﻿T/10186.
2004. évi ... törvény
az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
módosításáról
1. §
(1)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban:
Eat.) 2. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Aláíró: Az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja
és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult.”
(2)	Az Eat. 2. §-ának 11-18. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. Elektronikus aláírási termék: olyan szoftver vagy hardver, illetve más
elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevő, amely
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, valamint
elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy
ellenőrzéséhez használható.
12.	Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető
adategyüttes.
13.	Elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus
aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott
időbélyegző elhelyezésével, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett
elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó
tanúsítvány az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.
14.	Érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata, és
azon egymáshoz rendelhető információk sorozata, (így különösen azon
tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás-ellenőrző
adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk,
valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató elektronikus aláírás ellenőrző
adatára és annak visszavonására vonatkozó információk), amelyek segítségével
megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott
biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, illetve időbélyegző, valamint az
azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyegző elhelyezésének
időpontjában érvényes volt.
15.	Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely
a)	alkalmas az aláíró azonosítására,
b)	egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
c)	olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt
állnak, és
d)	a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az
aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.
16.	Időbélyegző: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt
vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az
elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában
változatlan formában létezett.
17.	Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus
aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és
amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
18.	Minősített hitelesítés-szolgáltató: az e törvény szabályai szerint
nyilvántartásba vett, minősített tanúsítványt a nyilvánosság számára kibocsátó
hitelesítés-szolgáltató.”
(3)	Az Eat. 2. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Tanúsítvány: a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely az
aláírás-ellenőrző adatot a 9. § (3), illetőleg (4) bekezdése szerint egy
meghatározott személyhez kapcsolja, és igazolja e személy személyazonosságát
vagy valamely más tény fennállását, ideértve a hatósági (hivatali) jelleget.”
(4)	Az Eat. 2. §-a a következő 22-28. pontokkal egészül ki:
„22. Archiválási szolgáltató: az e törvényben meghatározott, az elektronikus
aláírással ellátott dokumentumok elektronikus archiválására vonatkozó
szolgáltatást nyújtó szolgáltató.
23.	Hitelesítési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató,
igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely tanúsítvány
felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági
követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások
számára.
24.	Időbélyegzési rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy szolgáltató,
igénybe vevő vagy más személy (szervezet) valamely időbélyegző
felhasználásának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági
1
követelményekkel rendelkező csoportja, illetőleg meghatározott alkalmazások
számára.
25.	Igénybe vevő: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást igénybe
vevő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
26.	Lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus
dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás
(lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket:
a)	a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus
dokumentumból;
b)	a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem
lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a
tartalomra történő következtetés;
c)	a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem
lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre
alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat
keletkezik.
27.	Minősített szolgáltató: a minősített hitelesítés-szolgáltató és az e törvény 6.
§ (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó olyan
szolgáltató, amely a szolgáltatók nyilvántartásában valamely szolgáltatás
tekintetében minősített szolgáltatóként szerepel.
28.	Szolgáltató: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.”
2.	§
(1)	Az Eat. 4. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, az eredeti (7) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(5) Amennyiben az aláírás-létrehozó adatot olyan szolgáltató helyezte el az
aláírás-létrehozó eszközön, amely az adat elhelyezésekor e szolgáltatás
tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában minősítettként szerepelt, az
ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az aláírás-létrehozó adat kizárólag
a szolgáltatást igénybe vevő birtokában van.
(6)	Amennyiben az időbélyegzést olyan szolgáltató végezte, amely az
időbélyegzéskor e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában
minősítettként szerepelt és az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más
nem következik, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
2
dokumentumban foglalt adatok az időbélyegző elhelyezése óta változatlan
formában léteztek.
(7) Ha az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum archiválását
olyan szolgáltató végzi, amely e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók
nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepel, az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus
aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás
és időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.”
(2) Az Eat. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a papíralapú dokumentumról külön jogszabályban meghatározott
módon elektronikus másolatot készítenek, a másolatot tartalmazó elektronikus
dokumentumhoz is fűződnek a papíralapú dokumentumhoz jogszabály által
fűzött joghatások.”
3.	§
(1)	Az Eat. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások (a továbbiakban:
szolgáltatás) különösen a következők:
a)	elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatás (a továbbiakban: hitelesítés-
szolgáltatás),
b)	időbélyegzés,
c)	aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,
d)	elektronikus archiválás szolgáltatás.”
(2)	Az Eat. 6. §-a (4)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus archiválás szolgáltatás keretében a szolgáltató
a)	a letagadhatatlanság biztosítása és a dokumentumok hiteles megőrzése
céljából archiválja az archiválás időpontjában létező érvényességi láncot;
b)	biztosítja az érvényességi lánc sérthetetlenségét az ahhoz tartozó elektronikus
aláírások érvényességének hosszú távú ellenőrizhetősége érdekében;
c)	az érvényességi láncot az igénybe vevő kérésére részére haladéktalanul
átadja;
d)	kérelemre igazolást bocsát ki az általa archivált elektronikus dokumentummal
vagy érvényességi lánccal kapcsolatban.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti szolgáltatásokat egyenként vagy
azok közül bármelyiket együttesen is lehet nyújtani. A minősített hitelesítés-
3
szolgáltató jogosult nem minősített tanúsítványt is kibocsátani. A hitelesítés-
szolgáltató jogosult arra, hogy tanúsítványokat különböző feltételekkel (pl.
felelősségvállalás mértéke, valamely hitelesítési rendnek való megfelelés)
bocsásson ki.”
4.	§
Az Eat. 7. §-át megelőző alcím és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Bejelentés
7. §
(1)	A 6. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatás végzését a belföldi lakóhelyű vagy belföldön
tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve belföldi székhelyű
(telephelyű) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a
szolgáltatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni a Hatóságnak.
(2)	A bejelentéshez csatolni kell:
a)	a szolgáltatási szabályzatot,
b)	az általános szerződési feltételeket,
c)	a kérelmező, illetőleg alkalmazottja büntetlen előéletét, továbbá
szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát,
d)	a felelősségbiztosítás, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb
pénzügyi erőforrás meglétét igazoló iratokat, valamint
e)	hitelesítés-szolgáltatás esetén a szolgáltató által kibocsátott hitelesítési
rendet, időbélyegzés szolgáltatás esetén pedig a szolgáltató által kibocsátott
időbélyegzési rendet.
(3)	A szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy tevékenységét minősített
szolgáltatóként kívánja-e folytatni.
(4)	A „minősített” jelzőt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz
kapcsolódóan hirdetésében, hivatalos levelezése során, az általa kibocsátott
tanúsítványban vagy bármely egyéb módon csak az e törvény szabályai szerint
nyilvántartásba vett minősített szolgáltató használhatja.
(5)	Tanúsítvány és időbélyegző előállításához, valamint minősített
elektronikus aláírás létrehozásához kizárólag olyan aláíró eszköz és egyéb
elektronikus aláírási termék használható, amely rendelkezik a Hatóság által
nyilvántartásba vett, tanúsításra jogosult szervezetek által erre a célra kiadott
4
igazolással. E feltétel meglétét a Hatóság az aláíró eszköz, illetve a szolgáltató
nyilvántartásba vételével egyidejűleg, illetve azt követően is ellenőrzi.
(6)	A (5) bekezdés tekintetében el kell fogadni az Európai Unió valamely
tagállamában nyilvántartásba vett tanúsító szervezet által kiadott igazolást.
(7)	Amennyiben a szolgáltató működésében a bejelentéshez képest változás
következik be, köteles azt - 30 nappal a változás bevezetése előtt - bejelenteni a
Hatóságnak.”
5.	§
Az Eat. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles
megfelelni az alábbi követelményeknek:
a)	a természetes személy, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője és alkalmazottai
büntetlen előéletűek;
b)	a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője vagy
alkalmazottja a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel
rendelkezik;
c)	a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges, külön jogszabályban
meghatározott pénzügyi háttérrel és felelősségbiztosítással rendelkezik;
d)	biztosítja a tevékenység végzéséhez szükséges, az e törvény 1. és 3. számú
melléklete szerinti egyéb feltételeket.
(2)	A Hatóság a büntetlen előélet ellenőrzése céljából jogosult adatot igényelni
a bűntettesek nyilvántartásából.”
6.	§
Az Eat. a következő alcímekkel és 8/A-8/B. §-sal egészül ki:
„A szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége
8/A. §
(1)	A Hatóság feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és
értékelések készítése céljából határozattal, határidő megjelölésével
5
adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet folytató szolgáltatók számára. Az adatszolgáltató az adatokat a
Hatóság által megjelölt határidőre, a Hatóság által kért formában, hiánytalanul
és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Amennyiben az
adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy a Hatóság a törvény 22.
§-ában foglalt szankciót alkalmazhatja. A Hatóság a törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet végző szolgáltatókat önkéntes alapon - a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések keretei között - más, személyes adatnak nem minősülő adatok
szolgáltatására is felhívhatja.
(2)	A Hatóság köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és
felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról
az adat szolgáltatóját - az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem
kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással együtt - tájékoztatni. Amennyiben
az adatszolgáltatás elrendelése az (1) bekezdés alapján kötelező határozattal
történik, a Hatóság köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy
nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak
megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, és a (4) bekezdés
szerinti jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni, egyébként pedig a felhíváson
feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.
(3)	A Hatóság a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja az
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá
tartozó tevékenységet végző szolgáltatók által szolgáltatott adatokat.
(4)	A Hatóság az e § alapján szolgáltatott adatokat nem használhatja fel a
szolgáltató elleni eljárás lefolytatására. Erről a Hatóság a szolgáltatót az
adatszolgáltatásra kötelezéssel, illetve felhívással egy időben tájékoztatni
köteles.
Önkéntes akkreditáció
8/B. §
(1)	A szolgáltató szervezetének, rendszerének, valamint a szolgáltatás során
alkalmazott termékeknek és hálózatnak a külön jogszabály szerinti informatikai
biztonsági követelményeknek, vagy más önként vállalt követelményeknek
való megfelelését önkéntes akkreditációs rendszer keretében tanúsíttathatja, s a
tanúsítás tényét hirdetésében, hivatalos levelezése során és bármely egyéb
módon használhatja.
(2)	A létrejött önkéntes akkreditációs rendszert a Hatóságnak a működés
megkezdésekor be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az önkéntes
6
akkreditációs rendszer elnevezését, a működtetésért felelős személy vagy
szervezet nevét és székhelyét (lakóhelyét, telephelyét, működési helyét). A
bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a működtető a Hatóságnak a
változásokat követő 30 napon belül köteles bejelenteni.
(3)	A szolgáltató köteles bejelenteni a Hatóságnak, amennyiben szervezetének,
rendszerének, valamint a szolgáltatás során alkalmazott termékeknek és
hálózatnak a külön jogszabály szerinti informatikai biztonsági
követelményeknek, vagy más önként vállalt követelményeknek való
megfelelését önkéntes akkreditációs rendszer keretében tanúsíttatta. A
bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltató nevét, székhelyét, (lakóhelyét,
telephelyét, működési helyét), az önkéntes akkreditációs rendszer elnevezését,
valamint a tanúsítás érvényességi időtartamát. A bejelentett adatok körében
bekövetkezett változásokat a szolgáltató a Hatóságnak a változásokat követő 30
napon belül köteles bejelenteni.”
7.	§
(1)	Az Eat. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A szolgáltató a szerződéskötést megelőzően köteles tájékoztatni az
igénybe vevőt a szolgáltatás felhasználásának módjáról, biztonsági fokáról,
amennyiben a szolgáltató rendelkezik önkéntes akkreditációs rendszer keretében
szerzett - különösen a szervezetének, rendszerének, valamint a szolgáltatás
során alkalmazott termékeknek és hálózatnak a külön jogszabály szerinti
informatikai biztonsági követelményeknek, vagy más önként vállalt
követelményeknek való megfelelését igazoló - tanúsítással, úgy erről a tényről,
továbbá szolgáltatási szabályzatáról, valamint a szerződés feltételeiről,
különösen a (2) bekezdés szerinti korlátozásokról. Amennyiben a szolgáltatás
működésének megkezdését követően a 20. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálat
még nem zárult le, a szolgáltató köteles erről az igénybe vevőt tájékoztatni.”
(2)	Az Eat. 9. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E megőrzési kötelezettségnek a hitelesítés-szolgáltató minősített archiválási
szolgáltató igénybevételével is eleget tehet.”
8.	§
Az Eat. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (5)-(6)
bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
7
„(5) Ha a hitelesítés-szolgáltató tevékenységének befejezését követően más, az
adott szolgáltatást azonos, vagy magasabb szinten végző szolgáltató nem
szerepel a Hatóság nyilvántartásában, a Hatóság megőrzi a 9. § (6)
bekezdésében meghatározott adatokat és nyilvántartásokat, továbbá eleget tesz a
9.	§ (7) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek.”
9.	§
Az Eat. a következő alcímekkel és 16/A-16/B. §-sal egészül ki:
„Aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése
16/A. §
(1)	A szolgáltató a szolgáltatás keretében vállalja, hogy az igénybe vevő aláírás-
létrehozó adatát az aláírás-létrehozó eszközön elhelyezi, illetve elvégzi az
aláírás-létrehozó eszköz megszemélyesítését.
(2)	A szolgáltatónak gondoskodnia kell az aláírás-létrehozó és az aláírás-
ellenőrző adatok biztonságos létrehozásáról, amennyiben az aláírás-létrehozó és
aláírás-ellenőrző adat létrehozását az igénybe vevő számára maga végzi.
(3)	A szolgáltató köteles biztosítani az igénybe vevő aláírás-létrehozó adatának
titkosságát, valamint az aláírás-ellenőrző adat sértetlenségét. A szolgáltató az
igénybe vevő aláírás-létrehozó adatát a szolgáltatás nyújtása során visszafejtésre
alkalmas formában nem tárolhatja, a szolgáltatás nyújtását követően pedig
biztosítania kell, hogy az igénybe vevő aláírás-létrehozó adatáról semmilyen
másolat ne kerüljön tárolásra.
(4)	A szolgáltatónak gondoskodnia kell az általa biztosított aláírás-létrehozó
eszköz kibocsátásakor az eljárás biztonságosságáról.
(5)	Az aláírás-létrehozó adatot elhelyező szolgáltatóra az e §-ban foglalt
eltérésekkel a hitelesítés-szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
Az időbélyegzés szolgáltatás
16/B. §
(1)	A szolgáltatónak oly módon kell az időbélyegzőt létrehoznia, hogy az
összekösse az aktuális időt (az időadatot), egyedi sorszámot és az
8
időbélyegzővel ellátni kívánt elektronikus dokumentumot vagy annak
lenyomatát.
(2)	A szolgáltató az időbélyegző elhelyezése során az igénybe vevő által
számára átadott elektronikus dokumentum vagy lenyomat tartalmát csak az
időbélyegző elhelyezéséhez szükséges mértékben módosíthatja.
(3)	Az időbélyegzőre a tanúsítványra, a minősített időbélyegzőre a minősített
tanúsítványra, az időbélyegző-szolgáltatóra pedig az e §-ban foglalt eltérésekkel
a hitelesítés-szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.”
10.	§
Az Eat. a következő alcímekkel és 16/C-16/O. §-sal egészül ki:
Az elektronikus archiválás szolgáltatás
16/C. §
(1)	Az archiválási szolgáltatás a felek megállapodása alapján oly módon is
nyújtható, hogy az igénybe vevő nem bocsátja a szolgáltató rendelkezésére
személyazonosító adatait.
(2)	Az elektronikus archiválás-szolgáltató tevékenységéből csak a
dokumentumok, illetve azok lenyomatának megőrzésre átvételét szüneteltetheti.
16/D. §
A szolgáltató a szerződéskötést megelőzően köteles tájékoztatni a szolgáltatást
igénylőt a szolgáltatás felhasználásának módjáról, biztonsági fokáról,
szolgáltatási szabályzatáról, a szerződés feltételeiről, valamint az alkalmazandó
adatvédelmi szabályokról (különösen az igénybe vevőn kívüli harmadik
személyek hozzáférési lehetőségeiről).
16/E. §
Az elektronikus dokumentumok vagy lenyomatok átvételekor a szolgáltató
ellenőrzi az elektronikus aláírást, majd beszerzi az elektronikus aláírás hosszú
távú érvényesítéséhez szükséges információkat, így különösen:
a)	a tanúsítvánnyal kapcsolatos információkat, az aláírás-ellenőrző adatot,
valamint a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó
információkat;
9
b)	az a) pontban felsoroltakon túl a tanúsítvány kibocsátójának szolgáltatói
aláírás-ellenőrző adataira és annak visszavonására vonatkozó információkat.
16/F. §
Ha az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információk
nem szerezhetők be, a szolgáltató köteles erről a tényről az igénybe vevőt
haladéktalanul tájékoztatni. Ha a szolgáltató a tájékoztatást elmulasztja, az ezzel
okozott kárért a 16/M. § szerint felel.
16/G. §
(1)	A 16/E. §-ban meghatározott információk beszerzése után a szolgáltató az
érvényességi láncon minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt helyez
vagy helyeztet el, és erről értesíti az igénybe vevőt.
(2)	A szolgáltató köteles a Hatóság határozata szerinti, elfogadott kriptográfiai
algoritmuson alapuló minősített elektronikus aláírást elhelyezni és minősített
szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt elhelyezni vagy elhelyeztetni az
érvényességi láncon:
a)	a szolgáltatási szabályzatban meghatározott időközönként;
b)	a határozatban előírt időpontban.
(3)	A szolgáltató az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően a
határozatban előírt időpontban köteles a Hatóság által meghatározott
kriptográfiai algoritmuson alapuló és meghatározott paraméterekkel rendelkező
minősített elektronikus aláírást és minősített szolgáltató által kibocsátott
időbélyegzőt elhelyezni vagy elhelyeztetni az érvényességi láncon.
(4)	A szolgáltató köteles figyelemmel kísérni az elektronikus aláírással
kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését, és amennyiben
a Hatóság határozata szerinti, elfogadott, meghatározott paraméterekkel
rendelkező kriptográfiai algoritmusok már nem biztonságosak, úgy köteles az
érvényességi láncon biztonságos kriptográfiai algoritmuson alapuló minősített
elektronikus aláírást elhelyezni és minősített szolgáltató által kibocsátott
időbélyegzőt elhelyezni vagy elhelyeztetni és erről a Hatóságot értesíteni. E
rendelkezés alkalmazásában nem biztonságos a kriptográfiai algoritmus
különösen akkor, ha a meghatározott paraméterekkel történő alkalmazás mellett
az aláírás-ellenőrző adatból származtatható az aláírás-létrehozó adat vagy
lehetséges valamely előre meghatározott lenyomattal rendelkező elektronikus
dokumentum létrehozása.
10
16/H. §
A szolgáltató köteles a rábízott elektronikus dokumentumokat vagy
lenyomatokat oly módon megőrizni, amely kizárja az utólagos módosítás
lehetőségét, folyamatosan biztosítja a jogosultak hozzáférését, valamint - a
szolgáltatási szabályzat erre vonatkozó rendelkezése esetén - az elektronikus
dokumentumok értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus
dokumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy
megsemmisítés ellen.
16/I. §
Az elektronikus dokumentumok tartalmát a szolgáltató, vagy vele megbízási
vagy munkaviszonyban illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
álló személyek csak az igénybe vevő írásbeli engedélyével ismerhetik meg.
16/J. §
A szolgáltató az igénybe vevőnek a szolgáltatási szerződésben rögzítettek
szerint állandó hozzáférést köteles biztosítani az általa átadott elektronikus
dokumentumokhoz.
Az archiválási szolgáltató adatkezelése
16/K. §
A szolgáltatási szerződést oly módon kell megkötni, hogy a szerződés tartalma
az elektronikus dokumentumokban szereplő személyes adatok vonatkozásában
kielégítse a személyes adatok védelméről szóló törvény által az adatfeldolgozás
vonatkozásában meghatározott feltételeket.
Az igénybe vevő kötelezettségei
16/L. §
Amennyiben az érvényességi láncnak az elektronikus dokumentum nem része,
úgy - a szolgáltatási szabályzat ellenkező rendelkezése hiányában - az igénybe
vevő köteles a szolgáltató felhívására a szolgáltatási szabályzatban
meghatározott időközönként és esetekben az elektronikus dokumentumnak a
Hatóság határozata szerinti, elfogadott kriptográfiai algoritmus alkalmazásával
képzett lenyomatát a szolgáltató számára átadni. Ha az igénybe vevő e
11
kötelezettségének a szolgáltató felhívása ellenére nem tesz eleget, úgy a
szolgáltató mentesül a 16/M. §-ban szabályozott felelőssége alól.
Az archiválási szolgáltató kártérítési felelőssége
16/M. §
(1)	A szolgáltató az érvényességi lánc vagy az általa őrzött elektronikus
dokumentumok, illetve lenyomatok sérülése, vagy megsemmisülése miatt más
személynek okozott kárt köteles megtéríteni. A szolgáltató mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok
idézte elő.
(2)	A szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban az érvényességi lánc vagy az
általa őrzött elektronikus dokumentumok, illetve lenyomatok sérülése vagy
megsemmisülése által más személynek okozott kár tekintetében felelősségét
korlátozhatja.
A archiválási szolgáltatás nyújtásának befejezése
16/N. §
(1)	Ha a szolgáltató be kívánja fejezni tevékenységét, valamint a (2) és (3)
bekezdésben szabályozott esetekben, a tevékenység befejezéséről legalább
hatvan nappal megelőzően értesíteni köteles az igénybe vevőket, valamint a
Hatóságot.
(2)	Ha a szolgáltató ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult,
haladéktalanul köteles tájékoztatni a Hatóságot e tényről, megnevezve az eljárást
lefolytató szervezetet. A Hatóság az eljárás időtartama alatt jogosult
tájékoztatást kérni az eljáró szervezettől az ügy állásáról.
(3)	A szolgáltató megszűnése vagy a szolgáltatási tevékenység befejezése esetén
a Hatóság törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.
16/O. §
(1)	Az archiválási szolgáltatóra a 16/C-16/N. §-ban foglalt eltérésekkel a
hitelesítés-szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az archiválási szolgáltatóra és az archiválási szolgáltatásra vonatkozó
rendelkezések nem érintik a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári
anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 12. §-ában foglalt
kötelezettségek érvényesülését.”
12
11. §
(1)	Az Eat. 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Hatóság feladatai ”
(2)	Az Eat. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Hatóság eljárása során szakértőként igazságügyi szakértőt, vagy külön
jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett elektronikus aláírás
szolgáltatási szakértőt vehet igénybe.”
12.§
Az Eat. 18. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Technológiakövetés
18.	§
A Hatóság figyelemmel kíséri az elektronikus aláírással kapcsolatos technológia
és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a szolgáltatók
által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai
algoritmusokat és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására
vonatkozó követelményeket. E § alkalmazásában biztonságos a kriptográfiai
algoritmus különösen akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása
mellett az aláírás-ellenőrző adatból nem származtatható az aláírás-létrehozó adat
és nem lehetséges valamely előre meghatározott lenyomattal rendelkező
elektronikus dokumentum létrehozása.”
13. §
(1)	Az Eat. 19. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[19. § A Hatóság nyilvántartást vezet és tesz közzé]
„a) a 7. § (1) bekezdése alapján bejelentett szolgáltatókról, amely tartalmazza a
szolgáltató nevét, székhelyét (lakóhelyét, telephelyét, működési helyét), az általa
végzett szolgáltatás megjelölését, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltató az
adott szolgáltatás vonatkozásában minősített szolgáltató, továbbá az általa
szolgáltatott aláírás-létrehozó eszköz azonosító jelét és jogszabályban
meghatározott egyéb adatokat;”
13
(2)	Az Eat. 19. §-a a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[19. § A Hatóság nyilvántartást vezet és tesz közzé]
„e) a 16/B. § szerinti önkéntes akkreditációs rendszerekről és az azok
működtetetéséért felelős szervezetekről, amely tartalmazza az önkéntes
akkreditációs rendszer elnevezését, a működtetésért felelős személy vagy
szervezet nevét és székhelyét (lakóhelyét, telephelyét vagy működési helyét).
f)	a 16/B. § szerinti önkéntes akkreditációs rendszerek keretében tanúsított
szolgáltatókról, amely tartalmazza a tanúsított szolgáltató nevét, székhelyét
(lakóhelyét, telephelyét, működési helyét), a tanúsító önkéntes akkreditációs
rendszer elnevezését és a tanúsítás érvényességi időtartamát.”
14.	§
(1)	Az Eat. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő 30 napon belül
a minősített szolgáltatónál felügyeleti ellenőrzést végez a következő területeken:
a)	a technikai, biztonsági és egyéb működési, illetve személyi feltételek - így
különösen a büntetlen előélet és a szakképzettség - megléte és folyamatos
biztosítása;
b)	a működés jogszabályoknak és a hitelesítési rendnek, időbélyegzési rendnek,
szolgáltatási szabályzatnak, továbbá az általános szerződési feltételeknek való
megfelelése.”
(2)	Az Eat. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart a
minősített szolgáltatóknál.”
15.	§
Az Eat. 21. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
[21. § (1) A Felügyelet e törvény, az ennek alapján kiadott jogszabályok, a
szolgáltatási szabályzatok, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan
14
betartása, jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése
érdekében a következő intézkedéseket teheti:]
„f törölheti a szolgáltatók nyilvántartásából azt a tényt, hogy a szolgáltató
valamely szolgáltatás vonatkozásában minősített szolgáltatónak minősül, és
megtilthatja a szolgáltatónak az erre utaló elnevezés használatát;
g)	törölheti a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából.”
16. §
Az Eat. 23. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[23. § (1) A bírság összege 100 000forinttól 10 000 000forintig terjedhet, ha]
„d) az archiválási szolgáltató nem tesz eleget a 16/G-16/H. §-ban meghatározott
kötelezettségeinek.”
17.	§
Az Eat. 27. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel szabályozza:]
„d) „a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, a belügyminiszterrel, az
igazságügy-miniszterrel és a nemzeti kulturális örökség miniszterével
egyetértésben a 4. § (8) bekezdése szerinti elektronikus úton történő másolat
készítésének szabályait.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő
30. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 21. és 23. §-a 2004. július 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 22. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.
19.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eat.
a)	2. § 2. pontjában az „iratot vagy” szövegrész,
b)	2. § 6. pontjában az „illetőleg dokumentum” szövegrész,
15
c)	3. § (1) bekezdésében az „elektronikus irat vagy” és „az irat vagy”
szövegrész,
d)	3. § (2) bekezdésében az „iratot vagy” szövegrész,
e)	3. § (3) bekezdésében az „irat,” szó,
f)	3. § (4) bekezdésében az „irat,” szó,
g)	4. § (2) bekezdésében az „elektronikus okiraton kívüli” szövegrész,
h)	6. § (3) bekezdésének második mondata,
i)	17. § (1) bekezdésének b) pontjában „a minősítést megelőzően, a bejelentéssel
egyidejűleg, illetve azt követően, valamint folyamatosan” szövegrész,
j) 17. § (7) bekezdésében „a minősítéssel, illetve” szövegrész,
k) 21. § (3) bekezdésében a „ha a nyilvántartásba vételt meg kellett volna
tagadni, vagy” szövegrész,
l) 27. § (3) bekezdésének a) pontjában az „iratok, illetve” szövegrész,
m) 27. § (3) bekezdésének b) pontjában az „elektronikus iratok,” szövegrész,
n) 27. § (5) bekezdésében az „iratokkal, illetve” szövegrész
hatályát veszti.
20.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eat.
a)	1. § 12. pontja kivételével az Eat. összes rendelkezésében az „elektronikus
dokumentum” szövegrész helyébe az „elektronikusan aláírt elektronikus
dokumentum” szövegrész,
b)	2. § 6. pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szövegrész,
c)	2. § 7. pontjában a „hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző
adat, valamint a tanúsítvány felhasználásával” szövegrész helyébe a „hitelesítés-
szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási
információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával” szövegrész,
d)	3. § (5) bekezdésében az „irat” szövegrész helyébe a „dokumentum”
szövegrész,
e)	4. § (1) bekezdésében az „iratba” szövegrész helyébe a „dokumentumba”
szövegrész és az „iratot” szövegrész helyébe a „dokumentumot” szövegrész,
f)	5. § (6) bekezdésében a „Hírközlési Főfelügyeletnek (a továbbiakban:
Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (a
továbbiakban: Hatóság)” szövegrész, a 7. § (2) bekezdésében, 8. § (5)
bekezdésében, 14. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és (2) bekezdésének d)
pontjában, 16. § (3)-(6) bekezdésében, 17. § (1)-(7) bekezdésében, 18. § (1)-(4)
bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (1)-(3) bekezdésében, 21. § (1)-(6)
bekezdésében, 22. § (1)-(3) bekezdésében, 24. § (2) és (4) bekezdésében a
„Felügyelet” szövegrész helyébe a „Hatóság” szövegrész, a 7. § (1)
bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében, 27. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában a „Felügyeletnek”
szövegrész helyébe a „Hatóságnak” szövegrész, a 16. § (1) bekezdésében és az e
16
törvény 8. §-ával megállapított (6) bekezdésében a „Felügyeletet” szövegrész
helyébe „Hatóságot” szövegrész, a 23. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a
„Felügyeletnél” szövegrész helyébe a „Hatóságnál” szövegrész,
g)	9. § (4) bekezdésében az „e törvény 2. számú mellékletében foglalt”
szövegrész helyébe az „abban feltüntetett” szövegrész,
h)	11. §-át megelőző alcím helyébe „A hitelesítés-szolgáltató adatkezelése”
alcím,
i)	12. § (2) bekezdésének a) pontjában a „gépjárművezetői nyilvántartás közül”
szövegrész helyébe a „gépjárművezetői nyilvántartás” szövegrész,
j) 15. §-át megelőző alcímben a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „hitelesítés-
szolgáltató” szövegrész,
k) 19. §-a d) pontjában a „tanúsítványtípusok” szövegrész helyébe a „hitelesítési
és időbélyegzési rend” szövegrész,
l) 20. § (2) bekezdésének második mondatában, a 22. § (1) bekezdésében a
„hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató”, a 22. § (1)
bekezdésének első és második mondatában a „hitelesítés-szolgáltatóval”
szövegrész helyébe a „szolgáltatóval” szövegrész, a 21. § (2) bekezdésében a
„hitelesítés-szolgáltatóval” szövegrész helyébe a „szolgáltatóval” szövegrész
lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eat. 1-4. számú melléklete e
törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul.
21.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 21/A. §-sal egészül
ki:
„21/A. § (1) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírása a közjegyző
vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyző hivatali
bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a
közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben
általa készített közokiratot.
(2)	A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített
elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes minősített
elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített
elektronikus közokiratot.”
17
22. §
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLV. törvény a 48/G. §-t követően a következő alcímmel és 48/H.
§-sal egészül ki:
„A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása
48/H. § (1) Ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja
nyilván, a nyilvántartásra e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2)	A cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét maga látja el vagy
annak ellátásával - külön törvény szerinti - archiválási szolgáltatót bíz meg.
(3)	Ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus
okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,
folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint
az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus
okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy
megsemmisítés ellen is.”
23. §
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az informatikai és hírközlési miniszter, hogy a
pénzügyminiszterrel és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza az egyes elektronikus eljárási
cselekményekhez és az elektronikus úton történő beszerzéshez kapcsolódó
szolgáltatások díjainak körét, azok legmagasabb mértékét, a díj
megállapításának, valamint alkalmazásának feltételeit.”
18
1. számú melléklet a 2004. évi.....törvényhez
1.	Az Eat. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„2. A biztonságos aláírás-létrehozó eszközöknek nem szabad az aláírandó
elektronikus dokumentumot az aláírás elhelyezéséhez szükséges mértéken felül
módosítaniuk, illetőleg nem akadályozhatják meg azt, hogy az aláíró a
dokumentumot az aláírási eljárás előtt megjelenítse.”
19
2. számú melléklet a 2004. évi......törvényhez
1.	Az Eat. 2. számú mellékletében a „tanúsítványoknak tartalmazniuk kell”
szövegrész helyébe a „minősített tanúsítványoknak tartalmazniuk kell”
szövegrész lép.
2.	Az Eat. 2. számú mellékletének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A minősített tanúsítványoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:]
„a) annak megjelölését, hogy a tanúsítvány minősített tanúsítvány,”
20
3. számú melléklet a 2004. évi......törvényhez
1.	Az Eat. 3. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„A minősített szolgáltatóra vonatkozó előírások”
2.	Az Eat. 3. számú mellékletében a „minősített hitelesítés-szolgáltatók
kötelesek” szövegrész helyébe a „minősített szolgáltatók kötelesek” szövegrész
lép.
3.	Az Eat. 3. számú mellékletének f) pontjában a „titkosítási” szövegrész
helyébe a „kriptográfiai” szövegrész lép.
4.	Az Eat. 3. számú mellékletének j) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A minősített szolgáltatók kötelesek:]
„j) aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezésére irányuló
szolgáltatás nyújtása esetén biztosítani azt, hogy az aláíró aláírás-létrehozó adata
ne kerüljön rögzítésre;”
5.	Az Eat. 3. számú melléklete k) pontjának első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A minősített szolgáltatók kötelesek:]
„k) az igénybe vevőt a szerződéskötés előtt megfelelő módon tájékoztatni arról a
tényről, hogy létezik önkéntes akkreditációs rendszer, valamint hogy a
tanúsítvány vagy a nyújtott szolgáltatás minősített és ennek hatásairól, továbbá
az általános szerződési feltételek tartalmáról, a tanúsítvány használatának
feltételeiről, beleértve a használat korlátait és a panaszok benyújtására, a
jogviták rendezésére vonatkozó szabályokat.”
21
4. számú melléklet a 2004. évi.....törvényhez
1. Az Eat. 4. számú mellékletének c) pontjában az „irat” szövegrész helyébe a
„dokumentum” szövegrész lép.
22
Általános indokolás
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban:
Eat.) módosítása kettős cél elérését kívánja elősegíteni. Egyrészt a 2003. év
folyamán az Európai Bizottság számára készült szakértői jelentés alapján a
magyar jogrendbe már átültetett, az Európai Parlament és Tanács az
elektronikus aláírások közösségi programjáról szóló 1999/93/EK irányelvével
összhangban (a továbbiakban: EAI) pontosítja az Eat. intézményrendszerét,
másrészt - a szabályozási környezet egyszerűsítésével - hatékonyan kívánja
elősegíteni az elektronikus aláírás használatának hazai elterjedését.
Az információs társadalmi tárgyú jogszabályok közül kulcsfontosságúnak
minősülő elektronikus aláírási irányelvnek a 2001. évi XXXV. törvénnyel a
magyar jogrendbe történő átültetésével hazánk jogharmonizációs
kötelezettségének eleget tett. Az irányelv 12. cikke azonban arról is
rendelkezett, hogy az alkalmazással kapcsolatos eredményeit át kell tekinteni. A
folyamat első szakaszában 2003. év során szakértői jelentés készült, amely a
magyar szabályozással kapcsolatban a hatályos törvény intézményrendszerének
hibáira hívta fel a figyelmet. A Javaslat egyszerűsíti, áttekinthetőbbé teszi, s az
EAI által használt terminológiának megfelelően pontosítja a törvény
fogalomhasználatát. A módosítás által érintett további szabályozási területek a
szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségének előírása (6. §), az önkéntes
akkreditáció lehetővé tétele (8. §), az időbélyegzés-szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatos szabályok törvényi szinten való megállapítása (9. §), az elektronikus
archiválási szolgáltatásra, az archiválási szolgáltató adatkezelésére, az
archiválási szolgáltatást igénybe vevő kötelezettségeire, az archiválási
szolgáltató kártérítési felelősségére és az archiválási szolgáltatás nyújtásának
befejezésére vonatkozó előírások (10. §), illetőleg a technológiakövetés
követelményével összefüggésben a Hatóság speciális feladatainak megállapítása
(12. §).
A Javaslat figyelembe vette azokat a folyamatokat is, amelyek a Magyar
Információs Társadalom Stratégiában kitűzött célokkal összhangban 2003. év
végén kezdetüket vették, s melyek - úgy az elektronikus kormányzati, mint
gazdasági kapcsolatok viszonyrendszerében - az elektronikus aláírási
szolgáltatások hazai helyzetében, az elektronikus aláírás társadalmi szintű
elterjesztésében döntő fordulatot jelentenek: e folyamatokat elsődlegesen egy új
szolgáltatási forma, az elektronikus archiválás bevezetésével (és a kapcsolódó
jogintézményi rendszer teljes körű megteremtésével) támogatja.
23
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Eat. 2. §-a meghatározza a törvényben használt egyes fogalmakat: e
fogalom-értelmezések nem csak az Eat.-re, de minden olyan jogszabályra nézve
kötelezően irányadóak, melyek azokat említik. Az Eat. jelenlegi 2. §-ának 21.
pontja fogalom-meghatározást tartalmaz: a módosítás - az egyéb törvényi
változásokra tekintettel - ezek egy részét hatályon kívül helyezi, másokat
részben vagy egészben új fogalom-meghatározásokkal vált fel, illetőleg új
fogalmakat is bevezet. Nem változik az aláírás-létrehozó adat, az aláírás-
ellenőrző adat, az aláírás-létrehozó eszköz, a biztonságos aláírás-létrehozó
eszköz, az elektronikus aláírás, az elektronikus aláírás ellenőrzése, az
elektronikus aláírás felhasználása, az elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltató,
az elektronikusan történő aláírás definíciója.
Az aláíró a hatályos fogalom-használat szerint az a természetes személy, akihez
az elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző
adatok jegyzéke szerint az aláírás-ellenőrző adat kapcsolódik. A módosítás e
fogalmat jelentősen egyszerűsíti, nem az aláírásra való jog keletkezéséhez,
hanem - vélelmezve azok jogszerű meglétét - az aláírót megillető alapvető
jogosítványokhoz (birtoklás és használat) köti.
Az elektronikus aláírási termék jelenlegi meghatározása szerint olyan szoftver
vagy hardver, amely elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások
nyújtásához, így különösen elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző
készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható. Az új fogalom-meghatározás utal
arra, hogy a - tartalmilag is bővült - szolgáltatási kör (az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl ide kapcsolva az elektronikus
aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez történő
felhasználhatóságot is) nyújtásához a hardver- és szoftver mellett egyéb
összetevők is igénybe vehetők.
Az Eat. hatályos 2. §-ának 12. pontja határozza meg az elektronikus
dokumentum, 13. pontja az elektronikus irat, 14. pontja az elektronikus okirat
fogalmát. E megkülönböztetés a gyakorlatban gyakran okozott zavart: a
módosítás az elektronikus irat és okirat fogalmi megszüntetése mellett új,
egységes elektronikus dokumentum-definíciót vezet be. Az új fogalom-
használatnak megfelelő szabályozást a Javaslat a 18. § (1)-(2) bekezdése
tartalmazza.
A - hatályos szövegben az elektronikus iratról rendelkező, de a fentiek szerint
okafogyottá vált - 2. § 13. pontja helyébe új fogalom-meghatározás lép: az
24
elektronikus aláírás érvényesítése. A Javaslat által beépített új 2. § 14. pont a
módosítással lehetővé tett elektronikus archiválási szolgáltatás szempontjából
kulcsfontosságúnak minősülő érvényességi lánc fogalmát definiálja, amely a
módosítás által a törvényben lehetővé tett új szolgáltatási formák
sajátosságaihoz kapcsolódóan határoz meg jogszerűségi, hitelességi
követelményeket. Az archiválási szolgáltatás összefüggésében a Javaslat a
következő új fogalmakkal egészíti ki az Eat-ot: az archiválás szolgáltató (2. §
22. pontja) valamint - az elvárható biztonságossági szintre is tekintettel lévő
technológiai követelményrendszer felállításával - a lenyomat (2. § 26. pontja)
definícióival.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás (2. § 15. pontja), az időbélyegző (2. §
16.	pontja), a minősített elektronikus aláírás (12. § 17. pontja), a minősített
hitelesítés-szolgáltató (12. § 18. pontja) és a tanúsítvány (12. § 21. pontja)
fogalom-meghatározásának módosítása az Eat. új, az egyszerűsítés
követelményének megfelelő rendelkezéseinek egymással való összhangját
kívánja biztosítani.
Az Eat. 2. §-ának 20. pontja határozza meg az elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatásokat (Eat. 6. § (1) bekezdés) nyújtó szolgáltatók
tevékenységével kapcsolatos részletes eljárási és egyéb működési szabályokat
tartalmazó szolgáltatási szabályzat definícióját. A módosítás által lehetővé tett új
szolgáltatási formák vonatkozásában a törvény új rendelkezésként ún.
hitelesítési rend (2. § 23. pont), valamint időbélyegzési rend (2. § 24. pont)
alkalmazását is előírja.
A Javaslat kiegészíti az Eat-ot az igénybe vevő fogalmával (2. § új pontja). Az
új fogalom bevezetése megszünteti az Eat. hatályos szabályozási rendszerének
aszimmetrikus, elsődlegesen a szolgáltatói kötelezettségekre, jogosítványokra
összpontosító voltát, s a jogbiztonság magasabb fokán teszi lehetővé az
ügyféljogok meghatározását és érvényesíthetőségét. Hasonló célból definiálja a
Javaslat önálló fogalomként a (minősített hitelesítés-szolgáltatótól különböző)
minősített szolgáltatót (2. § 27. pontja) és a szolgáltatót (2. § 28. pontja) is: a
specifikus meghatározások az általános szolgáltató-fogalomhoz képest a törvény
más rendelkezéseivel összhangban határoznak meg többletkövetelményeket.
A 2. §-hoz
Az Eat. 4-5. §-ai az elektronikus dokumentum, illetve az elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatások jogkövetkezményeit állapítják meg. A 4. § hatályos
(1)-(6) bekezdései az elektronikus aláírással aláírt, illetőleg elektronikus
aláírással ellátott dokumentumok, elektronikus aláírási termékek, az aláírás-
25
létrehozó adat és az időbélyegzés vonatkozásában - a törvényben rögzített
körülmények megléte esetén - a jogkövetkezményekre nézve vélelmeket
állítanak fel: a 4. § (7) bekezdése pedig [a 3. § (2) és (7)-(8) bekezdésének
keretein belül] lehetővé teszi, hogy az elektronikus dokumentumhoz illetve az
elektronikus aláírással kapcsolatos termékhez törvény további
jogkövetkezményeket fűzzön. A módosítások egyrészt az aláírás-létrehozó adat
az aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezésére és az időbélyegzés
elhelyezésére vonatkozó vélelmeket érintik, másrészt pedig - a
törvénymódosítással lehetővé vált új szolgáltatási formákra tekintettel - új
vélelmeket is felállítanak. A Javaslat által beiktatott 4. § (5)-(6) bekezdése a
szolgáltatókról vezetett nyilvántartások szabályainak változásaira (az Eat. új 19.
§-ának a) pontja) tekintettel pontosítja a szöveget, a 2. § (3) bekezdése pedig a -
meghatározott feltételeknek megfelelő - elektronikus aláírással ellátott
elektronikus dokumentum archiválást végző szolgáltatók és az archivált
dokumentumok, illetőleg a papíralapú dokumentumokról készített elektronikus
dokumentumokhoz (konverzió) fűződő jogkövetkezményekre nézve állapít meg
vélelmet. Míg az első esetben a módosítás megállapítja a vélelem beállásához
szükséges követelményrendszert is (az archiválást olyan szolgáltató végzi,
amely az archiválási szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában
minősített szolgáltatóként szerepel) a második esetben csak a lehetőséget magát
rögzíti, a másolatkészítés módjának megállapítását (az egyes ágazati
sajátosságokra is tekintettel levő) külön jogszabályok hatáskörébe utalja. Az
újonnan beiktatott két bekezdésre tekintettel az Eat. hatályos 4. § (7)
bekezdésének számozása - változatlan tartalommal - 4. § (9) bekezdésre
változik.
A 3. §-hoz
Az Eat. jelenleg hatályos 6. §-a taxatív módon felsorolja az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat, és megállapítja az egyes
szolgáltatásfajták tartalmát. A törvény e felsorolást egészíti ki az elektronikus
archiválás szolgáltatással. Az Eat. hatályos 6. §-ának (4) bekezdése az egyes
szolgáltatások egyenkénti vagy együttes nyújtásának lehetőségéről, a hitelesítés-
szolgáltatók tanúsítvány-kibocsátási jogairól rendelkezik: e bekezdés
számozása (a bekezdés tartalmának kismértékű módosulásával) a módosítással
változik, helyébe az elektronikus archiválási szolgáltatás keretében nyújtott
szolgáltatások tartalmának összefoglaló meghatározása lép, a jelenlegi 6. § (4)
bekezdésében foglaltak - az elektronikus archiválási szolgáltatás megjelenésére,
illetőleg a hitelesítési politikára való utalást magában foglaló változásokkal - a
hatályon kívül helyezett 6. § (5) bekezdés helyére lépnek.
26
A 4. §-hoz
A Javaslat - az Európai Unió vonatkozó irányelvének implementálását
ellenőrző, a Bizottság megrendelésére készült szakértői jelentés alapján -
módosítja az Eat. szolgáltatásnyújtás általános feltételrendszerére vonatkozó
szabályozását. Az új szabályok szerint nem változik a 6. § (1) bekezdés a)-d)
pontja szerinti szolgáltatások nyújtására jogosultak köre, illetőleg a bejelentésre
nyitva álló határidő. Lényeges viszont, hogy a bejelentés időpontjában minden, a
nyilvántartásban majd közzétételre kerülő, a szolgáltatóra és az általa nyújtani
kívánt szolgáltatásra vonatkozó információ rendelkezésére álljon: ezért bővül a
bejelentéshez kötelezően csatolandó mellékletek köre, s a szolgáltatónak ezen
túlmenően nyilatkoznia kell arról is, hogy tevékenységét minősített
szolgáltatóként kívánja-e folytatni.
A Javaslat az Eat 7. §-ának új (3)-(4) bekezdésében szabályozza az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatásra vonatkozó „minősített” jelző használatának
jogosultságát, megszünteti a fokozott biztonságú és minősített elektronikus
aláírás, illetőleg az időbélyegző előállításához használt aláíró eszközökre és
egyéb elektronikus aláírási termékekre vonatkozó előzetes akkreditáció és
nyilvántartásba vétel kötelezettségét (az EU tagállamaiban nyilvántartásba vett
tanúsító szervezetek által kiadott igazolásokat is elfogadva bevezeti viszont azt a
tanúsítvány és időbélyegző előállításához használt eszközökre), illetőleg a
szolgáltató működésével kapcsolatos változások vonatkozásában a Hatóság felé
bejelentési kötelezettséget állapít meg. A szemléletbeli megújulást tükrözi a 7-8.
§ címének változása is: a hatályos „A szolgáltatások nyújtásának feltételei” cím
„Bejelentés”-re módosul.
Az 5. §-hoz
Az Eat. hatályos 8. §-a a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat
minősített szolgáltatásként nyújtani kívánó szolgáltatóval szemben egyrészt
technológiai, személyi és jogi többletkövetelményeket állapít meg, másrészt a
Hatóságtól - eljárási rend megállapítása mellett - előzetes minősítés
beszerzésének kötelezettségét írja elő. Az Európai Bizottság felkérésére készült
szakértői jelentésre figyelemmel újraszabályozza az Eat. 8. §-át, ennek
eredményeképpen megszűnik az előzetes minősítési eljárás: a törvény
mindössze azt írja elő, hogy a bejelentése alapján minősített szolgáltatatási
tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatónak működése során folyamatosan
milyen feltételeknek kell megfelelnie (8. § (1) bekezdés). Ezek közül
kiemelendő, hogy a szolgáltatást nyújtó természetes személy, illetőleg a jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető
tisztségviselője, illetőleg vezetője és alkalmazottai csak büntetlen előéletűek
lehetnek: így a Hatóságnak azt a törvény által biztosított a jogosítványát, hogy a
27
büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűntettesek nyilvántartásából adatot
igényelhessen, változatlan tartalommal az Eat. 8. §-ának új (2) bekezdése
tartalmazza.
A 6. §-hoz
Alapvető társadalmi érdek, hogy az elektronikus aláírással összefüggő
szolgáltatások piacáról, annak változásairól, a piaci szereplők helyzetéről a -
nem felügyeleti jogkörét gyakorló - Hatóság átfogó tájékoztatást szerezzen: ez
teszi lehetővé az elektronikus aláírás társadalmi elterjesztését célzó programok
irányának megállapítását, s segíti a még meglévő akadályok felszámolásáról
rendelkező döntések meghozatalát. A törvény - önálló alcím („A szolgáltatók
adatszolgáltatási kötelezettsége”) alatt - a törvény hatálya alá tartozó
szolgáltatók és a Hatóság dinamikus kapcsolatrendszerében állapít meg sajátos
eljárási szabályokat. Az adatok szolgáltatása és felhasználása egyrészt célhoz
kötött (a Hatóság a feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és
értékelések készítése érdekében igényelhet adatokat, s a szolgáltatott adatok nem
használhatók fel a szolgáltató ellen eljárás lefolytatására), másrészt a Hatóság
aktusát (a határidőt, formát, a mulasztási szankciókat s az adatkezelés és
felhasználás módjáról való tájékoztatást is magában foglaló határozat) igényli. A
szolgáltató adatszolgáltatása önkéntes is lehet: ebben az esetben (az
adatszolgáltatás nem kötelező voltára való figyelmeztetés mellett) annak
teljesítésére külön fel kell hívni a szolgáltatót. Az önkéntes adatszolgáltatásra
vonatkozó, további garanciális szabály, hogy arra csak a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések keretei között, s más, személyes adatnak nem minősülő adatok
vonatkozásában kerülhet sor. A Hatóság a piacfelmérő, elemző és értékelő
feladataihoz felhasználhatja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára
az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá
tartozó tevékenységet végző szolgáltatók által szolgáltatott adatokat is.
A 7. §-hoz
Az EAI 2. cikkének (13) bekezdése rendelkezik az önkéntes akkreditáció
lehetőségéről: ez olyan, kifejezetten a hitelesítés-szolgáltatásokra vonatkozó
jogokat és kötelezettségeket meghatározó engedélyt jelent, amelyet az érintett
hitelesítés-szolgáltató kérelmére az az állami vagy magánszervezet ítél oda,
amely az ilyen jogok és kötelezettségek megállapítását, felügyeletét végzi. Ez
esetben a hitelesítés-szolgáltatónak mindaddig nincs joga az engedélyből adódó
jogok gyakorlására, amíg e szerv vagy szervezet határozatát meg nem kapta. A
szakmai önszabályozás eszköztárának bővülését, nagyobb felelősségvállalását
támogató, az igénybe vevők a szolgáltatóba és szolgáltatásaiba való bizalmát
erősíteni tudó lehetőségről az Eat. hatályos szövege csak közvetett módon, a
törvény 3. számú Mellékletében, a minősített hitelesítés-szolgáltatókra
28
vonatkozó előírások között rendelkezik. E § célja, hogy az önkéntes
akkreditációt minden szolgáltató szervezet, rendszer, termék stb.
vonatkozásában lehetővé tegye. A - többletkövetelményeknek való megfelelést
vállaló - szolgáltató alapvető érdeke, hogy megfelelőségét a szolgáltatása iránt
érdeklődő ügyfelek és az igénybe vevők tudomására hozza, ezért a törvény
lehetővé teszi, hogy a tanúsítás tényét a szolgáltató hirdetésében, hivatalos
levelezése során és bármely egyéb módon feltüntetesse.
A 8. §-hoz
Az Eat. a hitelesítés-szolgáltatási tevékenység sajátos szabályait megállapító 9-
10.	§-a átfogóan szabályozza az e tevékenységet végző szolgáltatók jogait és
kötelezettségeit. Fogyasztóvédelmi szempontból ezek közül kiemelten fontosnak
minősül az igénybe vevő előzetes tájékoztatása. A hatályos szabályozás
rendelezik a szolgáltatás felhasználásának módjáról, biztonsági fokáról,
szolgáltatási szabályzatáról, valamint a szerződés korlátozó feltételeiről. E § (1)
bekezdése e tájékoztatási kötelezettség tartalmát bővíti, illetőleg egészíti ki, a (2)
bekezdés pedig a szolgáltató a tanúsítványokkal kapcsolatos, az Eat. 9. §-ának
(7)	bekezdésében megállapított megőrzési kötelezettségének gyakorlása során
lehetővé teszi, hogy e kötelezettségének minősített archiválási szolgáltató
igénybevételével is eleget tehessen.
A 9. §-hoz:
Jelen § a hatályos Eat. szerinti további elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatások tekintetében tartalmaz részletes szabályozást, az előbbi §-ban
szabályozott hitelesítés-szolgáltatóhoz és a továbbiakban szabályozott
archiválási szolgáltatóhoz hasonlóan. Az aláírás-létrehozó eszközökre, az aláírás
létrehozó adat elhelyezésére, illetve az időbélyegző szolgáltatóra vonatkozóan a
tervezet rögzíti a szolgáltató tevékenységének főbb elemeit és feltételeit.
A 10. §-hoz
A § az elektronikus aláírások hosszú távú archiválásának lehetőségét
megteremtő szolgáltatással egészíti ki az Eat-ot. Hosszú távon jelen esetben azt
az időtávot értjük, amelyen belül az irat hitelesítésekor használt kriptográfiai
algoritmus elavul, vagy a hordozó média ill. a megjelenítő szoftver kereskedelmi
forgalomban már nem kapható. Az elektronikus dokumentum hiteles
megőrzéséről csak akkor beszélhetünk, ha a dokumentum középtávon - a
European Electronic Signature Standardization Initiative (Európai Elektronikus
Aláírások Szabványosítási Kezdeményezése, a továbbiakban: EESSI)
meghatározása szerint középtávnak számít az az időtáv, amelyben az aláírás
elhelyezésekor rendelkezésre álló információk (pl. visszavonási listák (CRL-ek)
29
már nem elérhetők) - illetve hosszú távon (az EESSI szerint: ha az aláíráskor
használt kriptográfiai algoritmus már nem biztonságos) is hiteles.
Az EESSI a digitális aláírások érvényesítésének három esetét: a rövid-, a közép-
és a hosszú távú érvényesítést különbözteti meg, s a három esetben felmerülő
archiválási feladatokat az ETSI vonatkozó szabványában meghatározott aláírás-
formátumok alkalmazásához kapcsolva írja le.
A rövidtávú érvényesítés esetén három, az Európai Távközlési Szabványügyi
Intézet (a továbbiakban: ETSI) által meghatározott elektronikus aláírás
formátum kap jelentőséget:
-	az ES formátum az aláírást és az aláíróra vonatkozó alapinformációkat
tartalmazza;
-	az ES-T formátum az ES formátumban található információk mellett
időpecsétet is tartalmaz;
-	az ES-C formátumban az ES-T formátumhoz képest szerepelnek azok az
információk is (mindenekelőtt a tanúsítványra, annak visszavonási státuszára
vonatkozóan), amelyek a hosszabb távú megőrzéshez szükségesek.
Az aláíró szükség szerint alkalmazza az ES, ES-T vagy ES-C formátumot.
Elképzelhető, hogy az aláírás időpontja számára lényegtelen, így csupán az ES
formátumot használja; lehetséges az is, hogy a partnerkapcsolatokban
hatályosuló aláírási szabályzat (signature policy) annak ellenére az ES formátum
használatát engedélyezi, hogy az aláírás időpontjának jelentősége van, s más
eszközökkel küszöböli ki az időpecsét hiányából fakadó következményeket. A
rövidtávú archiválás esetén lényeges követelmény, hogy vagy az aláíró
szolgáltassa az ES-C formátumú aláírást, vagy a szolgáltató képes legyen az
annak létrehozásához szükséges információk beszerzésére. Amennyiben ez nem
lehetséges, úgy közép- és hosszú távon az archiválás értelmetlen (hiszen az
aláírás érvényességére már a kezdeti érvényesítés esetén sem áll rendelkezésre
elég információ).
Középtávú érvényesítésnek nevezi az EESSI, ha az érvényesítés olyan
időpontban történik, amelyben az aláírás érvényességének megállapításához
szükséges információk már nem használhatók (így pl. valamely CA tanúsítvány,
illetve bármely, a tanúsítási láncban szereplő tanúsítvány kompromittálódott,
valamely CA megszüntette működését, a visszavonási listák nem elérhetőek,
stb.). Középtávú érvényesítés esetén tehát szükséges a teljes tanúsítási lánc és a
vonatkozó visszavonási információk beszerzése, illetve ezen időpecsét
elhelyezése. A középtávú érvényesítéshez kapcsolódó aláírásformátumok a
következők: az ES-X formátum, amely az ES-C formátumon túl tartalmazza a
tanúsítási láncra és az azzal kapcsolatos visszavonási státuszokra vonatkozó
30
információkat; valamint az ES-XT formátum, amely az ES-X formátum bővítése
időpecsét-információval.
A hosszú távú érvényesítés esetén a cél olyan megőrzés biztosítása, amely
megfelelő választ ad arra a problémára, hogy az aláíráskor használt kriptográfiai
algoritmus hosszú távon már nem biztonságos, azt feltörik, és lehetővé válik a
nyilvános kulcsból a titkos kulcs származtatása illetve adott lenyomattal (hash)
rendelkező dokumentum produkálása. E körben szükséges előírni az archiválási
szolgáltató kötelezettségeként azt, hogy az kövesse a kriptográfiai algoritmusok
elavulásának folyamatát, s azokra időben reagáljon (pl. új, biztonságos
algoritmuson alapuló időbélyegző elhelyezésével). A szabályozás ebben a
körben úgy is történhet, hogy valamely független szakértői csoport feladata a
technológia fejlődésének követése, amely meghatározott időszakonként
közzéteszi az elfogadott kriptográfiai algoritmusokat, illetve előre nem látható,
az algoritmusok biztonságát fenyegető esemény bekövetkezte esetén azonnal,
rövid úton értesíti a szolgáltatókat az eseményről, annak következményeiről,
illetve esetleg a követendő eljárásról. A Javaslat szerint a technológiakövetés az
NHH feladatkörébe tartozik.
A hosszú távú archiválás során a szolgáltatónak az algoritmus elavulásából
fakadó feladatok ellátása mellett - mivel ebben az időtávlatban az elektronikus
dokumentum keletkezésekor használt hardver- és szoftvereszközök is nehezen
hozzáférhetővé válhatnak - az általa meghatározott formátumok tekintetében
folyamatosan biztosítania kell az adathordozó olvashatóságát illetve az
elektronikus dokumentum megjeleníthetőségét is.
A közép- és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos követelmények teljesítése
speciális szakértelmet és igen nagy anyagi erőforrásokat igényel
(technológiakövetés, olvashatóság és megjeleníthetőség biztosítása, stb.). E
szolgáltatások során speciális felelősségi kérdések merülnek fel, illetve a
szolgáltatás megbízhatatlansága esetén helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek,
ezért e hosszú távú hiteles (minősített) elektronikus archiválás megbízható
harmadik személy által nyújtott szolgáltatásként szabályozható megfelelően.
Ezen megbízható harmadik személy működésének és az általa nyújtott
szolgáltatásnak - amely a hitelesítés-szolgáltatáshoz hasonlóan elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatásnak minősül az 1999/93/EK irányelv szerint -
a szabályozása hasonló a hitelesítés-szolgáltatóknak a hatályos magyar jog által
is ismert szabályozásával (így pl. a működés technikai, pénzügyi feltételei,
bejelentés, minősítettként történő működés, stb.), ám további pontokon sajátos
kérdéseket vet fel (pl. fokozott felelősség, adatvédelmi kérdések).
Az általunk javasolt szabályozás az Eat. módosításával megteremti a hosszú
távú archiválás mint szolgáltatás nyújtásának lehetőségét. Felhatalmazást kap a
31
miniszter, hogy rendeletében meghatározza az ezen szolgáltatással kapcsolatos
részletszabályokat, valamint a rövidtávú megőrzésre vonatkozó
követelményeket. Hangsúlyozni kell, hogy a szabályozás csupán megteremti az
elektronikus aláírások hosszú távú megőrzésére irányuló szolgáltatás
nyújtásának feltételeit, ám nem ír elő kötelezettséget arra, hogy valamely
szervezet vagy ágazat ezen szolgáltatásra támaszkodva végezze el a megőrzést.
(Így a szabályozás önmagában nem tartalmaz releváns rendelkezéseket pl. a
levéltári megőrzés vagy a közigazgatásban keletkezett elektronikus iratok
archiválásának vonatkozásában: arra vonatkozóan, hogy ezeken a területeken a
jelen szabályozás által javasolt keretek között működő szolgáltatók egyáltalán
igénybevehetők-e, s ha igen, milyen feltételekkel, a levéltári szabályozás,
valamint a közigazgatás elektronikus iratkezelésére vonatkozó szabályozás
irányadó.)
A javasolt 16/C. § meghatározza az archiválási szolgáltató feladatait. A 16/D. §
tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A 16/E. §-ban rögzített kötelezettség szerint a
szolgáltató beszerzi a hosszú távú archiváláshoz szükséges nélkülözhetetlen
információkat. A 16/F. § rögzíti azt a követelményt, hogy ha a hosszú távú
archiváláshoz szükséges információk nem szerezhetők be, a szolgáltató köteles
erről a tényről az igénybe vevőt tájékoztatni. Ha a tájékoztatás nem történik
meg, a szolgáltató felel az e mulasztással okozott kárért. A 16/G. § a szolgáltató
kötelezettségeként határozza meg az érvényességi lánc aláírását és
időbélyegzését meghatározott időközönként vagy feltételek beállta esetén. A
szolgáltató köteles a Hatóság által határozatban közölt biztonságos algoritmust
használni az aláírás és (saját maga vagy más szolgáltató által történő)
időbélyegzés során. Ha a közzétett algoritmus [vagy annak a közzétett
paraméterekkel (kulcshosszal) történő alkalmazása] valamely esemény
következtében nyilvánvalóan nem biztonságos többé, a szolgáltató köteles
biztonságos aláíráson alapuló algoritmussal képzett aláírást elhelyezni és
időbélyegzőt elhelyezni/elhelyeztetni az érvényességi láncon (ez jelentheti pl.
hosszabb kulcshossz alkalmazását) és erről a Hatóságot értesíteni. A szolgáltató
ezen kötelezettsége nem jelent kockázatot, hiszen a Hatóság által kötelezően
előírt algoritmuson alapuló aláírás és időbélyegző továbbra is az érvényességi
lánc része marad, a megoldás ugyanakkor lehetőséget biztosít az algoritmus
váratlan, gyors elavulása esetén a megfelelő intézkedések megtételére.
A 16/H. § a megőrzéssel kapcsolatos követelményeket rögzíti. Az
értelmezhetőség/olvashatóság fenntartására a szolgáltató csak az általa vállalt
esetekben köteles, hiszen a szükséges hardver- és szoftverkörnyezet fenntartása
igen költséges, illetve egyes esetekben a dokumentum kizárólag az igénybe vevő
rendszerének segítéségével olvasható. A 16/I. és 16/J. § a hozzáféréssel
kapcsolatos garanciális elemeket tartalmazza.
32
A 16/K. § az archiválási szolgáltató adatvédelmi jogi helyzetét szabályozza
azzal, hogy a szolgáltatási szerződésnek, illetve általában az igénybe vevő és a
szolgáltató közötti viszonynak meg kell felelnie az adatkezelő-adatfeldolgozó
viszonyra az adatvédelmi törvény által előírt követelményeknek. Ezzel a
megoldással e viszonyban is érvényesülnek egyes, a magyar adatvédelmi jog
által meghatározott olyan követelmények, mint pl. az adatfeldolgozó
adatfeldolgozó általi igénybevételének tilalma.
A 16/L. § a lenyomatok archiválása esetén az igénybe vevő kötelezettségévé
teszi a lenyomat mindenkor biztonságos algoritmussal történő újraképzését és a
szolgáltató számára újra történő átadását; ennek hiányában ugyanis a
lenyomatképző algoritmus elavulásával utólag képezhető az adott lenyomathoz
dokumentum. A szolgáltatási szabályzat azonban e kötelezettség alól
mentesítheti az igénybe vevőt.
A 16/M. § - a hitelesítés-szolgáltatóra vonatkozó felelősségi szabályozástól
eltérően - az archiválási szolgáltató fokozott felelősségét írja elő az általa őrzött
elektronikus dokumentumok illetve lenyomatok sérülése vagy megsemmisülése
által más személynek okozott kárért. A felelősséget a szolgáltató a törvény
rendelkezése szerint korlátozhatja.
A 16/N. § a szolgáltatás nyújtásának befejezése esetére fogalmaz meg
tájékoztatási kötelezettséget. A 16/O. § az archiválási szolgáltatóra vonatkozó,
külön nem szabályozott kérdésekre a hitelesítés-szolgáltatóra vonatkozó
rendelkezések alkalmazását írja elő.
A Javaslat tartalmazza, hogy az archiválási szolgáltatóra és az archiválási
szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések nem érintik a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 12. § -ában foglalt kötelezettségek érvényesülését.
A 11. §-hoz
Az elektronikus aláírás technológiája speciális informatikai szakértelmet
igényel. Az Eat. hatályos 17. §-ának (6) bekezdésében szereplő rendelkezést,
amely a Hatóság számára „más, szakértelemmel rendelkező személy”
igénybevételét teszi lehetővé, e helyett az „elektronikus aláírás szakértő”
fogalom használata indokolt. A elektronikus aláírás szakértőkkel kapcsolatos
rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.
33
A 12. §-hoz
Az Eat. hatályos 18. §-a a Hatóság minősítéssel kapcsolatos tevékenységét
szabályozza; a minősítési eljárás megszűnésével indokolt e szabályok hatályon
kívül helyezése. A Javaslat szerint a Hatóság technológiakövetéssel kapcsolatos
tevékenységéről szól. A Hatóság ennek értelmében figyelemmel kíséri az
elektronikus aláírással kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok
fejlődését és határozatban közli a szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása
során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat és az azok
meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására (jellemzően pl. a
kulcshosszra) vonatkozó követelményeket.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a minősítési eljárás megszűnésére tekintettel és az önkéntes
akkreditációval összefüggésben módosítja a Hatóság által vezetett nyilvántartás
adattartalmára vonatkozó szabályozást.
A 14. §-hoz
A minősítési eljárás megszűnése indokolja azt, hogy az egyes szolgáltatásokat
minősítettként nyújtó szolgáltatók ellenőrzése vonatkozásában a szabályozás
megfelelő garanciákat tartalmazzon. Ezt indokolja az elektronikus aláírás
elterjedéséhez szükséges fogyasztói bizalom megteremtése, valamint az, hogy az
Eat. meghatározott vélelmeket fűz az ezen szolgáltatók által nyújtott
szolgáltatásokhoz. Az EAI 3. cikke kifejezetten előírja a magyar
terminológiában minősített hitelesítés-szolgáltatónak minősülő szolgáltatókkal
kapcsolatos hatékony felügyeleti rendszer működtetését. A szabályozás
mindennek érdekében a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított 30
napon belül előírja a Hatóság számára a minősített szolgáltató ellenőrzését,
valamint az évi egyszeri átfogó helyszíni ellenőrzést. A javasolt szabályozás
értelmében azon szolgáltatók esetén, amelyek nem végeznek minősített
szolgáltatást, a Hatóság jogosult, ám nem köteles a működés ellenőrzésére. Az
új szabályozás szerint a minősített és nem minősített szolgáltatás közötti fő
eltérést éppen a Hatóság általi fokozott ellenőrzés léte vagy hiánya jelenti.
A 15. §-hoz
A Javaslat e §-a a minősítési eljárás törlésére és a minősített szolgáltatás új
értelmezésére tekintettel kiegészíti a törvény szankciórendszerét oly módon,
hogy a Hatóság törölheti a nyilvántartásból azt a tényt, hogy a szolgáltató
34
szolgáltatását minősítettként végzi, és megtilthatja az ezzel kapcsolatos jelző
használatát.
A 16. §-hoz
A § módosítja az Eat. hatályos 23. §-át, amely szerint a Hatóság az archiválási
szolgáltató kötelezettségszegése esetén is jogosulttá válik bírság kiszabására.
A 17-23. §-hoz
A Javaslat ezen §-ai felhatalmazó, hatálybeléptető rendelkezéseket tartalmaznak
és átvezetik az Eat. szövegén azokat a kisebb módosításokat, amelyek
elsősorban a hitelesítés-szolgáltató melletti további szolgáltatók megjelenéséből,
az elektronikus dokumentum/irat/okirat fogalmi hármas korrekciójából adódnak.
A Javaslat módosítja a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt, valamint a közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvényt. A Javaslat az előbbi jogszabályokat az elektronikus
cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló
2003.	évi LXXXI. törvény rendelkezéseire tekintettel kiegészíti a cégiratok
elektronikus archiválásának és az elektronikus aláírás közjegyzők általi
felhasználásának szabályaival. A Javaslat 23. §-a az elektronikus
közbeszerzéssel összefüggésben módosítja a közbeszerzésekről szóló 2003. évi
CXXIX. törvényt.
Az 1-4. melléklethez
A mellékletek módosításai elsősorban téves fordítás nyomán meghatározott
szabályokat korrigálnak. A 2. számú melléklet az attribútumtanúsítványok
kibocsátásának lehetőségére tekintettel (és az EAI szabályozásának
megfelelően) a minősített tanúsítványokkal kapcsolatban írja elő a mellékletben
felsorolt kötelező tartalmi elemeket.
35