﻿2004. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről, valamint
annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-
a alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2005. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK
MÓDJA
1. §
Az Országgyűlés a 2005. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét 6 526 337,5 millió forintban, azaz hatmillió-
ötszázhuszonhatezer-háromszázharminchét egész öttized millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 5 847 011,9 millió forintban, azaz ötmillió-
nyolcszáznegyvenhétezer-tizenegy egész kilenctized millió forintban,
c)	hiányát 679 325,6 millió forintban, azaz hatszázhetvenkilencezer-
háromszázhuszonöt egész hattized millió forintban
állapítja meg.
2.	§
(1)	Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem
fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és
kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete
tartalmazza.
(2)	A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi
költségvetés 2005. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a
továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés
adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által
kezelt követeléseit kezelje.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál
a)	a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a
társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a
szervezetek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló,
kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,
b)	az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos
állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben
meghatározott kiadások, valamint
c)	a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2.
alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás
igénylési feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon
központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a
saját bevételük - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,
valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket - fedezi. A
Kormány ez alól felmentést adhat.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében és
szabályozása alapján támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok
létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően
támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami
feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező
létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és
közlekedési miniszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött
megállapodás alapján.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
5.	§
(1)	Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.)
2005.	évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének
bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra
fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a
záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által
meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen
felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró
pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet
összege legfeljebb 10 000,0 millió forint lehet.
(2)	A 2005. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem
jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert
(szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével
összefüggésben történik.
(3)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX.	törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti
privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a)	jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b)	kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az
átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c)	konszern-felelősség alapján történő kifizetések;
d)	elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e)	szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f)	a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet
ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g)	a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló
1989.	évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után
visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték
Hányad);
h)	a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött
megállapodás teljesítése;
i)	a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos
ráfordítások.
(4)	A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió
forintnál.
(5)	A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a
privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a
tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(6)	A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/l/a)
pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.
(7)	A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor
hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási
csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást
hajthat végre.
(8)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti
előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez
a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(9)	A 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el
az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.
(10)	Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek
megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(11)	A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó
társaságokban az állami részesedés után 2005. évben kifizetésre kerülő osztalék
és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből
származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi
költségvetést illeti meg.
6.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek
és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes
felhasználásáról eseti döntést hozzon.
7.	§
(1)	A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának
(1)	bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező,
amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot
meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a
kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.
(3)	Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0
millió forint.
8.	§
(1)	A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében
lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó 33 200,0 millió forint bevételnek
az értékesítés költségeivel csökkentett része a központi költségvetés
központosított bevételét képezi. Az értékesítési költségek elszámolását a
pénzügyminiszter engedélyezi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI 3200,0 millió
forintot a törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat, a
pénzügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint.
(3)	A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a
kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári
vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére,
valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására
fordítható.
(4)	A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb
létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó
létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
9.	§
(1)	A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2)
bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó
bevételeiknek 2005. február 15-ig 95%-át, ezt követően 85%-át használhatják fel.
A fennmaradó 5%, illetőleg 15% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a
központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási
Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási
intézményeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutató-intézményeit,
amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a)	az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének
bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az
egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a
mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit;
b)	az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a
költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c)	az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca)	a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a
külföldön működő állami képviseletek bérleti-díj bevételeit,
cb)	a lízingdíjbevétel,
cc)	az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó
bevétel,
cd)	áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce)	az egyéb bevételek.
(3)	A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a
helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származó bevételeik - kivéve a külföldön
működő állami képviseletek bérleti-díj bevételeit - bérbeadással összefüggő
költségekkel csökkentett összegének 50%-át használhatják fel. A fennmaradó
50% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés
bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem érinti az (1) bekezdés szerinti befizetési
kötelezettséget.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal
138,2	millió forintot, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 44,3 millió
forintot, a Magyar Energia Hivatal 200,0 millió forintot, a Magyar Szabadalmi
Hivatal 400,0 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 408,0 millió
forintot, a Közlekedési Felügyeletek 1900,0 millió forintot, az Útgazdálkodási és
Koordinációs Igazgatóság 95,6 millió forintot, az Oktatási Minisztérium
Továbbképző intézetek 116,6 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet 2240,0
millió forintot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 4115,9 millió forintot köteles
befizetni a bevételeiből, illetve a frekvenciahasználati díjakból származó
bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február
hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
10.	§
(1)	A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási
tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét
képezi, kivéve:
a)	külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések
és egyéb támogatások,
b)	pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c)	adományok,
d)	kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e)	jogszabályokban meghatározott visszatérülések,
f)	rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek
bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak,
g)	az f) pont alá nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából
származó bevétel 50%-a,
h)	vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra
feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
i)	vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből
származó bevétel.
(2)	Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak,
valamint az g)-h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az
elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi
felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási
kiadásokra fordítható.
(3)	Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a
köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó
összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az
Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feladatok
finanszírozására fordítható.
(4)	Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények
vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből
befolyó bevétel - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek
kiegyenlítését követően - fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni,
kizárólag az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott beruházási és felújítási célra.
(5)	Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó
egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó
ingatlanok értékesítéséből 2005. évben befolyó bevételek, a köztartozások és az
ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege,
legfeljebb 12 000,0 millió forint egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra,
felújításra és rekonstrukcióra fordítható.
(6)	A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú
társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó
bevétel - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését
követően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretei között -
3500,0	millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a
Nemzeti Sporthivatal felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy
közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó,
továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő
sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint
kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a
bevételi különbözet 20%-ának felhasználására a (6) bekezdés szabályait kell
alkalmazni, a különbözet fennmaradó 80%-a a központi költségvetés
központosított bevételét képezi.
11. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Feot.) 9/A.
§-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000
Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási
normatívája 1 012 200 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája
302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás
normatívája 2005. augusztus 31-éig 50 000 Ft/év, 2005. szeptember 1--étől a
diákotthoni elhelyezés normatívája 80 000 Ft/év, a lakhatási támogatás
normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000
Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.
(3)	A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység
normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet
rendelkezik.
(4)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a
alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye
... forint.
(5)	A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege
egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben
megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben
megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi
összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg
20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(6)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(7)	A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdijának havi összege
a)	az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,
b)	az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.
(8)	A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora
tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint,
az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított
nyugdíj-kiegészítésre tekintettel - 97 100 forint.
12. §
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az
általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26.
pontjában, az 5. számú melléklet 7. és 22. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet
I. részének 1. és 3-7. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív
hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett
normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények
gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-c) pontja szerinti
jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy
az intézményben a kerettantervek szerinti közismereti tárgyak legalább 70%-ában
a felsőoktatási hallgatók gyakorlati képzése folyjék, továbbá az intézményi
tanítási idő-keret legalább 25%-át gyakorló iskolai feladatokra fordítsák.
Amennyiben a %-os mértéket nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel
jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1)
bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a
felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5)	A fenntartó központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok
alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és
támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív
hozzájárulások és támogatás elszámolása a Kormány által meghatározott eljárási
szabályok szerint történik.
13.	§
(1)	A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény
1.	számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
fejezet, 12. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a
XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, a XVII.
Területfejlesztés fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím, a
XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 14. cím és a XXV.
Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 6. cím alatt meghatározott
bevételek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok
beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha
törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetője tartozik felelőséggel.
(3)	Az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából származó bevételek
a költségvetés rendes bevételét képezik, a korábbi évek ráfordításainak
visszatérüléseként. Ezen autópályák és a kapcsolódó létesítmények
továbbépítendő részeit magánbefektetői forrás bevonásával kell finanszírozni. A
korábbi évek ráfordításainak visszatérüléséből származó bevételek a XLII. A
központi költségvetés fő bevételei fejezet, 6. cím, 4. Autópályák finanszírozási
rendszerének változásából adódó bevételek alcím bevételi előirányzatának
növelésével azonos összeggel a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezet, 25. cím, 38. alcím, 1. Gyorsforgalmi úthálózat-program jogcímcsoport
kiadási előirányzata a Kormány döntése alapján megnövelhető.
(4)	A X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok
alcímhez tartozó jogcímcsoportok, jogcímek költségvetési támogatási
előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2)
bekezdése szerinti bevételeket.
(5)	A Turisztikai célelőirányzat (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím,
5.	jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az
Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
minisztert és a területfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert, hogy - a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - együttes rendeletben határozzák meg a
Turisztikai célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó része
felhasználásának részletes szabályait.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A)	A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó
forrásai
14.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű
átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív
hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú
mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást
állapít meg a helyi önkormányzatok részére az e törvény 8. számú mellékletében
meghatározott feltételek szerint.
(3)	A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és - az
egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a normatív állami
támogatásokat, a helyi önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében
meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján
önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64.
§-ának (3) bekezdése szerint.
15. §
(1)	Az Országgyűlés - a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül -
további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében
felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú
mellékletében foglalt részletezés szerint;
c)	a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és
céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2005. évi új induló beruházások
támogatási előirányzatának
ca)	15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb)	85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk
szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján
kerül régiónként elosztásra e törvény 19. számú melléklete szerint;
d)	a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat
da)	63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti
mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott
területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek
lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a
decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának
feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV.20.) OGY határozatban
foglaltak szerint,
db)	37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről
szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3)
bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján
a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti
meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 19. számú melléklete
tartalmazza;
e)	vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;
f)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003.
évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló
előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással
összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben
növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. cím Vis maior tartalék, a
6.	számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott
előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az
intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti
meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív
hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat
ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló
előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot
megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és
8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való
lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással
függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a
szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év
közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív
hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további
folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell
emelni.
16.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló
1990.	évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján
- kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt
feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22.
§ szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e
törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi
Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi
Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített
adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható
ki.
17.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás
jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása
szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és
támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. ab)-17., 19-
26.	pontja és a 4. számú melléklet B), II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet
I.	rész 1., 3-7., II. rész 3. pontja, továbbá III., IV. és V. része szerinti
előirányzatok együttes összege.
18.	§
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók
által 2003. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a
továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó
40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása
19.	§
(1)	A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2005.
január 1-jétől beszedett
a)	2004. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények
eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig
a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,
b)	az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a
pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat
illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok
által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú
városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1)
bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)-(7) bekezdésben
foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi
részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető
összeggel csökkentett illetékbevétel
a)	35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -,
egyharmada a megye, valamint a főváros 2004. január 1-jei lakosságszáma
arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei
önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
c)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett,
az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi
költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei
jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó
megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen
bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai
rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését.
d)	Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi
Illetékhivatalnál 2004. június 30-án nyilvántartott hátralékból befolyó
tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a
tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az
illetékhivatal - az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele
terhére - köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére
átutalni.
(4)	Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő
önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével.
(5)	A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2005. január 20-áig
megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos
kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és
mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában
szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az
elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a
megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3)
bekezdés szerinti, 2004. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik.
A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei
önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7)	Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves
működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede -
nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári
napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól,
amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és
illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
20. §
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi
gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az
önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület
fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a
környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén
jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-
a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati
költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel
100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot
illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság
végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.
21. §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal
rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel
50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
22.	§
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint
a 64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
23.	§
(1)	A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által
szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci
Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési
támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott
lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése
esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg
legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli
elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 20., 21. pontja, a 6. számú melléklet 1.
pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3-7. pontja,
II.	rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok
folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó
finanszírozás keretében történik.
(3)	A 30. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti egyházi
és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.
tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján
közoktatási feladatot ellátó egyházak,
b)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján
közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-
ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi
önkormányzatok
a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási
intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A
Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások
nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a
kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
B)	A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
24.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az
Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint
az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése
érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi
hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt
nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási
tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap
és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások
megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
25.	§
(1)	A Kincstár az E. Alap részére a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím,
továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a
folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott
finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a)	1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására
jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa)	az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves
előirányzat időarányos összegével,
ab)	október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő
összegével, a tárgyhó 10. napjáig,
ac)	december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések
összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés
különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a
tárgyhó utolsó kincstári napján,
b)	2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti
támogatás átutalása
ba)	az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig
az éves előirányzat időarányos összegével
bb)	október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő
összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,
bc)	december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket
figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében,
legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése
és az utolsó ellátás kifizetése után
történik.
C)	A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
26.	§
Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek
befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a
finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát,
illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t.
A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az
engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább
30 nappal kell benyújtani.
D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia
Részlegtől érkező agrártámogatások és az Európai Unió részére fizetendő
cukorilleték megelőlegezése
27.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai
Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA)
Garancia Részlegtől érkező egységes területalapú és piaci támogatások,
kifizetések (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi
költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az egységes területalapú
kifizetések céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2005. évben kifizetésre
kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú
támogatások összegét.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére - kormányrendeletben
szabályozottak szerint - 2005. év vonatkozásában 2005. január 15-éig
finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.
(4)	Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is
jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő,
esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes
területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az
igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás
fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére
hivatalból adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az
MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím,
5.	alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím
előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A
jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott
támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg
megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a
kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.
(5)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az
MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(7)	A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
elszámolni
a)	az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló
hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra
fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a
KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét,
amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján,
valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b)	az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a
nemzeti költségvetést terhelik.
28. §
(1)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás Európai Unió által folyósított
kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés
részére befizetni.
(2)	Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az
Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az
Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
törleszteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésében szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A
központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és
követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás
előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.
29.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-
fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az
Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott
illeték összegét.
(2)	A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a
cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron
kívül törleszti.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét,
amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a
XII.	Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
rendezni.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON
KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása
30.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási,
felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások)
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet,
alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú
társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző,
a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a
továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és
fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény
3.	számú melléklet 19. a), 20. aa), ba), c)-e), 21. aa), b)-d), 22-24., 26.
pontjában, az 5. számú melléklet 7. és 22. pontjában, továbbá támogatás a
8. számú melléklet I. részének 1. és 3-7. pontjában megállapított, a helyi
önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos
jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot,
valamint a képzésbe a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek,
tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához
viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagógus-létszám után az
e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti
normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási
feladatra a 12. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. §
(2)	bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a
hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott
intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói
jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a
gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a
szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei
megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját
normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban
foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének
11.ab)-bc), be)-bf), 12.a), 13.a)-c), 14-16., 17.a)-b), 18.a)-b), továbbá
8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival
azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági
társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont
szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
i)	A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az
intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi
feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak
támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő
támogatásra jogosult:
a)	Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján
kiszámított támogatási összeg, függetlenül az igénybe vett közoktatási
szolgáltatás számától......................forint/év minden valós ellátott tanuló
után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető
óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti
oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők - a 3. számú melléklet
19.a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető -
létszáma alapján.
b)	Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben
meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13)
bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése
szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után..........................
forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe
vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti
oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők - a 3. számú melléklet 19.a),
20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.
(4)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt
fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak
támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult.
Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11.ab)-bc), be)-bf), 12. a), 13.a)-c), 14-16.,
17.a)-b), 18.a)-b) pontjában megállapított normatíva 41,4%-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás
és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás
elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az
Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás
tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás
feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX.
Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és
kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat
terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(7)	Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás
kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amelynek
működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek
egységes szerkezetbe foglaltak, valamint a legmagasabb tanulólétszám normatíva
jogcímenként és az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(8)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független
könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat
költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt
feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység
támogatását szolgáló előirányzat.
(9)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított
kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i),
szolgáltatása(i) támogatására fordítani.
(10)	A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a
(6)	bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett
elkülönített számlán teljesítik.
(11)	A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább
90,0	millió forint.
(12)	A Kincstár és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
ellenőrzik az (1)-(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit, az
elszámolás szabályszerűségét.
(13)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő
önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes
tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami
támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése
értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi
tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő
feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a
tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. §-
ának (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b)	valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat
működéséhez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a
köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző
január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.
31. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b)
pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2005. évi személyi
jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés és a parlagfű-
mentesítés feladatainak támogatása. Felhasználása a 2006. évi költségvetési
törvényben kerül megtervezésre.
32.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az
ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e
célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím). Ezen előirányzatnak a
támogatásra jogosult alapítványok részére történő biztosításáról a hivatkozott
törvény szerinti mértékben a Kormány gondoskodik.
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret
(I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata
alapján - az Országgyűlés dönt.
Ötödik Fejezet
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS
VISZONTGARANCIA
33.	§
(1)	A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes
összege nem haladhatja meg a 125 000,0 millió forintot.
(2)	A 2005. évben elvállalt és még 2005. évben lejáró kezességvállalások a lejárat
napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.
(3)	Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és
az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az
Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján fennálló kiállítási kezességvállalások együttes
állománya a 2005. év egyetlen napján sem haladhatja meg a 30 000,0 millió
forintot.
35. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. §-ban foglaltakon
felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel
kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy
egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi
fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(IBRD, magyarul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB,
magyarul rövidítve: EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a
német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB),
valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).
36.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés
céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban
meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint
kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb
800 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2005. év folyamán
legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban
vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és
kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által
vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb
700 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
37.	§
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről
szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett
kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt
tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján
kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel
szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség
teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja
fel az önkormányzatokat.
38.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott
kötvények együttes állománya 2005. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió
forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2005. december 31-én legfeljebb 80 000,0
millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások
állománya 2005. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
39.	§
(1)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a
társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan
viszontgaranciát vállal.
(2)	A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói
résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi
Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-
ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év
lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért
vállalhat készfizető kezességet.
(3)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja
meg 2005. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem
haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst,
illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség
80%-át.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia
Rt-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a
kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő
kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban
fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért
vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés
mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a
társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a
vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott -
a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti
meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá
átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet
követelését kell kielégíteni.
40.	§
(1)	Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban:
Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt
terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2)	Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági
tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek
érvényesítésére vonatkozik.
(3)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni,
legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2005. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
(5)	A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés,
illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az
agrár- és vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések
esetében a kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket
és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió
forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e
kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és
jogosultanként a 200,0 millió forintot.
(6)	Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az
Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló
követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel
csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá
átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet
követelését kell kielégíteni.
41.	§
Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel
Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a
diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve
kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés
kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves
finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
42.	§
(1)	Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi
költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási
díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a
lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
43.	§
Amennyiben az államnak e törvény 34-36. §-ai, 41. §-a, 44. §-a, valamint a
Priv.tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és
viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
44.	§
(1)	Az állam a (2)-(4) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a
lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004.
december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön
összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan
hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki
érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész).
(2)	Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított
kamat és kezelési költség 100%-a.
(3)	Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által
kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni
köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
45. §
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a
jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés
fejezet, 6. cím),
b)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c)	a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d)	az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím),
e)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím,
21.	alcím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII. és a XXX.
fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az
Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét
ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
46. §
(1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1)	a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió
Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál
(I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1.
alcím),
2)	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. cím),
3)	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok
(IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:
a)	a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),
b)	a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
támogatásánál (10. alcím),
c)	a 2004. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással
érintett önkormányzatok támogatásánál (17. alcím),
d)	az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai
sajátforrás kiegészítésének támogatásánál (18. alcím), ha a támogatás
csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,
e)	az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának
visszatérítésénél (22. alcím),
amennyiben az 50. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség
már kimerült,
4)	az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési
önkormányzatok támogatásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
fejezet, 3. cím, 1. alcím), amennyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. §
(6)	bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
5)	a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál
(IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),
6)	a Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal első szakasza építésének támogatásánál a szerződéses
kötelezettség mértékéig (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9.
cím),
7)	a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések
tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1.
jogcímcsoport),
8)	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XI.
Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 1. alcím),
9)	az állatkártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
10)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál
(XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3.
jogcímcsoport),
11)	a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium
fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
12)	a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a
nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások egyedi támogatása
esetében, a Kormány jóváhagyásával,
13)	a Gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a
Kormány jóváhagyásával (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport),
14)	a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés
kifizetésénél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10.
cím, 2. alcím, 38. jogcímcsoport),
15)	a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 6. cím),
16)	nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében a XIX.
EU integráció fejezet, 3. cím, 1-6. alcím (Közösségi Támogatási Keret),
valamint 8. alcím (Kohéziós Alap) kiadási előirányzatai esetében az eredeti
támogatási előirányzat 45%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,
17)	nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében az
európai uniós forrást tartalmazó INTERREG, EQUAL, PHARE, Átmeneti
támogatás, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Schengen Alap
kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával,
e fölött a Kormány döntése alapján,
18)	a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12.
cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
19)	a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport),
20)	a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),
21)	a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15.
cím),
22)	a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet,
17.	cím, 1. alcím, 4-6., 9., 11-12., 19. és 21. jogcímcsoportok),
23)	az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
24)	a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2.
alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím,
3.	jogcímcsoport),
25)	a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet, 28. cím),
26)	a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
27)	az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII.
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6.
jogcímcsoport,
28)	az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális
és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím) kivéve a
mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím,
6.	jogcímcsoport),
29)	a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi,
Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2.
jogcímcsoport),
30)	a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, apákat megillető
munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél (XXIV. Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 10. cím),
31)	az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve
az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3.
alcím, 2. jogcímcsoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3.
jogcímcsoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
32)	a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
33)	megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésénél (XXVI.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 2.
alcím),
34)	a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az
adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2)	A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
fejezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a
nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése
végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi,
szociális és esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.
(3)	A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím,
4.	MÁV Rt. tőkeszerkezete törvényi előírásnak történő megfeleltetése és 5.
GYSEV Rt. tőkeemelése jogcímcsoportok kiadási előirányzatai a MÁV Rt. és a
GYSEV Rt. 2004. évi számviteli beszámolójának elfogadását követően a
társaságok tőkeszerkezetének a törvényi követelményeknek történő
megfeleltetése érdekében a Kormány jóváhagyásával túlléphetők.
(4)	Az oktatási célú humánszolgáltatások (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11.
cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport), a szociális célú humánszolgáltatások (XXIV.
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím,
12. alcím), továbbá a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának
támogatása (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet,
9. cím, 1. alcím) e törvénnyel megállapított előirányzatainak kiadásai az eredeti
előirányzatot az 50. § (7)-(9) bekezdésében meghatározottak szerint túlléphetik.
47.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb
11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata
legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által
meghatározott feltételek tejesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés
fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozási adó alcím előirányzata,
a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi
jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az
(1)	bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok
előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1)
bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott
negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott
bevételi előirányzat legalább 89%-ban teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi
juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év
közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell az APEH
rendelkezésére bocsátani.
48.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1.
Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2.
Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió
forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése
esetén, és ha a
a)	XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó
és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 101,3%-ban, vagy
b)	XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési
költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 102%-ban, továbbá
c)	az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 101,4%-ban
teljesülnek.
(2)	A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az
(1)	bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok
előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1)
bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a
pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben tárgyév november 30-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban
teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg
összegével csökkentett részét kell a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére
bocsátani.
49.	§
(1)	A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban:
területi szervek) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0
millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata
legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott
feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. Termékdíjak alcím és 11. cím, 5.
Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet
jutalomelőleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat
terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által
meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a
pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves
bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3)	Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott
bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti
személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb
az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi
szervek rendelkezésére bocsátani.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek
vezetőinek különleges jogosítványai
50.	§
(1)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti
központi költségvetési szervek számára 2005. évben engedélyezze a kiemelt
előirányzatok közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő - átcsoportosítást,
ha a 4. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő
többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok
előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.
(2)	A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre,
jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra
-	felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap
felhatalmazást.
(3)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az üzemben tartási díj-bevétel
kiegészítésére szolgáló előirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 17. cím)
felhasználásra nem kerülő részét átcsoportosítsa a közszolgálati műsorszámok
támogatására felhasználható keret (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma fejezet, 10. cím, 38. alcím) előirányzatába.
(4)	Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának védelme érdekében, a fejezetek -
a 46. §-ban meghatározottakon, illetve az energiagazdálkodási célelőirányzaton
(XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím) kívüli -
fejezeti kezelésű előirányzataik támogatással fedezett részének a Kormány által
meghatározott mértékét használhatják fel az első félévben.
(5)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást
hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13.
Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére.
(6)	A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint
illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2.
cím) alcímei között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését
szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet,
3.	cím) alcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet,
2. és 3. cím, valamint a 8. cím között - a felhasználási igény figyelembevételével
-	átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az
átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1., 3., 2. alcím számsorrendjében történik.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási célú humánszolgáltatások 2005.
évi normatív támogatási előirányzatai (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11.
cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1-2. jogcím) között évközben átcsoportosítást
hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az
Oktatási Minisztérium fejezet más előirányzatának terhére történő
átcsoportosítással teljesítse. Az oktatási miniszter intézkedése normatív
támogatást és kötelezettségvállalással terhelt előirányzatot nem érinthet.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a
szociális célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai
(XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet,
9. cím, 12. alcím) jogcímcsoportjai között év közben átcsoportosítást hajtson
végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet más
előirányzatainak terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter intézkedése a 46. § (1)
bekezdésében meghatározott, valamint a kötelezettségvállalással terhelt
előirányzatokat nem érintheti.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatása 2005. évi normatív támogatási
előirányzatának (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
fejezet, 9. cím, 1. alcím) összegét meghaladó kiadási kötelezettséget a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet más előirányzatainak
terhére történő átcsoportosítással teljesítse. A foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter intézkedése a 46. § (1) bekezdésében meghatározott,
valamint a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokat nem érintheti.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési
minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
a)	10. cím, 2. alcím, 2. Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása, 8.
Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása, 9. Vízügyi
feladatok támogatása jogcímcsoportok, a 10. cím, 5. alcím, 2.
Költségvetésből működő támogatások jogcímcsoport, a 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között és
azokon belül;
b)	10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási
előirányzataiból a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és
j övedelem-támogatások j ogcím j avára
átcsoportosítást hajtson végre.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő
szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-
fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok
végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei
között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben
átcsoportosítást hajtson végre.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása
céljából a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve a
címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást
hajtson végre.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással
összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek,
alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit,
a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy
a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési
célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési
Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat
fejlesztések előkészítése jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a
szükség szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(15)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti
kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok
közhasznú feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzatból, valamint a
XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. Művészeti
intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú
társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok)
részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás
szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A
helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.
(16)	Az Országgyűlés felhatalmazza az európai integrációs ügyek
koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Európai Unió
költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek előkészítésére legfeljebb
20 000,0 millió forint összegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek
teljesítése legkorábban 2006-ban esedékes.
(17)	Az Országgyűlés felhatalmazza a területfejlesztésért felelős tárca nélküli
minisztert, hogy a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4.
jogcímcsoport, 3. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása jogcím
és a 5. Lakbértámogatás jogcím előirányzatait egymás között átcsoportosítsa.
(18)	Az állami felsőoktatási intézmények - az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány
által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint - a költségvetésük terhére
hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra
vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves
fizetési kötelezettségek együttes összege - bele nem értve a 2004-ben a Kormány
által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító
kötelezettségvállalásokat - egyik évben sem haladhatja meg az éves
költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának 10%-át. Amennyiben
e határt az éves fizetési kötelezettségek együttes összege a költségvetési szerv
költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, akkor új kötelezettség nem
vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú
kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és
beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának
50%-át az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű
előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem
haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi
beruházási előirányzatai 33%-ának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó
átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(19)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet,
11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)
jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi
felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti
mértékben - átcsoportosítsa.
(20)	Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a határon túli magyarok
programjainak hatékonyabb végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII.
Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím 1. és 2. jogcímcsoport előirányzatai
között átcsoportosítást hajtson végre.
51. §
(1)	Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés Miniszterelnökség
fejezetében, a Munkaerőpiaci Alapnál, az E. Alapnál és az Ny. Alapnál az e
bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott egyes előirányzatokból az
államháztartás egyensúlyi kockázatainak mérséklésére január hónapban
Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék (a továbbiakban: államháztartási
tartalék) előirányzatot kell létrehozni.
Az államháztartási tartalék forrása:
a)	a központi költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási
igazgatási szerveket is - támogatással fedezett kiadásainak intézményi
előirányzatai 1%-a,
b)	a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok támogatással
fedezett kiadásai 10%-a,
c)	az Általános tartalék előirányzatából 10 000,0 millió forint,
d)	a Munkaerőpiaci Alap Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és
fejlesztése cím alcímeinek kiadási előirányzatai 1%-a,
e)	az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei kiadási
előirányzatai együttes összegének 0,3%-a.
(2)	a) A helyi önkormányzatok állami támogatásai és hozzájárulásai
előirányzatának 2,5%-a - összhangban az e paragrafus (1) bekezdésével -
szintén államháztartási tartalékot képez. Ezt a helyi önkormányzatoknál a
18. § (1), illetve (2) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó
terhére, a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben maradó személyi
jövedelemadó és a megyei önkormányzatok 4. számú melléklet B) II. a) és
b)	pontja szerinti személyi jövedelemadó részesedése együttes
előirányzatával arányosan kell végrehajtani.
Ez nem érinti a helyi önkormányzatokat - e törvény 4. számú melléklete B)
I.	és B) II. c) pontja szerint - normatívan megillető személyi jövedelemadót
és a B) III. pontja szerinti jövedelemkülönbség-mérséklést szolgáló részt.
b)	Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben
céltartalékként irányozzák elő.
c)	Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. § (3)
bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
d)	A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti
pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg
figyelembevételével történik.
(3)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés hatálya alá nem eső
előirányzatokat megállapítsa.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés
ismeretében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok
kedvező alakulása esetén, az államháztartási tartalék felhasználását engedélyezze
és azon túl, további - az (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontjaiban meghatározott
előirányzatoknál - túllépést, a helyi önkormányzatok részére pedig pótlólagos
támogatást engedélyezzen.
(5)	A (4) bekezdés szerinti intézkedések helyi önkormányzatokat érintő részét a
14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelet módosításával kell közzé tenni, és
az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátást ennek megfelelően kell
végezni.
52. §
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek,
a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a
fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási,
-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és
joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a
X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11.
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Nemzeti Sporthivatal cím, a 20.
Tartalékok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím
esetében a szervezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában
közreműködő politikai államtitkár, a 12. Nemzeti Sporthivatal cím felett a
szervezet elnöke útján gyakorolja.
(3)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében a belügyminiszter,
a XVII. Területfejlesztés fejezet esetében a területfejlesztésért felelős tárca
nélküli miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai integrációs
ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti
Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet esetében a Nemzeti Kutatási és
Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet
esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket.
(4)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2.
Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet
kötelezettséget vállalni.
53. §
(1)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott
Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban
meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy
évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek
összegét a 14. számú melléklet mutatja be.
(2)	Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén
tárgyévben a 14. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző
évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig
vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével - amennyiben azt
a program jellege indokolja - a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási
keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. A Közösségi
Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetértésével a
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében a 2004-2006.
évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok összegén túl is
vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló
kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik
kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt
kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli
kötelezettségvállalás.
(3)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott
EQUAL Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek
(kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú
elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú
melléklet mutatja be.
(4)	Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezéséből származó
támogatások esetén tárgyévben a 15. számú mellékletben a tárgyévre
meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-
előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A
pénzügyminiszter egyetértésével, amennyiben azt a program jellege indokolja, a
2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is
vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre
álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik
kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt
kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli
kötelezettségvállalás.
(5)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen
jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból
támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-
előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány
részére. A keretek összegét a 16. számú és a 17. számú melléklet mutatja be.
(6)	Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-
ben a 16. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az
előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a
kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és
éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a
következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási
keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig
történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(7)	Az Európai Unió Schengen Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-
ben a 17. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az
előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a
kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és
éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a
következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási
keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig
történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
54.	§
(1)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott
Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) meghatározott
összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú
elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 18. számú
melléklet mutatja be.
(2)	Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben
foglalt intézkedések esetén - az intézkedések összege tekintetében - tárgyévben a
18.	számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le
nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi
és éven túli kötelezettség.
A pénzügyminiszter egyetértésével - amennyiben azt a program jellege indokolja
-	a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is
vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló
kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik
kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt
kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli
kötelezettségvállalás.
Hetedik Fejezet
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
55.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának
(2)	bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege
2005. évben 16 440 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-
a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2005. évben 8%-os országos nettó
átlagkereset-növekedést, 4,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
56.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 2005. január 1-jétől ... forint.
(2)	Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei
önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi
feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a
részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	Az Áht. 93/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt teljesítmény-ösztönzési keret
2005. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
57.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában
foglalt illetménypótlék számítási alapja 2005. január 1-jétől .... forint.
(2)	Az Áht. 93/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt keret 2005. évben a keresetbe
tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
58.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési
fokozat - 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb
ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3)
bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2005. január 1-jétől 2000 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése
szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2005. január 1-jétől 3000 forint.
59. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. §-ának (8) bekezdése szerinti emelt összegű
rendszeres támogatás havi összege 2005. évben - gyermekenként - 10 800 forint.
(2)	A Gyvt. 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb
összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 13 000 forint/hó.
(3)	A Gyvt. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege 112 000 forint/hó.
(4)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
42/D. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege a 2005.
évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
(5)	A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2005. évben 425 forint.
60. §
(1)	A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt
munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2005. január 1-jétől
2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005.
december 31-éig 5250 forint/fő/hónap.
(2)	A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok
szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás összege 2005. évben 14 000 forint.
A juttatást az érintett kör részére a Kormány által meghatározott feltételek szerint
kell a fenntartóknak biztosítani.
61. §
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-
ának (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az
első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható
normatív támogatás mértéke a 2005. évben 370 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt
általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a
2005. évben 740 Ft/óra/fő.
(2)	A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány
évente meghatározza az Fktv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint felnőttképzési
normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
62.	§
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló
1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló
1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4)
bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő
megszerzéséről szóló kormányrendelet alapján az életjáradék összege 2005.
március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos
mértékével emelkedik.
(2)	Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2005.
március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében
megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell
meghatározni.
63.	§
A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt.
műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési
kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt-nek kell
folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű
országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők
műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű
sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami
támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében
feltüntetni.
64.	§
A Paksi Atomerőmű Rt. 2005. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 23 709,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben
köteles átutalni az Alap számlájára.
65.	§
(1)	Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a
regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe
utalt decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összegeit a
19.	számú melléklet szerint állapítja meg.
(2)	A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege a
következők szerint alakul ki:
a)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált
területfejlesztési programok jogcímcsoport tekintetében:
aa)	az előirányzat 50%-át a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó
hazai termék régiónkénti mértéke,
ab)	az előirányzat 20%-át a területfejlesztési szempontból kedvezményezett
kistérségek régiónkénti lakónépessége,
ac)	az előirányzat 30%-át a régiók lakónépessége
alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a
kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001.
(IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint.
b)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált
szakmai fejlesztési programok jogcímcsoport 1-7. jogcímei tekintetében a
kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program
céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai
követelmények alapján. Az 1. jogcím tekintetében a Regionális
Idegenforgalmi Bizottságok döntés előkészítő közreműködésével történik a
felhasználás.
c)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 12. Települési
hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az
5.	számú melléklet 12. pontja szerint.
d)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. Települési
önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának
támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 24. pontja szerint.
e)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és
céltámogatások cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
f)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi
önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím
tekintetében a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
g)	Az LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 3. Regionális
innováció támogatása cím tekintetében a régiók népességszáma arányában.
(3)	A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált
területfejlesztési programok jogcímcsoport támogatási előirányzatai legalább 45
%-át a munkahelyteremtéssel összefüggő helyi gazdaságfejlesztési,
infrastrukturális és foglalkoztatási célokra, 20%-át a kistérségek elérhetőségét és
a kistérségeken belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztésekre
szükséges fordítani. Az előirányzat fennmaradó részét a regionális fejlesztési
tanácsok a fejlesztési programjaikban szereplő - a régió társadalmi-gazdasági-
szellemi súlyának növekedését és a régión belüli kohézió erősítését szolgáló -
sajátos célok, programok, illetve projektek megvalósítására használhatják fel.
(4)	A decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználásának
általános és program-specifikus szabályait - a külön törvényben szabályozott
helyi önkormányzati céltámogatások, valamint regionális innováció támogatása
kivételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5)	A 2003-2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott - megyei
és regionális - programok 2005. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az
érintett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési
tanácsok elnökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.
66. §
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5.
alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím
terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások
kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások
és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként
elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években
vállalt és 2005. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10.
cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások
jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben
gazdálkodók adósságrendezési programjának 2005. évet terhelő kiadásait is.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
67. §
(1)	Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait -
alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2)	A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben
jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben
megállapított „Munkanélküli ellátások”, „Jövedelempótló támogatás” és
„Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” előirányzatai, továbbá a
„Bérgarancia-kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj
megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.
(3)	A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló
törvények rendelkezései szabályozzák.
(4)	A Munkaerőpiaci Alap 2005-ben a központi költségvetésbe a megváltozott
munkaképességűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli
ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetésekre 29 300,0
millió forintot ad át.
(5)	A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása
céljából a Munkaerőpiaci Alap összesen 6607,0 millió forintot ad át, e törvény
9. számú melléklete szerinti bontásban.
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2005. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS
FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
68. §
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegzéséből adódó 2005. évi
a)	bevételi főösszegét 3 034 939,2 millió forintban, azaz hárommillió-
harmincnégyezer-kilencszázharminckilenc egész kettőtized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 3 375 298,7 millió forintban, azaz hárommillió-
háromszázhetvenötezer-kettőszázkilencvennyolc egész héttized millió
forintban,
c)	hiányát 340 359,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenezer-
háromszázötvenkilenc egész öttized millió forintban
állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi hiányának rendezésére a tárgyévi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3)	A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi összevont költségvetési
bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
Második Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
69. §
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2005. évi
a)	bevételi főösszegét 1 853 473,8 millió forintban, azaz egymillió-
nyolcszázötvenháromezer-négyszázhetvenhárom egész nyolctized millió
forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 853 473,8 millió forintban, azaz egymillió-
nyolcszázötvenháromezer-négyszázhetvenhárom egész nyolctized millió
forintban,
c)	egyenlegét nulla forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
Harmadik Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
70.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2005. évi
a)	bevételi főösszegét 1 181 465,4 millió forintban, azaz egymillió-
egyszáznyolcvanegyezer-négyszázhatvanöt egész négytized millió
forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 521 824,9 millió forintban, azaz egymillió-
ötszázhuszonegyezer-nyolcszázhuszonnégy egész kilenctized millió
forintban,
c)	hiányát 340 359,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenezer-
háromszázötvenkilenc egész öttized millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
Negyedik Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES
ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
71.	§
A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a)	a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál,
illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő
előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1.
jogcímcsoport 1-15. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím és
az 5. jogcímcsoport 1-3. jogcím kivételével -,
b)	a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím,
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai
72. §
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoporton belül és az 5. Gyógyászati segédeszköz-
támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi miniszter a
pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás
jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a 2. jogcímről az 1. jogcímre, illetve
a termékek évközi átsorolása esetén e jogcímek között az egészségügyi miniszter
a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 258 420,0 millió forint éves előirányzat
90%-ának megfelelő, az évközi előirányzat-átcsoportosítás időarányos részével
korrigált összeg, valamint a Kincstár adatai szerint 2005. november 30-áig
ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének
legfeljebb 30%-ával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Háziorvosi,
háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje a 4.
jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.
(4)	A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással
kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza
a)	az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy a
LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-
csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök
előirányzat-csoport előirányzatát,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt
előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát
az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi
többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az
előirányzatot túllépje.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő
személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1.
előirányzat-csoport, l. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok és a
2.	alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási
előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza
a)	az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy az Ny.
Alap kezelőjének javaslatára a 78. § (1) bekezdésében,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 78. §
(2)	bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy
engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1.
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes
túllépését
a)	a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2.
jogcímcsoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával,
legfeljebb 180,0 millió forinttal,
b)	az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatások biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése
alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11.
jogcímcsoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 20,0 millió
forinttal.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
73.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az
időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. jogcímcsoport
jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4.
jogcímcsoport 2. és 3. jogcímek együttesen kezelt előirányzatai, az 5.
jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves
előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány
engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a
75.	§-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és a 76. § (1)
bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
74.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott
egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó
összeget. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
75.	§
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alap
gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi
szolgáltatók részére a tárgyévre vonatkozó egyhavi illetménynek, illetve személyi
alapbérnek megfelelő külön juttatás január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév
január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-
jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási
összegből.
76.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport,
1.	Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió
forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és
egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcímcsoport és 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a külön
jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-
szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
77.	§
(1)	Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére az erre vállalkozó
egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2005. évre legfeljebb 5
millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszám minimum
100 ezer fő, legfeljebb 450 ezer fő. Az irányított betegellátási modellkísérletben a
törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a (2) és (4) bekezdésben
foglaltak alkalmazásával a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének
határideje 2005. június 30-a.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP a
fennmaradó lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését
követő 60 napon belül. A pályázat során a szervezőnek a működés földrajzi
határain belül zárt terület kialakítására kell törekednie a kistérségek
megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló
kormányrendeletben meghatározott - Budapest kivételével - kistérségi határok
figyelembevételével. Azok a szervezők, akik 2004. évben érvényes szerződéssel
rendelkeztek, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül bővíthetik, elsősorban a
területükről kimaradt háziorvosi praxisok bevonásával úgy, hogy zárt kistérségek
alkossák a területüket.
(3)	2005. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő
szervezővel köthető szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy
költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett
lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás
ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott
szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését.
(4)	Az (5) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség a szervező
területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70
%-a csatlakozik a szervezőhöz. Érintett lakosnak minősül a bevont kistérségek
háziorvoshoz bejelentkezett lakossága. Bejelentkezett lakosnak kell tekinteni a
kistérségben működő, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi
szolgálathoz bejelentkezetteket is.
(5)	Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül
a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kora, neme szerinti
és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított
arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt,
valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások
finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (elvi számla) az OEP
vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet.
(6)	A bevételi többlet
a)	10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b)	10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-
a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül
felhasználásra.
(7)	A (6) bekezdés szerint fennmaradó összeget az OEP a következő sorrendben
használja fel:
a)	kiegyenlítő kassza létrehozásával kezeli a szervezők elvi folyószámláján
jelentkező kasszák szerinti veszteségeket,
b)	az a) pontban foglaltak teljesítése után megmaradt összeg 50%-át szétosztja
az ellátásszervezők között, amely összeget az ellátásszervező kötelezően
egészségügyi célú beruházásra és fejlesztésre fordítja,
c)	a fennmaradó összegből pályázat útján kiemelt prevenciós tevékenységet
támogat.
(8)	A szervezővel egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződést kötött,
finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató havi teljesítményjelentéséből
az OEP az érintett lakosok részére nyújtott ellátások teljesítményjelentését
ellenjegyzésre megküldi a szervezőnek. A felek által vitatott teljesítményjelentés
esetén az OEP-nél kezdeményezett - kormányrendeletben meghatározott -
egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt.
(9)	A szervező a (6) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem
finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett
lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a
működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek - a
kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentenie kell az OEP felé a
megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.
(10)	Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző,
egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadására, valamint a
szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság
számának megfelelően
a)	évi 600 Ft/fő prevenciós díj,
b)	az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés
miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő
szervezési díj,
c)	a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj
illeti meg.
(11)	A (10) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási
modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi
feltételeinek biztosítására kell felhasználni.
(12)	A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet,
2.	cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra
szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(13)	Az irányított betegellátási rendszerben 2004. évben szerződéssel rendelkező
szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel a
2005. évben folyamatos.
(14)	Az OEP 2005. május 31. napjáig - kormányrendeletben meghatározott
feltételek szerint - pályázatot ír ki azon háziorvosok részére, akik nem vesznek
részt az irányított betegellátási modellkísérletben, egészségmegőrző,
egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenység végzésére. A pályázat
nyerteseit a (10) bekezdés a) pontja szerinti, időarányos prevenciós díj illeti meg
2005. december 31-éig.
78.	§
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az
adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból
finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás
pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást
érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 130,0 millió forint,
terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint,
gyermekgondozási díj megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni
ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,0 millió forint,
gyógyszertámogatásra 5830,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra
1000,0 millió forint használható fel.
79.	§
A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 540,0
millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi
hivatali szerv alcím 767,0 millió forintot tartalmaz.
80.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3.
Egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a Közokt. tv. 119. §-
ának (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért
Országos Közalapítvány támogatására fordítható.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖR VÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
81. §
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a
tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv
szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap
legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.”
(2)	Az Szjtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan
szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték
játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5)
bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi
nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a,
más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték
játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.”
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
82. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény
(a továbbiakban: Ktv.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése
esetén - a 26. § (2) bekezdésében és a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai
végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének
megfelelően kell besorolni.”
(2)	A Ktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő I. besorolási osztályba sorolása csak akkor kötelező, ha a
feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.”
(3)	A Ktv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.”
(4)	A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével
-	át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások
előirányzatán belül a 34. § (1) bekezdésében meghatározott
teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési
fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a
kinevezésre jogosult - legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb
20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(5)	A Ktv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági
Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a
Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a
Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet
felügyeletét ellátó szervezeteknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi
szervezeti egységei kivételével -, a Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati
Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei
kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar
Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a
Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei
kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, az
Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá
jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány
közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi
költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú
iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a,
középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-
a.”
(6)	A Ktv. 48. §-ának (6) bekezdése felvezető szövegének helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek
tekintetében a pótlék mértéke nyelvvizsgánként”
(7)	A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A hivatali szervezet vezetője megállapodást köthet a
köztisztviselővel - ide nem értve a helyettesítést - többletfeladat ellátására. A
hivatali szervezet vezetője a többletfeladat ellátásáért - a köztisztviselő
illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások
előirányzatán belül.
(2)	A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a többletfeladat
meghatározását, a teljesítés határidejét, a teljesítés értékelésének szempontjait
és módját, valamint a céljuttatás mértékét.
(3)	A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes
összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
(4)	A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha - a megállapodás szerint
-	a többletfeladatot teljesítette és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
(5)	A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerint megillető
jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében
foglaltakat kell érteni.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
83.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
/A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:/
„e) a 70. életév betöltésével.”
(2)	A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a
következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3)
bekezdésre változik:
„(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény
elérésének, illetve átmeneti (egyszeri vagy rendszeres) többletfeladat (ide nem
értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - a megállapított személyi
juttatások előirányzatán belül kereset-kiegészítésben részesítheti. A kereset-
kiegészítést egyszeri többletfeladat elvégzése esetén az annak teljesítését
közvetlenül követő illetményfizetés napján, rendszeres többletfeladat esetén
havi rendszerességgel kell megfizetni.
(2)	A kereset-kiegészítés feltételeit - kollektív szerződés rendelkezése
hiányában - a közalkalmazotti szabályzatban kell meghatározni.”
(3)	A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 20. számú melléklete lép.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
84.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban Áht.) 11/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat,
továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat az
elkülönített állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat
kezelőjéhez - önkormányzat esetében a jegyzőhöz, közalapítvány esetében az
alapítói jogokat gyakorló szervhez, területfejlesztési tanács esetén annak
hivatali szervezetéhez -, illetve amennyiben e szerv nem azonos az állami
pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai
lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbihoz nyújtják be, és csatolják
a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM
Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a
vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes
és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok
nyilvánosságra hozatalára.”
(2)	Az Áht. 12/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása a 48. § b) és q) pontjában
foglaltakra figyelemmel történhet. Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen
kívül kell hagyni a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások, valamint
a helyesbítő tételek esetében.”
(3)	Az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4)
bekezdésében foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a
támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével
összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. A
támogatás kedvezményezettje ezért a támogatási kérelem benyújtásával
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a 10. §-ban foglalt fizetési
kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és meg nem fizetett
köztartozása nincsen, és hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e
nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15)
bekezdésben meghatározott eljárásban. Az illetékfizetési kötelezettség
keletkezése szempontjából e nyilatkozat az eljárás megindítása iránti
kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon
adóhatóságok számára kell leróni, amelyektől nyilatkozattétel hiányában
külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatási kérelem benyújtásához.
Nyilatkozattétel hiányában a támogatási szerződéshez mellékelni kell az
állami és önkormányzati adóhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség 30
napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének
a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és
meg nem fizetett köztartozása nincsen.”
(4)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kincstár feladatai különösen:/
J) vezeti a költségvetési szervek (ide értve a körjegyzőségbe társult, illetve a
társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint
a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési
szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek
törzskönyvi nyilvántartását;”
(5)	Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„(x) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból kamatmentesen
megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az MVH-nak az Európai Unió
részére történő cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére.”
(6)	Az Áht. 18/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és
szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe
veendő szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók
és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik
megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi
szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a
fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés
ellenében végezheti. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak
támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi.
A térítés összegéről a Kincstár megállapodást köt.”
(7)	Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más
pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói
támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek azzal,
hogy a (6) bekezdés f) pontjában említett társaságoknak indokolt esetben a
pénzügyminiszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más
pénzintézetnél is. A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi
számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár
hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán
nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a
kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei
kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi. A Kincstár a 18/B. § (1)
bekezdés n), r), s) pontjában foglalt szolgáltatásait - a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai részére nyújtott szolgáltatás kivételével - kormányrendeletben
meghatározottak szerint, térítés ellenében végzi.”
(8)	Az Áht. 18/C. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok az
államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket a Kincstárban
vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani azok felhasználásáig. Ezen
pénzeszközökből származó, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a
közalapítványok kizárólag a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok
vásárlásával hasznosíthatják. Ezen közalapítványok egyéb forrásból származó
pénzeszközeiket is kezelhetik a Kincstárban vezetett számlájukon.”
(9)	Az Áht. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési
kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt
részét a Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes bevételek számlájára kell
befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány
megnövelheti.”
(10)	Az Áht. a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a
nemzeti kulturális örökség minisztere javaslatára, a költségvetési törvényben
meghatározott mértéken belül, a központi költségvetés terhére szerződést
biztosító önálló kötelezettséget vállaljon az e §-ban meghatározott kiállítások
rendezéséhez (a továbbiakban: kiállítási garancia).
(2)	Kiállítási garancia az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális
intézmények, illetve kiállítóhelyek (a továbbiakban: kiállító) által a Magyar
Köztársaság területén, kölcsönszerződés alapján rendezett nemzetközi,
időszaki kiállításra adható, amennyiben annak megrendezéséhez kiemelkedő
kulturális érdek fűződik.
(3)	Kiállítási garancia adható azon kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró
egy vagy több műtárgyra is, amely külföldről, bemutatás céljára, a kiállító
által rendezett időszaki kiállításra érkezik.
(4)	A kiállítási garancia az állam nevében, a kiállítási tárggyal rendelkezni
jogosult irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, a
kölcsönszerződésben meghatározott káreseményekből eredő, a kiállítási
tárgyban/tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért. A pénzügyminiszter
e felelősségvállalásról kötelezvényt bocsát ki, mely tartalmazza a
garanciavállalás mértékét vagy összegét, feltételeit, a kiállítót, a
kötelezettségvállalás időtartamát és a garancia jogosultját. A
pénzügyminiszter az állam nevében - kivételesen - hozzájárulhat az e §-ban
nem említett kérdésekben a külföldi jog alkalmazásához, továbbá a külföldi
joghatóság kikötéséhez is.
(5)	A kiállítási garancia a kölcsönszerződésben meghatározott időtartamra,
legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő
elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a kölcsönszerződésben
meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. A kölcsönszerződés
módosításához a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter
együttes jóváhagyása szükséges.
(6)	Nem terjed ki a kiállítási garancia arra a tárgyra, időszakra vagy összegre,
amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult
biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik.”
(11)	Az Áht. a következő 33/C. §-sal egészül ki:
„33/C. § (1) A költségvetési évben vállalható kiállítási garanciák
állományának összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a
költségvetési törvényben rögzített mértéket. A kiállítási garancia vállalása a
kötelezvényben foglalt időtartam alatt terheli a költségvetési törvényben
meghatározott mértéket.
(2)	A kiállítási garancia után nem kell garanciavállalási díjat felszámítani.
(3)	Az Országgyűlés a kiállítási garanciák várható fizetési kötelezettségei
fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.
(4)	A 33/B. § (1) bekezdése szerinti garanciavállalás alapján az állam a
központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben
megtérítési igénnyel léphet fel. A kiállítóval szemben azonban megtérítési
igény csak annyiban érvényesíthető, amennyiben
a)	a kárt a kiállító vagy annak alkalmazottja illetve megbízottja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, vagy
b)	a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja a kár elhárítása,
illetve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.”
(12)	Az Áht. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A Kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az
Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a
társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes
egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a
jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5%-ával
tér el.
(2)	A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé
terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási
alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a
költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek
kiadási főösszege együttes összegének 5%-ával tér el.
(3)	A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az
előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból
megállapítani.
(4)	A költségvetési törvény módosítását nem az (2) bekezdésben említett okok
miatt kezdeményező és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti
törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve
hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.”
(13)	Az Áht. 48. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
„b) gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a Kormánynál az
előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén
intézkedést, illetve annak megelőzésére, a kötelezettségvállalások, a
kifizetések mértékének és ütemének meghatározását kezdeményezi;”
(14)	Az Áht. 48. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
„q) jóváhagyja a kormány rendeletében meghatározott típusú és nagyságrendű
kiadásokra vonatkozó, az előirányzatokat meg nem haladó
kötelezettségvállalásokat. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a
kötelezettségvállalás megfelel a kormányrendeletben meghatározott
feltételeknek, vagy közvetlenül jogszabályon, jogerős bírósági, hatósági
határozaton, illetve nemzetközi megállapodáson alapul.”
(15)	Az Áht. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A helyi önkormányzatok intézményi társulása által ellátott feladatokhoz
kapcsolódó központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat az
intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott
önkormányzat igényelheti a központi költségvetésből. A támogatásokkal és
hozzájárulásokkal való elszámolás is ezen önkormányzat feladata.”
(16)	Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezetben szereplő támogatásai, hozzájárulásai
év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év
végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett
felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen időpontig az
Igazgatóság a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta. Több évre
kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a
felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.”
(17)	Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás
elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon
belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi
önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint
jár el.”
(18)	Az Áht. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által
benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi
szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze.”
(19)	Az Áht. 88. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező
költségvetési szervek esetében a (3) bekezdésben előírt tartalmú alapító
okiratot a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének kell kiadnia.”
(20)	Az Áht. 88/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve a
társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a
külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek
nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásnak a
rendjét, a fizetendő költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi
adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás és a gépi adatlekérdezés
költségtérítésének összegét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel
egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”
(21)	Az Áht. 93. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére -
amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege
kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség a pénzügyminiszter
engedélyével vállalható.”
(22)	Az Áht. a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § (1) A költségvetési szerv a személyi juttatási előirányzaton belül
teljesítmény-ösztönzési keretet köteles kialakítani a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (4) bekezdése,
43. §-ának (4)-(5) bekezdése és 78. §-a, valamint a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 101. §-ának (4) és 245/L. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 108. §-ának (3) bekezdése szerinti differenciált
díjazásra. A mértéket a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.
Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások
emelésére fordítható.
(2)	A költségvetési szerv a személyi juttatási előirányzaton belül köteles
megtervezni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény 77. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetét. A
mértéket a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg azzal, hogy
fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások
emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10)-(12) bekezdésében szabályozott
esetekre.”
(23)	Az Áht. 100. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervek (ideértve a társadalombiztosítási költségvetési
szerveket is) a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár
kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a)	pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés x) és zs) pontja
szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehetnek fel,
b)	kezességet nem vállalhatnak,
c)	értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági
részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint az agrárpiaci
rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésében
foglaltaknak megfelelő felvásárlást és értékesítést - nem
vásárolhatnak,
d)	váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e)	kötvényt nem bocsáthatnak ki.
(2)	A többcélú kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi
személyiséggel rendelkező társulás az adott feladat ellátásában érintett
önkormányzatok kezességvállalása mellett hitelt vehet fel, illetve kötvényt
bocsáthat ki.”
(24)	Az Áht. 109/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan
értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv
köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét
meghaladó bevétel 20%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.”
(25)	Az Áht. 109/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A központi költségvetési szervek - a társadalombiztosítási költségvetési
szervek, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó
szervek kivételével - a vagyonkezelésükben lévő és központi költségvetési
szerv elhelyezését közvetlenül nem szolgáló vagy jogszabályban
meghatározott állami feladat ellátásához nem használt ingatlanokat -
beleértve a tartósan bérbe adott helyiségeket is - kötelesek felajánlani a KVI-
nek más állami feladat ellátása vagy az ahhoz szükséges források biztosítása
érdekében. Az ingatlan értékesítésének kezdeményezése, illetve a tartós
bérbe adás felajánlásnak minősül, amely nem vonható vissza.”
(26)	Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:
a)	nyilvános pályázat,
b)	zártkörű pályázat,
c)	árverés,
d)	zártkörű értékesítés.”
(27)	Az Áht. 109/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt értékesítési mód - a 108. § (1)
bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott eseteken kívül - kizárólag
akkor alkalmazható, ha
a)	az értékesítendő vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke az 5
millió forintot nem haladja meg, vagy
b)	jogszabályban biztosított jogok gyakorlása miatt a (3) bekezdés a)-c)
pontjában megjelölt eljárások nem alkalmazhatók, vagy
c)	az értékesítés olyan személy számára történik, akinek az adott
vagyontárgyra jogszabályon alapuló elővásárlási joga van, vagy
d)	az értékesítés helyi önkormányzat számára történik,
e)	az értékesítés - két eredménytelen nyilvános pályázatot követően -
külföldi állam részére történik.”
(28)	Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI -
különösen, ha az adott vagyontárgy más állami feladat ellátásához vagy azt
biztosító források megteremtéséhez szükséges - visszavonhatja. A
visszavonás előtt a KVI köteles kikérni a vagyonkezelő felügyeletét ellátó
szerv vezetőjének véleményét. A felügyeleti szerv vezetője véleményezési
jogát a KVI erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon
belül gyakorolhatja. A KVI a visszavonás jogát a Honvédelmi Minisztérium
és a felügyelete alá tartozó szervek tekintetében nem gyakorolhatja.”
(29)	Az Áht. 109/I. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a
védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése is szükséges.
(3)	A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében lévő termőföld
értékesítéséből származó bevétel 100%-át termőföldvásárlásra, illetve a
termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló
kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékra kell fordítani.”
(30)	Az Áht. 109/K. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározott célok elérése
érdekében az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Az értékesítésből
származó bevételt az önkormányzat csak az igénybejelentésben szereplő
feladatokra használhatja fel.”
(31)	Az Áht. 109/K. §-a a következő (12)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a
vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a
belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az
államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által
hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit
a)	az ÁPV Rt-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV
Rt. hozzárendelt vagyonába adhatja,
b)	a kincstári vagyonra vonatkozó általános szabályok szerint térítés
ellenében belföldön értékesítheti vagy hasznosíthatja,
c)	a haditechnikai és rendészettechnikai eszközök kivételével
önkormányzatok, karitatív tevékenységet folytató szervezetek
részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek
megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából
az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással, térítésmentesen
tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja,
d)	magyarországi múzeumok részére - magyarországi igény hiányában
külföldi múzeumok részére is - írásbeli megállapodással,
térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba
adhatja, ideértve a hatástalanított haditechnikai eszközöket is,
e)	a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó
jogszabályok figyelembevételével megsemmisíttetheti.
(13)	A (12) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak a 109/I. § (1)
bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakra nem alkalmazhatók.
(14)	A (12) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak végrehajtása során a
kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a
kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására
irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban - a nyilvántartási
feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagy megsemmisített
vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell.
(15)	Felhatalmazást kap a honvédelmi és a belügyminiszter arra, hogy a (12)
bekezdés c) és d) pontja végrehajtásának szabályait rendeletben határozza
meg.
(16)	A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi
miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás
rendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem
kerülő, a külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai
missziók használatában, külföldön feleslegessé vált ingó vagyont - a
haditechnikai eszközök kivételével - külföldön értékesítheti. A külföldön
lévő ingó vagyonra a (12) bekezdés e) pontját értelemszerűen alkalmazni
kell.”
(32)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
,,n) a 18/C. § (7) bekezdés szerinti díj mértékeit és részletes szabályait;”
(33)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
,,x) a kiadások azon típusait és nagyságrendjét, melyre vonatkozóan a
kötelezettségvállalás - ide nem értve a Kormány irányítási és felügyeleti
jogkörébe nem tartozó szervek kötelezettségvállalásait - a
pénzügyminiszter j óváhagyásával történhet. ”
(34)	Az Áht. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős
tárca nélküli miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési
miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy az Európai Unió
Strukturális Alapjaiból finanszírozott Operatív Programok és a Kohéziós
Alap előirányzatai tekintetében együttes rendeletben szabályozza a 11/A. §
(3)	bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
lebonyolításának részletes rendjét.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
85. §
(1)	A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Közokt. tv.). 9. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a
művészeti záróvizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes
vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények), az
alapműveltségi vizsgát, a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát az
iskola által kidolgozott követelmények szerint kell megtartani. Az érettségi
vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi
vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga
központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak
szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi
vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények
megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A
vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik -
az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a
vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga
rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a
nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A
vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti
írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2)	Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére,
lebonyolítására, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga
vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a
vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre
vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi
vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell
szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács
véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő
kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
(2)	A Közokt. tv. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (7)-
(10)	bekezdés jelölése (8)-(11) bekezdésre változik:
„(7) A szakiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában
alapműveltségi vizsga szervezhető. Az alapfokú művészetoktatási
intézményben alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga
szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag
meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározott
követelmények alapján kell vizsgát tenni.”
(3)	A Közokt. tv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra
jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban
meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti
záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az
alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, figyelembe véve az
alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában
meghatározottakat. ”
(4)	A Közokt. tv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához
szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai
ellátásához szükséges feltételekkel, ha állandó saját székhellyel, állandó saját
alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel,
szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel rendelkezik.
Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a
feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e
törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos
használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik
a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges
előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló
munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A
közoktatási intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított
pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak
ellátásáról. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az
évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell
előirányozni.”
(5)	A Közokt. tv. 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény
működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló
elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell
meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a
vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A
minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet
(közösség) négy évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak
és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.”
(6)	A Közokt. tv. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az iskola pedagógiai programja meghatározza:/
„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
-	az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható
tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és
követelményeit,
-	az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit,
-	az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
-	az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és
formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló
teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének
formáját,
-	moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését,
valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
-	az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, továbbá a
középszintű érettségi vizsga témaköreit,
-	a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
-	nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti,
etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti
tananyagot,
-	nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő
tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító
tananyagot,
-	a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen
élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló
tananyagot,”
(7)	A Közokt. tv. 48. §-a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni/
"b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és
szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait, azzal a
megkötéssel, hogy az első és a második évfolyamon hétvégén írásbeli
feladat elvégzésére a tanuló nem kötelezhető."
(8)	A Közokt. tv. 48. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja
meghatározza:/
„b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
-	az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,
-	az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható
tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak
szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,
-	az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit,
-	az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
-	az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és
formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének
formáját,
-	a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és
témaköreit.”
(9)	A Közokt. tv. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az egységes iskola - helyi tanterve szerint - megvalósítja az általános
iskolai, a szakiskolai, a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai követelmények
közül legalább az egyiket és az alapfokú művészetoktatás követelményét a
tanítási év átlagában évfolyamonként legalább heti öt tanórai foglalkozást
biztosítani kell az alapfokú művészetoktatás követelményeinek az átadására.”
(10)	A Közokt. tv. 70. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül
ki:
"Az iskolának testnevelés tantárgyból - félévkor és év végén - a tanuló fizikai
állapotáról kell a szülőt és a tanulót értesítenie, anélkül, hogy a tanuló
teljesítményét és előmenetelét értékelné, illetve minősítené. E rendelkezést
nem kell alkalmazni, ha a testnevelés órákat emelt szintű oktatás keretében
tartják, továbbá a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, ha a tanuló kéri, hogy
az iskola értékelje, illetve minősítse testnevelési tantárgyból."
(11)	A Közokt. tv. 79. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja,
működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható
ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében
meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel,
továbbá a nevelési-oktatási intézmény fenntartója a (3) bekezdésben
meghatározott pénzügyi biztosíték (a továbbiakban: előírt pénzügyi biztosíték)
összegét letétbe helyezte.
(2)	Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási
intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját,
továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés
megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi
feltételek rendelkezésre állnak, továbbá az előírt pénzügyi biztosíték összegét
letétbe helyezték. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott
formában nyújthatók be. Nem kell a pénzügyi biztosítékot letétbe helyezni az
egyházi jogi személynek, ha a nevelési-oktatási intézményt a volt egyházi
ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
szóló törvény) rendelkezései alapján létesíti, illetve az országos kisebbségi
önkormányzatnak, ha a nevelési-oktatási intézményt a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. §-ának (4)
bekezdése alapján átveszi.
(3)	A pénzügyi biztosíték összege az alapító okiratban megjelölt maximális
gyermek-, illetve tanulólétszám alapján - a kérelem benyújtásának évében -
az egész költségvetési évre számítható éves normatív hozzájárulások teljes
összegének húsz százaléka. A pénzügyi biztosíték - ha törvény másképp nem
rendelkezik - bármelyik pénzintézetnél elhelyezhető.
(4)	Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény
székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola
székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás
székhelye szerint illetékes jegyző, alapfokú művészetoktatási intézmény,
középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az
intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző
döntése előtt az (5) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői
véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői
névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő
eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.
(5)	Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási
intézmény
a)	nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai
programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem
felel meg;
b)	nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi
feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a
feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják,
c)	az előírt pénzügyi biztosíték összegét nem helyezték letétbe.
(6)	A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor
adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel
rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében
meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport,
kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi
évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez
szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek
rendelkezésre állnak. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó
saját székhellyel, ha a működéséhez szükséges engedély kiadásakor igazolja,
hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott
helyiségek feletti kizárólagos rendelkezési joga legalább öt nevelési évre,
tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő).
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási
intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az
átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható
gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási
intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt
ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az
épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan
működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói
létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(7)	Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye
megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak
ismételten be kell szereznie.
(8)	A letétbe helyezett pénzügyi biztosíték 25-25%-a a letétbe helyezés évét
követő év első napjától, majd ezt követően évenként vehető igénybe.
(9)	Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges
engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is
meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba
vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző
megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
(12)	A Közokt. tv. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye
is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a
telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől. A jegyző, főjegyző a
telephelyen működő tagintézmény tekintetében lefolytatja a 79. §-ban
meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott
hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről -
megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.”
(13)	A Közokt. tv. 81. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá és a helyi önkormányzat a
fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az
egyházi jogi személy fenntartásába adja, az átvevő egyházi jogi személy
megkeresésére köteles közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a
közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az
kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi
személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy
önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor
nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt:
nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A
közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a
kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási
évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell
kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi
önkormányzattal elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az
esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-
oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-
oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás
között kevesebb, mint négy hónap telt el és a megszüntetett, illetve
megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett
gyermekek, tanulók több mint ötven százaléka azonos.”
(14)	A Közokt. tv. 84. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási
hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2)
bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében
állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal
vezetőjének eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a bíróság előtt
megtámadhatja, kérve a semmisség megállapítását és az e törvényben
meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.”
(15)	A Közokt. tv. 99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos mérési feladatok keretében rendszeresen mérni, értékelni
kell a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet. Az
oktatási miniszter a tanév rendjében határozza meg az országos mérési
feladatokat. Az országos mérés, értékelés eredményét az Oktatási
Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni és a mérés, értékelés során
szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából -
hozzáférhetővé kell tenni.”
(16)	A Közokt. tv. 104. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fenntartó köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény
munkájával összefüggő értékelését.”
(17)	A Közokt. tv. 115. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:/
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben
-	heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének
elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga,
művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal -
tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése,
egy művészeti képzésben való részvétel esetén,
-	az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e
szolgáltatások körében;”
(18)	A Közokt. tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:/
„a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó
tanórai foglalkozás, továbbá a tankötelezettség megszűnése annak, aki
nem áll tanulói jogviszonyban, illetve a huszonkettedik életév elérésétől
minden tanórai foglalkozás;”
(19)	A Közokt. tv. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi
eredménytől függően csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja
kivételével - nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz
biztosított alap normatív hozzájárulás huszonöt százaléka. E rendelkezés a
hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható.”
(20)	A Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és
egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív
hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. A nem állami, nem
helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív
költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi
önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív
hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a
normatív költségvetési hozzájárulásra - jogszabályban meghatározottak
szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott
és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt feladatok
után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha
a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény
feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív költségvetési
hozzájárulást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év március 31-
éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy
főre jutó összegét, továbbá köteles - a helyben szokásos módon -
nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához
igénybe vett normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány
százalékát fedezi.”
(21)	A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei,
szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres
gyermekvédelmi támogatást folyósítanak; ezen belül halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be
sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres
gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló,
akit tartós nevelésbe vettek. ”
(22)	A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert
szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem
számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető
munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben
szerezhető szakképesítés.”
(23)	A Közokt. tv. 129. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
„(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék
alkalmazására a 2006/2007. tanévtől van lehetőség; bevezetése fokozatosan
történhet oly módon, hogy a 2006/2007. tanévben a megállapítható összeg
ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt
összeggel lehet kifizetni.”
(24)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Első rész „A kötelezően foglalkoztatott
vezetők és alkalmazottak” cím „Vezetők” alcím 1-3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
lép:
/Vezetők/
„1. igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben
1
2.	Igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes
-	önálló intézményben
ha a gyermekek, tanulók létszáma a százhúszat eléri
iskolában, ha a tanulók létszáma a hatszázat eléri, további
1
1
-	tagintézményenként - a kollégium kivételével -
vezetőnek
tagintézmény- 1
-	intézményegységenként - a kollégium kivételével - intézményegység 1
vezetőnek, ha a gyermekek, tanulók száma eléri a százhúszat
-	nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek	1
-	Tagozatonként
ha az óvodában a gyermeklétszám a százhúszat, az iskolában a tanulói
létszám a százhúszat eléri tagozatvezetőnek	1
3.	gyakorlati oktatásvezető
szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként, ha a szakképzésben
részt vevő tanulók létszáma eléri a százhúszat	1”
(25)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím 2. pont a) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési
hozzájárulásokon belül/
„a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
-	a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség)
megszervezését,
-	a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését
és oktatását, az iskolában szervezett integrációs felkészítést,
-	az iskolában szervezett nyelvi előkészítő évfolyamot,
-	a sportiskolai feladatok ellátását,
-	a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a
lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat
fogadó óvodát, általános iskolát,
-	a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás
fenntartását,
-	az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a
településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző
év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
-	alapfokú művészetoktatás,
-	az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését,
-	a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai
oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.”
(26)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím a következő 3-4.
ponttal egészül ki:
„3. A közoktatási intézmények részt vesznek más ágazatba tartozó feladatok
végrehajtásában, így például: a nevelés-oktatási intézmények a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok keretében a gyermek napközbeni ellátásával
összefüggő feladatokban (óvoda, napközi és tanulószoba) a természetben
nyújtott ellátások biztosításában (tankönyv, tanszerellátás támogatása,
kedvezményes és ingyenes étkezés), a kollégiumok közreműködnek a
szálláshely biztosításában.
4.	Az éves költségvetésről szóló törvényben megállapított normatív
költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások igénybevételénél
figyelembe kell venni, ha az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi
csoportok létszáma eltér az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott
átlaglétszámtól.”
(27)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím A normatív
hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása alcím 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor/
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy
művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási
év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy
tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár és huszonkettedik
életévét nem töltötte be a következők szerint:
-	egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év
átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor
is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra
(szakra) jár,
-	azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év
átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el
kell osztani,
-	az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető
figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának
120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú
évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;”
(28)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím, A normatív
hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása című rész a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. Ha e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a
normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a
tanuló akkor vehető figyelembe, ha a térítési díjat az iskola előírta és
beszedte.”
(29)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész A VEZETŐK ÉS A
BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA II/8. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő
tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő
tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri
leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a
nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen:
felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a
gyermekek, tanulók teljesítményét; elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez
kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók egyéni
foglalkozás keretében történő felkészítésében, az iskola kulturális és
sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a
gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a
tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel
összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok
készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt
munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel is elismerhető.”
(30)	A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben
nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A gyermekek,
tanulók adatai alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból - továbbíthatók
-	fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási
szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
-	sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre,
magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat
intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,
-	az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos
adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az
iskolának,
-	a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az
érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a
vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés
kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának,
iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
-	a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a
diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
-	a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett
óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett
iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az
érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
-	az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a
gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
-	a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek,
tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
-	az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó
szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a
nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó
szervezethez,
-	a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és
célból.”
(31)	A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben
nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás
információs rendszere alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közoktatás információs rendszere/
„3. A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus-munkakörben,
illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti
munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben
alkalmaznak, azonosító számot ad ki.”
(32)	A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben
nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás
információs rendszere alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közoktatás információs rendszere/
„5. A Közoktatási Információs Iroda annak, aki tanulói jogviszonyt létesített
azonosító számot ad ki.”
(33)	A Közokt. tv. 3. számú melléklet Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai
és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje főcím, II. Az osztályok,
csoportok szervezése alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát, az e
törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el
kell osztani.”
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény módosítása
86. §
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló -
módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 47. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az ügyész idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha
munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának
rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét
igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2)	A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3)	A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén
négy-négy százaléka;
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-
két százaléka.
(4)	Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt
ismeretéért a pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény tizenkét százaléka;
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény nyolc százaléka,
c)	alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény két százaléka.
(5)	Ha az ügyész a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy
B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú
nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6)	Ha az ügyész ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző
fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával
rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7)	Ha az ügyész - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi
szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a
(4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a
havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés
alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2)	Az Üsztv. 50. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A huszonöt, harminc, harmincöt, illetőleg negyven évi ügyészségi
szolgálati viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár.
(2)	A jubileumi jutalom
a)	huszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi,
b)	harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi,
c)	harmincöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén négyhavi,
d)	negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öt havi
illetménynek megfelelő összeg.
(3)	Az ügyésznek - ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya
megszűnik - ki kell fizetni:
a)	a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b)	a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat,
ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából két év vagy
ennél kevesebb van hátra;
c)	a harmincöt és a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati
viszonyából három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(3)	Az Üsztv. 50/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/C. § (1) Az ügyész részére - az ügyészség éves költségvetésében
biztosított előirányzatoktól függően - egyéb juttatások is adhatók, így
különösen
a)	lakásépítési (-korszerűsítési, -bővítési), lakásvásárlási támogatás,
lakhatási- és albérletidíj-hozzájárulás;
b)	letelepedési segély;
c)	a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás;
d)	szociális, beiskolázási, temetési segély, családalapítási támogatás;
e)	üdülési támogatás;
f)	a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához
való hozzájárulás;
g)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási
támogatás;
h)	élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás;
i)	illetményelőleg.
(2)	Az (1) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a
legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és
az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja
meg.
(3)	Ha az ügyész által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt -
a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamat-támogatott -
kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a
hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam
készfizető kezességet vállal. Az ügyész az állami kezességvállalást - az erre
az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül
veheti igénybe.
(4)	Az állam készfizető kezességet a (3) bekezdésben foglaltakon túl annál az
ügyésznél vállalhat, aki:
a)	legalább három éves ügyészségi szolgálati viszonnyal, illetőleg
igazságügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik;
b)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;
c)	ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya
alatt vagy
d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, és
e)	a (3) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt
a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő
házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami
kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett.
(5)	A (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói
jogkör gyakorlója igazolja.
(6)	A (4) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az ügyész
a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(7)	Az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a
hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az ügyész haladéktalanul
köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(8)	Amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a 25. § (1)
bekezdésének c)-d), f)-g) pontja, 25. § (2) bekezdésének b)-c), e)-f), pontja,
26. §-ának a), c), e), g)-j), m) pontja vagy a 28. § (1) bekezdésének c) pontja
alapján szűnik meg - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok
következménye -, a még fennálló állami kezesség után a központi
költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell
fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított
kötelezettség összegének kettő százaléka.
(9)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyész ügyészségi szolgálati
viszonyának (8) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül
értesíti az ügyész által a (7) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(10)	A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az
ügyésszel a (8) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét,
melyet az ügyész a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc
napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(11)	Ha az ügyész a (8) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz
eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az ügyész adatairól nyolc napon belül
értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(12)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a
Kincstárt az ügyésznek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett
része negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.
Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon
történhet.
(13)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az ügyész
helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő -
összeget kifizette, illetve a (8) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését az ügyész elmulasztotta, akkor az ügyész ezen tartozásai a
Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(14)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a
pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.
(4)	Az Üsztv. 3. számú melléklete a következő VIII. ponttal egészül ki:
„VIII. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok
-	a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe;
-	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága;
-	a hitel lejáratának időpontja.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
87.	§
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló -
módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 5. §-ának (4)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/Nem tartozik e törvény hatálya alá:/
„e) az állami tulajdonú védett és védelemre tervezett természeti területek,
amelyek a törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökség
kezelésében álltak vagy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság
vagyoni köréhez tartoztak.”
(2)	A Priv.tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az 5. § szerinti vagyonba műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve
védett kulturális javak vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy
elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a nemzeti
kulturális örökség miniszterének - külön jogszabály szerint megadott -
egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.”
(3)	A Priv.tv. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
r
/Az APVRt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra
fordíthatja:/
„g) a privatizáció és vagyonkezelés érdekében elengedhetetlenül szükséges
reorganizációra”.
(4)	A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Mellőzni lehet a versenyeztetést:/
J) a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által
rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott
ingó tárgyi eszközök és készletek (beleértve haditechnikai és
rendészettechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi
átvételi értékhatár alatt;”
(5)	A Priv.tv. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/A. § (1) Ha a kivásárló nem tesz eleget az 54. § (2) bekezdése szerinti
vételi kötelezettségének, az ÁPV Rt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal
felmondani. A felmondás a már kifizetett társasági részesedések tulajdonjogát
nem érinti.
(2)	Dolgozói részvények kibocsátásakor a névértéket kell vetítési alapnak
tekinteni. A kibocsátás során a névérték legfeljebb 90%-áig adható
kedvezmény.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon nem tartozik az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/B. §-ában meghatározott kincstári
vagyon körébe.
(4)	Az 5. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott földterületek a
kincstári vagyon körébe tartoznak, és e törvény hatályba lépésével a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésébe kerülnek. A
KVI gondoskodik a védett és védelemre tervezett területek nyilvántartásba-
vételéről és hasznosításáról.
(5)	Az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok
esetében a társaságok számára - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
1989. évi XIII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése szerint fizeti ki a 20%
vételárrészt, amelyet a 21. §-ának (4) bekezdésében előírtak szerint kell
felhasználni. Azt a társaságot, amely részére e bekezdés alapján a vételárrész
20%-a kifizetésre került, nem illeti meg az e törvény 45. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott 10%-os készpénzbevétel.
(6)	A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának
elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és
területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói
vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok
ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a
képviselő-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A
tulajdonba adásról - az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. §-ban
meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt, illetékes miniszterek
egyetértése esetén - a részvényesi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése
alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az
önkormányzat szerződésben állapodik meg. E rendelkezés nem alkalmazható
azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzatoknak történő átadására külön
törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. Az önkormányzat az
ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Az értékesítésből származó
bevételt az önkormányzat csak az igénybejelentésben szereplő feladatokra
használhatja fel.
(7)	A helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló, az állam
vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok vagy azok tulajdonába
tartozó eszközök - kivételesen indokolt esetben térítés nélkül -
önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt az
önkormányzat képviselő-testületének határozatáról készített kivonattal kell
bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata
alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az
önkormányzat szerződésben állapodik meg.”
(6)	A Priv.tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
/Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter/
„Állami Autópálya Kezelő Rt. 100%”
(7)	A Priv.tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a
következők szerint módosul:
/Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter/
„Országos Mesterséges Termékenyítő Rt.	25%+1 szavazat
Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. 25%+1 szavazat
Agroster Besugárzó Rt.	25%+1 szavazat”
(8)	A Priv.tv. mellékletében a tartós állami tulajdonú társaság elnevezése a
következők szerint módosul:
/Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi és vízügyi
miniszter/
„Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Kht. (VITUKI) 50%+1 szavazat”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosítása
88.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló -
módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 104. §-a (5)
bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német
nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként”
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosítása
89.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - módosított - 1996. évi
LXXXV. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,28. § (1) A hiteles másolatért 4000 forint összegű díjat kell fizetni.
(2)	Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az
(1)	bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását
elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben
megállapított díj kétszerese.”
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
90.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított - 1996.
évi CXII. Törvény (a továbbiakban: Hpt.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő
q) ponttal egészül ki:
/A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel -
a hitelintézet:/
„q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási
szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték
megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban
foglaltakat.”
(2)	A Hpt. 51. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az ORFK - a
pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.
törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi
Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából -
írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől,
amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt
titoktartási záradékot.”
(3)	A Hpt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése,
valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az
érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.”
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
1997. évi LXVII. törvény módosítása
91.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló - módosított - 1997. évi
LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép és a § következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3)	A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének
nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy
százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat
összegének négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két
százaléka.
(4)	Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt
ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének
tizenkettő százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat
összegének nyolc százaléka,
c)	alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének
két százaléka.
(5)	Ha a bíró a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B
típusú nyelvvizsgával rendelkezik a (3) bekezdésben foglalt C típusú
nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6)	Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző
fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával
rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7)	Ha a bíró - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés
alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5)
bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a
havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés
alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2)	A Bjt. 114. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi
jutalomra jogosult.
(2)	A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után
a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3)	A bíró részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell
fizetni
a)	a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b)	a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél
kevesebb van hátra,
c)	a 35, 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél
kevesebb van hátra.”
(3)	A Bjt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított
előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen :
a)	lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és
albérleti díj hozzájárulás,
b)	letelepedési segély,
c)	a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d)	szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e)	üdülési támogatás,
f)	a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához
való hozzájárulás,
g)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási
támogatás,
h)	élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i)	illetményelőleg.”
(4)	A Bjt. kiegészül a következő 119/A. §-sal:
„119/A. § (1) Ha a bíró lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt
-	a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott
-	kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a
hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam
készfizető kezességet vállal. A bíró az állami kezességvállalást az erre az
állammal szerződésben kötelezettséget vállaló hitelintézeten keresztül veheti
igénybe.
(2)	Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a
bírónál vállalhat, aki
a)	legalább három éves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg
ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c)	ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya
alatt,
d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt és
e)	az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított
hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettárs, - az igénylés időpontjában - az
állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett.
(3)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a
munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4)	A (2) bekezdés d)-e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről a bíró a
kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5)	A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a
hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a bíró haladéktalanul köteles
tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6)	Amennyiben a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének a)-b)
pontja, c) pontja, - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye
-, d)-f) pontja, valamint a j) és az l) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló
állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján -
egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a
kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati jogviszonyának a (6)
bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró
által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval a
(6)	bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a
bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a
folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9)	Ha a bíró a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz
eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül
értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a
Magyar Államkincstárt a bírónak nyújtott kölcsönök állami
kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról,
továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi
azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett
a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget
kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar
Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a
pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény módosítása
92.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított -
1997.	évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 107. §-ának helyébe a
következő rendelkezés lép:
„107. § (1) Az igazságügyi alkalmazott idegennyelv-tudási pótlékra jogosult,
ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint
használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló
bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2)	A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3)	A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,
A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka,
A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4)	Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt
ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a)	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkettő
százaléka,
b)	középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc
százaléka,
c)	alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.
(5)	Ha az igazságügyi alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott idegen
nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben
foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6)	Ha az igazságügyi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú,
de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú
nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7)	Ha az igazságügyi alkalmazott - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -
tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga
megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig
nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a
tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2)	Az Iasz. 118. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, illetve 40 év igazságügyi
alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2)	A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi
alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után
öthavi illetménye.
(3)	Az igazságügyi alkalmazott részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati
viszonya megszűnik - ki kell fizetni
a)	a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b)	a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van
hátra,
c)	a 35, 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél
kevesebb van hátra.”
(3)	Az Iasz. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a
következő 121/A. §-sal:
„121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére a bíróságok és az Igazságügyi
Minisztérium éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően
egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a)	lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és
albérleti díj hozzájárulás,
b)	letelepedési segély,
c)	a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d)	szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e)	üdülési támogatás,
f)	a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához
való hozzájárulás,
g)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási
támogatás,
h)	élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i)	illetményelőleg.
(2)	Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen
működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt
költségeket meg kell téríteni.
121/A. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott lakás építéséhez, vásárlásához
hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály
szerint kamat-támogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan
hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb
arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.
Az igazságügyi alkalmazott az állami kezességvállalást - az erre az állammal
szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2)	Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltak szerint annál
az igazságügyi alkalmazottnál vállalhat, aki
a)	legalább három éves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg
ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c)	ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya
alatt,
d)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt és
e)	az (1) bekezdés szerinti korábbi kezességvállalással biztosított
hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös
háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - az
állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére
nem kötelezett.
(3)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a
munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4)	A (2) bekezdés d)-e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az
igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5)	Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles
bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az igazságügyi alkalmazott
haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6)	Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a 19. § (1)
bekezdésének b) pontja, c) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi
ok következménye -, d-f) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami
kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri
kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a
kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott szolgálati
jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon
belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az
igazságügyi alkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő
kezességvállalási díj összegét, melyet az igazságügyi alkalmazott a
hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító
hitelintézet részére megfizet.
(9)	Ha az igazságügyi alkalmazott (6) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az
igazságügyi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig
tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az igazságügyi alkalmazottnak nyújtott
kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén
fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és
adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az
igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a
hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés
szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott
elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar
Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a
pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
93.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló - módosított - 1997. évi
LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási
engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és
kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a
telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d)
pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi
hatósági ügy), első fokon a városi (fővárosi kerületi) - a 2004. január 1-jét
követően várossá nyilvánított települések kivételével - önkormányzat
jegyzője jár el - a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel -
, továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője, akit a
kormányrendelet kijelölt.”
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
94.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki/
„a) a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint”
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
95.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati
céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,
gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a
fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati
segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és
kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben/
„a) árához
aa)	törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt
kielégítő tápszer esetében a külön jogszabályban meghatározott
hatóság,
ab)	magisztrális és galenusi gyógyszerek esetében a külön jogszabály,
támogatást állapít meg,”
(2)	Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 21. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti hatóság eljárása kérelemre vagy
hivatalból indul. A kérelem a törzskönyvezett gyógyszer, valamint a
különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt:
gyógyszer) társadalombiztosítási támogatásba való befogadására és a
támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat.”
(3)	Az Ebtv. 21/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális és
galenusi gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó
szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(4)	Az Ebtv. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési
támogatásra (a továbbiakban együtt gyermekgondozási támogatás) és az (1)
bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik
ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási
támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére
tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.”
(5)	Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj
mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy/
„a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként
csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az
ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött
napokat lehet figyelembe venni,
b)	a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a)
pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból
származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell
figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”
(6)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány/
„c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások
árához nyújtott támogatás (alapja, mértéke) megállapítására vonatkozó
hatásköri és eljárási szabályok,”
/meghatározására/
(7)	Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg/
c)	a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási
támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának
szempontrendszerét,”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény módosítása
96.	§
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló -
módosított - 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden
évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik az éves
költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási törvény szerint államilag
előírt oktatási feladatok, illetve a szociális törvényben meghatározott
szolgáltatások számított igénybevételének figyelembevételével.
(3)	A kiegészítő támogatás tervezett és tényleges összegének számításához
az önkormányzatok szociális ágazati, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény szerint államilag előírt ellátás keretében a közoktatási
szakfeladatra fordított működési kiadásainak és felújítási költségeinek
összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a
közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással,
amelyhez pályázat útján az önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve
intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből
határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás
számított összege.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi
XXXIX. törvény módosítása
97. §
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás
szerveinek állami felügyeletéről szóló - módosított - 1998. évi XXXIX. törvény
(a továbbiakban: Tbir.tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:
a)	a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak,
b)	az Országos Orvosszakértői Intézet.”
(2)	A Tbir.tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság által 2005. január 1-je
előtt az egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződések tekintetében a VTI
jogutódja az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes megyei
(fővárosi) egészségbiztosítási pénztár.”
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
98.	§
(1)	A családok támogatásáról szóló - módosított - 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cst.) 11.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától
-	teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.”
(2)	A Cst. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt
családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a Magyar
Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy
mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli
hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás
eredménytelen volt.”
r	_
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosítása
99.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló - módosított - 1999. évi
CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre
vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább
tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a
közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén
szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező
személy esetén.”
(2)	A Psztv. 9/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre
vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább
tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a
közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén
szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező
személy esetén.”
(3)	A Psztv. 11/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet bevételeiből - a bírságból származó bevétel kivételével -
legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tizenöt százalékának megfelelő
mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években
kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott működés fedezetére használható
fel, és az más célra nem vonható el.”
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
100 . §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló - módosított - 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 112. §-ának
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol-, francia- vagy
németnyelv-tudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék mértéke
a)	felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b)	középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c)	alapfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.”
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
101 . §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló - módosított - 2001.
évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért,
továbbá a magyar oklevélről vagy bizonyítványról szóló igazolás kiállításáért
a kérelem benyújtásakor irányadó, jogszabályban meghatározott kötelező
legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban:
eljárási díj) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára.”
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.
törvény módosítása
102 . §
(1)	A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló - a 2004. évi XXII.
és a 2004. évi XLVIII. törvénnyel módosított - 2003. évi XV. törvény (a
továbbiakban: Pmt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
,j) Pénzügyi Információs Egység: Az Európai Unió Tanácsának a tagállamok
pénzügyi információszerző egységeinek az információcsere terén folytatott
együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000. október 17-i
Határozata szerinti pénzügyi információs feladatokat mindenkor ellátó
szervezeti egység.”
(2)	A Pmt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az ORFK pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése
esetén saját hatáskörben vagy külföldi Pénzügyi Információs Egység
megkeresése alapján bank- vagy egyéb üzleti titkot képező adat- vagy
információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a
szolgáltató nem tagadhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatot az ORFK a megkeresés teljesítése
céljából, vagy a nélkül, saját hatáskörben - amennyiben a pénzmosásra
utaló adat, tény, körülmény külföldi érintettség gyanúját veti fel - a külföldi
Pénzügyi Információs Egységnek átadhatja.”
(3)	A Pmt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ORFK a 8. § (1) bekezdése és 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott
információt kizárólag a pénzmosás elleni küzdelem céljaira, feladatainak
ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat tíz évig köteles
megőrizni.”
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása
103	. §
A földgázellátásról szóló - módosított - 2003. évi XLII. törvény 50. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A célelőirányzat bevételét képezi:
a)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. § (3)
bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot
meghaladó része, valamint
b)	a gázárszabályozásra vonatkozó külön jogszabályban biztosított lehetőség
alapján a közüzemi nagykereskedő döntése szerint földgázár-kiegyenlítés
címén befizetett hozzájárulás.”
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
104. §
(1)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban
Nct.) 2. §-ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alapprogram bevételei:/
„a) a megelőző költségvetési évben magánszemélyek jövedelemadójaként
ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt
kedvezményezetteknek a tárgyévben ténylegesen kiutalt jövedelemadó-
hányaddal megegyező összeg.”
(2)	Az Nct. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar
Államkincstár negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 20.
napjáig biztosítja az Alapprogram számára. A Magyar Államkincstár az első,
második, és harmadik negyedévre jutó forrásként a megelőző költségvetési
évben, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-
ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-
hányaddal megegyező összeg időarányos részét biztosítja. A negyedik
negyedévre jutó forrásként a (2) bekezdés a) pontjában rögzítettek szerint
számított összeg időarányos részét biztosítja, korrigálva azt az első, második
és harmadik negyedévre biztosított forrás, és a (2) bekezdés a) pontja szerint
számított időarányos összeg különbözetével.”
(3)	Az Nct. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei
között a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere
működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások
rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy
költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok
közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott
egyéb feladatokat.”
(4)	Az Nct. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért a
miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás
legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban
meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér
háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai
és elnökei havi költségátalányra jogosultak, melynek mértékét a miniszter
határozza meg.
(3)	A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői
jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a
Kollégiumok köztisztviselői jogállású tagjai kizárólag az Alapprogram
tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére
jogosultak.”
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosítása
105	. §
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény a következő 15/A. §-sal
egészül ki:
„15/A. § (1) A cukorilleték megfizetésére kötelezettek a közösségi
jogszabályok alapján meghatározott illetékfizetési kötelezettségüket az MVH
e célra megnyitott számlájára történő befizetéssel teljesítik.
(2)	Késedelmes megfizetése esetén az illetéket az esedékesség napjától a
mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal
növelten kell megfizetni. A határidőre nem teljesített illeték késedelmi
kamattal növelt összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Megfizetését az MVH határozattal rendeli el.”
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása
106	. §
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 27.§-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e
törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 40%-át,
2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles
megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e
törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 30%-át,
2006. évben 50%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évtől kezdődően 100%-át
köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004.
évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben
20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009.
évtől 100%-át köteles megfizetni.”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
107	. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. január 1-
jén lép hatályba.
(2)	Az e törvény 103. §-ával megállapított, a földgázellátásról szóló 2003. évi
XLII. törvény 50. §-ának (3) bekezdése a kihirdetését követő 3. napon lép
hatályba.
(3)	Az e törvény 112. §-a (3) bekezdésének rendelkezései 2004. december 30-án
lépnek hatályba.
(4)	a) Az e törvény 82. §-ának (1)-(3) és (6) bekezdésével megállapított, a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-a, 26. §-
ának (2) bekezdése, 41. §-ának (1) bekezdése, és 48. §-a (6) bekezdésének
felvezető szövege, továbbá
b)	az e törvény 88. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
104. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege, valamint
c)	az e törvény 100. §-ával megállapított, a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény 112. §-ának (6) bekezdése 2005. február 1-jén lép hatályba.
(5)	Az e törvény 9. §-a (4) bekezdésének és 126. §-ának rendelkezései 2005.
február 15-én lépnek hatályba.
108	. §
(1)	Az e törvény 94. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. § (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését
a tizenharmadik havi nyugdíj 2005. évi megállapítására vonatkozóan is
alkalmazni kell.
(2)	Az e törvény 112. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2004.
december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.
(3)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény 64. §-a (1) bekezdésének - e törvény 101. §-ával módosított -
rendelkezéseit először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell
alkalmazni.
109 . §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-a (8)
bekezdésének „a 2004. évre vonatkozóan” szövegrész, a 86/H. §-ának (3)
bekezdése és az azt megállapító 1999. évi CXXV. törvény 62. §-a (27)
bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrésze, a 92. §-a (2)
bekezdésének második mondata, a 93. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata
és az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 99. §-a (4) bekezdésének e
rendelkezést megállapító szövegrésze, illetve az 1999. évi CXXV. törvény
62. §-ának (53) bekezdése,
b)	a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII.
törvény 6. §-ának (1) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV.
törvény 41. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 6. §-ának (2) bekezdése és az
azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (5) bekezdése, a 38. §-
ának utolsó mondata,
c)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése c)
pontjának 5. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXIII.
törvény 79. §-ának (2) bekezdéséből, továbbá az 5. § (3) bekezdés c)
pontjának 7. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII.
törvény 79. §-ának (3) bekezdéséből a „sorkatonai és” szövegrész,
d)	az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995.
évi XXXIX. törvény 24/B. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt
megállapító 2003. évi CXVI. törvény 91. §-a (5) bekezdésének e
rendelkezését megállapító szövegrész,
e)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
75. §-ának (2) bekezdése, 81. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító
2002.	évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (3)
bekezdésének d) pontja, 21. §-ának (5) bekezdéséből a „vagy a
közfinanszírozás alapjául szolgáló ár” szövegrész, a 65. §-ának (2)
bekezdéséből a „vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási
Igazgatóság” szövegrész, 70. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „illetőleg a
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság” szövegrész, 72. §-ában „-
vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság -”
szövegrész, 75. §-ának (3) bekezdéséből „a Vasutas Társadalombiztosítási
Igazgatóság erre illetékes egysége” és az „illetőleg a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője” szövegrész, 76. §-ának (1)
bekezdéséből „a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen” szövegrész,
f)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
43/A. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi LXXXIV.
törvény 28. §-a (3) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító
szövegrész, valamint 94. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 2000.
évi CXXXIII. törvény 102. §-a (8) bekezdése b) pontjának e rendelkezést
megállapító szövegrész,
g)	az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997. évi CXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító
2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-a (7) bekezdésének e rendelkezést
megállapító szövegrész,
h)	az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995.
évi XXXIX. törvény mellékletének „MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt.,
Tiszavíz Vízerőmű Kft., Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft.” szövegrész,
i)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.
tv.) 8/B. §-a (7) bekezdésének második mondatában „ , az alapműveltségi
vizsga” szövegrész,
j) a Közokt. tv. 19. §-a (6) bekezdéséből a „normatív, kötött felhasználású
támogatásként” szövegrész,
k) a Közokt. tv. 86. §-a (3) bekezdésének e) pontja, valamint az azt
megállapító 1996. évi LXII. törvény 66. §-a (2) bekezdésének e
rendelkezést megállapító szövegrész,
l) a Közokt. tv. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja, valamint az azt
megállapító 1996. évi LXII. törvény 66. §-a (2) bekezdésének e
rendelkezést megállapító szövegrész,
m) a Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának második és hetedik
gondolatjelében az „és a második”, illetve „és második” szövegrész,
n) a Közokt. tv. 122. §-ának (1) bekezdése és az azt megállapító 1996. évi
LXII. törvény 93. §-a e rendelkezést megállapító szövegrésze,
o)	a Közokt. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész A VEZETŐK ÉS A
BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA II/7/b. pontja.
(2)	2005. február 1-jén hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.
évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 41. §-ának (10) bekezdése és az azt
megállapító 2003. évi XLV. törvény 20. §-ának (1) bekezdése, a Ktv. 80. § (1)
bekezdésének j) pontja, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI.
törvény 106. §-ának (2) bekezdése.
110 . §
(1)	A munkáltatói jogkör gyakorlója e törvény hatálybalépését követő 60 napon
belül felülvizsgálja az eddig alanyi jogon biztosított idegennyelv-tudási
pótlékokat, és mérlegelési jogkörében dönt azok további biztosításáról.
(2)	E törvény hatályba lépése nem érinti az ezt megelőző, a rekreációs
szabadsággal kapcsolatban megtett munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy e
törvény hatályba lépését követően rekreációs szabadság kiadására nem kerülhet
sor.
(3)	Az e törvény 87. §-val megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói
vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. §-a (6)
bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott
ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell
(4)	Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény 25. §-a (1) bekezdése e) pontjának hatályba lépését
megelőzően az a közalkalmazott, aki a 70. életévét betöltötte vagy 2005.
december 31-éig tölti be, annak jogviszonya 2005. december 31-én szűnik meg.
(5)	Az e törvény 82. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény 23. §-ának és a 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit
a saját munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött köztisztviselő esetén első
ízben a felsőfokú oktatási intézményekben 2005/2006. tanévben megszerzett
felsőfokú iskolai végzettségek esetén kell alkalmazni.
(6)	Az e törvény 84. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 109/K. §-a (10) bekezdésének rendelkezéseit e törvény
hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanokra is alkalmazni kell.
(7)	Az e törvény 84. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.	törvény 109/A. §-a (7) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatályba
lépését követően kezdeményezett felajánlásokra kell alkalmazni. Ebben az
esetben felajánlásnak kell tekinteni a lejárt bérleti szerződés meghosszabbítását is.
(8)	Az e törvény 81. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló
1991.	évi XXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt „Sorsjáték esetén
a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani”
szövegrész, valamint a 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt „a sorsjáték
játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrész rendelkezéseit a 2005.
január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.
(9)	Az e törvény 85. §-ával megállapított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 48. §-a (1) bekezdésének b) pontját, 48. §-a
(4)	bekezdésének b) pontját, 48. §-a (8) bekezdésének b) pontját, 48. §-ának (9)
bekezdését és 70. §-ának (3) bekezdését a 2005/2006. tanévtől kötelező
alkalmazni, e rendelkezések bevezetéséhez az iskola pedagógiai programja
fenntartói jóváhagyás nélkül módosítható.
(10)	Az e törvény 85. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-a, valamint 80. §-a
(5)	bekezdésének rendelkezéseit 2005. január 1-je után induló engedélyezési
eljárásban kell alkalmazni, az új intézményeknél, illetve a már működő intézmény
feladatváltozásánál, székhelyváltozásnál, telephely létesítésénél.
(11)	Az e törvény 85. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-ának (4) bekezdése
alapján a többcélú kistérségi társulás székhely településének jegyzője 2005.
február 1-jétől gyakorolja hatáskörét. Eddig az időpontig a kistérségi társulásban
részt vevő helyi önkormányzatok jegyzői megküldik részére a náluk lévő iratokat
és erről értesítik a nevelési-oktatási intézmény fenntartóját.
(12)	Az e törvény 85. §-ával megállapított Közokt. tv. 115. §-a (1) bekezdésének
c)	pontjában, a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat azoknál kell
alkalmazni, akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az
alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú
évfolyamán, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(13)	Az e törvény 85. §-ával megállapított Közokt. tv. 117. §-a (2) bekezdésében
foglaltakat a 2005/2006. tanítási évtől kell alkalmazni azoknál, akik abban a
tanítási évben kezdik meg a tanulmányaikat abban az oktatásban, amelyben
térítési díjat kell fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett
tanulóknál.
(14)	A Közokt. tv. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző,
főjegyző Közokt.tv. a 79. §-ban és a 80. § (5) bekezdésben meghatározottak
esetében az engedély kiadásától, a korábban kiadott engedély alapján működő
közoktatási intézmények esetén 2006. szeptember 1-jétől vizsgálhatja, e
határidőket kell alkalmazni a 95/A. § (4) bekezdésében szabályozott hatósági
eljárás tekintetében is. A jegyző, főjegyző 2005. július 1-jéig értesíti az
intézményfenntartókat a bekövetkezett változásokról.
(15)	A Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdése b) pontjának második és hetedik
gondolatjelében és az e törvény 85. §-ával megállapított 121. §-a (1)
bekezdésének 21. pontjában foglaltakat azoknál a tanulóknál kell alkalmazni,
akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az első szakképzettség
megszerzése céljából, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett
tanulóknál.
(16)	A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a
2005/2006. tanítási évben, nevelési évben indított óvodai csoportoknál, iskolai
osztályoknál, alapfokú művészetoktatási intézményi és kollégiumi csoportoknál
kell alkalmazni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokon induló
csoportoknál, osztályoknál.
(17)	Az e törvény 86. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és
az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-ának (7)
bekezdését az e törvény hatályba lépése után kötött tanulmányi szerződés
esetében kell alkalmazni.
(18)	2005. évben olyan szociális, illetve gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi
szolgáltatást nyújtó intézmény fenntartója részesülhet normatív állami
hozzájárulásban, amely 2005. január 1-jén rendelkezik működési engedéllyel és
2004.	évben a működési engedélyében meghatározott férőhelyszám alapján a
megfelelő jogcímen normatív állami hozzájárulást kapott. Új létesítésű intézmény
csak az alapellátás szolgáltatásai körében igényelhet támogatást, amennyiben a
működési engedély iránti kérelmét 2005. január 31-éig benyújtotta.
111 . §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a 77. §-ban meghatározott irányított betegellátási modellkísérlet esetében a
pályázat kiírásának és elbírálásának, a fejkvóta megállapításának, az elvi
számla vezetésének, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra
kiutalt pénzösszeg kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének,
visszavonásának, a bevételi többlet kiutalásának, ellenőrzésének,
visszavonásának, valamint az irányított betegellátásban résztvevő
ellátásszervezők feladatainak, megszűnésük esetén az OEP által kifizetett
pénzeszközök elszámolásának, továbbá a 77. § (14) bekezdés szerinti
pályázat kiírásának, elbírálásának részletes szabályait;
b)	a gyógyszergyártók 2005. évi ellentételezése kifizetésének és a gyártói
befizetések részletes szabályait;
c)	az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében
nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait;
d)	az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások
részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának,
ellenőrzésének, valamint, a rendeltetéstől eltérő felhasználás
szankcionálásának általános szabályait;
e)	az e törvény 44. §-ában meghatározott az állami készfizető kezességvállalás
feltételeit, részletes szabályait;
f)	a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása, a
Lakbértámogatás és a Fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra
előirányzatok felhasználásának részletes szabályait.
112 . §
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8. §-
ában és 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „2005. január 1-je” szövegrész
helyébe a „2007. január 1-je” szövegrész lép, 22. §-ának (4) bekezdése a
„meghatározott időszaknak” szövegrész után kiegészül a „- vagy ha ennél a
szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek -” szövegrésszel, 62. §-ának (4)
bekezdésében „a megállapítás naptári évét követő év január hónapjában”
szövegrész helyébe a „a megállapítás naptári évét követően minden év január
hónapjában” szövegrész, 101. §-a (2)-(3) bekezdésében a „2005. január 1-jéig”
szövegrész helyébe a „2007. január 1-jéig” szövegrész lép.
(2)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. §-a (1)
bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész lép.
(3)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 60. §-a (3) bekezdésében a „2004. december 31-ig” szövegrész helyébe
„2007. december 31-ig” szövegrész lép.
(4)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (4)
bekezdésében, valamint 43. §-ának (5) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal
megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 40%-kal megemelheti” szövegrész
lép, valamint a 30/A. §-ának (2) bekezdésében a „legalább öt éves” szövegrész
helyébe a „legalább három éves” szövegrész lép.
(5)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény 101. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-
kal magasabban” szövegrész helyébe „legfeljebb 40%-kal magasabban”
szövegrész lép, 245/L. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal
megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 40%-kal megemelheti” szövegrész
lép.
(6)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. §-ának (3) bekezdésében a „20%-
ig” szövegrész helyébe „40%-ig” szövegrész lép.
(7)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994.	évi LXXX. törvény 81/G. §-ának (2) bekezdésében, 90/E. §-ának (2)
bekezdésében a „legfeljebb húsz százalékkal megemelheti” szövegrész helyébe a
„legfeljebb negyven százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(8)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 102. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb 20 százalékkal megemelheti”
szövegrész helyébe a „legfeljebb 40 százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(9)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi
LXXXIII. törvény 68. §-ának (3) bekezdésében „500 forintot” szövegrész
helyébe „5000 forintot” szövegrész, valamint a 69. §-ában a „100 forintot”
szövegrész helyébe „1000 forintot” szövegrész lép.
(10)	A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi
LV. törvény 4. §-ában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Helyi
önkormányzatok támogatásai” szövegrész lép.
(11)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIII. törvény 64/B. § (3)
bekezdésében a „Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai,
hozzájárulásai címében” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok
támogatásai fejezetében” szövegrész lép.
(12)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.
tv.) 65. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában a „hátrányos helyzetű”
szövegrész helyébe a „halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész lép.
(13)	A Közokt. tv. 101. §-a (1) bekezdésében a „szakmai ellenőrzésében”
szövegrész helyébe a „szakmai és tanügy-igazgatási” szövegrész.
(14)	A Közokt. tv. 101. §-a (4) bekezdésében a „- mérnöktanári, műszaki tanári -
” szövegrész helyébe a „- mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári -,
illetve pedagógia szakos előadói” szövegrész lép.
(15)	A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében a „maximális létszámhoz”
szövegrész helyébe az „átlaglétszámhoz” szövegrész lép.
(16)	A Közokt. tv. 119. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „közalapítványt
hoz létre” szövegrész helyébe a „közalapítványt hozhat létre” szövegrész lép.
(17)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Első rész A kötelezően foglalkoztatott
vezetők és alkalmazottak cím A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak alcímen belül az Iskolában és kollégiumban rész 5. pontjában a
„háromszázat” szövegrész helyébe a „négyszázat” szövegrész lép.
(18)	A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei 1. a) pontjában a „Belügyminisztérium fejezet Helyi
önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím” szövegrész helyébe a „Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezetében” szövegrész lép.
(19)	A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben
nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A
pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási
Információs Központ” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs Iroda”
szövegrész lép.
(20)	A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben
nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A
pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási
Információs Központtal” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs
Irodával” szövegrész lép.
(21)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a
„Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma” szövegrész lép.
113	. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező
iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes
átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2005-ben
beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-
motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.
(2)	A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési
juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés
kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés
költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek
visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő
szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a
vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza azon előirányzatok körét
és mértékét, amelyek terhére, illetve mértékéig a 2006-2007. évekre kötelezettség
vállalható.
114	. §
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés
terhére a Nemzeti Autópálya Rt-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel szemben
fennálló 69 900,0 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt
-	legkésőbb 2005. december 31-ei hatállyal átvállalja.
115	. §
(1)	Az üzemben tartási díjnak a média tv. 79. §-ának (2) bekezdése szerint
megállapított összege a 2005. évre havi 525 forint.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1)
bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2005-re esedékes összegének megfizetését
a magánszemély kötelezettektől, valamint a média tv. 80. §-a (1) bekezdésének b)
pontjában felsorolt szervezetektől átvállalja.
(3)	A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében
foglaltakra - a (2) bekezdésben nem érintett díjfizetésre kötelezett jogi
személyektől és egyéb szervezetektől 2005. március 1-jétől az APEH - mint a
média tv. 82/A. § szerinti megbízott - közreműködésével az esedékes üzemben
tartási díjat beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba.
(4)	A 2005. január 1-jétől február 28-ig tartó átmeneti, az APEH és a kötelezettek
felkészülésére szolgáló időszakban a Kormány havi 100,0 összesen 200,0 millió
forint összegben vállalja át a (3) bekezdés szerinti szervezetek díj-fizetési
kötelezettségét az üzemben tartási díj pótlása előirányzat (I. Országgyűlés fejezet,
15. cím) terhére.
(5)	A (2) bekezdés szerinti átvállalást magánszemélyek esetében - az önálló
háztartások számára figyelemmel - 3 760 000, a (2) bekezdés szerinti szervezetek
esetében - a statisztikák alapján átalányként számított - 33 000 készülék után kell
számolni.
(6)	Az általa beszedett díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget
számolhat el.
(7)	Amennyiben az APEH által a Műsorszolgáltatási Alapba - a beszedési költség
levonásával - átutalt összeg, valamint a (4) bekezdés szerinti átvállalás
együttesen nem éri el az évi 1884,0 millió forint időarányos részét, a Kormány az
I.	Országgyűlés fejezet, 17. címen előirányzott céltartaléka terhére köteles azt -
időarányosan, minden negyedév utolsó napján - kiegészíteni. Ha valamely
negyedév végén a kiegészítés nélküli befizetés eléri, vagy a kiegészített befizetés
meghaladja az időarányosan számíthatót, a korábbi kiegészítést, vagy annak az
időarányoson túli részét az APEH a következő átutalásból levonva befizeti a
közszolgálati műsorszámok támogatási kerete (XXIII. Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 38. alcím) javára.
(8)	A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)
pontja szerint felhasználható - céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1.
alcím) a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához
szükséges egyszeri többletköltségek fedezetéül, valamint az M2 csatorna
műsorideje terhére létrehozandó parlamenti hírcsatorna megvalósítására szolgál.
116	. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító
Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára
az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról
hozott döntés alapján a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat
bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
117	. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, amelyet a
fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai
uniós támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a hazai
társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül
2005-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain
belül átcsoportosítással biztosítsa.
118	. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra
Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását
követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok
hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a
kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó
előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást
hajtson végre.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően,
szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-
előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben
meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően,
szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-
előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben
meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően,
szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-
előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben
meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító
Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén
az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról
hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat
bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó
előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást
hajtson végre.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés
Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség
esetén az Európai Bizottság által az alapok hozzájárulásának módosításáról hozott
döntés alapján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat
bemutató) mellékletben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez
kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben
átcsoportosítást hajtson végre.
119	. §
Az Operatív Programok, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, a SAPARD program,
az INTERREG program és a PHARE támogatások esetén tervezett céltartalék
csak az adott program előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható
fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.
120 . §
Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól
2005. évben el lehet térni.
121 . §
Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert és a
pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az
államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 3. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés
finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleget
folyósítson, amennyiben az a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben
meghatározott kötelezettség szerint történik.
122 . §
Amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően
kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a
késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvénynek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény 5-6. §-a
által megállapított 301-301/A. §-át kell alkalmazni.
123	. §
(1)	A Hungaroring Sport Rt. mentesül az általános forgalmi adóról szóló 1992.
évi LXXIV. törvény 38. §-ának az adóalapot nem képező, államháztartási
támogatásban részesülő adóalanyra vonatkozó rendelkezések miatti általános
forgalmiadó-arányosítási kötelezettség alkalmazása alól.
(2)	A Kincstár a Nemzeti Autópálya Rt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot,
a kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos
beruházásait terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított
számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi
adó bevallására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettség
mellett az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti
Autópálya Rt. részére.
124	. §
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság döntése alapján az Operatív
Programok támogatási előirányzataiból feladataik ellátása érdekében
mindösszesen legfeljebb 500,0 millió forint támogatásban részesülhetnek az
európai uniós támogatások felhasználásának lebonyolításában részt vevő, külön
jogszabályokban meghatározott azon közreműködő szervezetek, amelyek nem
költségvetési szervek.
125	. §
Az audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzat (XXIII. Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió
Részvénytársaság archívumának a létrehozandó Nemzeti Audiovizuális
Archívum számára történő részbeni megvásárlására szolgál.
126	. §
A vízkészlet-járulékokat az e törvény 21. számú melléklete állapítja meg.