﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10284. számú
törvényjavaslat
a lakásszövetkezetekről
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. május
2
2004. évi ... törvény
a lakásszövetkezetekről
Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága,
a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és
szakszerű működése, és a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek érvényesítése
érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Alapvető rendelkezések
A törvény hatálya
1.	§ (1) A törvény hatálya az e törvény hatályba lépésekor - a cégeljárásról szóló
külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba
történt bejegyzéssel létrejött lakásszövetkezet fenntartására, szervezetére,
működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet
és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet szervezeti átalakulásaira és
megszűnésére, valamint a lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátos szabályaira
terjed ki.
(2) Az e törvényben, illetőleg - annak keretei között - a lakásszövetkezet
alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók.
A lakásszövetkezet fogalma
2.	§ (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött
gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy.
(2)	A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai.
Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát,
vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.
(3)	E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet: a lakás, a
nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely-, vagy
üzlethelyiség építő és fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt:
lakásszövetkezet).
3
(4)	E törvénynek a lakásszövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő lakásokra
vonatkozó rendelkezéseit - ha a törvény másként nem rendelkezik - a
nyugdíjasházakra, a bennük lévő lakásokra, illetőleg az üdülő, a
személygépkocsi-tároló, illetőleg a műhely-, vagy üzlethelyiség építését és
fenntartását végző szövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő önálló nem
lakás céljára szolgáló helyiségekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5)	A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá nem tag
tulajdonosai részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem
törekszik.
(6)	A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából - e törvény
rendelkezéseinek figyelembe vételével - vállalkozási tevékenységet is
folytathat. A lakásszövetkezetnek az általa üzletszerűen végzett társasház-
kezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenység esetén, a társasházakról szóló
külön törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmaznia kell.
II.	Fejezet
Általános rendelkezések
Az alapszabály
3.	§ (1) Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és
gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a
lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2)	Az alapszabályban kell meghatározni:
a)	a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és
tevékenységi körét;
b)	a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó
szabályokat;
c)	a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak
számát;
d)	a lakásszövetkezet tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges
szakmai követelményeket, a megbízatásuk időtartamát, ideértve az
időközi megválasztásra vonatkozó megbízatás időtartamát is;
e)	a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okot, vagy a tisztség
betöltésével összeférhetetlen körülmény megszüntetésére, illetőleg
megszűnésére vonatkozó igazolás módját;
4
f)	a közgyűlés, illetőleg - ha az alapszabály előírja - a részközgyűlés, a
küldöttgyűlés összehívásának módját, hatáskörét és eljárásának
szabályait;
g)	a tagok jogait és kötelezettségeit;
h)	a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;
i)	a költséghátralék megfizetése érdekében az igazgatóságnak az adós tag
határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás
eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának
kezdeményezésével, illetőleg az alapszabályban kapott felhatalmazás
esetén, az igazgatóságnak a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti
kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait;
j) a tagfelvételi, és a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó ügyekben,
ha azokról nem a közgyűlés dönt, az eljárásra illetékes testületet és az
eljárás szabályait;
k) a lakásszövetkezet képviseletének részletes szabályait;
l) a használati jog hasznosításának és átruházásának feltételeit;
m) az állandó, illetőleg időleges használati jog megszerzéséhez szükséges
vagyoni hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját;
n) a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével való
elszámolás módját és határidejét;
o)	az alapszabályon kívül más lakásszövetkezeti szabályzat megalkotásának
lehetőségét, megnevezését és tárgyát, illetőleg a megalkotására jogosult
testület megjelölését;
p) egyéb, a törvény által előírt, vagy a közgyűlés által szükségesnek tartott
kérdéseket.
(3)	Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a (2) bekezdés h) pontjában
említett költségek felosztása során a lakások teljes alapterületének nagysága az
irányadó.
(4)	Ha az alapszabály a lakásszövetkezet működésének időtartamáról nem
rendelkezik, a lakásszövetkezet határozatlan időre alakul meg.
(5)	A közgyűlés az alapszabályt - a jelenlévők szavazatának kétharmados
többségével - bármikor módosíthatja. Az alapszabályt és annak módosítását
közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett
magánokiratba kell foglalni.
A lakásszövetkezet képviselete
4.	§ (1) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az
ügyvezető igazgató, vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag
5
képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem
korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli
felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.
(2)	Az (1) bekezdésben említett tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag
vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel
rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
Törvényességi felügyelet
5.	§ A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye
szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és
a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
Határozatok bírósági felülvizsgálata
6.	§ (1) A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg az
állandó (időleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a
lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat
felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy a
lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Ez a jog, érvényesen nem zárható ki.
(2)	A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat
közlésétől számított hatvan napos jogvesztő határidő alatt - a lakásszövetkezet
ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a
határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3)	Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozattal érintett tag a
sérelmet - perindítás előtt - a felügyelő bizottságnak bejelentse.
III.	Fejezet
Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben
7.	§ A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok, vagy a
lakásszövetkezet tulajdonában állnak.
8.	§ Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet,
az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és
helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a
6
lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár, stb.)
és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.
9.	§ (1) A lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet
tulajdonában is állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó
használatának a joga illeti meg.
(2)	A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát
átruházhatja. A hasznosítás, illetőleg a használati jog átruházásának feltételeit az
alapszabályban kell meghatározni.
(3)	Az állandó használat jogának visszterhes átruházása esetén a
lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg.
A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti
ki.
(4)	Ha a lakásszövetkezet nem él a (3) bekezdésben említett jogával, a tag
használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek
megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.
(5)	A tag halála, illetőleg a jogi személy megszűnése esetén a használati jog
tekintetében jogutódlásnak van helye.
(6)	Nyugdíjasházi szövetkezet esetében a lakások a szövetkezet tulajdonában
állnak, a tagot a lakás állandó használatának joga illeti meg.
10.	§ (1) Üdülőszövetkezet esetében a szövetkezet tulajdonában álló
üdülőépületben a tagot - évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra
-	egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg.
(2)	A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait
kell alkalmazni.
(3)	Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható
el, ha a kérelmező az e törvényben és az üdülőszövetkezet alapszabályában
előírt feltételeknek megfelel.
11.	§ (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló
földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei
között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem
gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.
7
(2)	A lakásszövetkezet alapszabályában meg kell határozni a lakáson belüli
építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás
nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend). Ezek a szabályok
nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zaj szint határértékére a
lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.
(3)	A lakásszövetkezet házirendje tartalmazza az épület közös használatra
szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is.
IV.	Fejezet
A lakásszövetkezet szervezete
A közgyűlés
12.	§ (1) A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés
hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály megállapítása, módosítása;
b)	az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;
c)	a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
felmentése, vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása,
felmentése;
d)	a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
e)	a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat)
elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a
veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés
elrendeléséről;
f)	a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a
lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;
g)	a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
h)	a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek (8. §) használata,
hasznosítása módjának megváltoztatása;
i)	döntés a lakásszövetkezeti érdekképviseleti szövetségbe történő
belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;
j) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg
büntető feljelentés megtételéről való döntés;
k) mindaz, amit e törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe
utal.
(2)	Az (1) bekezdés f) pontjában felsorolt szervezeti átalakulásokról, illetőleg az
(1)	bekezdés g) pontjában említett vagyonmegosztásról a döntés a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az alapszabály minden más ügy eldöntését
8
-	kivéve a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezést - a
küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
13.	§ (1) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság
hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de - ha küldöttgyűlés nem működik -
legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2)	Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka,
vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az
indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon
belül a közgyűlést nem hívja össze, a felügyelő bizottság ezt követő tizenöt
napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok, vagy az
általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.
(3)	A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a
napirend megjelölésével írásban kell összehívni. Ha az alapszabály lehetővé
teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
(4)	A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:
a)	a lakásszövetkezet nevét és székhelyét;
b)	a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét;
c)	részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d)	a megismételt közgyűlés (14. §) időpontját és az eltérő
határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.
14.	§ (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele
megjelent.
(2)	Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban
azonos napirenddel újabb közgyűlést (a továbbiakban: megismételt közgyűlés)
kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül
határozatképes.
(3)	Nem lehet megismételt közgyűlést tartani:
a)	a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán
meghozandó döntések esetében, valamint
b)	ha az alapszabály így rendelkezik.
(4)	A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben
hozhat határozatot.
9
15.	§ (1) Ha e törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem
rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének
szavazatával és nyílt szavazással hozza.
(2)	A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy
szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag
tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a lakáson
(használati egységen) belüli ellentétes szavazatok figyelembevételének módját.
(3)	A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján
lehet képviselni. A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az
alapszabályban kell meghatározni; a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-
223. §-aiban foglaltak az irányadók.
(4)	Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy
tagot - a használat joga mértékétől függetlenül - a közgyűlésen egy-egy
szavazat illet meg. A jogi személy tag minden olyan üdülőegység után, amelyek
egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további
egy-egy szavazattal rendelkezik.
(5)	A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell
különösen:
a)	a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv
hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
b)	a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott
személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;
c)	a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d)	a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását,
e)	a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére
vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá,
és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.
(6)	A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról - a másolási költség
megfizetésével - másolatot kérhet.
16.	§ (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása
nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Ebben az
esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási
szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak
időpontjáról tájékoztatást kapnak.
10
(2) Nem lehet írásban szavazni a 12. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban
meghatározott kérdésekben.
A részközgyűlés
17.	§ (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések
formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési
körzeteket.
(2)	A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat
össze kell számítani.
(3)	Az alapszabály a részközgyűléseket a részközgyűlési körzet meghatározott
belső ügyeiben önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel, ha az így hozott határozat
más részközgyűlési körzetet nem érint.
A küldöttgyűlés
18.	§ (1) A legalább 100 lakást, vagy használati egységet magában foglaló
lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az
esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát,
megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak
figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma harmincnál kevesebb nem lehet.
(2)	A küldöttgyűlés - az alapszabály felhatalmazása alapján - a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet.
(3)	A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a lakásszövetkezet bármely tagja
részt vehet.
(4)	A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
határozatképtelenség esetén megismételt küldöttgyűlés nem tartható.
Az igazgatóság
19.	§ (1) A közgyűlés - legfeljebb ötévi időtartamra - legalább három tagú
igazgatóságot választ. Az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki
tisztséget rendszeresíthet (a továbbiakban együtt: igazgatóság).
11
(2)	Az igazgatóság tagjává - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - csak
a lakásszövetkezet tagja választható meg.
(3)	Az igazgatóságnak, egyúttal a lakásszövetkezetnek az elnökét a közgyűlés
külön szavazással választja meg.
20.	§ (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a
lakásszövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet
munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói
jogokat, és alkalmazza a lakásszövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az
alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.
(2)	Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik
a lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe; az alapszabályban meghatározott
részközgyűlési körzetet közvetlenül érintő döntésének meghozatala előtt
azonban köteles az érintett körzet véleményét kérni. Az igazgatóság
tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
(3)	Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente
legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a lakásszövetkezet
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.
21.	§ (1) Az igazgatóság a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás,
illetőleg a tag időleges vagy állandó használati jogának átruházása esetén - a tag
kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költség-tartozásról. Ha tartozás
áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli
nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
(2)	Az eladónak a lakás per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági
nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed
akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében
nem kéri az igazgatóság (1) bekezdésben említett nyilatkozatának kiadását.
A felügyelő bizottság
22.	§ (1) A közgyűlés - legfeljebb ötévi időtartamra - legalább három tagú
felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság elnökét a közgyűlés külön
szavazással választja meg.
(2)	A lakásszövetkezet a felügyelő bizottság elnökével és tagjaival
munkaviszonyt nem létesíthet.
12
(3)	Az alapszabály előírhatja, hogy felügyelő bizottság helyett a
lakásszövetkezet egyik tagja látja el a felügyelő bizottság feladatait. Az így
megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
23.	§ (1) A felügyelő bizottság a tagok érdekében a lakásszövetkezet egész
tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
(2)	A felügyelő bizottság:
a)	a lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással
kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a lakásszövetkezet irataiba
betekinthet;
b)	a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a
lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól
felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok
bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését
nem tagadhatják meg;
c)	az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak,
illetőleg a közgyűlés (részközgyűlés, küldöttgyűlés) határozataiban
foglaltaknak megfelelően járjon el;
d)	indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a
felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
e)	összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre
vonatkozó kötelességének;
f)	az éves beszámoló [20. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a
közgyűlés részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves
beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
g)	véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és
jelentésekről;
h)	javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának
megállapítására;
i)	tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.
24.	§ A lakásszövetkezet igazgatósága, illetőleg a közgyűlés köteles érdemben
megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában az
alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetőleg állást foglalni. A
felügyelő bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - a
lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
25.	§ Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről
kötelesek a felügyelő bizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.
13
A tisztségviselők
26.	§ (1) A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai
illetőleg az ügyvezető elnök, továbbá a felügyelő bizottság elnöke és tagjai
illetőleg a bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy, valamint - ha az
alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további
tisztségeket rendszeresíthet.
(2)	A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
(3)	Az igazgatóság elnöke és tagjai - ha az alapszabály így rendelkezik - a
lakásszövetkezettel munkaviszonyban is állhatnak. Ebben az esetben a
munkáltatói jogokat a közgyűlés (küldöttgyűlés) gyakorolja; az alapszabály - a
munkaviszony létesítése, a felmentés és az alapbér megállapításának kivételével
-	ettől eltérően is rendelkezhet.
27.	§ (1) Nem lehet tisztségviselő:
a)	aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a
tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;
b)	akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezett;
c)	akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d)	akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet
hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató
lakásszövetkezetnél;
e)	aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;
f)	aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő
nem lehet.
(2) Az alapszabály további kizáró okokat is megállapíthat.
28.	§ (1) Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek
ugyanannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az
összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a
közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között is.
(2)	A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, az ügyvezető elnök,
illetőleg az ügyvezető igazgató, továbbá az alapszabály által rendszeresített más
tisztségviselő nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává.
(3)	Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
14
(4)	Tisztségviselővé - ha az alapszabály megengedi - egy személy több
lakásszövetkezetnél is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő
jelöléséről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen - írásban - tájékoztatni
köteles.
29.	§ (1) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában
elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a
lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint
egyetemlegesen felelősek.
(2)	Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a
határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a
felügyelő bizottságnak - írásban - bejelentette.
30.	§ (1) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:
a)	a megbízatás időtartamának lejártával;
b)	a tisztségviselő halálával;
c)	a megválasztó szervhez intézett lemondással;
d)	a közgyűlés általi felmentéssel;
e)	a tagsági viszony megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az
alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.
(2)	Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha a kizáró okot, vagy az
összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem
szünteti meg, és ezt az alapszabályban előírt módon nem igazolja.
(3)	A tisztségviselő felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.
(4)	A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az igazgatóság írásbeli felkérése
alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás
ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a
megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő
tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének
ellátásában.
V.	Fejezet
A lakásszövetkezeti tagsági viszony
31.	§ (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki:
a)	az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel,
15
b)	a lakás tulajdonosa, illetőleg - a használati jogon alapuló
lakásszövetkezet esetében - az állandó vagy időleges használati jog
megilleti, továbbá
c)	írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve
kötelezőnek elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának
megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti.
(2)	A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok
jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani.
(3)	A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú
nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét
betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja
lakásszövetkezetnek.
(4)	A lakás tulajdonjogával, illetőleg az állandó vagy az időleges használati
jogával rendelkező személy tagfelvételi kérelme - ha az (1) bekezdésben
szabályozott feltételeknek megfelel - nem utasítható el.
(5)	Ha egy lakás több személy tulajdonában, illetőleg használatában van,
mindegyik tulajdonostárs, illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való
felvételét a lakásszövetkezetbe.
(6)	Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható
el, ha a kérelmező megfelel az (1) bekezdésben szabályozott feltételeknek.
32.	§ (1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a
lakásszövetkezeti tagság 31. §-ban előírt feltételeinek megfelel, és nyugdíjas,
nyugdíjszerű ellátásban részesül vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.
(2)	A tag a lakásba csak az (1) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő
személyt fogadhat be; más személy befogadása a tagsági viszonyt megszünteti.
(3)	A nyugdíjasházi szövetkezet tagjának halála esetén az örökös a lakást csak
akkor használhatja, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeknek megfelel, és -
kérelmére - a szövetkezetbe tagként felveszik.
(4)	Ha az örökös nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy tagfelvételét nem
kéri, az állandó használat jogát a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedésétől számított hat hónapon belül a feltételeknek megfelelő személyre
16
nem ruházza át, a nyugdíjasházi szövetkezetet további hat hónapig az állandó
használati jogra a forgalmi értéken vételi jog illeti meg.
33.	§ (1) A tagfelvételről a közgyűlés, vagy az alapszabályban meghatározott
testületi szerv a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen dönt.
A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a
közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.
(2)	A tagsági viszony - eltérő alapszabályi rendelkezés hiányában - a felvételi
kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
(3)	A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság
hatáskörébe tartozik.
34.	§ (1) A tagsági viszony megszűnik, ha:
a)	a tag meghal, vagy a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik;
b)	a tag a lakásszövetkezetből kilép;
c)	a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy
állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik;
d)	a tagot kizárják;
e)	a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. Az
alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a
tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági
viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.
35.	§ (1) A lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag neki felróható módon
a)	a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást
tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - az
alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem
tesz eleget;
b)	felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak és az alapszabálynak
megfelelő módon megállapított üzemeltetési (fenntartási) és felújítási
hozzájárulási fizetési, valamint pótbefizetési kötelezettségét.
(2)	A kizárásra jogosult - alapszabályban meghatározott - testületi szervnek a
kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell
hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.
(3)	A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye.
17
(4)	A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc
nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:
a)	határozat későbbi időpontot állapít meg;
b)	a határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet
indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja
vagy hatályon kívül helyezi;
c)	a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.
36.	§ (1) Ha a tagsági viszony megszűnik, - az alapszabály eltérő rendelkezése
hiányában, illetőleg a túlfizetés kivételével - a volt tag a szövetkezet részére
teljesített befizetések visszatérítését a szövetkezettől nem követelheti.
(2)	Ha a tagsági viszony a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése
alapján szűnik meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni
37.	§ Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a
lakást kiüríteni, és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezt kell megfelelően
alkalmazni üdülőszövetkezetben az időleges használati jog megszűnése esetén
is.
VI.	Fejezet
A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei
38.	§ A tag alapvető joga, hogy:
a)	részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes
közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen
a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből,
b)	igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított
szolgáltatásokat,
c)	tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,
d)	a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen,
e)	a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől
tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési
jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban
keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség
megfizetése mellett - másolatot kérjen.
39.	§ (1) A tag alapvető kötelezettsége, hogy:
a)	teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, és
vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek
tevékenységében,
18
b)	a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot,
c)	lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője
vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel,
berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási
munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag,
illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.
(2) A lakásszövetkezet köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti
beavatkozással okozott kárt.
40.	§ (1) Az alapszabály előírhatja, hogy a lakás tulajdonosa köteles az
igazgatóságnak bejelenteni:
a)	lakása tekintetében a tulajdonosváltozást,
b)	lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető
személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
c)	a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b)
pontnak megfelelő adatát,
d)	a lakásában lakó személyek számát,
e)	haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy
nevét.
(2)	Az alapszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok
bejelentésének kötelezettsége a használati joggal rendelkező tag számára
megfelelően irányadó.
(3)	Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható
elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés-és melegvíz
szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint
kell a tagok között megosztani. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat
bejelentéséről - ha erre vonatkozóan az alapszabály kötelezést tartalmaz -
tájékoztatni.
(4)	Ha a (3) bekezdésben említett esetben a bérlő - az igazgatóság írásbeli
felszólítása ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett
hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége
áll fenn. Az írásbeli felszólításra, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó
részletes előírásokat az alapszabályban kell megállapítani.
(5)	Az alapszabály az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a lakás
birtokbavételét, illetőleg a lakásra vonatkozó tulajdonjog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt állapíthat
meg.
19
(6)	Az igazgatóság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett
adatokról nyilvántartást vezessen. Az igazgatóság a nyilvántartásba vett
adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés és melegvíz
szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.
(7)	Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a lakásszövetkezet
részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi
fűtésés melegvíz szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az
igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot
haladéktalanul köteles törölni.
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
41.	§ A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a
kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a meghatalmazást kivéve a
közgyűlésen történő szavazás, továbbá a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott
szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel
kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.
VII.	Fejezet
A lakásszövetkezet gazdálkodása
42.	§ (1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok
építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés,
karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb
bevételei szolgáltatják.
(2)	A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos
kötelezettségeit épületenként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.
43.	§ (1) A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő
tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem
elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre
kötelezheti.
(2)	A lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok
az (1) bekezdés szerinti felelősség alól csak akkor mentesülnek, ha a
vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére a vállalkozással arányban álló
vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból
eredő kötelezettségekért a lakásszövetkezet az elkülönített vagyonával felel.
20
(3)	A nem tag tulajdonos a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő
tartozásainak fedezése érdekében pótbefizetésre nem kötelezhető.
44.	§ (1) Az alapszabály felhatalmazhatja a lakásszövetkezet igazgatóságát,
hogy a fenntartási költség befizetésével legalább féléves hátralékba került tag
vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését
rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. Az igazgatóság határozatát
ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell
foglalni.
(2)	Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a
jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell.
(3)	Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság a
kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges
engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba, vagy ügyvéd - jogkörén belül
jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(4)	A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos
tulajdonost terhelik.
VIII.	Fejezet
Szervezeti átalakulások
Lakásszövetkezetek egyesülése
45.	§ (1) Két vagy több lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen
szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével
elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a
másikba beolvad.
(2)	Az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az
egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát, és megtartják a
szükséges választásokat.
(3)	Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő
kötelezettségek az új (a befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át.
21
A lakásszövetkezet szétválása
46.	§ (1) A közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja
a lakásszövetkezet szétválását két vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz
két közgyűlést kell tartani.
(2)	A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban
kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles
harminc napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő
közgyűlést.
(3)	A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más
egységnek (építési ütem, épület, épületcsoport, stb.) megfelelő
lakásszövetkezetekre válhat szét.
(4)	Az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a
szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás
befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet.
(5)	Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján
az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási
javaslatot készíteni.
(6)	Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb
közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról, a vagyon
megosztásáról.
(7)	A lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon
belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a
vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.
(8)	A szétválással a lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új
lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. A szétvált lakásszövetkezet
szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód lakásszövetkezetek - valamennyi
hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás
közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást
követően merül fel, a jogutód lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.
Kiválás a lakásszövetkezetből
47.	§ (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több
lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag tulajdonosai (a továbbiakban:
22
kiválni szándékozó önálló egység tagjai) társasháztulajdon alapítása céljából -
amennyiben tartozásuk a szövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen
válhatnak ki.
(2)	A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjai egyhangúlag
határozhatják el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet
alapszabályának közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem
rendszeresített.
(3)	A kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tagjai, továbbá
a nem tag tulajdonosok egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és
benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.
(4)	A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése
határoz.
(5)	A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének
hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát a részközgyűlés határozatának
megküldésével, az igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli
bejelentésre csak a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését
követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a
kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől
függően kerül sor.
(6)	A lakásszövetkezetből minden év december 31-ei hatállyal lehet kiválni. A
kiválni szándékozó önálló egységnek a kiválásról szóló döntésről az (5)
bekezdésben meghatározott bejelentést és nyilatkozatot tárgyév június 30.
napjáig kell az igazgatósághoz megküldeni, ellenkező esetben a kiválásra csak a
következő év december 31. napjával kerülhet sor.
(7)	A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
48.	§ (1) A kiválási szándék bejelentése és a 47. § (4) bekezdésében említett
vagyonmegosztás után a társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat
tervezetét véglegesítik; a kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától
hatályos.
(2)	A társasház alapítására, szervezetére és működésére egyebekben a
társasházakról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
23
A szervezeti átalakulások közös szabályai
49.	§ (1) A 45-46. §-okban meghatározott szervezeti átalakulások esetén az új (a
befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezetek az alapszabályukat
megfelelően módosítják, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított
harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a
cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság).
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a társasházakról
szóló külön törvény rendelkezései alapján lakásszövetkezetté átalakuló
társasházak esetében azzal, hogy az alapszabályt a társasház átalakulásáról
hozott közgyűlési határozattal egyidejűleg - az összes tag legalább kétharmados
szótöbbségével - kell elfogadni. Az alapszabály elfogadása alapján, a tagok
egyszerű szótöbbséggel megválasztják a lakásszövetkezet igazgatóságát, a
felügyelő bizottságot és e szervek tisztségviselőit, elfogadják a lakásszövetkezeti
vagyon összegét és a fenntartással kapcsolatos befizetések feltételeit.
(3)	A (1)-(2) bekezdésekben említett közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök
és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két
tag aláírásával hitelesít.
IX.	Fejezet
A lakásszövetkezet megszűnése
50.	§ (1) A lakásszövetkezet megszűnik, ha:
a)	a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés
egyhangúlag elhatározza, hogy jogutód nélkül megszűnik;-
b)	szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;
c)	a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d)	a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
e)	a határozott időre alakult lakásszövetkezet esetén a meghatározott idő
eltelik.
(2)	A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a
lakásszövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon
belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.
(3)	A lakásszövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
24
51.	§ (1) Ha a lakásszövetkezet az 50. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján
jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye.
Ennek során a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről határozni nem tud, a
végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.
(3)	A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után
lakásszövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.
(4)	A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag
tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.
X.	Fejezet
A lakásszövetkezeti érdekképviselet
52.	§ (1) A lakásszövetkezetek - a maguk, valamint a lakásszövetkezeti tagok
érdekeinek védelme, működésük elősegítése, gazdasági tevékenységük közös
anyagi eszközökkel történő előmozdítása, továbbá a nemzetközi
lakásszövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében - területi vagy szakmai alapon
szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szövetségeket hozhatnak létre. E
szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.
(2)	A lakásszövetkezetek területi, szakmai, illetőleg országos érdekképviseleti
szövetségei a tag lakásszövetkezetek saját működésének és gazdasági
tevékenységének elősegítése érdekében, szakmai tanácsadó és véleményező
szervezetet hozhatnak létre. Az ilyen céllal létrehozott szervezet szakmai
véleményének kialakításához szükséges iratok rendelkezésre bocsátására,
illetőleg a vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat az érdekképviseleti
szövetség alapszabályában kell meghatározni.
(3)	A lakásszövetkezeti érdekképviseleti szövetségekre az egyesülési jogról
szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
25
XI.	Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
Értelmező rendelkezések
53.	§ (1) E törvény alkalmazásában:
1. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
1. 1. Üzemeltetés: a lakásszövetkezeti tulajdon rendeltetésszerű használatához
folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások
díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása,
szükség esetén gondnoki, házfelügyelői szolgáltatások megszervezése, az
igazgatóság működésének biztosítása;
1. 2. Karbantartás: a lakásszövetkezeti tulajdonban levő ingatlan állagának és
rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a
tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási
munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A
karbantartás lehet:
1. 2. 1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát
károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali
beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,
1. 2. 2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de
rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali
beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen
elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva
legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése,
1. 2. 3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű
használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási
munka;
1. 3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére
kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-
szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot -
megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti
használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések
kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet:
1. 3. 1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan
egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése,
1.	3. 2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő,
teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető
általános javítási munkák elvégzése,
26
1.	3. 3. korszerűsítés: a központi fűtő és melegvíz-szolgáltató berendezésnek
az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő
átalakítása vagy kicserélése;
2.	Nem tag tulajdonos: aki a lakásszövetkezetbe nem lépett be, aki a
lakásszövetkezetből kilépett, illetőleg abból kizárták.
3.	Lakóépület: az olyan épület, amelyben a lakásszövetkezeti tag vagy a nem
tag tulajdonában, illetőleg a használatában álló lakások száma meghaladja a
lakásszövetkezet tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (iroda,
műhely, raktár, stb.) számát.
4.	Használati egység: a lakóépületnek nem minősülő üdülő, személygépkocsi-
tároló, műhely-, vagy üzlethelység építő és fenntartó szövetkezeti épületben lévő
és a szövetkezet tulajdonában, de a szövetkezeti tag vagy a nem tag állandó,
vagy időleges használatában lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség.
5.	A lakásszövetkezet tevékenysége: a lakásszövetkezet olyan tevékenysége,
amelyet a fenntartás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembe
vételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját maga, tagjai és nem tag
tulajdonosai részére.
6.	A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége: a lakásszövetkezetnek az 5.
pontban meghatározott tevékenysége körébe nem tartozó minden más olyan
tevékenysége, amelynek adózott eredményét felhasználhatja a fenntartás
feladatainak ellátására.
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alkalmazása során a
lakásszövetkezet küldöttgyűlésének döntését a közgyűlés döntésével azonos
módon kell figyelembe venni.
Hatálybalépés
54.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2005.
január 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény 3. § (2) bekezdése d)-f), h)-i), és k)-m) pontjainak és 3. §-a (3)
bekezdésének rendelkezései 2006. január 1. napján lépnek hatályba.
(3)	A törvény hatályba lépésekor nyilvántartásba vett és bejegyzett
lakásszövetkezet közgyűlése a meglévő alapszabályát e törvény
rendelkezéseinek megfelelően 2006. január 1. napjáig köteles módosítani; az
27
eddig az időpontig a cégbírósághoz, valamint a földhivatalhoz benyújtott
alapszabály módosítása illetékmentes.
55.	§ (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a
szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 26. §-a (2) bekezdésének a
„lakásszövetkezeteknél (92. §) az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet”
szövegrésze, 26. §-a (4) bekezdésének a) pontjából „a lakásszövetkezeteket
kivéve” szövegrész, 28. §-a (1) bekezdéséből a „továbbá lakásszövetkezeteknél”
szövegrész, 30. §-a (2) bekezdésének a „továbbá a lakásszövetkezetek
alapszabálya” szövegrésze, az 52. §-a (2) bekezdéséből a „- a
lakásszövetkezetek kivételével -” szövegrész, a 69. §-a (2) bekezdésének
második mondata, 77. §-a (6) bekezdéséből a „- lakásszövetkezeteket kivéve -"
szövegrész, 81. §-a (2) bekezdéséből és 83. §-a (3) bekezdéséből „- az
üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag -"
szövegrészek, 89. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a „lakásszövetkezeteknél
egyhangúlag” szövegrész, továbbá a 90. §-a (2) bekezdésének, a 91. §-a (2)
bekezdésének, és a 92-111. §-ainak rendelkezése.
(2)	A törvény hatálybalépésekor bejegyzett lakásszövetkezet alapszabályának a
tagok közös tulajdonára vonatkozó rendelkezése alatt e törvény 8. §-ának
rendelkezéseit kell érteni. Az alapszabály ennek megfelelő módosítását az
alapszabálynak az 54. § (3) bekezdésében említett módosítása során kell
elvégezni.
(3)	E törvény a hatályba lépésekor a nyugdíjasházban már fennálló
lakáshasználati jogot nem érinti.
56.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12. §-a c)
pontjából a „külön tulajdonban álló”, továbbá a „- az alapszabály
rendelkezésétől függően - a közös tulajdonban levő részekből a
szövetkezeti lakás-, illetőleg helyiségtulajdonost megillető hányaddal
együtt” szövegrészek, a 21. §-a (4) bekezdésének a „vagy közös”
szövegrésze, 24. §-a (3) bekezdésének a „vagy a közös tulajdont”
szövegrésze,
b)	a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi XLIX. törvény 64. § (1) bekezdésének az „(1977. évi 12. tvr. 1.
§)” szövegrésze , továbbá
c)	a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 78/1988. (XII. 27.)
PM-ÉVM együttes rendelet
hatályát veszti.
28
Módosuló jogszabályok
57.	§ (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-a c)
pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„ c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a
közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda,
továbbá az egyéni vállalkozó.”
(2)	A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának első mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami
gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, a
közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társulat (a víziközmű társulat kivételével), az erdőbirtokossági
társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a
magánnyugdíjpénztár.”
29
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A lakásszövetkezetek a vállalkozási tevékenységet folytató termelő, fogyasztási,
szolgáltató és más szövetkezetekhez képest, alapjaiban eltérő sajátosságokkal
rendelkeznek.
Az 1965-1985. közötti időszakban létrejött mintegy 300 ezer lakást magában
foglaló lakásszövetkezetek működésének, gazdálkodásának, az ilyen épületek
fenntartásának, és a lakásszövetkezeti tagok jogainak, kötelezettségeinek
jogszabályi kereteit 1992-ig önálló lakásszövetkezeti törvény (az 1977. évi 12.
tvr.) tartalmazta. Az 1992. évi I. törvény rendelkezései alapján azonban a
lakásszövetkezetek jogi szabályozása beolvadt a többi szövetkezetre vonatkozó
törvényi keretekbe, amely fokozatosan egyre bizonytalanabb jogi helyzetet
teremtett a lakásszövetkezetek megfelelő működésében.
Az elmúlt tíz év alatt a lakásszövetkezetekben élőknek és az
érdekszövetségeknek megerősödött az igénye az ismételten önálló
lakásszövetkezeti törvény megalkotására. Az új lakásszövetkezeti törvény
tervezete ennek a megalapozott igénynek, és a ma hatályos - az új
szövetkezetekről szóló - 2000. évi CXLI. törvény kötelezésének tesz eleget. E
törvényi kötelezés szerint a lakásszövetkezeti törvényt 2006. év végéig kell
megalkotni.
A mai helyzet előnye, hogy a Kormány kiemelt hangsúlyt helyez a meglévő
lakóépület állomány fenntartásának, felújításának támogatására, amelyhez
mielőbb kapcsolódniuk kell az új lakásjogi rendelkezéseknek. A lakásjogi
törvények közül a társasházakról szóló részletes új törvény mellett, a nemzeti
lakásállomány mintegy 7,5 %-ában élő kb. 750-800 ezer ember életkörülményeit
érintő lakásszövetkezeteknek is kiemelt jelentőségük van. Mindez együttesen
eredményezi, hogy a törvény-tervezet elfogadása esetén az önálló
lakásszövetkezeti törvény már 2005. év elején hatályba léphet.
A törvény tervezete azt az alapelvet követi, hogy az 1985-ig kialakult és a
kialakulás óta lényegében változatlan nagyságrendet képviselő
lakásszövetkezetek szervezeti, működési, tulajdonjogi és gazdálkodási kereteit
nem csupán egy önálló törvényben, hanem a jelenleginél jóval részletesebben,
ezáltal széleskörű jogbiztonságot eredményező módon kell meghatározni. A
részletes szabályok azonban - hasonlóképpen az új társasházi törvényhez - nem
gátolják, hanem könnyebbé teszik a lakásszövetkezetek működtetését.
Mindezeknek megfelelően a tervezet részletesen meghatározza a
lakásszövetkezet alapszabályában eldöntendő kérdéseket. Az alapszabály
létrehozásához az alapító tagok kétharmados többségének szavazata szükséges
és módosításához - mint eddig - a jövőben is elegendő a közgyűlésen jelenlévők
30
kétharmados többségének szavazata. Az eldöntendő kérdések - többek között -
kiegészülnek a tisztségviselők összeférhetetlenségének megszüntetése,
fenntartási költségek viselése és felosztása, a költség-hátralékok
megfizettetésének módja kérdéseivel.
A tervezet megszünteti az 1992. évi I. törvény által bevezetett, a gyakorlatban
azonban nem alkalmazott „lehetőséget”, hogy a lakásszövetkezet „társasházi
tulajdonként” is működhessen. Ennek érdekében az ilyen alapszabályokat
módosítani kell, amelynek a cégbírósághoz és a földhivatalhoz való benyújtása
az új szabályokra való áttérésre adott egy éves időtartamig, illetékmentes.
Ezáltal megmarad az a tényleges lakásszövetkezeti tulajdonjogi helyzet, amely
szerint az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezet - mint jogi személy
tulajdonában - vannak, a lakás pedig a lakásszövetkezeti tag használatában,
vagy tulajdonában áll.
A tervezet tartalmazza a közgyűlés döntési jogkörének és működésének törvényi
kereteit, és meghatározza a megismételt közgyűlésen nem meghozható
határozatok körét (a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése;
illetőleg az alapszabály által megjelölt más kérdés eldöntése). A közgyűlés
biztonságos megtartását és lefolytatását szolgálják a közgyűlési jegyzőkönyv
tartalmára, az írásbeli szavazásra, a közgyűlésen történő képviseletre, a tagok
betekintési és másolat-kérési jogára vonatkozó szabályok.
A tervezet a lakásszövetkezet további szervezeti keretein (részközgyűlés,
küldöttgyűlés), illetőleg az igazgatóságra, a felügyelő bizottságra, a
tisztségviselőkre vonatkozó szabályokon túlmenően, nem csak a tagsági viszony
létrejöttének és megszűnésének, hanem - új elemként, eleget téve az ugyancsak
megalapozott igénynek - a tagok jogainak és kötelezettségeinek részletes
kereteit is meghatározza. Ezek közül lényeges például, hogy a tag a személyes
és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik a lakásszövetkezet gazdálkodásának
eredményéből, igénybe veheti a lakásszövetkezetnek a tagok részére
rendszeresített szolgáltatásait, tájékoztatási és betekintési joga van a vele
kapcsolatban keletkezett iratokba. A tervezet meghatározza a nem tag tulajdonos
fogalmát és azt, hogy őt a meghatalmazást kivéve a közgyűlésen történő
szavazás, továbbá - a lakásszövetkezeti tagnak járó szolgáltatások, vállalkozási
bevételek és ezekhez fűződő kiadások kivételével - a taggal azonos jogok illetik
és kötelezettségek terhelik.
Az új lakásszövetkezeti törvény - amellett, hogy a lakásszövetkezetek
jellemzőihez igazodó és jogbiztonságot nyújtó részletes szabályozást tartalmaz -
néhány kérdésben a társasházi törvény-tervezetben szereplő rendelkezésekhez
hasonló új szabályokat is magában foglal. Ezek közül a legfontosabbak a
következők:
31
-	az alapszabályban meg kell határozni a költség-hátralékok megfizetése
érdekében az igazgatóság feladatait (felszólítás; fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelem; az alapszabály felhatalmazása esetén az adós
lakás-tulajdonának jelzáloggal való megterhelése),
-	a tag tulajdonában álló lakás elidegenítése esetén az igazgatóság a tag
kérésére köteles írásban nyilatkozni a költség-tartozásról, ennek összegéről;
ha a tag ezt a nyilatkozatot nem kéri, a szerződésben vállalt mentességi
nyilatkozata a költség-tartozás alóli mentességének szavatolására is kiterjed,
-	a lakhatás nyugalma érdekében az alapszabályban meg kell határozni a
lakáson belüli építési-szerelési munka, és más zajjal járó tevékenység
végzésének - az építésre, illetve a zaj szint határértékére vonatkozó külön
jogszabályokkal összhangban álló - szabályait (házirend), a közös
használatra szolgáló területek és helyiségek használatára vonatkozó
előírásokat, valamint a közgyűlés új hatásköre a lakásszövetkezeti tulajdonú
épületrészek (területek, nem lakás célú helyiségek, stb.) használata,
hasznosítása megváltoztatásáról történő döntés,
-	az alapszabály előírhatja a lakás-tulajdonos tag számára a tulajdonos-
változás, továbbá a lakcíme és az ingatlan-nyilvántartásban nyilvános adata,
valamint a bérlő ezeknek megfelelő adatai, illetve a bentlakó személyek
száma bejelentésének kötelezettségét, amely megfelelően irányadó a lakás
használati jogával rendelkező tagra is (ezekről, illetve a bérlő hátralékának
megfizetéséről, az igazgatóság által történő nyilvántartás vezetéséről és az
adatok törléséről szóló rendelkezések megegyeznek a társasházi törvény
tervezetében foglalt szabályokkal),
-	az alapszabály felhatalmazása esetén az igazgatóság a lakás tulajdonosának
terhére a legalább féléves hátralék megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot
jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek kiegyenlítése után a
jelzálogjogot haladéktalanul töröltetni kell.
A tervezet a lakásszövetkezetek egyesülésére, szétválására és a
lakásszövetkezetből való kiválásra is rugalmas szabályokat tartalmaz. Az
egyesülésről és a szétválásról a közgyűlésen jelenlévők egyszerű többségével
hozható döntés. Ez jelentős segítség a mai minősített többséghez képest, és az
enyhébb szavazatarány nem okoz érdeksérelmet, mert a tulajdonjogi helyzet
nem változik (egy nagyobb, vagy több kisebb lakásszövetkezet jön létre).
A kiválásról - a lakásszövetkezeti tagok összességének mai, egyhangú szavazata
helyett - elegendő a kiválni szándékozó önálló épület tagjainak egybehangzó
akarat-nyilatkozata. A kiválás feltétele, hogy arra társasháztulajdon alapítása
céljából kerüljön sor, így az adott épületben lévő lakások tag és nem tag
tulajdonosai elkészítsék az alapító okirat tervezetét és beszerezzék a szükséges
hatósági engedélyt. További lépés, hogy az érintett tagok vagyonrészének
kiadását követően a társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét
32
véglegesítsék; a kiválás a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzésétől kezdődően hatályos. Ez az új lehetőség szorosan kapcsolódik a
társasházi törvény azon rendelkezéséhez, amely a már meglévő társasházak
közösségének a lakásszövetkezeti tulajdonná alakulást egyhangú szavazattal
lehetővé teszi.
A gazdálkodási kérdések tekintetében a tervezet a lakásszövetkezet fogalmi
körében és a gazdálkodásáról szóló fejezetében egyértelművé teszi az épület
fenntartásával kapcsolatos tevékenysége, továbbá a vállalkozási tevékenysége
közötti különbséget és azt, hogy a lakásszövetkezet elsőrendű feladata a
fenntartási tevékenység ellátása.
A tervezet rámutat arra, hogy a lakásszövetkezet a tevékenységéhez nem tartozó
minden más tevékenység végzésére vállalkozhat, így például a nem saját
tulajdonú (pl. társasházi) lakóépületek kezelésére, illetőleg kifejezetten
bérbeadás célját szolgáló lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépületek építésére és
fenntartására is. A tervezet tartalmazza a lakásszövetkezetek
érdekképviseleteinek és ezek szövetségének törvényi kereteit, ezen belül a
szövetségi tag lakásszövetkezetek működésének segítésére tanácsadó és
véleményező szervezet létrehozásának új lehetőségét.
A hatályba lépésre az új társasházi törvény hatályba lépését követő rövid időn
belül kerülne sor, mert mindkét tulajdon-forma esetén alapvető érdek a
lakóépületek, lakások fenntartásához, felújításához kapcsolódó állami
támogatások rendszerében történő gyors és rugalmas részvétel mielőbbi lehetővé
tétele.
A tervezet (a társasházakhoz hasonlóan) egy éves időtartamot biztosít a meglévő
alapszabályoknak az új lakásszövetkezeti törvény szerinti megfelelő
módosításához, továbbá hatályon kívül helyezi más jogszabályok olyan
rendelkezéseit, amelyek hatályban tartása az új törvény hatályba lépése után már
nem indokolható, illetőleg amelyeket a gazdálkodással összefüggő elszámolások
tekintetében már jóval korábban hatályon kívül kellett volna helyezni.
A tervezet a Ptk.-nak, valamint az ún. Csődtörvénynek a gazdálkodó szervezetek
megjelölésére szóló rendelkezéseit kiegészíti a lakásszövetkezetek
nevesítésével, mert a lakásszövetkezetek az új törvény hatályba lépése után a
jelenleg e törvényekben meghatározott „szövetkezetek” körén kívül esnek, így
az eddig - továbbá az új törvény alapján is - gazdálkodó szervezeti
tevékenységük jogbiztonságnak megfelelő folytatása érdekében a kiegészítés
szükséges.
33
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A lakásszövetkezeteknek a többi szövetkezettől eltérő jellege, rendeltetése és
tevékenysége figyelembevételével, a törvény hatálya kifejezetten a
lakásszövetkezetek fenntartására, működésére, a gazdálkodásuk alapvető
szabályaira, a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet
szervezeti átalakulásaira és megszűnésére, nem utolsó sorban a
lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátos szabályaira terjed ki.
A törvény, illetőleg annak alapján az alapszabály által nem rendezett
kérdésekben - mint eddig, a jövőben is - mögöttes jogszabályként a Ptk
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A tervezet meghatározza a lakásszövetkezetek - mint jogi személyek - fogalmi
körét, ezen belül azt is, hogy törvény rendelkezéseit a nyugdíjasház, az üdülő, a
személygépkocsi-tároló, illetőleg a műhely-, vagy üzlethelyiség építését és
fenntartását végző szövetkezetekre, az ilyen épületekben lévő lakásokra és nem
lakás céljára szolgáló helyiségekre megfelelően alkalmazni kell.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy a lakásszövetkezet a tevékenységét (amely
a lakásszövetkezet fogalmának lényeges része) saját maga, a tagjai és a nem tag
tulajdonosok részére végzi, amelynek során nyereségszerzésre nem törekszik. E
mellett, a lakásszövetkezet a jövőben is végezhet vállalkozási tevékenységet,
amely a fenntartási tevékenységének végzését segíti. A részletes szabályokat a
tervezet VII. fejezetének a lakásszövetkezetek gazdálkodásáról szóló
rendelkezései, valamint a XI. fejezet értelmező rendelkezéseinek 5-6. pontja
tartalmazza.
A 3-6. §-okhoz
A lakásszövetkezeti tagok természetes és jogi személyek, továbbá külföldi
személyek is lehetnek, ha az ehhez szükséges tulajdont, állandó vagy időleges
használati jogot megszerezték.
Az alapszabály elfogadásához - mivel ebben a legfontosabb szervezeti és
működési szabályokat kell megállapítani - az alapító tagok szavazatainak
kétharmados többsége szükséges.
A tervezet a biztonságos fenntartás érdekében a korábbiaknál jóval
részletesebben tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyekről mindenképpen az
alapszabályban kell dönteni. Ezek között olyan új kérdések is szerepelnek, mint
például a lakásszövetkezet által rendszeresíteni kívánt tisztségviselők
megjelölésére, a velük szemben felmerülő kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok
34
megszűnésének igazolására, a költségviselés felosztásának és viselésének
módjára, a költségek megfizetésével hátralékba került tagok fizetési
kötelezettségének rendezésére vonatkozó szabályok. A tervezet 3. §-a (2)
bekezdésének i) pontjában a hátralék megfizettetésének szabályai, és ezen belül
a jelzálogjog bejegyzésének a lehetősége a társasházakról szóló új törvény
rendelkezéseinek analógiájára került kialakításra, mivel azonos élethelyzetekről
van szó. A jelzálogjogra vonatkozó részletes szabályokat a tervezet 44. §-a
tartalmazza. E szabályok együttesen eredményezik, hogy a hátralékok
gyorsabban, rövidebb idő alatt behajtható vá váljanak, és a lakásszövetkezetek
működése, a lakóépületek fenntartása zökkenőmentes legyen.
A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét továbbra is a lakásszövetkezet
székhelye szerinti cégbíróság látja el.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy bármely lakásszövetkezeti tag vagy nem tag
tulajdonos mellett, az állandó vagy időleges használati jog jogosultjait is
megilleti a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezési
joga. A társasházakkal azonosan a lakásszövetkezeteknél is (30 nap helyett) 60
napos jogvesztő határidőt ad a tervezet a bírói út igénybevételére, és a bíróság
mérlegelési joga a határozat végrehajtásának felfüggesztése.
A 7-11. §-okhoz
A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, vagy a lakásszövetkezet tulajdonában
állnak. A tervezet értelmében nem működhet a lakásszövetkezet egyidejűleg
„társasházi tulajdonként” is. Ezáltal megmarad az a tényleges lakásszövetkezeti
tulajdonjogi helyzet, amely szerint az épület közös részei és a telek a
lakásszövetkezet - mint jogi személy tulajdonában - vannak, a lakás pedig a
lakásszövetkezeti tag használatában, vagy tulajdonában áll.
Ehhez fűződik a tervezet 55. §-a (2) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a
meglévő lakásszövetkezet alapszabályában „ tagi közös tulajdon”-ként nevesített
épületrészeket lakásszövetkezeti tulajdonnak kell tekinteni, és a korrekciót az
alapszabályban 2006. január 1-ig át kell vezetni. Olyan - a gyakorlatban
legfeljebb elenyésző nagyságrendben előforduló - esetekről van szó, amikor a
lakásszövetkezet az 1992. évi I. törvény említett rendelkezése után is
ténylegesen lakásszövetkezetként működött (működik) és nem került sor a
társasháztulajdon létrehozására, mégis átvezették az alapszabályon a „tagi közös
tulajdon” megjelölést.
A tervezet egyértelműen rögzíti, hogy a lakásra a nem tulajdonos tagot az
állandó használat joga illeti meg, amely a jövőben is átruházható. A visszterhes
átruházás esetén a lakásszövetkezetet - a korábbiaknak megfelelően -
elővásárlási jog illeti meg, amellyel ha nem kíván élni, akkor a tag használati
35
jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az
ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.
A tervezet értelmében, a nyugdíjasházban lévő lakásra a tagot minden esetben
kizárólag az állandó használat joga, míg üdülőszövetkezetre vonatkozóan az
időleges használat joga illeti meg. Ez a két olyan eltérés tehát az általános
szabályoktól (a többi lakásszövetkezettől), amikor a lakás, illetőleg az
üdülőegység is kizárólag a lakásszövetkezet tulajdonában van.
A lakásszövetkezet tulajdonában álló épület- és földrészletre a tagot megilleti a
használat joga, amely azonban nem járhat a többiek jogának, jogos érdekének
sérelmével.
Új szabályként került bevezetésre - a társasházi törvény analógiájára - a
házirend szabályozása is, amely építési-szerelési munkákra, zajjal járó más
tevékenységek végzésének szabályaira és az épület közös használatra szolgáló
területei, és helyiségei használatára tartalmaz előírásokat a lakhatás nyugalma
érdekében.
Ehhez fűződik az a további új rendelkezés, mely szerint a lakásszövetkezet
tulajdonában álló valamennyi épületrész (közös használatú terület, helyiség, az
önálló, nem lakás célú helyiség, a falfelület, stb.) használata, hasznosítása
módjának megváltoztatása kérdésében a közgyűlés döntését kell kérni. Cél,
hogy - hasonlóképpen a társasházi közösségekhez, ahol a külön tulajdonban álló
nem lakás célú helyiségekre speciális szabályozás van (lakásszövetkezeti
lakóépületekben az üzlet, műhely, stb. helyiségek nem kerülhetnek a tag
tulajdonába), továbbá a társasházaknál is a közös területekről közgyűlésen
határoznak -, a lakhatás nyugalma szintén biztosított legyen.
A 12-30. §-okhoz
A tervezet ismerteti a közgyűlés döntési jogkörének és működésének törvényi
kereteit, és átveszi azt a hosszú évek óta meglévő szabályozást, miszerint a
közgyűlésen lakásonként csak egy szavazat vehető figyelembe, mert a közös
használatú épületrészek és területek nem a tagok, hanem a szövetkezet
tulajdonában vannak. Ha egy lakásnak több tulajdonosa van (pl. házaspár), a
köztük lévő ellentétes szavazatok figyelembe vételének módját az
alapszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
A tervezet meghatározza, hogy mely határozatok nem hozhatók meg a
jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes megismételt közgyűlésen (a
lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése; illetőleg az adott
lakásszövetkezet specialitásaihoz képest, az alapszabályban megjelölt más
kérdés eldöntése).
36
A tervezet részletesen felsorolja, hogy milyen tartalmi és formai kellékekkel kell
rendelkeznie a közgyűlési jegyzőkönyvnek, amelyek a közgyűlés biztonságos
megtartását és lefolytatását szolgálják.
A társasházakhoz hasonlóan a tervezet azt is lehetővé teszi, hogy a tag a
jegyzőkönyvbe betekinthessen és arról - a másolási költség megfizetésével -
másolatot kérjen, továbbá a Ptk. rendelkezéseire utalva meghatározza a
közgyűlésen történő meghatalmazás szabályait. Az alapszabály az írásbeli
szavazást lehetővé teheti azzal, hogy a lakásszövetkezetek jelenlegi, jól bevált
gyakorlata alapján a legfontosabb működési kérdésekben az írásbeli szavazásra
nincs mód (az alapszabály megállapítása, módosítása, a tisztségviselők
megválasztása és díjazásuk, a beszámoló és a költségvetés elfogadása, a
szervezeti átalakulások, kiválás esetén a vagyonmegosztás).
Az alapszabály a részközgyűléseket a jövőben is a részközgyűlési körzet
meghatározott belső ügyeiben önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel, ha az így
hozott határozat más részközgyűlési körzetet nem érint. Ezzel megtartja a
tervezet az összhangot a társasházi részközgyűlésekre irányadó - a
társasházaknál 1998-ban bevezetett és ugyancsak fenntartott - rendelkezésekkel.
A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályozás esetében változás, hogy a küldöttek
minimális létszámát az új javaslat ötven helyett harminc főben állapítja meg,
továbbá a küldöttgyűlés működését a legalább 100 lakást (használati egységet)
magában foglaló épület esetén teszi lehetővé, amely előírásokat a gyakorlati
tapasztalatok tették szükségessé. Egyebekben a küldöttgyűlés - az alapszabály
felhatalmazása alapján - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek
kivételével minden ügyben dönthet, azonban - ellentétben a közgyűléssel -
határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés funkciója és jellege alapján, a
megismételt küldöttgyűlésnek nincs helye.
Új, részletes szabályokat állapít meg a javaslat az igazgatóságra és tagjaira
nézve. Az igazgatóság jogköre és kötelezettségei pontosan rögzítettek.
Kiemelendő ezek közül, hogy - hasonlóképpen a társasházakhoz - az
igazgatóság köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költség-tartozásról a tag
tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás, valamint a használati jog
átruházása esetén. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is
meg kell jelölni, továbbá az eladó tag szerződéses nyilatkozata egyúttal az ő
felelősségét is jelenti.
A felügyelő bizottság feladatait a tervezet részletesen tartalmazza, amely
összességében a tagok érdekében történő folyamatos ellenőrző tevékenységet
jelenti a lakásszövetkezet működése felett. Fontos, hogy a legalább 3 tagú
bizottságot legalább ötévenként újra kell választani.
37
A tervezet a tisztségviselők jogainak, kötelezettségeinek részletes szabályozása
mellett - a kellő jogbiztonság érdekében, a társasházi közös képviselőkhöz és
számvizsgáló bizottsági tagokhoz hasonlóan - a meghatározza a tevékenységgel
összeférhetetlen körülményeket, és szabályozza ezek igazolásának törvényi
kereteit.
Új rendelkezés, hogy a lakásszövetkezet folyamatos működésének biztosítása
érdekében a megszűnt megbízatású tisztségviselő köteles az új tisztségviselő
megválasztásáig - de legfeljebb 90 napig - ügyvivő tisztségviselőként
közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A jelzett
határidőn belül az új tisztségviselőt meg kell választani, az ügyvivő
tisztségviselő e munkára bizonytalan ideig nem vehető igénybe.
A 31-37. §-okhoz
A tagsági viszony létesítésének alapvető feltétele a lakástulajdonosi minőség,
vagy az állandó, illetve időleges használati jog fennállása. A tagsági kérelem
nem utasítható el lakásfenntartó szövetkezet esetében, ha a tulajdonos, illetve a
használó, a tervezetben előírt általános tagsági feltételeknek megfelel. A tervezet
a tagok felvételénél, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál
kiemeli az egyenlő bánásmód követelményének megtartását is.
A tervezet megtartja a nyugdíjasházakra vonatkozó eddigi speciális szabályokat,
amelyek szerint az ilyen lakásokra kizárólag állandó használati jog szerezhető,
továbbá az általános tagsági feltételek fennállásán kívül feltétel, hogy a bentlakó
nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, illetve az öregségi
nyugdíjkorhatárt elérő személy legyen. A gyakorlati élet tapasztalatai, nem
utolsó sorban az ilyen épületek rendeltetése tette szükségessé, hogy az új
törvény hatályba lépése után a még csak öt éven belül nyugdíjassá váló személy
ne költözhessen nyugdíjasházba; a már megszerzett ilyen jogot azonban a
tervezet nem érinti.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat.
A tervezet e fejezete a továbbiakban a tagsági viszony megszűnésével, ennek
egyes eseteivel, illetőleg a jogutódlással kapcsolatos - lényegében a
korábbiaknak megfelelő, de részletes - szabályokat tartalmazza.
A 38-41. §-okhoz
Fontos új eleme a javaslatnak, hogy a tag a személyes és vagyoni hozzájárulása
alapján részesedik a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, igénybe
38
veheti a lakásszövetkezetnek a tagok részére rendszeresített szolgáltatásait,
tájékoztatási és betekintési joga van a vele kapcsolatban keletkezett iratokba.
Ennek megfelelően az új szabályozás - a régóta megalapozott igénynek eleget
téve - a korábbiakhoz képest jóval részletesebben, önálló fejezetében
szabályozza a tag, valamint a nem tag tulajdonos, és használó jogait, és
kötelezettségeit.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy a nem tag tulajdonost megilletik mindazok
a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a
meghatalmazást kivéve, a közgyűlésen történő szavazás, továbbá a
lakásszövetkezet által (kifejezetten és közvetlenül) a tagnak nyújtott
szolgáltatások, továbbá a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az
ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik. Ehhez
kapcsolódóan a tervezet értelmező rendelkezése kimondja, hogy nem tag
tulajdonos az, aki a lakásszövetkezetből kilépett, abból kizárták, illetőleg aki a
lakásszövetkezetbe nem lépett be.
A tervezet a társasházaknál meglévő hasonló élethelyzetek szabályozásának
analógiájára, a tag részére olyan új - a lakhatás nyugalmát biztosító -
kötelezettségeket nevesít, mint az igazgatóság értesítése a lakásban tervezett
építkezésről, továbbá annak a lehetővé tétele, hogy lakásszövetkezet
tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló
épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzés és a fenntartási munkák
elvégzése céljából bejuthasson a lakásba.
A tervezet igazodik a társasházi szabályokhoz abban is, hogy az alapszabály
előírhatja: a tag köteles a tulajdonosváltozást, lakcímét, az ingatlan-
nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi
személy nyilvános adatát, a lakásban lakó személyek számát az igazgatóságnak
bejelenteni. Az adatok bejelentése a használati joggal rendelkező tag számára
megfelelően előírható. Az igazgatóság az adatokról nyilvántartás vezetésére
jogosult, amelyekről azonban csak korlátozottan, célhoz kötötten adhat a
tervezetben említett szervek részére tájékoztatást.
A fent említett adatszolgáltatási kötelezettség a bérlő (használó) részére is
előírható, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés-és melegvíz
szolgáltatás díja a bérlőt terheli. Ebben az esetben, ha a bérlő a fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének
megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn. Az írásbeli
felszólításra, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat
az alapszabályban kell megállapítani. Garanciális szabály, hogy a díjtartozás
39
kiegyenlítése után az igazgatóság a bejelentett, a tartozással összefüggő adatot
haladéktalanul köteles törölni.
A 42-44. §-okhoz
A tervezet megtartja a lakásszövetkezet gazdálkodási forrásaira vonatkozó
alapvető előírásokat, továbbá a 2. § (5) bekezdésében szabályozott
tevékenységéből, továbbá a vállalkozási tevékenységéből eredő felelősségének
szabályait.
A jogbiztonságot szolgáló új rendelkezés annak kimondása, hogy a nem tag
tulajdonos - összhangban a tervezet 41. §-ának szabályaival - a
lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő tartozásaiért pótbefizetésre
nem kötelezhető.
A tervezet ugyanakkor tartalmazza, hogy a tagok akkor mentesülnek a
pótbefizetés kötelezettsége alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek
fedezésére a vállalkozással arányban álló vagyonrészt az alapszabályban
elkülönítenek. Ebben az esetben ugyanis a vállalkozásból eredő
kötelezettségekért a lakásszövetkezet az elkülönített vagyonával felel.
A lakásszövetkezet gazdálkodásának - a társasházi törvénnyel összhangban levő
-	fontos új eleme a fenntartási költség megfizetésével hátralékba került tag,
illetve a nem tag lakástulajdonára a jelzálogjog bejegyzésének lehetősége. Az
igazgatóság határozatát - a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével - kell
kézbesíteni, és a határozatot (összhangban az ingatlan-nyilvántartási
jogszabályokkal) ügyvédnek szükséges ellenjegyezni. Ha a bejegyzés alapjául
szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság a kiegyenlítést követő 8
napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni.
A 45-51. §-okhoz
A több lakásszövetkezet egyesülése, vagy a lakásszövetkezet több kisebb
szövetkezetté történő szétválása a tervezet szerint már az egyszerű
szótöbbségnek megfelelő szavazat alapján lehetséges. Nem indokolt ugyanis e
tekintetben az egészen más típusú szövetkezetekre (de a jelenlegi egységes
szabályozás miatt a lakásszövetkezetekre is) irányadó kétharmados
szavazatarány „átvétele”, mert ez nehezíti a tagok megalapozott szervezeti
átalakulási igényeinek, a lakásszövetkezetek minél jobb működésének
megvalósulását.
A tervezet az egyesülés, és a szétválás tekintetében is rendelkezik az alapvető
szabályokról, és a jogutódlásról. Lényeges, hogy a lakásszövetkezet csak területi
vagy más egységnek megfelelő olyan lakásszövetkezetekre válhat szét, amelyek
pontosan körülhatárolt önálló épületeket, vagy épülettömböket jelentenek. A
szétválás előtti kötelezettségekért a jogutód lakásszövetkezetek az egymás
40
közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást
követően merül fel, a jogutód lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.
A tervezet tartalmazza az egyik legjelentősebb változást, azaz - mint arra a
tervezet általános indokolása rámutat - a lakásszövetkezetből való kiválás, és a
kivált épület társasházzá alapításának új szabályait, amelyek (összhangban a
társasházakra vonatkozó hasonló új törvényi előírásokkal) megteremtik a két
tulajdoni forma közötti „átjárás” lehetőségét.
A kiválásról szóló határozatot - a vagyonmegosztás, és a lakásszövetkezetként
megmaradó épületek zökkenőmentes működése céljából - minden év június 30-
ig kell meghozni, és a kiválásra minden év december 31-ei hatállyal van
lehetőség.
A megszűnési esetek és az alapvető törvényi előírások a korábbihoz képest
lényegében nem változtak, így például a szervezeti átalakulások (a kiválás
kivételével) az előző lakásszövetkezetek megszűnését és a jogutódok belépését
eredményezik. A tervezet továbbra is utal a megszűnés utáni végelszámolásra,
illetve felszámolásra vonatkozó külön törvény megfelelő alkalmazásának
kötelezettségére.
Az 52. §-hoz
A tervezet a lakásszövetkezetekben lakó több százezer állampolgár
jogérvényesítésének megkönnyítése érdekében, a jövő vonatkozásában is
tartalmazza a területi vagy szakmai alapon szerveződő, továbbá az országos
érdekképviseleti szövetségek létrehozásának lehetőségét. Új rendelkezés annak
lehetővé tétele, hogy az érdekszövetségbe tagként belépő lakásszövetkezetek, a
saját működésük és gazdasági tevékenységük elősegítése érdekében szakmai
tanácsadó szervezetet hozhatnak létre. Az ilyen szerv működésének alapvető
szabályairól azonban az érdekképviseleti szövetség köteles az alapszabályában
rendelkezni.
Az 53-57. §-okhoz
A tervezet az értelmező rendelkezésein belül a fenntartás (az üzemeltetés, a
karbantartás, és a felújítás), valamint a lakóépület fogalmát a társasházakra
irányadó fogalmi körrel azonosan állapítja meg. A lakásszövetkezetekre
irányadó speciális fogalom az üdülő-, a garázs-, a műhely-, vagy az
üzlethelyiségekből álló szövetkezetekben lévő - a tervezetben
gyűjtőfogalomként szereplő - használati egység, amely az ilyen épületekben
lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek fogalmának felel meg. A
lakásszövetkezet tevékenysége, továbbá a vállalkozási tevékenysége - mint
fogalmi kör - összhangban a tervezet 2. §-a (5)-(6) bekezdésének, valamint VII.
41
fejezetének rendelkezéseivel - summázott összefoglalása a kétféle
lakásszövetkezeti tevékenység jellemzőinek.
A tervezet (a társasházakhoz hasonlóan) egy éves időtartamot biztosít a meglévő
alapszabályoknak az új lakásszövetkezeti törvény szerinti megfelelő
módosításához, továbbá hatályon kívül helyezi más jogszabályok olyan
rendelkezéseit, amelyek hatályban tartása az új törvény hatályba lépése után már
nem indokolható, illetőleg amelyeket a gazdálkodással összefüggő elszámolások
tekintetében már jóval korábban hatályon kívül kellett volna helyezni.
A tervezet a Ptk-nak, valamint az ún. Csődtörvénynek a gazdálkodó szervezetek
megjelölésére szóló rendelkezéseit kiegészíti a lakásszövetkezetek
nevesítésével, mert a lakásszövetkezetek az új törvény hatályba lépése után a
jelenleg e törvényekben meghatározott „szövetkezetek” körén kívül esnek, ezért
az eddig - és az új törvény alapján is - gazdálkodó szervezeti tevékenységük
jogbiztonságnak megfelelő folytatása érdekében, a kiegészítés szükséges.