﻿Országgyűlési képviselő
Képviselni önálló indítvány

2004. évi ... törvény
az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXV11, törvény módosításáról

1. §
Az árak megállapításáról szóló 1990. övi LXXXVU. törvény a következő 19/A. §-sal
egészül ki:
„19/A. § (1) A kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak kiküszöbölése
érdekében elrendelheti, hogy a humán törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges
táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetében a gyártó és a forgalmazó közötti, az e
bekezdés szerinti rendelet kihirdetésekor érvényes szerződésben szereplő árat -
ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1)
bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat- a rendelet küűrdetésétö)
számított legfeljebb egy évig nem lehet emelni, illetve a gyártók és a forgalmazók
ennél magasabb áron a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb egy évig nem
tehetnek egymás felé szerződési ajánlatot.
(2)	A kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletében - átlátható és egyértelmű
feltételek meghatározása mellett - felhatalmazhatja az egészségügyi, szociális és
családügyi minisztert, hogy kérelem alapján az ár változtatásához hozzájáruljon.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kérelemről kilencven napon belül kell határozatot hozni.
Rendkívül nagy számú kérelem esetén ez a határidő egy ízben további hatvan nappal
meghosszabbítható, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell.”
2.	§
E törvény a kihirdetését kővető tizenötödik napon lép hatályba.

Indokolás

A gyógyszerek tekintetében a piac működési elvei sajátosan érvényesülnek, mivel
nem a jól informált fogyasztó teljesen szabad döntésén alapul, hogy mely terméket
vásárolja meg. Ennek megfelelően a gyógyszerek árának meghatározása
piacgazdasági körülmények között is a piaci szegmens sajátosságaira tekintettel lévő
szabályozást kíván meg, amelyet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának
megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő
felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 1988- december 21-i
89/105/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) is elismer.
Az árban való szabad megállapodás jogszabályi korlátozása a szerződési
szabadsággal áll összefüggésben, amelyet alkotmányos jogként az Alkotmány 9. § (1)
bekezdésében meghatározott piacgazdaság követelményéből vezetett le az
Alkotmánybíróság. Az AB gyakorlata szerint tehát a szerződési szabadság nem
alapvető jog, ezért a korlátozása a 35/1994. (VI. 24.) AB határozat óta töretlen
gyákorlai szerint akkor alkotmányos, ha. arra ésszerű indok alapján, nem önkényesen
kerül sor.
Egy piacgazdaságban az árszabályozás alkotmányos indoka lehet, hogy a
gyógyszerek az alapvető lakossági áruellátás körébe tartoznak, és felhasználásuk
szoros kapcsolatban áll az Alkotmány 70/D. §-ában elismert, a legmagasabb szintű
testi és lelki egészséghez való joggal, valamint a gyógyszerek jelentős részét legalább
részben a biztosítottak járulékaiból finanszírozza a társadalombiztosítás.
A törvényjavaslat alkotmányos cél, a gyógyszerpiac átmeneti működési zavarainak
elhárítása érdekében teszi lehetővé, hogy a Kormány belátható időre befagyassza a
humán törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő
tápszerek árát. Tekintettel arra, hogy az árucikkek egy speciális, szűk körében
érvényesülő, időleges korlátozásról van szó, a javasolt szabályozás megfelel az
Alkotmány 9. § (1) bekezdésében elismert piacgazdaság követelményének.
A javasolt szabályozás összhangban áll az Irányelv 4. cikkével, amely kifejezetten
lehetővé teszi a gyógyszerek tekintetében az árbefagyasztás alkalmazását.
A Javaslat az árbefagyasztást olyan módon teszi lehetővé a Kormány számára, hogy
az rendeletében előírhassa: a rendelet kihirdetésekor a gyártó és a forgalmazó közötti
szerződésben szereplő árat legfeljebb egy évig nem lehet emelni, illetve ezen időszak
alatt magasabb áron szerződési ajánlatot sem lehet tenni. A Ptk. 226. § (1) bekezdése
szerint „jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és
kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően
rendelkeznek”. Ennek megfelelően a szerződésben szereplő áron nemcsak a
szerződésben a felek által meghatározott árat kell érteni, mivel amennyiben
jogszabály az árat mint a szerződés egyik tartalmi elemét meghatározta, az éppúgy a
szerződésben szereplő árnak tekintendő, mint ha a felek abban szabadon állapodtak
volna meg.
04 04/23 PÉ. 13:29 FAS 36 1 441 6974
OGY KTK
-*-*•* IROHáNY-NYILV	©004
3
Az Irányelv rendelkezőseiack megfelelően szabályozni szükséges azt is, hogy a
gyártók kérelmezhessek egyes termékeknek az ár befagyasztás alóli mentesítését. A
Javaslat ezen kérelmek elintézésére ésszerű határidőt állapít meg.
A Javaslat kellő felkészülési időt biztosít a hatályba léptető rendelkezések
meghatározásával* mivel azok közvetlenül jogot vagy kötelezettséget nem
keletkeztetnek, csak jogalkotási felhatalmazást adnak a Kormány számára.
Budapest, 2004, április 23.
dr. Böhm András
SZDSZ