﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/12105. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
Budapest, 2004. október
2
2004. évi........törvény
a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi
XI. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002.
évi XI. törvény (a továbbiakban: Mftv.) 1. §-ában
a)	az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium”
szövegrész helyébe „Egészségügyi Minisztérium”,
b)	a „Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium” szövegrész helyébe
„Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium”
szöveg lép.
2.	§
Ahol jogszabály
a)	Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot, egészség-
ügyi, szociális és családügyi minisztert említ, ott
aa)	a szociális és családügyi, valamint a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatkör tekintetében Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert,
ab)	az egészségügyi és az egészségbiztosítással kapcsolatos feladatkör
tekintetében Egészségügyi Minisztériumot, egészségügyi minisztert,
b)	Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot, gyermek-, ifjúsági és
sportminisztert említ, ott
ba)	- a sportügyekkel kapcsolatos feladatkör kivételével - Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági,
családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert,
bb)	a sportügyekkel kapcsolatos feladatkör tekintetében az e
feladatokat ellátó közigazgatási szervet, illetve az e szervet felügyelő
minisztert,
3
c)	a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatkör tekintetében Gazda-
sági és Közlekedési Minisztériumot, gazdasági és közlekedési minisztert
említ, ott Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
minisztert,
d)	a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeivel, illetőleg a Nemzeti és
Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel
összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető
minisztert említ, ott Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
minisztert,
e)	az építésügy ágazati irányításával kapcsolatosan, valamint a
lakásgazdálkodás és lakáspolitika tekintetében Belügyminisztériumot,
belügyminisztert említ, ott a területfejlesztésért felelős minisztert,
f)	a külgazdasági feladatkör tekintetében Külügyminisztériumot,
külügyminisztert említ, ott Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot,
gazdasági és közlekedési minisztert,
g)	az egyházügyi és az egyházakkal való kapcsolattartásból adódó
feladatokkal összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki
Hivatalt vezető minisztert említ, ott Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumát, nemzeti kulturális örökség miniszterét,
h)	a határon túli magyarok ügyeivel, valamint a Határon Túli
Magyarok Hivatalának felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel
összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető
minisztert említ, ott Külügyminisztériumot, külügyminisztert
kell érteni.
3. §
(1)	Az e törvénnyel más szervhez átkerülő feladat- és hatáskörök
tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra,
jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedően - a feladatot eredetileg
ellátó szerv jogutódja az adott feladatot, hatáskört átvevő szerv.
(2)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. §
(1)	bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a 2. §-ban megjelölt
minisztériumot, illetve közigazgatási szervet kell az ott megjelölt
szervezetek jogutódjának tekinteni.
4
4.	§
(1)	A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az
államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 1.
számú mellékletében
a)	a „XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium”
fejezetcím helyébe „XXI. Egészségügyi Minisztérium” fejezetcím,
b)	a „XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium” fejezetcím
helyébe „XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi
Minisztérium” fejezetcím
lép.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a költségvetési törvény
keretei között, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti módosításokra is - az e
törvény végrehajtása érdekében szükségessé váló fejezetek közötti
előirányzat-átcsoportosításokat elvégezze.
5.	§
A miniszterek feladat- és hatáskörének e törvény szerinti változásával
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról külön törvény
rendelkezik.
6.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mftv.
a)	2. §-a (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontja, valamint 4. §-a,
továbbá
b)	2. §-a (1) bekezdése l) pontjának „ , a Határon Túli Magyarok
Hivatalának, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak
felügyeletét ellátó minisztert, továbbá az egyházügyi feladatok kormányzati
irányításáért felelős minisztert” szövegrésze.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmány 34. §-a értelmében az Országgyűlés dönt a
kormányzati munka minisztériumi struktúrájának meghatározásáról,
valamint szükség szerinti módosításáról.
A ciklus második felében a kormányzati működés szervezeti és
hatásköri kereteinek alapvető átalakítása nem lehetséges, de nem is
indokolt. Az új Kormány megalakulásával összefüggésben szükséges
struktúra-módosítás ennek megfelelően - a kormányprogram
célkitűzéseihez igazodva, a hatékonyság követelményét fokozottan szem
előtt tartva - mindössze néhány súlyponti területen változtat a 2002-ben
kialakított szervezeti és hatásköri kereteken.
A törvényi szabályozást igénylő változtatások fő irányai a
következőkben összegezhetők:
Két minisztérium elnevezése és - többirányú hatáskör-átcsoportosítás
eredményeként - feladatköre módosul. A törvényben szereplő Gyermek-,
Ifjúsági és Sportminisztérium elnevezés Ifjúsági, Családügyi, Szociális és
Esélyegyenlőségi Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium elnevezés helyébe pedig Egészségügyi Minisztérium
elnevezés lép. A minisztériumok száma nem változik.
A jelzett szervezeti módosulásokon túlmenően néhány feladatkör
különböző minisztériumok közötti átcsoportosítására is sor kerül. Emellett
egyes - jelenleg még minisztériumi - feladatok tárca nélküli miniszterhez
kerülnek, illetőleg néhány eddigi tárca nélküli miniszteri feladat a
továbbiakban minisztériumi szervezeti keretek között valósul meg.
A jelenlegi struktúra részleges átalakítása nem igényli a hatályos
rendezés minden elemét felváltó új törvény megalkotását, a szükséges
változtatások fő elemeinek törvényi átvezetése a minisztériumok
felsorolásáról szóló törvény megfelelő módosításával biztosítható. A
feladat- és hatásköri változások részleteinek törvényi rendezése a
törvénymódosítás hatálybalépését követően benyújtandó külön törvény, az
ún. hatásköri törvény feladata.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
a)	A kormányprogram kiemelt fontosságot tulajdonít a szociálpoli-
tikai jellegű, esélyegyenlőséggel összefüggő társadalmi feladatoknak.
Ennek szervezeti és hatásköri kifejeződéseként, az egymással szorosan
összefüggő feladatkörök egy szervezetbe koncentrálásával, a jelenlegi
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium bázisán létrejön az Ifjúsági,
Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, amelybe
feladatkörét tekintve beolvadnak az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által
ellátott feladatok, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
jelenlegi feladatkörének családügyi és szociálpolitikai része, valamint a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatok is
kiterjedően. Az átalakítás eredményeként e minisztérium hatásköreként
valósulna meg a fogyasztóvédelemmel összefüggésben jelentkező
kormányzati feladatok ellátása.
A szociálpolitikai és családügyi területeknek az Egészségügyi,
Szociális és Családügyi Minisztériumról történő leválasztásával lehetőség
nyílik egy tisztán egészségügyi profilú szakminisztérium kialakítására. Az
ily módon Egészségügyi Minisztériumként továbbfunkcionáló szervezet - a
profiltisztítás révén - az eddigieknél célirányosabban és eredményesebben
biztosíthatja az egészségügy kormányzati feladatainak teljesítését, az
egészségügy reformjának mielőbbi megvalósulását. Az
egészségbiztosítással kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása -
elválaszthatatlan egységet alkotva az egészségüggyel - e minisztérium
feladatkörében marad.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium feladatköréből kikerülő
sportpolitikai, sportügyi feladatok ellátására új központi közigazgatási
szerv kerül felállításra, amelynek felügyeletét - a sportügy változatlanul
kiemelt kormányzati fontosságát hangsúlyozandó - a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter látná el. E hatásköri változás indoka, hogy a
Nemzeti Sporttanács létrejöttével nincs szükség a sportirányítás szakmai
feladatainak minisztériumi keretek között történő ellátására.
b)	A Kormány célkitűzései között hangsúlyos elemként szerepel az
európai uniós tagságunkból adódó előnyök lehető legteljesebb
kihasználása, amely a kormányzati feladatellátás tekintetében is hatásköri
változtatásokat indokol. Az eddigi kormányzati struktúra a csatlakozás, a
jogközelítés stratégiájához igazodott. A tagállami működés körülményei
között alapvetően belső üggyé vált a tagságból fakadóan megnyíló
fejlesztési lehetőségek minél jobb kihasználása. Az uniós feladatkör fentiek
7
szerint módosuló tartalma a kormányzati struktúra többirányú változtatását
igényli. Az európai uniós tagságunkból adódó teendők részben kormányzati
koordinációs, illetőleg általános fejlesztési és a fejlesztéssel kapcsolatos
tervezési, részben pedig a pályázati és támogatási rendszerrel összefüggő
operatív feladatként jelentkeznek. Az új struktúrában az említett hatáskörök
gyakorlása tárca nélküli miniszterek közreműködésével valósul meg.
Az uniós hatáskörök fenti módosulása mellett a
Külügyminisztériumtól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz
kerülnek a külkereskedelemmel, külgazdasággal összefüggő feladatok.
c)	A régió- és területfejlesztés kiemelkedő szerepére és fontosságára
tekintettel az e körben jelentkező kormányzati feladatok a továbbiakban
önálló tárca nélküli miniszteri hatáskörben valósulnának meg. Ennek
érdekében a területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter veszi át -
eddigi feladatai mellett - a belügyminisztertől az építésüggyel és a
lakáspolitikával kapcsolatos kormányzati feladatok ágazati irányítását,
felügyeletét. Az e téren megvalósuló szervezeti és hatásköri intézkedések
eredményeként az építésügy és az idegenforgalom (turisztika) a
szakterületileg szorosan kötődő régió- és területfejlesztéssel komplex
szervezeti és hatásköri egységbe kerül.
d)	A Miniszterelnöki Hivatal feladatköre és szervezete jelentős
egyszerűsítést igényel annak érdekében, hogy működésében az ágazati-
szakmai feladatok helyett a kormányzati közpolitikai stratégia formálása, a
társadalmi érdekkonfliktusok kormányzati szintű kezelése és központi
közigazgatási szerepköre hangsúlyosabban érvényesülhessen. Az ennek
jegyében megvalósuló feladatátcsoportosítások sorában a Határon Túli
Magyarok Hivatalának felügyeletét a külügyminiszter, a Nemzeti és
Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletét az ifjúsági, családügyi, szociális és
esélyegyenlőségi miniszter veszi át, az egyházügyi feladatkör pedig a
nemzeti kulturális örökség miniszteréhez kerül. A szervezeti struktúra
törvénymódosítást nem igénylő elemeként megszűnik a Miniszterelnöki
Hivatal szervezetében működő Közpénzügyi Államtitkárság.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a feladat- és hatáskör átcsoportosítások kapcsán
egyes minisztériumoktól más minisztériumokhoz átkerülő feladatok
esetében - a korábbi gyakorlati végrehajtási tapasztalatok figyelembevé-
telével - a jogutódlást értelmező rendelkezést tartalmaz, különös tekintettel
az egyes feladatok más szervhez való utalásával járulékosan együtt járó
funkcionális feladatok (jogi, pénzügyi, munkaügyi stb.) és szerződéses
kapcsolatok tekintetében szintén bekövetkező jogutódlásra.
8
A § további rendelkezése a köztisztviselők közszolgálati jogviszo-
nyára vonatkozó, jogutódlással összefüggő értelmező rendelkezést
tartalmaz.
A 4. §-hoz
Az érintett minisztériumok nevének változása a költségvetésről szóló
törvény fejezetcímeinek megfelelő módosítását igényli. Emellett a feladat-
és hatásköri változások pénzügyi, költségvetési vonatkozásainak
érvényesítéséhez - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - a Kormány
felhatalmazást kapna az érintett fejezetek között szükségessé váló
előirányzat-átcsoportosításokra.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat a strukturális változtatások legalapvetőbb közjogi
kereteit tartalmazza. E változtatásoknak a hatályos törvényeken való
részletes átvezetése külön törvény, az ún. hatásköri törvény feladata. A
Kormány az erre vonatkozó törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő
benyújtását - a korábban szokásos 120 nap előírása helyett - a
hatálybalépéstől számított 30 napon belül tervezi.
A 6. §-hoz
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és a hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmazza.