﻿ORSZÁGGYŰLÉSI képviselő
Képviselői önálló indítvány


Törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001, évi LVIII. törvény módosításáról
1.§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény)
41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és
devizatartalékokról a pénzügyminisztert naponta tájékoztatni.”
Az MNB törvény 49.§ (3), (4), (11), (15) és (16) bekezdése helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek, illetve a 49.§ az alábbi (17) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A monetáris tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. A monetáris
tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.”
„(4) A monetáris tanács tagjai:
a)	az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b)	az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke;
c)	további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.
„(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok közül négy fo kinevezésére, illetve
felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a
miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A (4) bekezdés c) pontja szerinti többi tag
kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A
(4) bekezdés c) pontja szerinti tag megbízatásának megszűnése esetén az őt eredetileg
javasló személy jogosult új tag kinevezését javasolni.”
„(15) A monetáris tanács határozatképes, ha tagjai közül legalább hét jelen van. A
monetáris tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza,
szavazategyenlőség esetén elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén
elnökhelyettesének szavazata dönt.”
„(16) A monetáris tanács álláspontját a monetáris tanács elnöke vagy - akadályoztatása
esetén - elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.”
(17) A monetáris tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével
megválasztja a monetáris tanács elnökhelyettesét.
2.§
2
3.§
Az MNB törvény 51. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB legalább három, legfeljebb öt alelnökének kinevezésére, illetve felmentésére
a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök
terjeszt a köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök
feladatkörét. Az alelnökök egyike a monetáris politikáért felelős alelnök. Az alelnök
feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát.”
„(3) A 49. § (5)-( 10) és (12)-(I4) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni
kell.”
4.§
Az MNB törvény 53.§-ának (1) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az elnök MNB-tőI származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre
megállapított összes keresetnek az Európai Unió Bizottságának a tárgyévet megelőző évben
benyújtott konvergencia programban a tárgyévre vonatkozó várható fogyasztói árindex
értékével megemelt összege.”
„(7) Az MNB elnökét és a monetáris politikáért felelős alelnökét a monetáris tanácsi
tagságért külön díjazás nem illeti meg.”
5.§
Az MNB törvény 58/A. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában
meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a nem képviselő kormánytag és
politikai államtitkár számára előírt szabályok szerint (A Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 5/A. §
(l).(4))j kinevezésüket követő harminc napon belül, majd azt követően évente
vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozattételre kötelezett saját nyilatkozatához csatolni
köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek
vagyonnyilatkozatát.”
„(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - MNB elnöke, alelnökei
és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagja, valamint a
felügyelő bizottság tagja a jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet,
megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a reá
3
vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a
megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének
eleget nem tesz.”
„(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatot - kivéve a
hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - az MNB elnöke, alelnökei, a monetáris tanács 49. § (4)
bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, illetve az MNB felügyelő bizottsági tagjai
esetében az országgyűlés elnöke hozza nyilvánosságra.,,
6.§
Átmeneti és záró rendelkezések
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Az e törvény hatályba lépésekor monetáris tanácsi tagsággal rendelkező MNB
alelnökök - ide nem értve a monetáris politikáért felelős alelnököt - monetáris tanácsi
tagsága azon a napon szűnik meg, amikor az MNB törvény 49.§ (4) bekezdés c) pontja
szerinti tagok száma eléri a hét főt. Az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49.§ (15)-
(17) bekezdését ugyanezen időponttól kell alkalmazni,
(3)	Az MNB törvény 49.§ (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésénél mindaddig a
49.§ (11) bekezdésének második mondata szerint kell eljárni, amíg az így kinevezett tagok
száma el nem éri az öt főt.

Általános indokolás

A jegybanknak elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Annak érdekében,
hogy e feladatának a jegybank a lehető leghatékonyabban tudjon eleget tenni, tovább
indokolt finomítani a jegybank működésének általános feltételrendszerét. Különösen
indokolt a változtatás ott, ahol a hatályos törvény indokolatlanul tér el az Európai Unió
tagországaiban széles körben alkalmazott megoldásoktól.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVII1. törvény tervezett módosítása a
monetáris tanács létszámának javasolt növelésével, a döntéshozói és végrehajtói feladatok
határozottabb szervezeti szétválasztásával járul hozzá ennek megvalósulásához. A kibővülő
monetáris tanácsban lehetővé válik a különböző szakmai szempontok átfogóbb
mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottságának további erősítése. A
döntéselőkészítő, döntéshozó és végrehajtó feladatok jobb szétválasztásával a monetáris
politika döntéshozatali mechanizmusa javul ’és közeledik az Európai Unióban jellemzően
4
érvényesülőhöz. A tervezett változtatás így nagymértékben elősegíti a döntések
színvonalasabb előkészítését és végrehajtását, és egyben lehetővé teszi az átláthatóság és a
döntések végrehajtásért viselt felelősség hatékonyabb érvényesülését.
Részletes indokolás:
A megfelelő információellátás nagyban hozzájárul a különböző előrejelzések
színvonalának javulásához egyben elengedhetetlen a kellő időben történő, jól megalapozott
döntésekhez. Ezért indokolt az eddigieknél nagyobb gyakorisággal történő, illetve bővebb
adatszolgáltatás.
2-4. §
A jelenleg hatályos MNB törvény szerint a döntési és a végrehajtó funkció szervezetileg
keveredik (49. §, illetve 52 §). A jegybankok vezető, illetve operatív testületeinek
összetétele az EU számos országában (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország,
Svédország) teljes mértékben eltérő. Más EU tagállamokban a két testület Összetétele
jelentősen elérő, csak kevés számú az a személy, aki mindkét testületnek tagja (Ciprus,
Egyesült Királyság, Észtország). A javasolt változtatás révén a szervezeti felelősség
egyértelműbben oszlik meg a monetáris tanács és az MNB Igazgatósága között, ezáltal is
javul a jegybanki tevékenység átláthatósága és elszámoltathatósága. A monetáris tanács az
MNB legfőbb döntéshozó szerve, ezért nem indokolt, hogy e testület döntéseinek
meghozatalában a döntések végrehajtásáért felelős alelnökök - a monetáris politikáért
felelős alelnök kivételével - is részt vegyenek.
A monetáris tanács létszámának növelését az indokolja, hogy szélesebb körben nyíljon
lehetőség az eltérő álláspontok megjelenítésére, a nézetek ütköztetésére, ennek révén
megalapozottabb döntések meghozatalára. A 9-11 fős létszám megfelel az európai
gyakorlatnak.
A jegybanki függetlenség alapja a monetáris tanács tagjainak szakmai, anyagi és politikai
függetlensége. Ezt erősíti az a javaslat, amelyik a tagok egy része kinevezése tekintetében a
miniszterelnöknek is ad kezdeményezési jogot. Az MNB elnökének kizárólagos hatásköre
a tagok kinevezésének kezdeményezésére nincsen összhangban az európai gyakorlattal,
szinte példa nélküli és korlátozza a tagok teljes körű szakmai függetlenségének
megvalósulását. A köztársasági elnök négy tagot, illetve a monetáris politikáért felelős
alelnököt ezután is az MNB elnökének - a miniszterelnök egyetértésével - tett javaslatára,
míg további Öt tagot a miniszterelnök javaslatára nevez ki, illetve ment fel.
5
Az EU tagállamai közül a jegybankok vezető testületei tagjainak kijelölését illetőn a
kormány hatásköre számos országban meghatározó (Ausztria, Franciaország, Írország,
Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország), másutt számottevő (Ciprus,
Görögország). A jegybankok operatív vezető testületei tagjainak kijelölését illetően is
számos országban meghatározó a kormány hatásköre (Ausztria, Ciprus, Franciaország,
Görögország, Luxemburg), másutt pedig számottevő (Egyesült Királyság). Arra nincs
példa, hogy a jegybankelnök jelölése legyen a meghatározó mind a bank vezető, mind
operatív testül eleinek tagjait illetően. A javaslat nyomán nem változik az alelnökök mai
kinevezési rendje és abban az MNB elnök kizárólagos kezdeményezési joga.
Az MNB elnökének - és ezen keresztül az alelnökök és a monetáris tanács tagjai -
javadalmazására vonatkozó hatályos szabály a tényleges inflációhoz igazítja a kereseteket.
Ez éppen ellentétes a jegybank alapvető feladatával. Ezért a javaslat az elnök keresetének
alakulását függetleníti az MNB elsődleges célját jelentő árstabilitást kedvezőtlen irányban
befolyásoló tényezőktől, hanem azt a tervezett inflációhoz igazítja.
A javasolt változtatások többi részét a koncepcionális jellegű módosításokból adódó
technikai jellegű módosítások teszik ki.
5-§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 58/A. § (1) bekezdése alapján a
monetáris tanács, valamint a felügyelő bizottság tagjai a köztisztviselői törvényben előírt
tartalmú (vagyis az ún. azonosító adatokat is tartalmazó) vagyonnyilatkozatot kötelesek
tenni, amely - a korábbi szabályozással szemben - az MNB törvény 2004. május 1-jétől
hatályos 58/A. § módosított (3) bekezdése alapján minden megkötés nélkül nyilvános.
Azzal, hogy a jelenlegi szabályozás az MNB vezető tisztségviselői esetében elrendeli a
személyes és egyéb, védelemben részesülő adatok nyilvánosságra hozatalát,
alkotmányellenesen jogsérelem veszélyét idézi elő. A személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIÍI törvény 3. § (4) bekezdése úgy
fogalmaz, hogy törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével -
elrendelheti személyes adat nyilvánosságra hozatalát is. Mindamellett a nyilvánosságra
hozatal az információs önrendelkezési jog legsúlyosabb korlátozását jelenti. Az alapjogok
korlátozásának az Alkotmánybíróság által több ízben hangsúlyozott kritériuma a
szükségesség és az arányosság érvényesítése. Az MNB törvényben ugyanakkor nem
található érdemi indoklás arra nézve, hogy miért szükséges az információs önrendelkezési
jog, mint alkotmányos alapjog ilyen mértékű korlátozása. Ezt hangsúlyozza az Adatvédelmi
Biztos úr e tárgyban tett állásfoglalása, ami szerint az MNB törvény vagyonnyilatkozat
tételre vonatkozó szabályozása az érintettek információs önrendelkezési jogának, mint
alkotmányos alapjognak indokolatlan korlátozását jelenti.
" Az MNB törvény 58/A. § (3) bekezdése alapján jogi aggályok merülnék fel a
vagyonnyilatkozatot'nyilvánosságra; hozó közjogi méltóság személyével kapcsolatban is,
6
ugyanis a megfogalmazás alapján nem dönthető el, hogy melyik közjogi méltóság jogosult
a vagyonnyilatkozatokat nyilvánosságra hozni. A köztársasági elnök jogállására, feladataira
vonatkozó valamennyi szabályozást az Alkotmány tartalmazza, számára bármilyen
kötelezettséget csak az írhat elő.
A módosító javaslat értelmében az MNB elnöke, alelnökei, a monetáris tanács tagjai,
valamint a felügyelő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatukat a nem képviselő kormánytag
és politikai államtitkár számára előírt szabályok szerinti vagyonnyilatkozathoz hasonlóan
készítik el, ami azt jelenti, hogy számot adnak ingatlanaikról, nagy értékű ingóságaikról,
megtakarításaikról stb., de az azonosító adatok (ingatlan pontos címe, gépjármű
rendszáma, bankszámlaszám stb.) feltüntetése nélkül. A nyilvánosságra hozó személye
mind a monetáris tanács tagjai, mind az MNB felügyelő bizottsági tagjai esetében az
országgyűlés elnöke.
6-§
A monetáris tanács működésének folyamatossága, döntéshozatali függetlenségének
biztosítása érdekében a javaslat hatályba lépését követően is - megbízatásuk lejártáig -
megőrzik tagságukat a külső, tehát személyükben kiválasztott tagok és a monetáris
politikáért felelős alelnök. A tanács létszámának bővülése pedig lehetőséget ad arra, hogy a
jövőben a tagok mandátuma még inkább időben széthúzva járjon le és így a tagok
folyamatos rotációja érvényesüljön.
Budapest, 2004. október 11.
.t\,
Göndör István
J&7L
Dr. Böhm András
7
h -'i