﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/ 9821. számú
törvényjavaslat
az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló Polgári
Jogi Egyezményének kihirdetésérol
Eloadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. április
2004. évi........törvény
az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló Polgári
Jogi Egyezményének kihirdetésérol
(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezésére az Európa Tanács
főtitkáránál 2003. december 4-én került sor.)
1.§
Az Országgyűlés az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról
szóló Polgári Jogi Egyezményét e törvénnyel kihirdeti.
2.§
Az Egyezmény angol nyelvu szövege és hivatalos magyar nyelvu fordítása a következo:
„CIVIL LAW CONVENTION ON CORRUPTION
Preamble
The member States of the Council of Europe, the other States and the European
Community, signatories hereto,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between
its members;
1
Conscious of the importance of strengthening international co-operation in the fight
against corruption;
Emphasising that corruption represents a major threat to the rule of law, democracy and
human rights, fairness and social justice, hinders economic development and endangers
the proper and fair functioning of market economies;
Recognising the adverse financial consequences of corruption to individuals, companies
and States, as well as international institutions;
Convinced of the importance for civil law to contribute to the fight against corruption, in
particular by enabling persons who have suffered damage to receive fair compensation;
Recalling the conclusions and resolutions of the 19th (Malta, 1994), 21st (Czech
Republic, 1997) and 22nd (Moldova, 1999) Conferences of the European Ministers of
Justice;
Taking into account the Programme of Action against Corruption adopted by the
Committee of Ministers in November 1996;
Taking also into account the feasibility study on the drawing up of a convention on civil
remedies for compensation for damage resulting from acts of corruption, approved by the
Committee of Ministers in February 1997;
Having regard to Resolution (97) 24 on the 20 Guiding Principles for the Fight against
Corruption, adopted by the Committee of Ministers in November 1997, at its 101st
Session, to Resolution (98) 7 authorising the adoption of the Partial and Enlarged
Agreement establishing the "Group of States against Corruption (GRECO)", adopted by
the Committee of Ministers in May 1998, at its 102nd Session, and to Resolution (99) 5
establishing the GRECO, adopted on 1st May 1999;
Recalling the Final Declaration and the Action Plan adopted by the Heads of State and
Government of the member States of the Council of Europe at their 2nd summit in
Strasbourg, in October 1997,
Have agreed as follows:
Chapter I - Measures to be taken at national level
Article 1 - Purpose
Each Party shall provide in its internal law for effective remedies for persons who have
suffered damage as a result of acts of corruption, to enable them to defend their rights and
interests, including the possibility of obtaining compensation for damage.
Article 2 — Definition of corruption
2
For the purpose of this Convention, "corruption" means requesting, offering, giving or
accepting, directly or indirectly, a bribe or any other undue advantage or prospect thereof,
which distorts the proper performance of any duty or behaviour required of the recipient
of the bribe, the undue advantage or the prospect thereof.
Article 3 - Compensation for damage
1	Each Party shall provide in its internal law for persons who have suffered damage as a
result of corruption to have the right to initiate an action in order to obtain full
compensation for such damage.
2	Such compensation may cover material damage, loss of profits and non-pecuniary loss.
Article 4 - Liability
1	Each Party shall provide in its internal law for the following conditions to be fulfilled in
order for the damage to be compensated:
i	the defendant has committed or authorised the act of corruption, or failed to take
reasonable steps to prevent the act of corruption;
ii	the plaintiff has suffered damage; and
iii	there is a causal link between the act of corruption and the damage.
2	Each Party shall provide in its internal law that, if several defendants are liable for
damage for the same corrupt activity, they shall be jointly and severally liable.
Article 5 - State responsibility
Each Party shall provide in its internal law for appropriate procedures for persons who
have suffered damage as a result of an act of corruption by its public officials in the
exercise of their functions to claim for compensation from the State or, in the case of a
non-state Party, from that Party’s appropriate authorities.
Article 6 - Contributory negligence
Each Party shall provide in its internal law for the compensation to be reduced or
disallowed having regard to all the circumstances, if the plaintiff has by his or her own
fault contributed to the damage or to its aggravation.
Article 7 - Limitation periods
1	Each Party shall provide in its internal law for proceedings for the recovery of damages to
be subject to a limitation period of not less than three years from the day the person who
has suffered damage became aware or should reasonably have been aware, that damage
has occurred or that an act of corruption has taken place, and of the identity of the
responsible person. However, such proceedings shall not be commenced after the end of a
limitation period of not less than ten years from the date of the act of corruption.
3
2	The laws of the Parties regulating suspension or interruption of limitation periods shall, if
appropriate, apply to the periods prescribed in paragraph 1.
Article 8 - Validity of contracts
1	Each Party shall provide in its internal law for any contract or clause of a contract
providing for corruption to be null and void.
2	Each Party shall provide in its internal law for the possibility for all parties to a contract
whose consent has been undermined by an act of corruption to be able to apply to the
court for the contract to be declared void, notwithstanding their right to claim for
damages.
Article 9 — Protection of employees
Each Party shall provide in its internal law for appropriate protection against any
unjustified sanction for employees who have reasonable grounds to suspect corruption
and who report in good faith their suspicion to responsible persons or authorities.
Article 10 — Accounts and audits
1	Each Party shall, in its internal law, take any necessary measures for the annual accounts
of companies to be drawn up clearly and give a true and fair view of the company's
financial position.
2	With a view to preventing acts of corruption, each Party shall provide in its internal law
for auditors to confirm that the annual accounts present a true and fair view of the
company’s financial position.
Article 11 — Acquisition of evidence
Each Party shall provide in its internal law for effective procedures for the acquisition of
evidence in civil proceedings arising from an act of corruption.
Article 12 — Interim measures
Each Party shall provide in its internal law for such court orders as are necessary to
preserve the rights and interests of the parties during civil proceedings arising from an act
of corruption.
Chapter II — International co-operation and monitoring of implementation
Article 13 — International co-operation
The Parties shall co-operate effectively in matters relating to civil proceedings in cases of
corruption, especially concerning the service of documents, obtaining evidence abroad,
jurisdiction, recognition and enforcement of foreign judgements and litigation costs, in
accordance with the provisions of relevant international instruments on international co-
operation in civil and commercial matters to which they are Party, as well as with their
internal law.
4
Article 14 — Monitoring
The Group of States against Corruption (GRECO) shall monitor the implementation of
this Convention by the Parties.
Chapter III - Final clauses
Article 15 - Signature and entry into force
1	This Convention shall be open for signature by the member States of the Council of
Europe, by non-member States that have participated in its elaboration and by the
European Community.
2	This Convention is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of
ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the
Council of Europe.
3	This Convention shall enter into force on the first day of the month following the
expiration of a period of three months after the date on which fourteen signatories have
expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions
of paragraph 2. Any such signatory, which is not a member of the Group of States against
Corruption (GRECO) at the time of ratification, acceptance or approval, shall
automatically become a member on the date the Convention enters into force.
4	In respect of any signatory which subsequently expresses its consent to be bound by it,
the Convention shall enter into force on the first day of the month following the
expiration of a period of three months after the date of the expression of their consent to
be bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraph 2. Any
signatory, which is not a member of the Group of States against Corruption (GRECO) at
the time of ratification, acceptance or approval, shall automatically become a member on
the date the Convention enters into force in its respect.
5	Any particular modalities for the participation of the European Community in the Group
of States against Corruption (GRECO) shall be determined as far as necessary by a
common agreement with the European Community.
Article 16 — Accession to the Convention
1	After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council
of Europe, after consulting the Parties to the Convention, may invite any State not a
member of the Council and not having participated in its elaboration to accede to this
Convention, by a decision taken by the majority provided for in Article 20.d. of the
Statute of the Council of Europe and by the unanimous vote of the representatives of the
Parties entitled to sit on the Committee.
2	In respect of any State acceding to it, the Convention shall enter into force on the first
day of the month following the expiration of a period of three months after the date of
5
deposit of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of
Europe. Any State acceding to this Convention shall automatically become a member of
the GRECO, if it is not already a member at the time of accession, on the date the
Convention enters into force in its respect.
Article 17 - Reservations
No reservation may be made in respect of any provision of this Convention.
Article 18 - Territorial application
1	Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing
its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or
territories to which this Convention shall apply.
2	Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of
the Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory
specified in the declaration. In respect of such territory the Convention shall enter into
force on the first day of the month following the expiration of a period of three months
after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.
3	Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory
specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary
General. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following
the expiration of a period of three months after the date of receipt of such notification by
the Secretary General.
Article 19 - Relationship to other instruments and agreements
1	This Convention does not affect the rights and undertakings derived from international
multilateral instruments concerning special matters.
2	The Parties to the Convention may conclude bilateral or multilateral agreements with one
another on the matters dealt with in this Convention, for purposes of supplementing or
strengthening its provisions or facilitating the application of the principles embodied in it
or, without prejudice to the objectives and principles of this Convention, submit
themselves to rules on this matter within the framework of a special system which is
binding at the moment of the opening for signature of this Convention.
3	If two or more Parties have already concluded an agreement or treaty in respect of a
subject which is dealt with in this Convention or otherwise have established their
relations in respect of that subject, they shall be entitled to apply that agreement or treaty
or to regulate these relations accordingly, in lieu of the present Convention.
Article 20 — Amendments
1	Amendments to this Convention may be proposed by any Party, and shall be
communicated by the Secretary General of the Council of Europe to the member States
of the Council of Europe, to the non member States which have participated in the
elaboration of this Convention, to the European Community, as well as to any State
6
which has acceded to or has been invited to accede to this Convention in accordance with
the provisions of Article 16.
2	Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European Committee
on Legal Co-operation (CDCJ) which shall submit to the Committee of Ministers its
opinion on that proposed amendment.
3	The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the opinion
submitted by the European Committee on Legal Co-operation (CDCJ) and, following
consultation of the Parties to the Convention which are not members of the Council of
Europe, may adopt the amendment.
4	The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance with
paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance.
5	Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall come into
force on the thirtieth day after all Parties have informed the Secretary General of their
acceptance thereof.
Article 21 - Settlement of disputes
1	The European Committee on Legal Co-operation (CDCJ) of the Council of Europe shall
be kept informed regarding the interpretation and application of this Convention.
2	In case of a dispute between Parties as to the interpretation or application of this
Convention, they shall seek a settlement of the dispute through negotiation or any other
peaceful means of their choice, including submission of the dispute to the European
Committee on Legal Co-operation (CDCJ), to an arbitral tribunal whose decisions shall be
binding upon the Parties, or to the International Court of Justice, as agreed upon by the
Parties concerned.
Article 22 — Denunciation
1	Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification
addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2	Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the
expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the
Secretary General.
Article 23 — Notification
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the
Council and any other signatories and Parties to this Convention of:
a any signature;
b the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
7
c any date of entry into force of this Convention, in accordance with Articles 15 and
16;
d any other act, notification or communication relating to this Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this
Convention.
Done at Strasbourg, the 4th day of November 1999, in English and in French, both texts
being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the
Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit
certified copies to each member State of the Council of Europe, to the non-member
States which have participated in the elaboration of this Convention, to the European
Community, as well as to any State invited to accede to it.”
8
„Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezmény
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, más aláíró államok és az Európai Közösség
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagok közötti szorosabb egység megteremtése;
tudatában a korrupció elleni harc területén a nemzetközi összefogás erosítése fontosságának;
hangsúlyozva, hogy a korrupció jelentos fenyegetést jelent a jogállamiságra, a demokráciára és
az emberi jogokra, a méltányosságra és a társadalmi igazságosságra, akadályozza a gazdasági
fejlodést, veszélyezteti a piacgazdaság megfelelo és tisztességes muködését;
felismerve a korrupció egyéneket, vállalatokat, az államot, valamint a nemzetközi szervezeteket
érinto káros pénzügyi következményeit;
meggyozodve annak a fontosságáról, hogy a polgári jog hozzájárul a korrupció elleni harchoz,
különösen azzal, hogy lehetové teszi, hogy a károsultak méltányos kártérítést kapjanak;
felidézve az európai igazságügy-miniszterek XIX. (Málta, 1994.), XXI. (Cseh Köztársaság 1997)
és a XXII. (Moldova, 1999) konferenciájának döntéseit és határozatait;
figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága által 1996. novemberben elfogadott Korrupció Elleni
Akcióprogramot;
figyelembe véve egy, a korrupcióból eredo károk polgári jogi jogorvoslatáról szóló Egyezmény
kidolgozásának megvalósíthatósági tanulmányát is, amit a Miniszterek Bizottsága 1997
februárjában hagyott jóvá;
figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága 1997. novemberében tartott, 101. ülésszakán
elfogadott (97)24. számú határozatát a Korrupció elleni harc 20 Irányelvérol, a Miniszterek
Bizottsága 1998. májusában tartott, 102. ülésszakán elfogadott (98)7. számú határozatát, amely
felhatalmazást ad a „Korrupció elleni Államok Csoportja” (GRECO) felállításáról szóló
kibovített részmegállapodás létrehozására és az 1999. május 1-én elfogadott, a GRECO
megalapításáról szóló (99)5. számú határozatot;
9
felidézve az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfoi által 1997. októberében, a
második csúcstalálkozón, Strasbougban elfogadott Végso Határozatot és Akciótervet,
az alábbiakban állapodtak meg:
I. Fejezet
Nemzeti szinten meghozandó intézkedések
1.	Cikk
Az Egyezmény célja
Mindegyik Fél belso joga hatékony jogorvoslatot biztosít azoknak a személyeknek, akik
korrupció miatt szenvedtek kárt; lehetové téve számukra, hogy jogaikat és érdekeiket
megvédjék, ideértve a kártérítés igénybevételének lehetoségét is.
2.	Cikk
A korrupció fogalma
Ezen Egyezmény vonatkozásában a „korrupció” megvesztegetés, egyéb jogtalan elony, illetve
kilátásba helyezett megvesztegetés, egyéb jogtalan elony közvetlen vagy közvetett kérése,
felajánlása, adása vagy elfogadása, amely a megvesztegetés, egyéb jogtalan elony, illetve
kilátásba helyezett megvesztegetés, egyéb jogtalan elony elfogadójától elvárt kötelesség vagy
magatartás megfelelo teljesítését akadályozza.
3.	Cikk
Kártérítés
1.	Mindegyik Fél belso joga biztosítja a korrupció miatt kárt szenvedett személyeknek azt a
jogot, hogy eljárást indíthatnak ilyen káruk teljes megtérítése érdekében.
2.	Az ilyen kártérítés a tényleges kár, az elmaradt haszon és a nem vagyoni kár megtérítésére is
kiterjedhet.
4.	Cikk
Felelosség
1.	Mindegyik Fél belso joga rendelkezik arról, hogy a kártérítés érdekében a következo
feltételeknek kell teljesülniük:
1.	az alperes elkövette a korrupciós cselekményt vagy felhatalmazást adott annak megtételére,
illetve elmulasztott ésszeru lépéseket tenni a korrupciós cselekmény megelozése érdekében,
ii.	a felperest kár érte; és
iii.	a korrupciós cselekmény és a kár között okozati összefüggés van.
2.	Mindegyik Fél belso joga rendelkezik arról, hogy ha több alperes felelos ugyanazon
korrupciós tevékenységgel okozott kárért, akkor az o felelosségük együttes és egyetemleges.
10
5.	Cikk
Állami felelosség
Mindegyik Fél belso joga megfelelo eljárást biztosít azon személyek részére, akik
köztisztviselok által, foglalkozás körében elkövetett korrupciós cselekmény miatt szenvedtek
kárt, annak érdekében, hogy kártérítést igényelhessenek az Államtól vagy nem-állam szerzodo
fél esetén annak megfelelo hatóságától.
6.	Cikk
A károsult gondatlansága
Mindegyik Fél belso joga biztosítja a kártérítés csökkentésének vagy elutasításának lehetoségét,
amennyiben, valamennyi körülményt figyelembe véve, a károsult saját hibája hozzájárult a kár
keletkezéséhez vagy súlyosbodásához.
7.	Cikk
Elévülés
1.	Mindegyik Fél belso joga rendelkezik arról, hogy a kártérítési eljárás elévülési határideje nem
lehet kevesebb, mint három év, attól a naptól számítva, hogy a károsult személy tudomást
szerzett vagy ésszeruen tudomást szerezhetett a kárról vagy a korrupciós cselekmény
megtörténtérol és a felelos személy kilétérol. Azonban ilyen eljárás nem indítható a korrupciós
cselekményt követo legalább tíz év elteltével.
2.	A Feleknek az elévülés felfüggesztésérol vagy megszakításáról szóló törvényeit az 1.
bekezdésben leírt elévülési idore is megfeleloen alkalmazni kell.
8.	Cikk
A szerzodések érvényessége
1.	Mindegyik Fél belso joga biztosítja a korrupcióra irányuló szerzodések vagy szerzodéses
eloírások semmisségét és érvénytelenségét.
2.	Mindegyik Fél belso joga biztosítja a lehetoséget azon szerzodéses feleknek, akiknek
egyetértését korrupciós cselekmény befolyásolta, hogy a bíróságtól kérhessék a szerzodés
érvénytelenné nyilvánítását, mindamellett, hogy joguk van kártérítési igény érvényesítéséhez is.
9.	Cikk
Az alkalmazottak védelme
11
Mindegyik Fél belso joga megfelelo védelmet biztosít minden indokolatlan szankció ellen azon
alkalmazottaknak, akik megalapozottan korrupcióra gyanakszanak és ezt jóhiszemuen jelentik a
felelos személyeknek vagy hatóságoknak.
10.	Cikk
Könyvvitel és ellenorzés
1.	Mindegyik Fél belso jogában minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a
gazdálkodó szervezetek éves mérlege világosan megfogalmazott, valós és tisztességes képet
adjon pénzügyi helyzetükrol.
2.	Korrupciós cselekmények megelozése céljából mindegyik Fél belso joga rendelkezik arról,
hogy a könyvvizsgálóknak meg kell erosíteniük, hogy az éves mérleg valós és tisztességes képet
ad a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetérol.
11.	Cikk
Bizonyítékok beszerzése
Mindegyik Fél belso joga hatékony eljárást biztosít a korrupciós cselekmény miatt indult polgári
eljárásokban a bizonyítékok beszerzése érdekében.
12.	Cikk
Ideiglenes intézkedések
Mindegyik Fél belso joga biztosítja olyan bírósági határozatok meghozatalát, amelyek a
korrupciós cselekmény miatt indult polgári eljárások során szükségesek a felek jogainak és
érdekeinek megóvása érdekében.
II.	Fejezet
Nemzetközi együttmuködés és a végrehajtás ellenorzése
13.	cikk
Nemzetközi együttmuködés
A Felek a korrupciós ügyekben folyó polgári eljárásokban hatékonyan együttmuködnek,
különösen az iratok kézbesítését, bizonyítékok külföldrol történo beszerzését, a joghatóságot, a
külföldi ítéletek és a perköltség elismerését és végrehajtását illetoen, összhangban azokkal a
polgári és kereskedelmi ügyekben való nemzetközi együttmuködésrol szóló vonatkozó
nemzetközi jogforrásokkal, amelyekben Részes Felek, illetve összhangban belso jogukkal.
14.	Cikk
Ellenorzés
12
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ellenorzi jelen Egyezménynek a Felek általi
végrehajtását.
III.	Fejezet
Záró rendelkezések
15.	Cikk
Aláírás és hatályba lépés
1.	Jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Egyezmény
kidolgozásában részt vett nem-tagállamok, és az Európai Közösség elott.
2.	Jelen Egyezmény megerosítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerosíto, elfogadó
vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács fotitkáránál kell letétbe helyezni.
3.	Jelen Egyezmény az azon idopontot követo három hónap lejárta utáni naptári hónap elso
napján lép hatályba, amikor tizennégy aláíró az Egyezményt az 1. bekezdésben foglalt
rendelkezéseknek megfeleloen magára nézve kötelezonek ismeri el. Minden olyan aláíró, amely
az Egyezmény megerosítése, elfogadása vagy jóváhagyása idopontjában nem tagja a Korrupció
Elleni Államok Csoportjának (GRECO), az Egyezmény hatálybalépésekor annak
automatikusan tagjává válik.
4.	Azon aláírók vonatkozásában, amelyek a késobbiekben ismerik el az Egyezményt magukra
nézve kötelezonek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az
Egyezmény kötelezo jellegét elismero nyilatkozat megtételétol számított három hónap eltelte
utáni hónap elso napján lép hatályba. Minden aláíró, amely az Egyezmény megerosítése,
elfogadása vagy jóváhagyása idopontjában nem tagja a Korrupció Elleni Államok Csoportjának
(GRECO), annak automatikusan tagjává válik abban az idopontban, amikor az Egyezmény reá
nézve hatályba lép.
5.	Az Európai Közösségnek a Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való
részvételével kapcsolatos különös szabályok szükség esetén az Európai Közösséggel kötött
közös megállapodásban kerülnek meghatározásra.
16.	Cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1.	Az Egyezmény hatálybalépését követoen az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, az
Egyezményben Részes Felekkel folytatott tárgyalás után, az Európa Tanács Statútuma 20.d
cikkében meghatározott többségi döntéssel, valamint a Részes Feleknek a Bizottságban helyet
foglalni jogosult képviseloinek egyhangú szavazatával csatlakozásra hívhatja meg azon nem-
tagállamokat, amelyek nem vettek részt az Egyezmény kidolgozásában.
2.	Bármely csatlakozó Állam vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az
Európa Tanács Fotitkáránál történo letétbe helyezésétol számított három hónap eltelte utáni
naptári hónap elso napján lép hatályba. Bármely csatlakozó állam, amely a csatlakozáskor nem
13
tagja a GRECO-nak, annak automatikusan tagjává válik azon a napon, amelyen az Egyezmény
reá nézve hatályba lép.
17.	Cikk
Fenntartások
Jelen Egyezmény rendelkezéseivel kapcsolatban fenntartás nem teheto.
18.	Cikk
Területi alkalmazás
1.	Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerosíto, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratok
letétbe helyezésekor minden Állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet
vagy azokat a területeket, amelyeken jelen Egyezményt alkalmazni kell.
2.	Mindegyik Fél bármely késobbi idopontban az Európa Tanács fotitkárához intézett
nyilatkozatában kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más
területre. E terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a fotitkár általi
kézhezvételét követo három hónapos idotartam lejártát követo naptári hónap elso napján lép
hatályba.
3.	Az elobbi két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület
viszonylatában az Európa Tanács fotitkárához intézett értesítéssel visszavonható. A
visszavonás attól a naptól számított harmadik hónap utáni naptári hónap elso napjától hatályos,
amelyen a fotitkár az errol szóló értesítést átvette.
19.	Cikk
Más jogforrásokhoz és megállapodásokhoz való viszony
1.	Jelen Egyezmény nem érinti a speciális tárgyú többoldalú nemzetközi jogforrásokból
származó jogokat és kötelezettségvállalásokat.
2.	Az Egyezményben részes Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással
az Egyezményben szabályozott ügyek vonatkozásában, rendelkezéseinek kiegészítése vagy
megerosítése, illetve az abban foglalt elvek alkalmazásának megkönnyítése céljából, vagy az
Egyezmény céljainak és elveinek sérelme nélkül, egy speciális rendszer keretében olyan
szabályoknak vethetik alá magukat ebben a tárgyban, amelyek oket kötik az Egyezmény
aláírásra megnyitásának pillanatában.
3.	Amennyiben két vagy több Részes Fél már megállapodást vagy szerzodést kötött a jelen
Egyezményben szabályozott tárgyban, vagy más módon rendezte kapcsolatait abban a tárgyban,
jogukban áll jelen Egyezmény helyett e megállapodást vagy szerzodést alkalmazni, illetve
kapcsolataikat ezeknek megfeleloen szabályozni.
20.	Cikk
Módosítások
14
1.	Bármelyik Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A javaslatot az Európa Tanács
fotitkára közli az Európa Tanács tagállamaival, azon nem-tagállamokkal, amelyek részt vettek
az Egyezmény kidolgozásában, az Európai Közösséggel, valamint minden, a 16. Cikk szerint
csatlakozott vagy csatlakozásra meghívott állammal.
2.	A Felek által javasolt módosítási indítványt meg kell küldeni a Jogi Együttmuködés Európai
Bizottságának (CDCJ), amely a javasolt módosítással kapcsolatos véleményét közli a
Miniszterek Bizottságával.
3.	A Miniszterek Bizottsága megfontolja a javasolt módosítást és a Jogi Együttmuködés
Európai Bizottsága (CDCJ) által benyújtott véleményt, majd - az Egyezményben részes nem-
tagállamokkal folytatott konzultációt követoen - azt elfogadhatja.
4.	A Miniszterek Bizottsága által a 3. bekezdés szerint elfogadott módosítás szövegét meg kell
küldeni a Feleknek elfogadás végett.
5.	Bármely, a 3. bekezdésnek megfeleloen elfogadott módosítás az azt követo 30. napon lép
hatályba, amelyen valamennyi Fél értesítette a fotitkárt az elfogadásról.
21.	Cikk
A viták rendezése
1.	Az Európa Tanács Jogi Együttmuködés Európai Bizottságát (CDCJ) tájékoztatni kell a jelen
Egyezmény értelmezésérol és alkalmazásáról.
2.	A Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülo
bármely vita esetén a Felek a vitás kérdéseket tárgyalások vagy a választásuk szerinti bármely
más békés eszköz útján törekednek elrendezni, ideértve, az érintett Felek közötti megállapodás
szerint, a vitának a Jogi Együttmuködés Európai Bizottsága (CDCJ) elé, a Felekre kötelezo
döntést hozó választottbíróság elé, illetoleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.
22.	Cikk
Felmondás
1.	Jelen Egyezményt bármely Fél bármikor felmondhatja az Európa Tanács fotitkárához
intézett nyilatkozattal.
2.	A felmondás a fotitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követo három hónapos
idotartam lejártát követo naptári hónap elso napján lép hatályba.
23.	Cikk
Értesítések
Az Európa Tanács fotitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és valamennyi, az
Egyezményt aláíró és abban Részes Felet:
a)	valamennyi aláírásról;
b)	valamennyi megerosíto, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésérol;
c)	a jelen Egyezmény 15. és 16. cikkeivel összhangban történt valamennyi hatálybalépésrol;
d)	a jelen Egyezménnyel kapcsolatos valamennyi cselekményrol, értesítésrol és közlésrol.
15
Fentiek hiteléül az erre kelloképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Strasbourgban, 1999. november 4-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg
egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe
helyezve. Az Európa Tanács fotitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi
tagállamának, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamoknak, az Európai
Közösségnek, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozásra meghívott Államnak.”
3.§
(1)	Az Egyezmény 2. cikke szerinti korrupciós cselekmény esetén a Polgári
Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy
a)	a kártérítési igény elévülési határideje akkor kezdodik, amikor a károsult
tudomást szerzett vagy ésszeruen tudomást szerezhetett volna a korrupciós
cselekménnyel okozott kár bekövetkeztérol és a felelos személy kilétérol,
b)	a korrupciós cselekménnyel okozott kár miatti polgári jogi igény nem
érvényesítheto a cselekmény elkövetését követo 10 év elteltével.
(2)	A buncselekménnyel okozott kár elévülésére vonatkozó szabályok és az (1)
bekezdésben foglalt elévülési szabályok közül azt kell alkalmazni, amely az igény
érvényesítése szempontjából a kedvezobb.
Ez a törvény a kihirdetést követo 8. napon lép hatályba, de a 2-3.§ rendelkezéseit 2004.
április 1-tol kell alkalmazni.
16
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A korrupció veszélyt jelent a társadalomra, a jogrendre, az emberi jogokra, gátolja a
gazdaság fejlodését, és veszélyezteti a piacgazdaság megfelelo muködését. A korrupció
leküzdéséhez nemzetközi összefogásra van szükség, mind a büntetojog, mind a polgári jog
területén. Az Európa Tanács keretében erre figyelemmel került sor 1999-ben a Korrupcióról
szóló Büntetojogi Egyezmény, majd néhány hónappal késobb a Korrupcióról szóló Polgári Jogi
Egyezmény kidolgozására. (Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetojogi Egyezményét
Magyarország már megerosítette és a 2002. évi XLIX. törvénnyel kihirdette.)
Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezménye (a továbbiakban:
Egyezmény) alapján a részes államok arra vállalnak kötelezettséget, hogy biztosítják egyrészt
belso jogukban a hatékony jogvédelmet azok számára, akik korrupció folytán kárt szenvedtek,
másrészt együttmuködnek az ilyen jellegu nemzetközi vonatkozású polgári eljárásokban, a
vonatkozó nemzetközi szerzodések és egyéb jogforrások alapján.
Az Egyezmény belso jogunkkal összhangban van; az igényérvényesítésre a Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.)
rendelkezései biztosítanak megfelelo lehetoséget.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Országgyulés 85/2003. (IX. 8.) OGY határozatával az Egyezményt
megerosítette.Tekintettel arra, hogy az Egyezmény állampolgárok olyan jogait és
kötelezettségeit érinti, amelyek törvényhozási tárgyat képeznek, a kihirdetés törvénnyel
történik.
A 2. §-hoz
A nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 14.§ (3)
bekezdése értelmében a 2.§ tartalmazza az Egyezmény hiteles angol nyelvu szövegét és annak
hivatalos magyar fordítását.
Az Egyezmény 2. cikke határozza meg a korrupció fogalmát; a Bünteto Törvénykönyv
250-258/F.§ rendelkezései e meghatározásnak megfelelnek.
A 3. cikk rendelkezik arról, hogy a korrupció folytán kárt szenvedett személy a részes
államok belso joga alapján szabadon érvényesítheti kártérítés iránti igényét. Az Alkotmány
57.§-a és a Ptk. 7.§-a mindenki számára biztosítja a bírósághoz való fordulás jogát. Vonatkozik
ez a kárt szenvedett személyre is, aki a káreseménybol származó vagyoni és nem vagyoni
kárának megtérítését egyaránt követelheti. Bár a Ptk. elsodlegesen az eredeti állapot
helyreállítását írja elo, másodlagosan azonban a teljes vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére
kötelezi a károkozót (355.§ (1)bek). A kártérítés Ptk. által biztosított köre mindenben megfelel
az Egyezmény eloírásainak (355.§ (4) bek.).
17
A 4. cikk határozza meg a kártérítési felelosség feltételeit; a Ptk. 339.§ (1) bekezdése,
amely kimondja a jogellenesen másnak okozott kár megtérítése iránti kötelezettség általános
szabályát, megfelel az Egyezmény eloírásainak.
A buncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítheto a
büntetoeljárás során eloterjesztett polgári jogi igény formájában, de nincs akadálya annak sem,
hogy az igény érvényesítése polgári bíróság elott, polgári peres úton történjen. A Pp. 152.§ (1)
bekezdése szerint, ha a per eldöntése olyan elozetes kérdés elbírálásától függ, amelynek
tárgyában az eljárás büntetobírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per
tárgyalását ezen eljárás jogeros befejezéséig felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva
nincs, a büntetoeljárás megindításáról hivatalból üldözendo buncselekmény esetében a bíróság
gondoskodik, egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelo határidot tuz ki. Ha a határido
eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell. (Ha polgári bíróság nem tudja megítélni a
jogellenes magatartás bekövetkeztének tényét, a polgári per folytatásával kénytelen bevárni a
jogeros bünteto ítéletet.) A 4. cikk (2) bekezdésre vonatkozóan — miszerint a kárért felelos több
személy együttesen és egyetemlegesen felelos - a Ptk. 344.§-a tartalmaz megfelelo rendelkezést.
A 5.cikk rendelkezik a közhivatalokban foglalkozási körben elkövetett korrupciós
cselekményért való állami felelosségrol. A Ptk. 348.§-a szerint, ha alkalmazott a
munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltéro
rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelos. Ehhez képest szukíti a
kört a Ptk. 349.§-a, amely szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelosséget csak
akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetoleg a
károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetoségeket igénybe vette. A
közszférában dolgozók által elkövetett cselekményekért a munkáltató, így közvetetten az állam
helytáll.
A 6. cikk értelmében a kártérítés mértéke csökkentheto vagy az igény elutasítható, ha a
károsult a kár bekövetkeztéhez saját hibájából maga is hozzájárult. A Ptk. 340. § (1) bekezdése
ezen rendelkezésnek teljes mértékben megfelel.
A 7. cikk eloírja, hogy a részes államok belso joga a korrupcióval okozott kár
megtérítésére irányuló igényre a tudomásszerzéstol számított három éves szubjektív elévülési
idot, és a cselekmény bekövetkeztétol számított legalább tíz éves objektív elévülési idot
állapítson meg. E rendelkezéssel a Ptk. hatályos szabályozása (324.§ (1) bek., 326.§ (2) bek.,
360.§ (4) bek.) nincs teljesen összhangban, ezért az Egyezményt kihirdeto törvény 3.§-ában
került sor az Egyezmény eloírásainak megfelelo elévülési szabály megalkotására.
A 8. cikk értelmében a részes államok belso jogának rendelkeznie kell arról, hogy a
„korrupcióra irányuló” szerzodések semmisek. A Ptk. 200.§ (2) bekezdése szerint semmis az a
szerzodés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek,
kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fuz. Semmis a szerzodés akkor is, ha
nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A „korrupcióra irányuló” szerzodés a bünteto
jogszabályokba ütközik, ezért semmis. A semmis szerzodés érvénytelenségére — ha a törvény
kivételt nem tesz — bárki határido nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön
eljárásra nincs szükség (Ptk. 234.§ (1) bekezdés).
A 9. cikk védeni rendeli a korrupciós cselekményeket jóhiszemuen jelento
munkavállalókat. A jogellenes munkáltatói intézkedésekkel szemben a Munka Törvénykönyve
(Mt.), illetve a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény (Ktv.) széles körben biztosít
18
jogorvoslati lehetoséget. A munkavállaló ilyen esetekben munkaügyi jogvitát kezdeményezhet
(Mt. 199-202.§, Ktv. 59-60/A.§).
A 10. cikk értelmében a szerzodo feleknek minden szükséges intézkedést meg kell
tenniük — elsosorban a könyvvizsgálói intézmény révén - annak biztosítása érdekében, hogy a
gazdálkodó szervezetek valós képet adjanak pénzügyi helyzetükrol. E rendelkezésnek
megfelelo szabályozást tartalmaz a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény,
különös tekintettel a 41-45.§-okra, illetve a számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény, elsosorban
annak X. fejezete.
A 11. cikk írja elo, hogy a részes államok belso jogukban hatékony bizonyítási eljárást
biztosítani kötelesek. A szabad bizonyítás elvébol (Pp. 3.§ (5) bek.) következik, hogy a polgári
eljárásokban bármilyen bizonyítási indítvány eloterjesztése megengedett.
A 12. cikk rendelkezik arról, hogy a korrupciós cselekmények miatt indult polgári
eljárásokban a felek jogainak és érdekeinek védelmében ideiglenes intézkedések elrendelésére
kerülhessen sor. A Pp. 156.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság kérelemre ideiglenes
intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes
intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegeto kár elhárítása
vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmezo különös
méltánylást érdemlo jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem
haladja meg az intézkedéssel elérheto elonyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését
biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínusíteni kell.
Az Egyezmény hatályosulásának vizsgálatára az Európa Tanács égisze alatt létrehozott
„Korrupció Elleni Államok Csoportja” (GRECO) hivatott, amelynek a Magyar Köztársaság
1999 óta tagja. (E szervezet figyelemmel kíséri valamennyi korrupcióval kapcsolatos Európa
Tanács-i Egyezmény, ajánlás, irányelv érvényesülését.)
A 3.§-hoz
Az Egyezmény 7. cikkének megfelelo elévülési szabályt a javaslat 3.§-a tartalmazza:
A Ptk. 326.§-a az elévülés kezdetének idopontját az Egyezménytol eltéroen
szabályozza. A törvényjavaslat 3.§ (1) bekezdés a) pontja az Egyezmény 7. cikkének
megfeleloen rendezi ezt a kérdést a korrupciós cselekményekbol eredo kártérítési igények
vonatkozásában: az elévülés az igényérvényesítéshez szükséges információk megszerzésétol
kezdodik, azaz amikor a károsult tudomást szerzett, illetoleg kello gondossággal tudomást
szerezhetett volna a kár bekövetkeztérol, arról, hogy a kárt korrupciós cselekmény okozta,
továbbá a felelos személy kilétérol. Az elévülés akkor kezdodik, ha ezek a feltételek együttesen
fennállnak.
A 3.§ (1) bekezdés b) pontja az igényérvényesítésre rendelkezésre álló —
Egyezménynek megfelelo — 10 éves jogveszto határidorol rendelkezik.
A 3. § (2) bekezdése értelmében a buncselekménnyel okozott kár elévülésére
vonatkozó szabályok és az Egyezményt kihirdeto törvény 3.§ (1) bekezdésben foglalt elévülési
szabályok közül azt kell alkalmazni, amely az igény érvényesítése szempontjából kedvezobb. A
Ptk. 360.§ (4) bekezdése a buncselekménnyel okozott kár esetére az elévülési szabályokra
vonatkozóan kivételt fogalmaz meg. Ilyen esetekben a kártérítési igény 5 évnél rövidebb ideig
19
nem évülhet el akkor sem, ha az általános szabályok szerint az elévülési ido ennél rövidebb
lenne. Ugyanakkor öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a buncselekmény büntethetosége el
nem évül. Elofordulhat, hogy e Ptk.-beli rendelkezés az elévülési ido szempontjából az
igényérvényesítore nézve kedvezobb, mint a 3.§ (1) bekezdés b) pontjában eloírt 10 éves
jogveszto határido, mert az adott buncselekmény büntethetosége 10 éven túl évül el. Ebben az
esetben az igényérvényesítés szempontjából kedvezobb elévülési idot kell figyelembe venni.
A 4.§-hoz
A 4.§ rendelkezik a hatálybalépésrol. Tekintettel arra, hogy az Egyezmény Magyarország
vonatkozásában 2004. április 1-én hatályba lépett, annak rendelkezéseit, illetve az Egyezmény
7.	cikke következtében megalkotott 3.§ rendelkezéseit 2004. április 1-tol kell alkalmazni.
20