﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11431. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2004. szeptember
2004. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról
Az önkéntes haderő kialakítása és a honvédelmi intézményrendszer átalakítása
érdekében az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a következő
törvényt alkotja:
1.	§
(1)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a
továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdése a következő új n) ponttal egészül
ki:
(E jogkörében az Országgyűlés)
„n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség
teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a
megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges
intézkedések megtételére.”
(2)	Az Alkotmány 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”
2.	§
Az Alkotmány 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke,
2
alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a
Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az
összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.”
3. §
(1)	Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„h) irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;”
(2)	Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése a következő új m) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„m) a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a
közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő
törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések
hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a
Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait
folyamatosan tájékoztatja.”
(3)	Az Alkotmány 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az
Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő
rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző
védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
3
4.	§
(1)	Az Alkotmány VIII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek”
(2)	Az Alkotmány 40/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme
és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
(2)	A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(3)	A Határőrség alapvető feladata az államhatár őrzése, rendjének fenntartása.
(4)	A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról
szóló, továbbá a Rendőrségről, a Határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági
tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához
a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
5.	§
Az Alkotmány 40/B. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(4) A Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai
pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(5)	A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a
Határőrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való
tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.”
4
6. §
(1)	Az Alkotmány 70/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az
Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség
terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével
összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.”
(2)	Az Alkotmány 70/H. §-a a következő új (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki,
egyben az eredeti (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli
állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.
(4)	A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhetőek.”
7. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány
a)	19. § (3) bekezdés j) pontjában a „dönt a fegyveres erők országon belüli”
szövegrész helyébe a „dönt a Magyar Honvédség országon belüli” szöveg, „a
fegyveres erők békefenntartásban való” szövegrész helyébe „a Magyar
Honvédség békefenntartásban való” szöveg, a „valamint a fegyveres erők
külföldi,” szövegrész helyébe a „valamint a Magyar Honvédség külföldi,”
szöveg;
5
b)	19/B. § (1) bekezdés a) pontjában „a fegyveres erők országon belüli vagy
külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről,”
szövegrész helyébe „a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi
alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről,” szöveg;
c)	19/C. § (1) bekezdésében, a 28/C. § (5) bekezdés h) pontjában, a 29. § (2)
bekezdésében, valamint a 40/B. § (3) bekezdésének első mondatában a
„fegyveres erők” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség” szöveg;
d)	40/B. § (2) bekezdésében a „fegyveres erőket” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédséget” szöveg;
e)	40/C. § (1) bekezdésében az „engedélyezi a magyar,” szövegrész helyébe az
„engedélyezi a Magyar Honvédség,” szöveg
lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének második mondata;
b)	az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 6. §-ának az
Alkotmány 20. § (5) bekezdését megállapító szövegrésze, 22. § (1)
bekezdésének az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének h) pontját megállapító
szövegrésze, valamint (2) bekezdése, 26. §-ának az Alkotmány VIII. fejezetének
címét, 40/A. §-át, 40/B. § (3) és (4) bekezdését, valamint 34. §-ának az
Alkotmány 70/H. § (2) bekezdését megállapító szövegrésze;
c)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL.
törvény 11. § (2) bekezdése;
d)	az Alkotmány módosításáról szóló 1993. évi CVII. törvény 1. §-ának az
Alkotmány 19/E. § (1) bekezdését megállapító szövegrésze, valamint 2. és 3. §-a;
e)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról szóló 2000. évi XCI. törvény 5. és 6. §-a.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A hidegháború lezárultával, majd Magyarországnak az Észak-atlanti
Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásával alapvetően megváltozott az
ország biztonságpolitikai helyzete. Ehhez az új helyzethez nyilvánvalóan
alkalmazkodnia kellett a magyar fegyveres erőknek is, hiszen másfajta
kihívásokkal kell a jövőben szembenézniük. A haderőreform keretében már
hosszú évek óta stratégiai célkitűzés az önkéntesség elvére épülő,
professzionális haderő megteremtése, ami viszont szükségessé teszi a
honvédelmi kötelezettségek rendszerének felülvizsgálatát.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a honvédelemre
vonatkozó joganyag újraszabályozásának alapvetéseként el kívánja végezni az
Alkotmánynak az önkéntes haderőre történő áttéréssel és a haderőreformmal
összefüggésben szükségessé váló módosítását.
2.	Az általános honvédelmi kötelezettség alapján történő katonai, illetőleg az
azt egyes esetekben helyettesítő polgári szolgálati kötelezettséget az Alkotmány
70/H. §-a alapvető kötelességként rögzíti. Ezen alkotmányi rendelkezések ugyan
nem határozzák meg a kötelezettségek pontos időbeli terjedelmét és az azokat
alkotó részkötelezettségeket, azonban az Alkotmány hatályos 70/H. §-át az
Alkotmánybíróság irányadó határozataiban [kiemelkedik ezek közül az 50/2001.
(XI. 29.) AB határozat] egyértelműen a sorkatonai szolgálat teljesítésének
alkotmányos kereteit meghatározó rendelkezésként értelmezte, ezért az önkéntes
haderőre történő áttéréshez szükséges a honvédelmi kötelezettség jelenlegi
tartalmának érdemi átalakítása is.
3.	A minősített időszakok jelenlegi alkotmányi szabályozása hézagos, mivel
nem ad lehetőséget az olyan, a megváltozott biztonságpolitikai környezetben
2
esetlegesen felmerülő helyzetek kellő gyorsasággal történő kezelésére, amelyek
a rendkívüli állapot szintjét el nem érő biztonsági fenyegetéssel járnak. A
Javaslat ezért új minősített időszakként kívánja bevezetni a megelőző védelmi
helyzetet, amely külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető
veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében lehetőséget
ad - az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozása nélkül - a szükséges
intézkedések megtételére.
4.	A Határőrség feladatait tekintve nem az ország területét a külső fegyveres
támadásokkal szemben védelmező Magyar Honvédséghez, hanem a belső rendet
fenntartó rendvédelmi szervekhez áll közelebb, ezért a Javaslat megváltoztatja a
Határőrség jogállását, amikor fegyveres erőből rendvédelmi szervvé minősíti át.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány által ismert minősített időszakok körét bővítve
kiegészíti az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések felsorolását a megelőző
védelmi helyzet minősített többséggel történő kihirdetésével, illetve
meghosszabbításával. Az új minősített időszak kihirdetésére vagy korábbi
elrendelés esetén annak fenntartására külső fegyveres támadás közvetlennek
nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése
érdekében kerülhet sor. Az Országgyűlés az erről szóló döntés meghozatalakor
szabadon határozza meg a minősített időszak időtartamát, egyidejűleg a veszély
elhárításához vagy a szövetségi kötelezettség teljesítéséhez szükséges
intézkedések megtételére hatalmazza fel a Kormányt.
A megelőző védelmi helyzet a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú
védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem ad
3
módot az alapvető jogoknak az Alkotmány 8. § (4) bekezdése szerinti
felfüggesztésére, vagyis a megelőző védelmi helyzetben hozott normatív
intézkedéseket az Alkotmánybíróság az alapvető jogok korlátozásának
alkotmányossági megítélésére kialakított szükségességi/arányossági teszt
alapján vizsgálhatja felül.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány 20. § (5) bekezdésében is elvégzi a Határőrség
jogállásának megváltozása miatt szükséges módosítást, valamint a jelenlegi
normaszövegben szereplő „államigazgatási szerv dolgozója” szövegrészt
„közigazgatási szerv alkalmazottja” szövegre pontosítja.
A 3. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány 35. § (1) bekezdésében is elvégzi a Határőrség
jogállásának megváltozása miatt szükséges módosítást.
A megelőző védelmi helyzetre okot adó körülmény felmerülését követően a
minősített időszak kihirdetésére irányuló kormányzati kezdeményezés és az
arról szóló országgyűlési döntés közötti időszakban is biztosítani szükséges
annak lehetőségét, hogy a Kormány megindítsa a felkészülést, amely a
magasabb védelmi szint tényleges eléréséhez vezet a közigazgatás, a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek működésében. Ilyen előzetes intézkedések
biztosíthatják, hogy a megelőző védelmi helyzetben a hadkötelezettség azonnali
elrendeléséhez szükséges intézményi feltételek megfelelő időben
megteremthetőek legyenek. A Javaslat ezért felhatalmazást ad a Kormány
számára, hogy a megelőző védelmi helyzet feltételeinek fennállása esetén, a
minősített időszak kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés
döntéséig megtegye azokat - az Alkotmány 35. § új (3) bekezdése szerint
4
minősített többséggel elfogadott törvényben meghatározott - intézkedéseket,
amelyek biztosítják, hogy a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek késedelem nélkül elláthassák az országot fenyegető veszély
vagy a szövetségesi kötelezettség teljesítése által megkívánt feladataikat. Ezen
intézkedések nem érinthetik az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó
törvényi rendelkezéseket. Az intézkedésekről a Kormány a köztársasági elnököt
és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Garanciális
jelentősége van annak, hogy a Javaslat az Országgyűlés döntésének időpontjától
függetlenül legfeljebb hatvan napban határozza meg a Kormány ezen
intézkedéseinek időbeli hatályát.
A 4-5. §-okhoz
A Javaslat átszerkeszti, ezzel logikusabb felépítésűvé teszi az Alkotmány
40/A. §-át, miközben elvégzi annak, valamint a fegyveres erők és a rendvédelmi
szervek tagjai összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseknek a Határőrség
jogállásának megváltozása miatt szükséges módosítását.
A 6. §-hoz
A Javaslat a hadkötelezettség tartalmát és kötelezetteinek körét a jelenlegi
alkotmányi szabályozásnál pontosabban határozza meg: az Alkotmány szintjén
nevesíti a hadkötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, a honvédelmi
munkakötelezettséget, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettséget.
A hadkötelezettség visszaállítása feltétlenül indokolt hadiállapot idején,
valamint ha az országot idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül
veszélyezteti; rendkívüli állapot idejére ezért a Javaslat automatikusan
visszaállítja a hadkötelezettséget. Idegen hatalom fegyveres támadásának
5
‘egyszerű’ veszélye vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése önmagában
nem minden esetben teszi indokolttá a hadkötelezettség visszaállítását, ezért a
Javaslat megelőző védelmi helyzet idején azt a jelenlévő képviselők
kétharmadának szavazatához köti.
A Javaslat szerint az előző bekezdésben említett esetekben is csak a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár
férfiakat terheli hadkötelezettség, ami a jelenlegi alkotmányi szabályozásnál
szűkebb személyi kört jelent; a honvédelmi törvény ugyanakkor jelenleg is csak
a magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfiak
esetében érvényesíti a hadkötelezettséget. A Javaslat a hadkötelezettség alsó
korhatárát a jelenleg érvényesülő tizenhét évről tizennyolc évre emeli, miközben
felső korhatárt nem határoz meg. Ez nem akadálya annak, hogy a törvényalkotó
egy adott életkor felett eltekintsen a hadkötelezettség érvényesítésétől, ezt
azonban nem indokolt az Alkotmány szintjén szabályozni.
Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével
összeegyeztethetetlen, ilyen kötelezettség fennállása idején továbbra is polgári
szolgálatot teljesít.
A polgári védelmi kötelezettség és a honvédelmi munkakötelezettség
tartalmát a Javaslat a jelenlegi szabályokhoz képest pontosítja, azonban a
kötelezettség alsó korhatárát a férfiak és a nők tekintetében azonosan, tizennyolc
évben határozza meg.
A 7. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezése a hatálybalépés időpontjának meghatározása
mellett deregulálja az Alkotmánynak a Javaslat által érintett rendelkezéseit
korábban módosító törvényeket.
6
Az Alkotmány jelenlegi 40/B. § (3) bekezdésének második mondata a
Javaslat által megállapított 40/A. § (4) bekezdésével ellentétes rendelkezést
tartalmaz; hatályon kívül helyezése természetesen nem akadálya annak, hogy a
40/A. § (4) bekezdése alapján megalkotott, a Magyar Honvédségre vonatkozó
részletes szabályokról szóló törvény rendeletalkotási felhatalmazást adjon a
Kormány vagy a honvédelmi miniszter számára.