﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11050. számú
törvényjavaslat
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2004. augusztus
2
2004. évi.........törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosításáról
1.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai/
„c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról,
feltételeiről a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes
földterület - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada
arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati
közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az
arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos
terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.”
(2) A Vtv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti módon -
köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának,
hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási
kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj
elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati
hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok
gyűlését.”
2.	§
(1) A Vtv. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
3
„(1) Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat
meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított
egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett
települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell
közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét
és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1)
bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.
(2) Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének
összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.”
(2)	A Vtv. 14. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Amennyiben a földtulajdonosok - a Magyar Állam kivételével - a
vadászterületen külön-külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek,
és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem
gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a
tulajdonos törvényes képviselőjeként az érintett föld fekvésének helye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzője teszi meg.”
3.	§
(1)	A Vtv. 17. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik,
jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel
folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog
gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a
haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja
érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges
törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő
lejártát követő napon megszűnik.”
(2)	A Vtv. 17. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § (7) bekezdésének jelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg,
vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül
megszűnik, a vadászati közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő
hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését,
és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről.”
4
4. §
A Vtv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert
létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén - a vadászati tilalmi
időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell
alkalmazni.”
5.	§
(1)	A Vtv. a 30. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Tiltott vadászati módok”
(2)	A Vtv. 30. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel,
valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.”
(3)	A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati hatóság - védett természeti területek vonatkozásában a
természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - vadgazdálkodási,
humán-, illetve állategészségügyi indokokra tekintettel, a mérgező hatású anyagok
használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti
szelektív méreg alkalmazását.”
(4)	A Vtv. 30. §-a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad
elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti
a)	a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b)	fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás
megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére
nincs közvetlen lehetőség.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott,
rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető
kutyára.”
5
6. §
A Vtv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti
területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről.”
7.	§
A Vtv. 43. § (1) bekezdésének c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza/
„c) a vadállomány-szabályozás körzeti irányelveit;
d)	a vadállomány korosztályi szabályozásának körzeti irányelveit;”
8.	§
(1)	A Vtv. 45. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:/
„d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;”
(2)	A Vtv. 45. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő rész vonatkozásában az
erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(3)	Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány,
valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati
hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti
hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság
előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról
határoz.”
6
9.	§
(1)	A Vtv. 54. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt
egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint
élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt
magánutakon jogosult, illetve köteles:”
(1)	A Vtv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá
könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati
maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz
és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során
a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.”
10.	§
A Vtv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy
ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő
elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.”
11.	§
A Vtv. 62. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Vadászati engedélyt kérelemre az a tizennyolcadik életévét betöltött nem
magyar állampolgár, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, nagykorú
magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik:/
„b) vadászlőfegyver, ragadozó madár, vadászíj behozatalának, vagy”
12.	§
A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
/A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően
három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:/
„b) akinek vadászattal, illetve védett madár- vagy emlős faj egyedének
elejtésével összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét
állapították meg;”
13.	§
A Vtv. 67. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont,
vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra
alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.
(3)	Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénító-
lövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve
megengedett csapdázási módszerrel lehet.”
14.	§
(1)	A Vtv. a 68. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Tiltott vadászati eszközök”
(2)	A Vtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:
a)	a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
b)	a számszeríj;
c)	az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;
d)	a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
e)	a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat
esetén a sörétes vadászlőfegyver.”
15.	§
(1)	A Vtv. 71. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„71. § (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:”
8
(2)	A Vtv. 71. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül/
„a) a légi járműből, mozgásban lévő motoros járműből vagy járműről, továbbá
az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből,”
„d) a fényszóró engedély nélküli használatával, valamint”
(3)	A Vtv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel
történő vadászat:
a)	az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
b)	az öntöltő (félautomata) sörétes vadászlőfegyver, amelyben egyidejűleg
háromnál több lőszer van;
c)	a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető
golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;
d)	a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a
kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő
vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;
e)	az elektronikus optikai eszköz;
f)	a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
g)	a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint
megcsonkított élő csali állat.”
16. §
A Vtv. 73. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A jogosult vagy meghatalmazásával a vadat elejtő, vadászjeggyel
rendelkező vadász köteles legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon
belül - az elejtés helye vagy az elejtő lakóhelye szerint illetékes vadászati hatóságnak
-	trófeabírálat céljából bemutatni a gímszarvas, dámszarvas, őz agancsát, a muflon
csigáját, illetve az elhullott egyed trófeáját, valamint a vadászati évet követő 30 napon
belül a vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyarát.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező
vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon
9
belül trófeabírálat céljából a vad elejtésének helye szerint illetékes, vagy a miniszter
által rendeletben megjelölt vadászati hatóságnál köteles bemutatni.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti trófeát az elejtő vadász lakóhelye szerint
illetékes vadászati hatóság bírálta el, köteles a bírálat eredményét hivatalból jelenteni
az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.”
17.	§
A Vtv. 83. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/A vadgazdálkodási bírság mértéke:/
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke
trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább tízezer,
legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától
függően egyedenként legalább ötezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d)	az (1) bekezdés d)-h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától
függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a
vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.”
18.	§
(1)	A Vtv. 84. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:/
„e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja
el;”
(2)	A Vtv. 84. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
/A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:/
„h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza.”
(3)	A Vtv. 84. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
10
„(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke
legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság
ismételten is kiszabható.
(3)	Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság
mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb
egymillió forint lehet.
(4)	A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1)
bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása
nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek
megfelelően nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe.”
19. §
A Vtv. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a
vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati
engedély visszavonása kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A
vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati
engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi
hivatal vezetője jár el.”
20. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg
hatályát veszti a Vtv. 47. § (2) bekezdésének a) és f) pontja, 47. § (3) bekezdése, 62. §
(3)	bekezdése, 65. § (2) bekezdésének b) pontja, 73. § (6) bekezdése, 83. § (1)
bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése, 83. § (3) bekezdésének a) pontja és aa), ab),
ac) alpontjai.
(2)	E törvény 5. §-ának (2) bekezdése és 13. §-ának (3) bekezdése a lábfogó
csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó
csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő
módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok
prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról
szóló, a Tanács 3254/1991 EGK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.
11
(3)	E törvény 15. §-ának (2) bekezdése a természetes élőhelyek, valamint a
vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43 EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.
(4)	E törvény 15. §-ának (3) bekezdése a madarak védelméről szóló, a Tanács
79/409 EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a 64/2003. (XII. 18.) számú határozatában
2004.	június 30-i hatállyal megsemmisítette a vadászati törvény 36. §-át, ami arról
rendelkezett, hogy a vadászatra jogosult a vadállomány védelme érdekében a
vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén)
kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát,
valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát.
Az Alkotmánybíróság lehetőséget adott a jogalkotónak arra, hogy a természeti értékek
védelmét szolgáló szabályozást a tulajdonjoggal összhangban megalkossa. Az új
szabályozás az alkotmánybírósági indokokat figyelembe véve szűkíti a természetes
vadállományt veszélyeztető kutyák és macskák vadászterületen való elfogásának,
illetve elejtésének lehetőségeit, és csupán a vadat űző kutya esetében, továbbá akkor
engedi meg az elfogást illetőleg elejtést, ha az a másként el nem hárítható támadás
vagy fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében történik, és a kutya
vagy macska tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A
törvényjavaslat-tervezet az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.
törvényben foglaltakkal összhangban szabályozza a kérdést.
A tervezet az alkotmányos szabályozás kötelezettségén túlmenően az alábbi időszerű
módosításokat tartalmazza.
A 2004. évi X. törvény módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt,
bűncselekményként határozza meg az állatkínzást. A Btk. 266/B. §-ának (2) bekezdése
büntetni rendeli azt a személyt is, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati
eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik. A vadászati törvény jelenleg hatályos
szövege azonban szűkebb körben szabályozza a tiltott vadászati módokat, és indokolt
azoknak a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról szóló
3254/1991 EGK Tanácsi rendelet előírásaival való összhangba hozása. A tiltott
vadászati eszközöket viszont a vadászati törvény széles körben szabályozza és azok
között több olyan tényállást is felsorol, amelyek vadászetikai indokok alapján,
valamint nemzetközi egyezményből eredő kötelem miatt kerültek be a törvényi
felsorolásba, azonban megvalósításuk önmagában nem eredményezi az állat
szenvedését, egészségkárosodását, így nem indokolja a tényállás bűncselekménnyé
minősítését. Emiatt szükséges a vadászati törvény rendelkezéseit összhangba hozni a
büntetőkódex szövegével, és a büntethetőség szempontjából pontosítani a tiltott
vadászati eszközök és tiltott vadászati módok körét.
Gyakorlati vadgazdálkodási szempontból a szabadterületi vadlétszám megállapítása
vadbiológiai korlátok miatt nem hajtható végre, ezért a fenntartható vadlétszám
előírásának megszüntetése indokolt. A vadfajok életmódja, magatartása és élőhelyük
változatossága sem engedi meg, hogy egzakt létszámkereteket határozzanak meg. A
fenntartható legnagyobb vadlétszám nem veszi figyelembe, hogy adott vadászterület
13
ökológiai eltartó képessége nem állandó, hanem biológiai folyamatok és véletlenszerű
változások következtében állandóan változik. A probléma megoldására fennállnak
további államigazgatási szankciók, többek között az erdőtörvényben, illetőleg a
természetvédelmi törvényben meghatározott jogkövetkezmények, valamint vadászati
bírságok, továbbá a hatósági vadászat elrendelhetősége is, amelyek eleve
megakadályozzák az ilyen helyzetek előfordulását.
A tervezet a trófeabírálati szankciók hatályon kívül helyezésével megvalósítja a
korosztályi szabályozásra való áttérést, ami nemzetközileg elfogadott szabályozás.
Társult vadászati jog esetén a hatályos törvényi rendelkezések csupán a
vadászterületek kialakítására állapítanak meg speciális eljárási szabályokat a
földtulajdonosoknak. Gyakorlati szempontok miatt indokolt a szabályozás kiterjesztése
a már kialakított vadászterületeken lévő tulajdonosi közösségek működésére. A
tervezet a végrehajtás elősegítése érdekében pontosítja a földtulajdonosi gyűlés
működésének szabályait.
A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok összegének felső határát célszerű
felemelni, mivel a jelenlegi bírságoknak már nincs visszatartó erejük, figyelembe véve
a vadászati törvény elfogadása óta eltelt időszakot is. Különösen az orvvadászat
visszaszorítása érdekében szükséges a vadvédelmi bírság mértéke felső határának
megemelése, mivel több nagy értékű trófeás vad jogosulatlan elejtése esetén a
kiszabható bírság mértéke aránytalanul kisebb a cselekménnyel okozott kár
összegénél.
A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének reformja keretében a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium további jogköröket ad le a megyei
földművelésügyi hivataloknak, például a vadászjegyek és a vadászati engedélyek
visszavonása ellen benyújtott fellebbezések elbírálását. E jogkörök gyakorlása
szorosan kapcsolódik egyéb vadászati szankciók alkalmazásához, így a vadvédelmi
bírságok kiszabásához. A vadászati törvény 2003. évi módosítása óta a vadvédelmi és
vadgazdálkodási bírságok kiszabása ellen benyújtott fellebbezéseket már a
földművelésügyi hivatalvezető bírálja el.
A vadászati törvény végrehajtási rendelete - a Tanács 3254/1991/EGK rendeletének
megfelelően - már tartalmazza azt, hogy tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas
alkalmazása. A tervezet ennek megfelelően pontosítja a csapdázás alkalmazásának
törvényi szintű szabályait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz:
A törvény végrehajtásának gyakorlati tapasztalatai alapján szükség van a
földtulajdonosi közösség működésével kapcsolatos eljárások pontosítására a
14
földtulajdonosi gyűlés összehívásának feltételei esetében, valamint a földtulajdonosok
képviselőjének elszámolási kötelezettségét illetően. A földtulajdonosok képviselője a
12. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonosi döntést igénylő kérdések kivételével
összehívhatja a közgyűlést. A törvény 14. §-a csak a vadászterületek kialakítására
állapít meg speciális eljárási szabályokat, azonban indokolt a szabályozás kiterjesztése
annak érdekében, hogy a törvény elősegítse a már kialakított vadászterületen lévő
tulajdonosi közösségek működését.
A 3. §-hoz:
Jelenleg nincs törvényi szabályozás arra az esetre, amikor az érvényes haszonbérleti
szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutódlással megszűnik, azonban jogutódja
nem lép helyébe a haszonbérleti jogviszonyban, továbbá arra az esetre sem, amikor a
szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül szűnik meg. A vadászati jog
hasznosítása és a szakszerű vadgazdálkodás folyamatos fenntartása érdekében kell
rendelkezni ezekről az esetekről.
A 4. §-hoz:
A módosítás pontosítja a vadaskertben történő vadászatra vonatkozó előírásokat. A
vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó kivétel
fenntartása csak azon vadfajok esetén indokolt, amelyek zárttéri tartását a hatóság
engedélyezte.
Az 5. §-hoz:
Az állatkínzás büntethetővé tétele miatt a vadászati törvény rendelkezéseit
összhangba kell hozni a büntető kódex szövegével. A Btk. 266/B. § (2) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény
által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik. A tervezet a
tiltott vadászati módok körét pontosítja annak érdekében, hogy az megfeleljen a
lábfogó csapóvasak Közösségen belül használatának tilalmáról szóló 3254/1991 EGK
Tanácsi rendelet előírásainak. A nem élve fogó csapdázási módszereket a közösségi
jogszabály kötelező érvénnyel szabályozza.
A módosítás a tiltott vadászati módok közül a szelektív méreg alkalmazását
meghatározott feltételekkel megengedi, és a természetvédelmi oltalom alatt álló
területek vonatkozásában szakhatóságként való közreműködést biztosít a
természetvédelmi hatóság számára.
A tervezet az alkotmányos szabályozás kötelezettségének tesz eleget, amikor a
vadászok számára lehetővé teszi a vadállományt veszélyeztető kutya illetve macska
elfogását vagy elejtését. A lakott területeken kívül rendszeresen kóborló kutyák és
macskák komoly problémát jelentenek elsősorban humán-, és állategészségügyi
szempontból, veszélyeztetik a közbiztonságot, károsítják a természeti értékeket és a
vadállományt. A probléma komplex megoldást kíván, amelynek a vadászati
törvényben történő szabályozása csupán egy kényszermegoldást jelent.
15
A rendelkezés a vadállományt a kutyák illetve macskák általi üldözéstől és
elpusztítástól kívánja védeni, ami csak az állat tulajdonosának az Alkotmányban
biztosított tulajdonhoz való joga korlátozásával valósítható meg. Az
Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog a köz érdekében és a
közérdekkel arányos módon korlátozható. A fenti rendelkezés a természeti értékek
egyikének védelmét - ezáltal a közérdeket - szolgálja. Az élet természeti alapjainak
védelme megköveteli a természetes környezet megóvását, amely feladat
megvalósításának szerves részét képezi a szakszerű vadgazdálkodás. Ennek
elengedhetetlen feltétele a vadállomány védelme. A természetes vadállományt károsító
kutyák illetve macskák ezen kívül közvetlenül veszélyeztetik másnak, mégpedig az
államnak a tulajdonjogát, mivel a Vtv. 9.§ (1) bekezdése szerint a vad az állam
tulajdonában van. Tekintettel arra, hogy a vad védelme másként nem biztosítható,
megvalósul az a követelmény, hogy a tulajdonhoz való jog korlátozására a köz
érdekében és a közérdekkel arányos módon kerülhet sor.
Vadvédelmi szempontból csak a kutya és a macska kilövésének megengedettsége
indokolt. Mindkét állatfaj ragadozó életmódot folytat, ezért a természetbe
kiszabadulva jelentős károkat tudnak okozni a vadon élő állatfajokban. Egyéb házi,
illetve kedvtelésből tartott állat elvadulása, a természetes élőhelyeken való
megjelenése - bár állategészségügyi szempontból komoly problémákat okozhat - nem
jelent a vadon élő állatfajokra olyan veszélyt, amely indokolná elpusztításukat.
A tervezet az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben
foglaltakkal összhangban lévő szabályozást valósít meg.
A 6-8. §-okhoz:
A fenntartható legnagyobb és legkisebb vadlétszám fogalmaknak a törvényből
való törlésére azért kerül sor, mert azok biológiai szemszögből értelmezhetetlenek, és
a vadgazdálkodási gyakorlati alkalmazásuk is vitatható. A fogalmak az ökológiai és
gazdálkodási kategóriákat összekeverik, alapvetően egy feltételezett tűrőképességi
szint számonkérhetőségének jogi megalapozását szolgálják. A fenntartható legnagyobb
vadlétszám elgondolása nem veszi figyelembe, hogy egy terület ökológiai eltartó
képessége nem állandó érték, hanem biológiai folyamatok és véletlenszerű események
következtében állandóan változik. A vadfajok életmódja, magatartása és élőhelyük
változatossága sem engedi meg, hogy egy behatárolt területen egzakt létszámkereteket
határozzanak meg. Mindkét fogalom meghatározásának és alkalmazásának súlyos
korlátja, hogy a vadállományok felmérésének nincsenek olyan módszerei, amelyek
egységesen alkalmazhatóak lennének.
A fenntartható legnagyobb és legkisebb vadlétszámhoz kapcsolódó törvényi
rendelkezések végrehajtása a hatóságok számára is komoly problémát okoz, leginkább
az ahhoz kapcsolódó rendkívül magas államigazgatási költségek miatt. A
közigazgatási hatósági eljárások, valamint perek során szintén problémát okoz a
bizonyíthatóság, mivel a fenntartható legnagyobb és legkisebb vadlétszám fogalmak
szakmai tudományos szempontból megalapozatlanok. A szaktárca által indított
tudományos kutatási projekt keretében a Szent István Egyetem és a Nyugat-
16
Magyarországi Egyetem vadgazdálkodással foglalkozó kutatói sem tudták az
igazgatáshoz szükséges pontossággal meghatározni a maximum-minimum
létszámkereteket. A nemzetközi gyakorlat sem alkalmaz a vadgazdálkodásban hasonló
fogalmakat.
Tekintettel arra, hogy a fenntartható legnagyobb vadlétszám meghatározása
kármegelőzési célú előírás, valójában szükségtelen, mivel a kárfelelősség a Vtv.
rendszere alapján e nélkül is érvényesíthető. A probléma megoldására rendelkezésre
állnak további államigazgatási szankciók, többek között az erdőtörvényben, illetőleg a
természetvédelmi törvényben meghatározott jogkövetkezmények, valamint
vadgazdálkodási bírság, továbbá a hatósági vadászat elrendelhetősége is. A
fenntartható legkisebb vadlétszám intézményének - mint a passzív természetvédelem
egyik eszközének - fenntartása a vadászati jogban hasonlóan szükségtelen. A kritikus
értékhatár alá csökkent vadállomány felépülését ugyanis kevésbé eredményezi a
vadászat beszüntetése, mint inkább az állománycsökkenés tényleges okainak feltárása,
ami legtöbbször az élőhely romlása. Mindemellett a tervszerű vadgazdálkodást
biztosítja a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv. A vadállomány
kritikus határ alá csökkenése esetén a vadászati hatóság számára a törvény olyan
jogköröket biztosít, mint a vadászati tilalom elrendelése vagy vadászati kíméleti terület
kijelölése.
A 9. §-hoz:
A tervezet a normaszöveget nyelvhelyességi szempontból egyszerűsíti (54.§ (1)
bekezdés).
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény a mezőőr számára meghatározott esetekben lehetővé teszi a
könnygázszóró használatát, és azt a hivatásos vadásznak is megengedi. A két törvény
rendelkezéseinek összhangja érdekében szükséges a módosítás.
A módosítás lehetővé teszi a hivatásos vadász számára, hogy nagyvad utánkeresése
során a vad elejtéséhez 5 milliméter átmérőjű, úgynevezett öregsörétet is
használhasson. A vadgazdálkodási gyakorlatban a hivatásos vadászok jelenleg is
alkalmazzák ezt a gyakorlatot a nagyvad sikeres terítékre hozása, illetve saját testi
épségük védelme érdekében. Az új normaszöveg a nemzetközi szabályozással is
összhangban van.
A 10-11. §-okhoz:
A tervezet pontosítja a vadászat tevékenységének törvényi meghatározását, mégpedig
a vadászterületnek, mint feltételnek a törvényi definícióba való beépítésével (10. §).
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással szükségtelenné vált, hogy a tagállamok
polgáraitól a vadászati engedély kiadásához együttes feltételként megköveteljük a
vadászlőfegyver behozatalára és az állandó lakóhely szerinti vadászlőfegyver tartására
vonatkozó engedélyek meglétét. Ezt a korlátozást az EU tagállamaiban sem
17
alkalmazzák, és a vadászati turisztikai érdekek is indokolják a mellőzését. A
vadászlőfegyverek országhatáron át történő átszállításának feltételeit külön jogszabály
rendezi. Ezért indokolt a vadászati engedély kiállításához korábban megkövetelt
együttes feltételnek vagylagos feltételre történő módosítása, amivel a tervezet
különbséget tesz a fegyverek Európai Unión belüli szállítása illetve harmadik
országból történő behozatala között.
A 12. §-hoz:
A korábbi szabályozás a vadászati engedély visszavonásának kötelező esetei között
szabályozta azt, amikor a vadász szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét védett
vadfaj elejtésével összefüggésben állapították meg jogerősen. A rendelkezés azonban
pontosítást igényel, mivel a szankcionálás csupán a védett madár-, illetőleg emlősfajok
elejtése esetén indokolt, ugyanis ezek képezhetik az illegális vadászat tárgyát.
A 13. §-hoz:
A tervezet pontosítja a vadászíjjal történő vadászatra vonatkozó rendelkezést, mivel
igazságügyi szakértői vélemény alapján a jelenlegi 67. § (2) bekezdésének szövege
téves értelmezésre ad lehetőséget.
A vadászati törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 22. §-a - a
Tanács 3254/1991/EGK rendeletének megfelelően - már tartalmazza azt az előírást,
hogy tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása. A tervezet ennek
megfelelően pontosítja a csapdázás alkalmazásának törvényi szintű szabályait.
A 14. §-hoz:
Az állatkínzás büntethetővé tétele érdekében bekövetkezett Btk-módosítás miatt a
vadászati törvény rendelkezéseit összhangba kell hozni a büntető kódex szövegével. A
Btk. 266/B. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerint büntetendő,
aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati
módon vadászik. A vadászati törvény hatályos szövege több olyan eszköz használatát
is megtiltja, amelyek vadászetikai indokok miatt, valamint nemzetközi
egyezményekhez való csatlakozásból eredően kerültek be a tiltott vadászati eszközök
körébe. Ezen szabályozás értelmében állatkínzásnak minősül például, ha a vadászat
alkalmával elektronikus optikai eszközt, vagy fényszórót használnak, pedig ez
egyáltalán nem jár az állat maradandó egészségkárosodásával, vagy elpusztulásával.
Emiatt szükséges a tiltott vadászati eszközök körének oly módon történő
megváltoztatása, hogy csak azok az esetek tartozzanak ebbe a körbe, amelyek
ténylegesen az állat kínzását okozzák.
18
A fenti okok miatt a tiltott vadászati eszközök köréből kivett tényállások az új
szabályozás értelmében a vadászat rendje megsértésének minősülnek, és közigazgatási
szankciókkal sújtandók.
A 15. §-hoz:
A módosítás a madarak védelméről szóló 79/403/EGK Tanácsi irányelv 4. számú
melléklete alapján pontosítja a járműből történő vadászat tilalmazott eseteit. Az új
szabályozás a vadgazdálkodási gyakorlattal is összhangban van, továbbá az alföldi sík
terepen az álló jármű platójáról leadott lövés megfelel a biztonságos vadászat
követelményeinek.
A tiltott vadászati eszközök köréből kivett, állatkínzásnak nem minősülő tényállások
továbbra is szankcionálandók vadászati hatósági eszközökkel, ezért pontosítani kell a
vadászat rendje megsértésének minősülő vadászatokat.
A 16. §-hoz:
Az új szabályozás a vadászjeggyel rendelkező állampolgárok kezdeményezésére a
trófeabemutatási lehetőség kiszélesítésével megengedi, hogy a trófeát a jogosult
meghatalmazása alapján az elejtő is bemutathassa mind az elejtés helye, mind az elejtő
lakóhelye szerint. A trófeabírálat menetének további egyszerűsítését szolgálja, hogy
megszűnik a vaddisznó agyarának, valamint az elhullott egyed trófeájának
bemutatására vonatkozó eltérő szabályozás.
A hatósági nyilvántartást vezető vadászati hatóságok közötti együttműködés törvényi
előírását a trófeabírálati adatok teljes körű nyilvántartásához fűződő érdek indokolja.
A 17-18. §-okhoz:
A vadgazdálkodási bírság összegének felső határát célszerű felemelni, mivel a
jelenlegi összeg már nem visszatartó erejű, figyelembe véve a vadászati törvény
elfogadása óta eltelt időszakot és a fogyasztói árindex emelkedését is. Aki nem, vagy
nem a törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabemutatási
kötelezettségének, trófeánként ötvenezer forint összegű bírságot köteles fizetni.
Különösen az orvvadászat visszaszorítása érdekében szükséges a vadvédelmi bírság
mértéke felső határának megemelése, mivel több nagy értékű trófeás vad jogosulatlan
elejtése esetén a kiszabható bírság mértéke aránytalanul kevesebb a cselekménnyel
okozott kárnál. Továbbá a megemelt bírságoknak nagyobb a visszatartó hatása.
A jogalkalmazás és a jogértelmezés megkönnyítését szolgálja a jogosulatlan
vadászatot definiáló törvényi rendelkezésnek a vadvédelmi bírságról szóló cím alá
helyezése, amely többek között a jogosulatlan vadászat esetén kiszabható szankcióról
rendelkezik.
19
A jogszerű vadászati, vadgazdálkodási tevékenység akadályozásának szankcionálása a
nemzetközi szabályozással összhangban van. Ily módon lehetővé válik az egyre
nagyobb számban előforduló cselekmények elkövetőinek hatósági bírságolása.
A 19. §-hoz:
A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének reformja keretében a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium további jogköröket ad le a megyei
földművelésügyi hivataloknak, így a vadászjegyek és a vadászati engedélyek
visszavonása ellen benyújtott fellebbezések elbírálását.
A másodfokú államigazgatási eljárásoknak a megyei (fővárosi) földművelésügyi
hivatal vezetője hatáskörébe helyezésével a minisztérium mentesül az egyedi hatósági
feladatok végzése alól.
A 20. §-hoz:
Az éves vadgazdálkodási terv követelményei között már nem szerepel az egyes
vadfajok szerint fenntartható legkisebb, valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető
legmagasabb vadlétszám (Vtv. 47.§ (2) bekezdésének a) pontja).
Gyakorlati szempontok miatt nem indokolt a vadkár-elhárítási feladatoknak az éves
vadgazdálkodási tervek tartalmi feltételeként való meghatározása. A vadgazdálkodási
tervezésben a törvényhely gyakorlati kivitelezése végrehajthatatlan. Szintén indokolt a
vadgazdálkodási tervezés egyszerűsítése oly módon, hogy az éves tervek hatósági
jóváhagyásához szükségtelen lesz ugyanazon szakhatósági eljárások lefolytatása, mint
amelyeket a törvény a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására előír (Vtv. 47. § (2)
bekezdésének f) pontja és 47.§ (3) bekezdése).
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással szükségtelenné vált, hogy a tagállamok
polgáraitól a vadászati engedély kiadásához együttes feltételként megköveteljük a
vadászlőfegyver behozatalára és az állandó lakóhely szerinti vadászlőfegyver tartására
vonatkozó engedélyek együttes meglétét (Vtv. 62.§ (3) bekezdése).
A szakszerűtlen elejtésnek mint trófeabírálati szankciónak (Vtv. 65. § (2) bekezdés b)
pontja, 73.§ (6) bekezdése, 83.§ (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a)
pontja) egyidejű hatályon kívül helyezése megteremti az alapot arra, hogy áttérjünk a
nemzetközileg elfogadott korosztály-szabályozásra.
20