﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10021. számú
törvényjavaslat
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2004. április
2004. évi......törvény
2
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosításáról
1. §
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban:
Átv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló,
szamár, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, gazdasági célú,
valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére
és az egyéb állatok tenyész- és haszonérték növelés céljából történő
tenyésztésére.”
2.	§
(1)	Az Átv. 3. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a
prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve
állati eredetű termék előállítás, forgalmazás.”
(2)	Az Átv. 3. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. Tenyésztő egyesület, illetve szövetség: a tenyésztők által létrehozott
olyan társadalmi szervezet, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tenyésztő szervezetként elismer,
és amely a tagjai által jóváhagyott és a minisztérium által elismert tenyésztési
programot hajt végre.”
3.	§
Az Átv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Szarvasmarha-, bivaly-, juh-, kecske-, ló-, szamár- és sertésfajoknál
utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amely megfelel a 3. § 1.
pontjában előírt feltételeknek.”
3
4. §
Az Átv. 5. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (4) bekezdés helyébe (5) bekezdés jelöléssel a következő rendelkezés
lép:
„(4) Ha a forgalomba hozott műszalmában egynél több petesejt vagy
embrió található, amelyek csak azonos szülőktől származhatnak, azt erre
vonatkozó egyértelmű igazolásnak kell kísérnie.
(5) A keltető- és tenyésztojást tenyészetazonosító jelzéssel kell ellátni, és
a tenyésztojást az elismert tenyésztő szervezet származási igazolásának, a
keltetőtojást pedig az azt termelő állomány származási igazolása alapján
kiállított szállítólevélnek kell kísérnie.”
5.	§
Az Átv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó állategészségügyi,
közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, csak az elismert tenyésztő
szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő
egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulásával és a
tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani.”
6.	§
Az Átv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat e
törvényben meghatározottak szerint/
„c) az elismert tenyésztő szervezetek, valamint az elismert tenyésztő
egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség”
/látják el./
7. §
Az Átv. 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
4
/A minisztérium az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:/
„ a) elismerést ad ki;”
8.	§
Az Átv. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott
szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a)	hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés
rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában;
b)	összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös
tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá
kezeli a közös pénzügyi alapokat;
c)	képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon;
d)	ellátja a minisztérium által - meghatározott feltételekkel - ráruházott
feladatokat.”
9.	§
Az Átv. 20. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az elismerési eljárás kérelem alapján indul.”
10.	§
Az Átv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minisztérium meghatározott időtartamra a feltételek teljesítésére
ideiglenes elismerést adhat a tenyésztő szervezet részére, ha a 20. § (2)
bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek csak részben felel meg.”
11. §
Az Átv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) Az elismerés - évenként kötelező hatósági felülvizsgálat
eredményétől függően - visszavonásig szól.”
12.	§
Az Átv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a beszállítást
megelőző tizenöt napon belül a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a
külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető,
ha
a)	a tenyészállat vagy a szaporítóanyagot adó állat és annak szülei a
származási ország hivatalos nyilvántartásában szerepelnek, és azok
tenyészértékét is meghatározták, illetve hiteles származási igazolással
rendelkeznek;
b)	a tenyészállat vagy szaporítóanyag megfelel az adott fajta elismert
tenyésztő szervezete tenyésztési programjában előírt feltételeknek, az ezek
felhasználásával előállított utódok hazai törzskönyvezésének feltételei
biztosítottak;
c)	korábban már fajtaelismerésben részesített fajták esetében a
fajtafenntartást szolgálja;
d)	szaporítóanyag esetén - kivéve a kisállatfajok körét - az utódok
származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat
vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálatának eredménye;
e)	a szaporítóanyag fizikai és biológiai, minőségi tulajdonságai a
behozatali előírásoknak megfelelnek.”
13.	§
Az Átv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 17. § d) pontjában, a 18. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a),
b)	pontjaiban és a 16. § a), b), c) és e) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásához
az állam hozzájárul.”
14.	§
(1)	Az Átv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A tenyésztési hatóság elrendeli a 26. § (2) bekezdésében előírt
feltételek hiányában felhasznált, tenyésztett, forgalmazott állat esetében,
valamint a 41. §-ban leírt behozatali feltételek be nem tartása esetén az állat
6
haszonállatként történő hasznosítását, továbbá az állat forgalmi értékének
megfelelő összegű állattenyésztési bírság befizetését. A 4. § előírásainak be
nem tartása esetén a szervezőt a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok
létszámának arányában, az egyes állatok értékének figyelembevételével
meghatározott mértékű bírsággal kell sújtani.”
(2)	Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Az állattenyésztési bírságot a 13. §-ban leírt tenyésztési hozzájárulás
külön jogszabályban meghatározott számlájára kell befizetni; a határidőre meg
nem fizetett bírság behajtására a 13. § (5) bekezdésében leírtak az irányadók.”
15.	§
(1) Az Átv. 49. § (1) bekezdés a) pontjának felvezető szövege és 13.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap/
„a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a törvény
végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat,”
„13. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének
előírásait,”
Záró rendelkezések
16.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel
egyidejűleg az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 21. §-ának (6)
bekezdése, 25. §-ának (3) bekezdése, a 49. § (1) bekezdés a) pontjának 17.
alpontja és a 49. § (3) bekezdése hatályát veszti.”
(2)	E törvény 7. §-ában foglaltakat a hatálybalépés idején elismeréssel
rendelkező tenyésztő szervezetek esetében, a korábbi előírások alapján kiadott
elismerés lejártát követően kell alkalmazni.
(3)	A kizárólagos forgalmazási joggal nem rendelkező ideiglenes
elismeréssel rendelkező fajták esetében az Átv. 26. § (3) bekezdés c) pontjának
való megfelelőséget 2005. december 31-ig kell teljesíteni, azt hitelt érdemlően
7
igazolni. A kizárólagos jog hiányában a kiadott ideiglenes elismerés
visszavonásra kerül.
(4)	Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-
án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai
Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást
tartalmaz:
a Tanács 90/427/EGK Irányelve a lófélék Közösségen belüli
kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről,
a Tanács 77/504/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta
tenyészállatairól,
a Tanács 87/328/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta
tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről,
a Tanács 89/361/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészjuhokról és
tenyészkecskékről,
a Tanács 88/661/EGK Irányelve a tenyészsertésekre alkalmazandó
állattenyésztés-technológiai előírásokról,
a Tanács 90/119/EGK Irányelve a tenyésztési célú hibrid
tenyészsertésekről,
a Tanács 90/118/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészsertések
tenyésztésének jóváhagyásáról,
a Tanács 91/174/EGK Irányelve fajtatiszta állatok értékesítéséhez az
állattenyésztési és származási követelmények meghatározásáról és a
77/504/EGK és a 90/425/EGK irányelvek módosításáról.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges
jogharmonizációs feladatok körébe tartozik az állattenyésztésről szóló 1993. évi
CXIV. törvény folyamatos felülvizsgálata és módosítása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egységes szabályozást
kell alkalmazni az állattenyésztés területén.
Az állattenyésztési törvény felülvizsgálata során megállapított eltérések
nem jelentenek jelentős változást az eddigi szabályozáshoz képest, csak
pontosítást, illetve az Európai Unió szabadságjogaiból adódó kötelezettségek
átvételét.
A módosításban új elemként a tenyészállat és szaporítóanyag behozatal
szabályozásának enyhítése jelenik meg. Megszűnik a minisztérium engedélyező
szerepe, azaz a behozatalhoz nem szükséges a minisztérium szakmai
hozzájárulása. Ehelyett a behozatal bonyolítójának a behozatalt be kell jelenteni
- a szakmai tartalom bemutatásával - a tenyésztési hatóságnak, hogy az
szúrópróbaszerű, illetve eseti ellenőrzést végezhessen, viszont a bejelentéssel
kapcsolatos előírások megszegőire bírságot lehet és kell kiszabni.
A társadalmi elvárással teljes összhangban a módosítás az európai
gyakorlattal szinkronban - a tenyésztés társadalmi alapjait erősítve - az elismert
tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség (a továbbiakban:
állattenyésztő szövetség) állattenyésztéssel összefüggő feladatait is
meghatározza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 3. §-hoz:
Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény hatálya nem terjedt ki a
bivaly és a szamár fajokra, míg az Európai Unió ezen fajok fajtáinak
fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési
rendjét, teljesítményvizsgálatuk módját stb. szabályozza. Ennek megfelelően - a
hazai tenyésztő szervezetek igényével is egyetértésben - a törvény hatálya
kiterjed ezeknek a fajok tenyésztésére is. Ezen kívül szükséges, hogy a fel nem
sorolt állatfajok tekintetében a törvény úgy határozza meg az egyéb állatok
körét, hogy abba bármely állat beletartozzék, és azt ne rendeleti szintű szabály
határozza meg.
9
A 2. §-hoz:
A tenyésztés eredményét, a tenyészállatot és szaporulatát az élet egyre
szélesebb területén használják fel, ezért a megváltozott társadalmi környezetben
a gazdasági cél fogalmának kibővítése vált szükségessé. Erre példa a ló és az
egyéb állatfajok sport- vagy kedvtelési céllal folytatott tenyésztése. A
jogalkalmazásban ez a bővítés érdemi változást nem jelent, hiszen ez ideig sem
csak a húshasznú és a mezőgazdasági igavonásra használt lófajták, hanem az
angol telivér és ügető fajták tenyésztésére is kiterjedt a szabályozás. A
módosítás e kérdésben összhangba hozza a szabályozást az Európai Unió
előírásaival.
A törvény elfogadása óta a minisztérium neve megváltozott, amit ez a
módosítás javít ki a törvény szövegében.
A 4. §-hoz:
A közösségi jog vonatkozó előírásainak megfelelő szabályozást tartalmaz
a szaporítóanyagok kísérő dokumentumaira vonatkozó módosítás. Eszerint, ha a
műszalmában egynél több embrió, illetve petesejt található, azt a kísérő
dokumentumban egyértelműen jelezni kell. Ez esetben az embriók és petesejtek
genetikai hátterének egyformának kell lenniük.
A Javaslat a tojások esetében a jogalkalmazás során felmerült igény
szerint határozza meg a kísérődokumentumokkal kapcsolatos követelményeket.
Ez a változás nem jelent eltérést a jelenleg alkalmazott szabályoktól, mivel a
végrehajtási rendeletek alapján eddig is ez érvényesült.
Az 5-6. és a 8. §-hoz:
A tenyésztő egyesületek és szövetségek az elmúlt tíz év alatt faji
szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés területére egységes szövetséget
hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti
elismeréssel, de egy-egy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét
érintő fontos feladatokat látnak el. Ezeknek a szervezeteknek a jelentősége igen
nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvény ilyen irányú módosítása
jogszabályi háttérrel erősíti meg ezeknek a szervezeteknek a szerepét, növelve
az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a
felelősséget is.
A 7. §-hoz:
A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalához a hatályos törvény a
minisztérium faladataként szakmai hozzájárulás kiadását írta elő. Ez a
kereskedelem liberalizálódásával túlzott és formális adminisztrációvá vált,
10
továbbá nincs összhangban az Európai Unió szabályozásával. Ezért a szakmai
hozzájárulás kiadása a Javaslat szerint kikerül a minisztérium feladatainak
köréből, az Átv. 15. § (2) bekezdésének a) pontjában csak az elismerés kiadása
marad. Ezáltal a minisztérium mentesül egy hatósági feladat végzése alól, ami
összhangban áll a közigazgatás korszerűsítésének céljával.
A 9. §-hoz:
Az Európai Unió szabályozása szerint a tenyésztő szervezeti elismerés
kérelem alapján induló eljárás. Ez eddig kifejezett módon nem jelent meg a
törvényben.
A 10-11. §-hoz:
A hatályos szabályozás a tenyésztő szervezeti elismerésre határozott
időtartamot írt elő. Ez nincs összhangban a közösségi jog szabályaival, amelyek
alapján az elismerést visszavonásig adják meg. A Javaslat szerint az ideiglenes
elismerés a tenyésztési program végrehajtásához szükséges állatlétszám
eléréséhez van kötve, amit meghatározott idő alatt kell elérnie az elismerést
kérő szervezetnek. Ezt követően lehet kiadni az elismerést a tenyésztő
szervezetnek. Ez jelentősen csökkenti az elismerésekhez kapcsolódó
adminisztrációt.
A 12. §-hoz:
A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalához a Javaslat szerint
nem szükséges a minisztérium által kiadott szakmai hozzájárulás, a behozatalt a
tenyésztési hatósághoz kell bejelenteni.
A 13. §-hoz:
A Javaslat szerint a jövőben az állam nem ad támogatást a
tenyésztésvezetők díjazásához, a többi eddig támogatott feladathoz azonban
továbbra is hozzájárul.
A 14. §-hoz:
A Javaslat az állattenyésztési bírság intézményét kiterjeszti a tenyészállat
és a szaporítóanyag behozatal, illetve a kiállítás és árverés szervezés
szabályainak betartására is. Az állattenyésztési bírság befizetésére és
behajtására vonatkozó rendelkezés a hatóságok jogalkalmazását segíti elő.
11
A 15. §-hoz:
A Javaslat korrigálja a felhatalmazó rendelkezést, amely eddig az „így
különösen” szövegrésszel példálózó jellegű volt, ami nem felelt meg a
jogalkotásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A 16. §-hoz:
A törvényjavaslat rendelkezései az Európai Unióhoz történő
csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körébe tartoznak, a
Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek
hatályba.
Az állattenyésztési törvény a behozott állatok tekintetében a
kizárólagosság hiánya esetében több szervezet részére is lehetővé tette az
elismerés megadását (21. § (6) bekezdése). Ez a szabály nincs összhangban a
törvény azon előírásával, amely szerint egy fajta esetében csak egy tenyésztő
szervezet ismerhető el (21. § (3) bekezdése), valamint a 26. § (3) bekezdés c)
pontja szerinti szabállyal, miszerint fajta elismerését a kizárólagos forgalmazási
joggal rendelkező szervezetnek kell kérnie. Az összhang megteremtése és az
átlátható szervezeti rendszer érdekében ez a szabály hatályát veszti. A további
rendelkezések hatályon kívüli helyezése a Javaslat szerinti módosításokból
következik.