﻿Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja
Képviselői önálló índítvány

Törvényjavaslat
a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény módosításáról

1.§
"Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000 évi I.
törvény 5 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.§ (1) A testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke,
az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék
elnöke ás a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági
elnök. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület
korelnöke látja el."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8, napon lép hatályba.

Indoklás

Az államalapító király főbíró mivolta közismert. Utóbb, a nemet királyi udvarhoz
hasonlóképp, Szent István államába, all. század folyamán a nádor — a legrégibb magyar
királyi udvari méltóság - egyfelől a ttitáíyi jelenlét bíróságán, a király bírói helyetteseként
ítélkezett, másfelől első ispánként az udvar gazdasági ügyeit intéző udvarmester, sőt
parancsnok is volt F,z utóbbi funkcióktól, a 12. század közepén, az országbírói méltóság
megjelenésével szakadt él. A bíróságok évszázadokon át f>A Magyar Szent Korona nevébenl”
hirdették ki határozataikat. A modernkori törvényhozás c módosítással egyaránt adózni kíván
Süent István ítélkező tevékenységének, valamint a létrejön: államszervezetben a saját bírói
székkel rendelkc?^ és pénzügyi vezető szerepet betöltő nádor emlékének.
A mai kor követelményeinek megfelelően a törvény megalkotásánál fogva a harmadik
hatalmi ág megtestesítője, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, akit,
mint a bíróságok függetlenségének megtestesítőjét célszerű és indokolt e törvénybe
belevenni, továbbá a történelmi hagyományok végett is, melyre korábbi törvényeink
iránymutatást adnak. E hiányt pótolná a törvényszöveg.
A legfőbb kincstárnok, mint történelmi személy mai megfelelője az Állami Számvevőszék
elnöke, akinek felvétele a Testületbe szintén célszerű lenne, olyan megfontolásból is,
miszerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének testületi tagságával a Testület páros S2ámú
lesz, de az Állami Számvevőszék elnökével a Testület visszanyerné eredeti állapotát,
mely szerint tagjainak száma páratlan, msly összhangban lenne a törvényben rögzített
célokkal is.


