﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/9797.
számú
törvényjavaslat
a büntető jogszabályok módosításáról
Előadó:
Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. április
2004.	évi ......törvény
a büntető jogszabályok módosításáról
1.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 286/A. §-a (2)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 282-283. § vonatkozásában kábítószeren]
„b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp
anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, a visszaélés szempontjából
veszélyes pszichotróp anyagokat kell érteni.”
2.	§
A Btk. 312. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában
a)	vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 8. pontja
szerinti nem közösségi áruk fogalmát,
b)	vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 9. pontja
szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi
CXXVI. törvény 1. §-a (3) bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adók és
díjak fogalmat
2
kell érteni."
3.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló
1979.	évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-ának e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha]
„e) a csempészetet és a vámorgazdaságot (312. §) ötvenezer forintot meg
nem haladó értékű nem közösségi árura,”
[követik el.]
4.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő 159/A. §-sal
egészül ki:
"159/A. § A 158-159. § alkalmazásában
a)	vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 8. pontja
szerinti nem közösségi áruk fogalmát,
b)	vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 9. pontja
szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi
CXXVI. törvény 1. §-a (3) bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adók és
díjak fogalmat
kell érteni."
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Általános indokolás

a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A büntetőjog alkotmányos alkalmazásának egyik legfontosabb biztosítéka,
hogy a büntetőjogi norma egyértelműen meghatározza azokat a magatartásokat,
amelyek a jogalkotó szerint olyan súlyosak, hogy elkövetésüket büntetőjogi
szankcióval tartja szükségesnek fenyegetni.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) kerettényállásait kitöltő háttérjogszabályok
módosulása esetén, amennyiben az ilyen módosítás a kerettényállásban is szereplő
fogalmakat is érinti, azaz azok tartalmát megváltoztatja, helyettük új fogalmakat vezet
be, minden esetben indokolt az érintett kerettényállás felülvizsgálata is, és szükség
szerinti módosítása.
A Javaslat ezt teszi meg, amikor a Btk. 312. §-a szerinti csempészet és
vámorgazdaság tényállását, és az ehhez kapcsolódó további büntető jogszabályokat
módosítja, mivel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra tekintettel a tényállást
kitöltő vámjogszabályok lényegesen módosulnak.
A Javaslat pontosítja továbbá a kábítószer Btk. szerinti fogalmát meghatározó
értelmező rendelkezést, tekintettel arra, hogy a kábítószerekkel, illetve a pszichotróp
anyagokkal kapcsolatos jogszerű tevékenységek jelenleg több miniszteri rendeletben
megjelenő szabályozását 2004. május 1-től új, egységes kormányrendelet váltja fel.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kábítószerek jogszerű felhasználásának módjáról, az ezzel kapcsolatos
engedélyezési eljárásról a többször módosított 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes
rendelet, míg a pszichotróp anyagokkal kapcsolatos hasonló szabályokról a 4/1980.
(VI. 24.) EüM-bM együttes rendelet (a továbbiakban: EüM-BM rendelet) rendelkezik.
A Btk. 286/A. §-ának (2) bekezdésében szereplő értelmező rendelkezés
határozza meg, hogy a kábítószerrel visszaélés tényállásai vonatkozásában mely
anyagokat kell kábítószeren érteni. Ezt a rendelkezést az teszi szükségessé, hogy a
visszaélés szempontjából egyes pszichotróp anyagok ugyanolyan veszélyesek, mint
a kábítószerek. A Btk. 286/A. §-a (2) bekezdésének a 2003. évi II. törvény 23. §-ának
(1) bekezdésével történt módosítása előtt ez a rendelkezés úgy szólt, hogy: „(2) A
282. §, a 282/A. § és a 283/A. § alkalmazásában kábítószeren a visszaélés
szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell."
Ugyanakkor a „visszaélés szempontjából veszélyes” fordulat mint egyes
pszichotróp anyagok jelzője az EüM-BM rendeletben nem szerepelt. A Legfelsőbb
Bíróság 155. számú büntető kollégiumi állásfoglalásában mondta ki azt, hogy a
visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyagon az EüM-BM rendelet I. és
4
II.	jegyzékében szereplő anyagot kell érteni, és ennek megfelelően alakult az
ítélkezési gyakorlat.
A 2003. évi II. törvénnyel történt előbb említett módosítás meghatározott
jogszabályra történő utalással, pontosabban határozta meg, hogy a Btk. 282-283. §-
ainak alkalmazásában mit kell kábítószeren érteni. Ezzel egyidejűleg a „visszaélés
szempontjából veszélyes” fordulat elhagyásra került, mivel ilyen fordulatot az EüM-
BM rendelet nem tartalmazott. A 2003. évi II. törvényhez fűzött indokolás tette
egyértelművé, hogy a módosítás nem kívánja a Btk. kábítószer fogalmát az EüM-BM
rendelet mellékletének III. és IV. jegyzékére kiterjeszteni.
Ugyanakkor a törvény indokolása nem jelenthet jogszabályi kötelezést, s
ahogy azt egyes visszajelzések mutatják, nem biztosítja az egységes, a jogalkotó
szándékának megfelelő értelmezést sem.
A Kormány tervei szerint a fent említett két rendeletet 2004. május 1-től új,
egységes, kormányrendelet szintű szabályozás váltja fel, amelynek közigazgatási
egyeztetése folyamatban van. Ez a jogszabályi rendezés megfelelő alkalmat nyújt
arra, és egyben szükségessé is teszi, hogy a Btk. kábítószer fogalmát meghatározó
értelmező rendelkezésben egyértelműen legyen meghatározva, hogy a pszichotróp
anyagok mely csoportját kell a Btk. rendelkezései vonatkozásában kábítószernek
tekinteni. Ehhez az szükséges, hogy az új kormányrendelet egyértelműen
meghatározza, hogy a Btk. kábítószerrel visszaélés tényállása szempontjából
veszélyes anyagon a kormányrendelet szerinti mely pszichotróp anyagokat kell
érteni. Ez a meghatározás a kormányrendeletben meg fog történni.
A jogbiztonság és az egységes jogalkalmazás érdekében ezért a Javaslat úgy
módosítja a Btk. 286/A. §-a (2) bekezdését, hogy egyértelmű legyen, miszerint a
rendelet III. és IV. jegyzékében felsorolt pszichotróp anyagok nem tartoznak a Btk.
kábítószer fogalma alá. Erre tekintettel a Javaslat a Btk. 286/A. §-a (2)
bekezdésének b) pontját kiegészíti a „visszaélés szempontjából veszélyes
pszichotróp anyag” fordulattal.
A 2. §-hoz
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napján, 2004. május 1-jén hatályba lép a
közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban:
Vtv.), amely a Tanács 2913/92/EGK Rendelet (továbbiakban: ET Rendelet)
végrehajtási jogszabálya. Ezzel egy időben hatályát veszti a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. C. törvény (továbbiakban:
vámkódex).
A Btk. 312. §-a szerinti csempészet és vámorgazdaság tényállása
kerettényállás, amelynek vámjogi fogalmait (vámáru, vámteher) a vámkódex tölti ki
tartalommal.
A 2004. május 1-jén hatályba lépő ET Rendelet, valamint a Vtv. azonban a
vámáru, illetve a vámteher fogalmakat nem alkalmazza, azok helyett új fogalmi
5
rendszer kerül kiépítésre. A vámáru fogalmát felváltja az ET Rendelet 4. Cikkének 8.
pontja szerinti „nem közösségi áruk fogalma”, míg a vámteher fogalmát az ET
Rendelet 4. Cikke 9. pontja szerinti „vámtartozás”, valamint a Vtv. 1. §-a (3)
bekezdésének 12. pontja szerinti „nem közösségi adók és díjak” fogalma fedi le.
Ezeket a terminológiai változásokat a Btk.-nak is követnie kell, figyelemmel
arra, hogy a Btk. 312. §-a szerinti csempészet és vámorgazdaság tényállásának
háttérjogszabálya 2004. május 1-jétől az ET Rendelet és a Vtv. lesz. A Javaslat nem
változtat a Btk. 312. §-a (1)-(4) bekezdésének szövegén, hanem egy új (5)
bekezdésben megadja a szükséges magyarázatot arra nézve, hogy e tényállás
alkalmazása során a jövőben mit kell vámáru, illetve vámteher alatt érteni. Ezzel a
rendelkezéssel a Javaslat biztosítja az ET Rendelet, a Vtv, illetőleg a Btk. 312. §-
ának teljes összhangját.
A 3. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 28. §-ának e) pontja
kapcsán ugyancsak figyelembe kell azt venni, hogy a vámáru fogalmát felváltja a
nem közösségi áruk fogalma.
A 4. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 158-159. §-ai
rendelkeznek a vámszabálysértésről. Az Sztv. e rendelkezése a Btk.-hoz hasonlóan
kerettényállás, és a 2004. május 1-jével hatályba lépő új vámjogszabályok új
fogalomhasználata miatt itt is szükség van - a Btk.-hoz hasonlóan - egy értelmező
rendelkezés beiktatására, amely a szabálysértési tényállás vonatkozásában
határozza meg, hogy a jövőben mit kell vámteher, illetve vámáru alatt érteni.
Az 5. §-hoz
A Vtv. és az ET Rendelet 2004. május 1-jével történő hatálybalépésére
tekintettel, a csempészet és vámorgazdaság, a vámszabálysértés illetve az ezek
hátteréül szolgáló jogszabályok közötti koherencia megtartása érdekében indokolt,
hogy a Javaslat a kihirdetését követően minél hamarabb hatályba lépjen. Ezért
rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a törvény a kihirdetését követő ötödik napon
hatályba lép.