﻿A MAGYAR KÖTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/11624. számú
törvényjavaslat
a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról
Előadó:
Dr. Hiller István
a nemzeti kulturális örökség minisztere
Budapest, 2004. szeptember
2004. évi
törvény
a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról
1.	§ (1) Az a személy, aki a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI.
törvény hatálybalépése előtt a "Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze", a "Magyar
Köztársaság Kiváló Művésze", valamint a "Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze", a
"Magyar Köztársaság Érdemes Művésze" kitüntető címben részesült, ha saját jogú
nyugellátásban részesül - ideértve az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi
nyugdíját is —, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, kiváló, illetve érdemes
művészi járadékra jogosult.
(2)	A "Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze" és a "Magyar Köztársaság Kiváló Művésze"
érdemes művészi járadékra nem jogosult.
2.	§ Az a személy, aki e törvény hatálybalépése előtt a Népművészet Mestere kitüntető
díjban részesült, ha saját jogú nyugellátásban részesül, vagy a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt elérte, a népművészet mestere járadékra jogosult.
3.	§ A kitüntető cím vagy díj jogosultjának özvegye, vagy élettársa a járadék fele részének
megfelel ő özvegyi járadékra jogosult, feltéve, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
elérte, továbbá a kitüntető díj jogosultjával halálakor, annak házastársaként, vagy élettársaként
közös háztartásban élt.
4.	§ A kiváló művészi járadék egyhavi összege a bérből és fizetésből élők előző naptári évi
-	a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó átlagkeresete 1/12-ed
részének megfelelő összeg. Az érdemes művészi járadék a kiváló művészi járadék 60
százaléka, a népművészet mestere járadék a kiváló művészi járadék 50 százaléka.
5.	§ A járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága
havonként folyósítja. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a központi költségvetés a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti.
6.	§ (1) Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a járadék megállapításának és folyósításának
részletes szabályait, az 5. § szerinti térítés módját, továbbá a járadék tárgyévre vonatkozó havi
összegét évente rendeletben határozza meg.
7.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló 1997. évi XCVII. törvény,
b)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi
XCI. törvény 33. §-a, valamint
c)	az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések
megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében a
„Népművészet Mestere” szövegrész.
(2)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének
4.6. pontjában a „Magyar Köztársaság Babérkoszorúja” szövegrész helyébe a „Magyar
Köztársaság Babérkoszorúja, a Népművészet Mestere” szövegrész lép.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Népművészet Mesterei a népművészet képviseletében méltó partnerei a Kiváló-, és
Érdemes Művészeknek. A díjjal kitüntetettek köre a tárgyi népművészettel foglalkozó
alkotók, valamint a népművészet előadói területén magas színvonalú teljesítményt nyújtott
népművészek, hagyományőrzők.
A kitüntető díjjal járó nyugdíj-kiegészítést jelenleg pótlékként, az 1991. évi XII.
törvény 2.§-ának (2) bekezdése alapján folyósítják a kitüntetetteknek.
Tekintettel arra, hogy jelenlegi szabályozási formában a Népművészet Meseterei a
Kiváló- és Érdemes Művészekkel ellentétben járadékszerű juttatásban nem részesülnek, a
támogatás rendszerének és összegének megváltoztatása indokolt és szükséges.
Az előterjesztett törvénytervezet a fentiekben ismertetett aránytalanságot kívánja
kiküszöbölni, megszüntetve ezzel a hosszú időn keresztül fennálló, alaptalan
megkülönböztetést; megteremtve ezáltal az egyensúlyt a méltán elismert Kiváló- és Érdemes
Művészeknek járó elismerés és a magyar nemzeti értékeket tárgyaikban, művészetükben
ugyanolyan elszántsággal és erőfeszítéssel képviselő Népművészet Mestere elismerése között.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A törvénytervezet e két paragrafusa meghatározza a járadékra jogosultak körét. Az említett
két jogszabályhely azért jelent határt a járadékra jogosultság tekintetében, mert azok
hatálybalépésétől nőtt meg oly jelentős mértékben a kitüntetéssel járó összeg mértéke, hogy
nem indokolt az elismerés járadékos formája.
Szükségesnek tíinik megjeleníteni a tervezetben, hogy az esetlegesen előforduló többféle
kitüntető cím elnyerése esetén is csak egy cím - a legmagasabb fokozatú - után jogosult a
kitüntetett a járadékra.
A 3.§-hoz
Meghatározza a járadékban részesül ő jogosultjának özvegye, vagy élettársa járadékának
jogosultságát és mértékét.
A 4.§-hoz
A tervezet rendelkezik a járadék mértékéről. Ez a Kiváló Művészi járadék esetében a bérből
és fizetésből élők - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - előző évi országos szintű
nettó átlagkeresetének 1/12 része, az Érdemes Művészi járadék a Kiváló Művészi járadék 60
százaléka, és a Népművészet Mestere járadék esetében a Kiváló Művészi járadék 50
százaléka.
A 5.§-hoz
A járadékot - mint eddig is - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV Rt. Nyugdíj
Igazgatósága folyósítja havonkénti bontásban.
A 6-7. §-hoz
A tervezet rendelkezik arról, hogy 2005. január 1. napjától lép hatályba a jogi szabályozás.
A járadék tárgy évre vonatkozó havi összegét a Kormány évente rendeletben határozza meg, s
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. sz. törvény módosításával a Népművészet
Mestere díjjal járó jutalom is az adómentes bevételek közé kerül.