﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9583.
számú
törvényjavaslat
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2004. március
2
2004. évi.......törvény
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról
1.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-a a
következő o)-t) pontokkal egészül ki:
„o) önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, vagy az
önfoglalkoztató;
p) önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint
önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem
tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a
nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései
szerint maga gondoskodik;
q) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő
földrészlet, az ilyen földrészlet és a rajta lévő épület, építmény együttesen, a
földtől tulajdonjogilag elváló épület, építmény, az önálló ingatlanként
nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, továbbá a tanya;
r) elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy
több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen
lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen
kíván tartózkodni;
s) másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy
több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen
lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek;
t) tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára,
valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam
állampolgára.”
2. §
A Tft. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld
tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon
tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván
letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen
Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.”
3. §
A Tft. a következő 8/A-8/C. §-okkal egészül ki:
„8/A. § (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket
egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve
vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy
közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
(2)	A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági
igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a)	a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi
idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy
legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;
b)	a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak
érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását
tanúsító igazolást;
c)	a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei
földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) igazolását arról, hogy a
tulajdonszerzést megelőző három évben folyamatosan mezőgazdasági
tevékenységet folytatott Magyarországon.
(3)	Az FM hivatalnak az igazolását környezettanulmány alapján kell
kiállítania. A környezettanulmány során az FM hivatal a mezőgazdasági
tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása,
a)	ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom
évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság
igazolásával bizonyítja,
b)	ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele,
mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem
hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott igazolások, illetve hatósági
bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.
4
(5)	A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy
közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:
a)	Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként
letelepszik;
b)	kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a
mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén
kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben
engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági
tevékenységből származó bevétele 25 %-át;
8/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt igazolásokat és
nyilatkozatokat.
(2)	A tulajdonjog bejegyzéséről szóló jogerős határozatot és a bejegyzés
alapját képező okirat másolatát a földhivatal megküldi a termőföld fekvése
szerinti illetékes FM hivatalnak.
8/C. § (1) A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását a helyi
birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat
jegyzője és a földhivatal bevonásával a termőföld fekvése szerint illetékes FM
hivatal ellenőrizheti. Az FM hivatal megkeresheti adatszolgáltatás kérése
céljából a termőfölddel összefüggő nyilvántartásokat vezető hatóságokat, és az
adóhatóságot.
(2)	Ha az FM hivatal az ellenőrzés során az összes körülmény alapos
mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos
a)	nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,
b)	vállalkozói igazolvány iránti kérelmét elutasították, vagy az egyéni
vállalkozói tevékenysége gyakorlásának joga, vagy az önfoglalkoztatói
minősége megszűnt,
c)	jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely
okból megszűnt,
a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a
felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, az FM hivatal a
tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke
húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
(3)	Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a)
pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy
Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági
tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági
5
tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló
egyéb jogviszonyt nem tart fenn.
(4)	A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot
fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható
ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a
földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.
(5)	A bírságról szóló jogerős határozatot az FM hivatal nyilvántartásba
vétel céljából megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
(6)	Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a
Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött
nemzetközi szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a
tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
4.	§
A Tft. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő
ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével
-	az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási
hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti
meg.
(2)	A hivatal vezetőjének határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3)	Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső
nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a Külügyminisztérium előzetes
engedélye szükséges. A Külügyminisztérium az engedélyt nemzetközi szerződés
vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.”
5.	§
A Tft. a következő 88/A-88/D. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió
tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá
eső államban bejegyezett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet
6
a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a
termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel
azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos
lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény
hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a
hivatal vezetőjének engedélye szükséges.
(2)	Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és
jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló
ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.
(3)	A tagállami állampolgár a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a
lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti
hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági
bizonyítványt az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
iránti kérelemhez mellékelni kell.
88/B. § (1) Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló
ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami
állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratban
nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.
(2)	Ha a tagállami állampolgár belterületen kialakított telek tulajdonjogát
lakóhely létesítése céljából akarja megszerezni, be kell szereznie az elsőfokú
építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. Az igazolást és
az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
(3)	Ha a tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlannal
már rendelkezik, nem szerezhet ugyanezen a címen újabb ingatlant az átmeneti
időszak alatt.
88/C. § (1) A 88/B. § alapján történő ingatlanszerzés feltételeinek
betartását a hivatal vezetője a települési önkormányzat jegyzője és a földhivatal
bevonásával ellenőrizheti.
(2) Ha a hivatal vezetője az ellenőrzés során megállapítja, hogy a
tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés
feltételeit, felhívja a tulajdonost a 88. §-ban meghatározott engedély iránti
kérelem benyújtására.
88/D. Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség
nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió
7
tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá
eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli
szervezetet - termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát
nem szerezheti meg.
6. §
(1)	Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4/A. §-a az
alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi birtokhasznosítási bizottság ellátja a - törvény által -
hatáskörébe utalt feladatokat is.”
b)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az alábbi l)
ponttal egészül ki:
/A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot -
a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell/
„h) külföldi, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti
tagállami állampolgár tulajdonszerzése esetén a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatalnak;”
„l) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti tagállami
állampolgár termőföld tulajdonszerzése esetén - a bejegyzés alapját képező
okirat másolatával együtt - a termőföld fekvése szerint illetékes megyei
földművelésügyi hivatalnak;”
c)	a Tft. 91. §-a, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény 68. § (5) bekezdés második mondata hatályát veszti.
8
Általános indokolás
A javaslat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására
irányul. A módosítás indoka az, hogy Magyarországnak az Európai Unióval
kötött csatlakozási szerződésből eredően jogharmonizációs kötelezettsége van a
termőföld, valamint a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tulajdonjogának
megszerzését illetően.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatályos rendelkezései szerint
külföldi természetes személyek Magyarországon termőföld tulajdonjogát nem
szerezhetik meg. Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven
keresztül fenntarthatja a csatlakozási okmány aláírása időpontjában hatályos
jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó, vagy nem magyar
állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi,
mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat.
A csatlakozási szerződés értelmében viszont e rendelkezés hatálya alá
nem tartoznak az Európai Unió tagállamai azon állampolgárai, akik önálló
vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon,
és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon laknak, és
folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Rájuk nem alkalmazható más szabály
és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozási szerződésben foglaltakból és a hatályos jogszabályi
előírásokból következően a törvényjavaslat azt szabályozza, hogy a tagállami
állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételek fennállását milyen hatósági
igazolásokkal kell bizonyítania, illetve milyen nyilatkozatokkal kell vállalnia.
A külföldiek termőföldnek nem minősülő ingatlanszerzése a hatályos
jogszabályok (a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-a, valamint a
külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet) alapján
engedélyköteles, azaz külföldi személy ingatlanszerzéséhez a megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatal vezetőjének engedélye szükséges. A tőke szabad
mozgásának biztosítása ugyanakkor magában foglalja az ingatlanszerzés
szabadságát is, e vonatkozásban nem maradhatnak fenn állampolgárságon
alapuló megszorító szabályok.
A csatlakozási szerződés értelmében a csatlakozás időpontjától számított
öt éven keresztül Magyarország fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló
ingatlan megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályaiban foglalt
korlátozásokat. E korlátozás azonban nem alkalmazható a Magyarországon
legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen tartózkodó tagállami
9
állampolgárokra, rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet
Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.
Az átmeneti időszak alatt a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan
megszerzésének engedélyezése során Magyarországnak objektív, állandó,
átlátható és nyilvános kritériumokat kell alkalmaznia. A kritériumokat
megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a
tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között.
A törvényjavaslat a csatlakozási szerződéshez képest quasi végrehajtási
szabályokat tartalmaz, meghatározza a fogalmakat, és azt, hogy a csatlakozási
szerződésben előírt feltételeket hogyan kell igazolni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések az egységes jogértelmezés érdekében
egyrészt a termőföld tulajdonszerzésével, másrészt a termőföldnek nem
minősülő ingatlanok tulajdonszerzésével kapcsolatos fogalmakat tartalmazza. A
javaslat meghatározza az elsődleges, és a másodlagos lakóhelyet, melyekbe
beletartozik a lakás, a lakás céljára szolgáló egy, vagy több lakóhelyiségből álló
épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek.
Elsődleges lakóhelynek viszont csak az minősül, ahol a tagállami állampolgár
életvitelszerűen kíván tartózkodni.
A javaslat egy új fogalmat vezet be, a tagállami állampolgárt, amely a
külföldi magánszemélyek egy csoportja. Így ebbe a fogalmi körbe nem tartozik
bele a magyar állampolgár.
Tagállami állampolgárnak minősül az Európai Unió tagállamának
állampolgárán kívül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy
tekintet alá eső állam állampolgára (pl. 2004. május 1-től várhatóan a svájci
állampolgárok). A tagállami állampolgár fogalmát egységesen használja a
javaslat a termőföld, illetve a termőföldnek nem minősülő ingatlan
tulajdonszerzésénél.
10
A 2-3. §-hoz
A csatlakozási szerződésben megfogalmazott azon feltételt, hogy a
tagállami állampolgár legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik
Magyarországon, igazolni kell. Erre alkalmas a területi idegenrendészeti hatóság
által kiállított hatósági bizonyítvány, melyet a tagállami állampolgárnak kell
beszereznie. Annak, aki letelepedési engedéllyel nem rendelkezik, érvényes
tartózkodási engedélyt, illetve a tartózkodási engedély benyújtását tanúsító
igazolást kell beszereznie.
A tagállami állampolgárnak bizonyítania kell azt is, hogy a
tulajdonszerzést megelőző három évben folyamatosan mezőgazdasági
tevékenységet folytatott Magyarországon. Ennek igazolására legalkalmasabbak
a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei földművelésügyi
hivatalok köztisztviselői, akik kellő helyismerettel rendelkeznek. Az igazolás
kiállítása előtt környezettanulmányt kell készíteniük, minden körülményt
alaposan meg kell vizsgálniuk, amely alapján eldöntik, hogy a kérelmező
tevékenysége folyamatos mezőgazdasági tevékenységnek minősül-e.
A javaslat megállapít olyan feltételeket is, amelyek fennállása esetén nem
tagadható meg az igazolás kiadása. Ilyen feltétel, ha az adóhatóság igazolása
szerint a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom
évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele. Abban az esetben sem
tagadható meg az igazolás kiadása, ha a tagállami állampolgárnak azért nem volt
bevétele, mert a mezőgazdasági célú beruházása még nem hasznosult. Ebben az
esetben a beruházás megtörténtét bizonyítani kell.
A jövőre nézve a tagállami állampolgárnak kötelezettséget kell vállalnia
arra, hogy Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként
letelepszik, továbbá köteleznie kell magát arra, hogy a termőföldet más célra
nem hasznosítja, kivéve a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó és
gazdasági épület létesítését. A kötelezettségvállalásról teljes bizonyító erejű
magánokiratban vagy közokiratban kell nyilatkozni.
Az a cél, hogy a tagállami állampolgár a termőföldet elsősorban saját
maga használja, ezért a javaslat szerint a termőföld használatát csak korlátozott
mértékben lehet átengedni másnak használatra, és nyilatkozattal kell vállalni azt
is, hogy a termőföld átengedéséből származó bevétel nem fogja meghaladni a
mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétel 25 %-át.
A tagállami állampolgárnak az adásvételi szerződés benyújtásakor kell
igazolnia, hogy megfelel az előírt feltételeknek, ezért be kell nyújtania a
földhivatalhoz az adásvételi szerződésen kívül az igazolásokat és
nyilatkozatokat is.
11
Biztosítani kell a feltételek fennállásának ellenőrzési lehetőségét is. Az
ellenőrzési feladatok ellátására ugyancsak a legalkalmasabbak a
földművelésügyi hivatalok. Annak érdekében, hogy a földművelésügyi hivatal
ellenőrizni tudja a tulajdonszerzési feltételek fennállását, tudnia kell arról, hogy
mely termőföldet szerezte meg tagállami állampolgár. Ezért a földhivataloknak
tájékoztatniuk kell a földművelésügyi hivatalokat a tulajdonszerzésről, a
tulajdonjog bejegyzéséről szóló jogerős határozat és az okiratok megküldésével.
A földművelésügyi hivatalnak az ellenőrzés során az összes körülményt
alaposan mérlegelnie kell. Amennyiben szükséges, az ellenőrzésbe bevonhatják
a helyi birtokhasznosítási bizottságot, ennek hiányában a települési
önkormányzat jegyzőjét és a földhivatalt is. Ha megállapítja, hogy a tulajdonos
nem tartotta be a vállalt kötelezettségeket, illetve már nem felel meg az előírt
feltételeknek, a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.
A felszólítás eredménytelensége esetén bírságot szab ki. A bírságot kiszabó
határozat ellen az Áe. általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
A javaslat szerint nem állapítható meg, hogy a tagállami állampolgár
megszegte azt a jövőre nézve tett vállalását, hogy Magyarországon önálló
vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik, ha bizonyítja, hogy
Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági
tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági
tevékenységből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló
egyéb jogviszonyt nem tart fenn.
A bírság ismételten is kiszabható, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve
amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegenítette.
További szankció az, hogy a bírságolásra okot adó körülmény
fennállásáig, de legkésőbb a mentességi idő végéig a tulajdonos nem szerezhet
termőföldet Magyarországon.
A 4-5. §-hoz
A csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelő jogi szabályozás
kétszintű:
-	a Tft-ben kell meghatározni a külföldiek termőföldnek nem minősülő
ingatlanszerzésének anyagi jogi szabályait,
-	a Tft. 90. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján
kormányrendeletben kell szabályozni a termőföldnek nem minősülő
ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos részletes
eljárási és végrehajtási szabályokat.
12
A termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát külföldi jogi vagy
magánszemély az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei
közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője)
engedélyével szerezheti meg, kivéve az öröklést és a 8/A. §-ban foglaltakat.
A csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésétől számított öt
éven keresztül (az átmeneti mentesség ideje alatt) a tagállami állampolgár,
valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés
alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy, vagy jogi
személyiség nélküli szervezet engedély nélkül szerezheti meg az elsődleges
lakóhelyül szolgáló ingatlant. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan
megszerzéséhez akkor nincs szükség engedélyre, ha a tagállami állampolgár
legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik. Ezt
a tényt a területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági
bizonyítvánnyal kell igazolnia.
Az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély
nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak nyilatkoznia kell arról, hogy
az ingatlant elsődleges lakóhely céljára szerzi meg.
Belterületen kialakított telek tulajdonjogának lakóhely létesítése céljából
történő megszerzése előtt be kell szerezni az elsőfokú építésügyi hatóság
igazolását arról, hogy a telken lakás építhető.
A tagállami állampolgárnak csak egy elsődleges lakóhelyül szolgáló
ingatlana lehet.
Az ingatlanszerzés feltételeinek betartását a hivatal vezetője ellenőrizheti.
Ha megállapítja, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez
nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonost, hogy az engedélyt
szerezze be.
A 6. §-hoz
A javaslat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a
termőföldtörvény közötti ellentmondást megszünteti a természetvédelmi törvény
68. § (5) bekezdés második mondata hatályon kívül helyezésével és a
termőföldtörvény 7. § (1) bekezdés módosításával, valamint a 88/D. §
beiktatásával.
13
A hatályos termőföldtörvény 2. § (5) bekezdése szerint	a
természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldterületekre - ha	a
természetvédelemre vonatkozó törvény másként nem rendelkezik -	a
termőföldtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslat úgy módosítja a termőföldtörvény 7. §-át, hogy a külföldi
magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg,
kivéve a tagállami állampolgárt.
A javaslat új 88/D. §-a szerint külföldi magánszemély és jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt,
valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés
alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi
személyiség nélküli szervezetet - nem szerezheti meg a termőföldnek nem
minősülő védett természeti terület tulajdonjogát.
A javaslat ezért hatályon kívül helyezi a természetvédelmi törvény 68. §
(5)	bekezdés második mondatát, mely szerint a külföldi természetes és jogi
személy védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.