﻿T/10583. számú
törvényjavaslat
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról
Budapest, 2004. június
2004. évi.....törvény
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról
A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés
megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott
parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó
törvényt. Ezért az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Európai Parlamentbe megválasztott
képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja.
I.	fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1-	§
(1)	A törvény hatálya kiteljed az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló
törvény alapján az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott
képviselői helyekre megválasztott, mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban:
európai parlamenti képviselő).
(2)	A törvény hatálya az 5. §, valamint 11-12. § alkalmazása esetében kiterjed az európai
parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a továbbiakban: európai parlamenti
képviselő-jelölt) is.
Az európai parlamenti képviselők szabad mandátuma
2- §
Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják. Feladataik ellátása
során teljes mértékben függetlenek, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
1
Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma
3.	§
Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti képviselők konzultatív
testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti képviselő. Feladata az Európai Parlament
napirendjén szereplő, a Magyar Köztársaság számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű
kérdésekben történő véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához a Magyar
Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.
Az európai parlamenti képviselői megbízatás megszűnése
4.	§
Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:
a)	halálával,
b)	választójoga elvesztésével,
c)	lemondással,
d)	az összeférhetetlenség kimondásával,
e)	az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.
Az európai parlamenti képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
5.	§
(1) Az	európai parlamenti képviselő-jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a
választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató -
kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(2)	A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti képviselő-jelölt
munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.
2
6. §
(1)	Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt - az e törvényben
meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve — munkaviszonyban, valamint
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.
(2)	Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó
kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére
köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni,
(3)	A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló európai
parlamenti képviselőkre az (i)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi
alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja
volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc
napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő
munkakörbe kell helyezni.
(5)	Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt bíró volt és képviselői
megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri,
valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételeknek eleget tesz - ide nem értve a
pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt - akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a
köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - határozatlan időre
bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásánál az Igazságügyi Minisztériumba
beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.
7. §
(1)	Az európai parlamenti képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban
állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az európai parlamenti képviselők
tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és az európai
parlamenti képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az
egészségügyi hozzájárulás fizetésére az arról szóló külön törvényben foglaltakat kell
alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a
nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni.
3
(2)	Az európai parlamenti képviselői megbízás időtartama - ideértve az 14. §-ban
meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek,
illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számit. A munkaviszonyt a közszolgálati,
hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony
számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(3)	Öregségi nyugdíjra jogosult az az európai parlamenti képviselő - az egyéb feltételek
fennállása esetén -, akinek e megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével
szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő az ezt követő ötödik naptári év végéig az
öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti. E nyugdíjazással kapcsolatban az Országgyűlés
hivatali szervezetét költségvetési befizetés nem terheli.
(4)	Ha az európai parlamenti képviselő az Európai Parlament működésének befejezése után
újra jelölteti magát, öregségi nyugdíj a (3) bekezdés szerint — legkorábban a mandátumok
igazolását követő naptól - akkor illeti meg, ha európai parlamenti képviselőnek nem
választják meg újra.
(5)	Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai parlamenti
képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának (képviselőcsoport) vezetői,
vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat
megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(6)	A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben meghatározott
vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői mandátum megszűnésekor az
Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.
4
II.	fejezet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
Az európai parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlensége
8. §
(1)	Az európai parlament képviselő nem lehet
a)	az Európai Közösségek Bizottságának tagja,
b)	az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy
hivatalvezetője,
c)	az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja,
d)	az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja,
e)	az Európai Közösségek ombudsmanja,
f)	az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és
Szociális Bizottságának tagja,
g)	a Régiók Bizottságának tagja
h)	az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó
szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű
közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
Í) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az
Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek
vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.
(2)	Az európai parlament képviselő nem lehet továbbá
a)	az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja,
b)	köztársasági elnök,
c)	országgyűlési képviselő,
d)	a Kormány tagja, politikai, közigazgatási, címzetes vagy helyettes államtitkár,
e)	az Alkotmánybíróság tagja,
f)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos,
g)	az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
5
h)	a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
i)	bíró,
j) ügyész,
k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója,
1) a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
(3)	Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre hivatkozni nem
lehet.
(4)	Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával
jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
Eljárási szabályok
9-	§
(1)	Az európai parlamenti képviselő mandátumának Összeférhetelenség miatti
megszűnését az Európai Parlament mondja ki.
(2)	Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az
összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60
napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve
megszüntetését kezdeményezni,
(3)	Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt
időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Európai Parlament elnökének.
(4)	Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet
írásban az Európai Parlament elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy
mely európai parlamenti képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.
6
III. fejezet
Mentelmi jog
Az európai parlamenti képviselő mentelmi joga
10. §
(1)	Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes
Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai
Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt
kiváltságok és mentességek.
(2)	A mentelmi jog az európai parlamenti képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
(3)	Az európai parlamenti képviselőt és a volt európai parlamenti képviselőt mentelmi jog
illeti meg, bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata,
továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a
mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre,
valamint az európai parlamenti képviselők polgári jogi felelősségére.
11-	§
(1)	Az európai parlamenti képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene
csak az Európai Parlament előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint
szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi
kényszerintézkedést alkalmazni.
(2)	Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető tanúvallomás, illetve szakértői
nyilatkozat megtételére olyan adat, tény, körülmény tekintetében, amelyhez megbízatásának
gyakorlása során bizalmasan jutott, és amelyek nyilvánosságra hozatalát az Európai
Parlament nem tartja helyénvalónak.
(3)	Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető olyan napon vagy időpontban
tanúként vagy szakértőként történő megjelenésre, amely parlamenti feladatainak
teljesítésében őt akadályozza, Az európai parlamenti képviselőnek lehetőséget kell adni
olyan írásos vagy más formájú nyilatkozat megtételére, amely parlamenti kötelezettségeinek
teljesítését nem nehezíti.
(4)	Az európai parlamenti képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog
szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.
7
Eljárási szabályok
12.	§
(1)A	mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb
ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság teijeszti elő az Európai Parlament
elnökéhez. Az indítványt az európai parlamenti képviselő tettenérése esetén haladéktalanul
elő kell terjeszteni.
(2)	Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a
szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész teijeszti elő az Európai
Parlament elnökéhez.
(3)	A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik,
amelyre az indítványt előterjesztették.
(4)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan
információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel
foglalkozó bizottsága rendelkezésre köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog
felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5)	A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan
határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot
hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6)	Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás esetének
kivételével - nem mondhat le.
(7)	Az európai parlamenti képviselőválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi
jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az
Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
8
IV.	fejezet
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TISZTELETDÍJA, JUTTATÁSAI ÉS KEDVEZMÉNYEI
Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja
13.	§
(1)	Az európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának
megszűnéséig tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A
tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll.
(2)	Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.
(3)	Az európai parlamenti képviselő - az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján - az
a fötisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő
pótdíjakban részesül:
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, az A vagy
B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a fötisztviselői alapilletmény 30%-a, az A vagy
B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(4)	Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi
jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
14.	§
(1)	Ha az európai parlamenti képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének
befejezésével szűnik meg, amennyiben a volt európai parlamenti képviselő a megbízatását
legalább két évig látta el - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az
alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hathavi átlagának megfelelő
Összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban
töltött időnek számít.
(2)	Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
9
Az európai parlamenti képviselő egyéb juttatásai és kedvezményei
15.	§
(1)	Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az
Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs
szolgáltatásokat.
(2)	Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete
térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.
(3)	A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés
épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas
irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához
szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti
képviselők munkavégzésére alkalmas intemetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára
biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is.
(4)	A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi
feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből
kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy köztisztviselőre tarthat igényt.
(5)	Az európai parlamenti képviselő a közforgalmú tömegközlekedési eszközöket
ingyenesen veheti igénybe.
10
Az európai parlamenti képviselők egyéb jogai és kötelezettségei
16. §
(1)	Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés
állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai
integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán.
(2)	Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről, és az Európai
Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés bizottságait.
17.	§
Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselőit megbízatásuk ellátásában
támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
11
V.	fejezet
Módosuló jogszabályok
18.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992, évi XXIII. törvény 72. §-ának (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri
megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten
közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni."
19.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 40. §-a helyébe a kővetkező rendelkezés lép:
"40. § (1) Ha az ügyész országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői,
illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a jelöltkénti
indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész Ügyészségi szolgálati viszonya
szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2)	Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, az európai parlamenti,
önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával megszűnik.
(3)	Az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői és a polgármesteri
megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnésekor az ügyész ismét ügyészségi
szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni."
12
20. §
Az Üsztv. 87. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés
lép:
"(2) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget nem viselhet, párt
nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetőleg az önkormányzati
választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat.
Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36-39. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott"
21. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 6. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
,,e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,”
22. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„11. § (3) A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást
elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az európai parlamenti vagy
országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont]
diplomataútlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik."
23. §
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 82. § (1) bekezdése új
d)	ponttal egészül ki:
,,d) az európai parlamenti képviselő olyan adattal kapcsolatos kérdésben, amelyhez
megbízatásának gyakorlása során bizalmasan jutott, és amely nyilvánosságra hozatalát az
Európai Parlament nem tartja helyénvalónak”
13
24. §
A Be. 551. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok
országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei
ellen - e tisztségük fennállása alatt - csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható
büntetőeljárás.”
25.	§
A Be. 552. §-a következő új 552/A. §-sal egészül ki:
„552/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő tanúként vagy szakértőként nem kötelezhető
olyan határnapon való megjelenésre, amely feladatainak ellátásában öt akadályozza.
(2)	Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése esetén minden olyan
határozatról, amelyet a mentelmi jog felíüggesztésére vonatkozó indítványban megjelölt
ügyben hoznak, a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy bíróság haladéktalanul tájékoztatja
az Európai Parlament elnökét.”
26.	§
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert]
"e) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri,
kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása;"
14
27. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 51. §-a helyébe a kővetkező rendelkezés lép:
"51, § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az
országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri,
polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson
jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba
vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2)	A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó
jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény
nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3)	Ha a hivatásos állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-,
főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi- és kisebbségi önkormányzati
képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották
meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát."
28.	§
A Hszt. 59. §-a(l) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
"c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-
helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré,
valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába
tartozó esetén az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré,
alpolgármesterré, helyi és kisebbségi Önkormányzati képviselővé történt megválasztás;"
15
29. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési
képviselői, az európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és
kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A
szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve
megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2)	A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait
nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem
folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3)	Ha az állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve
polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba
vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti
egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát."
30.	§
A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya]
”c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-
helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré,
társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati
képviselővé történt megválasztás,"
31.	§
A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. 21. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
"21. § Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői,
polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vett
hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes
parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. íj-
ának e) pontja szerint félbe kell szakítani."
16
32. §
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. §-a a következő új b) ponttal
egészül ki, a pontok jelölése értelemszerűen változik:
[A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával
teljesíti:]
,,b) az európai parlamenti képviselő;”"
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
33- §
A törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
17
INDOKOLÁS
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával nem csak egyszerű
résztvevője lesz az egyesülő Európának, hanem aktív alakítója is az Európai Unió döntési
folyamatainak. E döntéshozatalban való részvétel egyik megnyilvánulása, hogy a Magyar
Köztársaság választópolgárai is választhatnak képviselőket az 1979 óta közvetlen, általános
választójog alapján összeülő Európai Parlamentbe (EP).
Ezen, uniós tagságunkból fakadó jogosultág gördülékeny és ellentmondásmentes
érvényesüléséhez külön belső jogi szabályozás kialakítása szükségeltetik, a közösségi és a
hazai jog zárt, logikus rendszerré történő összekapcsolása végett.
Az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el az Európai Parlament tagjainak
választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényt, amely pusztán a választási eljárást szabályozza.
Ugyanakkor az EP képviselői megválasztásnak alaki jogi szabályai mellett elengedhetetlen,
hogy az Európai Parlament tagjaira vonatkozó jogokat és kötelezettségeket (jogállásukat)
anyagi jogi norma statuálja, annak érdekében, hogy a 2004. júniusi európai parlamenti
választásokon e hazai jogszabályi keretek között kezdhessék meg működésüket a képviselők.
Az Európai Unióban az európai parlamenti képviselők és jogállásáról szóló közösségi
joganyag kétszintű szabályozást tesz lehetővé. A releváns közösségi közjogi jogforrások az
EKSZ 190. cikke, a Csatlakozási Okmány 11., 25. és 43. cikkei, az Európai Közösségek
egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló Szerződéshez csatolt, az
Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i Jegyzőkönyv, a
76/787/EGK, ÉSZAK, Euratom határozat mellékletét képező, a Közgyűlés képviselőinek
közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (továbbiakban:
Okmány), az 1976-os szabályokat módosító 2002/772/EK, Euratom Határozata, továbbá
igazodik az Európai Parlament Eljárási Szabályzatához.
18
A közösségi szabályozási logikát jól szemléleti az EKSZ 190, cikkének (1) bekezdése
-	„[A ] Közgyűlés az egyes tagállamok parlamentjei által saját tagjaik közül az érintett állam
által meghatározott eljárásnak megfelelően kijelölt küldöttekből álP valamint az Okmány
új 7. cikke, amely kimondja: ,JEnnek az intézkedésnek (értsd: Okmányt a rendelkezésire
figyelemmel, a választási eljárás tekintetében valamennyi tagállamban a nemzeti
rendelkezések az irányadók.’’ Továbbá ezt jelzik az Okmány 6. cikkének (2) bekezdésében
foglaltak is, amelynek értelmében „ [A] tagállamok [...] meghatározott körülmények között
nemzeti szinten is megállapíthatnak Összeférhetetlenségi szabályokat
Más szóval főszabály szerint az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik az európai
parlamenti képviselők választási eljárásáról szóló szabályok megállapítása, a közösségi jog
által kivett tárgykörök — így például az összeférhetetlenségi okok, mentelmi jog egyes elemei
stb. - kivételével.
Ennek értelmében a tagállamoknak - így Magyarországnak is - a közösségi
jogforrásokat figyelembe véve ki kell alakítaniuk az európai parlamenti képviselők jogállására
vonatkozó nemzeti jogszabályaikat.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 1. §-hoz
E szakasz szabályozza a törvény személyi hatályát, kizárva abból a nem a magyar törvények
hatálya alá tartozó képviselőket, ugyanakkor számolva az esetleg nem magyar állampolgárok
e helyekre történő megválasztásával is, A (2) bekezdés a személyi hatály alá tartozást
kiterjeszti a társadalombiztosítási és mentelmi kérdésekben az európai parlamenti
képviselőjelöltekre is.
A 2. §-hoz
E szakasz megerősíti a szabad mandátum és a képviselői függetlenség elvét - harmonizál
mind az Európai Parlament Házszabályával, mind az Európai Parlament képviselői statútum-
tervezetével, valamint tagállami mintákat is követ, ugyanakkor beépíti a Magyar Köztársaság
Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1)
bekezdésének Európai Parlament szempontjából releváns második fordulatát is.
A 3. §-hoz
E szakasz az európai parlamenti képviselők egyeztető testületekének kereteként létrehozza az
Európai Parlamenti Képviselők Fórumát a Magyar Köztársaság számára különösen fontos,
stratégiai jelentőségű kérdésekben történő véleménycsere biztosítása érdekében.
A 4.§-hoz
E szakasz a képviselői mandátum megszűnésének eseteit szabályozza.
Az 5-7. §-okhoz
E szakasz gondoskodik az európai parlamenti képviselők munkajogi és társadalombiztosítási
jogállásának szükséges szabályozásáról, beleértve a képviselő-jelölteket is, hasonlóan az
országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendelkezésekhez.
20
A 8. §-hoz
Az e szakaszban szereplő összeférhetetlenségi rendelkezéseket részben a közösségi
szabályozás (a Tanács 76/787/EGK, ÉSZAK, Euratom határozat mellékletét képező, az
Európai Parlament Közgyűlés képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján
történő választásáról szóló okmány, illetve az ezt módosító 2002/772/EK, Euratom határozat,
továbbá az Európai Közösség létrehozásáról Rómában, 1957. március 25-én kelt szerződés
263. cikke) íija elő.
A (2) bekezdés összeférhetetlenségi rendelkezéseit a magyar közjogi rendszer indokolja.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat e szakasza képviselő mandátumának összeférhetelenség miatti
megszűnésének eljárásjogi szabályait adja meg, az Európai Parlament Eljárási
Szabályzatának nemzeti jogi oldalát megteremtendő, azzal összhangban.
A 10-11. §-okhoz
A törvényjavaslat e szakaszai megalapozzák a mentelmi joggal kapcsolatos szükséges és
alapvető anyagi jogi rendelkezéseket, és biztosítja a magyar belső jogi rendelkezések
harmonikus kapcsolódását az európai szabályozásban (az Európai Parlament
Házszabályában, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április
8-i jegyzőkönyvben) meghatározott anyagi jogi rendelkezésekhez.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat e szakasza megalapozza a mentelmi joggal kapcsolatos alapvető anyagi
jogi rendelkezéseket, és biztosítja a magyar belső jogi rendelkezések harmonikus
kapcsolódását az európai szabályozásban (az Európai Parlament Házszabályában, az Európai
Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-Í jegyzőkönyvben)
meghatározott anyagi jogi rendelkezésekhez.
21
A 13-14 §-okhoz
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata 5. cikke szerint „a képviselőket megillető
költségtérítésre és a juttatások kifizetésére vonatkozó szabályokat a Büró állapítja meg." Erre
tekintettel az európai parlamenti képviselők jövedelmének meghatározása nemzeti
kompetenciába tartozik
Habár nincsen a tárgykörben kötelezően alkalmazandó közösségi rendelkezés, az
Európai Unió tagállamainak egységes gyakorlata szerint a nemzeti parlamenti képviselők és
az EP képviselők juttatásaira és egyéb jogosítványaira vonatkozó rendelkezések hasonló
módon kerülnek szabályozásra. Ezért a tervezett magyar szabályozás is ezt a módszert tekinti
mintának, amikor az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és
kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény rendelkezéseit veszi át, természetesen a
megfelelő módosításokkal.
A 15-17. §-hoz
A fenti rendelkezések - külföldi (pl. belga, német) példákat, illetve az Európai Konvent
nemzeti parlamentek szerepével foglakozó munkacsoportjának jelentését alapul véve - meg
kívánják alapozni az Európai Parlament magyar képviselőinek a magyar Országgyűléshez és
államigazgatáshoz való kapcsolódását, és velük kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik
szabályozását.
A 18-32. §-okhoz
A törvény ezen szakaszai a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében vezetik át a
szükséges módosulásokat az egyéb törvények esetén.
A 33. §-hoz
A törvény hatálya alá eső szűk kör számára az alkalmazás előkészítéséhez elegendő a
kihirdetés időpontját a hatálybalépés időpontjának tekinteni. A képviselőik tiszteletdíját,
egyéb juttatásait, kedvezményeit szabályozó rendelkezések az első európai parlamenti
választáson megválasztott európai parlamenti képviselők mandátumigazolását követően
lépnek hatályba.
22