﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/9842. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes
törvények módosításáról
Előadó:
dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
2004. április
2004. évi.....törvény
a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
I. fejezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
1.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységére,”
2.	§
A Hpt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.”
3.	§
A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő
pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon
kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett
tőke befizetéséhez, illetőleg a tulajdonszerzéshez szükséges összeg az alapításban,
tulajdonszerzésben részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,”
4.	§
A Hpt. 32/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt
legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A
határozatot meg kell indokolni. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a
tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak
fenn.”
5. §
2
(1)	A Hpt. 51. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha]
„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó
kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba,
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a
pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,”
(2)	A Hpt. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a)	az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési
megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban
kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság
által aláírt titoktartási záradékot,
b)	a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8)
bekezdése alapján szolgáltat adatot.”
6. §
A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy
részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó
adatszolgáltatás.”
7.	§
(1)	A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy
önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a
kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.”
(2)	A Hpt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a
Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem
köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet
elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által
előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.”
(3)	A Hpt. 97. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként
az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében,
amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”
(4)	A Hpt. 97. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet
fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt
betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő
biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet
fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt
biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes
biztosítás érdekében.”
(5)	A Hpt. 97. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege illetve mértéke, vagy a
biztosított betétek köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja a fióktelepre érvényes
betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított
betétek körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre
kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő
biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának
illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő
kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.”
8.	§
A Hpt. 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]
„c) olyan betétre, amelyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek
el.”
9.	§
A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más
hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen
kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz
forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.”
10.	§
A Hpt. a 109. §-t követően a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2)	Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak
közül választja az igazgatótanács.
4
(3)	A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a
megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni
ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló,
vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el
könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után
láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4)	A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves
beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a
vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések
hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e
kérdésekben nem hozható határozat.”
11.	§
A Hpt. 128/L. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb
öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási
szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott
(munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb
öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát
követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál az önkéntes alapnál - a feladatát.”
12. §
A Hpt. 133. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt
évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási
szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott
(munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb
öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás
lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát.”
13. §
A Hpt. 139. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi
intézménynek nem minősülő jogi személy, valamint az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe után felügyeleti díjat
köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.
(3)	A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény
mérlegfőösszegének huszonötszázad ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó -
pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi
hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I.
fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett
éves felügyeleti díj évi százezer forint, amelyet negyedéves részletekben, a negyedévet
követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. Az Európai Unió
másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe
5
után fizetett éves felügyeleti díj az előzőekben meghatározott mérték harminc százaléka,
amelyet a fióktelep mérlegfőösszege alapján kell kiszámítani. A fióktelep után fizetendő
felügyeleti díjat a fent megjelölt módon és időpontban kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
14.	§
A Hpt. a 149. §-t követően a következő 149/A. §-sal egészül ki:
„149/A. § Az ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama vagy harmadik
ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezheti, valamint a viszonosság alapján, illetőleg
felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti
hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”
15.	§
A Hpt. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek
megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.”
16.	§
A Hpt. 201. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E Fejezet alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre,
illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó,
kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban
megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez,
katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország
területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy
rádióműsor előadásával vagy bármely más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is,
amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha
a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával
jött létre.”
17.	§
A Hpt. 203. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyi intézmény a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról
tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását,
illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
(6)	A pénzügyi intézmény az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek
eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”
18.	§
A Hpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„204. § (1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel,
valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi
alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így
különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek
befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti
kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról
a betétest közérthető formában tájékoztatni.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”
19.	§
A Hpt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az Alapban vagy a külföldi betétbiztosító
intézményben való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden
tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra
vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e
jogok érvényesítésének módját.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”
20.	§
A Hpt. 206. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar
nyelven köteles kiállítani és megküldeni.”
21. §
A Hpt. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki
betétokiratot), illetőleg bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés
tartalmazza a 100. § (1) bekezdésében és a 100. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt
rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.”
22.	§
A Hpt. 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az azonosító adatok]
„1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja
neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél)
száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.”
7
II. fejezet
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
23.	§
(1)	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a
továbbiakban: Jht.) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési
szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:
„e) letéti szolgáltatás;”
(2)	A Jht. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag
fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.”
24.	§
A Jht. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Jelzálog-hitelintézet letéti szolgáltatást kizárólag azon ügyfele részére végezhet,
akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.”
25.	§
A Jht. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
, ,(2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant a
jelzálogjognak (önálló zálogjognak) a jelzálog-hitelintézet által történő alapítása, illetve
megszerzése időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet
hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és
terhelési tilalmat a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzálog-hitelintézet javára történő
bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az
ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt
nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.”
26.	§
A Jht. 8. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt
vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,]
„a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése
mellett, vagy azzal a szerződésbe foglalt tájékoztatással, hogy a jelzáloghitel, illetve a
fedezetül szolgáló önálló zálogjog megvásárlása esetén a jelzálogjoggal (önálló zálogjoggal)
terhelt ingatlanra a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a
8
kapcsolódó kölcsönrész tekintetében pedig a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok
szerint nyújtottak, és”
„c) amely az eladó hitelintézet vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint
problémamentes minősítésű, és”
27.	§
A Jht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján
kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.”
28.	§
A Jht. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A visszavásárolt jelzálogleveleket újból forgalomba hozni nem lehet. Az ilyen
jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a jelzálog-hitelintézet
nem köteles biztosítani.”
29.	§
(1)	A Jht. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő
jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű
fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat.”
(2)	A Jht. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt a jelzálog-hitelintézetnek oly
módon kell teljesítenie, hogy
a)	a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes
értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett
névértékének 100 %-át,
b)	a fedezetként figyelembe vett értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes
értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett
névértékére jutó kamatának 100 %-át.”
(3)	A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés
alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a
kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a
továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött
jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a
visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a
szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel is figyelembe vehető.”
9
(4)	A Jht. 14. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(4)-(11) bekezdés számozása (7)-(14) bekezdésre változik:
„(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét a jelen érték alapján kell megállapítani és
biztosítani.
(5)	Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn,
úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet
megkötésével kiküszöbölni.
(6)	Amennyiben a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg
azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív)
ügyleteket is jogosult - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a
jelzáloglevelek fedezeteként figyelembe venni.”
30.	§
A Jht. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy:
a)	a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonására és nyilvántartására vonatkozó
részletszabályokat, valamint
b)	a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
III.	fejezet
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
31.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1)
bekezdésének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
alkalmazásában]
„16. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (82. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan,
értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek
célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más
pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé,
kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat,
körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által
az ügyfél részére történő tájékoztatás;”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
alkalmazásában]
„60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást
10
követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó,
illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a
kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;”
(3)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
alkalmazásában]
„87. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés
nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb esemény bekövetkeztekor az
azonnali deviza- és értékpapírügylet, származtatott ügylet, repó vagy fordított repó, illetőleg
értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodás, óvadéki szerződés vagy más hasonló
pénzügyi ügylet alapján fennálló tartozások és követelések azonnal esedékessé válnak,
értéküket meghatározzák és azok egymással szemben beszámításra kerülnek, amelynek
eredményeként egyetlen nettó tartozás vagy követelés marad fenn;”
(4)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 115-118. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
alkalmazásában]
„115. ”A” zónába tartozó ország: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
116.	befektetési tanácsadó: a 81. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott
tevékenységet végző személynél befektetési tanácsadást végző természetes személy;
117.	termékértékesítő: az ügyfélnek a befektetési eszközzel, illetőleg áruval, továbbá
befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási
tevékenységgel összefüggő tájékoztatást nyújtó, megbízást felvevő, illetőleg vele szerződést
kötő természetes személy;
118.	üzletkötő: bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végző személy
nevében elismert (szabályozott) piacon szerződést kötő természetes személy.”
32.	§
A Tpt. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A program hatálya alá tartozó egyes részkibocsátások esetében a kibocsátó a
forgalomba hozatal kezdő napját legalább három munkanappal megelőzően a forgalomba
hozatal egyedi adatairól (így különösen: a kibocsátás össznévértéke, az értékpapír futamideje,
lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-
sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal egyedi adatait
nyilvánosságra hozza.”
33.	§
A Tpt. 97. §-a (3)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és
egyidejűleg a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési szolgáltató a befektetési szolgáltatási üzletágak irányítására olyan
büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és
legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.
11
(4)	A befektetési szolgáltató, illetőleg a befektetési szolgáltató megbízásából ügynöki
tevékenységet végző személy [5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpont] termékértékesítésre,
üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a
Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékben.
(5)	A befektetési tanácsadást végző befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési
alapkezelő, gazdasági társaság és szövetkezet olyan, vele munkaviszonyban álló befektetési
tanácsadót köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a befektetési tanácsadókról
vezetett névjegyzékben.
(6)	A termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve befektetési tanácsadókról vezetett
névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki
a)	büntetlen előéletű;
b)	nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;
c)	rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel;
d)	ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott figyelmeztetésnél súlyosabb
szankciót.
(7)	Ha a névjegyzékbe bejegyzett termékértékesítővel, üzletkötővel, befektetési
tanácsadóval szemben a (6) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem
áll fenn, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt a tudomására jutást
követően haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett
termékértékesítőt, üzletkötőt, illetve befektetési tanácsadót a névjegyzékből haladéktalanul
törli.
(8)	A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról
vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”
34. §
A Tpt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű
személyt köteles kinevezni, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	Az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató megbízásából ügynöki
tevékenységet végző személy [5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpont] termékértékesítésre,
üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személyt
köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről
vezetett névjegyzékben.
(3)	A termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a
személyt jegyzi be, aki
a)	büntetlen előéletű;
b)	nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;
c)	rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel;
d)	ellene a Felügyelet vagy a tőzsde három éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei
szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése
miatt jogerős határozatban megállapított szankciót.
(4)	Ha a névjegyzékbe bejegyzett termékértékesítővel, üzletkötővel szemben a (3)
bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, a (2) bekezdésben
meghatározott személy köteles ezt a tényt a tudomására jutást követően haladéktalanul a
Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett termékértékesítőt, üzletkötőt a
névjegyzékből haladéktalanul törli.
12
(5)	A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzék adatai
nyilvánosak.”
35.	§
(1)	A Tpt. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését
megelőzően köteles az ügyfelét tájékoztatni a szerződéshez kapcsolódó díjakról, költségekről,
továbbá arról, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását,
illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.”
(2)	A Tpt. 115. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint a (4) bekezdésben meghatározott
kockázatfeltáró nyilatkozatot - a felek eltérő megállapodása hiányában - magyar nyelven
köteles megadni, illetve megtenni.”
36.	§
(1)	A Tpt. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) A befektetési szolgáltató a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a
befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a
hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között
befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység);
továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet
is -, alapvetően piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfolióba tartozó befektetési
eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására
kereskedési könyvet köteles vezetni.”
(2)	A Tpt. 173. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell
nyilvántartani:]
„d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó
kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5.
pontban meghatározott feltételeket:
1.	a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta
állapítják meg,
2.	a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok
mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően
kiigazítják,
3.	a Felügyelet által elfogadott módon kötött, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó
megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése vagy a felek által
meghatározott egyéb esemény bekövetkezte esetén a követelések és a kötelezettségek
automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,
13
4.	a tranzakcióban részt vevő szerződő fél elszámolóház, elismert (szabályozott) piac,
vagy az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet,
5.	a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;”
37.	§
A Tpt. 210. §-a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet
végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektetővédelem terjed
ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző
szervezet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi
rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a befogadó ország
befektetővédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a
csatlakozás feltételeiről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles
tájékoztatni az Alapot.
(5)	Nem köteles az Alaphoz csatlakozni a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező
befektetési alapkezelő az európai befektetési alapot kezelő kivételével.”
38.	§
(1)	A Tpt. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik
országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása
szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt
biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.”
(2)	A Tpt. 211. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz,
önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás
érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”
(3)	A Tpt. 211. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított
tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács
97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7)
bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint
a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik
az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű
befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7)	Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege illetve mértéke, vagy a
biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet
fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget,
mértéket, vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó
14
részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira
vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor
kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap
részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére
egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.”
39.	§
A Tpt. 215. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő
pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD
tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.”
40.	§
A Tpt. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„241. § A befektetési alapkezelő az alap hozamára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke
megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles
a)	bankgaranciával biztosítani, vagy
b)	a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztani az
ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”
41.	§
A Tpt. a 242/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a) vagy b)
pontjában, vagy a 229. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére
engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell az Alap igazolását a csatlakozási
kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.”
42.	§
A Tpt. a 248. §-t követően a következő 248/A. §-sal egészül ki:
„248/A. § (1) Ha az alapkezelő a nyilvános és nyíltvégű befektetési alap
tájékoztatójában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított
meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége ezt a
korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a
törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos forgalomba
hozatal szünetelése esetén sem korlátozható.
(2)	A tájékoztatóban, rövidített tájékoztatóban közölni kell a kibocsátási maximum
elérését követő allokáció módját, befejezésének időpontját, az allokációról való értesítés
módját, valamint a folyamatos forgalomba hozatal újraindításának pontos feltételeit.
(3)	A kibocsátási maximum elérését, a befektetési jegyek folyamatos forgalomba
hozatalának szüneteltetését, illetve újraindítását az alap hirdetményi helyein közzé kell tenni.”
43.	§
15
A Tpt. 257. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben az ingatlanalap portfoliójában lévő ingatlanokat a (2) és (5)
bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az
értékbecslő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat
nyilvános árverésen kell értékesíteni a letétkezelő és az értékbecslő szervezet felügyelete
mellett. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját
legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni.”
44.	§
A Tpt. 261. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és
típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba
olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül,
amennyiben az alapok azonos, a 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott
eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap
portfoliójának összetétele.”
45.	§
A Tpt. 263. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő nyilvános forgalomba
hozatala kibocsátási program keretében is történhet.”
46.	§
A Tpt. 269. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha nyíltvégű befektetési alap esetében az értékelési árak változása, illetve a
visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfolióelem aránya jelentősen
(több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles
értékpapírok esetében harminc napon belül, ingatlanok esetében egy éven belül legalább a
törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát.”
47.	§
(1)	A Tpt. 271. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfoliójában lévő eszközöket - a (2)-(8)
bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti
meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt
nem bocsáthat ki.”
(2)	A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok
vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe
vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett kölcsönt
vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános
feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a)	a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b)	az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő
engedményezésén, vagy
c)	óvadékon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett
kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.”
(3)	A Tpt. 271. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(7)-(11) bekezdés számozása (8)-(12) bekezdésre változik:
„(7) Az alapkezelő jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon az ingatlanalap
nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, óvadékot,
bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelően rendelkezésére
bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános
szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy óvadék
összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlan értékelő által meghatározott forgalmi
értékének húsz százalékát.”
48.	§
A Tpt. 277. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alapkezelő a befektetési alapba befektető alap nevében kizárólag a 272. § (2)
bekezdése a), c) és d) pontjának megfelelő származtatott ügyletet köthet.”
49.	§
(1)	A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 37. § (5)
bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni]
„d) a 307-308. §-okban, a 311. §-ban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi
körben bekövetkezett változást;”
(2)	A Tpt. 332. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény
bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.”
50.	§
A Tpt. 333. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép, valamint a § a következő
(3)	és (4) bekezdéssel egészül ki:
17
„XLI. Fejezet
A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE”
„(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből
származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék,
illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában meghatározott
feltételekkel.
(4)	A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó
kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a
tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott
pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható
át.”
51.	§
A Tpt. 357. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a
XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt,
illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar
jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig]
„a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei
szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél a 97. § (1)-(5) bekezdésében, a 98. § (1)-(2) bekezdésében, a 99. § (1)
bekezdésében, a 11. számú melléklet 1-4. pontjában meghatározott tisztségéhez,
munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet;
b)	a Felügyelet a 97. § (6) bekezdésében, illetőleg a 98. § (3) bekezdésében
meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti;”
52.	§
A Tpt. 370. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az
esetben sem, ha
a)	az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami
adóhatóság és tőkepiaci felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének
teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei
szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási
nyilatkozatot;
b)	a befektetési szolgáltató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának
(8)	bekezdése alapján szolgáltat adatot.”
53.	§
A Tpt. 380. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
18
„(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a
hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, a hitelintézetek és az MNB között, illetve a
hitelintézetek és az ÁKK Rt. között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás-
és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési
vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket.
(8)	Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató
a fióktelepe után a (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven
százalékát köteles megfizetni.”
54.	§
A Tpt. 381. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató
a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát
köteles megfizetni.”
55.	§
A Tpt. 382. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező portfoliókezelési
tevékenységet végző befektetési szolgáltató a fióktelepe után a (2) bekezdésben
meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”
56.	§
A Tpt. 383. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde a fióktelepe
után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles
megfizetni.”
57.	§
(1)	A Tpt. 384. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,25
ezreléke, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által
fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.”
(2)	A Tpt. 384. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elszámolóház a
fióktelepe után a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven
százalékát köteles megfizetni.”
19
58.	§
A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:]
„g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók neve;”
59.	§
(1)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„a) a befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének
és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-94. §-ban és a 97-99. §-ban, a tőzsde,
illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyeinek és
alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”
(2)	A Tpt. 394. § (1) bekezdésef) pontjának 2. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
f)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében]
„2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője,
befektetési tanácsadója;”
[adatait;]
(3)	A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
,,g) a 97-98. §-ban és a 107. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltétel
ellenőrzésére szolgáló adatot;”
60.	§
A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel
egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]
„d) a 97. § (1)-(5) bekezdésében, a 98. § (1)-(2) bekezdésében, illetőleg a 356. §-ában
meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
61. §
A Tpt. LV. fejezetének címe az alábbira változik:
„LV. Fejezet
FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS”
62. §
20
A Tpt. a 398/A. §-t követően a következő 398/B. §-sal egészül ki:
„398/B. § (1) Ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama felügyeleti
hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő
felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
(2)	Ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is
végezhet, valamint - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti
megállapodás esetén - hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve
egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”
63.	§
A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„u) a termékértékesítőt, üzletkötőt és befektetési tanácsadót törölheti a Felügyelet által
vezetett névjegyzékből.”
64.	§
A Tpt. 412. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 5. § (1) bekezdés 116-118. pontjában meghatározott személynek a külön
jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolnia.”
65.	§
A Tpt. 416. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott személynek a
külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.”
66.	§
(1)	A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának l) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:]
„l) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem
benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha biztosított tevékenység végzésére kér
engedélyt és e törvény előírja az Alaphoz történő csatlakozást;”
(2)	A Tpt. 10. számú melléklete 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az 1. pontban
meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:]
21
„b) az előírt mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az
erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges
összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik.”
67.	§
A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet neve, székhelye,
tevékenységi köre és legfontosabb gazdasági adatai.”
IV.	fejezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
68.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által
ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint”
69.	§
(1)	A Bit. 3. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a)	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére
ellenőrző befolyást gyakorol,
b)	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik
vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az
anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
c)	ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;”
(2)	A Bit. 3. §-ának 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke, vagy a
biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában
meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben
lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a
hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20
százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét
megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;”
22
(3)	A Bit. 3. §-ának 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a
tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű
eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes
megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott
személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás
pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése
történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A
segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a
vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;”
(4)	A Bit. 3. §-a 71. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
71. vezető állású személy:]
„a) részvénytársasági, szövetkezeti formában működő biztosító, valamint százfős
taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület esetén az
igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b)	az a) pont alá nem tartozó biztosító egyesület esetén az igazgatóság elnöke, a
felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az
alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül,”
70.	§
(1)	A Bit. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó
tevékenységét a Magyar Köztársaság területén - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.”
(2)	A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy
azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]
„b) biztosító részvénytársaság esetén a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában
meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő
vagyonkezelés,”
(3)	A Bit. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Harmadik országbeli biztosító - nemzetközi szerződés alapján - fióktelep
közbeiktatása nélkül
a)	viszontbiztosítási tevékenységet végezhet;
b)	a nemzetközi kereskedelemben résztvevő áruban, szállítóeszközben és járműben
bekövetkezett kárra, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést
köthet.”
23
71. §
A Bit. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító
egyesület a következő évi rendes közgyűlésén köteles
a)	legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot és
b)	legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelő bizottságot
választani.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül
a)	igazgatóság alatt az egyesület ügyvezetését,
b)	felügyelő bizottság alatt az egyesület ellenőrzését
ellátó testület értendő.”
72.	§
A Bit. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési
feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok
megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.”
73.	§
(1)	A Bit. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási,
illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval, biztosításközvetítővel
nem létesíthet. A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási, illetve
munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem
létesíthet.”
(2)	A Bit. 33. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben
foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony
alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt csak erre
irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.”
74.	§
(1)	A Bit. 35. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24
[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem
kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]
„c) gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek
körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői
tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez.”
(2)	A Bit. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül biztosításközvetítői tevékenység
végzésére jogosult természetes személy nem köteles eleget tenni a 48. § (3) bekezdésében
foglalt követelményeknek.”
75.	§
A Bit. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve
gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g)
alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes
honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzéteszi.”
76.	§
A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a
kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy az ügyféllel történő
megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:”
77.	§
(1)	A Bit. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes
személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor
erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet
végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő
adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában
[az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban
bekövetkezett változásokról a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon
belül tájékoztatni.”
(2)	A Bit. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartásba annak a biztosítónak vagy
független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a biztosításközvetítő
25
biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt változást - a (3) bekezdés alapján -
a biztosító vagy a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek bejelenteni.”
78.	§
A Bit. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában ügyfélszámlának tekintendő az a letéti számla,
amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a biztosítókat
megillető, illetve a biztosítók által befizetett, az ügyfeleket megillető összegeket tarthatja.”
79.	§
A Bit. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alkuszi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ügynöki és többes ügynöki
tevékenységet nem végezhet.”
80.	§
(1)	A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel
megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet
keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy
külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
(2)	A Bit. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végző
természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független
biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak
tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a
Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba
vett természetes személy gazdálkodó szervezet keretében végzi tevékenységét, az igazolvány
tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási
számát) is.”
81.	§
(1)	A Bit. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa megbízott
biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel
gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző
természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.”
(2)	A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
26
„(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző
természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott
meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő
tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás
részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e
nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b), fb) és fc), valamint a B) b)
alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30
napon belül tájékoztatni.”
82.	§
A Bit. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy
gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti
nyilvántartás adatait e törvény 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontja tartalmazza. A
szaktanácsadó természetes személy, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a
szaktanácsadói tevékenységet irányító nevét, illetve a gazdálkodó szervezet nevét és
székhelyét, valamint az 5. melléklet 1.C) b)-d) alpontjának, valamint az 1.D) b) és c)
alpontjának adatait a Felügyelet honlapján nyilvánosságra hozza.”
83.	§
A Bit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az
alapítás alatt álló biztosítóban befolyásoló részesedést kíván szerezni, az 58. §-ban
foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:
a)	a 111. § (3) bekezdés b) és f)-h) pontjában,
b)	a 111. § (4) és (5) bekezdésében
foglalt feltételek igazolását.”
84.	§
A Bit. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a
viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett
bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.”
85.	§
(1)	A Bit. 70. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a
tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban,
a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:”
27
(2)	A Bit. 70. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a
tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az
esetben adja meg, ha”
86.	§
A Bit. 71. §-a (2) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában
[az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban
bekövetkezett változásokat,”
87.	§
(1)	A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A független biztosításközvetítő köteles az 5. számú melléklet 2. pontjában [az
A)	b); fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] foglalt adatokat és azok változásait
a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
(2)	A Bit. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a
Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy
leszállítását.”
88.	§
(1)	A Bit. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási
tevékenységet végezni valamely másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek
előzetesen bejelenteni és a 81. § (2) bekezdés a)-c) pontjának megfelelően meghatározni a
másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.”
(2)	A Bit. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 81. § (2) bekezdésének a) és b)
pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a
Felügyeletnek bejelenteni.”
89.	§
A Bit. 79. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:]
f a fióktelep nevét és címét.”
28
90.	§
A Bit. 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f pontjában meghatározott
adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően
írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti
hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében
meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.”
91.	§
A Bit. 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A biztosítói holding társaság tevékenységét irányító személynek szakmai
alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kell rendelkeznie.”
92.	§
(1)	A Bit. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító
nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági,
szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő
biztosító, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító egyesület esetén az
igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.”
(2)	A Bit. 84. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó biztosító egyesület esetén a cégjegyzésre - ideértve
a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel
kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők önállóan vagy
együttesen jogosultak.”
(3)	A Bit. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által
jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (3) és (4) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható. A biztosító
ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát
meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.”
(4)	A Bit. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként
foglalkoztatott személyt.”
93.	§
29
(1)	A Bit. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint
éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles a felügyelő bizottság
szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon
személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy
a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a
Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.”
(2)	A Bit. 89. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelő bizottság
különösen az alábbi feladatokat látja el:
a)	gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre
alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
b)	irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
1.	elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
2.	legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és
ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3.	szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4.	javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására,
c)	a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és
javaslatokat dolgoz ki.
(7)	A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető
gyakorolja.”
94.	§
A Bit. 94. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tagállamban létesített biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1)
bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság
adja ki.”
95.	§
(1)	A Bit. 96. §-ánakf) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:]
f a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak
és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával
kapcsolatos, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást,”
„k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat,
amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve - részben vagy
egészben - természetes személyek csoportja,”
(2)	A Bit. 96. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
30
„(2) Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén
kívül megkötő természetes személy szerződő a 167. §-ban meghatározott tájékoztatás
kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal -
indoklás nélkül - felmondhatja.
(3)	A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15
napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére
teljesített befizetésekkel elszámolni.
(4)	A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
(5)	Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog nem illeti meg
hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés
tartama a 6 hónapot nem haladja meg.”
96.	§
A Bit. a 102. §-át követően a következő VI. fejezettel és 102/A-102/H. §-sal egészül ki:
„VI. Fejezet
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ JOG
Közös szabályok
102/A. § (1) E fejezet hatálya a tagállamokban felmerülő kockázatokra fedezetet nyújtó
biztosítási szerződésekre terjed ki.
(2)	Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi magánjogról szóló
1979. évi 13. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
102/B. § (1) A biztosítási szerződésre alkalmazni kell az eljáró bíróság államának
feltétlen érvényesülést igénylő rendelkezéseit, tekintet nélkül a szerződésre egyébként
irányadó jogra.
(2)	Ha a biztosítási szerződés több tagállamban felmerülő kockázatokra nyújt fedezetet,
az (1) bekezdés alkalmazása során a szerződést úgy kell tekinteni, mint amelyik több -
egyenként csak egy tagállamhoz kapcsolódó - szerződést tartalmaz.
Nem életbiztosítási szerződések
102/C. § (1) A nem életbiztosítási szerződésre irányadó jogot - a 102/D-102/G. §-ban
foglalt kivételekkel - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2)	Ha a biztosított állandó lakóhelye (székhelye) a kötelezettségvállalás tagállamában
van, a biztosítási szerződésre ennek a tagállamnak a joga az irányadó. Ha e tagállam joga
lehetővé teszi, a felek más ország jogát is választhatják.
(3)	Ha a biztosított állandó lakóhelye (székhelye) nem a kötelezettségvállalás
tagállamában van, a felek választhatnak, hogy a biztosítási szerződésre a kötelezettségvállalás
tagállamának jogát alkalmazzák vagy annak az országnak a jogát, amelyben a biztosítottnak
állandó lakóhelye (székhelye) van.
(4)	Ha a biztosított kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytat, illetve szellemi
szabadfoglalkozású és a biztosítási szerződés ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó, több
tagállamban felmerülő kockázatra nyújt fedezetet, a biztosítási szerződésre irányadó jog
megválasztásának szabadsága kiterjed a kockázat felmerülésének helye szerinti tagállamok
31
jogára, illetve annak az országnak a jogára, amelyben a biztosított állandó lakóhelye
(székhelye) van.
(5)	Ha a (2) és (3) bekezdésben említett tagállamok joga a biztosítási szerződésre
irányadó jog megválasztásában nagyobb szabadságot biztosít, a felek élhetnek ezzel a
szabadsággal.
(6)	Ha a (2)-(4) bekezdésben említett biztosítási szerződés olyan kockázatokra nyújt
fedezetet, ahol a biztosítási események a kockázat felmerülésének helyétől eltérő tagállamban
következnek be, a felek a biztosítási szerződésre a biztosítási esemény bekövetkezésének
helye szerinti tagállam jogát is választhatják.
102/D. § A nagykockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási szerződésre azt a jogot kell
alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak.
102/E. § A 102/C. § (2) bekezdése és az 102/D. § alapján történt jogválasztás esetében,
ha a jogválasztás időpontjában a biztosítási szerződés csak egy tagállamhoz kapcsolódik,
alkalmazni kell e tagállam jogának azokat a rendelkezéseit, amelyektől a felek egyező
akarattal sem térhetnek el.
102/F. § (1) A jogválasztásnak a biztosítási szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie.
Ha az irányadó jog a biztosítási szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, vagy
jogválasztásra nem került sor, a biztosítási szerződésre a 102/C-102/E. §-ban említett
országok közül annak a joga irányadó, amellyel a szerződés kapcsolata a legszorosabb.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, ha a biztosítási szerződés elkülöníthető része
a 102/C-102/E. §-ban említett másik országgal szorosabb kapcsolatban van, a szerződésre
kivételesen annak az országnak a joga irányadó.
(3)	Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a biztosítási szerződés
kapcsolata a kötelezettségvállalás tagállamával a legszorosabb.
102/G. § Biztosítási szerződéskötési kötelezettség esetében, ha a kockázat
felmerülésének helye szerinti tagállam joga és a szerződéskötési kötelezettséget előíró
tagállam joga nincs összhangban egymással, a szerződésre a szerződéskötési kötelezettséget
előíró tagállam joga irányadó.
Életbiztosítási szerződések
102/H. § (1) Az életbiztosítási szerződésre a kötelezettségvállalás tagállamának joga
irányadó. Ha e tagállam joga lehetővé teszi, a felek más ország jogát is választhatják.
(2)	Ha a biztosított természetes személy és a szokásos tartózkodási helye más
tagállamban van, mint amelynek állampolgára, a felek választhatják annak a tagállamnak a
jogát is, amelynek a biztosított állampolgára.”
97.	§
A Bit. a 108. §-t követően a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Szervezet feladatait a Magyar Biztosítók Szövetsége látja el. Az Információs
Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Szervezet között
személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése,
illetve biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése céljából továbbítható.”
32
98. §
(1)	A Bit. 109. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók Információs Központot
működtetnek. Az Információs Központ a károsult kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a
következő adatokról:]
„d) a károkozó gépjármű tulajdonosának és üzembentartójának neve és címe,
amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.”
(2)	A Bit. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt adatok az Interneten is közzétehetők.”
99.	§
A Bit. a 109. §-t követően a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos biztosítási
esemény bekövetkeztekor
a)	a biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával
és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni,
továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot a kézhezvételt
követő 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem
rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla
kezelőjének bejelenteni;
b)	a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű
azonosításához és a felelősségbiztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás
megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó
információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a
biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási
Szervezet feladatait ellátó szervhez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz vagy az
Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz
továbbíthatók és az e törvény 153-165. §-ában meghatározott célból kezelhetők.
(2)	Ha a gépjármű üzembentartója a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés
megkötésekor - külön jogszabályban meghatározott - igazolást nem mutat be, a biztosító az
előző biztosító nyilvántartásából jogosult megkérni az üzembentartó kártörténetére vonatkozó
adatokat. Kártörténetre vonatkozó adatnak tekintendő a károkozó által az adott biztosítóval
fennállt szerződésének hatálya alatt okozott károk száma, időpontja, az okozott és még ki nem
fizetett károk megnevezése, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.”
100.	§
A Bit. 111. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:]
,,g) a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását.”
33
101. §
A Bit 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szavatoló tőke a biztosítónak a 123-124. §-a szerint korrigált saját tőkéje,
amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a
beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.”
102. §
A Bit. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127. § A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek
összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó
engedéllyel rendelkezik.”
103.	§
A Bit. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a
Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
104.	§
A Bit. 137. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai
tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító
a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az
értékpapír-befektetési alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de
legfeljebb 35 százalékra növekedhet.”
105.	§
A Bit. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok
fedezetére, ha azok a díjátvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban
vannak.”
106.	§
A Bit. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére
nem vonatkoznak a 136. § (2)-(4) bekezdésében és a 137. § (1)-(6) bekezdésében, valamint a
140.	§ (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában és a 140. § (2) és (3) bekezdésében
foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító
fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.”
34
107. §
A Bit. 147. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával
igazolni]
„a) a biztosító első számú vezetője,”
108.	§
A Bit. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek
azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével,
nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási
szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből
származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb
cél lehet.”
109.	§
A Bit. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és
ügyészséggel,
c)	büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e)	a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f)	a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g)	a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli
biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével,
ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói
tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági
Versenyhivatallal,
h)	a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt
egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati
eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
35
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány
tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok
tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a
Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o)	a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik
országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli
biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval
szemben,
ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv
vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles
megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”
110. §
A Bit. 158. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik, valamint a § a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása
esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
111.	§
(1)	A Bit. 166. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet
nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény
az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a
biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintot - a biztosító, illetve a
biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk
alapján pontosítani az ügyfél igényeit.”
(2)	A Bit. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának
hivatalos nyelvén, a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható
módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni
kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve,
székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése,
fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés
jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is
36
történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő
biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat
kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások
esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő kizárólag a biztosító főbb
adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A
biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja
tartalmazza.”
(3)	A Bit. 166. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1)
bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a
(2)	bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1) bekezdés szerinti
igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg
a 10. számú mellékletB) pontja szerinti termékismertetőt is igazolható módon átadni.”
(4)	A Bit. 166. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési
feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének
a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben
alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre
vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott
kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog
alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.”
(5)	A Bit. 166. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni
ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott
tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés
megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást
kapott meg.”
(6)	A Bit. 166. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az életbiztosítási szerződés - kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati
életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti, és betegségi kiegészítő
biztosításokat - megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban
tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális
visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.”
112.	§
(1)	A Bit. 167. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés
létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos
nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven -
37
köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a
biztosítási szerződés létrejöttéről.”
(2)	A Bit. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni az
életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő
természetes személy szerződő figyelmét a 96. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra.”
113.	§
A Bit. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § (1) A Felügyelet jogosult rendszeresen - helyszínen, illetve helyszínen kívül -
ellenőrizni az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott, a biztosító alapítására,
tevékenységének engedélyezésére, működésére, a független biztosításközvetítő és a
szaktanácsadó működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog
eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó
szabályok, valamint a Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.”
114.	§
A Bit. 176. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az
ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyelet az
ellenőrzést lezáró határozatában köteles megindokolni.”
115.	§
A Bit. 177. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakértői névjegyzékbe az vehető fel,]
„b) aki megfelel a 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, vagy a 87. § (1) bekezdés a)-e)
pontjaiban előírtaknak.”
116.	§
(1)	A Bit. 179. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 178. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító
az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a
Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 178. § (2)
bekezdésének hatálya alá.”
(2)	A Bit. 179. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a biztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a
biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban részesedési viszonnyal
38
rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 178. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor
ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító összevont alapú felügyelete
érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
117.	§
(1)	A Bit. 180. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére megadni az
összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.”
(2)	A Bit. 180. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont
alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító
köteles levonni a szavatoló tőkéből a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában
fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott
alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.”
(3)	A Bit. 180. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is
kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és
információt.”
118.	§
A Bit. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében
jogosult a 170. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet
kiterjed.”
119.	§
A Bit. 182. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az
ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezető állású személyei szakmai
alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges
információkat.”
120.	§
A Bit. 183. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
39
„b) a biztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki
részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik
1.	a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában,
amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,
2.	a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező
vállalkozásában,
3.	a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más
vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.”
121. §
A Bit. 184. §-a (5) bekezdésének c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az
esetben mentesítheti, ha]
„c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy
viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal
rendelkezik és a 182. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik
tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,”
„f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding
társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 182. § (1)
bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a
biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.”
122. §
(1)	A Bit. 185. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„185. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható
módszereket a 11. számú melléklet tartalmazza.”
(2)	A Bit. 185. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett
biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 11. számú melléklet 3. számviteli
konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.”
(3)	A Bit. 185. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem
kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke
megfelelését a 11. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.”
(4)	A Bit. 185. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító
korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására a 11. számú melléklet 2. követelmény levonás
módszerét is engedélyezheti.”
40
(5)	A Bit. 185. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 11. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a
részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 3. számú
mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3.
módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló
készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.”
123.	§
A Bit. 187. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A biztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy
olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének
könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges
információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 178.
§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.”
124.	§
A Bit. 188. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell
tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükséglete
nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében
pedig a 187. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”
125.	§
(1)	A Bit. 189. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló
tőkéje (a 11. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti
összeg) kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete (a 11. számú mellékletben
meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg).”
(2)	A Bit. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a 178. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztosító korrigált szavatoló
tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 130. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint
kell eljárni.”
(3)	A Bit. 189. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a
Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
126.	§
A Bit. 191. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak
hivatalos magyar nyelvű fordítását. A fordítás mellőzését a Felügyelet írásban
engedélyezheti.”
127.	§
A Bit. 203. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a
biztosító]
„e) biztosítási tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet
megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,”
128.	§
(1)	A Bit. 207. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó, a másik
tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe és a külföldi biztosító
magyarországi képviselete a költségei terhére felügyeleti díjat köteles fizetni.”
(2)	A Bit. 207. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) pontjában
foglalt biztosító kivételével - a biztosító éves díjbevételének 2 ezreléke. A másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által fizetendő felügyeleti díj
mértéke a fióktelep éves díjbevételének 1 ezreléke.”
129.	§
A Bit. 226. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik, valamint a § a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Felügyelet a 225. §-ban foglalt előzetes egyetértés megadásával egyidejűleg a
biztosító tevékenységi engedélyét visszavonja.”
130.	§
A Bit. 228. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosító egyesület esetében a 99. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
131.	§
(1)	A Bit. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„229. § (1) A felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésének
időpontjában a biztosításközvetítő - azon biztosítón, illetve független biztosításközvetítőn
42
keresztül, akinek a biztosításközvetítést végzi - és a szaktanácsadó köteles a nyilvántartási
rendszer működése megkezdésétől számított 3 hónapon belül nyilvántartásba vételét kérni, és
a nyilvántartásba vételi feltételek meglétét - ide nem értve a szakmai képesítésre vonatkozó
előírást, ha ezzel még nem rendelkezik - igazolni. A szakmai képesítésre vonatkozó
nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó a
felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 48 hónapon belül
köteles a Felügyeletnek igazolni.”
(2)	A Bit. 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépésének napján az 55. életévét már betöltött és legalább 5
év biztosításközvetítői gyakorlattal rendelkező természetes személy a szakmai képesítésre
vonatkozó nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését a felügyeleti nyilvántartási rendszer
működése megkezdésétől számított 7 éven belül köteles a Felügyeletnek igazolni.”
132.	§
A Bit. a 229. §-t követően a következő 229/A. §-sal egészül ki:
„229/A. § (1) A biztosításközvetítő, illetőleg szaktanácsadó köteles 2004. szeptember
30-ig nyilatkozni, hogy 2005. január 1-ét követően kíván-e biztosításközvetítői, illetve
szaktanácsadói tevékenységet folytatni.
(2)	Amennyiben a biztosításközvetítő 2005. január 1-ét követően is folytatni kívánja a
biztosításközvetítői tevékenységet, köteles arról is nyilatkozni, hogy azt milyen formában
kívánja folytatni.
(3)	Amennyiben a biztosításközvetítő tevékenységét 2005. január 1-ét követően
folytatni kívánja, nyilatkozatával egyidejűleg köteles a tevékenység folytatására irányuló - a
tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétét igazoló dokumentumokat tartalmazó -
kérelmet is benyújtani.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a biztosításközvetítő, illetve
szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet visszavonja.”
133.	§
(1)	A Bit. 230. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § (1) Azon, e törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező
biztosító, amelynek szavatoló tőkéje e törvény hatálybalépésekor kevesebb, mint a 8. számú
melléklet szerinti minimális szavatoló tőke vagy a 125. § szerinti biztonsági tőke, köteles a
hiányt 2006. december 31-ig megszüntetni.”
(2)	A Bit. 230. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon, e törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező biztosító
esetén, amelynek szavatoló tőkéje 2006. december 31-én még nem éri el a szükséges
mértéket, a Felügyelet a biztosító kérelmére és a biztosító által benyújtott tőkefeltöltési terv
alapján a szavatoló tőke feltöltésének határidejét további két évvel meghosszabbíthatja.”
134.	§
43
(1)	A Bit. 231. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépésekor vezető jogtanácsosként alkalmazott személy a 87. §
(1)	bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételnek 2006. május 1-ig köteles
megfelelni.”
(2)	A Bit. 231. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény hatálybalépésekor első számú vezetőként foglalkoztatott személy a
83.	§ (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételnek 2006. május 1-ig köteles
megfelelni.”
(3)	A Bit. 231. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vezető állású személyek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 83. § (3)
bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek legkésőbb 2006. december 31-ig
kötelesek megfelelni.”
(4)	A Bit. 231. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 151. § (5)-(8) bekezdése szerinti külön kiegészítő jelentést első ízben 2005. évre
vonatkozóan kell készíteni és azt a 2006. évi - a 2005. évről szóló éves beszámolót elfogadó
-	közgyűlést követő 15 napon belül kell a Felügyeletre megküldeni.”
(5)	A Bit. 231. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A független biztosításközvetítő a 39. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének
legkésőbb 2005. január 1-én köteles eleget tenni. Az e törvény hatálybalépése és a 2004.
december 31. közötti időszakra nézve a 2003. április 30-án hatályos jogszabályok az
irányadóak.”
(6)	A Bit. 231. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A független biztosításközvetítő 2004. évre fizetendő felügyeleti díja - a 207. § (3)
bekezdés a) pontjától eltérően -
a)	2004. június 30-ig az évi 60 ezer forint időarányos része,
b)	2004. július 1-jétől a befolyt jutalékbevétel 2 ezrelékének időarányos része.”
135.	§
A Bit. 235. §-a a következőp) és q) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„p) a biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás működtetésének
szabályait,
q) a könyvvizsgálói kiegészítő jelentés szerkezetét”
[rendeletben állapítsa meg.]
136.	§
44
(1)	A Bit. 1. számú melléklete A) részének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„15. Kezesség, garancia
a)	közvetlen kezesség, garancia,
b)	közvetett kezesség, garancia.”
(2)	A Bit. 5. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(3)	A Bit. 8. számú melléklete e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint
módosul.
(4)	A Bit. 10. számú melléklete e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint
módosul.
V.	fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
137.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 5. §-ának (2) bekezdése és 21. §-a 2005. január 1-én lép hatályba.
(3)	E törvény 29. §-ának (4) bekezdésével megállapított
a)	Jht. 14. §-ának (4) bekezdése 2005. július 1-én lép hatályba, a rendelkezésben foglalt
előírásokat legkésőbb 2006. január 1-től kell alkalmazni,
b)	Jht. 14. §-ának (6) bekezdése 2004. július 1-én lép hatályba.
(4)	E törvény 146. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
138.	§
(1)	Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt
feltételek az irányadók.
(2)	A Tpt. - e törvény 57. §-ának (1) bekezdésével módosított - 384. §-ának (2)
bekezdését a 2004. július 1-től kezdődő időszaktól kell alkalmazni.
Módosuló jogszabályok
139.	§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 25. §-ának k)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés
megkötésének időpontjában]
45
„k) biztosítási szerződésnél - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
biztosítónak,”
[a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, vagy a telephelye van.]
140.	§
(1)	A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 1.
§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b)
alpontjában meghatározott ügynök.”
141.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a §
a következő f) ponttal egészül ki:
[Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi
körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia
követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által
meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források
biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel
közösen részt vegyen]
„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis-
és középvállalkozások - beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint a
mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók beruházásainak fejlesztési
hitelfinanszírozásában;”
f)	a Kormány határozata alapján az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő
vagyon értékesítése során, annak megvásárlásához szükséges hitelek refinanszírozásában.”
(2)	Az MFB tv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MFB Rt. kizárólag egy évet meghaladó (így különösen közép- és hosszú
lejáratú, fejlesztési célú) hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat - ideértve a fejlesztéshez,
beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozást is -, valamint csak
ilyen hitelre, illetőleg kölcsönre vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári
kötelezettséget.”
(3)	Az MFB tv. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MFB Rt. kizárólag
a)	járulékos vállalkozásban,
b)	fejlesztési banki tevékenységet végző hitelintézetben és nemzetközi pénzügyi
szervezetben,
c)	az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságban, vagy
d)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési
tőkefinanszírozás céljából jogi személyiségű gazdasági társaságban
46
szerezhet tulajdonrészt.
(4)	Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 49%-os
tulajdoni hányadot szerezhet.”
„(6) A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az MFB Rt. pénzügyi vállalkozásnak
minősül.”
(4)	Az MFB tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az MFB Rt. adózás utáni eredménye legfeljebb ötven százalékáig fizethet
osztalékot, amely a központi költségvetést illeti meg. Az adózás utáni eredmény osztalékként
ki nem fizetett részét az eredménytartalék növelésére kell fordítani.”
(5)	Az MFB tv. mellékletének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés
lép, valamint a melléklet a következő társaságokkal egészül ki:
„Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése alapján 100%-ot elérő
tulajdonrészt szerezhet, illetőleg birtokolhat a következő gazdasági társaságokban:”
„Magyar Export-Import Bank Rt.
Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.”
142.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.)
preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
-	a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,
-	az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak
megosztása,
-	a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-
biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal
összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:”
(2)	Az Etv. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt.-re és az általa
végzett tevékenységre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3)	Az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az
Eximbank által
47
a)	forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétekből és felvett
hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,
b)	a Kormány határozata alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó
fizetési kötelezettségekért.
(2)	Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt.
által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú
biztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(4)	Az Etv. 16. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vezérigazgató és az igazgatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés
gyakorolja.”
(5)	Az Etv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül
minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet
mérlegében szerepel,”
„(3) A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak
minősül.”
(6)	Az Etv. 25. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Mehib Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége
mellett vállalt biztosításainak feltételeit a Kormány rendeletben szabályozza. E tevékenységre
a Bit. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3)	A Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés
szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel
kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a Pénzügyminisztériummal
szemben.
(4)	A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a közgyűlés
előzetes hozzájárulásával vehet fel.”
143.	§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint
módosul:
[Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.]
„Eximbank Rt. 25 %+1 szavazat
MEHIB Rt. 25%+1 szavazat”
144.	§
48
(1)	A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves
kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[az Országgyűlés normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:]
„a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet
19-25., 26. aa) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4-8.
pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és
támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett.”
(2)	A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves
kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában
foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint, 2004. július 1-jétől
18 200 forint.”
(3)	A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves
kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 8. számú melléklete I. részének 8. pontját követő
„kiegészítőszabályok’ helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kiegészítő szabályok
1.	Pénzellátási szabályok
a)	Az 1., a 4-8. pontokban meghatározott támogatások folyósítása e törvény 29. §-ának
(2)	bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.
b)	A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-éig
történik.
c)	A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-
éig, április 25-éig, július 25-éig, illetve október 25-éig történik.
2.	Az 1-3. pontokban meghatározott támogatások év végi - kötelezettségvállalással nem
terhelt - maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési
kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. E pontokban
meghatározott támogatások következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt
maradványai a 2004/2005. tanév végéig használhatók fel jogszerűen, a 2005. évi zárszámadás
keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A tanév végét követően 2005. július 31-éig
dokumentálni kell a teljes támogatási időszakra vonatkozóan az előirányzatok felhasználását.
A 4-8. pontokban meghatározott támogatások teljes összegével 2004. december 31-ei
zárónappal kell elszámolni és az év végi maradványokat a központi költségvetésbe vissza kell
fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
3.	A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatási feladatellátásokhoz kapcsolódóan a
kiegészítő támogatások az I. 1-8. jogcímnél meghatározott feltételek szerint igényelhetők,
illetve számolhatók el.”
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakat 2004. január 1-től kell alkalmazni.
145.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (4) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
49
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy]
f a 18/C. § (7) bekezdésében foglalt számlanyitás engedélyezésének részletes
szabályait”
[rendeletben szabályozza.]
146.	§
(1)	A Nemzetközi Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: NKA tv.) 5/A. §-a (1) bekezdésének első mondta helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és
szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt
árbevétele vagy egyéb bevétele.”
(2)	Az NKA tv. 5/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a
továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy
meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.”
(3)	Az NKA tv. 9/A. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, mindenkor érvényes
Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végző természetes személy, jogi
személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;”
Hatályukat vesztő jogszabályok
147.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Bit 79. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 105. §-a (4) bekezdésének f) pontja, 105. §-
ának (6) bekezdése, 107. §-ának (5) és (6) bekezdése, 167. §-ának (3)-(5) bekezdései, 195. §-a
(1)	bekezdésének d) pontja, 199. §-ának (8) bekezdése és 230. §-ának (3) bekezdése;
b)	a Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének d) pontja;
c)	a Tpt. 230. §-ának (6) bekezdése, 437. §-ának (11) bekezdése és 16. számú melléklet
II.	része 1. pontjának a) alpontja;
d)	az MFB tv. 5. §-ának (2) bekezdésében és a (3) bekezdés c) pontjában a „- a kis- és
középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében -” szövegrész;
e)	az Etv. 1. §-ának (2) bekezdése, 12. §-a és a 24. §-ában a „valamint a tulajdonosi jogok
gyakorlója” szövegrész;
f)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 55. §-a;
g)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 70. §-ának (2) bekezdése és 99. §-a;
50
h)	egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV.
törvény 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 38. §-ának (1) bekezdése, 55. §-a, 74. §-ának (7)
bekezdése, 142. §-ának (1), (2), (4), (6), (7) bekezdése, 163. §-ának (1) bekezdése, 212. §-
ának (6) bekezdése és a 219. §-a;
i)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény
7. §-a és 44. §-ának (3) bekezdése;
j) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves
kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 39. §-ának (3) bekezdésében „a kis- és
középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében” szövegrész, 93. §-a és 95. §-ának (2)
bekezdése;
k) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2)
bekezdésének h) pontja, 4. §-ának 24/a. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének w) pontjából "a
kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől
a kockázati tőkebefektetés átruházása révén az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, amíg"
szövegrész, 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése;
l) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló
1998. évi XXXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése és 20. §-ának (2) bekezdése;
m) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének b) pontja.
(2)	2005. január 1-én hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 56. §-a.
51
1. számú melléklet a 2004. évi ...törvényhez
„5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai
1.	A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő
biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése (a változások nyomon követésével),
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel
(amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.
B)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített
neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel
közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek
szerinti ágazati besorolása biztosítónként.
C)	A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten
belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó szervezeten
belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a
szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytatja,
d)	amennyiben biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül, a
szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor
da)	annak a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetnek a neve, amelynek a
szaktanácsadói tevékenységét irányítja,
52
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése.
D)	Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelep címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma és
annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytat.
2.	A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott
biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő
adataiban, a közvetítői jogviszony tartalma alatt bekövetkezett változások nyomon követésével
és dokumentálásával):
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő
biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc)	a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése,
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosítóval, vagy a független biztosításközvetítővel
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes
meghatározása,
fc)	a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel fennállott jogviszony esetleges
korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az
ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i)	a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő
természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,
j) erkölcsi bizonyítvány.
B)	A függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített
neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői
tevékenységet folytatja,
53
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek
szerinti ágazati besorolása.”
54
2. számú melléklet a 2004. évi ...törvényhez
1.	A Bit. 8. számú melléklete A) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. §
szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
2.	A Bit. 8. számú melléklete A) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti
értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
3.	A Bit. 8. számú melléklete A) részének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„ 32. bj az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz
bj = 3 bn +1,5 • bj2 + bj3, ah°r
4.	A Bit. 8. számú melléklete B) részének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási
kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem-életbiztosítási
kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz
és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz
1	■ 1 ■ • \ 1 ■ ^ \ 1 ■ ,
ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:”
5.	A Bit. 8. számú melléklete B) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A második eredmény számítása a következőképpen történik:
R2 = ( • 0,003 + s2 • 0,0015 + s3 • 0,001) • e ,ahol”
6.	A Bit. 8. számú melléklete C) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. §
szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
7.	A Bit. 8. számú melléklete C) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti
értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
55
3. számú melléklet a 2004. évi ...törvényhez
1.	A Bit. 10. számú melléklete A) részének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit.
153-161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja.”
2.	A Bit. 10. számú melléklete A) részének 17. és 18. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat,
18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség,
amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon
belüli felmondása esetén visszatart,”
3.	A Bit. 10. számú mellékletének A) része a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát.”
4.	A Bit. 10. számú melléklete B) részének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt
életbiztosítás tartama alatt - I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a
tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, III.
életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig -
feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé
teszi - minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási
szerződésre:
a)	a visszavásárlási érték,
b)	a díjmentes leszállítás értéke.”
5.	A Bit. 10. számú mellékleténekB) része a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az
alábbiak szerint kell eljárni:
3.1.	A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint
bemutatott adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató
jellegűek.
3.2.	Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél
figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel
összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített
tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az
egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli.
3.3.	Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti
állapotot kell figyelembe venni.
56
3.4.	Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj,
biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a
szerződésben előre meghatározott változást.
3.5.	Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak
figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke
nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a
visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.
3.6.	Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó
biztosítások esetén - értelemszerű módosításokkal - a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően
kell eljárni.”
57