﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9698.
számú
törvényjavaslat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2004. április
2004. évi......törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
I.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1.§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a
területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése
során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, -
e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi
intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve
programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön
jogszabályok állapítják meg.”
2. §
Kvt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt
területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai
zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.”
3. §
(1)	A Kvt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint
országos jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek,
illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni
és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.”
(2)	A Kvt. 43. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott
olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve
programokat is -, valamint ezek módosításaira,
a)	amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi
önkormányzati határozat írja elő, és
b)	amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet
felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási
feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási
szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé
elfogadásra
(a továbbiakban: terv, illetve program)
a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell
lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.
(5)	A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve
programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat
a)	kötelező, vagy
b)	szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása
alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembe vételével dönthető el.
(6)	A környezeti vizsgálat kiterjed
a)	a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási
szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az
érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás
esetén az érintett országgal való konzultációra,
b)	az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció
figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat
elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.
Az a) pontban foglaltak elvégzéséért, illetve figyelembevételéért a terv, illetve program
kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve
program elfogadója felelős.
(7)	A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi
kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti
hatásait azonosítja, írja le és értékeli.”
(3)	A Kvt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás
céljából
a)	a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a
döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt
b)	a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv,
illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó országos hatáskörű szerv - az
elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás
esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.
A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot
kell biztosítani.”
4.	§
(1)	A Kvt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként
a)	állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és
javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,
b)	állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program
tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,
c)	javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá
tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a
képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és
természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,
d)	véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai
jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.”
(2)	A Kvt. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott
szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.”
5.	§
(1)	A Kvt. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e)
pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön
jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai
zajtérkép alapján kell elkészítenie.”
(2)	A Kvt. 47. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak
tartalmaznia kell, különösen:]
3
„e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai
zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek
alapján készítendő intézkedési tervek,”
[településre vonatkozó feladatait és előírásait.]
6. §
A Kvt. 98. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve]
„d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy
tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv illetve program tervezetét
és környezeti értékelését.”
7.	§
(1)	A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő p) és q) pontokkal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„p) megállapítsa a környezeti zaj kezelésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek,
valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi
követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és
adatszolgáltatás rendjét,
q) megállapítsa a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat
lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait,
továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét.”
(2)	A Kvt. 110. §-ának (8) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg]
„p) a környezeti zaj kezelésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az
erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.”
8.	§
A Kvt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás
tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az
Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a)	az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK parlamenti és
tanácsi irányelv,
b)	a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról
szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
4
c)	az egyes tervek és programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló
2001/42/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
d)	valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK parlamenti
és tanácsi irányelv.”
II.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
9. §
A természet védelméről 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő n)
ponttal egészül ki:
"n) egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és
származéka, valamint az elpusztult élő szervezet, illetve az a termék vagy készítmény,
amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a
felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt
tartalmaz."
10.	§
A Tvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó
vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a miniszter a -
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.”
11.	§
A Tvt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét korlátozás
elrendelése esetén az igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni,
a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését
az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”
12. §
5
A Tvt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek
fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges
vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság - az igazgatóság
szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását az igazgatóság is
kezdeményezheti.”
13.	§
A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti
értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a
területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely van, a védetté nyilvánításhoz a
nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése szükséges. A miniszter rendeletben
határozza meg az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába,
illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek
kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat.”
14.	§
A Tvt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)-(9)
bekezdésének számozása (4)-(10) bekezdésre módosul:
„(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté
nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet -
nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az illetékes igazgatóságnak.”
15.	§
A Tvt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott
része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott
feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.”
16.	§
(1)	A Tvt. „Természeti Területek és Értékek Kiemelt Oltalma” című III. része a következő
alcímmel, valamint 41/A. §-sal egészül ki:
6
„Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó
területek kijelölése
41/A. § (1) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába
tartozó területeket (a továbbiakban: közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területek) a Kormány rendeletben jelöli ki, és határozza meg az e területekre vonatkozó
szabályokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét korlátozás elrendelése esetén az
igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását
követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság
hivatalból kezdeményezi.”
17.	§
(1)	A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:
b)	egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe
történő telepítéséhez;”
(2)	A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:/
„e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;”
(3)	A Tvt. 42. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj
gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az Országos Környezet-és Vízügyi
Főfelügyelőség engedélye szükséges.”
18.	§
A Tvt. 42. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak
természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(8)	Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), e), f), g) és h) pontjaiban
meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon az Országos Környezet- és
Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”
19.	§
(1) A Tvt. 43. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
7
„(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj
c)	egyedeinek szaporításához;”
(2)	A Tvt. 43. §-a (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak
természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(5)	Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek
engedélyezése során - a (2) bekezdés l) pontjának kivételével - első fokon az Országos
Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”
20. §
A Tvt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés
számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
„(3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása
esetén az igazgatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától
eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más
hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság az igazgatóság megkeresésére az engedélyezési
eljárást ismételten lefolytatja, amelybe az igazgatóságot mint szakhatóságot bevonja. Az
eljáró hatóság - amennyiben az nem az igazgatóság - a tevékenység folytatását az eljárás
jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4)	Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható
hasznosítása érdekében a miniszter évente rendeletben határozza meg az adott faj
állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és
a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait.”
21. §
(1)	A Tvt. 53. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott/
„a) ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett
természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot
biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek
láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket;
b)	ökológiai hálózat egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti
területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek,
érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított
biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az”
(2)	A Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének első fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési,
valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az ökológiai
(zöld) folyosókat, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.”
(3)	A Tvt. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét korlátozás elrendelése esetén az
igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását
követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság
hivatalból kezdeményezi.”
22.	§
A Tvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései
alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az Országos Környezet- és
Vízügyi Főfelügyelőség, az igazgatóság, valamint a jegyző látják el.”
23.	§
A Tvt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatályba
lépését követően - elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás illetve tilalom esetén, vagy a
termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos, vagy -
amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó tényleges kárát
meg kell téríteni.
(2)	Kártalanítási igényt nem keletkeztet:
a)	védett természeti területen a természeti kár [37. § (3) bekezdésében meghatározott
tevékenységgel okozott kár] megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt
korlátozás vagy tilalom;
b)	amennyiben a kár bekövetkeztetét, illetve az (1) bekezdésben és (4) bekezdés első
fordulatában meghatározott hatósági határozat meghozatalát a tulajdonos, vagy a jogszerű
használó jogellenes magatartása eredményezte;
c)	amennyiben a kár más forrásból megtérült;
d)	a tulajdonos, vagy a jogszerű használó (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott
korlátozásból, tilalomból valamint kötelezettség előírásából származó többletköltségei az
általa igénybevett támogatásokból megtérülnek;
e)	a (3) bekezdés második fordulatában meghatározott eset.
(3)	Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokolatlansága miatt nem követi
végleges védetté nyilvánítás, a tulajdonos, vagy - amennyiben a tulajdonos a terület
használatát átengedi - a jogszerű használó részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredő
tényleges kárt meg kell téríteni. Nem jár kártalanítás amennyiben az ideiglenes védetté
nyilvánítást - a 27.§ (2) bekezdésében meghatározott időn belül - végleges védetté nyilvánítás
követi.
9
(4)	Ha védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom,
egyéb hatósági kötelezés miatt a tulajdonos, vagy - amennyiben a tulajdonos a terület
használatát átengedi - a jogszerű használó jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra
kényszerül, kártalanítására a (3) bekezdésének első fordulatában meghatározottak az
irányadóak. Az (1), (3) és (4) bekezdés szerinti kártalanítás részletes szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg.”
24. §
(1)	A Tvt. 85. §-ának a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a/
„a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7. § (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében,
41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 57. § (2)
bekezdésének első fordulatában, 59. § (4) bekezdésének első mondatában, 63. § (3)
bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 73. § (2) bekezdésében, 80. §
(6)	bekezdésében,”
b)	miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (7)
bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében,
44. § (3) és (5) bekezdésében, 48. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. §
(4)	bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében, 59. § (4) bekezdésének
második mondatában, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3)
bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében,
c)	miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben
szabályozza a 11. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, és az 53. § (5) bekezdésének
második fordulatában,”
/foglaltakat./
(2)	A Tvt. 85. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a/
„f) miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési
miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az 53. § (5) bekezdésének első fordulatában”
/foglaltakat./
III.
Záró rendelkezések
25. §
10
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a védett állatfajok védelmére, tartására,
bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.)
Korm. rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdése hatályát veszti.
(2)	E törvény
a)	2. §-a és 5. §-a 2004. július 18-án
b)	1. §-a , 3. §-a, 4. §-ával megállapított, a Kvt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 6.
§-a 2004. július 20-án
lép hatályba. E törvény 1. §-ában, 3. §-ában, 4. §-ával megállapított, a Kvt. 45. §-a (2)
bekezdésének b) pontja, valamint e törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket a 2004. július
20-án már a kidolgozás folyamatában lévő terv, illetve program esetében, ha a terv, illetve
program elfogadása vagy az Országgyűlés elé terjesztése 2006. július 20-a után történik, a (3)
bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Ha az (2) bekezdés b) pontja szerinti terv, illetve program e törvény 3.§ (2) bekezdésével
módosított Kvt.
a)	43. § (5) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozik, vagy
b)	43. § (5) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozik, és a környezet védelméért
felelős szervek véleménye szerint jelentősek a várható környezeti hatások,
az elfogadásért felelős szerv, vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat esetén az
érintett miniszter dönti el, hogy a tervezés előrehaladását figyelembe véve előírja-e a
környezeti vizsgálat lefolytatását. Döntéséről és indokairól a környezet védelméért felelős
szerveket és a nyilvánosságot tájékoztatni kell.
11
INDOKOLÁS
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény egyes szabályainak módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
1.	A Kvt. módosítása azért vált szükségessé, mert az Európai Közösség tervek és
programok vizsgálati irányelvét 2004. július 21. előtt kell a tagállamoknak nemzeti jogukba
átültetni. A tervek és programok vizsgálati irányelvet azzal a céllal alkották meg, hogy
előmozdítsák a fenntartható fejlődést a környezeti szempontoknak a környezetre jelentős
hatást gyakorló tervek, illetve programok kidolgozásának és elfogadásának folyamatába
történő integrálásával.
A jogharmonizáció során figyelemmel kellett lenni az országhatáron átterjedő környezeti
hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezményhez kapcsolódó stratégiai környezeti
vizsgálati jegyzőkönyvre is.
Az újonnan bevezetésre kerülő környezeti vizsgálatnak vannak bizonyos előzményei
Magyarországon, mint például a környezetvédelmi törvényben szabályozott vizsgálati
elemzés, valamint a területfejlesztési törvényben előírt környezeti, társadalmi, gazdasági
hatásvizsgálat. A tervek és programok vizsgálati irányelvben meghatározott környezeti
vizsgálatának azonban ezeknél átfogóbb és részletesebb követelmény rendszere van. A tervek
és programok vizsgálati irányelvnek való megfeleltetése érdekében szükségessé vált a
törvényi szintű szabályozás módosítása. A módosítás csak azokat a kötelezettségeket foglalja
magába, amelyek a tervek és programok vizsgálati irányelv alapkövetelményeinek
megjelenítéséhez elengedhetetlenül szükségesek és amelyek a törvényi szintű szabályozást
indokolják.
A törvénymódosítási javaslat kidolgozásakor az volt a szempont, hogy a tervek és programok
vizsgálati irányelvben meghatározott alapvető követelményeit a környezetvédelmi törvényben
rögzítve, a környezeti vizsgálat illeszkedjen a különféle meglévő tervezési és programozási,
illetve tervelfogadási folyamatokhoz.
A javaslat tartalmazza a hatály, valamint a környezeti vizsgálat és környezeti értékelés
általános meghatározását. Az alkalmazáshoz szükséges előírásokat, eljárási részletkérdéseket
kormányrendeleti szinten célszerű rögzíteni, ezért a törvénymódosító javaslat tartalmazza a
szükséges felhatalmazást is a Kormány számára.
A javasolt törvénymódosítás másik része a nagy forgalmú közlekedési létesítmények,
nagyvárosi agglomerációk esetében szükséges zajtérképezési kötelezettséget írja elő, mely
kötelezettség a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvből adódik. Ez a
szabályozás jellegében teljes mértékben illeszkedik a Kvt.-ben meghatározott önkormányzati
feladatokhoz is (a Kvt. 46.§-ában meghatározott felmérés és tájékoztatási kötelezettség,
továbbá a 47. §-ban meghatározott általános programkészítési kötelezettség). A módosítás
tulajdonképpen pontosítja a jelenlegi kötelezettséget azzal, hogy nagyobb települések esetén
ezeket a feladatokat a környezeti zaj tekintetében stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési
intézkedési terv formájában kell elkészíteni. Ezért a törvénymódosítással a környezeti zaj
kezelésére vonatkozó, a zajos irányelvben foglalt feladatokat, az önkormányzatok részére a
valójában már meglevő kötelezettségek zajterhelés kezelésére vonatkozó formáját kell
meghatározni, illetve a részletes szabályozás kidolgozására történő felhatalmazást kell előírni.
12
2.	A Tvt. módosítása egyrészt az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó
különleges természetmegőrzési, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű különleges
természetmegőrzési területek a Közösségi Joggal1 összhangban történő kijelölésére, valamint
az e területekre vonatkozó szabályok megalkotására felhatalmazást adó rendelkezések
létrehozása érdekében vált szükségessé.
A módosítás érinti az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosó fogalmának
meghatározását is, mivel e két definíció jelenleg nincs teljesen összhangban egymással. Az
ökológiai hálózat ökológiai (zöld) folyosókkal összekapcsolt részei között ugyanis a védett
természeti területek és azok védőövezetei is meghatározásra kerültek, ugyanakkor az
ökológiai (zöld) folyosót, mint kizárólag a természeti és természetközeli területeket
összekapcsoló területi kategóriát határozta meg a Tvt.
A módosítás azért is szükséges, mivel a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé egyes Natura
2000 területek és érzékeny természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal történő
összekapcsolását, így az ökológiai hálózatba kerülését sem, pedig ezen új, a Tvt.
hatálybalépését követően megjelenő területi kategóriákba tartozó egyes területek tekintetében
az ökológiai hálózatba kapcsolás lehetőségének biztosítása természetvédelmi szempontból
elengedhetetlen.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetővé teszi a mezőgazdasági, gazdasági és
infrastruktúra fejlesztési szempontok hatékonyabb figyelembevételét azáltal, hogy a
kijelölésre együttes rendeleti formát ír elő. A felhatalmazó rendelkezést pontosítja is,
egyértelműbbé téve, hogy az ökológiai hálózatot nem kell külön kijelölni. Az ökológiai (zöld)
folyosók kijelölésével, vagyis a hivatkozott kategóriákba (védett természeti terület, védett
természeti terület védőövezete, Natura 2000 terület, érzékeny természeti terület, természeti
terület) tartozó egyes területek közötti biológiai kapcsolat létesítésével a hálózat létrejön.
E törvény módosítja a Tvt. természetvédelmi kártalanítás szabályainak megalkotására
vonatkozó felhatalmazását is.
A módosítás azért szükséges, mivel a Tvt. hatályos rendelkezései [Tvt. 72. § (1), (2) és (3)
bekezdés] szerint a természetvédelmi kártalanítás igénybevételére kizárólag a tulajdonos
jogosult. A szabályozás a földhasználat és a földtulajdonlás eltérő volta miatt nem életszerű,
visszaélések forrásává válhat, nem szolgálja a jogos kártalanítási igények gyors, a tényleges
károsultat érintő rendezését.
Indokolt tehát a Tvt. megfelelő módosítása, annak érdekében, hogy a kártalanítási igényt a
tulajdonos, vagy a földhasználó, illetve az erdőgazdálkodó legyen jogosult benyújtani.
A módosítás értelmében tehát a kártalanítási igény jogosultja a tulajdonos, vagy az
erdőgazdálkodó, illetve a földhasználó, akinek a keletkezett kár bekövetkezésekor az ingatlan
a tulajdonában áll, illetve- amennyiben nem a tulajdonos maga gazdálkodik a területen - aki
azon jogszerűen gazdálkodást folytat.
A Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítása érdekében kiegészítésre
kerül, hogy mely esetekben nem keletkezik kártalanítási igény, valamint meghatározásra
kerül, hogy a Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott védett természeti területen
elrendelt korlátozás, tilalom, illetve kötelezés esetében mit takar a természeti kár fogalma.
A fentieken kívül a Tvt. egyéb rendelkezéseinek módosítása is szükségessé vált, az alábbi
indokok alapján.
1 a Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről; a Tanács 97/49/EK irányelve a vadon élő
madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv módosításáról; a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes
élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről; a Tanács 97/62/EK irányelve a természetes élőhelyek
és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EK irányelv módosításáról
13
Az egyed definíciója hiányzik a Tvt.-ből, amely a jogalkalmazásban eltérő értelmezésekre
adott lehetőséget.
Tekintettel arra, hogy mind a törvény, mind a végrehajtására kiadott jogszabályok
rendelkezései az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési
tárgyaként az egyedet határozza meg, ennek a Közösségi Jog követelményeinek megfelelő
meghatározása feltétlenül indokolttá vált.
A Közösségi Jog a fenntartható használat elve értelmében a túlhasznosítás megelőzésére
egyes vadászható fajok példányaival való kereskedés korlátozását írja elő a tagállamok
számára. A vadászható fajok kereskedelmének korlátozására a felhatalmazást törvényi szintű
jogszabály adhatja meg.
A Tvt. módosítással érintett rendelkezésében foglalt ökológiai vízkészlet nem értelmezhető
fogalom, érdemben csak ökológiai vízmennyiségről beszélhetünk. A Közösségi Jog által
előírt követelmények teljesítése nem valósulhat meg az életközösségek ökológiai
vízmennyiségének meghatározása és biztosítása nélkül.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-a a régészeti lelőhelyek
védetté nyilvánítását védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter egyetértéséhez köti. A módosítás természetvédelmi szempontból történő védetté
nyilvánítás esetében biztosítja a kulturális örökség védelméhez, a régészeti feltáráshoz fűződő
érdekek hatékonyabb figyelembe vételét. Az új rendelkezés ugyanis régészeti lelőhely
esetében a védetté nyilvánításhoz a kulturális örökség védelmi miniszter egyetértésének
szükségességét írja elő, a természetvédelmi és régészeti érdekek lehető legnagyobb mértékű
összehangolása érdekében.
A Közösségi Jog a tagállamok részére kötelező jelleggel írja elő bizonyos növény- és
állatfajok esetében egyes tevékenységek (pl; befogás, elejtés, birtoklás, eladás) tiltását, illetve
engedélyhez kötését.
E tevékenységek köre szűkebb, mint a törvény által a védetté nyilvánított fajokra vonatkozó
rendelkezésekből fakadó kötelezettségek, ezért szükséges e fajok közzétételére, illetve a rájuk
vonatkozó - Közösségi Joggal összhangban lévő - rendelkezések meghatározására vonatkozó
törvényi felhatalmazás megalkotása.
A helyi védetté nyilvánítási eljárásban problémát jelentett a visszacsatolás törvényi szintű
kikötésének hiánya, szükséges ezért, hogy az önkormányzat a védetté nyilvánító
önkormányzati rendelet megjelenéséről a Minisztériumot értesítse, így lehetővé válik a védett
természeti területek és értékek nyilvántartása.
A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében csupán a terület
védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye jegyezhető fel az ingatlan jogi
jellegeként. Az ingatlan-nyilvántartásba jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény
rendelheti el, szükséges ezért a Tvt. megfelelő kiegészítése.
A Tvt. hatálybalépése óta hazánkban is megnövekedett igény mutatkozott a természetvédelmi
ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus iránt. A fenti tevékenységi körök ellátására az
Európai Unió tagországaiban a natúrparkok széles körben alkalmazottak, elterjedtek, beváltak
és közkedveltek.
Szükséges ezért a natúrpark létesítésének körülményeiről jogszabályban rendelkezni. A
rendelkezést indokolja továbbá a Közösségi támogatási rendszerhez történő megfeleltetés
szükségessége is.
A Natura 2000 területekre, a természeti területekre és az ökológiai (zöld) folyosókra a Tvt. és
külön jogszabályok, illetve azok tervezetei speciális rendelkezéseket állapítanak meg.
Rendkívül fontos ezért, hogy a földterület természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki
számára ismert tény legyen.
14
A hatósági engedélyezési jogkörök tekintetében nem indokolt a nemzetközi egyezmények
hatálya alá tartozó növény- és állatfajok, valamint a fokozottan védett növény- és állatfajok
azonos kategóriába tartozása.
A kertekbe, botanikus kertekbe telepítés természetvédelmi veszélyeit tekintve korántsem
jelent akkora problémát, mint a védett fajok ismeretlen genetikai állományokból történő
betelepítése, illetve visszatelepítése.
A természetbe visszatelepített, illetve betelepített fokozottan védett növényfajok országos
szintű ellenőrizésének hiánya a faj állományának sérüléséhez vezet, ezért indokolt az
engedélyek kiadását országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepíteni. Hasonló
okok indokolják a védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag-bank létrehozásához,
illetve védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez kapcsolódó
engedélyezési jogkör országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepítését.
A „mesterséges szaporításához” kifejezés sok félreértésre adott okot, ezért került a javaslatba
a „mesterséges” szó törlése.
A törvény jelenleg hatályos szövegezése erősen megosztja az első fokú hatósági jogköröket.
Az egységesség érdekében indokolt e megosztottság felszámolása, és a fokozottan védett
állatfajokra vonatkozó összes első fokú hatósági jogkör országos hatáskörű szervhez
telepítése. Kivételt ez alól egyedül a fészkek áttelepítésének jogköre képezne, méghozzá
azért, mert ezt a jogkört a gyakorlatban fokozottan védett fajok közül csak a fehér gólya
esetében gyakorolják a természetvédelmi hatóságok, ugyanakkor ennél a fajnál meglehetősen
gyakran van szükség ilyen intézkedésre.
A Tvt. a védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése, zavarása esetén a
természetvédelmi hatóság kötelezettségévé teszi a tevékenységtől való eltiltást; ugyanez a
kötelezettség hiányzik a védett növény- és állatfajok egyedeire vonatkozóan. A Tvt. 44. §-a új
(3)	bekezdésének - mint anyagi jogi rendelkezésnek - a beépítése elengedhetetlen, mivel a
Tvt. jelenlegi 44. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet kihirdetése után sem lenne a
védett növény- és állatfajok esetében jogi lehetőség a károsítás, veszélyeztetés kötelező
határozattal történő elhárítására. A hivatkozott felhatalmazás ugyanis kizárólag a fokozottan
védett növény- és állatfajok élőhelyén és élőhelye körül elrendelhető korlátozásokra
vonatkozó szabályozás megalkotására irányul. A Tvt. 78. § (1) bekezdése is csupán eljárásjogi
rendelkezést fogalmaz meg a kötelezést illetően, tehát az anyagi jogi felhatalmazás hiányzik.
A tájékoztató jogalkotási törvényben meghatározott funkciójának és a természetvédelmi
jogszabályokban megadott tartalmának ellentmondása miatt szükséges a védett állatok
felhasználásával kapcsolatban kiadott miniszteri tájékoztató jogintézményének
felülvizsgálata. A felülvizsgálatot az is szükségessé teszi, hogy az új jogalkotási törvényről
szóló törvényjavaslat nem ismeri a miniszteri tájékoztató intézményét, ezért a javaslat
elfogadása esetén kizárólag miniszteri rendeletben lesz szabályozható a kérdés. A
módosítással létrehozott rendelkezés adja meg a felhatalmazást a rendeletalkotásra a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára.
A természetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek felsorolásának módosítására az
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség létrejötte miatt volt szükség, amely a
természetvédelem állami szervezetének részévé válik.
A módosítás által tartalmazott három új felhatalmazó rendelkezés miatt válik szükségessé a
felhatalmazó rendelkezések felsorolását tartalmazó szakasz egyes részeinek módosítása.
15
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Ez a § összehangoló kiegészítést tartalmaz, mely a Kvt. 27.§-ának a területrendezési és
településszerkezeti tervekre vonatkozó előírásait egészíti ki azzal, hogy a várható környezeti
hatások feltárása, értékelése során a Kvt. 43-44. §-aiban foglaltakra is figyelemmel kell lenni.
A 2. §-hoz
A Kvt. 31. §-ának új bekezdéssel történő kibővítése előírja, hogy a külön jogszabályban erre
kötelezett szervezeteknek ún. stratégiai zajtérképeket kell készíteni meghatározott kritériumok
szerinti területekről. Ennek alapján un. „intézkedési tervet” kell kidogozni a meglevő kritikus
helyzetek lehetséges kezelésére, megoldására.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdés a vizsgálati elemzési kötelezettséggel való átfedés elkerülésére kiveszi a Kvt.
43. § (1) bekezdésének hatálya alól azokat a terveket, illetve programokat, amelyekre már a
Kvt. új (4)-(8) bekezdései vonatkoznak.
A (2) bekezdés foglalja magában a környezeti vizsgálatra vonatkozó alapkövetelményeket.
A környezeti vizsgálat elvégzési kötelezettségét több feltétel együttesen határozza meg.
Általánosan azokra a tervekre, illetve programokra állhat fenn, amelyek megvalósítása
jelentős környezeti hatással járhat, továbbá e terveket, illetve programokat jogi előírások
alapján kötelező kidolgozni, a kidolgozás vagy elfogadás a tágan értelmezett közigazgatási
szerv feladata, valamint akkor is, ha az elfogadó szerv az Országgyűlés.
Külön jogszabály fogja meghatározni a javaslat alapján azokat a terveket, illetve programokat,
amelyeknél a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező, vagy szükségessége eseti
meghatározás alapján dönthető el.
A javaslat meghatározza a környezeti vizsgálat alapelemeit, melyek a következők:
-	a környezeti értékelés készítése, a környezetvédelemért felelős szervektől vélemény,
továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel,
-	a környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételével a terv,
illetve program vagy annak javaslata elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program
elfogadásáról való tájékoztatás.
Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő elfogadásra.
Országos jelentőségű tervek, illetve programok tervezetéről és a környezeti értékelésről az
Országos Környezetvédelmi Tanács véleményét is ki kell kérni.
Az 4. §-hoz
A javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a 3. §-ban bevezetett az jogintézmény
kapcsán pontosítja az Országos Környezetvédelmi Tanács feladatkörét.
Az 5. §-hoz
Az (1) bekezdés a Kvt. 46. §-át egy új bekezdéssel toldja meg, amely kimondja, hogy a
környezetállapot-értékelést a környezeti zajra vonatkozóan a külön jogszabályban
meghatározott esetekben a stratégiai zajtérkép alapján kell teljesíteni.
16
A (2) bekezdés a Kvt. 47. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe egy tágabb körre
értelmezhető rendelkezést tartalmaz, illetve ezáltal a települési környezetvédelmi
programoknak is részévé teszi a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési terveket.
A 6. §-hoz
Ez a § a Kvt. 98. §-ának kiegészítésével lehetővé teszi a környezetvédelmi egyesülések
számára, hogy véleményezési jogosultságuk a környezeti vizsgálatra kötelezett tervek, illetve
programok tervezetére és a környezeti értékelésre is kiterjedjen.
A 7. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdések a Kvt. 110. §-ának kiegészítésével a törvénybe foglalt új rendelkezések
alkalmazásához szükséges részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet, illetve miniszteri
rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazásról rendelkeznek.
A 8. §-hoz
E rendelkezés a Kvt-re vonatkozó jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 9. §-hoz
Az egyed definíciójának hiánya számos esetben gyakorlati jogalkalmazási problémákat vetett
fel, mivel a természetvédelmi érdekek eredményes érvényesítése az egyed fogalmának -
köznapi és tudományos jelentésétől eltérő - tágabb meghatározását követeli meg.
Tekintettel arra, hogy mind a Tvt., mind a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései
az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési tárgyaként az egyedet
határozza meg, e fogalom meghatározása feltétlenül indokolt.
A Közösségi Jognak megfelelően került beépítésre, hogy egyednek kell tekinteni azt a
terméket vagy származékot, amelyről vagy amelynek csomagolása, vagy bármely más irat,
adat, illetve körülmény alapján feltételezhető, hogy az adott faj egyedéből készült, illetve azt
tartalmazza.
A 10. §-hoz
A Közösségi Jog a fenntartható használat elve értelmében a túlhasznosítás megelőzésére
egyes vadászható fajok példányaival való kereskedés korlátozását írja elő a tagállamok
számára. E szabályozás a hazai joganyagból korábban teljesen hiányzott. A vadászható fajok
kereskedelmének korlátozására a felhatalmazást törvényi szintű jogszabály adhatja meg. A
természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítására elsősorban a
Tvt. szolgál, e törvény a hivatott, hogy a környezetvédelmi és vízügyi, illetve a -
vadgazdálkodás szakterületéért felelős - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
számára felhatalmazást adjon a szabályozás megalkotására.
A 11. §-hoz
A természeti területekre a Tvt. és külön jogszabályok speciális rendelkezéseket állapítanak
meg. A szabályozás hatékony érvényre juttatása szempontjából rendkívül fontos, hogy e
földterületek természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen.
17
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elengedhetetlen feltétele a természeti területek és az ott
található értékek megőrzésének. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 17. § (1)
bekezdése sorolja fel. A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések
értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye
jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az Inytv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az
ingatlan-nyilvántartásba az e törvényben felsoroltakon kívül más jog bejegyzését, tény
feljegyzését csak törvény rendelheti el.
A 12. §-hoz
A Tvt. módosítással érintett rendelkezésében foglalt ökológiai vízkészlet nem értelmezhető
fogalom, mert az ökológiai rendszerek vízigénye akár többszörösen is meghaladhatja az
aktuálisan rendelkezésre álló teljes vízkészletet. Érdemben tehát csak ökológiai
vízmennyiségről beszélhetünk, ami a konkrét földrajzi térség valamennyi adottságához
alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző
szerkezeti és működési sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A
Közösségi Jog által kitűzött célok teljesítése nem valósulhat meg az életközösségek ökológiai
vízigényének értelmezése, ezen belül az ökológiai szempontból szükséges vízmennyiség
meghatározása és biztosítása nélkül. A Közösségi Jog nem kizárólag a vízi életközösségek
védelméről rendelkezik, hanem a felszíni és felszín alatti vizektől közvetlenül függő
szárazföldi életközösségek jó ökológiai állapotához szükséges vízmennyiség biztosítását is
előírja. E rendelkezésekben foglaltaknak csak a helyesen értelmezett ökológiai vízmennyiség
megállapíthatásával tudunk eleget tenni, ezért ennek szerepeltetése a természet védelmének
jogszabályi alapjait megadó kerettörvényben indokolt.
A 13. §-hoz
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-a a régészeti lelőhelyek
védetté nyilvánítását védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter egyetértéséhez köti. A módosítás természetvédelmi szempontból történő védetté
nyilvánítás esetében biztosítja a kulturális örökség védelméhez, a régészeti feltáráshoz fűződő
érdekek hatékonyabb figyelembe vételét. Az új rendelkezés ugyanis régészeti lelőhely
esetében a védetté nyilvánításhoz a kulturális örökség védelmi miniszter egyetértésének
szükségességét írja elő, a természetvédelmi és régészeti érdekek lehető legnagyobb mértékű
összehangolása érdekében.
A Közösségi Jog a tagállamok részére kötelező jelleggel írja elő bizonyos növény- és
állatfajok esetében egyes tevékenységek (pl; befogás, elejtés, birtoklás, eladás) tiltását, illetve
engedélyhez kötését. E tevékenységek köre szűkebb, mint a törvény által a védetté
nyilvánított fajokra vonatkozó rendelkezésekből fakadó kötelezettségek, ezért indokolt e fajok
közzétételére, illetve a rájuk vonatkozó - Közösségi Joggal összhangban lévő - rendelkezések
meghatározására vonatkozó törvényi felhatalmazás megadása.
A 14. §-hoz
A Tvt. 25. §-ban meghatározott eljárási szabályok értelmében a helyi védetté nyilvánítást
előkészítő önkormányzatnak törvényi kötelezettsége, hogy a terület védettségét alátámasztó
18
iratok megküldése mellett megkeresse az illetékes nemzeti park igazgatóságot. Az
igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - nyilatkozik, hogy indokoltnak tartja-e a
terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását, amely természetesen egy
szakmai véleményt is magában foglal. Az eljárásban problémát jelentett a visszacsatolás
törvényi szintű előírásának hiánya. A módosítás célja, hogy az önkormányzatok kötelesek
legyenek a védetté nyilvánító önkormányzati rendelet megjelenéséről a Minisztériumot
értesíteni. A módosítás azért szükséges, mivel a védett természeti területek és értékek
nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendeletben a Minisztérium számára előírja a
védett természeti területek és értékek nyilvántartását (a törzskönyvek vezetését), amely
kiterjed a helyi jelentőségű védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartására is.
A 15. §-hoz
A Tvt. hatálybalépése óta hazánkban is megnövekedett igény mutatkozott a természetvédelmi
tudat erősítése, az oktatás, nevelés, ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus iránt.
A fenti tevékenységi körök ellátására az Európai Unió tagországaiban a natúrparkok széles
körben alkalmazottak, elterjedtek, beváltak és közkedveltek.
Magyarországon is létrejöttek már és ma is alakulnak ugyan natúrparkok, de törvényi
szabályozás hiányában spontán módon és rendezetlenül szerveződnek.
Szükséges ezért a natúrparkok létesítésének körülményeiről jogszabályban rendelkezni.
A rendelkezést indokolja továbbá a Közösségi támogatási rendszerhez történő megfeleltetés
szükségessége is.
A 16. §-hoz
A Tvt. e §-sal létrehozott rendelkezése az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába
tartozó különleges természetmegőrzési, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű
különleges természetmegőrzési területek a Közösségi Joggal2 összhangban történő
kijelölésére, valamint az e területekre vonatkozó szabályok megalkotására teremti meg a
felhatalmazást.
A Natura 2000 területekre külön jogszabály speciális rendelkezéseket fog megállapítani. A
szabályozás hatékony érvényre juttatása szempontjából rendkívül fontos, hogy e földterületek
természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen. Az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés elengedhetetlen feltétele a Natura 2000 területek és az ott található
értékek megőrzésének. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket Inytv. 17. § (1)
bekezdése sorolja fel. A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések
értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye
jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az Inytv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az e
törvényben felsorolt jogokon és követelményeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog
bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
2
a Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről; a Tanács 97/49/EK irányelve a vadon élő
madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv módosításáról; a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes
élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről; a Tanács 97/62/EK irányelve a természetes élőhelyek
és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EK irányelv módosításáról
19
A 17.-19. §-hoz
A Tvt. 42. § (3) és (7) bekezdésben, ill. a 43. § (2) és (4) bekezdésben a hatósági
engedélyezési jogkörök tekintetében nem indokolt, hogy a nemzetközi egyezmények hatálya
alá tartozó növény- és állatfajokra ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint a fokozottan
védett növény- és állatfajokra:
A 11. §-ban foglalt módosítás alapján a miniszter külön rendeletben teszi közzé az Európai
Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó, illetve azon
nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó növény- és állatfajokat, amelyek kiemelt oltalma
szükséges, mivel a Tvt. 42. és 43. §-ában szereplő előírások mindegyike a hazánkban nem
védett, de nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajokra nem indokolt.
Jelenleg számos, a nemzetközi egyezmények mellékletein védendőként feltüntetett, de
hazánkban gyakori, védett státuszú, vagy kisállattenyésztők által rendszeresen tartott állatfaj
esetében indokolatlanul szigorú szabályozást eredményez az, ha a fokozottan védett fajokéhoz
hasonló elbírálás alá esnek a hatósági eljárások során.
A hatósági munkában nem értelmezhető egyértelműen, hogy pontosan mely fajokra
vonatkozik a nemzetközi egyezmények hatálya kifejezés, hiszen egyes nemzetközi
egyezmények különböző függelékein, illetve az Európai Unió irányelveinek mellékletein
nemcsak a védettként deklarált növény- és állatfajok szerepelnek.
A Tvt. 42. § (3) bek. e) pontjából a 42. § (3) bek. b) pontjába került a védett növényfajok
"kertekbe, botanikus kertekbe" történő telepítésének engedélyezése. Erre azért volt szükség,
mert a kertekbe, botanikus kertekbe telepítés természetvédelmi veszélyeit tekintve korántsem
jelent akkora problémát, mint a védett fajok ismeretlen genetikai állományokból történő
betelepítése, illetve visszatelepítése.
A természetbe visszatelepített, illetve betelepített fokozottan védett növényfajok országos
szintű ellenőrzésének hiánya a fokozottan védett faj állományának sérüléséhez vezet, a
természeti területek vegetáció-összetételének megváltozását okozza, ezért indokolt az
engedélyek kiadását országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepíteni. Hasonló
okok indokolják a védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag-bank létrehozásához,
illetve védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez kapcsolódó
engedélyezési jogkör országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepítését.
A Tvt. 43. § (2) bek. c) pontjában szereplő „mesterséges szaporításához” kifejezés sok
félreértésre adott okot, felvetve azt a problémát, hogy a szaporítás mikor minősül
mesterségesnek. Az eredeti jogalkotói szándék a fogságban való szaporítás minden formáját
engedélyhez kívánta kötni, ezért került a javaslatba a „mesterséges” szó törlése.
A törvény jelenleg hatályos szövegezése erősen megosztja a fokozottan védett növény- és
állatfajokkal kapcsolatos első fokú hatósági jogköröket a nemzeti park igazgatóságok és a
Minisztérium között. Az egységesség érdekében indokolt e megosztás felszámolása, és a
fokozottan védett állatfajokra vonatkozó összes első fokú hatósági jogkör országos hatáskörű
szervhez telepítése, hiszen így biztosítható e kiemelt oltalmat élvező fajokkal kapcsolatos
ügyek országosan egységes szempontok szerint történő kezelése. Kivételt ez alól egyedül a
fészkek áttelepítésének jogköre képez, méghozzá azért, mert ezt a jogkört a gyakorlatban
fokozottan védett fajok közül csak a fehér gólya esetében gyakorolják a természetvédelmi
hatóságok, ugyanakkor ennél a fajnál meglehetősen gyakran van szükség ilyen intézkedésre.
A 20. §-hoz
A Tvt. a védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése, zavarása esetén a
természetvédelmi hatóság kötelezettségévé teszi a tevékenységtől való eltiltást, de ugyanez a
20
kötelezettség hiányzik a védett növény- és állatfajok egyedeire vonatkozóan. A Tvt. 44. §-a új
(3)	bekezdésének - mint anyagi jogi rendelkezésnek - a beépítése elengedhetetlen, mivel a
Tvt. jelenlegi 44. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet kihirdetése után sem lenne a
védett növény és állatfajok tekintetében jogi lehetőség a károsítás, veszélyeztetés kötelező
határozattal történő elhárítására. A hivatkozott felhatalmazás ugyanis kizárólag a fokozottan
védett növény- és állatfajok élőhelyén és élőhelye körül elrendelhető korlátozásokra
vonatkozó szabályozás megalkotására irányul. A Tvt. 78. § (1) bekezdése is csupán eljárásjogi
rendelkezést fogalmaz meg a kötelezést illetően, tehát az anyagi jogi felhatalmazás hiányzik.
A tájékoztató jogalkotási törvényben meghatározott funkciójának és a természetvédelmi
jogszabályokban megadott tartalmának ellentmondása miatt szükséges a védett állatok
hasznosításával kapcsolatban kiadott miniszteri tájékoztató jogintézményének felülvizsgálata.
A felülvizsgálatot az is szükségessé teszi, hogy az új jogalkotási törvényről szóló
törvényjavaslat nem ismeri a miniszteri tájékoztató intézményét, ezért a javaslat elfogadása
esetén kizárólag miniszteri rendeletben lesz szabályozható a kérdés. E rendelkezés adja meg a
felhatalmazást a rendeletalkotásra a környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára.
A 21. §-hoz
A Tvt. hatályos rendelkezései szerint az ökológiai (zöld) folyosó a természeti és
természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elősegítő területek,
sávok és mozaikok láncolata, az ökológiai hálózat pedig a természeti, természetközeli
területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal
biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése.
A két fogalommeghatározás nincs összhangban egymással, mivel a ökológiai hálózat
ökológiai (zöld) folyosókkal összekapcsolt részei között a védett természeti területek és azok
védöövezetei is meghatározásra kerültek, ugyanakkor a Tvt. az ökológiai (zöld) folyosót, mint
kizárólag a természeti és természetközeli területeket összekapcsoló területi kategóriát
határozza meg.
A Tvt. hatályos rendelkezései szerint Natura 2000 területek és érzékeny természeti területek
ökológiai (zöld) folyosókkal történő összekapcsolására, így az ökológiai hálózatba kerülésére
sem lenne lehetőség. A Tvt. módosítása szükséges, mivel ezen új, a Tvt. hatálybalépését
követően megjelenő területi kategóriákba tartozó egyes területek tekintetében az ökológiai
hálózatba kapcsolás lehetőségének biztosítása természetvédelmi szempontból elengedhetetlen.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetővé teszi a mezőgazdasági, gazdasági és
infrastruktúra fejlesztési szempontok hatékonyabb figyelembevételét azáltal, hogy a
kijelölésre együttes rendeleti formát ír elő. A felhatalmazó rendelkezést pontosítja is,
egyértelműbbé téve, hogy az ökológiai hálózatot nem kell külön kijelölni. Az ökológiai (zöld)
folyosók kijelölésével, vagyis a hivatkozott kategóriákba (védett természeti terület, védett
természeti terület védőövezete, Natura 2000 terület, érzékeny természeti terület, természeti
terület) tartozó egyes területek közötti biológiai kapcsolat létesítésével a hálózat létrejön.
A 22. §-hoz
A rendelkezés módosítására az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség létrejötte
miatt volt szükség, amely a természetvédelem állami szervezetének részévé válik.
A 23. §-hoz
A Tvt. hatályos rendelkezései értelmében a természetvédelmi kártalanításra kizárólag a
tulajdonos jogosult. A szabályozás a földhasználat és a földtulajdonlás eltérő volta miatt nem
21
életszerű, visszaélések forrásává válhat, nem szolgálja a jogos kártalanítási igények gyors, a
tényleges károsultat érintő rendezését.
Indokolt tehát a Tvt. megfelelő módosítása, annak érdekében, hogy a kártalanítási igényt a
tulajdonos, vagy a földhasználó, illetve az erdőgazdálkodó legyen jogosult benyújtani. A
módosítás értelmében tehát a kártalanítási igény jogosultja a tulajdonos, vagy az
erdőgazdálkodó, illetve a földhasználó, akinek a keletkezett kár bekövetkezésekor az ingatlan
a tulajdonában állt, illetve- amennyiben nem a tulajdonos maga gazdálkodik a területen - aki
azon jogszerűen gazdálkodást folytatott.
A Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítása érdekében kiegészítésre
kerül, hogy mely esetekben nem keletkezik kártalanítási igény, valamint meghatározásra
kerül, hogy a Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott védett természeti területen
elrendelt korlátozás, tilalom, illetve kötelezés esetében mit takar a természeti kár fogalma.
A 24. §-hoz
A Tvt. felhatalmazó rendelkezéseket tartalamazó szakaszának módosítása a 10., 16. és 20. §-
sal létrehozott új felhatalamazó rendelkezések, valamint a Tvt. 72. §-ában található
fehatalmazó rendelkezésének 23. § általi módosítása miatt vált szükségessé.
A 25. §-hoz
Az (1) bekezdés megadja a módosítások hatályba lépésének időpontját, figyelemmel a (2)
bekezdésben foglalt eltérésekre, valamint a 20. §-ban foglalt, a Tvt. 44. §-ának új (5)
bekezdését megállapító rendelkezéssel összhangban hatályon kívül helyezi a védett állatfajok
védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló
8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdését.
A (2) bekezdés a) pontja a zajos irányelv, a b) pontja pedig a tervek és programok vizsgálati
irányelve átvételének megfelelő hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
A javaslat (3) bekezdése rendelkezik az olyan terv, illetve program hatálya alá tartozásának
feltételeiről, amely kidolgozása 2004. július 20-án már folyamatban van, de ahol az elfogadás
vagy az Országgyűlés elé terjesztés időpontja viszonylag távoli, tehát lehet még elégséges idő
a környezeti vizsgálatra. Ezekben az esetekben a terv vagy program elfogadója vagy az
Országgyűlés elé terjesztője mérlegeli ennek megvalósíthatóságát.
22