﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10014. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról
Előadó: Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 2004. április
2004. évi ... törvény
egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról
ELSŐ FEJEZET
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
1. §
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következő 115. ponttal
egészül ki:
„115. Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai
Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
2.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú
mellékletének III. része a következő 47. ponttal egészül ki:
„47. az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama
kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség
tagállamát kell érteni;”
3.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 116. §-a (1)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező
fölérendelt anyavállalat e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK számú 7.
irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, 1606/2002. számú
(EK) rendelete szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont
(konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, abban a mentesíthető
anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem
vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §, és”
2
(2)	Az Szvt. 174. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fölérendelt anyavállalat, ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában
székhellyel rendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldi székhelyű alárendelt
anyavállalatot az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontját követő üzleti évben
mentesítheti.”
4.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai
Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát (a továbbiakban
EGT tagállam) kell érteni, kivéve a 227. § (1) bekezdését.”
(2)	A Bit. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„136. § (1) A biztonságtechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell
elhelyezkednie, illetve
a)	OECD vagy EGT tagállam,
b)	OECD vagy EGT tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,
c)	OECD vagy EGT tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,
d)	legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet
által kibocsátott eszközben kell lennie.”
5.	§
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállam kifejezésen az Európai
Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
6.	§
A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai
Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
3
MÁSODIK FEJEZET
Egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények módosítása
7.	§
(1)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki
adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági
Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány
tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a
továbbiakban nem gyakorolható.”
(2)	Az Szjt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor
a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a
nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-
szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a
műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a
jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye
az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy
televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják
a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a
jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek
felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam,
a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó
szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok
összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d)
pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
(3)	Az Szjt. 84/A. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a)	az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b)	olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival
összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi
ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági
Térség területén van.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az
4
Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan
kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”
(4)	Az Szjt. 108/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)
bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és
szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.”
8.	§
(1)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát
olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett
hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”
(2)	A Vt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi
személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye
az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”
9.	§
(1)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a
szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben
forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a
szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását
ellenezze.”
(2)	Az Szt. 20/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti -
kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett
hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag
szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a
többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a
biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően
nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.”
5
(3)	Az Szt. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi
személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye
az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”
(4)	Az Szt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom
alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által
vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott
anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további
cselekményekre.”
10.	§
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-
ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben
külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban
az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi
jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha
pedig a szabadalmi ügyvivő az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén jár el, az e megállapodással érintett
európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.”
(2)	A Szüt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”
(3)	A Szüt. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”
(4)	A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”
(5)	A Szüt. 26. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) akinek az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”
(6)	A Szüt. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a
továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára,
az EGT valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására
jogosultsággal rendelkezik, és az EGT területén működik.”
6
(7)	A Szüt. 27/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával
bizonyítja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában jogosultsággal
rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, és”
(8)	A Szüt. 27/E. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”
(9)	A Szüt. 27/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag
közösségi képviselő tagja van, vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel
legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve
kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai
közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható
annak az EGT valamely tagállamában bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői
társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.”
11.	§
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX.
törvény 7. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia és az azt
megtestesítő félvezető terméknek az Európai Gazdasági Térségben történő forgalomba
hozatalára.”
12.	§
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom
jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben
forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre.”
7
HARMADIK FEJEZET
Egyes informatikai és hírközlési tárgyú törvények módosítása
13.	§
(1)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egy, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel, illetve
lakóhellyel rendelkező hitelesítés-szolgáltató felelősséget vállal a külföldi hitelesítés-
szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért, illetve”
(2)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés tekintetében egyenértékű az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában nyilvántartásba vett tanúsító szervezet által kiadott igazolás.”
14.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 53. §-ának
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi
területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács
a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai
Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival
együttműködve végzi el.”
(2)	Az Eht. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi
területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács
a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését
az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó
hatóságával együttműködve végzi el.”
(3)	Az Eht. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő
együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai
Gazdasági Térségben;”
8
(4)	Az Eht. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség
bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt
nemföldrajzi számokat, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.”
(5)	Az Eht.188. §-ának 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. Tagállamok közötti piac: az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy azok
jelentős részére kiterjedő, az Európai Bizottság által meghatározott piac.”
15.	§
(1)	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban:
Eksz.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Gazdasági
Térség tagállamai területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő
szolgáltatásra.”
(2)	Az Eksz. 2. §-ának (c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az Európai Gazdasági Térség tagállamai területéről nyújtott szolgáltatás: az Európai
Gazdasági Térség bármely tagállamának területén lévő székhelyén, telephelyén vagy
lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos
tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal
összefüggő szolgáltatás;”
(3)	Az Eksz. 3/A. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása
Magyarország és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállama között, továbbá az
azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön
jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(2)	Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Gazdasági
Térség bármely tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni
szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai
Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térség érintett
tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett
szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz
ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben, vagy nem
megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.
(3)	Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez
esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal,
valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget
megalapozó körülmények közlése mellett.”
9
(4)	Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a magatartási (etikai) szabályokat elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők
és más érdekeltek számára az Európai Gazdasági Térség tagállamainak hivatalos nyelvein
is hozzáférhetővé tegyék;”
(5)	Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az informatikai és hírközlési miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai
Gazdasági Térség bármely tagállamába is irányul, az Európai Bizottsággal is -
együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adjanak a magatartási (etikai)
szabályaikról, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre
gyakorolt hatásairól.”
NEGYEDIK FEJEZET
A személyek szabad mozgását biztosító egyes törvények módosítása
16.	§
(1)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: ügyvédi tv.) 13. §-a (3)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő
feltételeknek:]
„a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára,”
(2)	Az ügyvédi tv. IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„ AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÜGYVÉDI
TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN”
(3)	Az ügyvédi tv. 89/A. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a
személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai
Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban
meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására
jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: európai
közösségi jogász).
(2)	E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai
Gazdasági Térségnek az a tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász
megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének
használatára való jogosultságot.”
10
(4)	Az ügyvédi tv. 89/N. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ (2) Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében
nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi
iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda
megnevezése tartalmazhatja annak az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában
bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai
közösségi j ogász.”
(5)	Az ügyvédi tv. 89/O. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:]
„c) azon ügyvédek esetében, akik az Európai Gazdasági Térség más tagállamában is
folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az
érintett tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.”
17.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgára;”
18.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Nincs szükség engedélyre]
„b) az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi
munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól - a
Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más
államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően -
eltérő szabályokat állapíthat meg.”
(2)	Az Flt. 59. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) E törvény alkalmazásában]
„b) EGT állampolgár hozzátartozója: az EGT állampolgár házastársa, 21 évnél fiatalabb
vagy általa eltartott gyermeke.”
11
ÖTÖDIK FEJEZET
Egyes kulturális tárgyú törvények módosítása
19.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-ának 5. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető
tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, vagy a
Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely
ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei
rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;”
(2)	Az Mktv. 2. §-ának 15. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) filmalkotások az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére történő
kereskedelmi célú behozatalával,”
20.	§
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 1/A. §-
ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ (2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha
a)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának
helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai
Gazdasági Térség valamely tagállamának területén, és a műsorszolgáltatásban
közreműködő munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik;
b)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van,
ugyanakkor a szerkesztői döntéseket az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában
hozzák meg, és a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része mindkét
országban tevékenykedik;
c)	a műsorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának
helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai
Gazdasági Térség valamely tagállamának területén, és egyik országban sem
tevékenykedik a műsorszolgáltatásban közreműködő munkaerő jelentős része, de a
tevékenységével a magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötődő műsorszolgáltató
műsorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg.
(3)	A törvény hatálya akkor is kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató
székhelye (lakóhelye) és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül az egyik a
Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az Európai Gazdasági Térség
tagállamain kívüli harmadik ország területén, és a műsorszolgáltatásban közreműködő
munkaerő jelentős része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.”
12
(2)	Az Rttv. 1/A. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a
műsorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az Európai Gazdasági Térség más
tagállamának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató”
(3)	Az Rttv. 1/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának joghatósága alá tartozó
műsorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható műsora az 52/A. §-ban
foglalt feltételeket valósítja meg, a műsorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak
szerint lehet eljárni.”
(4)	Az Rttv. 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban az Európai Gazdasági
Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárainak, vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam területén székhellyel
rendelkező jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával
kell rendelkezniük.”
HATODIK FEJEZET
Egyéb törvények módosítása
21.	§
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 3. §-ának 37. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„37. tranzit: a külön jogszabályban meghatározott átviteli hálózaton végzett átvitel, amely
legalább egy, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti határt átlép, és kezdő- vagy
végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül van;”
22. §
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. §-ának 41. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„41. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai
Gazdasági Térség legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdő- vagy végpontja az
Európai Gazdasági Térség határain kívül van.”
13
23. §
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 1.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának (a
továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén
lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre.”
24.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvt.) 39. §-ának
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat
az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített
szervezeteket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a
fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv
4.	cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett
jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban
meghatározott jogszabály megsértésén alapul.”
(2)	Az Fvt. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljáró hatóság eljárását - külön jogszabályban meghatározott jogszabály
megsértése miatt - kezdeményezni jogosultak azok az Európai Gazdasági Térség bármely
tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is az általuk védett fogyasztói
érdekek védelme körében, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó
határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai
Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
25.	§
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti
eljárásokban - a 17. § (2) bekezdésében foglalt eljárások kivételével - területükön az
ügyfél jogállása illeti meg. A reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére azok az Európai
Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is
jogosultak az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a fogyasztók
védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének
(3)	bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek.”
14
26. §
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 2. § (6) bekezdésének ca), cb) alpontjai és d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ca) nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére,
amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van,
cb) a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére,
amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat
alapított;
d)	a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban:
törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra
bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség
valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó
vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.”
27.	§
(1)	A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (Mjt.) 43. §-a (1) bekezdésének d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a kérelmező az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgára.”
(2)	Az Mjt. 43. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az
Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis
személyazonosságot használ;
f)	kérelmét korábban az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában a Genfi
Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével
elutasították.”
28.	§
(1)	A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (Nvtv.) 11. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet
(a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban
meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti
kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező
lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.”
15
(2)	Az Nvtv. 11. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Magyarországon nem engedélyezett, az Európai Gazdasági Térség más
tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer
Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás
céljából.
(6)	Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása az Európai Gazdasági
Térség valamely tagállamában a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a
növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető.”
29.	§
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-ának f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult]
„f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített
szervezet az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében, amely a fogyasztók védelme
céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3)
bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel,
feltéve, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazója a Magyar Köztársaság területén
fejti ki tevékenységét.”
HETEDIK FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
16
I N D O K O L Á S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás az Európai Unió egységes belső
piacának előírásait terjeszti ki a három nem EU-tag EGT országra, Norvégiára, Izlandra és
Liechtensteinre.
Az EGT-megállapodás 128. cikke szerint bármely európai államnak, amely az Európai
Közösség tagjává válik, csatlakoznia kell az Európai Gazdasági Térséghez. Ugyanezt a
kötelezettséget tartalmazza az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeiről, valamint az
Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló csatlakozási okmány 6.
cikkének (5) bekezdése, amikor kimondja, hogy az új tagállamok vállalják, hogy csatlakoznak
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz.
Magyarország a Kormány 2389/2002. (XII. 20.) határozata alapján röviddel az EU
csatlakozási tárgyalások Koppenhágában történt lezárását követően, 2002. december 20-án
nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EGT Tanács soros elnökének.
Az Európai Gazdasági Térség kibővítését célzó tárgyalások 2003. január 9-én kezdődtek meg
a 15 jelenlegi és a 10 jövőbeni EU tagállam, illetve Norvégia, Izland és Liechtenstein (a
továbbiakban EGT/EFTA ország) között.
A kibővítési megállapodás megerősítésére irányuló eljárás minden részes országban
folyamatban van. A Magyar Országgyűlés 4/2004. (III. 2.) OGY határozatával 2004. március
2-án már megerősítette az Európai Gazdasági Térségben való részvételről szóló
megállapodást. A megerősítő okiratot a Magyar Köztársaság letétbe helyezte.
Összhangban a közösségi jogi követelményekkel és az EGT Megállapodás rendelkezéseivel, a
belső piac szabályai alkalmazásának minden EGT országra történő kiterjesztése érdekében
szükséges a hazai jogszabályok személyi és tárgyi hatályának megfelelő módosítása.
A törvényjavaslat a tárgykörük szerint érintett törvényeket egyenként számba véve tesz
javaslatot a személyi és tárgyi hatály módosítására, figyelemmel az átültetett irányelvek EGT
viszonylatban történő alkalmazásának kötelezettségére.
17
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-6. §-hoz
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
A tőke szabad áramlására vonatkozó közösségi szabályok az EGT-megállapodás révén az
Európai Unió tagállamain kívül az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag tagállamaira is
kiterjednek. Ennek megfelelően a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
annak személyi és tárgyi hatálya vonatkozásában indokolt, oly módon, hogy ahol a törvény az
Európai Unióra, illetve az Európai Unió valamely tagállamára utal, a személyi és a tárgyi
hatályt az Európai Gazdasági Térségre, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
Megállapodásban részes valamely államra kell kiterjeszteni.
A szolgáltatások, ezen belül is a pénzügyi szolgáltatások mozgásának szabadságát biztosító
közösségi szabályok az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag tagállamaira is vonatkoznak,
ennek megfelelően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény módosítása indokolt, oly módon, hogy annak személyi és tárgyi hatálya az Európai
Unió helyett az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki.
Az EGT-megállapodás a belső piacra vonatkozó közösségi szabályokat kiterjeszti a három
EFTA országra. Ennek megfelelően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: Szvt.) Magyarország Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásának
figyelembe vételével történő módosítása szintén indokolt. A Szvt. összevont (konszolidált)
éves beszámolóra vonatkozó bizonyos rendelkezései módosításra szorulnak oly módon, hogy
a személyi és tárgyi hatályuk az Európai Unió helyett az Európai Gazdasági Térségre
terjedjen ki.
A biztosítási szolgáltatások piaca egységének biztosítása érdekében szükséges a biztosítókra
illetve a biztosítási tevékenységre vonatkozó szabályok EFTA államokra történő kiterjesztése.
Így a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény tagállam
fogalmát, illetve a törvény Európai Unióra vonatkozó szabályait az Európai Gazdasági
Térségre kell alkalmazni. Továbbá indokolt a törvény biztosítástechnikai tartalékok
fedezetéről rendelkező 136. §-a (1) bekezdése a) - c) pontjainak módosítása, oly módon, hogy
az ne kizárólag az OECD tagállamokra, hanem az „OECD vagy az Európai Gazdasági
Térség” tagállamaira való utalást tartalmazza.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelven alapul. Tekintettel arra, hogy ennek az
irányelvnek a hatálya kiterjed az EGT-megállapodásban részes, nem EU-tag államokra is,
szükséges a törvény hatályának módosítása. Ennek alapján, ahol a törvény Európai Unióra,
illetve az Európai Unió tagállamára utal, a személyi és a tárgyi hatályt az Európai Gazdasági
Térségre illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamára kell kiterjeszteni.
A lakás-takarékpénztárak szolgáltatására vonatkozó szabályok harmonizáltak az Európai
Gazdasági Térségen belül, ennek megfelelően a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi
CXIII. törvény hatályát módosítani szükséges. A törvényben a lakás-takarékpénztár
18
működésének engedélyezéséről rendelkező 3/A. § (2) bekezdés, illetve a lakás-takarékpénztár
biztonságos működéséről rendelkező 15. § módosítása szükséges, oly módon, hogy annak
hatálya az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki.
A 7-12. §-hoz
Egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények módosítása
Iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeink hatályos szövege értelmében az oltalomból eredő
kizárólagos jog, illetve a terjesztés joga akkor terjed ki a jogosult által vagy az ő kifejezett
hozzájárulásával forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos további cselekményekre, vagyis
e kizárólagos jog akkor merül ki, ha a terméket belföldön hozták forgalomba. Az Európai
Unió egységes piacán azonban a jogkimerülés területi hatálya ennél szélesebb: az Európai
Unió bármely tagállamában történő forgalomba hozatal (ha azt a jogosult vagy bárki más az ő
hozzájárulásával végzi) az Európai Unió egész területén kiváltja a kizárólagos hasznosítási
jog kimerülését. Az Európai Bíróság e tárgyban hozott határozatai végső soron az áruk szabad
áramlásának adtak elsőbbséget a szellemi tulajdonvédelmi jogok területéhez kötődő,
piacmegosztó hatású gyakorlásával szemben.
Az Európai Bíróság e joggyakorlata nyomán a közösségi jogalkotás szintjén is
megfogalmazódott a közösségi jogkimerülés tana: a védjegyek és a formatervezési minták
oltalmával kapcsolatban a tagállamok jogszabályait összehangoló irányelvek már tartalmaztak
e kérdésben rendelkezéseket, híven tükrözve a Bíróság joggyakorlatában kikristályosodott
elveket.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében az előzőekben ismertetett
jogkimerülés elve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok,
azaz az Európai Gazdasági Térség területének egészére kiterjed.
Tekintettel arra, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás hatálya alá tartozik
a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó
szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok
összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv, a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok
védelmi idejének összehangolásáról szóló 93/98/EGK tanácsi irányelv és az adatbázisok jogi
védelméről szóló 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelyekkel a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) teljes mértékben összeegyeztethető
szabályozást teremtett, szükséges az Szjt. kiigazítása, oly módon, hogy annak területi és
személyi hatálya ne az Európai Unióra, hanem az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Vt.) 16. §-a (1) bekezdésének módosítása indokolt, oly módon, hogy a védjegyoltalom alapján
a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban,
amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak
forgalomba nem csak az Európai Unióban, hanem az Európai Gazdasági Térség egész
területén. A Vt. 16. §-ának (1) bekezdését szintén módosítani kell, oly módon, hogy annak
hatálya ne csak az Európai Unió, hanem az EGT bármely tagállama területén lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyre is kiterjedjen.
19
A belső piaci közösségi szabályok EFTA államokra történő kiterjesztése miatt a találmányok
szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt is indokolt módosítani. A törvénynek
a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerüléséről rendelkező 20. §-át
illetve 20/A. §-ának (4) bekezdését, a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó
valamennyi szabadalmi ügyben történő képviseletre vonatkozó 51. §-át, továbbá a
növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülését szabályozó 110. §-
ának (1) bekezdését módosítani kell, oly módon, hogy annak hatálya ne az Európai Unióra
illetve az Európai Közösségre, hanem az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki.
A szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetve az iparjogvédelmi eljárások képviseleti szabályai
tekintetében a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát a szabadalmi ügyvivőkről
szóló 1995. évi XXXII. törvényt módosító 2003. évi VI. törvény teremtette meg. Figyelemmel
arra, hogy a jogközelítés alapja - másodlagos közösségi jog hiányában - maga az Európai
Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
foglaltakra figyelemmel e szabadságok gyakorlásának területi hatályát az Európai Gazdasági
Térség területére szükséges kiterjeszteni.
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX.
törvényt az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozással összefüggésben szintén
módosítani kell, oly módon, hogy a törvény hatálya ne az Európai Unióra, hanem az Európai
Gazdasági Térségre terjedjen ki.
Az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás következtében szükséges továbbá a
formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása, oly módon,
hogy a mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom
jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával nem csak az Európai Unióban, hanem az
Európai Gazdasági Térség egész területén forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel
kapcsolatos további cselekményekre.
A 1315.§-hoz
Egyes informatikai és hírközlési tárgyú törvények módosítása
Az EGT-megállapodás értelmében a belső piacra, így a szolgáltatások szabad áramlására
vonatkozó közösségi szabályok kiterjednek valamennyi a Megállapodásban részes államra,
azokra is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. Az EGT-megállapodás hatálya kiterjed az
elektronikus aláírások közösségi programjáról szóló 1999/93/EK irányelvre, továbbá az ún.
elektronikus kereskedelmi irányelvre (2000/31/EK) is. Ezekkel az irányelvekkel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.
törvény. Ennek megfelelően a törvény 5. §-a (1) - (2) bekezdéseinek módosítása indokolt, oly
módon, hogy a külföldi székhelyű, illetve lakóhelyű hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott
tanúsítványhoz a törvényben meghatározott jogkövetkezmények - többek között - akkor
fűződjenek, ha a hitelesítés-szolgáltató székhelye, illetve lakóhelye nem az Európai Unió,
hanem az EGT-megállapodásban részes valamely államban van, továbbá akkor is, ha egy,
nem az Európai Unió, hanem az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes
valamely államban székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező hitelesítés-szolgáltató
felelősséget vállal a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért. A
szolgáltatásnyújtás feltételeiről rendelkező 7. §-ának módosítása is szükséges, oly módon,
hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett, tanúsításra
20
jogosult szervezetek által kiadott igazolással egyenértékűnek tekintendő nem csupán az
Európai Unió, hanem az EGT valamely tagállamában nyilvántartásba vett tanúsító szervezet
által kiadott igazolás is.
Az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás az elektronikus hírközlésről szóló 2003.
évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) módosításának szükségességét is felveti. A belső piaci
szabályok EFTA államokra történő kiterjesztése miatt a törvény 80. §-ának (3) bekezdését
indokolt módosítani, oly módon, hogy a rádióberendezéseknek, illetve az elektronikus
hírközlő berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük nemcsak az Európai Unióban, hanem az
EGT valamennyi tagállamában az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más
készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való
csatlakoztatására. A Eht. nemföldrajzi számokról rendelkező 148. §-át szintén indokolt
módosítani, oly módon, hogy a telefonszolgáltató nemcsak az Európai Unió, hanem az EGT
valamennyi tagállamának végfelhasználói számára is köteles lehetővé tenni a szolgáltatási
területen használt nemföldrajzi számok elérését, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag
megvalósítható.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési
szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv is az EGT-
megállapodás hatálya alá tartozik, az Eht. 53. §-ának (4) bekezdését is módosítani szükséges,
oly módon, hogy az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság
földrajzi területét is érintő, az EGT tagállamok közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett állam elektronikus hírközlési szabályozó
hatóságaival együttműködve végzi el. Ennek megfelelően az Eht. 54. §-ának (2) bekezdését is
indokolt módosítani, oly módon, hogy az Európai Bizottság határozatában megállapított, a
Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az EGT tagállamok közötti piac esetében a
Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül
helyezését az érintett államok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve
végzi el.
Végül az Eht. értelmező rendelkezései között, a tagállamok közötti piac fogalmának
módosítása indokolt, oly módon, hogy a tagállamok közötti piac fogalma ne az Európai Unió
tagállamai vonatkozásában, hanem az EGT tagállamok, vagy azok jelentős részére kiterjedő,
az Európai Bizottság által meghatározott piac vonatkozásában nyerjen alkalmazást.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus
kereskedelem egyes jogi kérdéseiről a 2000/31/EK irányelv rendelkezik. Ezzel az irányelvvel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eksz.). Az Európai Gazdasági Térséghez való
csatlakozásra tekintettel a törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket ki kell terjeszteni az
EGT/EFTA államokra is. Az előzetes engedélyezést kizáró elv, továbbá az önszabályozás
állami elismerése és támogatása tekintetében szükséges, hogy a törvény személyi és tárgyi
hatálya az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki. Ennek megfelelően az Eksz 1. §-ának (2)
bekezdésében foglaltak módosítása szükséges, oly módon, hogy az EGT tagállamok
területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vonatkozásában
alkalmazást nyerjen. Ezzel összhangban az Eksz. 2. §-ának (c) pontjában meghatározott, az
Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott szolgáltatás fogalmát is módosítani kell, oly
módon, hogy az az Európai Unió helyett az Európai Gazdasági Térségről szóló
Megállapodásban részes valamennyi tagállam tekintetében megfogalmazásra kerüljön.
21
Az Eksz. 3/A. §-ának módosítása is szükséges, oly módon, hogy az az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlásának esetleges korlátozására
vonatkozó rendelkezéseket az EGT tagállamokra kiterjedő hatállyal tartalmazza.
Az Eksz. 15/A. §-át is módosítani indokolt, oly módon, hogy annak hatálya az EGT
tagállamokban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevőkre és más
érdekeltekre terjedjen ki, továbbá az Európai Unió hivatalos nyelvei helyett az EGT
tagállamok hivatalos nyelveit írja elő.
A 16-18. §-hoz
A személyek szabad mozgását biztosító egyes törvények módosítása
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől
eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 98/5/EK
irányelv, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony
gyakorlásának elősegítéséről szóló 77/249/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást
tartalmaz. A törvény 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az Európai Unió valamely
tagállamának állampolgárai jogosultak a kamarai tagság megszerzésére, továbbá a 89/A. §-
ban foglaltak szerint az európai közösségi jogászi tevékenység folytatására. Tekintettel arra,
hogy a vonatkozó közösségi irányelvekre az EGT-megállapodás hatálya kiterjed, a törvényt
az EGT állampolgárokra kell alkalmazni.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 4. §-ának d) pontja alapján a
törvény személyi hatálya - többek között - az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira
terjed ki, miközben a vonatkozó, a határokon átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való
hozzájutás javításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok
megteremtése útján tárgyban elfogadott 2003/8/EK irányelv az Európai Gazdasági Térség
teljes területén és az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamennyi
állam állampolgárai tekintetében alkalmazandó. Ennek megfelelően a fél - többek között -
akkor részesíthető támogatásban, ha EGT tagállam állampolgára.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján
hatályba lépő 7. §-ának (2) bekezdése, valamint 59. §-a (4) bekezdésének b) pontja
valamennyi EGT állampolgár, valamint annak házastársa, 21 évnél fiatalabb vagy általa
eltartott egyenes ági leszármazottja továbbá az állampolgár és házastársának általuk eltartott
egyenes ági felmenő rokonai számára biztosítja az engedélymentes munkavállalást
Magyarországon. Az Flt. e szövegét megállapító törvény kihirdetését követően vált ismertté,
hogy a jelenlegi EGT tagállamok többsége a munkavállalás tekintetében nem biztosít teljes
engedélymentességet a magyar állampolgárok számára. A magyar szabályozás az EGT
állampolgárok számára a közösségi jog szabályainál tágabb lehetőséget biztosít a
magyarországi munkavállalás tekintetében. Miután a jelenlegi tagállamok többsége nemzeti
szabályozásában a közösségi joghoz képest szűkebben határozza meg a magyar
állampolgárok munkavállalási lehetőségét, a magyar szabályozást indokolt a közösségi jogban
található mértékhez igazítani.
22
A 19-20. §-hoz
Egyes kulturális tárgyú törvények módosítása
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-ának 5. pontja az
értelmező rendelkezések között a magyar filmelőállító fogalmát oly módon határozza meg,
hogy az magában foglal minden olyan filmelőállítót, amely magyarországi székhellyel
rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és
vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon
átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára,
és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást
biztosító befolyással. Az egységes európai audiovizuális piac létrejöttére vonatkozó
törekvéseket figyelembe véve indokolt a rendelkezés módosítása, oly módon, hogy az az EGT
tagállamok állampolgáraira vonatkozzon. Megfontolandó ugyanakkor, hogy az Európai
Gazdasági Térség kiterjesztésével érintett három ország egyúttal az Európa Tanács Határokon
átlépő televíziózásról szóló Egyezményét aláírta, azonban a magyar filmelőállító fogalmának
javasolt módosításával lenne koherens és konzisztens a rendelkezés.
Az Mktv. 2. §-ának 15. pontja a filmterjesztés fogalmát határozza meg oly módon, hogy az a
filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára
történő hozzáférhetővé tétele, többek között, filmalkotások az Európai Unió területére történő
kereskedelmi célú behozatalával. Tekintettel arra, hogy az áruk szabad áramlásának szabályait
az EGT egész területén kell alkalmazni, szükséges a rendelkezés módosítása, oly módon,
hogy a filmalkotásoknak az Európai Gazdasági Térség területére történő kereskedelmi célú
behozatalára vonatkozzon.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 1/A. §-a az
Európai Unió tagállamaira kiterjedő hatályt jelöl ki, miközben a vonatkozó, a tagállamok
törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós
műsorszolgáltató tevékenységekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról
elfogadott 89/552/EGK irányelv valamennyi EGT tagállam tekintetében nyer alkalmazást.
Az Rttv. 122. §-ának (1) bekezdése alapján országos műsorszolgáltatásra jogosult
részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes
személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen legalább a
szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük. A hazai joganyagnak a közösségi
jog négy szabadsága alapján történő átvilágítása alkalmával megállapítást nyert, hogy a
rendelkezést módosítani kell, hiszen állampolgársági diszkriminációt tartalmaz a többi
tagállammal szemben, így fenntartására a csatlakozást követően nincsen lehetőség. A
módosítás a problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati jogokkal kapcsolatos állampolgársági
és területi megkötéseket az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam
tekintetében feloldja.
23
A 21-29. §-hoz
Egyéb törvények módosítása
A villamos energia belső piacának harmonizációját a 96/92/EK irányelv teremti meg. A
villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.) az irányelvvel
összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy az irányelv az EGT-
megállapodás hatálya alá tartozik, szükséges a Vet 3. §-ának 37. pontjában meghatározott
tranzit fogalmának módosítása, oly módon, hogy abba az a külön jogszabályban
meghatározott átviteli hálózaton végzett átvitel tartozzon bele, amely legalább egy, EGT
tagállamok közötti határt átlép, és kezdő- vagy végpontja az EGT határain kívül van.
A földgáz belső piacának harmonizációját a 98/30/EK irányelv teremti meg, amellyel
összeegyeztethető szabályokat tartalmaz a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a
továbbiakban: Fgt). Az irányelv hatálya kiterjed az EGT tagállamokra is, ezért az Fgt. 3. §-
ának 41. pontjában meghatározott tranzit fogalmát a Vet. 3. §-a 37. pontjának megfelelően
kell módosítani.
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény a
tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló
93/7/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Az irányelv hatálya kiterjed
az Európai Unió tagállamai mellett a három EFTA országra is, ezért szükséges a törvény
hatályának módosítása.
A fogyasztóvédelmi szabályok szintén kiterjednek az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag
tagállamaira is, így a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §-ának (5),
valamint 46. §-ának (2) bekezdését indokolt módosítani, oly módon, hogy annak hatálya az
EGT bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetekre is kiterjedjen.
Az Európai Gazdasági Térség egész területén megvalósuló belső piac működőképessége
érdekében a reklámtevékenységre vonatkozó szabályok EGT/EFTA államokra történő
kiterjesztése is megvalósult. Ennek értelmében a reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére
nemcsak az Európai Unió, hanem az EGT bármely tagállamának joga alapján létrejött
minősített szervezetek is jogosultak. Ennek megfelelően szükséges a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak
módosítása.
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény a Közösség vasútjainak fejlesztéséről szóló
91/440/EGK irányelvvel, valamint az azt módosító 2001/12/EK irányelvvel összeegyeztethető
szabályokat tartalmaz. Az irányelvek hatálya az EGT-megállapodás révén az Európai Unió
tagállamai mellett az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag tagállamaira is kiterjed. Ennek
megfelelően a törvény általános rendelkezései között a hatályra vonatkozókat szükséges
módosítani, hogy az valamely EGT tagállamban székhellyel rendelkező vasútra, illetve
valamely EGT tagállamban bejegyzett vasútvállalatra terjedjen ki.
Az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítése
érdekében a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényt is módosítani kell, oly módon,
hogy a jogszabály személyi és tárgyi hatálya a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok
tekintetében az Európai Gazdasági Térségre terjedjen ki.
24
Az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás miatt a növényvédelemről szóló 2000. évi
XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) személyi és tárgyi hatálya az Európai Gazdasági
Térségre is ki kell, hogy terjedjen. Az Nvtv.-nek a növényvédő szerek engedélyezésére
vonatkozó szabályokat rögzítő 11. §-át módosítani szükséges, hogy annak hatálya az
EGT/EFTA államokra is kiterjedjen. Tekintettel arra, hogy a növényvédő szerek forgalomba
hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv az EGT-megállapodás alá tartozik, a növényvédő
szerek forgalomba hozatalára és felhasználására engedélyt csak annak kell kérni, aki, illetve
akinek (amelynek) képviselője nem valamely EGT tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy
székhellyel. A Magyarországon nem engedélyezett, de az Európai Unión túl, az EGT
valamely tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer
Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás
céljából. A növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető, ha
annak forgalomba hozatala és felhasználása nemcsak az Európai Unió, hanem az EGT
bármely tagállamában a közösségi előírások alapján került engedélyezésre.
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-ának f)
pontjában foglaltak szerint az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására
jogosult az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített
szervezet az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében, amely a fogyasztók védelme
céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3)
bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel,
feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója a Magyar Köztársaság területén fejti
ki tevékenységét. Tekintettel arra, hogy az EGT megállapodás hatálya a 98/27/EK irányelvre
kiterjed, indokolt az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosultak
körét az Európai Unió helyett az Európai Gazdasági Térség viszonylatában meghatározni.
25