﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/11006. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
pénzügyminiszter
Budapest, 2004. augusztus
2004. évi.....törvény
a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
I.	fejezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
1.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a
bekezdés jelenlegi e) pontjának jelölésef) pontra változik:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„e) pénzügyi intézménynek nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
hitelintézettel, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló
vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,”
2. §
A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a
továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,”
[folytathat.]
3. §
A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
„g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének
bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a
hitelintézet összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt
és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a
hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy
hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a
kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg
továbbításához.”
2
4. §
A Hpt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az
Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az
alapítani kívánt hitelintézet
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben
vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.”
5.	§
A Hpt. 32/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az Európai Parlament és a Tanács
2000/12/EK irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.”
6.	§
A Hpt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell
nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott iratokat.”
7.	§
A Hpt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi
személy, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés,
illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező
ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett,
illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
8.	§
A Hpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a
pénzügyi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a
vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.”
3
9. §
(1)	A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a
Bit. nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás,”
(2)	A Hpt. 54. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hiteladat-szolgáltató az (1) bekezdés c), h) és i) pontja szerinti adatszolgáltatásról,
illetve annak lehetőségéről, az adatközlés céljának, valamint a közlendő adatok körének
megjelölésével - a hitel- és hiteljellegű szerződés megkötésével egyidejűleg - köteles a
természetes személy hiteladóst írásban tájékoztatni. A hiteladat-szolgáltató az (1) bekezdés c)
pontja szerinti konkrét adatszolgáltatás tényéről és tartalmáról is haladéktalanul köteles a
természetes személy hiteladósnak írásban értesítést küldeni.”
(3)	A Hpt. 54. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó azonosító
adatokat az adós késedelmes tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja
nyilván és kezelheti azzal, hogy adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a
vele szerződő hiteladat-szolgáltató közvetítésével gyakorolhatja.”
10. §
A Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken
számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi
intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító,
illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem
tarthat birtokában.
(2)	A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó
értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési
vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás
kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.
(3)	A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei
szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési
alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli
egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított
összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”
11. §
A Hpt. 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :
4
„(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes
tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon
vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek
felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek
rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve
a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek
meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek
veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor
a Felügyelet intézkedést alkalmaz.”
12.	§
A Hpt. 96/B. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding
társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja,
hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK
irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat
során egyeztet a Banki Tanácsadó Bizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a
jogrend megfelelőségéről.
(4)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács
2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak,
akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek
érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.”
13.	§
A Hpt. a 96/C. §-t követően a következő című XIV/A. Fejezettel egészül ki:
„XIV/A. Fejezet
Kiegészítő felügyelet”
14.	§
A Hpt. a következő 96/D. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Pénzügyi konglomerátum
96/D. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [2. számú melléklet II.
fejezet 13. pontja],
a)	amelynek élén
1.	hitelintézet áll vagy
2.	nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható,
és
b)	amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan
vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
5
c)	amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért
tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási
ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2)	A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a)	az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen
vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b)	a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,
c)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem
rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő
anyavállalat,
d)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő
vállalkozás.
(3)	A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a
pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások
mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven
százalékát.
(4)	Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege
arányának és
b)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye
arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és
befektetési szolgáltatási ágazatban.
A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.
(5)	A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4)
bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az
egyezerhatszázmilliárd forintot.
(6)	A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 96/I-96/J. §
rendelkezéseinek betartását, ha
a)	a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1.	a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2.	ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában
vagy
3.	ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített
tőkekövetelményének arányában;
vagy
b)	a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási
szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon
meghaladja az öt százalékot.
(7)	Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3)
bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc
százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri,
akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
6
(8)	Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor
dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.
(9)	A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített
mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben
részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti
tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor.
Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell
figyelembe venni.
(10)	Ezen fejezet alkalmazásában
a)	a hitelintézet tőkekövetelménye
1.	a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének
vagy a 153. § (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez
szükséges tőkének,
2.	az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az országkockázat
tőkekövetelményének,
3.	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének
összege;
b)	a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott tőkeszükséglet;
c)	a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális
szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke
közül a magasabb érték;
d)	harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye
szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.
(11)	Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is
található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell
alkalmazni.”
15.	§
A Hpt. a következő 96/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Kiegészítő felügyelet
96/E. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens
működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a
pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését,
belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2)	Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet,
a)	amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott
vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy
b)	amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező
vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
c)	amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli
vállalkozásban.
(3)	A kiegészítő felügyelet kiterjed
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
7
b)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik
országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
c)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik
országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.”
16. §
A Hpt. a következő 96/F. §-sal egészül ki:
„96/F. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett hitelintézetet e fejezet alapján pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e
vállalkozásra és a csoportra kiterjed.
(2)	Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet
a)	folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett hitelintézet pénzügyi
konglomerátumhoz tartozik-e,
b)	szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti
hatóságával,
c)	értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.”
17. §
A Hpt. a következő 96/G. §-sal egészül ki:
„96/G. § (1) A Felügyelet feladata a 96/E. § (2) bekezdésében, illetőleg a 96/E. § (3)
bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező
hitelintézet kiegészítő felügyelete.
(2)	A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem
szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3)	Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor
kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű
hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet
kiterjed.
(4)	A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
a)	egy - a koordinátor által a 96/I. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a
koordinátor kezdeményezésére, a 96/D. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból
figyelmen kívül hagyhat, illetőleg
b)	a 96/D. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a
koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg -
amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek
teljesülésétől eltekinthet, illetőleg
c)	a 96/D. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a
mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi
szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a
kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.”
8
18. §
A Hpt. a következő 96/H. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése
96/H. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi
holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére
is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások
betartása.
(2)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding
társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében
utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt
végrehajtani.
(3)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, melyik
tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens
működéséért.”
19.	§
A Hpt. a következő 96/I. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése
96/I. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet a pénzügyi konglomerátum szintjén
is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum
szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.
(2)	A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti
adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű
megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding
társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a
meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló
hitelintézet vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
(3)	Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes
pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti
hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézet nyújtja be a (2) bekezdésben említett
eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.
(4)	A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet
alá tartozó hitelintézetnek. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá
tartozó hitelintézet leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges
egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(5)	A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba
való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a)	székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a
szükséges adatok, információk átadását vagy
b)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy
c)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
9
(6)	Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala
előtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt
illetékes hatóságokkal.
(7)	Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de
együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet
szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.
(8)	Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített hitelintézet székhelye szerinti tagállam
felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a hitelintézet
felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.
(9)	A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés
alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe
venni a (2)-(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a
pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének
kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének
meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a
szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10)	Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó
küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül
jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített
tőkekövetelmény öt százalékát.
(11)	A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály
tartalmazza.”
20.	§
A Hpt. a következő 96/J. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelési és belső kontroll rendszere
96/J. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet köteles gondoskodni a pénzügyi
konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.
(2)	A kockázatkezelés magában foglalja:
a)	a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján
megvalósuló vállalatirányítást,
b)	azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és
tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c)	a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek
összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi
konglomerátum szintjén a kockázatokat.
(3)	A belső kontroll rendszer magában foglalja:
a)	a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a
kockázatokhoz való hozzárendelését,
b)	a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.
(4)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet
érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel,
illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontroll rendszerrel.”
10
21. §
A Hpt. a következő 96/K. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor
96/K. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak
érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének
összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor)
kijelölése során.
(2)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló
hitelintézet tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem
szabályozott vállalkozás áll és
a)	a Felügyelet által engedélyezett hitelintézet anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság
vagy
b)	több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás
anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a
pénzügyi konglomerátum valamely hitelintézete magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c)	a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság
székhelyének tagállamában engedélyezett hitelintézet, a pénzügyi konglomerátum
legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat,
valamint a legnagyobb mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetnek
van.
(4)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a)	a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban
székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok
mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b)	a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,
valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és
befektetési szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfő-
összege egy magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetnek van.
(5)	A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás
alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett
felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum
csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A
döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.”
22.	§
A Hpt. a következő 96/L. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor feladata
96/L. § (1) A Felügyelet koordinátorként
a)	ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b)	összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c)	ellenőrzi a 96/I. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra,
tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
11
d)	ellenőrzi a 96/J. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és
kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e)	az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a
felügyeleti feladatok ellátását,
f)	a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a
szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
g)	értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő
minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.
(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint
koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt
felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.”
23.	§
A Hpt. a következő 96/M. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés
96/M. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a
pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a
kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat
az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2)	Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport
szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b)	a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c)	a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli
ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d)	a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,
e)	a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,
f)	a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az
összegyűjtött információk ellenőrzésére,
g)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül
befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h)	a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő
tájékoztatásra.
(3)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai
Rendszerével is folytathat információcserét.
(4)	A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett
felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a)	az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett
változás,
b)	szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
12
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős
esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a
Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia
kell.
(6)	A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum
élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a
vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.”
24.	§
A Hpt. a következő 96/N. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Információ átadása
96/N. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott
vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén
álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet
érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi
konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -
kezelni.
(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és
információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.”
25.	§
A Hpt. a következő 96/O. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Felügyeleti ellenőrzés
96/O. § (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult -
helyszínen és helyszínen kívül - ellenőrizni.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat
az ellenőrzés lefolytatása érdekében.”
26.	§
A Hpt. a következő 96/P. §-sal egészül ki:
„96/P. § (1) A 96/E. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett hitelintézetet tartalmazó
pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli
anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a
koordinátort.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee)
által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint
koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.
13
(3)	Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő
felügyeletét, amelynek élén a 96/E. § (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában
meghatározott hitelintézet harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.
(4)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács
2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a
kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést
megtenni.”
27.	§
A Hpt. 144/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144/A. § A magyarországi bejegyzésű hitelintézet köteles bejelenteni, ha anyavállalata
vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy
ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.”
28.	§
A Hpt. 149/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149/A. § Az ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama vagy harmadik ország
felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint a viszonosság alapján, illetőleg
felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti
hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az
ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha
nem saját maga végzi el az ellenőrzést.”
29.	§
A Hpt. 186. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:
a)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros
kapcsolatban álló személy adatait,
b)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával
szoros kapcsolatban álló személy adatait,
c)	a hitelintézet anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg
vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a hitelintézet felügyelete érdekében
szükségesek.”
30.	§
A Hpt. 203. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul,
illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a
szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél
aláírásával igazolja.
14
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a)	devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését,
valamint annak hatását a törlesztő részletre,
b)	ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének
módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi
intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot,
mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant és ha igen, a haladék időtartamát.
(8)	A pénzügyi intézmény az (1)-(7) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”
31.	§
A Hpt. 208. §-a a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi f)-g) pontjának
jelölése g)-h) pontra változik:
[A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen]
,f a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,”
32.	§
A Hpt. 210. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen
meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a
késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek
érvényesítésének módját, következményeit is.”
33.	§
A Hpt. 235. §-ának (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„r) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módjára,
tartalmára, szerkezetére és gyakoriságára”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
34.	§
(1)	A Hpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2)	A Hpt. 2. és 5. számú melléklete az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint
módosul.
(3)	A Hpt. 6. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.
II.	fejezet
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
35.	§
15
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a
következő o) ponttal egészül ki:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]
„o) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
befektetési vállalkozással, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban
álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra.”
36.	§
(1)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 35. pontja helyébe a következő rendelkező lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„35. értékpapírkód: az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló ISIN
azonosító;”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 114. pontja helyébe a következő rendelkező lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„114. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési
vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem
minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van;”
(3)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 120-129. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„120. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító;
121.	pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási
szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;
122.	banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;
123.	befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
124.	biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding
társaság;
125.	vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott
vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás - valamint más vállalkozásaival
együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
126.	csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai
és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
127.	érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami
felügyeleti hatóság, vagy
b)	a 181/S. § szerinti koordinátor, vagy
c)	az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a
pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci
részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett
szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;
16
128.	biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító, a XIX/B. fejezet
alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti
harmadik országbeli biztosító is;
129.	ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő
értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége,
illetve ezek kombinációja.”
37.	§
A Tpt. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § A Felügyelet a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységi
engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett,
illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési vállalkozás,
illetőleg árutőzsdei szolgáltató
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben
vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.”
38.	§
A Tpt. 107. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A befolyásolórészesedés megszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a
kérelmező]
f)	a 10. számú melléklet 1. pontjának m) és n) alpontjában meghatározott nyilatkozatot a
Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
39.	§
A Tpt. a 107. §-t követően a következő 107/A. §-sal egészül ki:
„107/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi
személy, és a 107. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés,
illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a befektetési vállalkozás a
kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama
érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
40.	§
A Tpt. 180. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetési vállalkozás csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló
járulékos vállalkozásban, valamint hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei
17
szolgáltatóban, biztosítóban, viszontbiztosítóban, elszámolóházban, tőzsdében, befektetési
alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.”
41.	§
A Tpt. 181/F. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes
tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon
vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek
ellenőrzését a Felügyelet végzi. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési
rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az
előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet
ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozás pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.”
42.	§
A Tpt. a 181/K. §-t követően a következő című XIX/B. Fejezettel egészül ki:
„XIX/B. Fejezet
Kiegészítő felügyelet”
43.	§
A Tpt. a következő 181/L. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Pénzügyi konglomerátum
181/L. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [5. § (1)
bekezdésének 126. pontja],
a)	amelynek élén
1.	befektetési vállalkozás áll vagy
2.	nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható,
és
b)	amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan
vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
c)	amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért
tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási
ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2)	A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a)	az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen
vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b)	a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,
c)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem
18
rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő
anyavállalat,
d)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő
vállalkozás.
(3)	A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a
pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások
mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven
százalékát.
(4)	Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege
arányának és
b)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye
arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és
befektetési szolgáltatási ágazatban.
A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.
(5)	A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4)
bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az
egyezerhatszázmilliárd forintot.
(6)	A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 181/Q-181/R. §
rendelkezéseinek betartását, ha
a)	a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1.	a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2.	ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában
vagy
3.	ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített
tőkekövetelményének arányában;
vagy
b)	a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási
szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon
meghaladja az öt százalékot.
(7)	Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3)
bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc
százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri,
akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
(8)	Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor
dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.
(9)	A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített
mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben
részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti
tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor.
Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell
figyelembe venni.
(10)	Ezen fejezet alkalmazásában
19
a)	a hitelintézet tőkekövetelménye
1.	a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének
vagy a Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez
szükséges tőkének,
2.	a Hpt. 5. számú mellékletének 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az
országkockázat tőkekövetelményének,
3.	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének
összege;
b)	a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a 175. § (2) bekezdésében meghatározott
tőkeszükséglet;
c)	a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális
szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke
közül a magasabb érték;
d)	harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye
szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.
(11)	Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is
található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell
alkalmazni.”
44.	§
A Tpt. a következő 181/M. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Kiegészítő felügyelet
181/M. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens
működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a
pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését,
belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2)	Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló befektetési
vállalkozás,
a)	amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott
vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy
b)	amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező
vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
c)	amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli
vállalkozásban.
(3)	A kiegészítő felügyelet kiterjed
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
b)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata
harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
c)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozásra, amelynek anyavállalata
harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.”
45.	§
A Tpt. a következő 181/N. §-sal egészül ki:
20
„181/N. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett befektetési vállalkozást e fejezet alapján
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e
vállalkozásra és a csoportra kiterjed.
(2)	Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet
a)	folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett befektetési vállalkozás pénzügyi
konglomerátumhoz tartozik-e,
b)	szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti
hatóságával,
c)	értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.”
46.	§
A Tpt. a következő 181/O. §-sal egészül ki:
„181/O. § (1) A Felügyelet feladata a 181/M. § (2) bekezdésében, illetőleg a 181/M. § (3)
bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozás kiegészítő felügyelete.
(2)	A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem
szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3)	Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor
kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű
befektetési vállalkozást, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő
felügyelet kiterjed.
(4)	A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
a)	egy - a koordinátor által a 181/Q. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a
koordinátor kezdeményezésére, a 181/L. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból
figyelmen kívül hagyhat, illetőleg
b)	a 181/L. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a
koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg -
amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek
teljesülésétől eltekinthet, illetőleg
c)	a 181/L. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a
mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi
szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a
kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.”
47.	§
A Tpt. a következő 181/P. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése
181/P. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes
pénzügyi holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások
együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési
előírások betartása.
21
(2)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes pénzügyi
holding társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása
érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely
köteles azt végrehajtani.
(3)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni,
melyik tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens
működéséért.”
48.	§
A Tpt. a következő 181/Q. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum
szintű kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése
181/Q. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás a pénzügyi
konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a
pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.
(2)	A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti
adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű
megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a vegyes
pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét
és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló
befektetési vállalkozás vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
(3)	Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes
pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti
hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó befektetési vállalkozás nyújtja be a (2) bekezdésben
említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor
részére.
(4)	A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet
alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő
felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű
számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem
használhatja fel más célra.
(5)	A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba
való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a)	székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a
szükséges adatok, információk átadását vagy
b)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy
c)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala
előtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt
illetékes hatóságokkal.
(7)	Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de
együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet
szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.
(8)	Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített befektetési vállalkozás székhelye
szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a
befektetési vállalkozás felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.
22
(9)	A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés
alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe
venni a (2)-(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a
pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének
kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének
meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a
szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10)	Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó
küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül
jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített
tőkekövetelmény öt százalékát.
(11)	A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály
tartalmazza.”
49.	§
A Tpt. a következő 181/R. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi konglomerátum
szintű kockázatkezelési és belső kontroll rendszere
181/R. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás köteles gondoskodni a
pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő
működéséről.
(2)	A kockázatkezelés magában foglalja:
a)	a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján
megvalósuló vállalatirányítást,
b)	azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és
tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c)	a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek
összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi
konglomerátum szintjén a kockázatokat.
(3)	A belső kontroll rendszer magában foglalja:
a)	a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a
kockázatokhoz való hozzárendelését,
b)	a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.
(4)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell a
kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas
információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső
kontroll rendszerrel.”
50.	§
A Tpt. a következő 181/S. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor
181/S. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak
érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének
23
összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor)
kijelölése során.
(2)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló
befektetési vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem
szabályozott vállalkozás áll és
a)	a Felügyelet által engedélyezett befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi
holding társaság vagy
b)	több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás
anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a
pénzügyi konglomerátum valamely befektetési vállalkozása magyarországi székhellyel
rendelkezik vagy
c)	a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság
székhelyének tagállamában engedélyezett befektetési vállalkozás, a pénzügyi konglomerátum
legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat,
valamint a legnagyobb mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező befektetési
vállalkozásnak van.
(4)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a)	a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban
székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok
mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b)	a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,
valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata együttesen a banki és
befektetési szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfő-
összege egy magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásnak van.
(5)	A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás
alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett
felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum
csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A
döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.”
51.	§
A Tpt. a következő 181/T. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor feladata
181/T. § (1) A Felügyelet koordinátorként
a)	ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b)	összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c)	ellenőrzi a 181/Q. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra,
tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d)	ellenőrzi a 181/R. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és
kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e)	az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a
felügyeleti feladatok ellátását,
f)	a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a
szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
24
g)	értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő
minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.
(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint
koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt
felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.”
52.	§
A Tpt. a következő 181/U. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés
181/U. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a
pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a
kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat
az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2)	Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport
szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b)	a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c)	a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli
ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d)	a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,
e)	a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,
f)	a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az
összegyűjtött információk ellenőrzésére,
g)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül
befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h)	a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő
tájékoztatásra.
(3)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai
Rendszerével is folytathat információcserét.
(4)	A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett
felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a)	az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett
változás,
b)	szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős
esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a
Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia
kell.
(6)	A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum
élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a
vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.”
25
53.	§
A Tpt. a következő 181/V. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Információ átadása
181/V. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott
vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén
álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet
érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi
konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -
kezelni.
(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és
információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.”
54.	§
A Tpt. a következő 181/W. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Felügyeleti ellenőrzés
181/W. § (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult -
helyszínen és helyszínen kívül - ellenőrizni.
(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat
az ellenőrzés lefolytatása érdekében.”
55.	§
A Tpt. a következő 181/X. §-sal egészül ki:
„181/X. § (1) A 181/M. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett befektetési vállalkozást
tartalmazó pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik
országbeli anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a
koordinátort.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee)
által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint
koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.
(3)	Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő
felügyeletét, amelynek élén a 181/M. § (3) bekezdés b), illetőleg c) pontjában meghatározott
befektetési vállalkozás harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.
(4)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács
2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a
kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést
megtenni.”
26
56.	§
(1)	A Tpt. 336. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet egy elszámolóházat vagy egy, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott részvénytársaságot a következő központi értéktári tevékenységek egyidejű
folytatására kötelezhet:]
„b) ISIN azonosító kiadás,”
(2)	A Tpt. 336. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tőzsdei termék esetén az a
tőzsde köteles megkérni, amely tőzsdén azt forgalmazzák.”
57.	§
A Tpt. 356. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét
ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
58.	§
A Tpt. 374. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„l) e törvény XIX/A. és XIX/B. fejezetében, a Hpt. XIV. és XIV/A. fejezetében, valamint a
Bit. nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás;”
59.	§
A Tpt. 391. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:
a)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással
szoros kapcsolatban álló személy adatait;
b)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;
c)	a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás
felügyelete érdekében szükségesek.”
60.	§
A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének i)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
27
„i) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással
szoros kapcsolatban álló személy adatait;
j) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;
k) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság,
illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás
felügyelete érdekében szükségesek.”
61. §
A Tpt. 395. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata
vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy
ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.”
62. §
A Tpt. 398/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„398/B. § (1) Ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama felügyeleti
hatóságának kérésére is elvégezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő
felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
Az ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága akkor is részt vehet az ellenőrzésben,
ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.”
63.	§
A Tpt. 451. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) az ISIN azonosítóra vonatkozó szabályokat;”
„o) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módját,
tartalmát, szerkezetét és gyakoriságát.”
64.	§
(1)	A Tpt. 10. számú melléklete e törvény 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
(2)	A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.
III.	fejezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
65.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 1. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
28
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.”
66. §
(1)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„11. biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő
- anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan
leányvállalatban, amely biztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy
leányvállalat tagállami biztosító;”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító,
nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és
nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító
leányvállalattal rendelkezik;”
(3)	A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 75-83. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító;
76.	pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási
szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;
77.	banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;
78.	befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
79.	biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding
társaság;
80.	vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott
vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás - valamint más vállalkozásaival
együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
81.	csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai
és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
82.	érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami
felügyeleti hatóság, vagy
b)	a 189/H. § szerinti koordinátor, vagy
c)	az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a
pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci
részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett
szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;
83.	szoros kapcsolat: a Hpt-ben meghatározott fogalom.”
29
67. §
A Bit. 58. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
„h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének
bemutatását és a biztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a
biztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és
információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
i)	az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében a
biztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul
a biztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő
felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”
68. §
A Bit. a 60. §-t követően a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § A Felügyelet a biztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az
Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az
alapítani kívánt biztosító
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben
vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.”
69.	§
A Bit. 83. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosítói holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét
ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)-(6)
bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
70.	§
(1)	A Bit. 111. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt
részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 5. és 40. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a
(3)	bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.”
(2)	A Bit. 111. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő g) ponttal egészül ki:
30
[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:]
,f) a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy a 3.
§ (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen előéletére
vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást,
g)	az 58. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat.”
71.	§
A Bit. a 111. §-t követően a következő 111/A. §-sal egészül ki:
„111/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi
személy és a 111. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg
befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a biztosító a kérelmező ellenőrző
befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes
felügyeleti hatóságának véleményét.”
72.	§
(1)	A Bit. 123. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:]
„h) osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.”
(2)	A Bit. 123. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi
részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek
az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.”
73.	§
A Bit. 124. §-ának (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes
összegéből le kell vonni:]
„d) a biztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt - a 123. § (2) bekezdés h)
pontja szerinti - osztalék elsőbbségi részvény és - a 123. § (2) bekezdés g) pontja szerinti -
alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással
rendelkezik,
e)	a biztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési
vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalék elsőbbségi részvény
és alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással
rendelkezik.”
31
74.	§
A Bit. 159. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét]
„d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében,
valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás.”
75.	§
A Bit. 182. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére
is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság,
illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő
másik tagállam felügyeleti hatósága akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga
végzi el az ellenőrzést.”
76.	§
A Bit. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési
rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az
(1)	és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenőrzésére.”
77.	§
A Bit. 185. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, akkor az összevonás módját a
Felügyelet határozza meg.”
78.	§
(2)	A Bit. 186. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési
vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét,
valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv
szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.”
79.	§
A Bit. a 189. §-t követően a következő című III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET”
32
80. §
A Bit. a következő 189/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Pénzügyi konglomerátum
189/A. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [3. § (1)
bekezdésének 81. pontja],
a)	amelynek élén
1.	biztosító áll vagy
2.	nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható,
és
b)	amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan
vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
c)	amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért
tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási
ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2)	A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a)	az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen
vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b)	a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,
c)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem
rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő
anyavállalat,
d)	a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő
vállalkozás.
(3)	A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a
pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások
mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven
százalékát.
(4)	Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege
arányának és
b)	a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a
csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye
arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és
befektetési szolgáltatási ágazatban.
A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.
(5)	A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4)
bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az
egyezerhatszázmilliárd forintot.
33
(6)	A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 189/F-189/G. §
rendelkezéseinek betartását, ha
a)	a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1.	a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2.	ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában
vagy
3.	ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített
tőkekövetelményének arányában;
vagy
b)	a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási
szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon
meghaladja az öt százalékot.
(7)	Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3)
bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc
százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri,
akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
(8)	Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor
dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.
(9)	A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített
mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben
részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti
tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor.
Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell
figyelembe venni.
(10)	Ezen fejezet alkalmazásában
a)	a hitelintézet tőkekövetelménye
1.	a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének
vagy a Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez
szükséges tőkének,
2.	a Hpt. 5. számú mellékletének 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az
országkockázat tőkekövetelményének,
3.	a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének
összege;
b)	a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott tőkeszükséglet;
c)	a biztosító tőkekövetelménye a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló
tőke szükséglete és a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb
érték;
d)	harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye
szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.
(11)	Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is
található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell
alkalmazni.
(12)	E fejezet alkalmazásában biztosító alatt a 3. § (1) bekezdésének 10. pontjától eltérően a
harmadik országbeli biztosítót is érteni kell.”
34
81. §
A Bit. a következő 189/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Kiegészítő felügyelet
189/B. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens
működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a
pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését,
belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2)	Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló biztosító,
a)	amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott
vállalkozásban, amelyek közül legalább egy hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, vagy
b)	amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező
vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
c)	amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatbeli
vállalkozásban.
(3)	A kiegészítő felügyelet kiterjed
a)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
b)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítóra, amelynek anyavállalata harmadik
országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
c)	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítóra, amelynek anyavállalata harmadik
országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.”
82.	§
A Bit. a következő 189/C. §-sal egészül ki:
„189/C. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett biztosítót e fejezet alapján pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e
vállalkozásra és a csoportra kiterjed.
(2)	Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet
a)	folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett biztosító pénzügyi konglomerátumhoz
tartozik-e,
b)	szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti
hatóságával,
c)	értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező
szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.”
83.	§
A Bit. a következő 189/D. §-sal egészül ki:
„189/D. § (1) A Felügyelet feladata a 189/B. § (2) bekezdésében, illetőleg a 189/B. § (3)
bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező
biztosító kiegészítő felügyelete.
(2)	A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem
szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
35
(3)	Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor
kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű biztosítót,
illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(4)	A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
a)	egy - a koordinátor által a 189/F. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a
koordinátor kezdeményezésére, a 189/A. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból
figyelmen kívül hagyhat, illetőleg
b)	a 189/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a
koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg -
amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek
teljesülésétől eltekinthet, illetőleg
c)	a 189/A. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a
mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi
szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a
kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.”
84.	§
A Bit. a következő 189/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító prudens működése
189/E. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding
társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is
biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások
betartása.
(2)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a
kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az
ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.
(3)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja
felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens
működéséért.”
85.	§
A Bit. a következő 189/F. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése
189/F. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító a pénzügyi konglomerátum szintjén
is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásnak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum
szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.
(2)	A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti
adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű
megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding
társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a
meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló
biztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
36
(3)	Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes
pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti
hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosító nyújtja be a (2) bekezdésben említett
eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.
(4)	A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet
alá tartozó biztosítónak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó
biztosító leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi
adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(5)	A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba
való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a)	székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a
szükséges adatok, információk átadását vagy
b)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy
c)	bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala
előtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt
illetékes hatóságokkal.
(7)	Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de
együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet
szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.
(8)	Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített biztosító székhelye szerinti tagállam
felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a biztosító felügyelete
érdekében adatot és információt kérhet.
(9)	A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés
alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe
venni a (2)-(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a
pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének
kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének
meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti
hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a
szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10)	Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó
küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül
jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített
tőkekövetelmény öt százalékát.
(11)	A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály
tartalmazza.”
86.	§
A Bit. a következő 189/G. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelési és belső kontroll rendszere
189/G. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító köteles gondoskodni a pénzügyi
konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.
(2)	A kockázatkezelés magában foglalja:
37
a)	a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján
megvalósuló vállalatirányítást,
b)	azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és
tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c)	a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek
összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi
konglomerátum szintjén a kockázatokat.
(3)	A belső kontroll rendszer magában foglalja:
a)	a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a
kockázatokhoz való hozzárendelését,
b)	a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.
(4)	A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítónak rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet
érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel,
illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontroll rendszerrel.”
87.	§
A Bit. a következő 189/H. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor
189/H. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió
tagállamainak érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő
felügyeletének összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban:
koordinátor) kijelölése során.
(2)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló
biztosító tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem
szabályozott vállalkozás áll és
a)	a Felügyelet által engedélyezett biztosító anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság
vagy
b)	több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás
anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a
pénzügyi konglomerátum valamely biztosítója magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c)	a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság
székhelyének tagállamában engedélyezett biztosító, a pénzügyi konglomerátum
legjelentősebb pénzügyi ágazata a biztosítási szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb
mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező biztosítónak van.
(4)	A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a)	a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban
székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok
mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b)	a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat,
valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata a biztosítási
szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfőösszege egy
magyarországi székhellyel rendelkező biztosítónak van.
(5)	A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás
alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett
felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum
38
csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A
döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.”
88.	§
A Bit. a következő 189/I. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor feladata
189/I. § (1) A Felügyelet koordinátorként
a)	ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b)	összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c)	ellenőrzi a 189/F. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra,
tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d)	ellenőrzi a 189/G. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és
kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e)	az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a
felügyeleti feladatok ellátását,
f)	a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a
szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
g)	értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő
minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.
(2)	A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint
koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt
felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.”
89.	§
A Bit. a következő 189/J. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés
189/J. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a
pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a
kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat
az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2)	Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport
szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b)	a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c)	a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli
ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d)	a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkező
tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,
e)	a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű
kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,
39
f)	a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az
összegyűjtött információk ellenőrzésére,
g)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül
befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h)	a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő
tájékoztatásra.
(3)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai
Rendszerével is folytathat információcserét.
(4)	A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett
felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a)	az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett
változás,
b)	szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős
esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a
Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia
kell.
(6)	A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum
élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a
vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.”
90.	§
A Bit. a következő 189/K. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Információ átadása
189/K. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott
vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén
álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet
érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi
konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával -
kezelni.
(2)	A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és
információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.”
91.	§
A Bit. a következő 189/L. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Felügyeleti ellenőrzés
189/L. § (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi
konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult -
helyszínen és helyszínen kívül - ellenőrizni.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat
az ellenőrzés lefolytatása érdekében.”
40
92. §
A Bit. a következő 189/M. §-sal egészül ki:
„189/M. § (1) A 189/B. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett biztosítót tartalmazó
pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli
anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a
koordinátort.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee)
által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint
koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.
(3)	Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő
felügyeletét, amelynek élén a 189/B. § (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában
meghatározott biztosító harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.
(4)	Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács
2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a
kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést
megtenni.”
93.	§
A Bit. 235. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„r) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módját,
tartalmát, szerkezetét és gyakoriságát”
[rendeletben állapítsa meg.]
94.	§
A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.
IV.	fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
95.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 30-32. §-a 2005. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját
követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
41
Átmeneti rendelkezések
96.	§
(1)	E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
hitelintézetnek a Hpt. - e törvény 3. §-ával módosított - 17. §-a (1) bekezdésének g) és h)
pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet
rendelkezésére bocsátania.
(2)	E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
befektetési vállalkozásnak a Tpt. - e törvény 64. §-ának (1) bekezdésével módosított - 10.
számú melléklete 1. pontjának m) és n) alpontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005.
május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.
(3)	E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó
biztosítónak a Bit. - e törvény 67. §-ával módosított - 58. §-ának h) és i) pontjában rögzített
nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.
Hatályukat vesztő jogszabályok
97.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Hpt. 37. §-ának (7) bekezdése;
b)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése;
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 20. §-a, 30. §-a és 31. §-a;
d)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény 4. §-a, 7. §-a, 13. §-a, 31. §-a, 42. §-a és 51. §-
ának (1) és (4) bekezdése;
e)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 6.
§-a, 53. §-a, 56. §-ának (1) bekezdése és 57. §-a;
f)	a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi
XLVIII. törvény 14. §-a és 91. §-a.
42
1. számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
„1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények
1.	Afrikai Fejlesztési Bank
2.	Amerika-közi Fejlesztési Bank
3.	Amerika-közi Befektetési Társaság
4.	Ázsiai Fejlesztési Bank
5.	Európai Beruházási Alap
6.	Európai Beruházási Bank
7.	Európa Tanács Fejlesztési Bankja
8.	Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
9.	Északi Beruházási Bank
10.	Karibi Fejlesztési Bank
11.	Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség
12.	Nemzetközi Pénzügyi Társaság
13.	Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
14.	Nemzetközi Valuta Alap”
43
2.	számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
I. A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása
1.	A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének a címe helyébe a következő cím lép:
„Az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó
fogalommeghatározások”
2.	A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Pénzügyi holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő -
pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalata kizárólag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi
vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, és legalább egy hitelintézet, illetőleg befektetési
vállalkozás leányvállalata van.”
3.	A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak,
pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő
vállalkozás, amelynek legalább egy hitelintézet leányvállalata van.”
4.	A Hpt. 2. számú mellékletének II. fejezete a következő 7-15. ponttal egészül ki:
„7. Szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító.
8.	Pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási
szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság.
9.	Banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás.
10.	Befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás.
11.	Biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding
társaság.
12.	Vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott
vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely
tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás - valamint más vállalkozásaival
együtt pénzügyi konglomerátumot alkot.
13.	Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai
és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.
14.	Érintett felügyeleti hatóság:
a)	a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami
felügyeleti hatóság, vagy
b)	a 96/K. § szerinti koordinátor, vagy
c)	az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a
pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci
részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett
szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős.
15.	Biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító és a Bit. 3. §-a (1)
bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító.”
44
II. A Hpt. 5. számú mellékletének módosítása
A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke
alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a
hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt
vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b)	a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt
kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok
figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt.”
45
3. számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
„6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a
hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról;
2.	A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás
céljára való felhasználásának megelőzéséről;
3.	Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a
betétbiztosító rendszerekről;
4.	A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és
hitelintézetek tőkemegfeleléséről;
5.	A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek
éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról;
6.	A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és
közigazgatási rendelkezései közelítéséről, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve,
valamint a Tanács 98/7/EK irányelve;
7.	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a
77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK
irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv
módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében;
8.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a
hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról;
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-án kelt 2002/87/EK irányelve a
pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások
kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK
és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.”
46
4. számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
A Tpt. 10. számú mellékletének módosítása
A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának m) és n) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:]
„m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás
rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek
nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő
felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére
bocsátja;
n) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát
arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az
összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő
kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”
47
5. számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1980. március 17-i 80/390/EGK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei
bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és
terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról.
2.	A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
3.	A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba
kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja
bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
4.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények,
rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi
irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások
szabályozása tekintetében történő módosításáról.
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható
értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények,
rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi
irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
6.	A Tanács 1989. április 17-i 89/298/EGK irányelve az átruházható értékpapírokra
vonatkozó nyilvános ajánlattételkor közzéteendő tájékoztató összeállításával,
megvizsgálásával és elosztásával kapcsolatos követelmények összehangolásáról.
7.	A Tanács 1989. november 13-i 89/592/EGK irányelve a bennfentes kereskedelemről szóló
rendelkezések összehangolásáról.
8.	A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott
befektetési szolgáltatásokról.
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a
prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK
irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-
életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a
93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet
az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
10.	Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a
befektetővédelmi rendszerekről.
11.	A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek
tőkemegfeleléséről.
12.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
13.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
48
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.”
49
6. számú melléklet a 2004. évi ... törvényhez
„12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a
visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó
korlátozások megszüntetéséről.
2.	A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről.
3.	A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó
jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv
módosításáról.
4.	A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
5.	A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok
eltörléséről.
6.	A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.
7.	A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok
(korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a
szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és
különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.
8.	A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással
kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
9.	A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról.
10.	A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
11.	A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első
irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.
12.	A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a
hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.
13.	A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
14.	A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül
eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
50
rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges
gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv
módosításáról.
15.	A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
16.	A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a
gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.
17.	A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő
rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.
18.	A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.
19.	A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.
20.	A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső
közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv
módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).
21.	A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási
tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról
(harmadik életbiztosítási irányelv).
22.	Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási
csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.
23.	A Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK
tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv).
24.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási
vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.
25.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
26.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem
életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a
73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
27.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási
irányelve (konszolidált).
28.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a
93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról.”
51
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) tartalmában egy egységet képez, azonban
formailag három törvény kerül módosításra. A javaslat beépíti a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénybe, a tőkepiacról szóló 2001. évi
CXX. törvénybe és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvénybe a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletét. Mindhárom törvény azonos
jellegű szabályokat tartalmaz, azonban a pénzügyi konglomerátumok összetételétől függően
kell az egyes törvényekben rögzített szabályokat alkalmazni.
A hatályos magyar jogszabályok átfogó rendelkezéseket tartalmaznak az önállóan
működő hitelintézetek, befektetési vállalkozások és a biztosítók prudenciális és felügyeleti
szabályozása tekintetében. Szintén ez a megállapítás fogalmazható meg a hitelintézeteket és
befektetési vállalkozásokat tartalmazó csoportokról, valamint a biztosítókat magában foglaló
csoportokról. Ezekről elmondható, hogy tevékenységük tekintetében homogén pénzügyi
csoportok. A pénzügyi szolgáltatást végző intézmények és a környezetük terén végbemenő
újabb fejlemények a pénzügyi konglomerátumok kialakulásához vezettek, amelyek a
pénzügyi szektor különböző ágazataiban kínálnak szolgáltatásokat és termékeket, azaz már
nem homogén, hanem heterogén csoportokról beszélünk. A heterogén csoport, azaz a
pénzügyi konglomerátum, már egyidejűleg tartalmaz hitelintézetet vagy befektetési
vállalkozást és biztosítót is. Az összevont alapú felügyelet keretében a homogén csoportok
felügyelete jelenik meg, miközben a kiegészítő felügyelet ezt meghaladóan, ám nem
helyettesítve, valósítja meg a heterogén csoportok felügyeletét. Mindez azt jelenti, hogy a
kiegészítő felügyelet, mint ahogyan neve is mutatja, egy pótlólagos tartalmú felügyeletet
jelent. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) számára ezen
új szemléletben megközelített csoportra is rálátást kíván biztosítani a javaslat.
A pénzügyi konglomerátumok hatalmas méreteket ölthetnek, sokszor több országot is
átívelően, így a prudenciális felügyeletük sem hanyagolható el. A pénzügyi konglomerátumok
ellenőrzése speciális abból a szempontból, hogy a több tagállami érintettség miatt több
felügyeleti hatóság lesz a felügyelet ellátása során is érintett. Mindez természetesen azt
jelenti, hogy egy felügyeleti hatóság lesz felelős a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásáért,
azonban az adatszolgáltatás terén és egyes döntési kérdésekben a többi érintett felügyeleti
hatóság is szerepkörrel bír.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat az új szabályozási elemek törvénybe való beépítése miatt kiterjeszti a törvény
hatályát egyes új intézményekre is.
A 2. §-hoz
52
A javaslat technikai jellegű.
A 3. §-hoz
A javaslat a dokumentálási kötelezettséget kiterjeszti a kiegészítő felügyelet alá tartozó
intézményekre is, amelynek célja, hogy a kiegészítő felügyelet ellátása minden tekintetben
biztosított legyen.
A 4. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
Az 5-6. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 7. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
A 8. §-hoz
A Felügyelet engedélyével megválasztott vezető-irányító személy ismerete által a
Felügyeletnek rálátása nyílik akár a tőkekapcsolat nélküli ellenőrző befolyás fennállásának
könnyebb felismerésére is.
A 9. §-hoz
A titokvédelmi szabályok módosítása által válik lehetővé, hogy a pénzügyi konglomerátumra
vonatkozó számítások és a kiegészítő felügyeleti feladatok ténylegesen elvégezhetőek
legyenek.
A javaslat kiegészíti a hitelinformációs rendszerre vonatkozó szabályozást. A hiteladat-
szolgáltatónak nem csak az adatszolgáltatás lehetőségéről, hanem a konkrét adatszolgáltatás
tényéről és tartalmáról is tájékoztatnia kell az ügyfelet. A módosítás egyértelművé teszi, hogy
a késedelmes tartozás megszűnését követően legfeljebb öt évig tartható nyilván az adós a
hitelinformációs rendszerben.
A 10. §-hoz
A javaslat technikai jellegű, a biztosító szó szóhasználatát helyesbíti.
A 11. §-hoz
A javaslat pontosítja az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi
helyzetének ellenőrzését biztosító szabályrendszert.
53
A 12. §-hoz
Rögzíteni szükséges, hogy ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat harmadik
országbeli intézmény, mely esetekben köteles a Felügyelet ellátni az összevont alapú
felügyeleti feladatokat.
A 13. §-hoz
A javaslat technikai jellegű.
A 14. §-hoz
A javaslat a pénzügyi konglomerátum azonosítását rögzíti. A konglomerátummá minősítés
alapja a jelentős pénzügyi ágazatbeli tevékenység, a jelentős pénzügyi ágazatok közötti
tevékenység és a csoport heterogén összetétele, azaz a csoport tagjai között jelentős
mértékben jelen kell lennie biztosítónak és pénzügyi intézménynek vagy befektetési
vállalkozásnak is. A javaslat rögzíti, hogy fontos meghatározni azt is, melyik intézmény áll a
pénzügyi konglomerátum élén.
A 15. §-hoz
A javaslat kifejti a kiegészítő felügyelet célját, felsorolja az érintett intézményeket és ezek
közül kiemeli azt az intézményt, amely a számításokat végzi és a felügyeleti hatósággal
kapcsolatban áll a kiegészítő felügyelet tekintetében.
A 16. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a Felügyeletnek feladata a feltételeknek eleget tevő csoportok
pénzügyi konglomerátummá minősítése. Ennek érdekében a Felügyeletnek folyamatosan
figyelnie kell a csoportokat, tulajdonviszonyokat és kapcsolódó tényezőket, és együtt kell
működnie más érintett felügyeleti hatóságokkal is.
A 17. §-hoz
A javaslat olyan különleges részletszabályokat tartalmaz, amelyek a Felügyelet számára
mentesítési lehetőséget adnak a kiegészítő felügyelet alá történő bevonásra kötelezés alól,
valamint rögzíti, melyik intézményeket nem felügyelheti a Felügyelet egyedileg, csak a
kiegészítő felügyelet szempontjából.
A 18. §-hoz
A javaslat rögzíti a prudens működés terén megkövetelt személyi és felelősségi hátteret a
kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény esetében.
A 19. §-hoz
A javaslat előírja, milyen időközönként kell elkészíteni a pénzügyi konglomerátum pénzügyi
ágazatbeli vállalkozásaira vonatkozó számításokat. A számítások keretében a jelentős
kockázatvállalásokat és csoporton belüli ügyleteket kell jelenteni a Felügyelet részére,
valamint a tőkemegfelelési számításokat is el kell készíteni.
54
A 20. §-hoz
A pénzügyi konglomerátum szintjén is biztosítani kell az átláthatóságot és az
ellenőrizhetőséget, így ezen a szinten is rendelkeznie kell a konglomerátumnak - a kiegészítő
felügyelet alá tartozó intézmény által irányított és ellenőrzött - kockázatkezelési és belső
kontroll rendszerrel.
A 21. §-hoz
Mivel a pénzügyi konglomerátum jellemzően több országot átölelő intézménycsoport, így
több felügyeleti hatóság érintett a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete
tekintetében, valamint különösen jelentős ez abból a szempontból is, hogy néhány uniós
tagállamban nem integrált a felügyeleti hatóság. Ezért fontos, hogy egy felügyeleti hatóság ki
legyen jelölve, amelyik elvégzi a kiegészítő felügyeleti feladatokat, viseli az egyszemélyi
felelősséget.
A 22. §-hoz
A kijelölt, a kiegészítő felügyeletért felelős érintett felügyeleti hatóság, azaz a koordinátor
látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat a pénzügyi helyzet, a szabályok betartásának
ellenőrzése és a szükséges döntések meghozatala tekintetében. Ehhez természetesen
szükséges, hogy a többi érintett felügyeleti hatósággal konzultáljon, és értesítse őket egyes
döntéseiről.
A 23. §-hoz
Az érintett felügyeleti hatóságok a pénzügyi konglomerátum azonosítása és a koordinátor
kijelölése kezdetétől folyamatosan és minden fontos kérdésben egyeztetnek és
együttműködnek. Ez az együttműködés kiterjed a szükséges adatok átadására is.
A 24. §-hoz
A pénzügyi konglomerátumhoz kapcsolódnak a szabályozott vállalkozásokon kívül nem
szabályozott vállalkozások is, sőt a pénzügyi szektorhoz egyáltalán nem kötődő vállalkozások
és természetes személyek is. A tőlük származó adatokat különös gondossággal kell kezelni.
A 25. §-hoz
A Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést, valamint
bármelyik érintett felügyeleti hatóság felhatalmazható ezen feladat ellátására.
A 26. §-hoz
A javaslat szabályozza azt az esetet, amikor a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény
anyavállalata harmadik országbeli székhellyel rendelkezik. Ez egy különleges eset, hiszen a
kiegészítő felügyelet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozáshoz kötődik, azonban
ebben az esetben ez egy olyan országban van, ahol a szabályozás nem szükségszerűen
egyezik meg az uniós szabályozással. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e
55
valóban a szabályozás az elvárásoknak, vagy a harmadik országbeli anyavállalattól eltekintve,
az Európai Unióban szükséges a kiegészítő felügyeletet ellátni.
A 27. §-hoz
A pénzügyi konglomerátummá minősítés elősegítése és az átláthatóság biztosítása érdekében
szükséges, hogy bejelentse a szabályozott intézmény, ha anyavállalata holding társaság lett
vagy a tulajdonosi viszony megváltozott.
A 28. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 29. §-hoz
A kiegészítő felügyelet ellátása érdekében a Felügyeletnek a pénzügyi konglomerátumhoz
kapcsolódó személyek adatait nyilvántartásba kell vennie.
A 30. §-hoz
A fogyasztóvédelmi rendelkezések módosításának célja az ügyfelek jobb, alaposabb
tájékoztatásának biztosítása. 2004 elejétől dinamikusan bővült a devizahitelek állománya a
forinthitelekhez képest alacsonyabb kamatozásnak köszönhetően. A devizahitel ugyanakkor
az árfolyam változása esetén jelentős kockázatot is rejt magában, a törlesztő részletek
megemelkedhetnek, amire célszerű külön kockázatfeltáró nyilatkozatban felhívni a
fogyasztók figyelmét.
Egyes hitelintézetek önálló biztosítékként, valamint jelzáloghiteleknél is alkalmazzák
biztonságuk növelése érdekében a vételi jog kikötését, amelynek következményeire szintén
indokolt külön felhívni az ügyfelek figyelmét.
A 31-32. §-hoz
A javaslat bővíti a fogyasztóvédelem érdekében a betétügylet feltételeit magában foglaló
üzletszabályzat, valamint a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés
kötelező tartalmi elemeit.
A 33. §-hoz
A kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges a tőkemegfelelésre vonatkozó
számítások elvégzése, amelynek részletszabályozását egy PM rendeletben kell rögzíteni.
Ehhez elengedhetetlen az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó felhatalmazás rögzítése.
A 34. §-hoz
Mellékletben kerülnek egyes definíciók pontosításra, illetve új meghatározások épülnek be a
törvénybe. Az új definíciók teljes egészében a kiegészítő felügyeleti szabályok pontos
értelmezését és egyértelmű tartalmi megközelítését biztosítják. A korábban már szabályozott
fogalmak módosítása a kiegészítő felügyelet törvénybe történő beépítése és elhatárolás miatt
szükségesek. Szintén a mellékletben kerül pontosításra a szavatoló tőke számítása is.
Ugyanakkor az uniós irányelvek pontos feltüntetése jelenik még meg.
56
A 35. §-hoz
A javaslat az új szabályozási elemek törvénybe való beépítése miatt kiterjeszti a törvény
hatályát egyes új intézményekre.
A 36. §-hoz
A javaslat a definíciókat pontosítja, illetve új meghatározásokat épít be a törvénybe. Az új
definíciók teljes egészében a kiegészítő felügyeleti szabályok pontos értelmezését és
egyértelmű tartalmi megközelítését biztosítják. A korábban már szabályozott fogalmak
módosítása a kiegészítő felügyelet törvénybe történő beépítése miatt szükséges.
A 37. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
A 38. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 39. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
A 40. §-hoz
A javaslat technikai jellegű, a biztosító szó szóhasználatát helyesbíti.
A 41. §hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 42. §-hoz
A javaslat technikai jellegű.
A 43. §-hoz
A javaslat a pénzügyi konglomerátum azonosítását rögzíti. A konglomerátummá minősítés
alapja a jelentős pénzügyi ágazatbeli tevékenység, a jelentős pénzügyi ágazatközi tevékenység
és a csoport heterogén összetétele, azaz a csoport tagjai között jelentős mértékben jelen kell
lennie biztosítónak és pénzügyi intézménynek vagy befektetési vállalkozásnak is. A javaslat
rögzíti, hogy fontos meghatározni azt is, melyik intézmény áll a pénzügyi konglomerátum
élén.
57
A 44. §-hoz
A javaslat kifejti a kiegészítő felügyelet célját, felsorolja az érintett intézményeket és ezek
közül kiemeli azt az intézményt, amely a számításokat végzi és a felügyeleti hatósággal
kapcsolatban áll a kiegészítő felügyelet tekintetében.
A 45. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a Felügyeletnek feladata a feltételeknek eleget tevő csoportok
pénzügyi konglomerátummá minősítése. Ennek érdekében a Felügyeletnek folyamatosan
figyelnie kell a csoportokat, tulajdonviszonyokat és kapcsolódó tényezőket, és együtt kell
működnie más érintett felügyeleti hatóságokkal is.
A 46. §-hoz
A javaslat olyan különleges részletszabályokat tartalmaz, amelyek a Felügyelet számára
mentesítési lehetőséget adnak a kiegészítő felügyelet alá történő bevonásra kötelezés alól,
valamint rögzíti, melyik intézményeket nem felügyelheti a Felügyelet egyedileg, csak a
kiegészítő felügyelet szempontjából.
A 47. §-hoz
A javaslat rögzíti a prudens működés terén megkövetelt személyi és felelősségi hátteret a
kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény esetében.
A 48. §-hoz
A javaslat előírja, milyen időközönként kell elkészíteni a pénzügyi konglomerátum pénzügyi
ágazatbeli vállalkozásaira vonatkozó számításokat. A számítások keretében a jelentős
kockázatvállalásokat és csoporton belüli ügyleteket kell jelenteni a Felügyelet részére,
valamint a tőkemegfelelési számításokat is el kell készíteni.
A 49. §-hoz
A pénzügyi konglomerátum szintjén is biztosítani kell az átláthatóságot és az
ellenőrizhetőséget, így ezen a szinten is rendelkeznie kell a konglomerátumnak - a kiegészítő
felügyelet alá tartozó intézmény által irányított és ellenőrzött - kockázatkezelési és belső
kontroll rendszerrel.
Az 50. §-hoz
Mivel a pénzügyi konglomerátum jellemzően több országot átölelő intézménycsoport, így
több felügyeleti hatóság érintett a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete
tekintetében, valamint különösen jelentős ez abból a szempontból is, hogy néhány uniós
tagállamban nem integrált a felügyeleti hatóság. Ezért fontos, hogy egy felügyeleti hatóság ki
legyen jelölve, amelyik elvégzi a kiegészítő felügyeleti feladatokat, viseli az egyszemélyi
felelősséget.
58
Az 51. §-hoz
A kijelölt, a kiegészítő felügyeletért felelős érintett felügyeleti hatóság, azaz a koordinátor
látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat a pénzügyi helyzet ellenőrzése, a szabályok
betartásának ellenőrzése és a szükséges döntések meghozatala tekintetében. Ehhez
természetesen szükséges, hogy a többi érintett felügyeleti hatósággal konzultáljon, és értesítse
őket egyes döntéseiről.
Az 52. §-hoz
Az érintett felügyeleti hatóságok a pénzügyi konglomerátum azonosítása és a koordinátor
kijelölése kezdetétől folyamatosan és minden fontos kérdésben egyeztetnek és
együttműködnek. Ez az együttműködés kiterjed a szükséges adatok átadására is.
Az 53. §-hoz
A pénzügyi konglomerátumhoz kapcsolódnak a szabályozott vállalkozásokon kívül nem
szabályozott vállalkozások, sőt a pénzügyi szektorhoz egyáltalán nem kötődő vállalkozások
és természetes személyek is. Így a tőlük származó adatokat különös gondossággal kell
kezelni.
Az 54. §-hoz
A Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést, valamint
bármelyik érintett felügyeleti hatóság felhatalmazható ezen feladat ellátására.
Az 55. §-hoz
A javaslat szabályozza azt az esetet, amikor a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény
anyavállalata harmadik országbeli székhellyel rendelkezik. Ez egy különleges eset, hiszen a
kiegészítő felügyelet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozáshoz kötődik, azonban
ebben az esetben ez egy olyan országban van, ahol a szabályozás nem szükségszerűen
egyezik meg az uniós szabályozással. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e
valóban a szabályozás az elvárásoknak, vagy a harmadik országbeli anyavállalattól eltekintve,
az Európai Unióban szükséges a kiegészítő felügyeletet ellátni.
Az 56. §-hoz
A javaslat pontosítja a kötelezően végzendő tevékenység szabályozását.
Az 57. §-hoz
Egyes holding társaságok nagymértékben érintettek a pénzügyi konglomerátum irányításában,
a tevékenységek és a döntések összehangolásában, így indokolt, hogy ezen társaságok
irányítói is eleget tegyenek bizonyos feltételeknek.
Az 58. §-hoz
59
A titokvédelmi szabályok módosítása által válik lehetővé, hogy a pénzügyi konglomerátumra
vonatkozó számítások és a kiegészítő felügyeleti feladatok ténylegesen elvégezhetőek
legyenek.
Az 59-60. §-hoz
A kiegészítő felügyelet ellátása érdekében a Felügyeletnek a pénzügyi konglomerátumhoz
kapcsolódó személyek adatait nyilvántartásba kell vennie.
A 61. §-hoz
A pénzügyi konglomerátummá minősítés elősegítése és az átláthatóság biztosítása érdekében
szükséges, hogy bejelentse a szabályozott intézmény, ha anyavállalata holding társaság lett
vagy ezen tulajdonosi viszony megváltozott.
A 62. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 63. §-hoz
A javaslat technikai jellegű.
A 64. §-hoz
A javaslat a dokumentálási kötelezettséget kiterjeszti a kiegészítő felügyelet alá tartozó
intézményekre is, amelynek célja, hogy a kiegészítő felügyelet ellátása minden tekintetben
biztosított legyen. Ugyanakkor az uniós irányelvek pontos feltüntetése jelenik még meg.
A 65. §-hoz
A javaslat az új szabályozási elemek törvénybe való beépítése miatt kiterjeszti a törvény
hatályát egyes új intézményekre is.
A 66. §-hoz
A javaslat a definíciókat pontosítja, illetve új meghatározásokat épít be a törvénybe. Az új
definíciók teljes egészében a kiegészítő felügyeleti szabályok pontos értelmezését és
egyértelmű tartalmi megközelítését biztosítják. A korábban már szabályozott fogalmak
módosítása a kiegészítő felügyelet törvénybe történő beépítése miatt szükséges.
A 67. §-hoz
Az összevont alapú felügyelet megvalósítását biztosítja a módosítás az adatkezelési szabály
pontosítása szempontjából, ami által a Felügyelet számára minden fontos adat rendelkezésre
áll.
60
A 68. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
A 69. §-hoz
Egyes holding társaságok nagymértékben érintettek a pénzügyi konglomerátum irányításában,
a tevékenységek és a döntések összehangolásában, így indokolt, hogy ezen társaságok
irányítói is eleget tegyenek bizonyos feltételeknek.
A 70. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű.
A 71. §-hoz
A javaslat alapján az alapítási engedélyek terén a pénzügyi konglomerátumok kialakulását és
átalakulását is figyelemmel tudják kísérni az érintett felügyeletek, ami az együttműködés
egyik alapelemét is biztosítja.
A 72-73. §-hoz
A javaslat korrigálja a biztosító szavatoló tőke számításának eljárását, amely a korlátok és
figyelembe vehető szavatoló tőkeelemek pontosítását jelenti.
A 74. §-hoz
A titokvédelmi szabályok módosítása által válik lehetővé, hogy a pénzügyi konglomerátumra
vonatkozó számítások és a kiegészítő felügyeleti feladatok ténylegesen elvégezhetőek
legyenek.
A 75. §-hoz
A javaslat által lehetővé válik a felügyeleti ellenőrzési jog átruházása, amennyiben egy másik
fél kedvezőbb megítélési helyzetben van.
A 76. §-hoz
Az átláthatóság biztosítása érdekében a Felügyelet az összevont alapú felügyelet esetén is
megköveteli a megfelelő kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszer fenntartását.
A 77. §-hoz
A javaslat pontosítja a számítási művelet végrehajtásának módját.
A 78. §-hoz
61
A javaslat a biztosító szavatoló tőke számításának módját pontosítja, amely által az egyes
felügyeleti típusok és az azokhoz szükséges számítások is nagyobb mértékben
elhatárolódhatnak.
A 79. §-hoz
A javaslat technikai jellegű.
A 80. §-hoz
A javaslat a pénzügyi konglomerátum azonosítását rögzíti. A konglomerátummá minősítés
alapja a jelentős pénzügyi ágazatbeli tevékenység, a jelentős pénzügyi ágazatközi tevékenység
és a csoport heterogén összetétele, azaz a csoport tagjai között jelentős mértékben jelen kell
lennie biztosítónak és pénzügyi intézménynek vagy befektetési vállalkozásnak is. A javaslat
rögzíti, hogy fontos meghatározni azt is, melyik intézmény áll a pénzügyi konglomerátum
élén.
A 81. §-hoz
A javaslat kifejti a kiegészítő felügyelet célját, felsorolja az érintett intézményeket és ezek
közül kiemeli azt az intézményt, amely a számításokat végzi és a felügyeleti hatósággal
kapcsolatban áll a kiegészítő felügyelet tekintetében.
A 82. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a Felügyeletnek feladata a feltételeknek eleget tevő csoportok
pénzügyi konglomerátummá minősítése. Ennek érdekében a Felügyeletnek folyamatosan
figyelnie kell a csoportokat, tulajdonviszonyokat és kapcsolódó tényezőket, és együtt kell
működnie más érintett felügyeleti hatóságokkal is.
A 83. §-hoz
A javaslat olyan különleges részletszabályokat tartalmaz, amelyek a Felügyelet számára
mentesítési lehetőséget adnak a kiegészítő felügyelet alá történő bevonásra kötelezés alól,
valamint rögzíti, melyik intézményeket nem felügyelheti a Felügyelet egyedileg, csak a
kiegészítő felügyelet szempontjából.
A 84. §-hoz
A javaslat rögzíti a prudens működés terén megkövetelt személyi és felelősségi hátteret a
kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény esetében.
A 85. §-hoz
A javaslat előírja, milyen időközönként kell elkészíteni a pénzügyi konglomerátum pénzügyi
ágazatbeli vállalkozásaira vonatkozó számításokat. A számítások keretében a jelentős
kockázatvállalásokat és csoporton belüli ügyleteket kell jelenteni a Felügyelet részére,
valamint a tőkemegfelelési számításokat is el kell készíteni.
A 86. §-hoz
62
A pénzügyi konglomerátum szintjén is biztosítani kell az átláthatóságot és az
ellenőrizhetőséget, így ezen a szinten is rendelkeznie kell a konglomerátumnak - a kiegészítő
felügyelet alá tartozó intézmény által irányított és ellenőrzött - kockázatkezelési és belső
kontroll rendszerrel.
A 87. §-hoz
Mivel a pénzügyi konglomerátum jellemzően több országot átölelő intézménycsoport, így
több felügyeleti hatóság érintett a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete
tekintetében, valamint különösen jelentős ez abból a szempontból is, hogy néhány uniós
tagállamban nem integrált a felügyeleti hatóság. Ezért fontos, hogy egy felügyeleti hatóság ki
legyen jelölve, amelyik elvégzi a kiegészítő felügyeleti feladatokat, viseli az egyszemélyi
felelősséget.
A 88. §-hoz
A kijelölt, a kiegészítő felügyeletért felelős érintett felügyeleti hatóság, azaz a koordinátor
látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat a pénzügyi helyzet ellenőrzése, a szabályok
betartásának ellenőrzése és a szükséges döntések meghozatala tekintetében. Ehhez
természetesen szükséges, hogy a többi érintett felügyeleti hatósággal konzultáljon és értesítse
őket egyes döntéseiről.
A 89. §-hoz
Az érintett felügyeleti hatóságok a pénzügyi konglomerátum azonosítása és a koordinátor
kijelölése kezdetétől folyamatosan és minden fontos kérdésben egyeztetnek és
együttműködnek. Ez az együttműködés kiterjed a szükséges adatok átadására is.
A 90. §-hoz
A pénzügyi konglomerátumhoz kapcsolódnak a szabályozott vállalkozásokon kívül nem
szabályozott vállalkozások is, sőt a pénzügyi szektorhoz egyáltalán nem kötődő vállalkozások
és természetes személyek is. A tőlük származó adatokat különös gondossággal kell kezelni.
A 91. §-hoz
A Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést, valamint
bármelyik érintett felügyeleti hatóság felhatalmazható ezen feladat ellátására.
A 92. §-hoz
A javaslat szabályozza azt az esetet, amikor a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény
anyavállalata harmadik országbeli székhellyel rendelkezik. Ez egy különleges eset, hiszen a
kiegészítő felügyelet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozáshoz kötődik, azonban
ebben az esetben ez egy olyan országban van, ahol a szabályozás nem szükségszerűen
egyezik meg az uniós szabályozással. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e
valóban a szabályozás az elvárásoknak, vagy a harmadik országbeli anyavállalattól eltekintve,
az Európai Unióban szükséges a kiegészítő felügyeletet ellátni.
63
A 93. §-hoz
A javaslat technikai jellegű.
A 94. §-hoz
A javaslatban az uniós irányelvek pontos feltüntetése jelenik meg.
A 95-97. §-hoz
A javaslat az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza.
64