﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9942. számú
törvényjavaslat
a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter
Budapest, 2004. április
2
2004. évi törvény
a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításai
1.	§
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
8.	§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)
„c) gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő, illetve az Európai
Unió közös kül- és biztonságpolitikájának részét képező európai biztonság- és
védelempolitika (a továbbiakban: európai biztonság- és védelempolitika)
keretében meghatározott védelmi tervezési feladatok elvégzéséről;”
2.	§
(1)	A Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres erők feladatai:
a)	Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának
és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme;
b)	az államhatár őrzése és védelme;
c)	a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai
kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, nemzetközi
válságkezelő és humanitárius feladatok - teljesítése;
d)	közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi
terrorizmus elleni harc katonai feladatai ellátásában;
e)	a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények
őrzése és védelme;
f)	a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása;
g)	közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények
elhárításában;
h)	talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb
tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása;
i)	hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához;
j) állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális
eszközöket igénylő feladatok ellátása;
k) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.”
3
(2) A Hvt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A fegyveres erők szervezeteinek konkrét feladatait e törvény keretein
belül külön jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a
belső rendelkezések határozzák meg.”
3.	§
A Hvt. 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„23. § (1) A 22. § (1) bekezdésének i)-k) pontjaiban meghatározott
esetekben legfeljebb 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó
igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy
időtartamú igénybevételről a honvédelmi miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó
igénybevételről a honvédelmi miniszter - a döntéssel egyidejűleg - az
Országgyűlést tájékoztatja.
(2)	A Honvédség szállító eszközei és műszaki munkagépei - a
harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelmi miniszter
engedélyével az állami szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásához megállapodás alapján - térítés ellenében - ideiglenesen
átengedhetők.”
4.	§
A Hvt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) A szövetséges fegyveres erőknél, valamint az európai biztonság- és
védelempolitika keretébe tartozó szervezetekben és műveletekben szolgálatot
teljesítő katona esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi
szerződésekben, valamint ezen erőkre vonatkozó rendelkezésekben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
5.	§
A Hvt. az alábbi alcímmel és az azt követő 34/A-34/D. §-okkal egészül
ki:
„A Honvédség készenléti és szolgálati rendszere
34/A. § (1) A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához
szükséges állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való
feltöltésének, illetve a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének
szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja.
(2)	A készenléti rendszer a Honvédség rendeltetése szerinti feladatai
végrehajtása érdekében megkövetelt készenléti szint fenntartásának,
fokozásának és az alkalmazási képességének elérését biztosító szervezeti,
4
személyi, tárgyi és információs feltételek, valamint a szabályozott működési
rend összessége.
(3)	A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban
kell létrehozni.
(4)	A Honvédség készenlétének fokozása a rendeltetés szerinti feladatokra
való képesség elérése érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik.
34/B. § (1) A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a
készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, valamint a
bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás
biztosítása érdekében szolgálati rendszer működik, amelynek a napi
szolgálatteljesítés körén kívüli megvalósulása esetén az állomány tagja
ellentételezésre jogosult.
(2) A szolgálati rendszer elemei:
a)	ügyeleti szolgálat,
b)	készenléti szolgálat:
ba)	fegyveres készenléti szolgálat:
-	NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti
szolgálat,
-	nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat,
-	szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat,
bb)	egyéb készenléti szolgálat,
c)	őrszolgálat,
d)	katonai rendészeti szolgálat,
e)	futárszolgálat.
(3)	A szolgálati rendszerrel kapcsolatos alapvető szabályokat a miniszter
rendeletben állapítja meg.
34/C. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő
szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő
(jogosulatlanul igénybe vevő), az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést
végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, illetőleg repülési szabályt
sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.
(2)	A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének
oltalmazásában részt vevő NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti
erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes
parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.
34/D. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő
szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erőkkel figyelmeztető vagy
megsemmisítő tűz nyitása a Magyar Köztársaság területének a Magyar
Honvédség légvédelmi készenléti erőivel való oltalmazása rendjére vonatkozó
5
rendelkezésben, valamint intézkedésben, továbbá a védelmi tervben
foglaltaknak megfelelően történhet.
(2)	Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen
támadás elhárítása érdekében - azonnali jelentési kötelezettség mellett -
önvédelemből önállóan tüzet nyithat.
(3)	A NATO műveleti alárendeltségében lévő magyar vagy a szövetség
más tagállama légvédelmi készenléti erői figyelmeztető vagy megsemmisítő
tüze kiváltására vonatkozó parancs (a fegyver alkalmazása előtt) csak az MH
Légierő Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) ügyeletes tábornokának
megerősítésével adható ki.
(4)	A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők
figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot az MH
LEP ügyeletes tábornoka adhat.
(5)	Az (1)-(4) bekezdések szerinti eseményeket az (1) bekezdés által
említett rendelkezésben előírt módon haladéktalanul jelenteni kell a honvédelmi
miniszternek. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a Kormány az
Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.”
6.	§
A Hvt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erők
közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülő, illetve az európai uniós
műveletekben részt vevő magyar katonai szervezetek vezetése során az ezen
erőkre és műveletekre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell
alkalmazni.”
7. §
(1)	A Hvt. 84. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe az
alábbi rendelkezés lép:
„A határozat ellen fellebbezésnek van helye.”
(2)	A Hvt. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által
kijelölt hivatásos katona, tagja a honvédség egészségügyi szervezetének
alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, továbbá a hadköteles lakóhelye
szerinti hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa és a hadkiegészítő
parancsnok által kijelölt hivatásos katona.”
6
8. §
A Hvt. 259/A. §-a az alábbi g)-h) pontokkal egészül ki:
(A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában)
„g) műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette lévő légtér, ahol a
szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak vagy ennek
veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt
veszélyeztetett egyéb terület;
h)	befogadó nemzeti támogatás: az ország, annak fegyveres erői és a
honvédelemben részt vevő más szervei által, külföldi fegyveres erőknek az
ország területén tartózkodásuk vagy azon átvonulásuk során, béke vagy
fegyveres összeütközés időszakában egyaránt nyújtott, egyoldalúan vállalt,
illetve nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló
támogatás.”
9.	§
A Hvt. 260. §-a az alábbi j) és k) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben
állapítsa meg)
,j) a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai felügyeleti és ellenőrzési
rendszerét és rendjét;
k) a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait.”
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításai
10.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-ának
(33) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint az alábbi (34)-
(37) bekezdésekkel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„(33) Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája,
amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre
meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.
(34)	Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az
állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és
ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.
(35)	Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az
állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben
7
meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen
a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja
el.
(36)	Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az
állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és
védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.
(37)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának
(3)	bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.”
11.	§
A Hjt. az alábbi 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget
tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség
ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori
beosztásáról és illetményadatairól.”
12. §
(1)	A Hjt. 36. §-ának (2) bekezdése első és második mondata helyébe
az alábbi rendelkezés lép:
„A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe
véve összesen minden három, a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló
szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a honvédségi
szervekkel való tárgyalás időtartama nem számít be.”
(2)	A Hjt. 36. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre
vonatkozó rendelkezése alapján végzi.”
13.	§
(1)	A Hjt. 41. §-ának (2) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:
„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, akivel szemben a bíróság
közügyektől eltiltás, lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést
szabott ki, vagy lefokozására, illetőleg szolgálati viszonyának megszüntetésére
fegyelmi fenyítésként került sor, a bírósági, illetve a fegyelmi határozat jogerőre
emelkedésétől számított három évig.”
(2)	A Hjt. 41. §-ának (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(10) A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az
igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra,
8
valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó
külön jogszabályokat is alkalmazni kell.”
14.	§
(1)	A Hjt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott
beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott
szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió katonai
szerveiben és az EU által indított műveletekben a Magyar Köztársaság részére
biztosított beosztásokban teljesíti.”
(2)	A Hjt. 46. §-ának (3) bekezdése b) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
(Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a
következő szerveknél is teljesíthető)
„b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az Európai Unió katonai
szerveiben és az EU által indított műveletekben,”
(3)	A Hjt. 46. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak
az Igazságügyi Minisztériumban teljesíthet szolgálatot.”
15.	§
A Hjt. 48. §-a (1) bekezdése az alábbi új k) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél
szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni.
Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„k) aki - vezénylési határozat alapján - egybefüggően egy évet
meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesít, annak
megszűnéséig.”
16.	§
A Hjt. 52/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„52/A. § (1) Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése - a 2. § (32)
bekezdése f), g) és h) pontjainak kivételével - nem szükséges a külföldi
katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az
állomány tagja a külföldi katonai szolgálat befejezését követő 6 hónapon belül
azonban ismételten külföldi katonai szolgálatra csak beleegyezésével
vezényelhető.
9
(2)	Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben
kell részesíteni.
(3)	A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a
térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok,
illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.”
17.	§
(1)	A Hjt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány azon tagjának, akit az
országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri,
polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson
jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének
nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a
mandátuma igazolásáig tart.”
(2)	A Hjt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Ha az állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-,
főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi
önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől
visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és
szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”
18.	§
(1)	A Hjt. 59. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
(Az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben
foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„d) a más szervhez történő vezénylése megszűnt, és részére a Honvédség
iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő
beosztást nem tud felajánlani és rendelkezési állományban sem tartható.”
(2)	A Hjt. 59. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
(Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell
szüntetni, ha)
„a) minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve - ha ez
feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a
katonai szolgálat ellátására alkalmatlan;”
(3)	A Hjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az állomány tagja akkor
menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának
10
megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más
helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az
átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg más beosztásba való
áthelyezéséhez - figyelemmel az 51. § (1) és (4) bekezdésére is - nem járult
hozzá.”
19.	§
A Hjt. az alábbi 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1)
bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának
illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok
megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési
állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.”
20.	§
A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati
viszonya:)
„c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé,
főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé,
alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású
polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati
képviselővé történt megválasztás,”
21.	§
A Hjt. 81. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a
beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség
megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi
szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az
előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt
költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az
utazási és szállásköltség összegét.”
22.	§
A Hjt. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a
készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben
11
meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi
vagy éves keretben is meg lehet határozni.”
23.	§
A Hjt. az alábbi 95/A. és 95/B. §-sal egészül ki:
„95/A. § Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai
illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is
részesül, a külszolgálata időtartamára a 91-93. §-okban, a 94. § (2)
bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.
95/B. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi
és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák
esetében a 91. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a
93. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében
foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12-13. és 15-16. §-ait kell alkalmazni.”
24.	§
(1)	A Hjt. 104. §-ának (4) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A más szervhez történő vezénylés megszüntetése és áthelyezés esetén az
állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új
szolgálati helyén kell kiadni.”
(2)	A Hjt. 104. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.”
25.	§
A Hjt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási
illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, illetmény-
pótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő
illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet
kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél. Ha az
állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagjának az e törvény szerint
megállapított alapilletménye az illetménykiegészítéssel együtt nem éri el a
százezer forintot, akkor azt kiegészítő illetménnyel e mértékre kell kiegészíteni.”
12
26. §
A Hjt. 112. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de
különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú
nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.”
27.	§
(1)	A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a
következők:)
„a) a repülési pótlék havi mértéke - a repülőhajózó hadrafoghatóságától,
beosztásától és a repült géptípustól függően - 67-300%;”
(2)	A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének m) és n) pontjai helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a
következők:)
„m) osztálybasorolási pótlék havonta 6,3-12,6%;
n) repülő műszakiak mester kiegészítő pótléka havonta 10-13,8%;”
(3)	A Hjt. 114. §-ának (1) bekezdése az alábbi u) és v) pontokkal
egészül ki:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a
következők:)
„u) díszelgési pótlék havonta 50%;
v) zenekari pótlék havonta 50%.”
28.	§
(1)	A Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
„(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli
felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető.
A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap
nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy
tudnia kellett volna.
(4)	A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő
egyéb tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy
fizetési meghagyással érvényesítheti.”
13
(2)	A Hjt. 116. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(6) Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési
meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - egyebekben a
bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.”
29.	§
A Hjt. 117. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati
viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől,
illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.”
30.	§
A Hjt. 123. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. §
(1)	bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a
252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe
venni.”
31.	§
A Hjt. 126. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„126. § (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges
letelepedés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak
vonzáskörzetében jogosult. Lakhatási támogatásként különösen az alábbiak
nyújthatók:
a)	a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás bérlete, állami
tulajdonú lakás esetében a lakbér összegének megállapításával;
b)	magántulajdonba kerülő lakás megszerzésének anyagi
támogatása
ba)	kamatmentes kölcsönnel,
bb)	vissza nem térítendő juttatással;
c)	vállalkozói (magánbefektetői), valamint önkormányzati
tulajdonú lakás bérlete esetén lakbértámogatás (kiegészítés);
d)	lakás (lakrész) bérlete, albérlete esetén albérletidíj -
hozzájárulás;
e)	lakással rendelkezők részére a rászorultsághoz igazodó mértékű
lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás;
f)	a lakhatási gondok átmeneti megoldására
14
fa)	egyedülállóak - beleértve a családjuktól távol élőket is -
és gyermektelen házaspárok, élettársak részére a
minisztérium rendelkezése alatt álló szálló, továbbá
fb)	házaspárok, élettársak és a velük egy háztartásban élő
gyermekük részére a minisztérium rendelkezése alatt lévő
családi (garzon) szálló elhelyezés.
(2)	A magántulajdonba kerülő lakás megszerzéséhez
a)	hivatásos tisztnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti
támogatásokat csak a szolgálati nyugállományba helyezésről
szóló parancs (határozat) aláírását követően, illetve a katonai
szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel,
b)	tiszthelyettesnek az (1) bekezdés ba) alpontja szerinti
kamatmentes kölcsönt a hivatásos állományba vételét követően,
az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti vissza nem térítendő
juttatást a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5
évvel
lehet nyújtani.
(3)	A (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni annak a
magántulajdonú lakással rendelkező igénylőnek az esetében, akit országgyűlési
határozat vagy kormányhatározat alapján történő haderő-átalakítás, átszervezés
következtében helyőrségváltással is járó beosztásba áthelyeznek (kineveznek),
és egy éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak
vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri az (1) bekezdés b) pontja szerinti
támogatást.
(4)	A szerződéses állomány
a)	tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f)
pontja szerinti támogatásokra,
b)	honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja a lakhatási támogatásnak
nem minősülő laktanyai elhelyezésre
jogosult.
(5)	A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet
már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot
vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)-e) pontja
szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél
más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban
folyamatosan eltöltött időt is.
(6)	A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre,
rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell
érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.”
15
32.	§
(1)	A Hjt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e
Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a
nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem
kell megismételni.”
(2)	A Hjt. 132. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd
kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.”
33.	§
A Hjt. 159. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe az
alábbi rendelkezés lép:
„A fenyítést, valamint a figyelmeztetést határozatba kell foglalni, amely
bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”
34.	§
A Hjt. 169. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (4) bekezdésben
szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át,
vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén 1 havi
alapilletményét nem haladhatja meg.
(4)	A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő
károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a)	a Honvédség gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére
vonatkozó szabályok megsértésével,
b)	az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos
teljesítésével,
c)	hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt,
vagy
d)	a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből
keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a
figyelmet felhívta.”
16
35.	§
A Hjt. 177. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas,
érdektelen és elfogulatlan személyt kell határozatban megbízni.”
36.	§
A Hjt. 178. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót,
hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
(3)	Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó
határozat végrehajtható.
(4)	Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8
napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül
elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel
fordulhat a bírósághoz.”
37.	§
A Hjt. az alábbi 182/A. §-sal egészül ki:
„182/A. § A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell
szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.”
38.	§
A Hjt. 197. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott
esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv
hatáskörébe tartozik.”
39.	§
A Hjt. 198. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„198. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított
60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a
károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.
(2)	A károsult az első fokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15
napon belül a honvédelmi miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.
(3)	A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja
el.
17
(4)	A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől
számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel
nem érintett részei jogerőre emelkednek.”
40.	§
A Hjt. 217-218. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„217. § (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján
képviseletében az érdekképviseleti szerv és jogi képviselője, ha a szolgálati
viszonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott
határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt:
döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(2)	A szolgálati panaszt, a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon
belül lehet előterjeszteni:
a)	a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével végrehajtott
állományba vételi, kinevezési, áthelyezési és besorolási okmánnyal,
valamint ezek módosításával,
b)	a szolgálati viszony megszüntetésével,
c)	a fizetési felszólítással [116. § (3) és (4) bekezdés]
kapcsolatban.
218. § (1) A szolgálati panaszt, a döntést hozó elöljáróhoz a szolgálati út
betartásával kell benyújtani. A döntést hozó elöljáró, ha a szolgálati panasznak
helyt ad, azt saját hatáskörében a kézhezvételtől számított 30 napon belül -
indokolással ellátva - bírálja el.
(2)	Ha a döntést hozó elöljáró a szolgálati panaszt megalapozatlannak
tartja, azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül az ügy összes iratával és az
indokolással együtt felterjeszti a szolgálati elöljáróhoz, és erről az állomány
tagját írásban értesíti.
(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati elöljáró a
szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt
határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. Ez a
határidő - indokolt esetben - egy ízben, 30 nappal meghosszabbítható.”
41.	§
A Hjt. 223. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a per alpereseként - a
külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - az első fokon döntést hozó
szervet kell megjelölni.”
18
42.	§
(1)	A Hjt. 224. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (6)-
(8) bekezdés számozása (7)-(9) számozásra módosul:
„(6) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb
felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de
ilyen esetben a szolgálati viszony - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a
szabályos felmentés utolsó napjáig tart.”
(2)	A Hjt. 224. §-a (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és
kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült, illetve azon szolgáltatások
értékét, amelyek a rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak,
továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.”
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításai
43.	§
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Hft.) 1. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
„b) oktatóira, tudományos kutatóira (a továbbiakban együtt: oktatók),
valamint”
44.	§
A Hft. 2. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) vezető: a rektor, a főiskolai főigazgató (a továbbiakban együtt: az
intézmény vezetője), a dékán, a kari főigazgató és helyetteseik, a gazdasági
(fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység
vezetője.”
45.	§
A Hft. 3. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
19
„Az oktatói és tudományos kutatói munkakörre vonatkozó külön
szabályok
3.	§ (1) Az intézményben oktatói, tudományos kutatói munkakört, vezetői
beosztást közalkalmazott a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti
állomány tagja tölthet be.
(2)	Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki
a)	a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek - a beosztásához
mérten - megfelel, és
b)	tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes
magatartást köteles tanúsítani.
(3)	Hivatásos vagy szerződéses állományú oktató, tudományos kutató az
lehet, aki
a)	fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományának tagja,
és
b)	az Ftv. szerinti követelményeknek - a beosztásához mérten -
megfelel.”
46.	§
A Hft. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az intézményben valamennyi oktatói és tudományos kutatói
munkakört nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes munkakörök ellátása
hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági
követelményekhez is köthető. Az intézmény oktatói-kutatói
követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előmenetel és a
folyamatos alkalmasság követelményeit.”
47.	§
A Hft. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § (1) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja az oktatói
munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési okmány szerinti
fegyveres szervhez kerül vissza.
(2)	A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagját a kinevezési parancs
szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének
megfelelő beosztásba vagy jogosultsága estén szolgálati nyugállományba kell
helyezni, ha
20
a)	az oktatói, tudományos kutatói munkakörben való alkalmazás
megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
b)	az adjunktusi, illetőleg a tanársegédi munkakörben való alkalmazását
nem hosszabbították meg.”
48.	§
A Hft. „A vezetőkre vonatkozó külön szabályok” alcíme az alábbi
10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A
vezetői pályázatot - az oktatási és a kutatási szervezeti egységet vezető
kivételével - a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e
törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően.”
49.	§
A Hft. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére az oktatási miniszter
útján és egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a teljes
munkaidőben foglalkoztatott hivatásos állományú vagy közalkalmazott, magyar
állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, illetve a miniszterelnöknek az
egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató megbízására, illetve
felmentésére.”
50.	§
A Hft. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések
lépnek:
„(1) A rektor, a főiskolai főigazgató helyetteseit, a dékánt, a kari
főigazgatót és helyetteseit az intézményi tanács javaslata, valamint a főtitkárt, a
gazdasági (fő)igazgatót e testület véleményezése alapján a belügyminiszter,
illetőleg a honvédelmi miniszter határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra
bízza meg, illetve nevezi ki. A megbízás, illetve a kinevezés további egy
alkalommal meghosszabbítható.
(2)	Rektorhelyettesi, dékáni és kari főigazgatói megbízást egyetemi tanár,
egyetemi docens, főiskolai tanár, dékáni és főiskolai főigazgató-helyettesi
megbízást főiskolai docens is kaphat.”
51.	§
A Hft. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„15. § (1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő beiratkozással
jön létre.
21
(2)	Az Ftv. 27. § (1) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása
során
a)	ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos
személy a katonai felsőoktatási intézményben a Honvédséggel
vagy a Határőrséggel kötött ösztöndíj szerződés alapján a
Honvédség, illetve a Határőrség tényleges állományú tagjaként,
vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel
kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b)	kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, a Hszt. vagy
a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja államilag finanszírozott
képzésben folytat tanulmányokat,
c)	polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.”
52.	§
(1)	A Hft. 16. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép,
egyidejűleg a számozatlan bekezdés jelölése (1) bekezdésre változik:
(A hallgatói jogviszony megszűnik)
„a) az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését
követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, a sikeres
záróvizsgát tett ösztöndíjas hallgatók esetén a felsőfokú
végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,”
(2)	A Hft. 16. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a volt
hallgatót a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga
letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.”
53.	§
A Hft. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az intézmény nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatója a tanulmányi
idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlaton, a katonai felsőoktatási
intézmény hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen is
részt vesz.”
54.	§
A Hft. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja,
hogy a tanulmányai befejezte után meghatározott ideig a Honvédségnél vagy a
Határőrségnél a végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban
hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesít.”
22
55.	§
(1)	A Hft. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott
módon - a Rendvédelmi Főiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerződésben
érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzési időben egyszer szakot
változtathat.”
(2)	A Hft. 25. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai
kiképzésben és szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve a 28. § c) pontja szerinti
szolgálati feladat ellátására is igénybe vehető.”
(3)	A Hft. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a (3)
bekezdés szerinti tanulmányokkal összefüggő kiképzést, gyakorlatot, szolgálati
igénybevételt a szövetséges, valamint az európai uniós együttműködésre
felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti.”
56.	§
A Hft. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A félévre megállapított tandíjat a beiratkozást megelőzően egy
összegben vagy a hallgató kérésére - az intézményi szabályzatban
meghatározott módon - részletekben kell befizetni.”
57.	§
A Hft. mellékletének a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas
hallgatóinak havi tanulmányi pótlékára vonatkozó II. számú táblázatának
fejléce helyébe az alábbi fejléc lép:
(II. Havi tanulmányi pótlék)
Korrigált kreditindex__Szorzószám
23
A katonák jogállását érintő további törvények módosításai
58.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú
munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat,
továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell
hagyni.”
59.	§
A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról
szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának e) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
(A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben
meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult)
„e) a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes
parancsnokai a hivatásos (szerződéses) állományba történő kinevezéshez;”
Záró rendelkezések
60.	§
(1)	Ez a törvény 2004. augusztus 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel
egyidejűleg a Hvt. 3. §-ának (3) bekezdése, a Hjt. 91. §-ának (5) bekezdése, 94.
§-a (1) bekezdésének második mondatában a „készültségi és” szövegrész, 112.
§-ának (8) bekezdése, 113. §-a, 126/A. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja, 171.
§-ának (6) bekezdése, 222. §-a (1) bekezdésének az „a szolgálati viszonyával
kapcsolatos,” szövegrésze, valamint 269. §-ának (2) bekezdése, illetve a Hft. 11.
§-ának (2) bekezdése és (4) bekezdésének második mondata, 28. §-ának d)
pontja, 36. §-a (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, valamint
48.	§-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(2)	2004. november 1-jén a Hjt. 209. §-ának (3) bekezdésében a „30%-a”
szövegrész helyébe a „36%-a” szövegrész, 211. §-ának (6) bekezdésében pedig
az „50%-a” szövegrész helyébe a „60%-a” szövegrész lép.
24
(3)	A Hvt. 22. §-ának (2) bekezdésében a „d) pontja” szövegrész helyébe
a „g) pontja” szövegrész, (3) bekezdésében a „h)-l) pontjaiban” szövegrész
helyébe a „h)-k) pontjaiban” szövegrész, 124. §-ának (5) bekezdésében a „h)
pontjában” szövegrész helyébe a „i) pontjában” szövegrész, (6) bekezdésében az
„e) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szövegrész; a hadköteles
katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 3. §-ának (2)
bekezdésében a ,j)-k) pontjában” szövegrész helyébe a ,j) pontjában”
szövegrész, (3) bekezdésében az „l) pontjában” szövegrész helyébe a „d) és h)
pontjaiban” szövegrész, 7. §-ának (3) bekezdésében az „a)-d),” szövegrész
helyébe az „a)-c) és g),” szövegrész, (4) bekezdésében az „e), f) és h),”
szövegrész helyébe a „c), e) és i),” szövegrész, (5) bekezdésében az „a)-d) és h)
pontjában” szövegrész helyébe az „a)-c), i) és g) pontjaiban” szövegrész, 40. §-
ának (2) bekezdésében a „b), h) és i) pontjában” szövegrész helyébe a „b) és i)
pontjaiban” szövegrész, 61. §-ának (3) bekezdésében a „h)-k) pontjában”
szövegrész helyébe az „i) és j) pontjaiban” szövegrész, 69. §-a (2) bekezdésének
a)	pontjában, valamint 72. §-ának (3) bekezdésében az „a)-i) pontjában”
szövegrész helyébe az „a)-c), e)-g) és i) pontjaiban” szövegrész; a Hjt. 14. §-a
(3)	bekezdésének a) pontjában az „a)-d),” szövegrész helyébe az „a)-d), és g),”
szövegrész, b) pontjában az „e)-f), h) és l),” szövegrész helyébe a „c), e), h) és
i),” szövegrész lép, valamint 133. §-ának (4) bekezdésében az „a)-f) és h)
pontjában” szövegrész helyébe az „a)-e) és g)-i) pontjaiban” szövegrész lép.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) alapvető célja - a honvédelemre
vonatkozó törvényi szintű szabályrendszer újraalkotásának részeként - az
önkéntes haderőre történő áttérést megelőzően szükségessé váló, az európai
uniós csatlakozáshoz kapcsolódó, illetve a Magyar Honvédség hosszú távú
fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozatból eredő egyes
törvénymódosítások átvezetése. Nem mellőzhető ezeken túl a katonai
felsőoktatásra vonatkozó egyes szabályok modernizálása a kreditrendszer
bevezetésére is tekintettel, illetve a hivatásos és szerződéses katonák jogállási
szabályainak a megváltozó feladatrendszerrel összhangba hozása.
A Javaslat 1-9. §-a a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a
továbbiakban: Hvt.), 10-42. §-a a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.), 43-57. §-a pedig a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi
XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) módosítását célozza.
A Javaslat további elemei (58-59. §) az időközi szabályozásokkal
összefüggő harmonizációs, illetve koherenciazavart kiküszöbölő módosításokat
tartalmaznak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az európai uniós együttműködéssel összefüggő tervezési
feladatok ellátását - a Kormány hatásköreként - a szövetségi kötelezettségek
tervezéséhez hasonló módon építi be a Hvt.-be. Erre tekintettel a jövőben - az
Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának részét képező európai
biztonság- és védelempolitika végrehajtását elősegítő tervezési folyamat a Hvt.-
ben nevesítésre kerül.
A 2. és 3. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás újrafogalmazza a fegyveres erőknek a Hvt.
22.	§-ának (1) bekezdésében meghatározott részletes feladatköreit a védelmi
felülvizsgálat következtetéseinek megfelelően. Ezzel összefüggésben a 3. §,
illetve a 60. § szerinti záró rendelkezés a Hvt. 22. §-ára vonatkozó törvényi
utalásokat pontosítja.
26
A felsorolás a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségeket
komplex egységként kezeli, beemeli a nemzetközi terrorizmus elleni harc,
valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladataiban, illetve az állami
protokolláris feladatok ellátásában való részvételt.
A 3. § a Hvt. hatályos 22. §-a szerinti megosztott jogkörök fenntartásával
szabályozza a katonai részvétel engedélyezését a katasztrófavédelmi feladatok
ellátásában, illetve a katonai szállító és műszaki eszközök térítés ellenében
történő igénybevételét.
A 4. és 6. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió döntésein alapuló missziók esetére lehetővé
teszi - a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó egyes szabályok
kiterjesztésével - a sajátos életviszonyok normatív intézkedésekkel történő
szabályozását. E módosításra azért van szükség, mivel az Európai Unió a tervek
szerint a balkáni NATO békefenntartó feladatok egy részét még az idén át fogja
venni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat régi szabályozási mulasztást pótol azzal, hogy a Magyar
Honvédség készenléti és szolgálati rendszerének, különösen a NATO integrált
légvédelmi rendszerében való részvétel fegyverhasználattal is járó alapvető
szabályait törvényben határozza meg. Az alapvető szabályok végrehajtási
rendeletben - a Szolgálati Szabályzatban - fejthetők ki.
A Javaslat szerint a Magyar Honvédség rendeltetés szerinti feladatai
végrehajtásához szükséges képességek elérése a készenléti rendszer útján
történik, amely három készenléti szintet tartalmaz a veszélyeztetettséggel
arányosan. Ehhez kapcsolódva a Magyar Honvédség szolgálati rendszerének
elemeit törvényi szinten szükséges megalapozni a készenlét fokozásával
kapcsolatos feladatok szükség esetén történő beindítása érdekében.
A légierő fegyverhasználatára vonatkozó rendelkezések - a NATO
integrált légvédelmi rendszerére figyelemmel - a magyar és a felelősségi
körzetbe tartozó szövetséges légtér vonatkozásában egyértelműsítik a
légvédelmi készenléti erők számára kiadott parancsok jogosultsági és eljárási
rendjét.
A 7. §-hoz
A Javaslat - figyelemmel az államigazgatási eljárási szabályok
folyamatban lévő kodifikációjára - a hadkötelezettség körében a jelenleg
tárgyban szűkített fellebbezési rendszert kiterjeszti. A módosítás további része a
másodfokú sorozóbizottság összetételét korrigálja.
27
A 8. §-hoz
A Javaslat a külföldi katonai együttműködés által érintett területeken
felmerült fogalmak meghatározására törekszik. E rendelkezések nehézsége,
hogy a műveletekre vonatkozó irodalom tartalmilag eltérő definíciókat használ,
így a - részben alkotmányos szinten megjelent - fogalomhasználat
egységesítésre szorul. A kiegészítés a Hvt. 259/A. §-át érinti, így annak
alkalmazási körébe valamennyi, a honvédelmet érintő törvény beletartozik.
A fogalommeghatározások során a műveleti terület fogalma a Hjt. 2. §-
ából, a befogadó nemzeti támogatás pedig a vonatkozó kormányrendeletből
kerül - kis terjedelmű korrekcióval - átemelésre.
A 9. §-hoz
A Javaslat a Hvt. kormányrendeleti szintű végrehajtási felhatalmazásait
egészíti ki a befogadó nemzeti támogatás katonai tevékenységi körön álló
feladataira figyelemmel. A módosítást a fogalomnak a Hvt. 22. §-ába történő
beemelése teszi szükségessé.
A 10. §-hoz
A Hjt. Javaslat szerinti definíciókiegészítése döntően a szolgálati rendszer
egyes elemeinek a foglalkoztatási jogviszonyoktól részben eltérő
meghatározására irányul. Ennek során - részben a Hvt. 259/A. §-ába átkerült
műveleti terület helyén - meghatározást nyer a lakáson, illetve a lakáson kívül
eltöltött készenlét munkajogtól eltérő fogalma, illetve a Hvt.-ben javasolt 34/B.
§-hoz kapcsolódva az ügyelet és az őrszolgálat. A módosítás ezen túl nevesíti a
Hjt.-n alapuló bírósági jogviták alkalmazásában a szolgálati panaszról első
fokon hozott döntést is.
A 11. és 12. §-hoz
A Javaslat a szakszervezetekkel való együttműködés anyagi elemeit
pontosítja azzal, hogy a tájékoztatási kötelezettséget, illetve a szakaszervezeti
tagdíj levonásának kötelezettségét törvényi szintre emeli. A Hjt. módosítása
ezen túl a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezmény számítása
szempontjából a Magyar Honvédséget egységes egészként kezeli a jövőben.
28
A 13. §-hoz
A Javaslat a büntetőjoggal történő harmonizáció körében az egyes
fegyelmi, illetve mellékbüntetések hatálya alatt állást jogviszony-létesítési
akadályként szerepelteti, illetve a sajátos szolgálati viszonyokra vonatkozó
egyes további törvények érvényesülésére utal.
A hatályos rendelkezéshez képest beemelésre kerül a közügyektől eltiltás
intézménye, illetve a bírósági és ügyészségi intézményrendszerben szolgálatot
teljesítő katonák egységesen a külön szabályozás lehetőségére utaló rendelkezés
alkalmazási körébe kerülnek.
A 14. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió egyes szerveinél történő szolgálatteljesítés
lehetőségeit teremti meg abban a körben, ahol a tevékenység ellátása nem jár
együtt az Alkotmány 40/B. §-a által tilalmazott politikai tevékenységgel.
A Hjt. 46. §-ának módosítása szerint az Európai Unió katonai szerveiben
és az Európai Unió által indított műveletekben a jövőben lehetőség nyílik
állandó beosztások létesítésére, illetve az ilyen szervezetekhez és műveletekhez
történő vezénylésre.
A 46. § új (6) bekezdése ezen túl korlátozza a katonai bírák és katonai
ügyészek külön törvények szerint történő berendelésének lehetőségét.
A 15. §-hoz
A Hjt. 48. §-ának javasolt kiegészítése megteremti azon katonák
rendelkezési állományba helyezésének lehetőségét, akiknek a külföldre
vezénylését meghosszabbítják.
A 16. §-hoz
A Javaslat a Hjt. 52/A. §-ának újraalkotásával tovább szigorítja a külföldi
katonai tevékenységgel érintett állomány helyzetét, mivel - eltérve a 2003-ban
beiktatott szövegváltozattól - a külföldi szolgálatteljesítést főszabályként
függetleníti a résztvevők beleegyező nyilatkozatától. Erre figyelemmel a
továbbiakban az önkéntes jelentkezés a missziók összeállítása során csak az
előnyben részesítési kötelezettségben nyilvánul meg. A módosítás kiegészült
ugyanakkor egy további garanciális szabállyal, amely az állomány arányos
terhelését hivatott biztosítani.
A külföldi szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben a módosítás a
kihelyezéssel kapcsolatos orvosi vizsgálatok, valamint a járványvédelmi ellátás
alapvető rendelkezéseit is meghatározza.
29
A 17. és 20. §-hoz
A Javaslat - figyelemmel a Hjt. európai uniós választásokkal
összefüggésben 2004. május 1-jén módosuló 27. és 28. §-ára - az uniós
választásokon jelöltként részt vevő hivatásos és szerződéses katonák esetében a
szolgálati viszony szünetelésének intézményét, megválasztás esetén pedig a
szolgálati viszony törvény erejénél történő megszűnését alkalmazza. A két
megoldás tehát a belföldi választási szabályok megfelelő módon történő
végigvezetését jelenti.
A 18. §-hoz
A Javaslat a más szervektől visszavezényelt, illetve a tevékenységét
időlegesen ellátni nem tudó állomány helyzetének pontosítását célozza.
A 19. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint egy évnyi időtartam felett a gyermek
gondozása céljából illetmény nélküli szabadságon lévő kismamát eredeti
beosztásából ki kell venni és rendelkezési állományba kell helyezni. A Javaslat a
kismamák helyzetét javítja azzal, hogy az illetmény nélküli szabadságuk
esetében a beosztás helyettesítéssel történő ellátását csak határozott időre
engedi. Ennek következtében a szolgálatba visszaállók eredeti beosztásukba
kerülnek vissza.
A 21. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az állomány tanulmányok elvégzésére
kötelezett tagjai esetében nem szükséges tanulmányi szerződés ahhoz, hogy a
Honvédség a tanulmányok teljesítéséhez döntően pénzbeli jellegű támogatásokat
nyújtson.
A 22. §-hoz
A Javaslat a Hjt. szolgálati idő mértékének számítására vonatkozó
szabályait - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezésének
átvételével - pontosítja.
Ennek megfelelően a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett,
valamint a készenléti jellegű beosztásokban a heti szolgálatteljesítési időt a 40-
30
54 óra között megállapított konkrét időtartam figyelembevételével kell
számítani.
A 23. §-hoz
A Javaslat a Hjt. szolgálatteljesítési időre vonatkozó teljes alcímére
kiterjeszti a külföldi szolgálatot teljesítők, illetve az egészségügyi tevékenység
végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény által érintett
állomány esetében a Hjt. szabályaitól való eltérés lehetőségét, illetve
kötelezettségét.
A 24. §-hoz
A Javaslat a más szervhez történő vezénylés megszüntetése esetén a
Honvédségnél biztosított új szolgálati helyet kötelezi a ki nem adott szabadság
biztosítására.
A 25. §-hoz
A Javaslat 25-30. §-ai az illetményrendszer egyes elemeit pontosítják. A
Hjt. 106. § (1) bekezdésének módosítása ennek körében bevezeti a kiegészítő
illetményt, mint a külön jogszabályban meghatározott minimálbér, illetve
diplomás minimálbér el nem érése esetén a különbözet kifizetésének jogcímét.
A 26. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az azonos nyelvből szerzett különböző
típusú és fokú nyelvvizsgák esetében az érintettre kedvezőbb pótlékszabályt kell
alkalmazni. E módosítást a „C” típusú középfokú, illetve az „A” vagy „B”
típusú felsőfokú állami nyelvvizsga esetén biztosítandó nyelvvizsgapótlék eltérő
mértéke teszi szükségessé.
A 27. §-hoz
A Javaslat a repülőhajózók pótlékrendszerének felülvizsgálata körében
növeli a repülési pótlékot az osztálybasorolási pótlék csökkentése mellett. A
változtatás indoka, hogy a tényleges repülőbeosztást ellátó személyzet
elismertségét növelni szükséges. A haderő-átalakítás következményeként
ugyanakkor a szabályozás körébe tartozó személyek száma - a tényleges
szolgálatteljesítés jellegére figyelemmel - csökken.
31
Az osztálybasorolási pótlék mértékének csökkentése a repülő műszaki
állomány esetében csak akkor nem eredményez illetménycsökkenést, ha a
különbözet új jogcímen, mester kiegészítő pótlékként kifizetésre kerül.
A módosítás ezen túl visszaállítja az érintett állomány fokozott
igénybevétellel járó szolgálatainak ellentételezése érdekében a díszelgési, illetve
a zenekari pótlékot.
A 28. §-hoz
Az illetményből történő levonás lehetőségei között nevesíti a Javaslat a
fizetési meghagyást a meglévő írásbeli felszólítás mellett.
A 29. §-hoz
Az illetmény-visszatartás esetei közé a lefokozást kimondó bírói ítéletet
iktatja be a Javaslat. A módosítás következtében valamennyi a szolgálati
viszonyt érintő fegyelmi büntetés és bírói ítélet esetében az illetmény egészének
visszatarthatósága döntéshez kapcsolódik, a jogorvoslati lehetőségektől
függetlenül.
A 30. §-hoz
A Hjt. 123. §-ának Javaslat szerinti kiegészítése - a pótlékrendszer új
elemeihez kapcsolódó utaló rendelkezésként - a rendszeres illetménypótlékok
körét érinti.
A 31. §-hoz
A Javaslat a Hjt. 126. §-ára vonatkozó részében a lakhatási támogatások
rendszerét szabályozza újra. Ennek során az egyes támogatási formák a
rendfokozati állománycsoportok szerint differenciáltan kerülnek
meghatározásra. A szabályozás célja, hogy a mobilitásban érintett
állománycsoportok esetében a lakhatási támogatás ne jelentse az esetleges
helyőrségváltás akadályát.
A hivatásos és szerződéses állomány lakhatási támogatási rendszere
kiegészül a vállalkozói (magánbefektetői) tulajdonban lévő bérlakás-
konstrukcióval. A szerződéses legénységi állomány elhelyezését pedig - a
lakhatási támogatásokhoz kapcsolódó - laktanyai elhelyezés biztosítja.
A Javaslat szerinti differenciált alanyi jogosultsági rendszer bevezetése
nélkül a teljes személyi állomány részére nem lennének az ellátások -
költségvetési okokból - teljes körben biztosíthatók.
32
A 32-33. §-hoz
A fegyelmi eljárás egyes részletszabályait pontosítja a Javaslat az
alkalmazási kör, illetve az írásba foglalási kötelezettség vonatkozásában. A
módosítás - a Be. elemei közül - beemeli a katonai vétség parancsnoki
nyomozása körében a korábbi eljárási cselekmények elfogadhatóságát, illetve az
adatok zárt kezelésének lehetőségét.
A 34. §-hoz
A Javaslat 34-39. §-a a kártérítés mértékét pontosítja a vezetői beosztást
ellátók esetében, illetve a kártérítési eljárási szabályokat hozza összhangba a Hjt.
jogorvoslati fejezetével.
A Hjt. módosuló 169. §-a így tovább differenciálja gondatlan károkozás
esetén a kártérítési kötelezettség felső határát: a vezetői pótlékra jogosító
beosztásokban a hatályos fél, illetve 3 havi bruttó alapilletményt egy, illetve 6
havira emelve. A vezetői pótlékra nem jogosító beosztásokban a kártérítési
maximumok változatlanok maradnak.
A 35. §-hoz
A Hjt. 177. §-ának kiegészítése egyértelműsíti, hogy a kártérítési eljárás
során a vizsgálót formális határozatban kell kijelölni.
A 36. §-hoz
A Javaslat a Hjt. 178. §-át hozza összhangba a jogorvoslati fejezettel,
mivel ez utóbbi a kártérítésre kötelezés elleni jogorvoslatot fellebbezésként
nevesíti.
A 37. §-hoz
A kiegészítés automatikus eljárást megszüntető okként nevesíti a
károkozó halálát a Honvédség által a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja
ellen indított kártérítési eljárásban.
A 38. §-hoz
A Hjt. 197. §-ának módosítása lehetőséget biztosít végrehajtási
rendeletben a Honvédség által okozott károk egyes eseteiben az eljárás
központosítására.
33
A 39. §-hoz
A Javaslat a hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja kárának
megtérítésére irányuló eljárást kétfokúvá téve, lehetőséget biztosít a szervezeten
belüli jogorvoslatra a bírói utat megelőzően.
A 40-41. §-hoz
A Javaslat a Honvédségen belüli jogorvoslati rend egyes szabályait
hangolja össze a bírói út lehetőségével. Ennek megfelelően meghatározásra
kerül - a fogalommeghatározásokkal összhangban - a per alpereseként perbe
vonandó döntéshozó szerv, továbbá a szolgálati panasz benyújtására és
elbírálására fennálló határidő - a 30 napos előterjesztési határidőhöz kötött
tárgykörök felülvizsgálatával - is pontosítást nyer.
A 42. §-hoz
A jogellenes felmentés következményeit pontosítja a Javaslat azzal, hogy
a törvényben meghatározottnál rövidebb felmentési idő esetében a
jogkövetkezményeket megváltoztatja, illetve egyértelműsíti az illetmény-
megtérítési kötelezettségen kívül eső elemek körét is. Ennek megfelelően a
megtérítési kötelezettség körén kívülre kerülnek a szolgálatteljesítéshez
szorosan kapcsolódó, illetve a költségtérítés címén kapott összegek (pl. a
munkába járás költségtérítése).
A 43. §-hoz
A Javaslat a Hft. hatálya alá vonja a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények tudományos kutatóit is, főszabályként az oktatókra vonatkozó
szabályok kiterjesztésével.
A 44. §-hoz
A Javaslat a vezetők felsorolásában egyértelművé teszi, hogy a katonai,
illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetőin kívül a dékán, illetve a kari
főigazgató tevékenységének elősegítésére is létrehozhatók helyettesi beosztások.
A 45. §-hoz
A módosítás a közalkalmazottak és hivatásos állományúak mellett a
szerződéses állomány tagjai részére is lehetővé teszi a szolgálatteljesítést a
katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézményben. E tevékenységet a
törvény - természetesen - az adott beosztás vagy munkakör felsőoktatási
34
törvény szerinti követelményeinek való megfeleléshez köti, az intézmény
sajátosságaiból eredő politikamentességi elvárás mellett.
A 46. §-hoz
A pályáztatási kötelezettség szabályait pontosítja a Javaslat, mivel a Hft. -
a felsőoktatási törvénytől eltérően - a tanársegédi és adjunktusi munkakörökre is
ennek alkalmazását írja elő. E kiegészítés emellett az oktatói
követelményrendszert és az előmeneteli rendet kapcsolja össze.
A 47. §-hoz
A Javaslat az oktatói (kutatói) munkakör megszűnése esetén a hivatásos
és szerződéses állomány tagja részére akkor biztosítja a kinevezési okmány
szerinti fegyveres szervhez történő visszakerülését, ha továbbfoglalkoztatására a
fegyveres szervnél lehetőség van, az oktatói munkakör további betöltésének
akadálya pedig a felsőoktatási intézménynél merült fel vagy a határozott idő
lejártából ered. A továbbfoglalkoztatás alternatívája lehet - jogosultság esetén -
a szolgálati nyugállományba helyezés is a hivatásos állomány tagjai esetében.
A 48. §-hoz
A Javaslat - leválasztva a vezetői pályázatokat az oktatói pályázatokról -
a 46. §-hoz hasonló módon a miniszter és a felsőoktatási intézmény között
megosztva jeleníti meg a pályázatok kiírására jogosultakat.
A 49. §-hoz
A Hft. 11. §-ának módosítása az intézményvezetői kinevezés felterjesztési
módjának pontosítása mellett az intézményi teljes munkaidőben foglalkoztatás
feltételéhez köti a rektori, illetve főiskolai főigazgatói megbízást.
Az 50. §-hoz
A Javaslat az érintett vezetői állomány kinevezési szabályait pontosítja: a
főtitkár és a gazdasági (fő)igazgatók esetében az intézményi tanács javaslattételi
joga helyett véleményezést ír elő. E két szakterületet a törvény azzal is
elkülöníti, hogy esetükben - megbízás helyett - kinevezés kerül nevesítésre, ami
tanári vagy docensi oktatói minőséghez nem kötött.
35
Az 51. és 54. §-hoz
A Javaslat - a felsőoktatási törvény fogalomkörébe tartozó - hallgatói
részkategóriákat pontosítja. Az ösztöndíjas hallgatók szerződése a jövőben a
hivatásos állományba lépés lehetősége mellett a szerződéses állományba kerülés
lehetőségét is tartalmazza. Ösztöndíjas hallgató azonban - változatlanul - csak
nappali tagozaton folytathat tanulmányokat.
A kettős jogállású hallgató fogalmának - amely a levelező képzésben
részt vevőket is érinti - újraalkotása kizárja, hogy az önköltséges képzésben
részt vevő tényleges állományú katonák e státusba kerüljenek. Ennek
megfelelően a polgári hallgatókra vonatkozó szabályok szerint viselik a nem
államilag finanszírozott képzésben részt vevők a képzési költségeket.
Az 52. §-hoz
A Javaslat a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját határozza
meg, beemelve a sikertelen záróvizsgát tett ösztöndíjas hallgatók jogviszonya
megszüntetésének időpontját is. Az új (2) bekezdés azonban a volt hallgatók
számára a záróvizsgáztatással összefüggő jogokat és kötelezettségeket a
jogviszony megszűnését követően is biztosítja.
Az 53. és 55. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a katonai felsőoktatási intézmény
ösztöndíjas hallgatója a katonai alapkiképzésre az elméleti képzést megelőzően
köteles. Lehetővé válik a szakmai gyakorlat körében történő szolgálatteljesítés
az uniós együttműködésre felajánlásra kerülő katonai szervezeteknél is.
A Hft. 25. §-ának módosítása emellett konkretizálja az ösztöndíjas
hallgatók tanulmányi időszak alatti szolgálati igénybevételének körét, illetve - a
katonai felsőoktatás integrációjára tekintettel - a szakváltoztatás lehetőségét.
Az 56. §-hoz
A Javaslat a tandíjfizetés rendjét szabályozza újra, lehetővé téve az előre
egy összegben, illetve az intézmény által meghatározott módon, részletekben
történő befizetést.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a kreditrendszer bevezetésének következményeit vezeti át a
törvény illetményeket meghatározó táblázatán, a járandósági mértékek
felülvizsgálata nélkül.
36
Az 58-59. §-hoz
A Javaslat a Hjt. hatálybalépésével összefüggésben a honvédelmi
ágazaton kívüli törvények kis terjedelmű pontosítását irányozza elő.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (2) bekezdése 2002. január 1-je óta a
katonák esetében nem eredményez felmentést a Hjt.-re hivatkozás elmaradása
miatt, amelynek pótlása indokolt.
A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvényt pedig azért szükséges kiegészíteni, mivel a
szerződéses állományba vételhez szükséges nyilvántartásból történő adatkérés
lehetősége jelenleg - a hivatásos állományba vételtől eltérően - törvény által
nem megengedett.
A 60. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépését - a tanulmányi év fordulójára is
tekintettel - 2004. augusztus 1-jében jelöli meg.
A záró rendelkezések közül kiemelendő a (2) bekezdés, amely 2004.
november 1-jei fordulónappal megemeli az özvegyi nyugdíj mértékét,
figyelemmel a társadalombiztosítás általános szabályai szerint megvalósult
25%-os özvegyinyugdíj-emelésre.
A (3) bekezdés szerinti törvényi utalások felülvizsgálatát a Hvt. 22. §-
ának módosítása teszi szükségessé.