) bekezdése, 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjából a “valamint” kifejezés, továbbá a 39/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjából “a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel” szövegrész, 39/A. §-ának (10) bekezdése, 42. §-ának (9) bekezdése, 48. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének második mondata, 48. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontjából “a munkaerőfejlesztő- és képző központok kivételével,” szövegrész, valamint 48. §-ának (2) bekezdése;
b) az Szt. 9. §-a (1) bekezdésének második mondata és a 9. §-ának (2) bekezdése;
c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a “,valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium egy-egy” és a 247. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a “,valamint a szociális és családügyi” szövegrész;
d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének c) pontja;
e) Az Étv. 9. §-a (3) bekezdésének második mondata, 9. §-ának (7) bekezdésében az “és szakhatósági” szövegrész, továbbá az 52. §-ának (3) bekezdéséből a “belügyminiszterrel egyetértésben,” szövegrész;
f) Az Áht. 86/B. §-ának (5) és (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 62. §-ának (26) bekezdése;
g) az Eat. 27. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezéséből a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész;
h) a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 91. §-a (3) bekezdésének c) pontjából az “illetve az informatikai kormánybiztos,” szövegrész;
i) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16. §-ának (7) bekezdése;
j) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 1-20. §-a, 28-46. §-a, 48. §-a, 50-56. §-a, 58-64. §-a, 76. §-a, 77. §-ának (5) és (6) bekezdése;
k) az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény.
(3) Az Szht. 10. §-ának e törvénnyel megállapított (7) bekezdésében meghatározott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) jogutódja a Fejlesztési és Képzési Tanácsnak. A Tanácsot legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 40 napon belül kell megalakítani.
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény a minisztériumi struktúra átalakításával a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki.
A törvénynek a minisztériumok elnevezésének megváltozásával és a hatásköri rend átalakításával összefüggő értelmező előírásai a feladat- és hatáskörök többségénél ágazati hovatartozásukat illetően egyértelmű helyzetet eredményeztek, emellett a Kormány hivatalba lépését követően elfogadott törvénymódosítások is számos területen tartalmaznak hatásköri rendelkezést.
A központi közigazgatás szervezeti változásai ugyanakkor több olyan törvényileg rögzített hatáskört is érintenek, amelyeknél a hatáskör gyakorlójának megállapítása nem kezelhető egyszerű névváltozási, illetőleg jogértelmezési kérdésként. Ezekre az esetekre az említett törvényi rendezés nem elégséges, ezért az érintett törvényi előírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó módosítása szükséges. Ilyen, további törvényi rendezési igény jelentkezik például, ha az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van, hasonlóképpen több tárca feladatkörének teljes vagy részleges összevonása esetén. További szabályozásra van szükség olyankor is, ha egy-egy konkrét törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen, hogy a feladatátcsoportosítást követően a kérdéses feladat ellátásában melyik minisztérium, miniszter érintett elsődlegesen. Előfordulhat az is, hogy egy-egy feladat kapcsán a hatáskörök több tárca közötti megosztása indokolt.
A fent hivatkozott törvény 4. §-a 120 napos határidőt szabott a Kormány számára az új hatáskörök megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok előterjesztésére.
A Javaslat e kötelezettség teljesítését célozza.
A Javaslat azokat a - szervezeti változásokkal szorosan összefüggő - hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható, vagy az új struktúrának megfelelő hatáskörgyakorlást eltérő törvényi előírás akadályozza.
A Javaslat a könnyebb áttekinthetőség és a tárgyhozkötöttség következetes érvényesítése érdekében, az egységesítés követelményét szem előtt tartva, csomagszerűen tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat, biztosítva ezáltal azok egy eljárásban történő parlamenti tárgyalását és egységes időpont szerinti hatálybalépését.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény alapján az új Kormány megalakulásának időpontjától Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jött létre. A törvény 2. §-ának c) pontja szerint, ahol a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai feladatkör tekintetében Gazdasági Minisztériumot, illetőleg gazdasági minisztert, Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert, továbbá a felnőttképzési feladatkör tekintetében Oktatási Minisztériumot, illetőleg oktatási minisztert említ, ott a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, illetőleg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert kell érteni.
Az említett hatásköri rendelkezéssel összefüggésben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó törvények közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), valamint a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása szükséges. A Javaslat a két törvénynek azokat a rendelkezéseit módosítja, amelyek által szabályozott hatáskör változása a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből nem állapítható meg egyértelműen. Így szükséges többek között az Flt.-ben a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének összetételét meghatározó rendelkezés, egyes rendeleti szintű szabályozásra felhatalmazást adó rendelkezések, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészét szabályozó előírások módosítása.
Az 1-4. §-hoz
A kormányzati munkamegosztás megváltozása eredményeként módosult a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete is. Az Országos Munkaügyi Tanács feladatait a jövőben az Országos Érdekegyeztető Tanács fogja ellátni. Ez szükségessé teszi a törvényben az Országos Munkaügyi Tanácsra, valamint a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete összetételére vonatkozó szabályok módosítását. Ez utóbbi rendelkezések módosítására azért is szükség van, mert a foglalkoztatáspolitikai kormányzati feladatok ellátása, ennek keretében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete tagjainak megbízása és a megbízás visszavonása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került.
Az 5-6. §-hoz
Az egyértelmű szabályozás megteremtése érdekében szükséges módosítani a foglalkoztatási törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek miniszteri szintű szabályozásra adnak felhatalmazást. Az új Kormány létrejöttével a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium helyett a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos kormányzati feladatokat egyaránt a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el. Ennek megfelelően a Javaslat mindkét alaprészből nyújtható támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítására a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazza fel.
A 7-10. §-hoz
A foglalkoztatási törvény szerint a Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik, rendelkezési jogát a Munkaerőpiaci Alap Irányító testületével, illetőleg egyes alaprészek tekintetében más minisztériumokkal megosztva gyakorolja. A törvény részletesen szabályozza a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének, valamint az egyes minisztériumoknak a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos feladatait és kötelességeit. Az új Kormány létrejöttével a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészével kapcsolatos, valamint a felnőttképzéssel összefüggő kormányzati feladatok ellátása is a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került. Ezért a Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében módosítja a törvénynek a Munkaerőpiaci Alap feletti rendelkezési jog gyakorlását szabályozó rendelkezéseit.
A Javaslat a záró rendelkezések között hatályon kívül helyezi a foglalkoztatási törvénynek azokat a szabályait, amelyekre a feladatváltozás következtében az új hatáskör-ellátási rendben már nincsen szükség.
A 11. §-hoz
A feladat- és hatásköri, illetőleg névváltozások átvezetésére a foglalkoztatási törvény adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezései tekintetében is szükség van, figyelemmel arra is, hogy az elmúlt években a munkaügyi szervezet jelentős változásokon ment át.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
A 12-15. §-hoz
Az új kormányzati hatásköri rendben a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszter látja el, ezért módosítani szükséges a felnőttképzésről szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek az Országos Felnőttképzési Tanács és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület összetételét szabályozzák, valamint amely a felnőttképzést folytató szervezetek nyilvántartásba vételét megtagadó, illetve a nyilvántartásból történő határozattal szembeni fellebbezést elbíráló szervről rendelkezik. A felnőttképzés fejlesztésének támogatására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény fogja tartalmazni. Ennek megfelelően a felnőttképzési törvénynek a támogatásra vonatkozó előírását a szabályozó törvényre utaló szabály váltja fel.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
A 16. §-hoz
A Javaslat kihangsúlyozza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyetértési jogkörét az Országos Képzési Jegyzéknek az oktatási miniszter által történő kiadásával kapcsolatban.
A 17. §-hoz
A rendelkezés a hatáskör gyakorlójára vonatkozó technikai jellegű módosítást tartalmaz az építésügyi feladatkörnek a belügyminiszterhez kerülése miatt.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének
támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása
A foglalkoztatáspolitikai és felnőttképzési feladatkörök átcsoportosítása szükségessé teszi a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítását is.
Az új kormányzati struktúra létrejöttével a felnőttképzés központi irányítása az Oktatási Minisztériumtól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ebből adódóan a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.
Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntési jogosítványok egyértelmű hatásköri megosztását a hivatkozott törvény megfelelő módosításával is érvényesíteni kell.
Mindez szükségessé teszi az említett törvény hatályának, valamint az alaprésszel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását. A módosítás alapját az alaprész felnőttképzési célú, valamint szakképzési, felsőoktatási célú pénzeszközökre történő megosztása, és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetve az oktatási miniszter által ellátandó feladatok meghatározása jelenti.
A 18. §-hoz
A törvény hatályát célszerű kiterjeszteni a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó képzésekre is, tekintettel arra, hogy a felnőttképzésről szóló törvény pályázati lehetőséget biztosít az akkreditált felnőttképzési intézményeknek.
A 19. §-hoz
Figyelembe véve, hogy a gimnáziumokban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás, képzés alapvető fontosságú a munkaerőpiaci igények szempontjából, célszerű a pályázati lehetőségek ilyen irányú kiterjesztése, egyúttal az erre a célra felhasználható alaprész mértékének a korlátozása is.
A felnőttképzésről szóló törvényben megfogalmazottakkal összhangban a Javaslat kiegészíti a pályázati lehetőséget a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogathatóságával.
A szakképzés és a felnőttképzés egésze érdekében végzett fejlesztő tevékenység tekintetében országosan kiemelt feladatot lát el a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, ezért indokolt a Javaslat szerinti külön feltüntetésük.
A 20. §-hoz
Az alaprész feletti rendelkezési jog megoszlik az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter között. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra felhasználható összegekről a Javaslat szerint az oktatási és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hoz együttes döntést tekintettel arra, hogy az összegek megosztásának arányáról a törvény nem rendelkezik.
A további jogkörök a két miniszter között a Javaslat szerint oszlanak meg.
A 21. §-hoz
Az új szabályozás visszaállítja az Országos Szakképzési Tanács hatáskörét.
A 22. §-hoz
A jogszabályi környezet változása miatt van szükség a Javaslat szerinti technikai jellegű módosításra.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
A 23-26. §-hoz, valamint
az 57. § (2) bekezdésének c) pontjához
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium jogutódjaként jött létre. A hatáskörökben bekövetkezett változás csak a szociális területet érinti, a munkaügyi feladatok korábban ide tartozó részének (munkabiztonság, foglalkozási rehabilitáció) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz történő átkerülése következtében.
Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium összevonása következtében - az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében - módosítani szükséges egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények felhatalmazó rendelkezéseit. E körbe sorolható a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény és a kémiai biztonságról szóló törvény módosításának, valamint az egészségügyről szóló törvény egyes rendelkezései hatályon kívül helyezésének szükségessége.
A két minisztérium összevonása miatt rendezni szükséges azon bizottságok, tanácsok összetételére vonatkozó szabályokat is, amelyekben korábban mindkét tárca önállóan képviseltette magát. E körbe tartozik a kémiai biztonságról (25. §), valamint az egészségügyről szóló törvény javasolt módosítása [57. § (2) bekezdés c) pont].
Módosítani kell továbbá az egészségügyi és szociális szakterületet érintő törvényekben a más minisztériumok hatáskörével, megnevezésével kapcsolatos rendelkezéseket, így pl. a kémiai biztonságról szóló törvény azon rendelkezését is [26. § (2) bekezdés], amely a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek hivatott hatáskört biztosítani a munkavállalók kémiai biztonsághoz fűződő joga vonatkozásában.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
A 27. §-hoz
A privatizációs törvény módosítása a területfejlesztési hatásköröknek a Miniszterelnöki Hivatalhoz történő átkerülése folytán a törvény mellékletében szereplő cégelnevezésnek a bírósági cégnyilvántartásban szereplő elnevezéssel való összhangba hozatalát célozza.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása
A 28-31. §-hoz
A területrendezést és területfejlesztést érintő hatáskör-módosulásokkal kapcsolatos javaslat annak figyelembevételével készült, hogy folyamatban van a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény részletes, tartalmi kérdéseket is érintő módosítása. Ennek megfelelően a jelenlegi törvénymódosító javaslat csak közvetlenül a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből következő módosításokat foglalja magában, a tartalmilag nem szorosan a hatáskör-átrendezés kérdéséhez kapcsolódó változtatásokat az említett, érdemi törvénymódosítás keretében indokolt rendezni.
Az Országos Területfejlesztési Tanács összetételét illetően a Javaslat – a miniszteri hatáskörgyakorlás általános elvét követve – a Tanács tagjaként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert nevesíti. A regionális fejlesztési tanácsba a miniszter – a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala szakmai szempontjainak érvényesítése érdekében – két tagot delegál.
A minisztériumok elnevezésének változásából eredő módosítás mellett a Javaslat lehetővé teszi az Országos Területfejlesztési Tanácsban és a térségi fejlesztési tanácsban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium teljes jogú tagként való részvételét. A miniszteri feladatkörök változására figyelemmel a Tanács említett kiegészítése e törvényjavaslatban szükséges.
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása
A 32-33. §-hoz
Mindkét törvény módosítására a területfejlesztési hatásköröknek a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatkörébe történt átkerülése miatt, a hatáskör gyakorlójának egyértelmű megjelenítése érdekében van szükség.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény módosítása
A 34-35. §-hoz
A Javaslat mindkét rendelkezése az építésügyi feladatoknak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatásköréből a belügyminiszter hatáskörébe történő átkerülése miatt, a két miniszter külföldi bizonyítványokkal és oklevelekkel kapcsolatos hatáskörének feladatkörük szerinti pontos elhatárolását célozza. Ennek eredményeként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos hatáskörök tekintetében az építészmérnöki oklevelekre vonatkozó teendők összehangolásának felelősévé a belügyminiszter válik.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
A 36-38. §-hoz
A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő módosítási igény az építésügyi ágazathoz kapcsolódó törvényeknél merül fel. A tervezet e tekintetben is – az érintett ágazati törvények lényegi tartalmát nem érintve – kizárólag olyan módosításokat tartalmaz, amelyek hiányában az adott feladat végrehajtása maradéktalanul nem biztosítható, illetve az új struktúrának megfelelő hatáskör gyakorlását akadályozná. A módosítások alapvetően a hatáskör gyakorlója vonatkozásában a központi építésügyi igazgatási feladatok belügyminiszteri hatáskörbe kerülése miatt szükséges, technikai jellegű változtatásokat tartalmaznak.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
A 39. §-hoz
A területrendezési, területfejlesztési hatáskörök változásához kapcsolódóan kerül sor a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvénynek a normatívan elosztott előirányzat egyes megyékre, illetve fővárosra jutó összegének a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttes közleményben való közzétételét érintő törvényi felhatalmazásban – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nevesítésére.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
A 40. §-hoz
A Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása keretében kimondja, hogy az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait az építésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen állapítja meg. Mivel a lakáspolitika és az építőipar szervezetileg átkerült a volt Gazdasági Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz, ezért a gazdasági és közlekedési miniszternek az építési és bontási hulladékok kezelésének vonatkozásában már nincs rendeletalkotási jogosítványa.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
módosítása
A 41-43. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény módosítását a Nyugdíjbiztosítási Alap irányításának az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe utalása, valamint a jogtechnikai pontosítás szükségessége indokolja.
A Javaslat a tartalmi kérdésekkel foglalkozó egészségügyi szakmai törvénymódosítási-csomagban foglaltakra tekintettel nem tartalmazza a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény (Tbir.) hatásköri rendelkezéseinek módosítását, mivel nem célszerű, hogy ugyanazon törvény tartalmilag összetartozó hatásköri és érdemi szakmai módosításai párhuzamosan, két különböző törvényben valósuljanak meg.
A hatásköri törvényjavaslat az Áht. módosítása keretében a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszterként – a ténylegesen kijelölt miniszter konkrét nevesítése nélkül – a Tbir. törvényben meghatározott személyre utal. Ennek az az indoka, hogy az Áht. mint általános hatókörű, funkcionális törvény rendelkezései között nem célszerű a hatáskört aktuálisan gyakorló miniszter konkrét nevesítése, ugyanakkor a “Kormány által kijelölt személy” formula azért nem alkalmazható, mivel a kijelölés kormányhatáskörbe utalása ellentétes lenne az irányadó szakmai törvényben törvényi szinten rögzített hatáskör-megállapítással.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, valamint
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
A 44-46. §-hoz
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosítása a hatáskör-módosulás jogi átvezetését célozza.
A 45-46. § szerinti módosítás a törvényi jogutódlásból következő hatáskörök egyértelművé tételére irányul.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény,
a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény,
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, továbbá
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
A 47-52. §-hoz
A kormányzati munkamegosztás új szerkezetét meghatározó 2002. évi XI. törvény értelmében a hírközlési és az informatikai feladatokkal kapcsolatban ahol jogszabály a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és informatikai kormánybiztosságot említ, ott – a kormányzati informatikai feladatokat kivéve – az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, informatikai és hírközlési minisztert kell érteni. A törvény rendelkezése szerint a jövőben az informatikai, hírközlési ágazat tekintetében felmerülő feladatokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium látja el.
Az említett törvényben foglaltakhoz képest – a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek érintetlenül hagyásával – a feladat- és hatáskörök további pontosítása szükséges az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal között az esetleges hatásköri átfedések kiküszöbölése és a hatáskörök egyértelmű, a jogalkalmazást megkönnyítő jogszabályi megfogalmazása érdekében.
Az említett körbe tartozik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal, valamint az információs társadalommal kapcsolatos törvényi szabályozás módosítása, részben a hatáskörök egyértelműsítése, részben a végrehajtáshoz szükséges szabályozási felhatalmazások tekintetében.
A Javaslat ezen túlmenően magában foglalja a médiatörvény két rendelkezésének technikai jellegű módosítását az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörének egyértelmű megjelenítése érdekében.
A törvényjavaslat – valamennyi hírközlési és informatikai tárgyú törvény módosítását érintően – figyelemmel van a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kormányzati informatikával kapcsolatos hatáskörére, ennek a szabályozási felhatalmazások tekintetében való érvényesítésére. Az érintett törvény-módosításokban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint a hatáskör gyakorlója ott kerül nevesítésre, ahol az adott feladatkör a kormányzati informatika területét érinti vagy arra közvetlenül kihat.
Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének
kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény módosítása
Az 53. §-hoz
A módosításra a törvényben meghatározott hatáskör gyakorlójának egyértelműsítése érdekében van szükség.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
Az 54. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítási rendjében bekövetkezett hatásköri változás miatt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosítása is indokolt.
A módosítás alapján a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ellenőrzésére jogosult szerv (Felügyelő Bizottság) tagjának és elnökének jelölésére az igazságügy-miniszter helyett a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lenne jogosult.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
2002. évi XI. törvény módosítása
Az 55. §-hoz
A területrendezéssel és területfejlesztéssel kapcsolatos joganyag áttekintése eredményeként indokolt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény területrendezési feladatkört megállapító előírásának a területfejlesztési feladatokkal való kiegészítése és ennek kapcsán az érintett rendelkezésnek a hatásköri kérdésekkel összefüggő szövegezési pontosítása is.
A területrendezésnek a területfejlesztéssel való szoros összefüggése miatt a javasolt módosítás nem új hatáskör-megállapítást, hanem hatáskör-pontosítást céloz.
Egyéb törvények módosítása
Az 56. §-hoz
A Miniszterelnöki Hivatalt az új Kormány megalakulását követően is miniszter vezeti. Számos korábbi, még hatályban lévő jogszabály ugyanakkor a Hivatal vezetőjeként a közigazgatási államtitkárt nevesíti. Tekintettel arra, hogy a miniszteri szintű vezetés megvalósulása nem eredményezte automatikusan a korábbi jogszabályokban vagy kormányhatározatokban meghatározott közigazgatási államtitkári feladatok miniszteri ellátását, a hatályos szabályozás e tekintetben is pontosítást igényel.
A Javaslat szerint a Munka Törvénykönyvében és más jogszabályokban szereplő Országos Munkaügyi Tanács elnevezés Országos Érdekegyeztető Tanács elnevezésre változik. Ennek a módosításnak ebben a törvényjavaslatban történő szerepeltetése azért szükséges, mivel a kormányváltást követően más szervezeti keretekben valósul meg az érdekegyeztetés, amelynek ilyen értelemben hatásköri vonzatai is vannak.
Záró rendelkezések
Az 57. §-hoz
A Javaslat 57. §-a a törvény hatálybalépésével és alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a hatályukat vesztő törvények és törvényi előírások felsorolását tartalmazza.