﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9992. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között
az összekötő tisztek feladatainak az Európai Rendőrségi Hivatalnál történő
megfelelő teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekről szóló,
2002. február 8-án jegyzékváltás útján létrejött
Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. április
2
2004. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között
az összekötő tisztek feladatainak az Európai Rendőrségi Hivatalnál történő
megfelelő teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekről szóló,
2002. február 8-án jegyzékváltás útján létrejött
Megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között az összekötő
tisztek feladatainak az Európai Rendőrségi Hivatalnál történő megfelelő
teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekről szóló, 2002. február 8-án
jegyzékváltás útján létrejött Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2003. április 10-én
megtörtént. A Megállapodás 2003. április hó 15. napján hatályba lépett.)
2.	§
A jegyzékváltás magyar nyelvű szövege a következő:
„Szóbeli Jegyzék
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma üdvözletét küldi a Holland Királyság
Nagykövetségének, és van szerencséje visszaigazolni a Holland Királyság
Nagykövetségének 2002. február 7-én kelt szóbeli jegyzékének kézhezvételét, mely a
Magyar Fél részére a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság közötti
megállapodás létrehozását javasolja, mely az alábbiak szerint szól:
„A Holland Királyság Nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Magyar Köztársaság
Külügyminisztériumának, hivatkozással a Magyar Köztársaság és az Európai
Rendőrségi Hivatal között 2001. október 4-én létrejött Együttműködési
Megállapodásra (a továbbiakban: Együttműködési Megállapodás), valamint
figyelembe véve az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (az 1995. július 26-án
kelt Europol Egyezmény) 41. Cikkének (2) bekezdését, és van szerencséje javasolni,
hogy az Együttműködési Megállapodás 14. Cikkének (1) bekezdése és a 3.
Melléklete értelmében, az Europol melletti összekötő tisztek feladatai megfelelő
3
ellátásához szükséges kiváltságokról és mentességekről a Mellékletben foglaltak
szerint állapodjanak meg.
Amennyiben ez a javaslat elfogadható a Magyar Köztársaság
Külügyminisztériuma számára, úgy a Nagykövetség javasolja, hogy ezen jegyzék és
a Külügyminisztérium ezt megerősítő jegyzéke a Holland Királyság és a Magyar
Köztársaság közötti megállapodást hozzon létre, amely az Együttműködési
Megállapodással egyidejűleg lép hatályba, feltéve, hogy a Holland Királyság és a
Magyar Köztársaság értesítették egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges
előírásoknak eleget tettek. Amennyiben az előző mondat szerinti hatálybalépés nem
lehetséges, úgy a jelen Megállapodás az Együttműködési Megállapodás
hatálybalépésének időpontjától ideiglenesen alkalmazandó.
A Nagykövetség megragadja az alkalmat, hogy a Minisztériumot ezúton is őszinte
nagyrabecsüléséről biztosítsa.
Melléklet
1.	Cikk
Meghatározások
A jelen Megállapodásban:
a)	„összekötő tiszt”: az Együttműködési Megállapodás 14. Cikke értelmében az
Europolhoz kihelyezett bármely tisztviselő;
b)	„Kormány”: a Holland Királyság Kormánya;
c)	„a Fogadó Állam hatóságai”: a Holland Királyságban alkalmazandó
jogszabályokkal és szokásokkal összefüggésben, illetve azokkal összhangban a
Holland Királyság megfelelő állami, helyhatósági vagy egyéb hatóságai;
d)	„Küldő Állam”: a Magyar Köztársaság;
e)	„az összekötő tiszt irattára”: az összekötő tiszt tulajdonában vagy birtokában
lévő minden nyilvántartás, levelezés, dokumentum, kézirat, számítógépes és más
adathordozón lévő adat, fényképek, filmek, video- és hangfelvételek, illetve minden
más hasonló anyag, ami a Küldő Állam és a Kormány egybehangzó véleménye
szerint az összekötő tiszt irattárának részét képezi.
2.	Cikk
Kiváltságok és mentességek
1.	E Megállapodás rendelkezéseitől függően, az összekötő tiszt és a vele közös
háztartásban élő, holland állampolgársággal nem rendelkező családtagok a Holland
4
Királyságban ugyanazon kiváltságokat és mentességeket élvezik, mint amelyeket a
diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án kelt Bécsi Egyezmény a
diplomáciai személyzet tagjaira ruház.
2.	A jelen Cikk 1. bekezdésében említett személyeknek adott mentesség nem
terjed ki:
a)	a harmadik felek által az ilyen személy által okozott közlekedési balesetből
származó kártérítésre, beleértve a személyi sérülés és a halál esetén felmerülő
kártérítést, sem pedig
b)	a hivatalos feladataik ellátásán kívül végzett cselekmények miatti büntető vagy
polgári joghatóságra.
3.	A Küldő Államok, valamint a személyi állományukba tartozók kötelezettségei,
amelyek a Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai személyzet tagjaira
vonatkoznak, alkalmazandók az e Cikk 1. bekezdésében említett személyekre is.
3.	Cikk
Belépés, tartózkodás és kilépés
1.	A Kormány, ha szükséges, elősegíti az összekötő tiszt és a vele közös
háztartásban élő családtagjainak belépését, tartózkodását és kilépését.
2.	E Cikk nem akadályozza ésszerű bizonyíték megkövetelését annak
megállapítására, hogy az e Cikk szerinti bánásmódot igénylő személyek az 1.
bekezdésben meghatározott körbe tartoznak-e.
3.	A jelen Cikkben hivatkozott személyek számára esetlegesen szükséges
vízumokat ingyenesen és a lehető legsürgősebben kell kiadni.
4.	Cikk
Foglalkoztatás
Valamely EU-tagállam állampolgárságával nem rendelkező összekötő tiszttel közös
háztartásban élő családtagok mentesek a munkavállalási engedély megszerzésének
kötelezettsége alól az összekötő tiszt kiküldetésének időtartama alatt.
5.	Cikk
Az irattár sérthetetlensége
Az összekötő tiszt irattára, függetlenül attól, hogy az hol található és kinek a
birtokában van, sérthetetlen.
5
6.	Cikk
Személyi védelem
A Fogadó Állam hatóságai, a Küldő Állam kérésére, minden ésszerű lépést
megtesznek nemzeti jogszabályaiknak megfelelően annak az összekötő tisztnek,
valamint a vele közös háztartásban élő családtagjainak szükséges biztonsága és
védelme biztosítására, akiknek biztonsága az Europolnál az összekötő tiszti
feladatok elvégzése miatt veszélyeztetett.
7.	Cikk
Kapcsolattartási lehetőségek és mentességek
1.	A Kormány engedélyezi az összekötő tiszt számára hivatalos célból a
szabadon és külön engedély nélküli érintkezést, és védelemben részesíti az összekötő
tiszt ehhez való jogát. Az összekötő tiszt jogosult kódokat használni, hivatalos
levelezést vagy más hivatalos közleményeket futár útján vagy lepecsételt csomagban
küldeni és kapni, amelyre ugyanazok az előjogok és mentességek vonatkoznak, mint
a diplomáciai futárokra és a futárpostára.
2.	Az összekötő tiszt, amennyiben összeegyeztethető az 1982. november 6-án
kelt Nemzetközi Távközlési Egyezménnyel, hivatalos érintkezései tekintetében
legalább olyan kedvező bánásmódot élvez, mint amelyet a Holland Királyság
bármely nemzetközi szervezetnek vagy kormánynak biztosít a levél, kábel, távirat,
telex, rádió, televízió, telefon, fax, műhold vagy egyéb eszközök útján történő
hírközlésre vonatkozó prioritások esetében.
8.	Cikk
Értesítések
1.	A Küldő Állam haladéktalanul értesíti a Kormányt az összekötő tiszt nevéről,
érkezéséről és végleges távozásáról vagy küldetésének megszűnéséről, valamint a
vele közös háztartásban élő családtagjai megérkezéséről és végleges távozásáról,
illetve, ahol helyénvaló, arról a tényről, hogy valamely személy már nem tartozik az
illető háztartásába.
2.	A Kormány fényképpel ellátott személyazonosító igazolványt bocsát ki az
összekötő tisztnek és a vele közös háztartásban élő családtagjainak. Ezen igazolvány
igazolja birtokosa személyazonosságát a fogadó állam összes hatósága előtt.
6
9.	Cikk
Jogviták rendezése
1.	A Küldő Állam és a Kormány között e Megállapodás értelmezését vagy
alkalmazását, vagy bármely, az összekötő tisztet vagy a Küldő Állam és a Kormány
közötti viszonyt érintő tárgyalásos úton meg nem oldott jogvitát a Küldő Állam vagy
a Kormány kérésére végleges döntésre egy háromtagú választott bíróság elé kell
utalni. Mindegyik Fél egy-egy választott bírát jelöl ki. A harmadikat, aki a választott
bíróság elnöke, az első két választott bíró választja meg.
2.	Amennyiben bármelyik Fél nem jelöl ki választott bírót, a másik Fél ilyen
kijelölésre vonatkozó kérésétől számított két hónapon belül a másik Fél kérheti az
Európai Közösségek Bíróságának elnökét, vagy távollétében annak alelnökét, hogy
az ilyen kijelölést tegye meg.
3.	Amennyiben a két választott bíró nem tud megállapodni a harmadik
kijelölésében kijelölésüket követő két hónapon belül, bármelyik Fél kérheti az
Európai Közösségek Bíróságának elnökét, vagy távollétében annak alelnökét, hogy
az ilyen kijelölést tegye meg.
4.	Hacsak a Felek másképp nem állapodnak meg, a választott bíróság határozza
meg saját eljárását.
5.	A választott bíróság többségi szavazással hozza meg döntését. Az elnök
szavazata dönt. A döntés végleges és kötelező érvényű a jogvitában részt vevő
Felekre.
10.	Cikk
Területi hatály
A Holland Királyság tekintetében a jelen Megállapodás kizárólag a Királyság
európai részére terjed ki.”
A Külügyminisztériumnak van szerencséje tájékoztatni a Nagykövetséget,
hogy a Magyar Köztársaság Kormánya egyetért a fentiekben idézett szóbeli jegyzék
és annak Melléklete tartalmával, és kijelenti, hogy a Nagykövetség szóbeli jegyzéke
és a jelen szóbeli jegyzék megállapodást hoz létre a Magyar Köztársaság és a
Holland Királyság között, amely az Együttműködési Megállapodás napján lép
hatályba, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság értesítették
egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges előírásaiknak eleget tettek.
Amennyiben az előző mondat szerinti hatálybalépés nem lehetséges, úgy a jelen
Megállapodás az Együttműködési Megállapodás hatálybalépésének időpontjától
ideiglenesen alkalmazandó.
7
A Minisztérium megragadja az alkalmat, hogy a Nagykövetséget ezúton is őszinte
nagyrabecsüléséről biztosítsa.”
3. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit
azonban 2003. év április hó 15. napjától kell alkalmazni.
(2)	E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között 2002. február 8-án
jegyzékváltás útján jött létre az összekötő tisztek feladatainak az Európai Rendőrségi
Hivatalnál történő megfelelő teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és
mentességekről szóló Megállapodás. Az Országgyűlés a Megállapodást 53/2002.
(IX. 13.) OGY határozatával megerősítette. A nemzetközi szerződés 2003. év április
hó 15. napján hatályba lépett.
A Kormány az Európai Unió bűnüldöző információs rendszereihez történő
csatlakozáshoz szükséges jogalkotási és intézményfejlesztési feladatokról szóló
2022/1999. (II. 12.) Korm. határozat 3/a. pontjában egyetértett azzal, hogy a Magyar
Köztársaság és a Holland Királyság között az összekötő tisztek feladatainak az
Európai Rendőrségi Hivatalnál (a továbbiakban: Europol) történő megfelelő
teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekről Megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) jöjjön létre. (Az Europol Egyezmény a Holland
Királyságot hatalmazta fel valamennyi tagállam esetében az ilyen tartalmú
megállapodások létrehozására.)
A Megállapodás szorosan kapcsolódik a Magyar Köztársaság és az Európai
Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési
Megállapodáshoz (kihirdette a 2001. évi LXXXIX. törvény).
Az Europol Egyezmény a tagállamra nézve előírja, hogy összekötőket küldjön,
illetve fogadjon az információcsere elősegítésére. Az összekötők a nemzeti
egységnek felelősek, kiküldésre onnan kerülnek.
Minden tagállam legalább egy összekötőt vezényel az Europolhoz, akiknek
munkáját a vezénylő ország nemzeti egysége irányítja. Az összekötők legfontosabb
feladata az Europol és az őket vezénylő Nemzeti Iroda közötti információcsere
elősegítése, továbbá a tagországok és más források által szolgáltatott információk
alapján jelentések és bűnüldözési elemzések készítése, valamint személyi és
technikai segítségnyújtás a tagországok bűnüldöző szervei által folytatott
nyomozásokhoz és operatív műveletekhez. További összekötők küldésére kerülhet
sor a tagállam döntése alapján más tagállamok Europol Nemzeti Irodájához, akik
elősegítik a közvetlen információcserét, valamint képviselik a küldő ország szakmai
érdekeit. Az összekötők feladataik ellátásához szükséges mértékben előjogokat és
mentességeket élveznek.
9
Az összekötő tiszt kihelyezésének előfeltétele kétoldalú megállapodás
megkötése az Europollal és az összekötő kihelyezésére vonatkozóan a Holland
Királysággal, más tagállamba történő kihelyezések esetén a fogadó országgal.
Mivel a Megállapodás szövege azonos azokkal a megállapodásokkal,
amelyeket az Europolban részt vevő 14 részes fél az Europol Egyezmény 41.
Cikkének (2) bekezdése végrehajtására kötöttek, ezért a holland Fél részéről
megküldött szóbeli jegyzék tartalma is ennek megfelelő, melyet az azonos tartalmú
válaszjegyzék elfogad. A Megállapodás a magyar jogszabályoknak megfelel.
A tárgybeli államközi szerződés a nemzetközi jogban szokásos, illetve az
Europol Egyezményben foglalt kiváltságokat és mentességeket tartalmazza, melyek
az összekötő tisztek működéséhez szükségesek.
A jelen Megállapodás kimondja, hogy az összekötő tisztek és családtagjaik
ugyanazokat a kiváltságokat és mentességeket élvezik, mint a diplomáciai
kapcsolatokról szóló, Bécsben, 1961. április 18-án létrejött Egyezmény alapján a
diplomáciai személyzet tagjai. A Megállapodás szövege az állam területére történő
belépésre, a tartózkodásra és kilépésre, a foglalkoztatásra, az összekötő tiszt
irattárának sérthetetlenségére, a személyi védelemre, valamint a kapcsolattartási
lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza. A Megállapodás
értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, illetve az összekötő tisztet érintő jogviták
megoldása végső soron választott bíróság hatáskörébe kerül.
Mivel az összekötő tisztek feladatainak az Europolnál történő megfelelő
teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekről szóló Megállapodás
államközi szinten jön létre, alkotmányos szabályaink, a jogalkotásról szóló 1987. évi
XI. törvény 2. §-a, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján az
Országgyűlés által megerősített jelen nemzetközi szerződést törvénnyel kell
kihirdetni.