﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
TI 9771.
számú
törvényjavaslat
a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő,
a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és
erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én,
Montrealban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó:
Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. április
2004. évi ... törvény
a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő,
a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és
erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én,
Montrealban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények
leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt
kiegészítő, a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és
erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én, Montrealban
aláírt Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
(Magyarország megerősítő okiratának letétbe helyezése 1988. szeptember 7-
én megtörtént; Magyarország tekintetében a Jegyzőkönyv 1989. augusztus 6-án
lépett hatályba.)
2.	§
A Jegyzőkönyv angol nyelven készült szövege és hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
2
“PROTOCOL FOR THE SUPPRESSION OF UNLAWFUL ACTS OF VIOLENCE AT
AIRPORTS SERVING INTERNATIONAL CIVIL AVIATION, SUPPLEMENTARY TO
THE CONVENTION FOR THE SUPPRESSION OF UNLAWFUL ACTS AGAINST
THE SAFETY OF CIVIL AVIATION, SIGNED AT MONTREAL ON 24 FEBRUARY
1988
THE STATES PARTIES TO THIS PROTOCOL
CONSIDERING that unlawful acts of violence which endanger or are likely to
endanger the safety of persons at airports serving international civil aviation or which
jeopardize the safe operation of such airports undermine the confidence of the
peoples of the world in safety at such airports and disturb the safe and orderly
conduct of civil aviation for all States;
CONSIDERING that the occurrence of such acts is a matter of grave concern to the
international community and that, for the purpose of deterring such acts, there is an
urgent need to provide appropriate measures for punishment of offenders;
CONSIDERING that it is necessary to adopt provisions supplementary to those of the
Convention for the Suppression of Unlawful Acts against the Safety of Civil Aviation,
done at Montreal on 23 September 1971, to deal with such unlawful acts of violence
at airports serving international civil aviation;
HAVE AGREED AS FOLLOWS:
Article I
This Protocol supplements the Convention for the Suppression of Unlawful Acts
against the Safety of Civil Aviation, done at Montreal on 23 September 1971
(hereinafter referred to as "the Convention"), and, as between the Parties to this
Protocol, the Convention and the Protocol shall be read and interpreted together as
one single instrument.
Article II
1.	In Article 1 of the Convention, the following shall be added as new paragraph 1
bis:
"1 bis. Any person commits an offence if he unlawfully and intentionally, using any
device, substance or weapon:
(a)	performs an act of violence against a person at an airport serving
international civil aviation which causes or is likely to cause serious injury or death; or
(b)	destroys or seriously damages the facilities of an airport serving
international civil aviation or aircraft not in service located thereon or disrupts the
services of the airport,
if such an act endangers or is likely to endanger safety at that airport."
3
2. In paragraph 2 (a) of Article 1 of the Convention, the following words shall be
inserted after the words "paragraph 1":
"or paragraph 1 bis".
Article III
In Article 5 of the Convention, the following shall be added as paragraph 2 bis:
“2 bis. Each Contracting State shall likewise take such measures as may be
necessary to establish its jurisdiction over the offences mentioned in Article I,
paragraph 1 bis, and in Article l, paragraph 2, in so far as that paragraph relates to
those offences, in the case where the alleged offender is present in its territory and it
does not extradite him pursuant to Article 8 to the State mentioned in paragraph 1 (a)
of this Article."
Article IV
This Protocol shall be open for signature at Montreal on 24 February 1988 by States
participating in the International Conference on Air Law held at Montreal from 9 to 24
February 1988. After 1 March 1988, the Protocol shall be open for signature to all
States in London, Moscow, Washington and Montreal, until it enters into force in
accordance with Article VI.
Article V
1.	This Protocol shall be subject to ratification by the signatory States.
2.	Any State which is not a Contracting State to the Convention may ratify this
Protocol if at the same time it ratifies or accedes to the Convention in accordance
with Article 15 thereof
3.	Instruments of ratification shall be deposited with the Governments of the Union of
Soviet Socialist Republics, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
and the United States of America or with the International Civil Aviation Organization,
which are hereby designated the Depositaries.
Article VI
1.	As soon as ten of the signatory States have deposited their instruments of
ratification of this Protocol, it shall enter into force between them on the thirtieth day
after the date of the deposit of the tenth instrument of ratification. It shall enter into
force for each State which deposits its instrument of ratification after that date on the
thirtieth day after deposit of its instrument of ratification.
2.	As soon as this Protocol enters into force, it shall be registered by the Depositaries
pursuant to Article 102 of the Charter of the United Nations and pursuant to Article 83
of the Convention on International Civil Aviation (Chicago, 1944).
4
Article VII
1.	This Protocol shall, after it has entered into force, be open for accession by any
non-signatory State.
2.	Any State which is not a Contracting State to the Convention may accede to this
Protocol if at the same time it ratifies or accedes to the Convention in accordance
with Article 15 thereof.
3.	Instruments of accession shall be deposited with the Depositaries and accession
shall take effect on the thirtieth day after the deposit.
Article VIII
1.	Any Party to this Protocol may denounce it by written notification addressed to the
Depositaries.
2.	Denunciation shall take effect six months following the date on which notification is
received by the Depositaries.
3.	Denunciation of this Protocol shall not of itself have the effect of denunciation of
the Convention.
4.	Denunciation of the Convention by a Contracting State to the Convention as
supplemented by this Protocol shall also have the effect of denunciation of this
Protocol.
Article IX
1.	The Depositaries shall promptly inform all signatory and acceding States to this
Protocol and all signatory and acceding States to the Convention:
(a)	of the date of each signature and the date of deposit of each instrument of
ratification of, or accession to, this Protocol, and
(b)	of the receipt of any notification of denunciation of this Protocol and the
date thereof.
2.	The Depositaries shall also notify the States referred to in paragraph 1 of the date
on which this Protocol enters into force in accordance with Article VI.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned Plenipotentiaries, being duly authorized
thereto by their Governments, have signed this Protocol.
DONE at Montreal on the twenty-fourth day of February of the year One Thousand
Nine Hundred and Eighty-eight, in four originals, each being drawn up in four
authentic texts in the English, French, Russian and Spanish languages.”
5
„A POLGÁRI REPÜLÉS BIZTONSÁGA ELLENI JOGELLENES CSELEKMÉNYEK
LEKÜZDÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTŐ, A NEMZETKÖZI
POLGÁRI REPÜLÉST SZOLGÁLÓ REPÜLŐTEREK ELLENI JOGELLENES ÉS
ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK VISSZASZORÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ, 1988.
FEBRUÁR 24-ÉN, MONTREALBAN ALÁÍRT JEGYZŐKÖNYV
AZ E JEGYZŐKÖNYVBEN RÉSZES ÁLLAMOK
FIGYELEMBE VÉVE, hogy azok a jogellenes erőszakos cselekmények, amelyek
veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló
repülőtereken a személyek biztonságát, illetve amelyek veszélyeztetik az ilyen
repülőterek működését, aláássák a világ népeinek az ilyen repülőterek biztonságába
vetett bizalmát és zavarják valamennyi állam tekintetében a polgári repülés
biztonságos és rendezett tevékenységét;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ilyen cselekmények a nemzetközi közösségben
súlyos aggodalmat keltenek és az ilyen cselekményektől való visszatartás céljából
sürgős szükség van az elkövetők megbüntetését célzó megfelelő intézkedésekre;
TEKINTETTEL ARRA, hogy a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőterek
elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében kiegészítő
rendelkezések elfogadására van szükség a polgári repülés biztonsága elleni
jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án
aláírt Egyezményhez kapcsolódóan;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	Cikk
E Jegyzőkönyv a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények
leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt Egyezményt (a
továbbiakban: Egyezmény) egészíti ki, és a jelen Jegyzőkönyv Részesei között az
Egyezményt és a Jegyzőkönyvet egységes dokumentumként kell kezelni és
értelmezni.
II.	Cikk
1.	Az Egyezmény 1. Cikke a következő új 1 bis bekezdéssel egészül ki:
„1 bis. Bűncselekményt követ el az a személy, aki jogellenesen és szándékosan
bármely szerkezet, anyag vagy fegyver felhasználásával:
a)	a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren bármely személy ellen
olyan erőszakos cselekményt követ el, amely annak testi épségét károsítja vagy
károsíthatja, illetve halált okoz vagy okozhat; vagy
b)	a repülőtér berendezését vagy a repülőtéren tartózkodó üzemen kívüli légi
járművet megsemmisíti vagy jelentősen megrongálja, illetve a repülőtér működését
megzavarja,
6
amennyiben az ilyen cselekmény a biztonságot ezen a repülőtéren veszélyezteti
vagy veszélyeztetheti."
2.	Az Egyezmény 1. Cikke 2. bekezdésének a) pontja az „1. bekezdésében" kifejezés
után a következő kifejezéssel egészül ki:
„vagy 1 bis bekezdésben".
III.	Cikk
Az Egyezmény 5. Cikke a következő új 2 bis bekezdéssel egészül ki:
„2 bis. Mindegyik Szerződő Állam megteszi továbbá azokat az intézkedéseket,
amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát az 1. Cikk 1
bis bekezdésében és az 1. Cikk 2. bekezdésében említett bűncselekmények
tekintetében abban az esetben, ha a területén tartózkodó feltételezett elkövetőt a 8.
Cikk rendelkezéseinek megfelelően nem adja ki az e cikk 1. bekezdésének a)
pontjában említett államnak."
IV.	Cikk
E Jegyzőkönyv 1988. február 24-től, Montrealban áll nyitva aláírásra azon államok
számára, amelyek az 1988. február 9. és 24. között Montrealban tartott Nemzetközi
Légijogi Konferencián részt vettek. A Jegyzőkönyv 1988. március 1-je után a VI.
Cikkben meghatározott hatálybalépésig minden Állam számára Moszkvában,
Londonban, Washingtonban és Montrealban áll nyitva aláírásra.
V.	Cikk
1.	E Jegyzőkönyvet az aláíró Államoknak meg kell erősíteniük.
2.	Bármely olyan állam, amely az Egyezményben nem Szerződő Állam, jelen
Jegyzőkönyvet akkor erősítheti meg, ha egyidejűleg az Egyezmény 15. Cikkének
megfelelően az Egyezményt megerősíti, illetve csatlakozik ahhoz.
3.	A megerősítő okiratokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-
Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok
Kormányánál vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni,
amelyek ezennel Letéteményesnek jelöltetnek ki.
VI.	Cikk
1.	Amint az e Jegyzőkönyvet aláíró államok közül tíz állam letétbe helyezte a
megerősítő okiratát, az közöttük attól az időponttól számított harmincadik napon lép
hatályba, amikor a tizedik megerősítő okiratot letétbe helyezték. Minden olyan állam
vonatkozásában, amely e dátumot követően helyezte letétbe a megerősítő okiratát, a
7
Jegyzőkönyv attól a naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor a
megerősítő okirat letétbe helyezése megtörtént.
2.	A Jegyzőkönyv hatálybalépését követően a Letéteményesek a Jegyzőkönyvet az
Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. cikke, valamint a Nemzetközi
Polgári Repülésről szóló Egyezmény (Chicago, 1944.) 83. cikke szerint
nyilvántartásba vétetik.
VII.	Cikk
1.	E Jegyzőkönyv a hatálybalépését követően minden olyan állam részére, amely azt
nem írta alá, csatlakozásra nyitva áll.
2.	Bármely olyan állam, amely az Egyezményben nem Szerződő Állam, e
Jegyzőkönyvhöz akkor csatlakozhat, ha egyidejűleg az Egyezmény 15. Cikkének
megfelelően az Egyezményt megerősíti, illetve csatlakozik ahhoz.
3.	A csatlakozási okiratokat a Letéteményeseknél kell letétbe helyezni, és a
csatlakozás a letétbe helyezéstől számított harmincadik napon lép hatályba.
VIII.	Cikk
1.	E Jegyzőkönyv bármely Részese a Letéteményesekhez intézett írásbeli
értesítéssel felmondhatja a Jegyzőkönyvet.
2.	A felmondás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a
felmondásról szóló értesítést a Letéteményesek átvették.
3.	E Jegyzőkönyv felmondása nem jelenti az Egyezmény felmondását.
4.	Az Egyezménynek a Szerződő Állam részéről történő felmondása a jelen
Jegyzőkönyv felmondását is jelenti.
IX.	Cikk
1.	A Letéteményesek haladéktalanul értesítik a Jegyzőkönyvet aláíró és ahhoz
csatlakozó, illetve az Egyezményt aláíró és ahhoz csatlakozó valamennyi államot,
a)	minden egyes aláírásnak, valamint minden egyes megerősítő vagy
csatlakozási okirat letétbe helyezésének az időpontjáról jelen Jegyzőkönyvvel
összefüggésben, és
b)	a Jegyzőkönyv felmondásáról szóló egyes értesítések átvételéről,
feltüntetve annak átvételi időpontját.
2.	A Letéteményesek értesítik továbbá az 1. bekezdésében említett államokat jelen
Jegyzőkönyv VI. Cikke szerinti hatálybalépésének időpontjáról.
8
ENNEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú megbízottak, akiket erre Kormányuk
megfelelően felhatalmazott, aláírták ezen Jegyzőkönyvet.
KÉSZÜLT Montrealban, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik évi február hó
huszonnegyedik napján, négy eredeti példányban angol, francia, orosz és spanyol
nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles."
3.	§
A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása során a nemzetközi bűnügyi
jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell, ha a Jegyzőkönyvből más nem következik.
4.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Indokolás
a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő,
a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és
erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én,
Montrealban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
1.	A légi közlekedésre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a Nemzetközi
Polgári Repülésről szóló, Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt Egyezmény (a
továbbiakban: Chicagói Egyezmény) tartalmazza. Ezt, valamint a módosító
jegyzőkönyveit hazánk az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel hirdette ki. A légi
közlekedésben folytatott együttműködés erősítése, a tagok közötti viták békés
elintézése, valamint a technikai jellegű légi közlekedési szabályok kidolgozása
céljából a Chicagói Egyezményben montreali székhellyel létrehozták a Nemzetközi
Polgári Repülési Szervezetet (a továbbiakban: ICAO).
Amikor a repülőgépek fedélzetén elszaporodtak a jogellenes cselekmények,
több új egyezmény megalkotását tűzték ki célul. E jogalkotási folyamat
eredményeképpen fogadták el Tokióban 1963. szeptember 14-én a légi járművek
fedélzetén elkövetett bűncselekményekről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Tokiói
Egyezmény), 1970. december 16-án Hágában a légi járművek jogellenes hatalomba
kerítésének leküzdéséről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Hágai Egyezmény), és
1971. szeptember 23-án Montrealban a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes
9
cselekmények leküzdéséről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Montreali
Egyezmény).
2.	A Montreali Egyezmény megalkotásának közvetlen indoka az volt, hogy a
repülőgép eltérítések mellett megnőtt az úgynevezett „géprablások” száma, amikor
az elkövetők politikai, gazdasági cél elérése érdekében elfoglalják a repülőgépet, és
a céljuk elérése érdekében a gép megsemmisítésével, a fedélzeten lévő utasokat
túszként fogvatartva azok megölésével fenyegetőznek.
Az 1973. január 26-án hatályba lépett Montreali Egyezmény a szándékos
jogellenes cselekményeknek széles körét definiálja, és súlyos büntetéssel rendeli
büntetni azokat akár a levegőben, akár a földön tartózkodó légi járművekkel
szemben valósítják meg, emellett pedig a Hágai Egyezményben foglaltakhoz
hasonlóan rögzíti a joghatóságra, a gyanúsítottak fogvatartására, és a kiadatásra
vonatkozó rendelkezéseket. A Tokiói és a Hágai Egyezményhez hasonlóan a
Montreali Egyezmény sem alkalmazható a katonai, vám- és pénzügyőrségi vagy
rendőrségi szolgálatra használt légi járműre.
Hazánk a Montreali Egyezményt az 1973. évi 17. törvényerejű rendelettel
kihirdette.
3.	1988. februárjában Montrealban diplomáciai konferenciát tartottak, amelyen
elfogadták Montreali Egyezményhez kapcsolódó, a nemzetközi polgári repülést
szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról
szóló Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv).
A Jegyzőkönyv - a Montreali Egyezményhez képest - kiterjesztette a
bűncselekménnyé nyilvánítandó magatartások körét olyan cselekményekkel,
amelyek veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a nemzetközi polgári repülést
szolgáló repülőterek biztonságát. A Részes Államok vállalták, hogy súlyos
büntetéssel sújtják az elkövetőket.
A Jegyzőkönyv - amelyet hazánk 1988. február 24-én írt alá, és amely 1989.
augusztus 6-án lépett hatályba - a Montreali Egyezményhez hasonló
rendelkezéseket tartalmaz a joghatósággal kapcsolatban.
4.	A Jegyzőkönyv része az ENSZ keretében létrejött, a terrorizmus elleni
fellépést szolgáló multilaterális dokumentumoknak. Ezek az alábbiak:
a)	a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről szóló,
Tokióban 1963. szeptember 14-én elfogadott Egyezmény (kihirdette
az 1971. évi 24. törvényerejű rendelet),
b)	a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről
szóló, 1970. december 16-án Hágában elfogadott Egyezmény
(kihirdette az 1972. évi 8. törvényerejű rendelet),
c)	a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények
leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban elfogadott
Egyezmény (kihirdette az 1973. évi 17. törvényerejű rendelet),
d)	a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők
ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és
megbüntetéséről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1973. december
14-én New Yorkban elfogadott Egyezmény (kihirdette az 1977. évi
22. törvényerejű rendelet),
10
e)	a túszszedés ellen az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 17-én
New Yorkban elfogadott Nemzetközi Egyezmény (kihirdette az 1987.
évi 24. törvényerejű rendelet),
f)	a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1980. március 3-án
Bécsben elfogadott Egyezmény (kihirdette az 1987. évi 8.
törvényerejű rendelet),
g)	a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények
leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban elfogadott
Egyezményhez csatolt, a nemzetközi polgári repülést szolgáló
repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények
visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én Montrealban elfogadott
Jegyzőkönyv,
h)	a tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények
visszaszorításáról szóló, 1988. március 10-én Rómában elfogadott
Egyezmény és az ehhez kapcsolódó, a kontinentális talapzaton
rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes
cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. március 10-én
Rómában elfogadott Jegyzőkönyv (mindkettőt kihirdette a 2003. évi
LXVIII. törvény),
i)	a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése
céljából 1991. március 1-jén Montrealban elfogadott Egyezmény
(kihirdette a 2003. évi LXVI. törvény),
j)	a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról szóló, az ENSZ
Közgyűlése által 1997. december 15-én New Yorkban elfogadott
Nemzetközi Egyezmény (kihirdette a 2002. évi XXV. törvény),
k) a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló, az ENSZ
Közgyűlése által 1999. december 9-én New Yorkban elfogadott
Nemzetközi Egyezmény (kihirdette a 2002. évi LIX. törvény).
5.	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorista szervezetekkel szembeni
korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló határozatában és az Európai Unió
Tanácsának a terrorizmus leküzdéséről szóló közös álláspontjában foglaltak
végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 2086/2002. (III. 29.) Korm. határozat
5.	pontja szerint gondoskodni kell a terrorizmussal kapcsolatos, Magyarország által
korábban aláírt nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek mielőbbi
megerősítéséről és kihirdetéséről.
Bár a Korm. határozat 5. pontja szerint a Montreali Egyezményt is ki kell
hirdetni, ez természetesen felesleges, hiszen azt már 1973-ban megtette hazánk,
ugyanakkor azonban Magyarország adós maradt a Jegyzőkönyv kihirdetésével.
Figyelemmel erre, továbbá a terrorizmussal szembeni fellépés érdekében az
ENSZ által megfogalmazott követelményekre, az Európa Tanács által a terrorizmus
visszaszorításáról szóló, 1977. január 27-én Strasbourgban elfogadott Európai
Egyezményben (kihirdette az 1997. évi XCIII. törvény) foglaltakra, az Európai Unió
Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2001/930/CFSP számú közös
álláspontjára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorista szervezetekkel szembeni
korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 1390(2002) számú határozatára,
valamint az utóbbi időben egyre erősödő terrortámadásokra, indokolt a Jegyzőkönyv
kihirdetése.
A Jegyzőkönyv kihirdetése a költségvetésre közvetlenül nincs hatással.
11
6.	A kilenc cikkből álló Jegyzőkönyv I. Cikke szerint a Montreali Egyezményt
és a Jegyzőkönyvet egységes dokumentumként kell kezelni és értelmezni. Ebből
adódóan - a Montreali Egyezményben foglaltakhoz hasonlóan - a Részes Államok
vállalják, hogy a Jegyzőkönyvben felsorolt bűncselekményeket súlyos büntetéssel
rendelik büntetni.
6.1.	A Montreali Egyezmény 1. Cikke az alábbi szándékos és jogellenes
magatartásokat rendeli büntetni:
a)	a repülésben levő légi jármű fedélzetén tartózkodó személy ellen
erőszakos cselekmény elkövetése, ha e cselekmény
veszélyeztetheti a légi jármű biztonságát; vagy
b)	a szolgálatban levő légi jármű megsemmisítése vagy e légi járműben
olyan kár okozása, amely azt a repülésre alkalmatlanná teszi vagy
veszélyeztetheti a biztonságát repülés közben; vagy
c)	a szolgálatban levő légi járművön bármely módon olyan szerkezet
vagy anyag elhelyezése vagy elhelyeztetése, amely a légi járművet
megsemmisítheti vagy abban olyan kárt okozhat, amely azt a
repülésre alkalmatlanná teszi, vagy olyan kárt okozhat, amely
veszélyeztetheti a biztonságát repülés közben; vagy
d)	a léginavigációs berendezések megsemmisítése, azokban kár
okozása vagy működésük megzavarása, ha e cselekmény a
repülésben levő légi jármű biztonságát veszélyezteti; vagy
e)	olyan tájékoztatás közlése, amelyről az elkövető tudja, hogy hamis,
és ily módon veszélyezteti a repülésben levő légi jármű biztonságát.
Bűncselekményt követ el az a személy is, aki bármely fenti bűncselekmény
elkövetését megkísérli, vagy olyan személy bűntársa, aki e bűncselekmények
bármelyikét elköveti, vagy elkövetését megkísérli.
A Montreali Egyezményben foglaltaknak a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978.	évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) vonatkozó rendelkezései megfelelnek,
ám tekintettel arra, hogy az Egyezmény a büntetendővé nyilvánítandó
magatartásokat tágan határozza meg, ezért az eset minden körülményére
figyelemmel a Btk.-nak több tényállása is alkalmazható lehet a felsorolt magatartások
és a magyar büntetőjog közötti összhang vizsgálatakor.
A Btk. alapján az Egyezmény 1. Cikkének 1. bekezdésében meghatározott
bűncselekmények kísérlete, valamint a társtettesként, felbujtóként vagy
bűnsegédként történő elkövetése is büntetendő cselekmény.
6.2.	A Jegyzőkönyv a Montreali Egyezmény szerinti felsorolást az alábbiakkal
egészíti ki:
6.2.1.	A Jegyzőkönyv szerint bűncselekményt követ el az a személy, aki
jogellenesen és szándékosan bármely szerkezet, anyag vagy fegyver
felhasználásával a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren bármely
személy ellen olyan erőszakos cselekményt követ el, amely annak testi épségét
károsítja vagy károsíthatja, illetve halált okoz vagy okozhat, amennyiben az ilyen
cselekmény a biztonságot ezen a repülőtéren veszélyezteti vagy veszélyeztetheti.
A nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren lévő bármely személy
ellen elkövetett fenti cselekmény megítélésekor az elkövető szándékát meg kell
12
vizsgálni, és a magatartás eredményétől, valamint az eset egyéb körülményeitől
függően a Btk. 166. §-a szerinti emberölés, a Btk. 170. §-a szerinti testi sértés, vagy
a Btk. 259. §-ának (3) bekezdése szerinti közveszélyokozás törvényi tényállásának
alapul vételével az eset elbírálható.
6.2.2.	A Jegyzőkönyv szerint bűncselekményt követ el az a személy is, aki
jogellenesen és szándékosan bármely szerkezet, anyag vagy fegyver
felhasználásával a repülőtér berendezését vagy a repülőtéren tartózkodó üzemen
kívüli légi járművet megsemmisíti, vagy jelentősen megrongálja, illetve a repülőtér
működését megzavarja, amennyiben az ilyen cselekmény a biztonságot ezen a
repülőtéren veszélyezteti vagy veszélyeztetheti.
Ezen magatartások elbírálására - az eset körülményeitől függően - a Btk.
260. §-a szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, illetőleg a Btk. 324. §-
ában meghatározott rongálás törvényi tényállása adhat alapot.
6.2.3.	A Jegyzőkönyv szerint bűncselekményt követ el az is, aki a fenti
bűncselekmények bármelyikének elkövetését megkísérli; vagy olyan személy
bűntársa, aki e bűncselekmények bármelyikét elköveti, vagy elkövetését megkísérli.
A Btk. alapján a jelzett bűncselekmények kísérlete, valamint a társtettesként,
felbujtóként vagy bűnsegédként történő elkövetése is büntetendő cselekmény.
6.3.	Mind a Montreali Egyezményben, mind pedig a Jegyzőkönyvben
meghatározott bűncselekmények vonatkozásában érvényes az, hogy amennyiben az
elkövetőt a Btk. 261. §-ának (1) bekezdése szerinti célzat vezette, akkor nem a fenti
bűncselekmények miatt, hanem a Btk. 261. §-ában büntetni rendelt terrorcselekmény
miatt kell az elkövetőt felelősségre vonni.
7.	Az Egyezmény kihirdetésekor hazánk azt a fenntartást tette, amely szerint
nem tekinti magára nézve kötelezőnek a 14. Cikk 1. bekezdésében foglaltakat.
8.	A Jegyzőkönyv III. Cikke az Egyezmény 5. Cikkében meghatározott büntető
joghatósági szabályokat egészíti ki. Ezeknek a rendelkezéseknek a magyar Btk.
megfelel.
9.	A Jegyzőkönyv V. Cikke rögzíti, hogy az aláíró államok milyen módon
fejezhetik ki egyetértésüket a Jegyzőkönyvben foglaltakkal, a VI. Cikk a
hatálybalépés időpontjáról, a VII. Cikk a Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról, a
VIII.	Cikk a Jegyzőkönyv felmondásáról, a IX. Cikk pedig a Letéteményesek értesítési
kötelezettségéről szól.
Részletes Indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat 1. §-a rendelkezik Jegyzőkönyv kihirdetéséről, a 2. § tartalmazza a
Jegyzőkönyv angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
A 3. §-hoz
13
A Javaslat 3. §-a rendelkezik arról, hogy a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek
alkalmazása során a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a Jegyzőkönyvből más nem
következik.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a rendelkezik a törvény hatályba lépésének időpontjáról.