﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/10850. számú
törvényjavaslat
az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt
Számítástechnikai bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről
Előadó:
Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. július
2
2004. évi ... törvény
az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai
bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt
Számítástechnikai bűnözésről szóló Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) e
törvénnyel kihirdeti.
(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az
Európa Tanács Főtitkáránál 2003. december 4-én megtörtént; az Egyezmény - 36.
Cikkének 3. bekezdése értelmében - a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2004.
július 1-jén lép hatályba.)
2.	§
Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar
nyelvű fordítása a következő:
„Convention on cybercrime
Preamble
The member States of the Council of Europe and the other States signatory
hereto,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity
between its members;
Recognising the value of fostering co-operation with the other States parties to
this Convention;
Convinced of the need to pursue, as a matter of priority, a common criminal
policy aimed at the protection of society against cybercrime, inter alia, by adopting
appropriate legislation and fostering international co-operation;
Conscious of the profound changes brought about by the digitalisation,
convergence and continuing globalisation of computer networks;
Concerned by the risk that computer networks and electronic information may
also be used for committing criminal offences and that evidence relating to such
offences may be stored and transferred by these networks;
3
Recognising the need for co-operation between States and private industry in
combating cybercrime and the need to protect legitimate interests in the use and
development of information technologies;
Believing that an effective fight against cybercrime requires increased, rapid
and well-functioning international co-operation in criminal matters;
Convinced that the present Convention is necessary to deter action directed
against the confidentiality, integrity and availability of computer systems, networks
and computer data as well as the misuse of such systems, networks and data by
providing for the criminalisation of such conduct, as described in this Convention, and
the adoption of powers sufficient for effectively combating such criminal offences, by
facilitating their detection, investigation and prosecution at both the domestic and
international levels and by providing arrangements for fast and reliable international
co-operation;
Mindful of the need to ensure a proper balance between the interests of law
enforcement and respect for fundamental human rights as enshrined in the 1950
Council of Europe Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental
Freedoms, the 1966 United Nations International Covenant on Civil and Political
Rights and other applicable international human rights treaties, which reaffirm the
right of everyone to hold opinions without interference, as well as the right to freedom
of expression, including the freedom to seek, receive, and impart information and
ideas of all kinds, regardless of frontiers, and the rights concerning the respect for
privacy;
Mindful also of the right to the protection of personal data, as conferred, for
example, by the 1981 Council of Europe Convention for the Protection of Individuals
with regard to Automatic Processing of Personal Data;
Considering the 1989 United Nations Convention on the Rights of the Child
and the 1999 International Labour Organization Worst Forms of Child Labour
Convention;
Taking into account the existing Council of Europe conventions on co-
operation in the penal field, as well as similar treaties which exist between Council of
Europe member States and other States, and stressing that the present Convention
is intended to supplement those conventions in order to make criminal investigations
and proceedings concerning criminal offences related to computer systems and data
more effective and to enable the collection of evidence in electronic form of a criminal
offence;
Welcoming recent developments which further advance international
understanding and co-operation in combating cybercrime, including action taken by
the United Nations, the OECD, the European Union and the G8;
Recalling Committee of Ministers Recommendations No. R (85) 10 concerning
the practical application of the European Convention on Mutual Assistance in
Criminal Matters in respect of letters rogatory for the interception of
telecommunications, No. R (88) 2 on piracy in the field of copyright and neighbouring
4
rights, No. R (87) 15 regulating the use of personal data in the police sector, No. R
(95) 4 on the protection of personal data in the area of telecommunication services,
with particular reference to telephone services, as well as No. R (89) 9 on computer-
related crime providing guidelines for national legislatures concerning the definition of
certain computer crimes and No. R (95) 13 concerning problems of criminal
procedural law connected with information technology;
Having regard to Resolution No. 1 adopted by the European Ministers of
Justice at their 21st Conference (Prague, 10 and 11 June 1997), which
recommended that the Committee of Ministers support the work on cybercrime
carried out by the European Committee on Crime Problems (CDPC) in order to bring
domestic criminal law provisions closer to each other and enable the use of effective
means of investigation into such offences, as well as to Resolution No. 3 adopted at
the 23rd Conference of the European Ministers of Justice (London, 8 and 9 June
2000), which encouraged the negotiating parties to pursue their efforts with a view to
finding appropriate solutions to enable the largest possible number of States to
become parties to the Convention and acknowledged the need for a swift and
efficient system of international co-operation, which duly takes into account the
specific requirements of the fight against cybercrime;
Having also regard to the Action Plan adopted by the Heads of State and
Government of the Council of Europe on the occasion of their Second Summit
(Strasbourg, 10 and 11 October 1997), to seek common responses to the
development of the new information technologies based on the standards and values
of the Council of Europe;
Have agreed as follows:
Chapter I - Use of terms
Article 1 - Definitions
For the purposes of this Convention:
a)	"computer system" means any device or a group of interconnected or
related devices, one or more of which, pursuant to a program, performs automatic
processing of data;
b)	"computer data” means any representation of facts, information or concepts
in a form suitable for processing in a computer system, including a program suitable
to cause a computer system to perform a function;
c)	"service provider” means:
i)	any public or private entity that provides to users of its service the
ability to communicate by means of a computer system, and
ii)	any other entity that processes or stores computer data on behalf of
such communication service or users of such service;
5
d)	"traffic data” means any computer data relating to a communication by
means of a computer system, generated by a computer system that formed a part in
the chain of communication, indicating the communication’s origin, destination, route,
time, date, size, duration, or type of underlying service.
Chapter II - Measures to be taken at the national level
Section 1 - Substantive criminal law
Title 1 - Offences against the confidentiality, integrity and availability
of computer data and systems
Article 2 - Illegal access
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, the access to the whole or any part of a computer system without right.
A Party may require that the offence be committed by infringing security measures,
with the intent of obtaining computer data or other dishonest intent, or in relation to a
computer system that is connected to another computer system.
Article 3 - Illegal interception
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, the interception without right, made by technical means, of non-public
transmissions of computer data to, from or within a computer system, including
electromagnetic emissions from a computer system carrying such computer data. A
Party may require that the offence be committed with dishonest intent, or in relation
to a computer system that is connected to another computer system.
Article 4 - Data interference
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, the damaging, deletion, deterioration, alteration or suppression of
computer data without right.
2.	A Party may reserve the right to require that the conduct described in
paragraph 1 result in serious harm.
Article 5 - System interference
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, the serious hindering without right of the functioning of a computer
system by inputting, transmitting, damaging, deleting, deteriorating, altering or
suppressing computer data.
Article 6 -
Misuse of devices
6
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally and without right:
a)	the production, sale, procurement for use, import, distribution or
otherwise making available of:
i)	a device, including a computer program, designed or adapted
primarily for the purpose of committing any of the offences established in accordance
with the above Articles 2 through 5;
ii)	a computer password, access code, or similar data by which
the whole or any part of a computer system is capable of being accessed,
with intent that it be used for the purpose of committing any of
the offences established in Articles 2 through 5; and
b)	the possession of an item referred to in paragraphs a.i or ii above,
with intent that it be used for the purpose of committing any of the offences
established in Articles 2 through 5. A Party may require by law that a number of such
items be possessed before criminal liability attaches.
2.	This article shall not be interpreted as imposing criminal liability where the
production, sale, procurement for use, import, distribution or otherwise making
available or possession referred to in paragraph 1 of this article is not for the purpose
of committing an offence established in accordance with Articles 2 through 5 of this
Convention, such as for the authorised testing or protection of a computer system.
3.	Each Party may reserve the right not to apply paragraph 1 of this article,
provided that the reservation does not concern the sale, distribution or otherwise
making available of the items referred to in paragraph 1 a.ii of this article.
Title 2 - Computer-related offences
Article 7 - Computer-related forgery
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally and without right, the input, alteration, deletion, or suppression of
computer data, resulting in inauthentic data with the intent that it be considered or
acted upon for legal purposes as if it were authentic, regardless whether or not the
data is directly readable and intelligible. A Party may require an intent to defraud, or
similar dishonest intent, before criminal liability attaches.
Article 8 - Computer-related fraud
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally and without right, the causing of a loss of property to another person by:
7
a)	any input, alteration, deletion or suppression of computer data;
b)	any interference with the functioning of a computer system,
with fraudulent or dishonest intent of procuring, without right, an
economic benefit for oneself or for another person.
Title 3 - Content-related offences
Article 9 - Offences related to child pornography
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally and without right, the following conduct:
a)	producing child pornography for the purpose of its distribution
through a computer system;
b)	offering or making available child pornography through a computer
system;
c)	distributing or transmitting child pornography through a computer
system;
d)	procuring child pornography through a computer system for oneself
or for another person;
e)	possessing child pornography in a computer system or on a
computer-data storage medium.
2.	For the purpose of paragraph 1 above, the term "child pornography” shall
include pornographic material that visually depicts:
a)	a minor engaged in sexually explicit conduct;
b)	a person appearing to be a minor engaged in sexually explicit
conduct;
c)	realistic images representing a minor engaged in sexually explicit
conduct.
3.	For the purpose of paragraph 2 above, the term "minor” shall include all
persons under 18 years of age. A Party may, however, require a lower age-limit,
which shall be not less than 16 years.
4.	Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part,
paragraphs 1, sub-paragraphs d. and e, and 2, sub-paragraphs b. and c.
Title 4 - Offences related to infringements of copyright and related rights
8
Article 10 - Offences related to infringements of copyright and related
rights
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law the infringement of
copyright, as defined under the law of that Party, pursuant to the obligations it has
undertaken under the Paris Act of 24 July 1971 revising the Bern Convention for the
Protection of Literary and Artistic Works, the Agreement on Trade-Related Aspects of
Intellectual Property Rights and the WIPO Copyright Treaty, with the exception of any
moral rights conferred by such conventions, where such acts are committed wilfully,
on a commercial scale and by means of a computer system.
2.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law the infringement of
related rights, as defined under the law of that Party, pursuant to the obligations it
has undertaken under the International Convention for the Protection of Performers,
Producers of Phonograms and Broadcasting Organisations (Rome Convention), the
Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights and the WIPO
Performances and Phonograms Treaty, with the exception of any moral rights
conferred by such conventions, where such acts are committed wilfully, on a
commercial scale and by means of a computer system.
3.	A Party may reserve the right not to impose criminal liability under
paragraphs 1 and 2 of this article in limited circumstances, provided that other
effective remedies are available and that such reservation does not derogate from
the Party’s international obligations set forth in the international instruments referred
to in paragraphs 1 and 2 of this article.
Title 5 - Ancillary liability and sanctions
Article 11 - Attempt and aiding or abetting
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, aiding or abetting the commission of any of the offences established in
accordance with Articles 2 through 10 of the present Convention with intent that such
offence be committed.
2.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed
intentionally, an attempt to commit any of the offences established in accordance with
Articles 3 through 5, 7, 8, and 9.1.a and c. of this Convention.
3.	Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph
2 of this article.
Article 12 - Corporate liability
9
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to ensure that legal persons can be held liable for a criminal offence
established in accordance with this Convention, committed for their benefit by any
natural person, acting either individually or as part of an organ of the legal person,
who has a leading position within it, based on:
a)	a power of representation of the legal person;
b)	an authority to take decisions on behalf of the legal person;
c)	an authority to exercise control within the legal person.
2.	In addition to the cases already provided for in paragraph 1 of this article,
each Party shall take the measures necessary to ensure that a legal person can be
held liable where the lack of supervision or control by a natural person referred to in
paragraph 1 has made possible the commission of a criminal offence established in
accordance with this Convention for the benefit of that legal person by a natural
person acting under its authority.
3.	Subject to the legal principles of the Party, the liability of a legal person may
be criminal, civil or administrative.
4.	Such liability shall be without prejudice to the criminal liability of the natural
persons who have committed the offence.
Article 13 - Sanctions and measures
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to ensure that the criminal offences established in accordance with
Articles 2 through 11 are punishable by effective, proportionate and dissuasive
sanctions, which include deprivation of liberty.
2.	Each Party shall ensure that legal persons held liable in accordance with
Article 12 shall be subject to effective, proportionate and dissuasive criminal or non-
criminal sanctions or measures, including monetary sanctions.
Section 2 - Procedural law
Title 1 - Common provisions
Article 14 - Scope of procedural provisions
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish the powers and procedures provided for in this section for the
purpose of specific criminal investigations or proceedings.
2.	Except as specifically provided otherwise in Article 21, each Party shall
apply the powers and procedures referred to in paragraph 1 of this article to:
10
a)	the criminal offences established in accordance with Articles 2
through 11 of this Convention;
b)	other criminal offences committed by means of a computer system;
and
c)	the collection of evidence in electronic form of a criminal offence.
3.	a) Each Party may reserve the right to apply the measures referred to in
Article 20 only to offences or categories of offences specified in the reservation,
provided that the range of such offences or categories of offences is not more
restricted than the range of offences to which it applies the measures referred to in
Article 21. Each Party shall consider restricting such a reservation to enable the
broadest application of the measure referred to in Article 20.
b) Where a Party, due to limitations in its legislation in force at the time
of the adoption of the present Convention, is not able to apply the measures referred
to in Articles 20 and 21 to communications being transmitted within a computer
system of a service provider, which system:
i)	is being operated for the benefit of a closed group of users, and
ii)	does not employ public communications networks and is not
connected with another computer system, whether public or private,
that Party may reserve the right not to apply these measures to
such communications. Each Party shall consider restricting such a reservation to
enable the broadest application of the measures referred to in Articles 20 and 21.
Article 15 - Conditions and safeguards
1.	Each Party shall ensure that the establishment, implementation and
application of the powers and procedures provided for in this Section are subject to
conditions and safeguards provided for under its domestic law, which shall provide
for the adequate protection of human rights and liberties, including rights arising
pursuant to obligations it has undertaken under the 1950 Council of Europe
Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, the
1966 United Nations International Covenant on Civil and Political Rights, and other
applicable international human rights instruments, and which shall incorporate the
principle of proportionality.
2.	Such conditions and safeguards shall, as appropriate in view of the nature
of the procedure or power concerned, inter alia, include judicial or other independent
supervision, grounds justifying application, and limitation of the scope and the
duration of such power or procedure.
3.	To the extent that it is consistent with the public interest, in particular the
sound administration of justice, each Party shall consider the impact of the powers
and procedures in this section upon the rights, responsibilities and legitimate
interests of third parties.
11
Title 2 - Expedited preservation of stored computer data
Article 16 - Expedited preservation of stored computer data
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to enable its competent authorities to order or similarly obtain the
expeditious preservation of specified computer data, including traffic data, that has
been stored by means of a computer system, in particular where there are grounds to
believe that the computer data is particularly vulnerable to loss or modification.
2.	Where a Party gives effect to paragraph 1 above by means of an order to a
person to preserve specified stored computer data in the person’s possession or
control, the Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to oblige that person to preserve and maintain the integrity of that
computer data for a period of time as long as necessary, up to a maximum of ninety
days, to enable the competent authorities to seek its disclosure. A Party may provide
for such an order to be subsequently renewed.
3.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to oblige the custodian or other person who is to preserve the computer
data to keep confidential the undertaking of such procedures for the period of time
provided for by its domestic law.
4.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
Article 17 - Expedited preservation and partial disclosure of traffic data
1.	Each Party shall adopt, in respect of traffic data that is to be preserved
under Article 16, such legislative and other measures as may be necessary to:
a)	ensure that such expeditious preservation of traffic data is available
regardless of whether one or more service providers were involved in the
transmission of that communication; and
b)	ensure the expeditious disclosure to the Party’s competent authority,
or a person designated by that authority, of a sufficient amount of traffic data to
enable the Party to identify the service providers and the path through which the
communication was transmitted.
2.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
Title 3 - Production order
Article 18 - Production order
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to empower its competent authorities to order:
12
a)	a person in its territory to submit specified computer data in that
person’s possession or control, which is stored in a computer system or a computer-
data storage medium; and
b)	a service provider offering its services in the territory of the Party to
submit subscriber information relating to such services in that service provider’s
possession or control.
2.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
3.	For the purpose of this article, the term "subscriber information” means any
information contained in the form of computer data or any other form that is held by a
service provider, relating to subscribers of its services other than traffic or content
data and by which can be established:
a)	the type of communication service used, the technical provisions
taken thereto and the period of service;
b)	the subscriber’s identity, postal or geographic address, telephone
and other access number, billing and payment information, available on the basis of
the service agreement or arrangement;
c)	any other information on the site of the installation of communication
equipment, available on the basis of the service agreement or arrangement.
Title 4 - Search and seizure of stored computer data
Article 19 - Search and seizure of stored computer data
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to empower its competent authorities to search or similarly access:
a)	a computer system or part of it and computer data stored therein;
and
b)	a computer-data storage medium in which computer data may be
stored
in its territory.
2.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to ensure that where its authorities search or similarly access a specific
computer system or part of it, pursuant to paragraph 1.a, and have grounds to
believe that the data sought is stored in another computer system or part of it in its
territory, and such data is lawfully accessible from or available to the initial system,
the authorities shall be able to expeditiously extend the search or similar accessing to
the other system.
13
3.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to empower its competent authorities to seize or similarly secure computer
data accessed according to paragraphs 1 or 2. These measures shall include the
power to:
a)	seize or similarly secure a computer system or part of it or a
computer-data storage medium;
b)	make and retain a copy of those computer data;
c)	maintain the integrity of the relevant stored computer data;
d)	render inaccessible or remove those computer data in the accessed
computer system.
4.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to empower its competent authorities to order any person who has
knowledge about the functioning of the computer system or measures applied to
protect the computer data therein to provide, as is reasonable, the necessary
information, to enable the undertaking of the measures referred to in paragraphs 1
and 2.
5.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
Title 5 - Real-time collection of computer data
Article 20 - Real-time collection of traffic data
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to empower its competent authorities to:
a)	collect or record through the application of technical means on the
territory of that Party, and
b)	compel a service provider, within its existing technical capability:
i)	to collect or record through the application of technical means
on the territory of that Party; or
ii)	to co-operate and assist the competent authorities in the
collection or recording of,
traffic data, in real-time, associated with specified
communications in its territory transmitted by means of a computer system.
2.	Where a Party, due to the established principles of its domestic legal
system, cannot adopt the measures referred to in paragraph 1.a, it may instead adopt
legislative and other measures as may be necessary to ensure the real-time
14
collection or recording of traffic data associated with specified communications
transmitted in its territory, through the application of technical means on that territory.
3.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to oblige a service provider to keep confidential the fact of the execution of
any power provided for in this article and any information relating to it.
4.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
Article 21 - Interception of content data
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary, in relation to a range of serious offences to be determined by domestic
law, to empower its competent authorities to:
a)	collect or record through the application of technical means on the
territory of that Party, and
b)	compel a service provider, within its existing technical capability:
i)	to collect or record through the application of technical means
on the territory of that Party, or
ii)	to co-operate and assist the competent authorities in the
collection or recording of,
content data, in real-time, of specified communications in its territory
transmitted by means of a computer system.
2.	Where a Party, due to the established principles of its domestic legal
system, cannot adopt the measures referred to in paragraph 1.a, it may instead adopt
legislative and other measures as may be necessary to ensure the real-time
collection or recording of content data on specified communications in its territory
through the application of technical means on that territory.
3.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to oblige a service provider to keep confidential the fact of the execution of
any power provided for in this article and any information relating to it.
4.	The powers and procedures referred to in this article shall be subject to
Articles 14 and 15.
Section 3 - Jurisdiction
Article 22 - Jurisdiction
1.	Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish jurisdiction over any offence established in accordance with
Articles 2 through 11 of this Convention, when the offence is committed:
15
a)	in its territory; or
b)	on board a ship flying the flag of that Party; or
c)	on board an aircraft registered under the laws of that Party; or
d)	by one of its nationals, if the offence is punishable under criminal law
where it was committed or if the offence is committed outside the territorial
jurisdiction of any State.
2.	Each Party may reserve the right not to apply or to apply only in specific
cases or conditions the jurisdiction rules laid down in paragraphs 1.b through 1.d of
this article or any part thereof.
3.	Each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish
jurisdiction over the offences referred to in Article 24, paragraph 1, of this
Convention, in cases where an alleged offender is present in its territory and it does
not extradite him or her to another Party, solely on the basis of his or her nationality,
after a request for extradition.
4.	This Convention does not exclude any criminal jurisdiction exercised by a
Party in accordance with its domestic law.
5.	When more than one Party claims jurisdiction over an alleged offence
established in accordance with this Convention, the Parties involved shall, where
appropriate, consult with a view to determining the most appropriate jurisdiction for
prosecution.
Chapter III - International co-operation
Section 1 - General principles
Title 1 - General principles relating to international co-operation
Article 23 - General principles relating to international co-operation
The Parties shall co-operate with each other, in accordance with the
provisions of this chapter, and through the application of relevant international
instruments on international co-operation in criminal matters, arrangements agreed
on the basis of uniform or reciprocal legislation, and domestic laws, to the widest
extent possible for the purposes of investigations or proceedings concerning criminal
offences related to computer systems and data, or for the collection of evidence in
electronic form of a criminal offence.
Title 2 - Principles relating to extradition
Article 24 - Extradition
16
1.	a) This article applies to extradition between Parties for the criminal
offences established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention,
provided that they are punishable under the laws of both Parties concerned by
deprivation of liberty for a maximum period of at least one year, or by a more severe
penalty.
b)	Where a different minimum penalty is to be applied under an
arrangement agreed on the basis of uniform or reciprocal legislation or an extradition
treaty, including the European Convention on Extradition (ETS No. 24), applicable
between two or more parties, the minimum penalty provided for under such
arrangement or treaty shall apply.
2.	The criminal offences described in paragraph 1 of this article shall be
deemed to be included as extraditable offences in any extradition treaty existing
between or among the Parties. The Parties undertake to include such offences as
extraditable offences in any extradition treaty to be concluded between or among
them.
3.	If a Party that makes extradition conditional on the existence of a treaty
receives a request for extradition from another Party with which it does not have an
extradition treaty, it may consider this Convention as the legal basis for extradition
with respect to any criminal offence referred to in paragraph 1 of this article.
4.	Parties that do not make extradition conditional on the existence of a treaty
shall recognise the criminal offences referred to in paragraph 1 of this article as
extraditable offences between themselves.
5.	Extradition shall be subject to the conditions provided for by the law of the
requested Party or by applicable extradition treaties, including the grounds on which
the requested Party may refuse extradition.
6.	If extradition for a criminal offence referred to in paragraph 1 of this article is
refused solely on the basis of the nationality of the person sought, or because the
requested Party deems that it has jurisdiction over the offence, the requested Party
shall submit the case at the request of the requesting Party to its competent
authorities for the purpose of prosecution and shall report the final outcome to the
requesting Party in due course. Those authorities shall take their decision and
conduct their investigations and proceedings in the same manner as for any other
offence of a comparable nature under the law of that Party.
7.	a) Each Party shall, at the time of signature or when depositing its
instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the
Secretary General of the Council of Europe the name and address of each authority
responsible for making or receiving requests for extradition or provisional arrest in the
absence of a treaty.
b)	The Secretary General of the Council of Europe shall set up and
keep updated a register of authorities so designated by the Parties. Each Party shall
ensure that the details held on the register are correct at all times.
17
Title 3 - General principles relating to mutual assistance
Article 25 - General principles relating to mutual assistance
1.	The Parties shall afford one another mutual assistance to the widest extent
possible for the purpose of investigations or proceedings concerning criminal
offences related to computer systems and data, or for the collection of evidence in
electronic form of a criminal offence.
2.	Each Party shall also adopt such legislative and other measures as may be
necessary to carry out the obligations set forth in Articles 27 through 35.
3.	Each Party may, in urgent circumstances, make requests for mutual
assistance or communications related thereto by expedited means of communication,
including fax or e-mail, to the extent that such means provide appropriate levels of
security and authentication (including the use of encryption, where necessary), with
formal confirmation to follow, where required by the requested Party. The requested
Party shall accept and respond to the request by any such expedited means of
communication.
4.	Except as otherwise specifically provided in articles in this chapter, mutual
assistance shall be subject to the conditions provided for by the law of the requested
Party or by applicable mutual assistance treaties, including the grounds on which the
requested Party may refuse co-operation. The requested Party shall not exercise the
right to refuse mutual assistance in relation to the offences referred to in Articles 2
through 11 solely on the ground that the request concerns an offence which it
considers a fiscal offence.
5.	Where, in accordance with the provisions of this chapter, the requested
Party is permitted to make mutual assistance conditional upon the existence of dual
criminality, that condition shall be deemed fulfilled, irrespective of whether its laws
place the offence within the same category of offence or denominate the offence by
the same terminology as the requesting Party, if the conduct underlying the offence
for which assistance is sought is a criminal offence under its laws.
Article 26 - Spontaneous information
1.	A Party may, within the limits of its domestic law and without prior request,
forward to another Party information obtained within the framework of its own
investigations when it considers that the disclosure of such information might assist
the receiving Party in initiating or carrying out investigations or proceedings
concerning criminal offences established in accordance with this Convention or might
lead to a request for co-operation by that Party under this chapter.
2.	Prior to providing such information, the providing Party may request that it
be kept confidential or only used subject to conditions. If the receiving Party cannot
comply with such request, it shall notify the providing Party, which shall then
determine whether the information should nevertheless be provided. If the receiving
Party accepts the information subject to the conditions, it shall be bound by them.
18
Title 4 - Procedures pertaining to mutual assistance requests
in the absence of applicable international agreements
Article 27 - Procedures pertaining to mutual assistance requests in the
absence of applicable international agreements
1.	Where there is no mutual assistance treaty or arrangement on the basis of
uniform or reciprocal legislation in force between the requesting and requested
Parties, the provisions of paragraphs 2 through 9 of this article shall apply. The
provisions of this article shall not apply where such treaty, arrangement or legislation
exists, unless the Parties concerned agree to apply any or all of the remainder of this
article in lieu thereof.
2.	a) Each Party shall designate a central authority or authorities
responsible for sending and answering requests for mutual assistance, the execution
of such requests or their transmission to the authorities competent for their execution.
b)	The central authorities shall communicate directly with each other;
c)	Each Party shall, at the time of signature or when depositing its
instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the
Secretary General of the Council of Europe the names and addresses of the
authorities designated in pursuance of this paragraph;
d)	The Secretary General of the Council of Europe shall set up and
keep updated a register of central authorities designated by the Parties. Each Party
shall ensure that the details held on the register are correct at all times.
3.	Mutual assistance requests under this article shall be executed in
accordance with the procedures specified by the requesting Party, except where
incompatible with the law of the requested Party.
4.	The requested Party may, in addition to the grounds for refusal established
in Article 25, paragraph 4, refuse assistance if:
a)	the request concerns an offence which the requested Party considers
a political offence or an offence connected with a political offence, or
b)	it considers that execution of the request is likely to prejudice its
sovereignty, security, ordre public or other essential interests.
5.	The requested Party may postpone action on a request if such action would
prejudice criminal investigations or proceedings conducted by its authorities.
6.	Before refusing or postponing assistance, the requested Party shall, where
appropriate after having consulted with the requesting Party, consider whether the
request may be granted partially or subject to such conditions as it deems necessary.
19
7.	The requested Party shall promptly inform the requesting Party of the
outcome of the execution of a request for assistance. Reasons shall be given for any
refusal or postponement of the request. The requested Party shall also inform the
requesting Party of any reasons that render impossible the execution of the request
or are likely to delay it significantly.
8.	The requesting Party may request that the requested Party keep
confidential the fact of any request made under this chapter as well as its subject,
except to the extent necessary for its execution. If the requested Party cannot comply
with the request for confidentiality, it shall promptly inform the requesting Party, which
shall then determine whether the request should nevertheless be executed.
9.	a) In the event of urgency, requests for mutual assistance or
communications related thereto may be sent directly by judicial authorities of the
requesting Party to such authorities of the requested Party. In any such cases, a
copy shall be sent at the same time to the central authority of the requested Party
through the central authority of the requesting Party.
b)	Any request or communication under this paragraph may be made
through the International Criminal Police Organisation (Interpol).
c)	Where a request is made pursuant to sub-paragraph a. of this article
and the authority is not competent to deal with the request, it shall refer the request to
the competent national authority and inform directly the requesting Party that it has
done so.
d)	Requests or communications made under this paragraph that do not
involve coercive action may be directly transmitted by the competent authorities of
the requesting Party to the competent authorities of the requested Party.
e)	Each Party may, at the time of signature or when depositing its
instrument of ratification, acceptance, approval or accession, inform the Secretary
General of the Council of Europe that, for reasons of efficiency, requests made under
this paragraph are to be addressed to its central authority.
Article 28 - Confidentiality and limitation on use
1.	When there is no mutual assistance treaty or arrangement on the basis of
uniform or reciprocal legislation in force between the requesting and the requested
Parties, the provisions of this article shall apply. The provisions of this article shall not
apply where such treaty, arrangement or legislation exists, unless the Parties
concerned agree to apply any or all of the remainder of this article in lieu thereof.
2.	The requested Party may make the supply of information or material in
response to a request dependent on the condition that it is:
a)	kept confidential where the request for mutual legal assistance could
not be complied with in the absence of such condition, or
20
b)	not used for investigations or proceedings other than those stated in
the request.
3.	If the requesting Party cannot comply with a condition referred to in
paragraph 2, it shall promptly inform the other Party, which shall then determine
whether the information should nevertheless be provided. When the requesting Party
accepts the condition, it shall be bound by it.
4.	Any Party that supplies information or material subject to a condition
referred to in paragraph 2 may require the other Party to explain, in relation to that
condition, the use made of such information or material.
Section 2 - Specific provisions
Title 1 - Mutual assistance regarding provisional measures
Article 29 - Expedited preservation of stored computer data
1.	A Party may request another Party to order or otherwise obtain the
expeditious preservation of data stored by means of a computer system, located
within the territory of that other Party and in respect of which the requesting Party
intends to submit a request for mutual assistance for the search or similar access,
seizure or similar securing, or disclosure of the data.
2.	A request for preservation made under paragraph 1 shall specify:
a)	the authority seeking the preservation;
b)	the offence that is the subject of a criminal investigation or
proceedings and a brief summary of the related facts;
c)	the stored computer data to be preserved and its relationship to the
offence;
d)	any available information identifying the custodian of the stored
computer data or the location of the computer system;
e)	the necessity of the preservation; and
f)	that the Party intends to submit a request for mutual assistance for
the search or similar access, seizure or similar securing, or disclosure of the stored
computer data.
3.	Upon receiving the request from another Party, the requested Party shall
take all appropriate measures to preserve expeditiously the specified data in
accordance with its domestic law. For the purposes of responding to a request, dual
criminality shall not be required as a condition to providing such preservation.
4.	A Party that requires dual criminality as a condition for responding to a
request for mutual assistance for the search or similar access, seizure or similar
21
securing, or disclosure of stored data may, in respect of offences other than those
established in accordance with Articles 2 through 11 of this Convention, reserve the
right to refuse the request for preservation under this article in cases where it has
reasons to believe that at the time of disclosure the condition of dual criminality
cannot be fulfilled.
5.	In addition, a request for preservation may only be refused if:
a)	the request concerns an offence which the requested Party considers
a political offence or an offence connected with a political offence, or
b)	the requested Party considers that execution of the request is likely
to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests.
6.	Where the requested Party believes that preservation will not ensure the
future availability of the data or will threaten the confidentiality of or otherwise
prejudice the requesting Party’s investigation, it shall promptly so inform the
requesting Party, which shall then determine whether the request should
nevertheless be executed.
7.	Any preservation effected in response to the request referred to in
paragraph 1 shall be for a period not less than sixty days, in order to enable the
requesting Party to submit a request for the search or similar access, seizure or
similar securing, or disclosure of the data. Following the receipt of such a request, the
data shall continue to be preserved pending a decision on that request.
Article 30 - Expedited disclosure of preserved traffic data
1.	Where, in the course of the execution of a request made pursuant to Article
29 to preserve traffic data concerning a specific communication, the requested Party
discovers that a service provider in another State was involved in the transmission of
the communication, the requested Party shall expeditiously disclose to the requesting
Party a sufficient amount of traffic data to identify that service provider and the path
through which the communication was transmitted.
2.	Disclosure of traffic data under paragraph 1 may only be withheld if:
a)	the request concerns an offence which the requested Party considers
a political offence or an offence connected with a political offence; or
b)	the requested Party considers that execution of the request is likely
to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests.
Title 2 - Mutual assistance regarding investigative powers
Article 31 - Mutual assistance regarding accessing of stored computer
data
1.	A Party may request another Party to search or similarly access, seize or
similarly secure, and disclose data stored by means of a computer system located
22
within the territory of the requested Party, including data that has been preserved
pursuant to Article 29.
2.	The requested Party shall respond to the request through the application of
international instruments, arrangements and laws referred to in Article 23, and in
accordance with other relevant provisions of this chapter.
3.	The request shall be responded to on an expedited basis where:
a)	there are grounds to believe that relevant data is particularly
vulnerable to loss or modification; or
b)	the instruments, arrangements and laws referred to in paragraph 2
otherwise provide for expedited co-operation.
Article 32 - Trans-border access to stored computer data with consent
or where publicly available
A Party may, without the authorisation of another Party:
a)	access publicly available (open source) stored computer data,
regardless of where the data is located geographically; or
b)	access or receive, through a computer system in its territory, stored
computer data located in another Party, if the Party obtains the lawful and voluntary
consent of the person who has the lawful authority to disclose the data to the Party
through that computer system.
Article 33 - Mutual assistance in the real-time collection of traffic data
1.	The Parties shall provide mutual assistance to each other in the real-time
collection of traffic data associated with specified communications in their territory
transmitted by means of a computer system. Subject to the provisions of paragraph
2,	this assistance shall be governed by the conditions and procedures provided for
under domestic law.
2.	Each Party shall provide such assistance at least with respect to criminal
offences for which real-time collection of traffic data would be available in a similar
domestic case.
Article 34 - Mutual assistance regarding the interception of content data
The Parties shall provide mutual assistance to each other in the real-time
collection or recording of content data of specified communications transmitted by
means of a computer system to the extent permitted under their applicable treaties
and domestic laws.
Title 3 - 24/7 Network
Article 35 - 24/7 Network
23
1.	Each Party shall designate a point of contact available on a twenty-four
hour, seven-day-a-week basis, in order to ensure the provision of immediate
assistance for the purpose of investigations or proceedings concerning criminal
offences related to computer systems and data, or for the collection of evidence in
electronic form of a criminal offence. Such assistance shall include facilitating, or, if
permitted by its domestic law and practice, directly carrying out the following
measures:
a)	the provision of technical advice;
b)	the preservation of data pursuant to Articles 29 and 30;
c)	the collection of evidence, the provision of legal information, and
locating of suspects.
2.	a) A Party’s point of contact shall have the capacity to carry out
communications with the point of contact of another Party on an expedited basis.
b)	If the point of contact designated by a Party is not part of that Party’s
authority or authorities responsible for international mutual assistance or extradition,
the point of contact shall ensure that it is able to co-ordinate with such authority or
authorities on an expedited basis.
3.	Each Party shall ensure that trained and equipped personnel are available,
in order to facilitate the operation of the network.
Chapter IV - Final provisions
Article 36 - Signature and entry into force
1.	This Convention shall be open for signature by the member States of the
Council of Europe and by non-member States which have participated in its
elaboration.
2.	This Convention is subject to ratification, acceptance or approval.
Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the
Secretary General of the Council of Europe.
3.	This Convention shall enter into force on the first day of the month following
the expiration of a period of three months after the date on which five States,
including at least three member States of the Council of Europe, have expressed
their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of
paragraphs 1 and 2.
4.	In respect of any signatory State which subsequently expresses its consent
to be bound by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month
following the expiration of a period of three months after the date of the expression of
its consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of
paragraphs 1 and 2.
24
Article 37 - Accession to the Convention
1.	After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of
the Council of Europe, after consulting with and obtaining the unanimous consent of
the Contracting States to the Convention, may invite any State which is not a
member of the Council and which has not participated in its elaboration to accede to
this Convention. The decision shall be taken by the majority provided for in Article
20.d. of the Statute of the Council of Europe and by the unanimous vote of the
representatives of the Contracting States entitled to sit on the Committee of
Ministers.
2.	In respect of any State acceding to the Convention under paragraph 1
above, the Convention shall enter into force on the first day of the month following
the expiration of a period of three months after the date of deposit of the instrument
of accession with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 38 - Territorial application
1.	Any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to
which this Convention shall apply.
2.	Any State may, at any later date, by a declaration addressed to the
Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Convention
to any other territory specified in the declaration. In respect of such territory the
Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration
of a period of three months after the date of receipt of the declaration by the
Secretary General.
3.	Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect
of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification
addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall
become effective on the first day of the month following the expiration of a period of
three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.
Article 39 - Effects of the Convention
1.	The purpose of the present Convention is to supplement applicable
multilateral or bilateral treaties or arrangements as between the Parties, including the
provisions of:
-	the European Convention on Extradition, opened for signature in Paris,
on 13 December 1957 (ETS No. 24);
-	the European Convention on Mutual Assistance in Criminal Matters,
opened for signature in Strasbourg, on 20 April 1959 (ETS No. 30);
25
-	the Additional Protocol to the European Convention on Mutual
Assistance in Criminal Matters, opened for signature in Strasbourg, on 17 March
1978 (ETS No. 99).
2.	If two or more Parties have already concluded an agreement or treaty on
the matters dealt with in this Convention or have otherwise established their relations
on such matters, or should they in future do so, they shall also be entitled to apply
that agreement or treaty or to regulate those relations accordingly. However, where
Parties establish their relations in respect of the matters dealt with in the present
Convention other than as regulated therein, they shall do so in a manner that is not
inconsistent with the Convention’s objectives and principles.
3.	Nothing in this Convention shall affect other rights, restrictions, obligations
and responsibilities of a Party.
Article 40 - Declarations
By a written notification addressed to the Secretary General of the Council of
Europe, any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession, declare that it avails itself of the
possibility of requiring additional elements as provided for under Articles 2, 3, 6
paragraph 1.b, 7, 9 paragraph 3, and 27, paragraph 9.e.
Article 41 - Federal clause
1.	A federal State may reserve the right to assume obligations under Chapter
II of this Convention consistent with its fundamental principles governing the
relationship between its central government and constituent States or other similar
territorial entities provided that it is still able to co-operate under Chapter III.
2.	When making a reservation under paragraph 1, a federal State may not
apply the terms of such reservation to exclude or substantially diminish its obligations
to provide for measures set forth in Chapter II. Overall, it shall provide for a broad
and effective law enforcement capability with respect to those measures.
3.	With regard to the provisions of this Convention, the application of which
comes under the jurisdiction of constituent States or other similar territorial entities,
that are not obliged by the constitutional system of the federation to take legislative
measures, the federal government shall inform the competent authorities of such
States of the said provisions with its favourable opinion, encouraging them to take
appropriate action to give them effect.
Article 42 - Reservations
By a written notification addressed to the Secretary General of the Council of
Europe, any State may, at the time of signature or when depositing its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession, declare that it avails itself of the
reservation(s) provided for in Article 4, paragraph 2, Article 6, paragraph 3, Article 9,
paragraph 4, Article 10, paragraph 3, Article 11, paragraph 3, Article 14, paragraph 3,
26
Article 22, paragraph 2, Article 29, paragraph 4, and Article 41, paragraph 1. No
other reservation may be made.
Article 43 - Status and withdrawal of reservations
1.	A Party that has made a reservation in accordance with Article 42 may
wholly or partially withdraw it by means of a notification addressed to the Secretary
General of the Council of Europe. Such withdrawal shall take effect on the date of
receipt of such notification by the Secretary General. If the notification states that the
withdrawal of a reservation is to take effect on a date specified therein, and such date
is later than the date on which the notification is received by the Secretary General,
the withdrawal shall take effect on such a later date.
2.	A Party that has made a reservation as referred to in Article 42 shall
withdraw such reservation, in whole or in part, as soon as circumstances so permit.
3.	The Secretary General of the Council of Europe may periodically enquire
with Parties that have made one or more reservations as referred to in Article 42 as
to the prospects for withdrawing such reservation(s).
Article 44 - Amendments
1.	Amendments to this Convention may be proposed by any Party, and shall
be communicated by the Secretary General of the Council of Europe to the member
States of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in
the elaboration of this Convention as well as to any State which has acceded to, or
has been invited to accede to, this Convention in accordance with the provisions of
Article 37.
2.	Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the
European Committee on Crime Problems (CDPC), which shall submit to the
Committee of Ministers its opinion on that proposed amendment.
3.	The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and
the opinion submitted by the CDPC and, following consultation with the non-member
States Parties to this Convention, may adopt the amendment.
4.	The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in
accordance with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for
acceptance.
5.	Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall
come into force on the thirtieth day after all Parties have informed the Secretary
General of their acceptance thereof.
Article 45 - Settlement of disputes
1.	The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept
informed regarding the interpretation and application of this Convention.
27
2.	In case of a dispute between Parties as to the interpretation or application of
this Convention, they shall seek a settlement of the dispute through negotiation or
any other peaceful means of their choice, including submission of the dispute to the
CDPC, to an arbitral tribunal whose decisions shall be binding upon the Parties, or to
the International Court of Justice, as agreed upon by the Parties concerned.
Article 46 - Consultations of the Parties
1.	The Parties shall, as appropriate, consult periodically with a view to
facilitating:
a)	the effective use and implementation of this Convention, including
the identification of any problems thereof, as well as the effects of any declaration or
reservation made under this Convention;
b)	the exchange of information on significant legal, policy or
technological developments pertaining to cybercrime and the collection of evidence
in electronic form;
c)	consideration of possible supplementation or amendment of the
Convention.
2.	The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept
periodically informed regarding the result of consultations referred to in paragraph 1.
3.	The CDPC shall, as appropriate, facilitate the consultations referred to in
paragraph 1 and take the measures necessary to assist the Parties in their efforts to
supplement or amend the Convention. At the latest three years after the present
Convention enters into force, the European Committee on Crime Problems (CDPC)
shall, in co-operation with the Parties, conduct a review of all of the Convention’s
provisions and, if necessary, recommend any appropriate amendments.
4.	Except where assumed by the Council of Europe, expenses incurred in
carrying out the provisions of paragraph 1 shall be borne by the Parties in the manner
to be determined by them.
5.	The Parties shall be assisted by the Secretariat of the Council of Europe in
carrying out their functions pursuant to this article.
Article 47 - Denunciation
1.	Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a
notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2.	Such denunciation shall become effective on the first day of the month
following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the
notification by the Secretary General.
Article 48 - Notification
28
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member
States of the Council of Europe, the non-member States which have participated in
the elaboration of this Convention as well as any State which has acceded to, or has
been invited to accede to, this Convention of:
a)	any signature;
b)	the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or
accession;
c)	any date of entry into force of this Convention in accordance with
Articles 36 and 37;
d)	any declaration made under Article 40 or reservation made in
accordance with Article 42;
e)	any other act, notification or communication relating to this
Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have
signed this Convention.
Done at Budapest, this 23rd day of November 2001, in English and in French,
both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the
archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe
shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the
non-member States which have participated in the elaboration of this Convention,
and to any State invited to accede to it.”
„Számítástechnikai bűnözésről szóló Egyezmény
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam,
Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb
egység megteremtése;
Felismerve a jelen Egyezményt aláíró többi Állammal való együttműködés
erősítésének fontosságát;
Meggyőződve egy olyan közös büntetőjogi politika kialakításának
szükségességéről, melynek elsődleges célja - többek között megfelelő jogszabályok
elfogadásával és a nemzetközi együttműködés elősegítésével - a társadalom
védelme a számítástechnikai bűnözéssel szemben;
29
Tudatában a számítástechnikai hálózatok folyamatos globalizációja,
digitalizációja, konvergenciája által előidézett mélyreható változásoknak;
Törődve azzal a veszéllyel, hogy a számítástechnikai hálózatok és az
elektronikai információk bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatók, és a
bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok számítástechnikai hálózatok útján
tárolhatók és továbbíthatók;
Felismerve az Államok és a magánszektor közötti együttműködés
szükségességét a számítástechnikai bűnözés elleni harcban, továbbá az információs
technológiák használatához és fejlesztéséhez kapcsolódó törvényes érdekek
védelmének szükségességét;
Elfogadva, hogy a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelem
széles körű, gyors és jól működő nemzetközi együttműködést követel meg a büntető
ügyek területén;
Meggyőződve a jelen Egyezmény szükségességéről a számítástechnikai
rendszerek, hálózatok és adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága
elleni cselekmények, valamint az ilyen rendszerek, hálózatok és adatok
visszaélésszerű használatának megelőzésében, a jelen Egyezményben
meghatározottaknak megfelelően büntetendővé nyilvánítva ezeket a
cselekményeket, továbbá megalkotva a bűncselekményekkel szembeni hatékony
fellépést lehetővé tevő, azok felderítését, nyomozását és üldözését mind nemzeti,
mind nemzetközi szinten megkönnyítő megfelelő jogköröket, valamint elfogadva a
gyors és megbízható nemzetközi együttműködést biztosító rendelkezéseket;
Szem előtt tartva a büntető jogalkalmazáshoz fűződő érdek és az alapvető
emberi jogok védelme közötti megfelelő egyensúly biztosításának szükségességét,
miként azt az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott, Emberi Jogok és Alapvető
Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény, az Egyesült Nemzetek Szervezete által
1966-ban elfogadott, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,
valamint az emberi jogokkal kapcsolatos más nemzetközi szereződések
tartalmazzák, melyek megerősítik minden ember jogát a beavatkozásmentes
véleménynyilvánításhoz, hasonlóan a véleménynyilvánítás szabadságához, ideértve
azt a jogot, hogy mindenki szabadon, határokra tekintet nélkül kereshessen,
megszerezhessen és közölhessen bármilyen tartalmú eszmét és információt,
továbbá a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogot;
Figyelembe véve a személyes adatok védelméhez való jogot, melyet egyebek
mellett a Személyes Adatok Automatikus Kezeléséről szóló Egyezményre tekintettel
a Személyek Védelméről szóló 1981-ben elfogadott Európa Tanácsi Egyezmény
tárgyal;
Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott
Gyermekek Jogairól szóló Egyezményét, valamint a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet 1999-ben elfogadott Gyermekmunka Legrosszabb Formáinak Betiltásáról
és Felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló Egyezményt;
30
Figyelembe véve az Európa Tanács hatályos egyezményeit a büntetőjogi
együttműködés területén, valamint az Európa Tanács tagállamai és más államok
között megkötött hasonló tárgyú egyezményeket, kiemelve azt, hogy a jelen
Egyezmény célja a hivatkozott egyezmények kiegészítése annak érdekében, hogy
hatékonyabbá tegye a számítástechnikai rendszerek és adatok vonatkozásában
elkövetetett bűncselekményekkel összefüggő nyomozást és büntetőeljárást, valamint
lehetővé tegye a bűncselekmények elektronikus formában megjelenő
bizonyítékainak összegyűjtését;
Üdvözölve a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem területén a
nemzetközi együttműködés és megértés további fejlesztésére irányuló, a
közelmúltban tett kezdeményezéseket, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete,
az OECD, az Európai Unió és a G-8-ak által meghozott intézkedéseket;
Emlékeztetve a Miniszteri Bizottság R (85) 10. számú Ajánlására a bűnügyi
jogsegélyről szóló európai egyezmény alkalmazása a távközlési hálózatok
lehallgatására vonatkozó megkeresések kapcsán, az R (88) 2. számú Ajánlására a
szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések elleni küzdelem
érdekében hozandó intézkedésekről, az R (87) 15. számú Ajánlására a személyes
adatok rendőrségi felhasználására vonatkozó szabályozásról, az R (95) 4. számú
Ajánlására a személyes adatok védelméről a távközlési szolgáltatások terén, különös
figyelemmel a távbeszélő szolgáltatásokra, valamint az R (89) 9. számú Ajánlására a
számítógépekkel kapcsolatos bűncselekményekről, amely bizonyos
számítástechnikai bűncselekmények meghatározása érdekében irányelveket
tartalmaz a nemzeti jogalkotó részére, továbbá az R (95) 13. számú Ajánlására az
információs technológiával összefüggő büntető eljárásjogi problémákról;
Tekintetbe véve az európai igazságügy-miniszterek 1997. június 10-11-i, XXI.
Prágai Konferenciáján elfogadott 1. számú határozatot, mely a Miniszteri Bizottság
számára javasolta, hogy támogassa a Büntetőjogi Problémákkal Foglalkozó Európai
Bizottság (CDPC) számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos tevékenységét a
nemzeti büntető jogalkotás közelítése és a számítástechnikai bűncselekményekkel
szembeni hatékony nyomozati eszközök felhasználása érdekében, valamint az
európai igazságügy-miniszterek 2000. június 8-9-i XXIII. Konferenciáján elfogadott 3.
számú határozatot, mely az erőfeszítéseik folytatására ösztönözte a tárgyaló feleket
annak érdekében, hogy megfelelő megoldásokat találjanak az Egyezményhez
csatlakozó államok számának növelésére, és elismerve a számítástechnikai
bűnözés elleni harc sajátos követelményeit figyelembe vevő, gyors és hatékony
nemzetközi együttműködés eszközei megteremtésének szükségességét;
Ugyancsak figyelembe véve az új információs technológiák fejlődésével
kapcsolatban az Európa Tanács értékein és normáin alapuló közös megoldások
kidolgozására vonatkozó, az Európa Tanács állam-és kormányfőinek az 1997.
október 10-11. között Strasbourgban megtartott Második Találkozójukon elfogadott
akcióprogramot;
Megállapodtak az alábbiakban:
ELSŐ RÉSZ
31
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. Cikk
Meghatározások
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából:
a)	„számítástechnikai rendszer” minden olyan eszköz, illetőleg egymással
kapcsolatban lévő vagy összekötött eszközök összessége, amelyek, illetőleg
amelyeknek egy vagy több eleme egy adott programnak megfelelően adatok
automatikus feldolgozását végzi;
b)	„számítástechnikai adat” tényeknek, információknak, illetőleg fogalmaknak
minden olyan formában való megjelenése, mely számítástechnikai feldolgozásra
alkalmas, ideértve azon programot is, mely valamely funkciónak a számítástechnikai
rendszer által való végrehajtását biztosítja;
c)	a „szolgáltató” jelentése:
i)	minden olyan közjogi és magánjogi alany, mely a szolgáltatásait igénybe
vevőknek biztosítja egy számítástechnikai rendszer általi érintkezés lehetőségét;
ii)	minden más olyan alany, amely a kommunikációs szolgáltatásnak,
illetőleg az azt igénybe vevők részére számítástechnikai adatokat feldolgoz vagy
tárol;
d)	„forgalmi adat” minden olyan, a számítástechnikai rendszeren átmenő és a
számítástechnikai rendszer mint a kommunikációs lánc egyik eleme által létrehozott
kommunikációra vonatkozó adat, mely jelzi a kommunikáció eredetét, rendeltetési
helyét, útvonalát, idejét, napját, terjedelmét és időtartamát vagy a szolgáltatás
típusát.
MÁSODIK RÉSZ
NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK
I.	FEJEZET
BÜNTETŐ ANYAGI JOG
1.	cím
Számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adat hozzáférhetősége,
sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények
2.	Cikk
Jogosulatlan belépés
Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a számítástechnikai rendszerbe vagy annak bármely részébe történő
jogosulatlan és szándékos belépés. A Fél kikötheti, hogy a bűncselekményt a
biztonsági intézkedések megsértésével vagy számítástechnikai adatok
32
megszerzésére irányuló, illetőleg más tisztességtelen céllal, avagy egy másik
számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre
vonatkozóan kövessék el.
3.	Cikk
Jogosulatlan kifürkészés
Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a számítástechnikai rendszeren belüli, az abból származó, illetőleg a
rendszerbe irányuló számítástechnikai adatok nem nyilvános továbbítása során
technikai eszközök felhasználásával történő jogosulatlan és szándékos kifürkészése,
ideértve az ilyen számítástechnikai adatokat továbbító, a számítástechnikai
rendszerből származó elektromágneses sugárzást. A Fél kikötheti, hogy a
bűncselekményt tisztességtelen céllal vagy egy másik számítástechnikai
rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el.
4.	Cikk
Számítástechnikai adat megsértése
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a számítástechnikai adatok jogosulatlan és szándékos megkárosítása,
törlése, megrongálása, megváltoztatása vagy megsemmisítése.
2.	A Fél fenntarthatja magának a jogot annak kikötésére, hogy az 1.
bekezdésben meghatározott cselekmény eredményeként jelentős kár következzen
be.
5.	Cikk
Számítástechnikai rendszer megsértése
Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a számítástechnikai rendszer működésének számítástechnikai adatok
bevitelével, továbbításával, megkárosításával, törlésével, megrongálásával,
megváltoztatásával vagy megsemmisítésével való, jogosulatlan és szándékos,
jelentős mértékű akadályozása.
6.	Cikk
Eszközökkel való visszaélés
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön az alábbi cselekmények jogosulatlan és szándékos elkövetése:
a)	az előállítása, az értékesítése, a felhasználás céljából való
megszerzése, az ország területére való behozatala, a forgalomba hozatala vagy a
más módon történő hozzáférhetővé tétele:
33
i)	elsődlegesen azon eszközöknek, ideértve a számítástechnikai
programot, melyeket a 2-5. Cikkben meghatározott valamely bűncselekmény
elkövetése érdekében hoztak létre vagy alakítottak át;
ii)	egy számítógépes jelszónak, egy belépési kódnak, illetőleg hasonló,
a számítástechnikai rendszerbe vagy annak bármely részébe való belépést lehetővé
tevő számítástechnikai adatnak,
azzal a céllal, hogy azt a 2-5. Cikkekben foglalt valamely bűncselekmény
elkövetésére használják fel; valamint
b)	a fenti a) pont i és ii alpontjában meghatározott dolgoknak a birtoklása a 2-
5.	Cikkben foglalt valamely bűncselekmény elkövetésére való felhasználás
érdekében. A Fél a belső jogában kikötheti, hogy a büntetőjogi felelősséget
meghatározott számú dolog birtoklása alapozza meg.
2.	Jelen Cikkben foglaltak nem alapozzák meg a büntetőjogi felelősséget
abban az esetben, ha a jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt előállításnak,
értékesítésnek, felhasználás céljából való megszerzésnek, az ország területére való
behozatalnak, forgalomba hozatalnak vagy más módon történő hozzáférhetővé
tételnek nem célja a jelen Egyezmény 2-5. Cikkében meghatározott bűncselekmény
elkövetése, mint például az engedélyezett kísérlet vagy valamely számítástechnikai
rendszer védelme esetén.
3.	Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem
alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdését, feltéve, hogy a fenntartás nem a jelen Cikk 1.
bekezdése a) pontjának ii alpontjában meghatározott értékesítésre, forgalomba
hozatalra vagy más módon történő hozzáférhetővé tételre vonatkozik.
II.	cím
Számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények
7.	Cikk
Számítógéppel kapcsolatos hamisítás
Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a számítástechnikai adatoknak olyan, jogosulatlan és szándékos bevitele,
megváltoztatása, törlése vagy megsemmisítése, melyek eredményeként nem valódi
adatok jönnek létre abból a célból, hogy úgy lehessen azokat figyelembe venni vagy
jogszerű célra felhasználni, mintha valódi adatok lennének, függetlenül attól a
ténytől, hogy közvetlenül olvashatók vagy érthetők-e. A Fél kikötheti, hogy csalárd
szándék vagy hasonló tartalmú tisztességtelen cél fennállása alapozza meg a
büntetőjogi felelősséget.
8.	Cikk
Számítógéppel kapcsolatos csalás
Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
34
minősüljön a másnak jogosulatlanul és szándékosan történő vagyoni károkozás,
amelyet
a)	számítástechnikai adatok bármilyen bevitelével, megváltoztatásával,
törlésével vagy megsemmisítésével;
b)	a számítástechnikai rendszer működésébe való bármilyen beavatkozással,
anyagi haszon saját vagy más részére történő jogosulatlan megszerzésének céljából
követnek el.
III.	cím
Számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos bűncselekmények
9.	Cikk
Gyermek-pornográfiával kapcsolatos bűncselekmények
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljenek az alábbi cselekmények, amennyiben azokat jogosulatlanul és
szándékosan követik el:
a)	gyermek-pornográfia készítése számítástechnikai rendszer útján
történő forgalomba hozatal céljából;
b)	gyermek-pornográfia felajánlása vagy hozzáférhetővé tétele
számítástechnikai rendszer útján;
c)	gyermek-pornográfia továbbítása vagy forgalomba hozatala
számítástechnikai rendszer útján;
d)	gyermek-pornográfiának saját vagy más részére számítástechnikai
rendszer útján történő megszerzése;
e)	gyermek-pornográfiának egy számítástechnikai rendszerben vagy egy
számítástechnikai adattároló-egységen való birtoklása.
2.	A jelen Cikk 1. bekezdése alkalmazásában „gyermek-pornográfia” fogalma
alatt olyan pornográf termék értendő, mely vizuális úton ábrázol:
a)	kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt;
b)	kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorúnak tűnő személyt;
c)	kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt
megjelenítő valósághű képet.
3.	A jelen Cikk 2. bekezdése tekintetében „kiskorú” mindazon személy, aki
még nem töltötte be 18. életévét. A Fél alacsonyabb korhatárt is meghatározhat,
amely azonban nem lehet kevesebb a 16. életévnél.
4.	Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy
egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdésének d) és e) pontját, valamint 2.
bekezdésének b) és c) pontját.
IV.	cím
Szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények
35
10.	Cikk
Szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a Fél joga szerint az Irodalmi és Művészeti Művek Védelméről szóló Berni
Uniós Egyezményben és az azt felülvizsgáló 1971. június 24-én megkötött Párizsi
Egyezményben, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló
Egyezményben, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői Jogi Szerződésében
foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően meghatározott
szerzői jogok - kivéve a fenti egyezményekben megállapított bármely személyhez
fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben
és számítástechnikai rendszer útján követik el.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a Fél joga szerint az Előadóművészek, a Hangfelvétel-előállítók és a
Műsorsugárzó Szervezetek Védelméről szóló Római Egyezményben, a Szellemi
Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezményben, a Szellemi
Tulajdon Világszervezetének az előadásokról és a hangfelvételekről szóló
szerződésében foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően
meghatározott szomszédos jogok - kivéve a fenti egyezményekben megállapított
bármely személyhez fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan,
kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el.
3.	A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy egy szűk körben a jelen Cikk
1.	és 2. bekezdésében foglaltak vonatkozásában eltekint a büntetőjogi felelősség
megállapításától feltéve, hogy más hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak
rendelkezésre, valamint, hogy ez a fenntartás nem ellentétes az 1. és 2.
bekezdésekben hivatkozott nemzetközi szerződések alapján a Felet terhelő
kötelezettségekkel.
V.	cím
Egyéb felelősségi és büntetési formák
11.	Cikk
Kísérlet és bűnsegély vagy felbujtás
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a jelen Egyezmény 2-10. Cikkeiben meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez kapcsolódó, a bűncselekmény elkövetése érdekében szándékosan
megvalósított bűnsegédi bűnrészesség vagy felbujtás.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek
minősüljön a jelen Egyezmény 3-5., 7., 8. Cikkében, valamint a 9. Cikk 1.
bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott bűncselekmények elkövetésének
szándékos kísérlete.
36
3.	Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Cikk
2.	bekezdését részben vagy egészben nem alkalmazza.
12.	Cikk
Jogi személyek felelőssége
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy a jelen Egyezményben foglalt
bűncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek,
ha azt olyan természetes személy követi el a jogis személy javára, akár a saját, akár
a jogi személy egyik szervének tagjaként eljárva, aki a jogi személyen belül vezető
jogkörrel rendelkezik és mely jogkör alapja
a)	a jogi személy képviseletének joga;
b)	a jogi személy nevében döntések meghozatalának joga;
c)	a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.
2.	Az 1. bekezdésben már meghatározott eseten túl minden Szerződő Fél
megteszi azon szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a jogi személy
felelősségre vonható legyen abban az esetben is, ha az 1. bekezdésben említett
természetes személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya teszi
lehetővé, hogy a felügyelete alá tartozó természetes személy a jogi személy javára
elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményeket.
3.	A Fél jogi alapelveivel összhangban a jogi személy felelőssége lehet
büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi.
4.	A jogi személy felelősségének megállapítása nem zárja ki a
bűncselekményt elkövető természetes személy büntetőjogi felelősségének
megállapítását.
13.	Cikk
Büntetések és intézkedések
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekmények
miatt arányos, hatékony, és visszatartó erejű büntetéseket lehessen alkalmazni, ideértve
a szabadságelvonó büntetéseket is.
2.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy arányos, hatékony és visszatartó erejű
büntetőjogi, illetőleg nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel, ideértve a
pénzügyi szankciókat is, lehessen sújtani azokat a jogi személyeket, amelyek
felelősségét a 12. Cikk alkalmazásával állapították meg.
II.	FEJEZET
BÜNTETŐ ELJÁRÁSI JOG
I.	Cím
Általános rendelkezések
37
14.	Cikk
Az eljárásjogi rendelkezések alkalmazási köre
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek meghatározott bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás érdekében a jelen
fejezetben szereplő jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek.
2.	A 21. Cikkben foglalt ellenkező rendelkezés hiányában minden Szerződő
Fél alkalmazza a jelen címben meghatározott jogköröket és eljárásokat:
a)	a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben meghatározott bűncselekményekkel
kapcsolatban;
b)	a számítástechnikai rendszer útján elkövetett más bűncselekményekkel
kapcsolatban és
c)	a bűncselekménnyel összefüggő elektronikus bizonyítékok
összegyűjtésével kapcsolatban.
3.	a) Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a 20.
Cikkben meghatározott intézkedéseket csak a fenntartásban meghatározott
bűncselekményekkel vagy bűncselekmény kategóriákkal összefüggésben
alkalmazza, feltéve, hogy ezen bűncselekmények vagy bűncselekmény kategóriák
köre nem szűkebb azon bűncselekményekénél, melyekre a 21. Cikkben
meghatározott intézkedéseket alkalmazza. Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy
korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetővé tegye a 20. Cikkben
meghatározott intézkedések minél szélesebb körű alkalmazását.
b)	Ha a Fél, a jelen Egyezmény elfogadásakor hatályban lévő jogi
szabályozásában lévő korlátozások miatt nem alkalmazhatja a 20. és 21. Cikkben
foglalt intézkedéseket a szolgáltató számítástechnikai rendszerén belül továbbított
kommunikációra, mely rendszert
i)	zárt felhasználói csoport érdekében működtetnek, és
ii)	nem vesz igénybe közérdekű távközlő hálózatot, illetőleg nem kapcsolódik
más magán vagy közérdekű számítástechnikai rendszerhez,
akkor a Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza ezeket
az intézkedéseket az említett kommunikációval összefüggésben. Minden Szerződő
Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetővé tegye
a 20. és 21. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körű
alkalmazását.
15.	Cikk
Garanciák és biztosítékok
1.	Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen fejezetben meghatározott
jogkörök és eljárások megteremtése, bevezetése és alkalmazása során figyelembe
veszi a belső jogában meghatározott biztosítékokat és garanciákat, melyek érvényre
juttatják az arányosság elvét és lehetővé teszik az emberi jogok és szabadságok
38
megfelelő védelmét, különösen azokét a jogokét, melyeket az Európa Tanácsnak az
Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményében (1950)
és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányában (1966), valamint más, az emberi jogokkal kapcsolatos
nemzetközi szerződésben meghatározott és a Fél által vállalt kötelezettségekkel
összefüggésben iktatott be jogrendszerébe.
2.	Ha ez az érintett jogkör vagy eljárás természete miatt indokoltnak tűnik, a
biztosítékok és garanciák többek között az eljárás vagy a jogkör alkalmazási
időtartamát, alkalmazási köre korlátozását, illetőleg alkalmazását alátámasztó
indokok meglétét, valamint bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatát is
jelenthetik.
3.	Amennyiben az a közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelő
működtetésével összeegyeztethető, minden Szerződő Fél megvizsgálja a jelen
fejezetben meghatározott jogköröknek és eljárásoknak a harmadik személy jogaira,
jogos érdekeire és felelősségére gyakorolt hatását.
II.	Cím
Tárolt számítástechnikai adat gyors megőrzése
16.	Cikk
Tárolt számítástechnikai adat gyors megőrzése
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságainak a
számítástechnikai rendszerben tárolt meghatározott számítástechnikai adatok,
ideértve a forgalmi adatok gyors megőrzésének elrendelését vagy más módon
történő kikényszerítését, különösen ha alappal feltételezhető, hogy az érintett
adatokat a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyezteti.
2.	Amennyiben a Fél az 1. bekezdés alkalmazása érdekében elrendeli, hogy
egy adott személy őrizze meg a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő
meghatározott tárolt adatokat, akkor a Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb
intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezhesse ezt a személyt a
fenti adatoknak addig az időtartamig, de legfeljebb kilencven napig történő
megőrzésére és épségének megóvására, mely időtartam a hatóság részére az
adatok átadására kötelezéshez szükséges. A Fél az intézkedés ismételt elrendelését
is lehetővé teheti.
3.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze az adatokat őrző személyt vagy más, az
adatok megőrzésére köteles személyt a fenti eljárás lefolytatásának a belső jog által
meghatározott időtartamig történő titokban tartására.
4.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
17.	Cikk
Forgalmi adat gyors megőrzése és részbeni átadása
39
1.	A forgalmi adatok 16. Cikk szerinti megőrzése érdekében, minden Szerződő
Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek,
hogy:
a)	biztosítsa a forgalmi adatoknak a gyors megőrzését, függetlenül attól, hogy
egy vagy több szolgáltató vett részt a fenti kommunikáció továbbításában; és
b)	biztosítsa megfelelő számú forgalmi adatnak a Fél illetékes hatósága vagy
e hatóság által kijelölt személy részére történő gyors átadását a kommunikáció
továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.
2.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
lll.	Cím
Közlésre kötelezés
18.	Cikk
Közlésre kötelezés
1.	Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb
intézkedéseket, hogy az illetékes hatóságai kötelezhessék:
a)	a területén tartózkodó személyt a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő
számítástechnikai rendszerben vagy számítástechnikai adattároló-egységen tárolt
meghatározott számítástechnikai adatok közlésére; és
b)	a területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatót a birtokában vagy az
ellenőrzése alatt lévő, az előfizetőre vonatkozó és a szolgáltatást érintő adatok
közlésére.
2.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
3.	Jelen Cikk alkalmazásában az „előfizetőre vonatkozó adat” bármely olyan
számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenő, szolgáltató által
birtokolt, a szolgáltatásaira előfizetőkkel kapcsolatos, a tartalomra vonatkozó vagy a
forgalmi adatoktól eltérő információ, mely lehetővé teszi, hogy megállapítsák:
a)	az igénybe vett kommunikációs szolgáltatás típusát, az erre
vonatkozóan tett technikai intézkedéseket, valamint a szolgáltatás időszakát;
b)	az előfizető személyazonosságát, postai vagy földrajzi címét,
telefonszámát vagy más elérhetőségét, a fizetésre és a számlázásra vonatkozó
adatokat, melyek szolgáltatási szerződés vagy megállapodás alapján állnak a
szolgáltató rendelkezésére;
40
c)	minden más, a kommunikációs berendezés helyére vonatkozó,
szolgáltatási szerződés vagy megállapodás alapján a szolgáltató rendelkezésére álló
információt.
IV.	Cím
Tárolt számítástechnikai adat átvizsgálása és lefoglalása
19.	Cikk
Tárolt számítástechnikai adat átvizsgálása és lefoglalása
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait a területükön
található:
a)	számítástechnikai rendszer vagy annak egy része és az abban tárolt
számítástechnikai adatok és
b)	a számítástechnikai adatok tárolását lehetővé tevő számítástechnikai
adattároló-egység
átvizsgálására vagy ahhoz más módon történő hozzáférésre.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek annak biztosításához szükségesek, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés
a)	pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló
módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak
egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a Fél területén
található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és
ezek az adatok a kiinduló rendszerből jogszerűen elérhetőek vagy a kiinduló
rendszer számára hozzáférhetőek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul
kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történő hozzáférést a
másik rendszerre is.
3.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait azon
számítástechnikai adatok lefoglalására vagy más hasonló módon való biztosítására,
melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek
az intézkedések a következő jogosultságokat foglalják magukba:
a)	számítástechnikai rendszer vagy annak része, illetőleg számítástechnikai
adattároló-egység lefoglalása vagy más hasonló módon történő biztosítása;
b)	számítástechnikai adatról másolat készítése és annak megőrzése;
c)	a szükséges tárolt számítástechnikai adatok épségének megóvása; és
d)	az átvizsgált számítástechnikai rendszer fenti számítástechnikai adatainak
hozzáférhetetlenné tétele vagy eltávolítása.
41
4.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek illetékes hatóságai feljogosításához szükségesek, hogy azok kötelezhessék a
számítástechnikai rendszer működését vagy a számítástechnikai adatok védelme
érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerő személyeket - amennyiben indokolt -
mindazon szükséges tájékoztatás megadására, amely lehetővé teszi az 1. és 2.
bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását.
5.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
V.	Cím
Számítástechnikai adatok valós idejű összegyűjtése
20.	Cikk
Forgalmi adatok valós idejű összegyűjtése
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon szükséges jogalkotási és egyéb
intézkedéseket, melyekkel az illetékes hatóságait feljogosítja arra, hogy
a)	a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával
valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a
területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalmi
adatokat; és
b)	kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévő technikai teljesítőképességük
körén belül:
i)	a Szerződő Fél területén található technikai eszközök
felhasználásával valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai
rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó
forgalmi adatokat, vagy
ii)	együttműködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes
hatóságoknak az ilyen adatok valós idejű összegyűjtésében vagy rögzítésében.
2.	Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az
1.	bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon
jogalkotási és más intézkedéseket, melyek a területén továbbított meghatározott
kommunikációkkal kapcsolatos forgalmi adatok valós idejű összegyűjtésének vagy
rögzítésének - a területén található technikai eszközök alkalmazásával történő -
biztosításához szükségesek.
3.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben
meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb
információknak a titokban tartására.
4.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
42
21.	Cikk
Tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy a belső jogban meghatározott súlyos
bűncselekményekkel összefüggésben feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy
a)	a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával
valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a
területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat;
és
b)	kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévő technikai
teljesítőképességük körén belül:
i)	a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós
időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a
területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat,
vagy
ii)	együttműködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az
ilyen adatok valós idejű összegyűjtésében vagy rögzítésében.
2.	Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el
az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon
jogalkotási és más intézkedéseket, amelyek a területén továbbított meghatározott
kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésének vagy
rögzítésének - a területén található technikai eszközök alkalmazásával történő -
biztosításához szükségesek.
3.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben
meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb
információknak a titokban tartására.
4.	A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a
14.	és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
III.	FEJEZET
JOGHATÓSÁG
22.	Cikk
Joghatóság
1.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 2-
11.	Cikkében foglaltaknak megfelelően meghatározott bűncselekmények
vonatkozásában, amennyiben a bűncselekményeket:
a)	a területén; vagy
43
b)	a Fél lobogóját viselő hajó fedélzetén; vagy
c)	a Félnél lajstromozott repülőgép fedélzetén követték el; vagy
d)	melyet állampolgára követett el, ha a bűncselekmény az elkövetés
helyének joga szerint büntetendő, vagy ha a bűncselekmény nem tartozik egyetlen
állam joghatósága alá sem.
2.	Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy az 1.
bekezdés b-d pontjában foglalt joghatóságra vonatkozó szabályokat vagy azok
bármely részét nem, vagy csak meghatározott esetben, illetve feltételek között
alkalmazza.
3.	Minden Szerződő Félnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyek
ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 24.
Cikkének 1. bekezdésében foglalt bűncselekmények vonatkozásában, ha a
bűncselekmény feltételezett elkövetője a területén tartózkodik, és a kiadatási kérelem
kizárólag az elkövető állampolgársága miatt nem teljesíthető a másik Fél részére.
4.	Jelen Egyezmény nem zárja ki a Fél belső joga szerint meghatározott
büntetőjogi joghatóságának gyakorlását.
5.	Ha több Fél joghatósága is kiterjed a jelen Egyezményben meghatározott
feltételezett bűncselekményre, akkor az érintett Felek, amennyiben az célszerűnek
mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy melyik az a
Fél, aki megfelelőbben tudja lefolytatni az eljárást.
HARMADIK RÉSZ
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
I.	FEJEZET
ALAPELVEK
I.	Cím
A nemzetközi együttműködésre vonatkozó alapelvek
23.	Cikk
A nemzetközi együttműködésre vonatkozó alapelvek
A Felek, a jelen részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a büntetőjogi
tárgyú nemzetközi együttműködésekre vonatkozó nemzetközi szerződéseket,
valamint az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló
megállapodásokat, továbbá a nemzeti jogaikat alkalmazva, a lehető legszélesebb
körben együttműködnek a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos
bűncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely
bűncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében.
II.	Cím
Kiadatásra vonatkozó alapelvek
44
24.	Cikk
Kiadatás
1.	a) E Cikk rendelkezései kerülnek alkalmazásra a Felek közötti kiadatásnál a
jelen Egyezmény 2-11. Cikkeinek megfelelően meghatározott bűncselekményekre,
azzal a feltétellel, hogy azok mindkét érdekelt Fél jogszabályai szerint legalább egy
év, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendőek legyenek.
b)	Ha két vagy több Fél között alkalmazható, egységes vagy viszonossági
jogszabályon alapuló megállapodás, illetve kiadatási szerződés - beleértve az
Európai Kiadatási Egyezményt (STE n 24) - alapján más minimális büntetés kerül
alkalmazásra, az ilyen megállapodásban vagy szerződésben meghatározott
minimális büntetést kell alkalmazni.
2.	A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket úgy kell
tekinteni, mint a kiadatás alapjául szolgáló olyan bűncselekményeket, amelyekre
kiterjed a Felek között hatályban lévő két- vagy többoldalú kiadatási szerződés. A
Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket a bűncselekményeket mint a
kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményeket beiktatják a közöttük megkötendő
valamennyi két- vagy többoldalú kiadatási szerződésbe.
3.	Ha a Fél szerződés meglététől teszi függővé a kiadatást, és olyan Fél intéz
hozzá kiadatási kérelmet, amelyikkel nem kötött kiadatási szerződést, akkor a jelen
Egyezményt a kiadatás jogi alapjaként veheti figyelembe a jelen Cikk 1.
bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében.
4.	A Felek, akik a kiadatást nem teszik szerződés meglététől függővé, a jelen
Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket a kiadatás alapjául
szolgáló bűncselekményekként ismerik el.
5.	A kiadatásnak a megkeresett Fél belső jogában vagy a hatályban lévő
kiadatási szerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve
azokat az okokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatási
kérelem teljesítését.
6.	Ha a jelen Cikk 1. bekezdésében említett bűncselekmények
vonatkozásában kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága alapján vagy azért
tagadják meg a kiadatást, mert a megkeresett Fél saját joghatósága alá tartozónak
ítéli a bűncselekményt, akkor a megkeresett Fél, a megkereső Fél kérelmére, az
eljárás lefolytatása érdekében a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságai elé terjeszti
az ügyet, és megfelelő időn belül beszámol a megkereső Félnek az ügy
kimeneteléről. Az említett hatóságok a nyomozás és az eljárás lefolytatása, valamint
a döntés meghozatala során a megkeresett Félnek a hasonló jellegű
bűncselekményekre irányadó szabályai szerint járnak el.
7.	a) Az aláírás, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó
okmány letétbe helyezése alkalmával mindegyik Fél közli az Európa Tanács
Főtitkárával valamennyi azon hatóság nevét és címét, amelynek hatáskörébe tartozik
45
szerződés hiányában a kiadatási, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatásra
irányuló kérelmek előterjesztése vagy fogadása.
b)	Az Európa Tanács Főtitkára a Fél által kijelölt hatóságokról nyilvántartást
hoz létre és napra készen vezet. Minden Szerződő Félnek folyamatosan biztosítania
kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.
lll.	Cím
A jogsegély általános alapelvei
25.	Cikk
A jogsegély általános alapelvei
1.	A Felek a lehető legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak a
számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekményekre
vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely bűncselekményre
vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében.
2.	Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
melyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a 27-35. Cikkben foglalt
kötelezettségeknek.
3.	Sürgős esetben minden Szerződő Fél előterjeszthet jogsegély kérelmeket
és arra vonatkozó tájékoztatásokat gyors kommunikációs csatornákon keresztül -
mint például az elektronikus levél vagy a fax, amennyiben ezek a csatornák
biztosítják a közlés biztonságát és azonosíthatóságát (ide értve, amennyiben
szükséges, a titkosítást is), és a megkeresett Fél kérelmére azok hivatalos úton is
megerősíthetők. A megkeresett Fél átveszi a jogsegély kérelmeket, és gyors
kommunikációs csatornákon keresztül válaszol azokra.
4.	Amennyiben a jelen Rész Cikkei kifejezetten másként nem rendelkeznek, a
jogsegélynek a megkeresett Fél belső jogában vagy az alkalmazandó jogsegély-
szerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azon
indokokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja az együttműködést. A
megkeresett Fél nem tagadhatja meg a jogsegélyt kizárólag azon indok alapján,
hogy a kérelem olyan, a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekménnyel
kapcsolatos, melyet a megkeresett Fél pénzügyi bűncselekménynek tekint.
5.	Ha a megkeresett Fél, jelen rész rendelkezéseinek megfelelően, jogosult
arra, hogy a jogsegély teljesítését a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló
büntethetőségétől tegye függővé, akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a
bűncselekmény alapjául szolgáló cselekmény, melyre a jogsegély iránti kérelem
vonatkozik, a megkeresett Fél belső jogában bűncselekménynek minősül függetlenül
attól, hogy a megkereső Fél ugyanabba a bűncselekményi kategóriába sorolja-e a
cselekményt vagy ugyanazon elnevezéssel illeti-e.
26.	Cikk
Megkeresés nélküli tájékoztatás
46
1.	A Fél, belső joga által meghatározott keretek között és előzetes
megkeresés hiányában is, közölheti egy másik Féllel a saját nyomozása során
megszerzett információkat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíthet a címzett
Félnek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekre
vonatkozó nyomozások vagy eljárások elrendelésében és megfelelő lefolytatásában,
vagy amennyiben ezek az információk azt eredményezhetik, hogy a Fél a jelen
részben foglalt együttműködés iránti kérelmet terjesszen elő.
2.	Az információk átadása előtt az átadó Fél kérheti az információk titokban
tartását, vagy azoknak meghatározott feltételekhez kötött felhasználását. Ha a
címzett Fél nem tud eleget tenni a fenti kérelemnek, tájékoztatnia kell erről az átadó
Felet, aki dönt arról, hogy az információkat mindezek ellenére átadja-e. Ha a címzett
Fél a megszabott feltételek szerint elfogadja az információkat, akkor ezt követően a
feltételek szerint kell eljárnia.
IV.	Cím
Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárások hatályos nemzetközi
megállapodások hiányában
27.	Cikk
Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárás hatályos nemzetközi megállapodások
hiányában
1.	Jogsegélyszerződés vagy a megkereső Fél és a megkeresett Fél között
hatályban lévő egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló
megállapodás hiányában jelen Cikk 2-9. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik
hasonló jellegű jogi szabályozás vagy megállapodás, kivéve ha az érintett Felek azok
helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása
mellett döntöttek.
2.	a) Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több központi hatóságot, akik
jogosultak lesznek a jogsegély kérelmek előterjesztésére, az azokra történő
válaszadásra, azok teljesítésére vagy azoknak a teljesítés érdekében a hatáskörrel
rendelkező hatóságokhoz történő megküldésére;
b)	A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással;
c)	Minden Szerződő Fél jelen Egyezmény aláírása vagy a megerősítő,
elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával közli
az Európa Tanács Főtitkárával a jelen bekezdésben foglaltak szerint kijelölt
hatóságok nevét és címét;
d)	Az Európa Tanács Főtitkára nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet
a Felek által kijelölt központi hatóságokról. Minden Szerződő Félnek folyamatosan
biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.
3.	A jelen Cikkben foglalt jogsegélykérelmeket a megkereső Fél által
meghatározott eljárás szerint kell teljesíteni, kivéve ha az nem egyeztethető össze a
megkeresett Fél jogi szabályozásával.
47
4.	A 25. Cikk 4. bekezdésében foglalt megtagadási okokon felül, a
megkeresett Fél az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegélyt:
a)	ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett
Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő
cselekménynek tekint;
b)	ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti
országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
5.	A megkeresett Fél elhalaszthatja a kérelemben meghatározott intézkedések
végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy azok hátrányosan befolyásolják a hatóságai
által folytatott nyomozást vagy eljárást.
6.	Az együttműködés megtagadását vagy elhalasztását megelőzően a
megkeresett Fél, miután az adott eset kapcsán egyeztetett a megkereső Féllel,
megvizsgálja, hogy részben vagy az általa szükségesnek tartott feltételek betartása
mellett tudja-e teljesíteni a jogsegélyt.
7.	A megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Felet a
jogsegélykérelemmel kapcsolatos döntéséről. A megkeresett Fél köteles
megindokolni a kérelem teljesítését megtagadó vagy elhalasztó döntését. A
megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegélykérelem teljesítését
jelentősen késleltető vagy azt lehetetlenné tevő bármilyen körülményről.
8.	A megkereső Fél kérheti, hogy a megkeresett Fél tartsa titokban mind a
jelen Cikk alapján előterjesztett jogsegélykérelem tényét, mind annak tárgyát, kivéve
amennyiben az a kérelem teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél nem tud
eleget tenni a titkosítási kérelemnek, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a
megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a jogsegélykérelem
teljesítését.
9.	a) Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a
jogsegélykérelmeket és az arra vonatkozó tájékoztatásokat közvetlenül a
megkeresett Fél megfelelő igazságügyi hatóságaihoz intézhetik. Ebben az esetben a
megkereső Fél központi hatóságai útján a másolatokat egyidejűleg megküldi a
megkeresett Fél központi hatóságainak.
b)	A jelen bekezdés szerint meghatározott tájékoztatásokat és
jogsegélykérelmeket a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) útján is
elő lehet terjeszteni.
c)	Ha a kérelem vagy tájékoztatás a jelen bekezdés a) pontjában foglaltakon
alapul és ha az a hatóság, amelyhez azt intézték annak teljesítésére nem rendelkezik
hatáskörrel, hivatalból megküldi azt az illetékes nemzeti hatósághoz és a megkereső
Felet erről közvetlenül tájékoztatja.
d)	A jelen bekezdés alapján előterjesztett és kényszerintézkedés megtételét
nem igénylő kérelmeket és tájékoztatásokat a megkereső Fél hatáskörrel rendelkező
48
hatóságai közvetlenül küldhetik meg a megkeresett Fél hatáskörrel rendelkező
hatóságainak.
e)	A jelen Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Szerződő Fél
tájékoztathatja az Európa Tanács Főtitkárát, hogy célszerűségi okokból a jelen
bekezdés alapján előterjesztett kérelmeket központi hatóságához kell intézni.
28.	Cikk
Titkosság és a felhasználás korlátozása
1.	A jelen Cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni jogsegélyszerződés
vagy a megkereső Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévő egységes vagy
kölcsönös jogi szabályozáson alapuló megállapodás hiányában. Jelen Cikk
rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegű szerződés,
megállapodás vagy jogi szabályozás, kivéve ha az érintett Felek azok helyett a jelen
Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntenek.
2.	A megkeresett Fél a megkeresésre válaszul az információk megküldését,
illetőleg az anyagok átadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy
a)	az információkat tartsák titokban, ha a jogsegélykérelmet ezen feltétel
hiányában nem lehetne teljesíteni; vagy
b)	azokat nem használhatják fel olyan nyomozásban vagy eljárásban,
amely a jogsegélykérelemben meghatározottól eltér.
3.	Ha a megkereső Fél nem tudja teljesíteni a 2. bekezdésben meghatározott
feltételt, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a megkeresett Felet, aki dönt arról,
hogy ennek ellenére átadja-e az információt vagy sem. Ha a megkereső Fél
elfogadja a feltételt, akkor ezt követően a feltétel szerint köteles eljárni.
4.	A Szerződő Fél, aki a 2. bekezdésben meghatározott feltétel szerint ad át
információt vagy dolgot, kérheti, hogy a másik Fél a feltétellel kapcsolatban pontosan
közölje, hogy az információt vagy a dolgot mire kívánja felhasználni.
IV.	FEJEZET
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
I.	Cím
Ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos jogsegély
29.	Cikk
Tárolt számítástechnikai adat gyors megőrzése
1.	A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy rendelje el vagy más módon
kényszerítse ki a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatok
gyors megőrzését, melyekkel kapcsolatban az átvizsgálásra vagy más hasonló
hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetőleg átadásra a
megkereső Fél jogsegélykérelmet kíván előterjeszteni.
49
2.	Az 1. bekezdés alapján előterjesztett megőrzés iránti kérelemnek a
következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a megőrzést kérő hatóságot;
b)	a nyomozás vagy a büntetőeljárás tárgyául szolgáló bűncselekményt és a
vonatkozó tények rövid ismertetését;
c)	a megőrizni kért tárolt adatokat és azok bűncselekménnyel való
kapcsolatát;
d)	a számítástechnikai adatok birtokosát vagy a számítástechnikai rendszer
helyét azonosító valamennyi hozzáférhető információt;
e)	a megőrzés szükségességét; és
f)	a tényt, hogy a Fél jogsegélykérelmet kíván előterjeszteni a tárolt
számítástechnikai adatok átvizsgálása vagy más hasonló hozzáférés, azok
lefoglalása vagy más hasonló módon történő biztosítása, illetve átadása érdekében.
3.	A megkeresett Fél, a másik Fél által előterjesztett kérelem
megérkezését követően, megteszi azon intézkedéseket, melyek belső jogával
összhangban a meghatározott adatok megőrzésére vonatkozó eljárás haladéktalan
lefolytatásához szükségesek. A kérelemre történő válaszadás körében a
megőrzésnek nem előzetes feltétele a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló
büntethetősége.
4.	A Szerződő Fél, aki a tárolt adatok átvizsgálására vagy más hasonló
hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetőleg az átadásra
vonatkozó megkeresésre történő válaszadás feltételeként megköveteli a mindkét Fél
részéről fennálló büntethetőséget, a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben nem szereplő
bűncselekmények vonatkozásában fenntarthatja azt a jogot, hogy elutasítja a jelen
Cikken alapuló megőrzésre vonatkozó kérelmet abban az esetben, ha alappal
feltételezheti, hogy az adatok átadásakor nem teljesül majd a mindkét Fél részéről
fennálló büntethetőségi feltétel.
5.	A megőrzési kérelem teljesítése továbbá kizárólag abban az esetben
tagadható meg:
a)	ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a
megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel
összefüggő bűncselekménynek tekint;
b)	ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése
sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
6.	Ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megőrzés nem biztosítja
megfelelően az adatok későbbi hozzáférhetőségét, vagy veszélyezteti a megkereső
Fél nyomozásának titkosságát, illetőleg más módon hátrányosan befolyásolja azt,
50
ebben az esetben haladéktalanul értesíti a megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-
e mindezek ellenére a kérelem teljesítését.
7.	Az 1. bekezdés szerinti kérelem alapján végrehajtott megőrzés
legfeljebb 60 napig tart annak érdekében, hogy lehetővé tegye a megkereső Fél
részére, hogy az adatok átvizsgálására vagy más hasonló hozzáférésére,
lefoglalására vagy más hasonló megszerzésére, illetőleg átadására irányuló
megkeresést terjeszthessen elő. A kérelem megérkezését követően az adatokat meg
kell őrizni annak elbírálásáig.
30.	Cikk
Megőrzött forgalmi adat gyors átadása
1.	Meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó, forgalmi adat
megőrzésére irányuló, a 29. Cikken alapuló megkeresés teljesítése esetén, ha a
megkeresett Fél megállapítja, hogy egy másik Államban található szolgáltató is részt
vett a kommunikáció továbbításában, a megkeresett Fél megfelelő mennyiségű
forgalmi adatot haladéktalanul átad a megkereső Félnek a kommunikáció
továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.
2.	Az 1. bekezdés alkalmazásával a forgalmi adat átadására irányuló
megkeresés teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha:
a)	a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a
megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel
összefüggő bűncselekménynek tekint;
b)	a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megkeresés teljesítése sértheti
országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
II.	Cím
Nyomozati jogkörökkel kapcsolatos jogsegély
31.	Cikk
Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférésre vonatkozó jogsegély
1.	A Szerződő Fél megkeresheti a másik Felet, hogy a területén található
számítástechnikai rendszer útján tárolt adatokat átvizsgálja vagy azokhoz más
hasonló módon férjen hozzá, foglalja le vagy más hasonló módon szerezze meg,
illetőleg adja át, ideértve a 29. Cikk alapján megőrzött adatokat is.
2.	A megkeresett Fél a 23. Cikkben hivatkozott nemzetközi okmányokban,
megállapodásokban, és a nemzeti jogokban foglaltakat alkalmazva, a jelen részben
meghatározott rendelkezésekkel összhangban teljesíti a megkeresést.
3.	A megkeresést a lehető legrövidebb időn belül kell teljesíteni:
a)	ha alappal feltételezhető, hogy az érintett adatokat módosulás vagy
megsemmisülés veszélyezteti, vagy
51
b)	a 2. bekezdésben hivatkozott jogi eszközök, megállapodások és jogi
szabályozás, gyors együttműködést írnak elő.
32.	Cikk
Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférés határokra tekintet nélkül,
hozzájárulás vagy nyilvános elérhetőség esetén
A Szerződő Fél a másik Szerződő Fél engedélye nélkül:
a)	a nyilvánosság számára elérhető módon (nyílt forrású) tárolt
számítástechnikai adathoz hozzáférhet, függetlenül az adat földrajzi
elhelyezkedésétől; vagy
b)	a másik Szerződő Fél területén tárolt számítástechnikai adathoz
hozzáférhet vagy a területén levő számítástechnikai rendszer útján azt
megszerezheti, amennyiben a Fél beszerzi az adat számítástechnikai rendszer útján
történő átadására jogszabályban feljogosított személy önkéntes és jogszerű
hozzájárulását.
33.	Cikk
Forgalmi adat valós idejű összegyűjtésével kapcsolatos jogsegély
1.	A Szerződő Felek kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a
területükhöz kötődő, számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott
kommunikációval összefüggő forgalmi adat valós idejű összegyűjtésében. A
jogsegély a 2. bekezdésben meghatározott követelmények alapján, a belső jog
feltételei és eljárásai szerint történik.
2.	Minden Szerződő Fél segítséget nyújt legalább azon bűncselekményekkel
kapcsolatban, melyekhez a belső jogban szabályozott hasonló bűncselekmény
esetén a forgalmi adatokat valós időben össze lehet gyűjteni.
34.	Cikk
Tartalomra vonatkozó adat kifürkészésére vonatkozó jogsegély
A Szerződő Felek vonatkozó megállapodásaik és belső jogi szabályozásuk
által lehetővé tett mértékben, kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a
számítástechnikai rendszerben továbbított, meghatározott kommunikációk tartalmára
vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésében és rögzítésében.
lll.	Cím
A 24/7 hálózat
35.	Cikk
A 24/7 hálózat
1.	Minden Szerződő Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető
kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a számítástechnikai
adatokkal és rendszerrel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal,
vagy a bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével
52
kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következő
intézkedések megkönnyítését, vagy, ha azt a belső jog és a gyakorlat lehetővé teszi,
közvetlen foganatosítását:
a)	technikai tanácsok átadása;
b)	adatok megőrzése a 29. és 30. Cikk szerint;
c)	bizonyítékok összegyűjtése, jogi információk átadása és a gyanúsítottak
tartózkodási helyének meghatározása.
2.	a) A Fél kapcsolattartási pontja számára biztosítani kell azokat az
eszközöket, hogy késedelem nélkül tarthassa a kapcsolatot a másik Fél
kapcsolattartási pontjával.
b)	Ha a Fél által kijelölt kapcsolattartási pont független a Fél nemzetközi
jogsegélyért vagy kiadatásért felelős hatósága(i)tól, a kapcsolattartási pontnak
alkalmasnak kell lennie ezen hatóság(ok)kal történő késedelem nélküli
együttműködésre.
3.	A hálózat működtetésének megkönnyítése érdekében minden Szerződő Fél
biztosítja a képzett és megfelelően felszerelt személyzetet.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36.	Cikk
Aláírás és hatályba lépés
1.	Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai valamint az Egyezmény
kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra.
2.	A jelen Egyezményt megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A
megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál
kell letétbe helyezni.
3.	Jelen Egyezmény hatályba lépésének napja az azon időpontot követő
három hónap utáni naptári hónap első napja, amikor öt Állam, közülük legalább
három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy az Egyezmény az
1.	és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelező legyen
számára.
4.	Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, akik egyetértésükkel ezt
követően ismerik el kötelezőnek azt, az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésében
foglaltak szerinti, kötelező erővel való egyetértés kinyilvánításától számított három
hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
37.	Cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
53
1.	Jelen Egyezmény hatályba lépését követően az Európa Tanács Miniszteri
Bizottsága, az Egyezmény Szerződő Államaival folytatott konzultáció és a Szerződő
Államok képviselői egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden
olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az
Egyezmény kidolgozásában. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d)
Cikke szerinti többséggel, valamint a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult
Szerződő Államok képviselőinek egyhangú határozatával kell meghozni.
2.	Az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény
a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezés
időpontjától számított három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
38.	Cikk
Területi alkalmazás
1.	Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt
a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják.
2.	Minden Állam kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását egy későbbi
időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában az abban
meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a
nyilatkozat Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapot követő naptári hónap
első napján lép hatályba.
3.	Az 1. és 2. bekezdés alapján tett, meghatározott területre vonatkozó
bármely nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A
visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónapot
követő naptári hónap első napján lép hatályba.
39.	Cikk
Az Egyezmény hatása
1.	Jelen Egyezmény célja, hogy kiegészítse a Szerződő Felek között fennálló
két- vagy többoldalú szerződéseket, illetve megállapodásokat, ideértve a következő
egyezményeket is:
-	a Strasbourgban, 1957. december 13-án kelt, Európai kiadatási
egyezményt [ESZS N 24]
-	a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bűnügyi
Jogsegélyről szóló európai egyezményt [ESZS N 30]
-	a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bűnügyi
Jogsegélyről szóló európai egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvét [ESZS N
99]
2.	Ha két vagy több Szerződő Fél a jelen Egyezmény által szabályozott
kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött egymással szerződést vagy
megállapodást, illetve ezen tárgykör vonatkozásában más módon rendezték
54
kapcsolataikat, vagy a jövőben kell ezt megtenniük, akkor lehetőségük van arra is,
hogy az említett szerződést vagy megállapodást alkalmazzák, illetőleg a kapcsolatuk
szabályai szerint járjanak el. Ha a Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezéseitől
eltérően alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintő
kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy ezek összeegyeztethetőek legyenek az
Egyezmény alapelveivel és céljaival.
3.	A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Fél egyéb
jogait, korlátozásait, kötelezettségeit, illetve felelősségét.
40.	Cikk
Nyilatkozatok
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa
Tanács Főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában biztosíthatja magának azt a
lehetőséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7.
Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e)
pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen
meg.
41.	Cikk
Szövetségi záradék
1.	A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen
Egyezmény II. Részében meghatározott kötelezettségeket annyiban vállalja,
amennyiben azok összeegyeztethetők a központi kormányzat és a tagállamok, vagy
más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvető elvekkel, feltéve,
hogy biztosított a Szövetségi Állam együttműködése a III. Részben meghatározottak
szerint.
2.	Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás
rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentősen
korlátozza a II. Részben meghatározott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeit. A
Szövetségi Államnak széleskörű és hatékony eszközöket kell biztosítania annak
érdekében, hogy lehetővé tegye a II. Részben meghatározott intézkedések
megtételét.
3.	Ha az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása az egyes tagállamok
vagy más hasonló területi egységek jogalkotási jogkörébe tartozik, amelyek
ugyanakkor a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási
intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat tájékoztatja a tagállamok illetékes
hatóságait az említett rendelkezésekről, közli támogató véleményét és ösztönzi őket
azok alkalmazását lehetővé tevő intézkedések elfogadására.
42.	Cikk
Fenntartások
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa
55
Tanács Főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6.
Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a
11.	Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében,
a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott
fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni.
43.	Cikk
Fenntartások hatálya és visszavonása
1.	A Szerződő Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett
fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács Főtitkárához
intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat
kézhezvétele időpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat a fenntartás
visszavonásának hatályba lépését a Főtitkár általi kézhezvételt követő időponthoz
köti, a visszavonás a meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.
2.	A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a
körülmények lehetővé teszik, részben vagy egészben visszavonja.
3.	Az Európa Tanács Főtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikk
szerinti fenntartás(oka)t tett Féltől a fenntartás(ok) visszavonásának lehetséges
esélyeiről.
44.	Cikk
Módosítások
1.	Mindegyik Szerződő Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását;
az Európa Tanács Főtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa
Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat,
valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott, vagy a 37. Cikkben foglalt
rendelkezéseknek megfelelően a csatlakozásra meghívott Államot.
2.	Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetőjogi Kérdésekkel
Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással
kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
3.	A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által
előterjesztett véleményt, majd a nem tagállam Szerződő Felekkel folytatott
konzultációt követően elfogadhatja a módosítást.
4.	A Miniszteri Bizottság által a jelen Cikk 3. bekezdése szerint elfogadott
valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a
Szerződő Feleknek.
5.	A jelen Cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás az azt
követő harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerződő Fél értesítette a
Főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
45.	Cikk
A viták rendezése
56
1.	A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC)
tájékoztatni kell a jelen Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról.
2.	A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása
tekintetében felmerülő bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalás
vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszköz útján törekednek rendezni,
ideértve az érintett Felek közötti megállapodás értelmében a vitának a Büntetőjogi
Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé, a Szerződő Felekre kötelező döntést
hozó választott bíróság elé, illetőleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.
46.	Cikk
Egyeztetés a Felek között
1.	A Szerződő Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak
érdekében, hogy megkönnyítsék:
a)	a jelen Egyezmény tényleges alkalmazását és megvalósítását, ide értve a
tárgykörrel kapcsolatban felmerült problémák azonosítását, valamint az
Egyezményhez fűzött fenntartások és nyilatkozatok hatásának vizsgálatát;
b)	a számítástechnikai bűnözés területén felmerült, jelentős jogi, politikai és
technikai fejlődésre vonatkozó információk cseréjét és az elektronikus formában
megjelenő bizonyítékok összegyűjtését;
c)	az Egyezmény kiegészítése vagy módosítása lehetőségének
megfontolását.
2.	A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC)
rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések
eredményéről.
3.	A CDPC szükség szerint elősegíti az 1. bekezdésben meghatározott
egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az
Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek. Legkésőbb a jelen
Egyezmény hatálybelépését követő három év elteltével a CDPC a Szerződő Felekkel
együttműködve az Egyezmény rendelkezéseit felülvizsgálja és ha szükséges,
megfelelő módosításokat ajánl.
4.	Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket
közösen meghatározott módon a Szerződő Felek viselik, kivéve, ha azokat az
Európa Tanács átvállalja.
5.	Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen Cikkből
származó jogkörök gyakorlásában.
47.	Cikk
Felmondás
57
1.	Minden Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel
felmondhatja a jelen Egyezményt.
2.	A felmondás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három
hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
48.	Cikk
Értesítések
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, a jelen
Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az
Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot:
a)	az Egyezmény minden egyes aláírásáról;
b)	minden egyes megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási
okirat letétbe helyezéséről;
c)	a jelen Egyezmény 36. és 37. Cikkeivel összhangban történt minden
hatálybalépésről;
d)	a 40. Cikk alapján tett minden egyes nyilatkozatról vagy a 42. Cikk alapján
tett minden egyes fenntartásról;
e)	a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden értesítésről, nyilatkozatról vagy
más okmányról.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt
aláírták.
Kelt Budapesten, 2001. november 23-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg
egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad
letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az Európa
Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem
tagállamoknak, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozásra meghívott
Államnak.”
3.	§
(1)	A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján
az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor az Egyezmény 9.
Cikkéhez a következő fenntartást tette:
„A 9. Cikk 4. bekezdésében foglaltak alapján Magyarország fenntartja a jogot
arra, hogy nem alkalmazza a 9. Cikk 2. bekezdésének b) pontját.”
(2)	A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján
az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő
nyilatkozatokat tette:
58
Az Egyezmény 24. Cikkéhez:
„A 24. Cikk 7. bekezdésének a) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja
az Európa Tanács Főtitkárát, hogy kiadatási szerződés hiányában a kiadatási
kérelem, illetőleg az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelem
előterjesztésére vagy elfogadására az Igazságügyi Minisztérium jogosult. Az Interpol
Magyar Nemzeti Iroda kizárólag az ideiglenes kiadatási letartóztatásra vonatkozó
kérelmek előterjesztésére és fogadására jogosult.”
Az Egyezmény 27. Cikkéhez:
„A 27. Cikk 2. bekezdésének a) és c) pontja alapján Magyarország tájékoztatja
az Európa Tanács Főtitkárát, hogy központi hatóságként a büntetőeljárás
megindítását megelőzően érkezett megkeresések tekintetében az Országos Rendőr-
főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK),
míg a büntetőeljárás megindítását követően foganatosított megkeresések
tekintetében a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségét jelöli ki.”
„A 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja
az Európa Tanács Főtitkárát, hogy célszerűségi okokból a 27. Cikk 9. bekezdése
alapján előterjesztett kérelmeket a központi hatósághoz kell intézni.”
Az Egyezmény 35. Cikkéhez:
„A 35. Cikk alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát,
hogy a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető kapcsolattartási pontként az
Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központot (NEBEK) jelöli ki.”
4.	§
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény
rendelkezéseit 2004. július 1-jétől kell alkalmazni.
59
INDOKOLÁS
az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai
bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
Általános Indokolás
1.	A számítástechnika felhasználási lehetőségeinek széles körű, a mindennapi
élet mind több tevékenységi szintjét átfogó elterjedésével, a számítástechnikai
rendszerek közvetlen, határokon átívelő kapcsolatát biztosító világháló kialakulásával
és fejlődésével egyidejűleg - sajnálatosan - nemzetközi szinten és hazánkban is
egyre nagyobb teret nyer a számítástechnikai bűnözés. A szervezett bűnözés is
azonnal felismerte a számítástechnika jelentőségét, így a határon átnyúló
bűnelkövetések egyik legfontosabb eszközévé a számítógép és a világháló vált. A
mindeddig nem tapasztalt nagyságú és sebességű adatáramlást, valamint
kommunikációt lehetővé tevő Internet napjainkra az ellenőrizhetetlen pénzmozgások
egyik fő színtere lett. A világhálón lebonyolított pénzmosás mellett a közintézmények
és magánszamélyek elleni számítógépes támadások is a nemzetközi bűnözés egyik
új és rohamosan fejlődő területét jelentik.
Az Európa Tanács, felismerve a számítástechnikai rendszereken és a
világhálón megvalósuló bűnözés elleni összehangolt nemzetközi fellépés
fontosságát, alkotta meg a Számítástechnikai bűnözésről szóló Egyezményt (a
továbbiakban: Egyezmény).
2.	Az Egyezmény előkészítésével párhuzamosan Magyarországon is
megkezdődött a büntető anyagi és eljárásjogi normák területén szükséges
módosítások kidolgozása, annak érdekében, hogy az Egyezmény aláírását követő
legrövidebb időn belül hazánk büntetőjogi rendszere teljes összhangban legyen az
Egyezmény rendelkezéseivel.
A büntető anyagi jog területén a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvényt (a továbbiakban: Btk.) módosító 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a Btk.-ba
az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban álló új szabályokat, tényállásokat. A
módosított, illetőleg új rendelkezések 2002. április 1-jén léptek hatályba.
A büntetőeljárási jog területén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt
(a továbbiakban: Be.) átfogóan módosító 2002. évi I. törvény vezetett be az
Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályokat, illetőleg teremtette meg egy új
kényszerintézkedés eljárásjogi alapjait. A módosított, illetve új rendelkezések 2003.
július 1-jén léptek hatályba.
3.	Az Egyezmény az 1. Cikkben meghatározza az egyes anyagi jogi
tényállásokban, illetőleg az eljárásjogi rendelkezések esetében használt kifejezések
pontos tartalmát, többek között az „informatikai rendszer” fogalmát is. Az informatikai
bűncselekményeket pönalizáló új büntetőjogi tényállások vonatkozásában a Btk.
300/F. §-a határozza meg - az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban - a
számítástechnikai rendszer fogalmát.
60
Az Egyezmény az értelmező rendelkezések alkotta első rész mellett a második
részben határozza meg a nemzeti szinten meghozandó jogalkotási intézkedéseket.
Az első fejezetben azokat a cselekményeket határozza meg, amelyeket a
szerződő államoknak bűncselekménnyé kell nyilvánítani.
Az Egyezmény 2. Cikke büntetőjogi szankció alkalmazását követeli meg a
számítástechnikai rendszerbe történő jogosulatlan és szándékos belépéssel
szemben. Az Egyezménnyel összhangban a Btk. 300/C. §-ában meghatározott
számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1) bekezdése
büntetendő cselekménnyé nyilvánítja a számítástechnikai rendszerbe a
számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedések megsértésével vagy
kijátszásával történő jogosulatlan belépést, valamint az engedélyezett belépést
követően a jogosultság kereteit túllépő, illetőleg azt más módon megsértő
bennmaradást is.
Az Egyezmény 3. Cikke büntetni rendeli a számítástechnikai rendszerben tárolt
vagy annak útján továbbított számítástechnikai adatok jogosulatlan kifürkészését. A
Btk. 178/A. §-ában meghatározott magántitok jogosulatlan megismerése
bűncselekményi tényállása a módosítás után lehetővé teszi a számítástechnikai úton
továbbított adatok, közlemények jogosulatlan kifürkészőinek büntetőjogi felelősségre
vonását.
Az Egyezmény 4. Cikkével - amely az adatok jogosulatlan törlését,
megváltoztatását szankcionálja - és 5. Cikkével - amely a számítástechnikai
rendszer működésének jogosulatlan akadályozását nyilvánítja bűncselekménnyé -
összhangban a Btk. 300/C. §-ában meghatározott számítástechnikai rendszer és
adatok elleni bűncselekmény (2) bekezdésének a) és b) pontja rendeli büntetni az
Egyezményben meghatározott cselekményeket.
Az Egyezmény 6. Cikke önálló, sui generis bűncselekményként rendeli büntetni
a nemzeti jogokban a számítástechnikai eszközökkel történő visszaélést, azaz a
számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy a számítástechnikai
rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatnak, berendezésnek számítástechnikai
bűncselekmények elkövetése érdekében történő készítését, megszerzését,
forgalomba hozatalát, az azzal való kereskedést, vagy más módon történő
hozzáférhetővé tételét. Az egyezményi szabályokkal teljes mértékben összhangban
áll a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
elnevezésű, a Btk. 300/E. §-ában meghatározott önálló bűncselekményi tényállás.
A 7. Cikkben meghatározott számítástechnikai hamisítás bűncselekménye a
magyar jogrendszerben az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
hatálybalépésével vált büntetendő cselekménnyé. A hivatkozott törvény a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. §-ának (1) bekezdése e) és f)
pontjába, a magánokiratok körébe beiktatta az elektronikus okiratot. Az elektronikus
okirat Egyezmény szerinti meghamisítása így a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-
hamisítás bűncselekményét valósítja meg.
Az Egyezmény 8. Cikkében meghatározott számítástechnikai csalás
bűncselekményének megfelelően módosult rendelkezésekkel került
61
újraszabályozásra a Btk. 300/C. §-ának (3) és (4) bekezdésében a számítástechnikai
rendszer útján elkövetett csalás.
Az Egyezmény 9. Cikkében - a teljes körű és általános tilalom elvéből kiindulva
-	önálló tényállásként szabályozza a gyermek-pornográfiával kapcsolatos,
számítástechnikai rendszer útján megvalósuló cselekményeket, többek között
megkövetelve a gyermek-pornográfia készítése mellett a számítástechnikai rendszer
útján történő felajánlásnak, hozzáférhetővé tételnek és az ilyen termékek
birtoklásának büntetendővé nyilvánítását is.
A Btk. 195/A. §-a az Egyezmény 9. Cikkében foglaltaknak megfelelően a tiltott
pornográf felvétel vagy felvételek vonatkozásában az Egyezményben meghatározott
valamennyi elkövetési magatartást bűncselekménnyé nyilvánítja.
Az Egyezmény 9. Cikke 2. bekezdésének b) pontjában gyermek-
pornográfiaként határozza meg az olyan pornográf terméket is, amely vizuális úton
ábrázol kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorúnak tűnő személyt.
A magyar büntetőjogi szabályozás az Egyezmény általános és teljes körű
tilalmától eltérően kifejezetten csak a kiskorú személyeket védi a fényképek, digitális
képek készítésében megjelenő szexuális kizsákmányolással szemben. A magyar
büntetőjog a felnőttkorúakról készített pornográf ábrázolásokat akkor sem tekinti
bűncselekménynek, ha a felnőttkorú személy kiskorúnak tűnik a felvételen. A magyar
büntetőjogi szabályozásnak a hivatkozott bűncselekményi tényálláshoz kötődő
alapelveire és az említett törvényi tényállás által védett jogtárgy természetére
tekintettel az Egyezmény 9. Cikke 4. bekezdésében foglaltak alapján a megerősítő
okmány letétbe helyezésekor Magyarország fentartással zárta ki a 9. Cikk 2.
bekezdése b) pontjának hazai alkalmazását.
Az Egyezmény 10. Cikkében rendelkezéseket tartalmaz a szerzői és
szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos, számítástechnikai rendszer útján
elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan. A Btk. 329/A. §-ában meghatározott
„Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése” tényállása teljes
mértékben megfelel az Egyezmény hivatkozott cikkében foglalt követelményeknek.
Az Egyezmény 11. Cikke szerint a felsorolt cselekmények kísérletét, valamint a
bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó bűnrészességet is büntetendővé kell
nyilvánítani, mely követelménynek a Btk. szabályozása maradéktalanul megfelel.
Az Egyezmény 12. Cikke szerint mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a
jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az
Egyezményben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek
felelősségre vonhatók legyenek, ha a jogi személy képviseletét, igazgatását vagy
ellenőrzését ellátó személy e minőségében követte el a felsorolt bűncselekményeket.
A jogi személy felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi lehet.
A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001. évi CIV. törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a jogi személyekkel
szemben - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - büntetőjogi
intézkedésként a jogi személy megszüntetését, tevékenységének korlátozását
62
rendeljék el, vagy pénzbírságot szabjanak ki vele szemben. A törvény rendelkezései
megfelelnek az Egyezmény előírásainak és az Európai Unióhoz történő
csatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésével
egyidejűleg hatályba is lépett.
Az Egyezmény második fejezete a számítástechnikai bűncselekmények alapján
indult nyomozás és büntetőeljárás eredményességének elősegítése, illetőleg az
elektronikus formában megjelenő bizonyítékok hatékonyabb felderítése,
összegyűjtése érdekében új eljárásjogi intézmények bevezetését, illetőleg a már
szabályozott nyomozati és eljárási cselekmények rendelkezéseinek módosítását,
kiegészítését írja elő.
Az Egyezmény 16. és 17. Cikke a tárolt számítástechnikai adatok, illetőleg a
forgalomra vonatkozó adatok gyors megőrzésének jogintézményéről rendelkezik. A
Be.-t átfogóan módosító 2002. évi I. törvény vezette be a Be. 158/A. §-ába új
kényszerintézkedésként az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő, a
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés
intézményét.
Az Egyezmény 18. Cikkében meghatározott közlésre kötelezés szabályaival
összhangban a Be.-nek a megkeresésekre vonatkozó 71. §-ának szabályai lehetővé
teszik az adatok közlését, illetőleg átadását is. A Be. 158. §-a szerint pedig az adatok
megszerzésére irányuló kényszerintézkedéseket akadályozó személy az intézkedés
tűrésére kényszeríthető, és a terhelt kivételével rendbírsággal sújtható.
Az Egyezmény 19. Cikke a tárolt számítástechnikai adatok lefoglalásának és
átvizsgálásának a belső jogban történő szabályozását írja elő. Az említett Cikkel
összhangban a Be. 149. §-a lehetővé teszi a számítástechnikai rendszer vagy az
ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálását, míg a
Be. 151. §-a biztosítja a számítástechnikai rendszer vagy az ilyen rendszer útján
rögzített adatokat tartalmazó adathordozó lefoglalását.
Az Egyezmény 20. Cikke a forgalomra vonatkozó adatok valós idejű
összegyűjtésének, míg 21. Cikke a tartalomra vonatkozó adatok kifürkészésének
lehetővé tételét követeli meg a részes államoktól. A Be. 200. §-a (1) bekezdésének c)
pontja biztosítja, hogy az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az
elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint
bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás
iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül a számítástechnikai rendszer útján
továbbított és tárolt adatokat megismerhesse és felhasználhassa.
Az Egyezmény 22. Cikke szerint mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a
jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa
joghatóságát az Egyezmény 2-11. Cikkében foglaltaknak megfelelően meghatározott
bűncselekmények vonatkozásában, amennyiben a bűncselekményeket a területén;
vagy a Fél lobogóját viselő hajó fedélzetén; vagy a Félnél lajstromozott repülőgép
fedélzetén követték el, illetőleg amelyet a részes ország állampolgára követett el, ha
a bűncselekmény az elkövetés helyének joga szerint büntetendő, vagy ha a
bűncselekmény nem tartozik egyetlen állam joghatósága alá sem. A magyar Btk.
63
szabályozása teljes egészében megfelel az említett Cikkben meghatározott
joghatósági szabályoknak.
A nemzetközi együttműködést szabályozó harmadik rész alapelvei között az
Egyezmény rögzíti, hogy a szerződő felek a lehető legszélesebb körben
együttműködnek a számítástechnikai rendszerrel kapcsolatos bűncselekmények
alapján indult nyomozások és büntetőeljárások során, illetőleg az elektronikus
formában megjelenő bizonyítékok összegyűjtése érdekében.
A magyar jog szabályai megfelelnek az Egyezmény kiadatásra és bűnügyi
jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseinek (24-28. Cikk).
Az Egyezmény 24. Cikke 7. bekezdésének a) pontja értelmében az aláírás,
illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezése
alkalmával mindegyik Fél közli az Európa Tanács Főtitkárával valamennyi azon
hatóság nevét és címét, amelynek hatáskörébe tartozik szerződés hiányában a
kiadatási, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelmek
előterjesztése vagy fogadása.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Nbjtv.) 18. §-a (1) bekezdésének értelmében a kiadatás iránti
megkereséseket az igazságügy-miniszter fogadja, és a 26. § (1) bekezdése szerint
dönt a kiadatás kérdésében is. A 33. § az igazságügy-miniszter jogkörébe utalja a
kiadatási kérelem előterjesztéséről történő döntést is. Az Nbj.tv. 24. §-ának (2)
bekezdése alapján az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést az
Országos Rendőr-főkapitányság Interpol Magyar Nemzeti Iroda útján is elő lehet
terjeszteni. A fentebbi jogszabályhelyek rendelkezéseire figyelemmel a megerősítő
okmány letétbe helyezésekor Magyarország az Egyezmény 24. Cikkével
kapcsolatban azt a nyilatkozatot tette, hogy kiadatási szerződés hiányában a
kiadatási kérelem, illetőleg az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelem
előterjesztésére vagy elfogadására az Igazságügyi Minisztérium jogosult. Az Interpol
Magyar Nemzeti Iroda kizárólag az ideiglenes kiadatási letartóztatásra vonatkozó
kérelmek előterjesztésére és fogadására jogosult.
Az Egyezmény 27. Cikke 2. bekezdésének a) és c) pontja értelmében a
Szerződő Feleknek ki kell jelölniük, és az Európa Tanács Főtitkárával közölniük kell
azokat a központi hatóságokat, amelyek hatályos nemzetközi megállapodások
hiányában is jogosultak lesznek a jogsegély-kérelmek előterjesztésére, az azokra
történő válaszadásra, azok teljesítésére vagy azoknak a teljesítés érdekében a
hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz történő megküldésére.
A megerősítő okmány letétbe helyezésekor Magyarország azt a nyilatkozatot
tette, hogy az Egyezmény 27. Cikke 2. bekezdésének a) és c) pontja alapján a
jogsegély-kérelmek előterjesztésére, az azokra történő válaszadásra, valamint azok
teljesítésére vagy továbbküldésére jogosult központi hatóságként a büntetőeljárás
megindítását megelőzően foganatosított megkeresések tekintetében az Országos
Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
(NEBEK), míg a büntetőeljárás megindítása után megküldött megkeresések
tekintetében a Legfőbb Ügyészség jogosult.
64
Az Egyezmény 27. Cikke 9. bekezdésének a) pontja lehetővé teszi, hogy sürgős
esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket és az arra
vonatkozó tájékoztatásokat közvetlenül a megkeresett Fél megfelelő igazságügyi
hatóságaihoz intézhessék. A hivatkozott bekezdés e) pontja azonban biztosítja azt a
lehetőséget, hogy az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó
vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával bármely Szerződő Fél
tájékoztathassa az Európa Tanács Főtitkárát, hogy célszerűségi okokból az említett
bekezdés alapján előterjesztett kérelmeket központi hatóságához kell intézni.
Figyelemmel a hazai jogi szabályozásra, valamint az 1994. évi XIX. törvénnyel
kihirdetett, Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről
szóló európai egyezmény 15. cikk 6. bekezdéséhez fűzött fenntartásra, a megerősítő
okmány letétbe helyezésekor Magyarország azt a nyilatkozatot tette, hogy az
Egyezmény 27. Cikkének 9. bekezdése alapján, azaz sürgős esetben előterjesztett
jogsegély-kérelmeket is a központi hatósághoz kell intézni.
A magyar jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az Egyezmény 29. és 30.
Cikkeiben meghatározott ideiglenes intézkedéseket, valamint a 31-34. Cikkében
szabályozott nyomozati cselekményeket a nemzetközi kapcsolatokban a magyar
hatóságok jogsegély-kérelem alapján teljesítsék, illetőleg azok foganatosítása
érdekében külföldi állam illetékes hatóságait megkeressék.
Az Egyezmény 35. Cikke kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy jelöljenek ki
egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető kapcsolattartási pontot, annak
érdekében, hogy lehetővé tegyék a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel
összefüggő bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal, vagy a
bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével
kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás lényegében az egyes
nyomozati, illetőleg kényszercselekmények gyors foganatosításának
megkönnyítését, elősegítését jelenti.
A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat-
és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi
Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes
rendelet 7. §-ának b) és d) pontja alapján a NEBEK feladata a külföldi bűnüldöző
szervekkel bűnügyekben folytatott kapcsolattartás, együttműködés és
információcsere, valamint az említett szervektől átvett megkeresések továbbítása a
hatáskörrel rendelkező hazai bűnüldöző szervekhez.
Magyarország így a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető kapcsolattartási
pontként az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központot (NEBEK) jelölte ki, amelyről a megerősítő okmány letétbe
helyezésekor az Egyezmény 35. Cikkéhez tett nyilatkozatában tájékoztatta az
Európa Tanács Főtitkárát
4.	Az Egyezményt 2001. november 23-án Budapesten nyitották meg aláírásra.
Az Egyezmény az Európa Tanács történetében az első „Budapesti Egyezmény”,
egyben a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés tárgykörében született első
nemzetközi szerződés.
65
A tárgykör fontosságának megfelelően már az aláírásra történt megnyitáskor -
az Európa Tanács történetében kiemelkedően magas számú résztvevő - 30 ország
írta alá. Az Egyezmény ún. nyitott egyezmény, azaz a csatlakozás, aláírás
lehetősége a nem Európa Tanács-i tagállamok számára is nyitva áll. Ennek
megfelelően az Egyezmény szövegezésében a tagállamok mellett részt vett az
Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán és a Dél-Afrikai Köztársaság is, amely
országok már Budapesten aláírták az Egyezményt.
5.	Az Egyezményt a 2337/2001. (XI. 22.) Korm. határozat alapján a Magyar
Köztársaság képviseletében az igazságügy-miniszter 2001. november 23-án írta alá
az országgyűlési megerősítés fenntartásával.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2002. november 12-i ülésén elfogadott
82/2002. (XI. 13.) OGY határozatával erősítette meg az Egyezményt. A megerőítő
okmány letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 2003. december 4-én
megtörtént.
6.	Az Egyezmény hatályba lépésének feltétele, hogy öt aláíró állam, közülük
legalább három az Európa Tanács tagja, az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe
helyezze a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat. Albánia,
Horvátország, Észtország, és Magyarország után 2004. március 18-án Litvánia is
letétbe helyezte megerősítő okmányát. Az Egyezmény így 2004. július 1-jén hatályba
lép, rendelkezéseit ezen időponttól kell alkalmazni.
7.	Figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. §-ának c)
pontjában, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982.
évi 27. törvényerejű rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, az
Egyezményt törvénnyel szükséges kihirdetni.
Részletes Indokolás
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat 1. §-a rendelkezik az Egyezmény kihirdetéséről, a 2. § tartalmazza
az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítását.
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az Egyezmény
megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor, az Országgyűlés felhatalmazása
alapján, a Magyar Köztársaság Kormánya által tett fenntartást.
A Javaslat 3. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az Egyezmény
megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor, az Országgyűlés felhatalmazása
alapján, a Magyar Köztársaság Kormánya által tett nyilatkozatokat.
66
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a rendelkezik a törvény hatályba lépésének időpontjáról,
valamint arról, hogy az Egyezmény nemzetközi hatályba lépésére figyelemmel
rendelkezéseit mely időponttól kell alkalmazni.