﻿2002. ÉVI . TÖRVÉNY
A MAGYAR KÖZTARSASAG 2003. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről,
valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI
KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS
BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS
FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét 5 303 470,5 millió forintban, azaz ötmillió
háromszázháromezer négyszázhetven egész öttized millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 4 734 498,8 millió forintban, azaz négymillió
hétszázharmincnégyezer négyszázkilencvennyolc egész nyolctized millió
forintban,
c)	hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer
kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.
2. §
(1)	Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek,
címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt
előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában
meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a
továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés
adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit
kezelje.
(2)	A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes
kamatlába 7,58 %.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4.	§
(1)	Céltartalék szolgál
a)	a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához
tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők
illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és
ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,
b)	a főtisztviselők illetményének, továbbá
c)	a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány
rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel
összefüggő egyszeri kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím,
1.	Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési
feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon
központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját
bevételük fedezi.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos
rendelkezések
5.	§
(1)	Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV
Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének
bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az
e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint
összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által
meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli
részt be kell fizetni a központi költségvetésbe.
(2)	Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 8000,0 millió forintot fizet be a
központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonból származó
osztalékbevételei meghaladják ezt az összeget, állami vagyon utáni részesedésként az
ÁPV Rt. osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít.
(3)	2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(4)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs
tartalék a következő célokra használható fel:
a)	jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b)	kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt
tartozásokból eredő kifizetések;
c)	konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d)	elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e)	szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f)	E-hitel garancialehívás teljesítése;
g)	a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok
értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
h)	a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989.
évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után
visszautalandó 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
i)	a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött
megállapodás teljesítése;
j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(5)	Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90 %-át a privatizációért felelős
miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben
tarthatja.
(6)	A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió
forintnál.
(7)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e, II/1., II/2., II/4. előirányzatai esetében az
ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása
szükséges.
(8)	A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát
növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az
ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(9)	A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter
jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/l/a előirányzata legfeljebb 1500,0 millió
forinttal túlléphető.
(10)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/l/c előirányzataiban, valamint a (4) bekezdés
e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak
nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló
163/2001. (IX. 14.) számú Korm. rendelet 5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49-52. §-
ában meghatározott eljárást. A 163/2001.(IX. 14.) számú Korm. rendelet 55. §-a
szerinti információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a
hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást
megadja.
(11)	A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó
társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az
állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó
bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti
meg.
(12)	A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) a kezelésében lévő, a
honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit
és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak
kivételével - köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a
kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári
vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári
vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait
nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI)
azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagyonelemekről
részletesen tájékoztatni kell. A törvény hatálybalépését követően átadásra kerülő
ingatlanok értékesítéséből származó bevételt az ÁPV Rt. és a HM között az 1999.
december 14-én megkötött megállapodásokban foglaltak teljesüléséig az
elszámolásokba be kell számítani. A 2003. évben megvalósuló átadással kapcsolatos
költségeket az ingatlanok, illetve készletek értékesítésének bevételéből az ÁPV Rt.
téríti meg - részletes számla ellenében - a HM részére.
6. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében
lévő azon ingatlanokat, amelyeknek kétszeri értékesítési kísérlete nem vezetett
eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került
ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai,
szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére -
döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek
és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról
eseti döntést hozzon.
7.	§
(1)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű
követelés értékhatára 80 000,0 forint.
(2)	Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár
15,0	millió forint.
8.	§
(1)	A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel
-	kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított
bevételét képezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben
meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3)	A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős
miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását,
karbantartását.
(4)	A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati
elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele -
elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben
meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi
Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények
értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási
kiadásaira fordítandó.
(5)	A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz
feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek
felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A
felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30
naptári napon belül írásban tájékoztatja.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
9.	§
(1)	A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához
tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben
felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át
használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított
bevételét képezi.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a)	az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének
bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az
egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a
mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b)	az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a
költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c)	az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca)	a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön
működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb)	a lízingdíjbevétel,
cc)	az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó
bevétel,
cd)	áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce)	az egyéb bevételek.
(3)	A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1020,0 millió forintot
köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
10. §
(1)	A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2)	Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a
a)	külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és
egyéb támogatások,
b)	pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c)	adományok,
d)	meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e)	jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
(3)	Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá
tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári
vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az
ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege -
legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig - egészségügyi és szociális célú
beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.
(4)	A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok
vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a
köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően -
2000,0	millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési
szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve
kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy
vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára
(beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására
használható fel.
(5)	2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet
50 %-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet
fennmaradó 50 %-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb
bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a
kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.
11. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-
ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000,0 Ft/év,
a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája
950 400,0 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500,0 Ft/év, a
diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000,0
Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000,0 Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatívája 235 000,0 Ft/fő/év.
(3)	A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység
normatívája 820,0 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4)	Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye
360 000,0 forint.
(5)	A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege
egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított
összeg 30 %-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25 %-
a,	a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében
a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20 %-a, nem oktató esetében a (4)
bekezdésben megállapított összeg 70 %-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi
összege 2 820 000,0 forint/fő.
(6)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800,0 forint.
12. §
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk
ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú
melléklet I. részének 1-5. és 7. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok
normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett
normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és h) pontjában
meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak
4-8. pontja.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c)
pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi
költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi
költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó
támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4)	A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a
szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles
adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján
dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások
elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási
eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a
8.	számú melléklet I. része 1-5. és 7. pontja szerint igénybe vett támogatások
kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7. pontja szerinti támogatásokkal az
ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó
szervezetek támogatása
13.	§
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide
nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni
ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható.
Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok
14.	§
(1)	A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú
mellékletében meghatározott vízkészletjárulék - a (3) bekezdésben meghatározott
bevételek kivételével - a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az
érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás
előirányzása mellett.
(2)	A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos
koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot - az előirányzathoz viszonyított
többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti
kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű
növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat
kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell
végrehajtani.
(3)	A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat
rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek
és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az
e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem
rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A)	A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés
kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból
származó forrásai
15.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami
hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a
továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3.
számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1)
bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok
alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a
belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig
együttes rendeletben hirdeti ki.
16.	§
(1)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a
helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében
foglalt részletezés szerint,
c)	helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és
céltámogatás formájában,
d)	egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok
kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a
tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati
tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági
települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8.
számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat
-	a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott
adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján -
önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott
rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó
támogatás kivételével,
e)	a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán
infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek
mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból
kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f)	felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált
támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a
Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagolódik:
fa)	felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az
egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct.
határozza meg,
fb)	vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a
Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont
szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10 %-át, a második
félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintő,
természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták.
Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést
követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter
dönt.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai
-	a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-
csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú
mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3.
pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen
sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló
olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra
és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi
önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet
előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és
támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági
szabályai alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása
olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre
a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló
összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve
támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról
gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
17.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő
támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek
megfelelő önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. §
szabályai keretében - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e
törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat
ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a
kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú
mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
18.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan
igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából
normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak
minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontja és a 4.
számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-5., 7. pontja, II.
rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
19.	§
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által
2001.	évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként
kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 10 %-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek
szabályozása
20.	§
(1)	A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-
jétől beszedett illeték 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fővárosi, a
megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által
beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi
szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok
illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti
bevételi részesedéssel, továbbá az (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott
összeggel.
(3)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek
a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés
alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a)	35 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65 %-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -,
egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma
arányában - az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően - a
megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4)	Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő
önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével.
(5)	A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. február 1-jéig megállapodik
a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A
megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő
érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás
ellenőrzésének módját.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a
felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe
tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett
bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes - (3) bekezdés szerinti -
illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi
tényszámokat kell figyelembe venni.
(7)	Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede
tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető
megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében
előirányozni és elszámolni.
21. §
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi
gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100 %-a az
önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a
környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen
kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes
települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni
bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel
100%-a az önkormányzatot illeti meg.
22. §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal
rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a
az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
23. §
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a
64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
24.	§
(1)	A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett
közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az
adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a
XXI.	Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a
gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal
az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály
szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. pontja, a 6. számú melléklet 1.
pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7.
pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított
előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó
finanszírozás keretében történik.
B)	A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról
igénybevett összeg rendezése
25.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási
Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E.
Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások
időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi
költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
-	kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni,
amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az
E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron
kívül törlesztik.
26.	§
(1)	Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcím-
csoport, továbbá a 3. alcím 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a
folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási
terv alapján finanszírozást teljesít.
(2)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím, 1. alcím,
a)	1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-
csoport szerinti támogatás átutalása
aa)	az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos
összegével,
ab)	a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves
magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében,
legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó kincstári napján,
b)	2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti
támogatás átutalása
ba)	az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos
összegével a negyedév utolsó kincstári napján
bb)	a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve
a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az
előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és
utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés
végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor.
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok
kapcsolata
27.	§
A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése
esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi
maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a
KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti.
Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30
nappal kell benyújtani.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON
KÍVÜLI SZER VEZETEK KAPCSOLATA
Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása
28.	§
(1)	Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott
felsőoktatási, kulturális és egészségügyi közfeladatokat (a továbbiakban:
humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek,
alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú
társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző,
a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a
továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív és egyéb
állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a)	a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív
hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-e) és g)
pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7. pontjában
megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos
jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet
kiegészítő szabályainak a 4-8. pontja;
b)	a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő
hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100 %-ának megfelelő
hozzájárulás illeti meg;
c)	a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási
feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás
illeti meg;
d)	a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e
törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a
hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott
intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói
jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a
gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból
egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a
normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;
e)	nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;
f)	az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg;
g)	a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó
szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva
30 %-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva
100 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;
h)	a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív
hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12.
a), b), c), 13-16 és 17/a) pontjában megállapított normatív hozzájárulásaival
azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
(2)	A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást
a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni.
A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.
(3)	A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1)
bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után
létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély
kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási
intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata
csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján,
egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás
alapján
a)	már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-
jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b)	új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve
szeptember 15-éig
kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.
(4)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei
létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi
államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az
Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív
hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - az
önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő
szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7. pontja
szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7.
pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az
elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen
alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési
kötelezettséget.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell
benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a
helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben,
ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló
erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a
központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint
járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére
történik.
(7)	Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első
8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok
alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára
vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges
rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben
meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a
személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.
(9)	A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények
fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi
ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti
ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények
részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás
a)	egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható,
amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió
forintot;
b)	évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható,
amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió
forintot;
c)	havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása
meghaladja a 15,0 millió forintot.
(10)	A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő -
megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi
intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a közoktatási
feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti
és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be.
(11)	A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális
közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de
legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei
területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető
igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév
július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a
tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási
hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a
folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott
kamatfizetési kötelezettséget.
(12)	A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség
alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző
évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a
fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - legalább 90,0 millió forint mértékű
támogatásban részesült.
(13)	A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a
működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi
személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezetében, az
55-80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(14)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló
törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:
a)	Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján
kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú
művészeti oktatási intézmények kivételével - 129 193,0 forint/valós oktatott
tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától
-, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe
vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti
oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b)	A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző
intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek
összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50 %-a.
c)	Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben
meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.
(15)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi
intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló
törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú
melléklet 12. a), b), c), 13-16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7 %-a.
(16)	A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium
egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja
meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi
államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok,
illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a
kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak
támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a
közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a
kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő
átutalásáról.
(17)	A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó
normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az
irányadók.
(18)	A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-
(6)	és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(19)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes
tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok
fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a
Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e
törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 14. Köztestületi
tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és
normatívák alapján vehetik igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a
tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1)
bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b)	valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat
működéséhez azonos összegű, 7,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a
köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-
jei száma arányában kerül felosztásra.
(20)	A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi
fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult - az
ott megjelölt 13/2002.(IV.13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint - a
szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.
(21)	A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez
hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb
támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
29.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja
alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak
támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
30.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott
megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.
törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján
-	az Országgyűlés dönt.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS
VISZONTGARANCIA
31.	§
(1)	A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes
összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási
főösszeg 2,5%-át.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott
kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben
meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3)	Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az
Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
32.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a
központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD),
az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal
(EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási
Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő
hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet, vagy egyéb
szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.
(2)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni
gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés
terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(3)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes
célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló
2265/2002.(IX.6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a
hitelintézetek által nyújtott - a kedvezőtlen adottságú térségek termelői
adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló - hitelekhez a központi költségvetés
terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
33.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából külföldről és belföldről
felvett, éven túli hiteleinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya
2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány megbízásából a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a költségvetés
terhére, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából
származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb
200 000,0 millió forint lehet.
(3)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló
hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható
árfolyamgarancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 500 000,0
millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
34.	§
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló
1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott
lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által
kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg
erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali
fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a
Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az
önkormányzatokat.
35.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények
együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb
80 000,0 millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni
biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
36.	§
(1)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot
terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2)	A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások)
hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből,
bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg
2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem
haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve
a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80 %-át.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-
nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a
kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati
tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati
tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50 %-áért vállalt készfizető
kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja
meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.
(6)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság
köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással
szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel
csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá
átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet
követelését kell kielégíteni.
37.	§
(1)	Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által
vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési
kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a
központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2)	Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági
tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek
érvényesítésére vonatkozik.
(3)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások (a továbbiakban
együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú
hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat
készfizető kezességet.
(4)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2003. év egyetlen napján sem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.
(5)	A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a
bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-os mértékét. A 10,0 millió
forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e
kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70 %-os mértéket és
jogosultanként a 120,0 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.
(6)	Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány
köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására.
Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi
költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt
követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen
érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak
abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
38.	§
Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel
Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a
diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve
kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés
kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. hitelfelvételét és
kötvénykibocsátását a pénzügyminiszter engedélyezi.
39.	§
(1)	A 31-32. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára
kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel
biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
40.	§
Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2003. január 1-jétől a XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím
Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
41.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot
az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet 7. cím),
b)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet
6.	cím),
c)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség
fejezet 9. cím, 6. alcím),
d)	az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 5. alcím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi
előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
teljesülő kiadásai és bevételei
42.	§
(1)	A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a)	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium
fejezet 23. cím, 1. alcím),
b)	a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI.
Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím),
c)	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI.
Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) közül:
ca)	a lakossági közműfejlesztés támogatásánál,
cb)	a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál,
cc)	a belső ellenőrzési társulások támogatásánál,
amennyiben a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már
kimerült,
d)	a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok
műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet
10.	cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
e)	az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítés (XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 6. alcím),
f)	a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi,
Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 11. cím), kivéve az egészségügyi
feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcím-
csoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) és a
folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
g)	a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím),
h)	a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím,
2.	alcím, 5. jogcím-csoport),
i)	a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati
támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím),
j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17.
cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoport),
k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím); a
lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál
(XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 6.
alcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet 28. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2.
alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3.
jogcím-csoport),
n) a különféle - az 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések
tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-
csoport),
o)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV.
Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
p) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X.
Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 5. alcím, 6. jogcím-csoport)
q) a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és
követelés-kezelés költségei (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a
játékadó 50 %-os mértékéig (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
fejezet 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó
támogatásnál 100 %-os mértékben, (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és
Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a
Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó
támogatásánál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím,
2.	alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os
teljesülése mértékéig,
sz) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport, 1. jogcím),
t) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport, 2.
jogcím),
u) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport, 3.
jogcím) és a gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos
elszámolásoknál,
v) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami
támogatásainál, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő
támogatása és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése
előirányzatoknál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 3.
jogcím-csoport, XXI. Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium
fejezet 10 cím, 19. alcím),
w) a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 13. alcím),
x) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium fejezet 27. cím, 1. alcím),
y) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím),
z) GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatásánál (XXI.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím
78.	jogcím-csoport, 5. jogcím),
zs) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz
(XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2.
alcím, 78. jogcím-csoport, 4. jogcím),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a
továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb
7000,0	millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata
legfeljebb 2240,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt
feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a)	20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata legalább 103 %-ot és a 21.
cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata legalább 102 %-ot, vagy
b)	az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 102 %-ot
érnek el.
Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott
bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és
járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
(3)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi
juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2905,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat
terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 930,0 millió forinttal túlléphető, ha a
pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a
Pénzügyminisztérium fejezet
a)	19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5 %-ot és
a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási adó alcím előirányzata
legalább 100,5 %-ot, vagy
b)	az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7 %-ot érnek el.
Amennyiben tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi
előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-
előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
(4)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint
meghatározott és közzétett összeggel a X. Miniszterelnökség fejezet 9.cím, 2.alcím,
60. Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzata
túlléphető.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó
szervek vezetőinek különleges jogosítványai
43.	§
(1)	Az 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-
csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés
alapján - történő átcsoportosítására a tárcák és a helyi önkormányzatok igényei alapján
a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást
hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 13. jogcím-
csoport Rendkívüli beruházási támogatás előirányzat terhére.
(3)	A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes
miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított
előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai
között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő
támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai
között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8.
alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével -
átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium
fejezet 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi
alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.
(4)	A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekre
tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve
címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajthat
végre.
44.	§
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a
XXII.	Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási,
beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki
az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség
fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet
7.	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség
fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke
látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő
politikai államtitkár útján gyakorolja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím
felett a Felügyelet elnöke látja el.
(3)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4)	A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű
előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években
vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70 %-ának
mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő
három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem
haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50 %-át. A XV. fejezet Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium 25. cím, 27. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatnál a 2004.
évi kötelezettségvállalás mértéke 120 000,0 millió forint, a 2005. évi pedig 80 000,0
millió forint lehet.
Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható
éven belüli kötelezettséget csökkenti.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési
többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám
képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás
között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(6)	A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 8. alcím, 1. Területfejlesztési célfeladatok
támogatással fedezett kiadásai jogcím-csoport felhasználásáról a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés
után - dönt.
(7)	A XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi
célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet
kötelezettséget vállalni.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezeten belül
a)	a 10. cím, 4. alcím Agrár és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok, a 10. cím,
5. alcím Támogatási célelőirányzatok, a 11. cím Közvetlen termelői és piaci
támogatások előirányzatai között,
b)	a 10. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport SAPARD támogatásból megvalósuló
programok kötelezettségvállalással nem terhelt támogatási előirányzatát a 10.
cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím Agrárberuházások támogatása,
valamint a 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. jogcím Vidéki térségek
felzárkóztatása előirányzataira
indokolt esetben átcsoportosítást hajthasson végre.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében
Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor új előirányzatot
nyisson az EU támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt -, és a
hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
a PHARE, ISPA, SAPARD programok hazai társfinanszírozásának Fejezeti
Monitoring Bizottság által igazolt, igénybe nem vett részét fejezeten belül más célra
átcsoportosíthatja, a következő évi előirányzatok terhére történő visszapótlási
kötelezettségük mellett.
(11)	Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján a piaci zavarok
elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot
megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, az XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím Piacrajutási támogatás
megtérülése bevételi előirányzatával és az azt meghaladó tényleges többletbevétellel a
XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 1. alcím
Piacrajutási támogatás kiadási előirányzatai túlléphetők.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderőfejlesztési
célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából
a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül
a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-
átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és jogcímeinek
előirányzatait és létszám-kereteit a címen belül, a kiemelt előirányzatokat is egymás
között átcsoportosítsa.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU intézményfejlesztés, PHARE
projektek és SAPARD programok társfinanszírozására - a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 1-8. cím között átcsoportosítást hajthat végre.
HETEDIK FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
45.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24.
§-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege
2003. évben 10 700,0 forint.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a
szerinti nyugdíjemelés számításánál 2003. évben 11,8 %-os országos nettó
átlagkereset-növekedést, 5,0 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
46. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 33 000,0 forint.
(2)	Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A
(fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó-
vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási
előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen
kívül kell hagyni.
47.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt
illetménypótlék számítási alapja 2003. január 1-jétől 17 100,0 forint.
48.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának
(2)	bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2003.
január 1-jétől 202 950,0 forint, július 1-jétől 253 700,0 forint, november 1-jétől
304 400,0 forint.
49.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2003. január 1-jétől 202 950,0 forint, július 1-jétől
253 700,0 forint, november 1-jétől 304 400,0 forint.
50.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/F. § (2) bekezdésében meghatározott nevelőszülői
díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 11 000,0 forint/hó.
(2)	A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege 82 500,0 forint/hó.
51.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében
meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja
3900,0	forint/fő/hónap.
52.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott,
a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos
Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt
vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 300,0
Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003.
évben 600,0 Ft/óra/fő.
53. §
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003.
március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos
mértékével emelkedik.
(2)	Az Étv. alapján 2003. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv.
mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell
meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3)	A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az
életjáradék összege 2003. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint
emelkedik.
54.	§
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1)-(4)
bekezdésében foglalt műsorszolgáltatási költségvetési támogatás összege a 2003.
évben 20 788,8 millió forint.
(2)	A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére szolgáló
célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím) a tulajdonos média közalapítványok
számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról az alapító Országgyűlés -
illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt. Folyósítására a
kuratóriumoknak a célszerű felhasználásról hozott döntését követően, a kuratóriumok
elnökeinek kezdeményezésére kerül sor.
(3)	A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt.
műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési
kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell
folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű
országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők
műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű
sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami
támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
55.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának
(3)	bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a
közbeszerzés értékhatára 2003. december 31-éig
a)	árubeszerzés esetén: 20,0 millió forint,
b)	építési beruházás esetén: 40,0 millió forint,
c)	szolgáltatás megrendelése esetén: 10,0 millió forint,
d)	építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési
kötelezettség tekintetében: 240,0 millió forint.
(2)	A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési
jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2003. december
31-éig 1 000 000,0 forint, természetes személyek tekintetében 100 000,0 forint.
56.	§
A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 21 081,5 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta
egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
57.	§
(1)	A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb
térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében az
Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a területfejlesztési célok megvalósítását
szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálása mellett, az érintett miniszterek
együttműködésével történjen.
(2)	A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 2. alcím, 87. jogcím-csoport (térség- és
település-felzárkóztatási célelőirányzat) fedezetet biztosít a zsáktelepülések térségi-
gazdasági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó
képességének erősítésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére. Az előirányzat
felhasználásáról a (7) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok figyelembevételével a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszterrel és a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyeztetve
dönt.
(3)	Az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben
lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-
Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy megyék fejlesztése és kiemelten az elmaradott
kistérségeik felzárkóztatása érdekében az érintett miniszterek a döntési körükbe
tartozó, a (4) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésű
előirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási eszközei pályázati
rendszerben felhasználandó része 30 %-ának megfelelő mértékű támogatási
keretösszeget különítenek el. A keretösszegek 22 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
21 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15 %-a Bács-Kiskun megye, 12 %-a Békés
megye, 12 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megye, 10 %-a Somogy megye, 8%-a pedig
Nógrád megye fejlesztésére használható fel.
(4)	Az (3) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti
kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:
a)	X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 8. alcím, 1. jogcím-csoport
(Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 9. cím, 2. alcím,
31.	jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat);
b)	XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím,
1.	jogcím-csoport, 3. jogcím (Melioráció és öntözésfejlesztés), 10. cím, 4. alcím,
3. jogcím-csoport, 1. jogcím (Vidéki térségek felzárkóztatása), 10. cím, 4. alcím,
3.	jogcím-csoport, 2. jogcím (Vidéki környezet vonzóbbá tétele);
c)	XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-
csoport (Beruházás-ösztönzési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-
csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 5. alcím, 1. jogcím-
csoport (Útfenntartás és fejlesztés);
d)	XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 8. alcím, 1.
jogcímcsoport (Környezetvédelmi alap célfeladatok), 10. cím, 8. alcím, 2.
jogcím-csoport (Vízügyi célelőirányzat);
e)	XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport
(Műszaki fejlesztési célelőirányzat);
f)	XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2.
alcím, 73. jogcím-csoport, 2. jogcím (Szociális kistérségi felzárkóztatás);
g)	XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 7. alcím, 1.
jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat);
h)	XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 8.
alcím (Közmunkaprogramok támogatása).
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerint elkülönített keretek összegéről, felhasználásának
feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési
tanácsok elnökei a (7) bekezdés c) pontjában foglalt szabályok, valamint a regionális, a
megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-ig kötnek megállapodást.
Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak
prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű
kistérségek felzárkóztatását.
(6)	A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási keretek biztosítják a tárgyévet
megelőzően a tárgyévre vállalt kötelezettségek teljesítésének fedezetét is.
(7)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az (1) bekezdésben foglalt fejezeti kezelésű előirányzatok körét és a
koordináció szabályait,
b)	a (2) bekezdésben foglalt előirányzat felhasználásának szabályait,
c)	a (3) és (4) bekezdés szerint elkülönítendő kereteknek az eltérő megyei
adottságok és programok érvényesítésére lehetőséget adó összehangolt
felhasználási szabályait.
58.	§
Az Ny. Alap és az E. Alap 2003. január 1-jétől - a Magyar Állam által a Világbanktól
közvetlenül felvett és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak továbbkölcsönzött
3596-HU számú hitel vonatkozásában - az eredeti törlesztési határidők megtartása
mellett az előtörlesztés napján könyvelt forint törlesztő-összeg időarányos részét és
kamatát fizetik. A hitel kamatlába megegyezik a hat hónapos diszkont-kincstárjegy
mindenkori érvényes kamatlábával.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
59.	§
(1)	Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok)
költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 9.
számú melléklete szerint állapítja meg.
(2)	A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben
jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított
ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély,
jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes
nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.
(3)	A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló
törvények rendelkezései szabályozzák.
(4)	A Munkaerőpiaci Alap 2003-ban a központi költségvetésbe a megváltozott
munkaképességűek támogatására 16 900,0 millió forintot, a települési
önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak kiadására 1000,0 millió forintot, a
közcélú munkavégzés kiadásaira 13 000,0 millió forintot, valamint az aktív korú nem
foglalkoztatottak szociális segélyezésére 18 510,0 millió forintot ad át.
(5)	Ha a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkavégzés kiadásaira a (4) bekezdésben
megjelölt költségvetési befizetésén felül többletforrás szükséges, úgy az Alap
legfeljebb további 2360,0 millió forintig helytállni köteles.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásának várható
összegéről az I-VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 30 napon belül a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint
az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium állapodik meg.
(7)	A (4) bekezdésében meghatározott közcélú munkavégzés kiadásai, valamint az
aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére az éves elszámolást a 2003.
december 31-én fennálló állapotnak megfelelően a 2003. évről szóló zárszámadás
keretében kell elvégezni. A nevezett előirányzatok felhasználásánál keletkezett
maradvány a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI
ALAPJAINAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY
MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
60. §
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap
költségvetése összegzéséből adódó 2003. évi
a)	bevételi főösszegét 2 492 351,7 millió forintban, azaz kettőmillió
négyszázkilencvenkettőezer háromszázötvenegy egész héttized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 2 769 501,6 millió forintban, azaz kettőmillió
hétszázhatvankilencezer ötszázegy egész hattized millió forintban,
c)	hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer
egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi hiányának rendezésére a tárgyévi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3)	A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi összevont költségvetési bevételeit és
kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
MÁSODIK FEJEZET
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
61. §
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2003. évi
a)	bevételi főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió ötszázegyezer
négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió ötszázegyezer
négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
c)	egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 10. számú
melléklete tartalmazza.
HARMADIK FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
62. §
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi
a)	bevételi főösszegét 990 890,4 millió forintban, azaz kilencszázkilencvenezer
nyolcszázkilencven egész négytized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 268 040,3 millió forintban, azaz egymillió
kettőszázhatvannyolcezer negyven egész háromtized millió forintban,
c)	hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettő százhetvenhétezer
egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű
előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény
11.	számú melléklete tartalmazza..
NEGYEDIK FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES
ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,
TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
63.	§
A 61. § és a 62. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a)	a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál az 1. alcím,
4.	jogcím-csoport, 1. és 3. jogcím kivételével, illetve a LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál a 2. alcím,
3. jogcím-csoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcím-csoport 1-11. és 13. jogcím,
valamint a 4. jogcím-csoport 1., 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcím-csoport
kivételével,
b)	a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. cím, LXXII.
Egészségbiztosítási Alap fejezet 3. cím),
c)	az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási
Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport és LXXII. Egészségbiztosítási
Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a
pénzügyminiszter és a központi hivatali szervek vezetőinek
különleges jogosítványai
64.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoporton
belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a
pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás
jogcím-csoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert
hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással
kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-
csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-
csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1.
alcím, 1 előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3.
Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje,
illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert,
hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a köztisztviselők illetményhelyzetének
javítását szolgáló kifizetésekkel összefüggésben
a)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10.
Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az
5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1.
Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt
előirányzatokra,
b)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10.
Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az
5.	cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1.
Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt
előirányzatokra
átcsoportosítson.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert,
hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás emelése
végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1.
alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő
járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat 2003. évi kiadási előirányzatai
tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes
előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
65.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport
jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcím-csoport jogcímei együttesen
kezelt előirányzatainak és az 5. jogcím-csoport előirányzatának időarányoshoz
viszonyított - egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő - túllépését év közben az
éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány
engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 67.
§-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12)
bekezdésében, valamint e törvény 68. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem
kell figyelembe venni.
66.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások
szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi
juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi
intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat
felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13.
Célelőirányzatok jogcím előirányzata tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és
2002.	évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében
meghatározott egészségügyi szolgáltatói kör vonatkozásában a 2002. évi illetmény-,
bér- és támogatásemeléssel összefüggő 2003. évi kiadások fedezetét.
67.	§
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból
finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző
évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév
január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől
tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
68.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport, 4.
jogcím-csoport 1. jogcím és 5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a
gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző
forrást, valamint a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzat tartalmazza az OEP által a
járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
69. §
(1)	Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, sikeres pályázat esetén, az
erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók (a továbbiakban: szervező) körében 2003.
évre országosan, valamint a finanszírozott vasút-egészségügyi alapellátásra is
kiterjedően összesen 1 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott
lakosságszámnak meg kell haladnia az 50 ezer főt. Az irányított betegellátási
modellkísérletben a törvény hatályba lépésekor résztvevő szervezők számára a
kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2003. június 30-a
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP a
finanszírozott vasút-egészségügyi alapellátásra történő kiterjesztésen túl pályázatot ír
ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázati elbírálás során a nagyobb
kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi
integritással az ellátottak számát 50 ezer fő fölé emeli. A pályázat nyerteseivel az OEP
határozott időre szóló szerződést köt.
(3)	Azzal a nyertes pályázóval köthető meg az (1) bekezdés szerinti szerződés, aki
vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem
lebontható ellátások kivételével - az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás
terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi
ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások
megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosnak minősül az a biztosított, aki a
szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött
háziorvosi szolgálat orvosához Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám)
alapján bejelentkezett (a továbbiakban: érintett lakosság).
(4)	Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a
természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a
kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része,
fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint a biztosítottak által igénybe vett
egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a
fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet
a)	10 %-os mértékéig a bevételi többlet 80 %-a,
b)	10 %-ot meghaladó mértéke esetén a 10 % mértékig a bevételi többlet 80 %-a,
továbbá a 10 % fölötti rész 50 %-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra. A
fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.
(5)	Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző,
egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadásaira, valamint a
szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának
megfelelően 500,0 Ft/fő prevenciós díj, továbbá az addig ellátott lakosságszámhoz
képest pályázat útján bevont többlet-lakosságszámra vonatkozóan a szerződéskötéstől
számított egy éven át 500,0 Ft/fő szervezési díj illeti meg. A prevenciós és a szervezési
díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(6)	A prevenciós kiadásokra és szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg, valamint a
(4)	bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének,
visszavonásának szabályait valamint a modellkísérlet egyéb szakmai szabályait, a
Kormány rendeletben állapítja meg.
(7)	Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által létrehozott szakértői csoport félévente értékeli a
kísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója
részére.
70. §
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1.
Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és a 3. Méltányossági
alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzat a különös méltányolást
érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is)
nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-
gyermekágyi segély megállapítására 6,5 millió forint, gyermekgondozási díj
megállapítására 10,0 millió forint, egyszeri szociális segélyre 405,0 millió forint, a 2.
cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös
méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 millió
forint, gyógyszertámogatásra 1500,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz
támogatásra 400,0 millió forint használható fel.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok teljesítését a nyugellátások
tényleges teljesítésének megfelelő jogcím-csoporton kell elszámolni. A (2)
bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő
kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.
71.	§
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet
3.	Vagyongazdálkodás cím bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. E
kötelezettség teljesítésén túl a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az
ellátások fedezetét képezik.
72.	§
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 1.
Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan
rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait 3431,2 millió forint összegben.
(2)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím
informatikai fejlesztésekre (ideértve a SAP-PIR üzemeltetést is) 1455,3 millió forintot
(dologi kiadásokra 601,9 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 853,4 millió
forintot), az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok
végrehajtására 250,0 millió forintot, a nyilvántartási rendszer fenntartására,
korszerűsítésére 307,0 millió forintot tartalmaz.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím
informatikai fejlesztésekre 1200,0 millió forintot (ezen belül személyi juttatásra 72,0
millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 23,0 millió forintot, dologi kiadásokra
547,0	millió forintot, felhalmozási kiadásokra 558,0 millió forintot) tartalmaz.
(4)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2.
Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a
Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány
támogatására fordítható.
(5)	A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 560,0 millió
forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv
alcím 790,0 millió forintot tartalmaz.
73.	§
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet vagyonába
tartozó járuléktartozás fejében átvett, Csopak, Kőkorsó út 5. sz. alatti üdülőingatlan-
részt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyvszerinti értéken
megvásárolja.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖLTSÉGVETÉS ELŐ IRÁNYZATAINAK
MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17. törvényerejű rendelet módosítása
74.	§
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló - módosított -
1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki.
„(7) Az anyakönyvvezető a meghalt személy anyakönyvi bejegyzését követő 3
napon belül - a meghalt személy családi és utónevét, lakóhelyét, születési helyét és
idejét (év, hó, nap), továbbá a haláleset idejét (év, hó, nap) tartalmazó anyakönyvi
értesítéssel - adatot szolgáltat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának.”
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről
szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása
75.	§
(1)	Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről
szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ok.Tv.) 1. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa.”
(2)	Az Ok. Tv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének helyettese a képviselői
alapdíj alapulvételével 100% pótdíjban részesül. Ha a képviselőcsoport létszáma
-	az 50 főt nem haladja meg, a pótdíjra egy helyettes,
-	az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, a pótdíjra két helyettes,
-	a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
-	a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult.”
(3)	Az Ok.Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő
részére az Országgyűlés hivatali szervezete - lehetőség szerint - szálláshelyről
gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete
szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, a 3. §-ban
szereplő költségtérítési átalányon túlmenően a havi alapdíj 50 %-ával megegyező
összegű szállásköltség-térítésre jogosult.
(2)	Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni
választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán
megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű
szállásköltség-téríté sre.”
(4)	Az Ok. Tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportja a működésükkel járó kiadásokra havonta
képviselőcsoportonként húsz képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként -
kormánypárt esetében az alapdíj 25 %-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az
alapdíj 50 %-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés
hivatali szervezete költségvetéséből.”
(5)	Az Ok.Tv. 6. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés
hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben -
térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a
képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges
alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.) biztosít. A képviselőcsoportok
számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő
köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére
foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A
képviselőcsoport - képviselőnként - és a független képviselő a hivatali feladatok
folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 15%-ának megfelelő ellátási
keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2)	A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának
pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali
szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom
köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két -
töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai
végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló
alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport
tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított
köztisztviselői létszám
a)	20%-a után főtanácsadói,
b)	20%-a után tanácsadói,
c)	30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d)	30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe
vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony
is létesíthető.
Az 1992. évi XXIII. törvény által kötelezően előírt egyéb juttatásokat az
Országgyűlés Hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. A
közigazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások biztosítására, valamint
jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának
megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem
alkalmazható.
(3)	A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete - irodahelyiség
rendelkezésre bocsátása nélkül - képviselőnként egy személy alkalmazásának
pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja. A
képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama
alatt munkajogi jogviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja.
A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről. A
képviselő az alapdíjának 50%-a erejéig számolhat el alkalmazottra, illetőleg
vállalkozóra vonatkozó kiadást, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg
társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját. A feladat ellátására,
illetőleg vállalkozásra vonatkozó szerződést - az Országgyűlés hivatali szervezete
előzetes ellenjegyzésével - a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a
vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon
alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés
hivatali szervezete teljesíti.”
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
76.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 21. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A köztisztviselő/
„c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő
bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi
többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami
tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá,
ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva -
legalább ötven százalék.”
(2)	A Ktv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az
Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban és az Állami
Számvevőszéknél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő esetében az alapilletményének 80 %-a, a középiskolai végzettségű
köztisztviselő esetében az alapilletményének 35 %-a.”
(3)	Az Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A vezető alapilletménye./
„a) a miniszter esetében a főtisztviselői alapilletmény 1,2-szerese,
b)	politikai államtitkár esetében a főtisztviselői alapilletmény 0,93-szorosa,”
(4)	A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő - a miniszter és a
politikai államtitkár kivételével - illetménypótlékra jogosult.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosítása
77.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. §
szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék
számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési
törvény állapítja meg.”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
78.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy
hiányának) összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott
Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor
hiányával (maastrichti deficitmutató).”
(2)	Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„a) értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása;”
(3)	Az Áht. 10/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A 113/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos
ügyletek kiadásai teljesíthetők devizában is.”
(4)	Az Áht. 13/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi
(9)	bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik és a jelenlegi (9) bekezdésben szereplő
(4)-(8)	bekezdésre való hivatkozás (4)-(9) bekezdésre változik:
„(9) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan
igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult államigazgatási eljárásban követeli
vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés
köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
megkeresésre adók módjára hajt be.”
(5)	Az Áht. 18/B. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az Államháztartási Hivatal és a Kincstár a külön jogszabályban
meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.
(13)	Az ÁHH és a TÁH-ok a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálják a helyi
önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének
és elszámolásának szabályszerűségét.”
(6)	Az Áht. 18/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁKK bevételei:
a)	Az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési
törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő
részletekben kell az ÁKK Rt. rendelkezésére bocsátani,
b)	egyéb bevételek.”
(7)	Az Áht. 18/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár bevételei
a)	az államháztartás pénzforgalmának lebonyolítására és egyéb jogszabályban
meghatározott feladatainak ellátására az éves költségvetési törvényben
meghatározott előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell a Kincstár
rendelkezésére bocsátani,
b)	az a) pontba nem tartozó, szerződés alapján ellátott feladatok végzéséért,
valamint szolgáltatások nyújtásáért kapott bevételek,
c)	egyéb bevételek.”
(8)	Az Áht. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-
(7)	bekezdés jelölése (4)-(8) bekezdésre változik:
„ (3) A Kormány nem vállalhat kezességet abban az esetben, ha valószínűsíthető,
hogy a kötelezett kezességbeváltás, illetve egyéb költségvetési forrás igénybevétele
nélkül nem fogja tudni fizetési kötelezettségét teljesíteni.”
(9)	Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
„s) ellátja - az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének
kikérésével - az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjával és
harmonizálásával kapcsolatos jogszabály előkészítési feladatokat, beleértve az
ellenőrzési módszertan és a szakképzés feladatait is.„
(10)	Az Áht. 64/A. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes TÁH a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján,
illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig
megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását. Amennyiben az önkormányzat az
(1)	bekezdés szerinti felhívásnak nem vagy csak részben tett eleget, és az
önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a TÁH
álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de
legalább 1 millió Ft-ot, a helyszíni vizsgálat kötelező. A vizsgálat eredményéről a
TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A
jegyzőkönyvben a TÁH javasolhatja az önkormányzatnak, hogy a következő
előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve
az elszámolásnál a TÁH által javasolt adatokat érvényesítse.
(3)	Amennyiben a helyi önkormányzat az (1)-(2) bekezdés szerinti felhívásnak,
illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban,
illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során
visszafizetési kötelezettsége, és a (4) bekezdés alapján igénybevételi
kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de
legfeljebb a TÁH felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában
feltüntetett különbözet után - a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül -
jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki
alapkamat ötven százaléka.
(4)	A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes
előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív
hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az
önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a)	ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond
az előirányzatról, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,
b)	ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról,
a jegybanki alapkamat,
c)	ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve
a jogtalan igénybevételt a TÁH a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás
keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500,0 ezer
forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50 %-át kell fizetni. A 64. § (5)
bekezdés aa) pontja szerinti lemondást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség
nem terheli.”
(11)	Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A helyi önkormányzat/
„a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó
finanszírozás keretében történő elszámolással,”
/teljesíti./
(12)	Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi
költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok
támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igényli.
A TÁH - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a
rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján
szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség
esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra,
módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a
felhívásnak nem tesz eleget, a TÁH a támogatási igényt - véleményével együtt -
továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek.”
(13)	Az Áht. 64/D. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az önkormányzat a TÁH 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4)
bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés
szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2)
bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a TÁH - szükség esetén - a
tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti.”
(14)	Az Áht. 65. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési
határozatban állapítja meg olyan időpontban, hogy a helyi önkormányzat
költségvetési rendeletébe beépülhessen. A helyi önkormányzat képviselőtestülete
a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik
döntési jogosultsággal.
(3)	A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi
önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési
határozata alapján elkülönítetten épül be. Amennyiben ez a helyi kisebbségi
önkormányzat mulasztása miatt hiúsul meg, a helyi önkormányzat a költségvetési
rendelete elfogadásának napjától felfüggesztheti a helyi kisebbségi
önkormányzatot megillető támogatások folyósítását, ideértve a központi
költségvetési támogatást is, a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési
határozatának meghozataláig.”
(15)	Az Áht. 92. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható
el, 50 %-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai központosított bevételét képezi.
(3)	A fejezet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját
bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem
rendelkezik - befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél év
közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.”
(16)	Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a
létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra
fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi
jutalmazási célú felhasználásának mértéke - az éves költségvetési törvényben
meghatározott kivétellel - a Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó szerveknél nem
haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50 %-át. Fel
nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv
felülvizsgálja.”
(17)	Az Áht. 96. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás
rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön
jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a
tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(6)	Nem kell az (5) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási
tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv
a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban
meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.”
(18)	Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott
központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési
törvényben jóváhagyott fedezetét időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási
terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből
finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása
alapján kell folyósítani, amennyiben törvény másként nem rendelkezik.”
(19)	Az Áht. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (2)-(8) bekezdés
jelölése (3)-(9) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetésből finanszírozott, a TÁH-ok által folyósított ellátási
kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban,
finanszírozási terv alapján kell folyósítani.”
(20)	Az Áht. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat és
központi költségvetési szerv a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző
szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-,
épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb.
jogcímen-, vagy alvállalkozói munkavégzés során - bevételhez jut, úgy az e bevétel
összegére jutó arányos egyéb állami támogatást is vissza kell fizetnie a központi
költségvetésbe.”
(21)	Az Áht. 108. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány határozattal dönthet az állam kincstári és vállalkozói vagyonának
egymás közötti - bármilyen jellegű visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról. E
rendelkezés az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyonára nem
vonatkozik.”
(22)	Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a. §
a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban:
értékesítés) származó bevétel - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - a
központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel.
(4)	A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan
értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv
köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét
meghaladó bevétel 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.
(5)	A bevételnek a (4) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a
központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
központosított bevételét képezi, kivéve, ha - kormányrendeletben szabályozottak
alapján - a benyújtott visszahagyási kérelemről a pénzügyminiszter másképp dönt.
(6)	A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a
feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket,
készleteket a költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
értékhatárig saját hatáskörben, afelett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó
szabályok szerint értékesítheti.”
(23)	Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat
a)	az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi költségvetési
szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének
egyetértésével - kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan vele megállapodást
köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá
b)	bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül - jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a
vagyonkezelésre - központi költségvetési szerv megszűnése esetén a
jogutódként létrejövő szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerződésben
megállapodik (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés),
c)	az állami tulajdonban lévő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb
földterületek esetében az a 100 %-ig állami tulajdonban levő erdőgazdasági
társaság, amellyel - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a
Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) vagyonkezelési
szerződést köt,
d)	az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően
átruházták, illetőleg - az öntözési célú létesítmények kivételével - a
mezőgazdasági célokat szolgáló vízilétesítmények medrei és az azzal szerves
egységet képező földterületek esetében a vízitársulat, amellyel a NFA
vagyonkezelési szerződést köt,
e)	a védett természeti területek tekintetében az, akivel - a földművelésügyi és
vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter
egyetértésével - a KVI vagyonkezelési szerződést köt,
f)	a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(24)	Az Áht. 109/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az ingyenes használati joggal terhelt, kincstári vagyonkörbe
tartozó ingatlanok ingyenes használója a jogszabályban előírt felújítási,
karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a KVI írásbeli felszólítása ellenére - a
felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül - nem kezdi meg vagy a
felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, használati joga megszűnik. Az
ingyenes használati jog törlése és a KVI vagyonkezelői jogának bejegyzése iránt a
KVI intézkedik az illetékes földhivatalnál. A KVI vagyonkezelői jogának
bejegyzésére a (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”
(25)	Az Áht. 109/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy nemzetközi egyezményből vagy
nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási kötelezettség
teljesítése, illetve belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek
megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a kincstári
vagyonba tartozó ingó dolgok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról határozattal
döntsön.”
(26)	Az Áht. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát
ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és
jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor adósságával (maastrichti
adósságmutató).”
(27)	Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezete
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami
Számvevőszék látja el.
(2)	Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését
a)	a vezetés részét képező pénzügyi irányítási (folyamatba épített, előzetes)
ellenőrzések rendszere;
b)	és a függetlenített (utólagos) belső ellenőrzési szervezet útján kell ellátni. Az
utólagos belső ellenőrzési feladatokat a Kormány által kijelölt, a
költségvetés ellenőrzéséért felelős állami szerv, továbbá a fejezetek
felügyeleti ellenőrző szervezetei és a fejezetek, köztestületek valamint a
helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek belső ellenőrei látják el.”
(28)	Az Áht. 121. §-a és a121. § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Államháztartási külső ellenőrzés
121. § (1) Az Állami Számvevőszék az államháztartás forrásainak, azok
felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodásának a külső ellenőrzését végzi.
(2)	Az Állami Számvevőszék feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény
állapítja meg.”
(29)	Az Áht. a következő 121/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartási függetlenített belső ellenőrzés
121/B. § (1) A függetlenített belső (utólagos) ellenőrzés feladata az
államháztartás alrendszereiben a gazdálkodás, különösen a pénzügyi irányítási
és előzetes ellenőrzési rendszerek működésének vizsgálata, értékelése
szabályossági és hatékonysági szempontból. Az ellenőrzést elrendelő szerv
vezetőjét megállapításairól, javaslatairól ellenőrzési jelentés útján tájékoztatja.
(2)	A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi
költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzésért, továbbá a
gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei
és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a
társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott
pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott
támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami
szervet jelöl ki.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv hatásköre, az állami
kezesség beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a
központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál
is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv feladat- és hatáskörében
eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot
tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot,
kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások
betartásával.
(5)	A fejezet felügyeletéért felelős szerv pénzügyi ellenőrzést végez a fejezet
költségvetésének végrehajtása tekintetében a felügyelete alá tartozó
költségvetési szerveknél és alapoknál, továbbá a fejezet költségvetéséből illetve
az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint e
szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás
felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében.
(6)	Feladatának megfelelő ellátásához a függetlenített belső ellenőr
funkcionális függetlenségét biztosítani kell különösen a következők
tekintetében:
a)	az ellenőrzési program elkészítésében és végrehajtásában;
b)	kinevezés, felmentés és szervezeti alárendeltség tekintetében;
c)	az irányítási és végrehajtási tevékenységtől való egyértelmű elkülönítés
tekintetében;
d)	valamint jelentéseinek önálló, befolyástól mentes kialakításában.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltak érvényre juttatásáért a 120/A. § (2) bekezdés
b)	pontjában megnevezett szervezetek felügyeletét ellátó vezető felelős.”
(30)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„c) az egyes állami feladatokat is ellátó - az államháztartáson kívüli - szervek
esetében a támogatás nyújtása, valamint a felhasználás és beszámolás
feltételeit;”
(31)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„u) a 120/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt függetlenített belső
ellenőrzések szabályait;”
/rendeletben szabályozza./
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
79.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
-	módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel
nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött
személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi
nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíja kiadásainak, és a méltányossági kifizetések fedezetére
szolgál.”
(2)	Az AT. 4. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„5. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és
egyéni nyugdíjjárulék összegét,”
(3)	Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 7. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„7. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási
járulék összegét,”
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
80.	§
(1)	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló - módosított - 1992. évi
LXXXIX. törvény (a továbbiakban Cct.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:)
„b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő
rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások
megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális
mértéke - a 6. és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a
céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvíz beruházások
esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított
sorrendjét kell figyelembe venni.”
(2)	A Cct. 19.§-ának (3) bekezdésében a „kizárólag önkormányzatok és az állam”
szövegrész helyébe a „kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam” szövegrész lép.
(3)	A Cct. 5. számú mellékletének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Pincerendszerek és természetes partfalak A támogatási arány, ha
veszélyelhárítási munkálatai	- a település lakosságszáma 2000
fő alatti, 80 %
-	a település lakosságszáma
2000-10000 fő, 70 %
-	a település lakosságszáma
10000 fő feletti, 60 %
A	támogatási	igény
benyújtásának feltételeit és az
igénykielégítés sorrendjét a
Kormány rendeletben teszi
közzé.”
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
81.	§
(1)	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló - módosított - 1993. évi II.
törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az illetékes
körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.”
(2)	Az Fkbt. 12/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlannyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok
esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli.
A körzeti földhivatal illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget
élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként
műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek
viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.”
(3)	Az Fkbt. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az
osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes
szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-ig benyújtott
kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó
szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.”
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
82. §
(1)	A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló - módosított - 1993. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az Alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter/
„b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat - a 7. § f)
pontjában foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25 %-ában
meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban:
miniszteri keret);”
(2)	A Nkat. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alapprogram átvehet átcsoportosított előirányzatként más fejezeti kezelésű
előirányzatot, amelyet annak kezelője pályázat útján kíván kulturális célok
támogatására fordítani, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A pályáztatás
lebonyolítására az Alapprogramra érvényes szabályokat kell alkalmazni.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
83.	§
(1)	A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:
Kt.) 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3)
bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek
férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.”
(2)	A Kt. 52. §-ának (3) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem
lehet több/
„a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b)	a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél)
tanítási óránál;
c)	a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d)	a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási
óránál;
e)	középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik
évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f)	a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési
törvényben meghatározott időnél;”
(3)	A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket
2003.	szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban,
középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú
művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására
vonatkozó rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni.
Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően
tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási
intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb,
mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e
megbízás kiadása 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában,
kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör
betöltése 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2002/2003. és a 2003/2004.
tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret
nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a
szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának
biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán.”
(4)	A Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és
kollégiumban” alcím 1.pontja a következő második-negyedik mondattal egészül ki:
„Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése
kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az
ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát,
továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe kell venni. Ha az iskolai
könyvtár működtetése kötelező a könyvtáros tanári (tanítói) létszám egynél akkor
sem lehet kevesebb, ha a számítások ezt lehetővé tennék. Az alapfokú
művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz
tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására
létesítették további egy könyvtáros tanárt kell alkalmazni.”
(5)	A Kt. 1.számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és
kollégiumban” alcím 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:
„Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló
befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették
további egy könyvtáros tanárt (tanítót) kell alkalmazni.”
(6)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei” 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési
hozzájárulásokon felül
a)	normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi
önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel
kell támogatni
-	a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés
szervezését,
-	a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, és
-	a taneszköz-fejlesztést.
b)	Az Oktatási Minisztérium fejezet "Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő
támogatás" alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében
meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati
fenntartású közoktatási intézmények számára.
c)	Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként
kell megtervezni
-	az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok
igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott
közoktatási intézmények számára,
-	a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás
számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.”
(7)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei” 2. pontja felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési
hozzájárulásokon belül”
(8)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának a) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„a) E keret terhére
-	az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői),
tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó
pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be
kell számítani,
-	ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem
kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti
öt órát (napi egy órát), kettő száz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a
kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok
ellátásához."
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
84.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a
továbbiakban: Exim tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása
érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi
és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző
gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgálatásokat megvásárló (igénybe
vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a
devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”
(2)	Az Exim tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:/
„e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi
költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.”
(3)	Az Exim tv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható
kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitel-nyújtás részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
85.	§
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított -
1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 1. §-ának (10) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján, többségi állami tulajdonú
gazdasági társasággal, az annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az
értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet, mely eljárásokra a
közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezései nem vonatkoznak.
Az értékesítésre jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Priv. tv. 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény mellékletében feltüntetett, azonos tevékenységet folytató, tartós
állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok esetében, a gazdasági
társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti
átalakulásról, az állami tulajdoni hányad változatlanul hagyása mellett, Kormány-
felhatalmazás alapján, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. Igazgatósága dönt.”
(3)	A Priv. tv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései
kivételével - a Gt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(4)	A Priv. tv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az
ÁPV Rt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni
(Gt. 21. § (3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 38. § (1) bekezdés és 42. § (3)
bekezdés.).”
(5)	A Priv. tv. 27. § (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:/
„d) nyilvános forgalomba hozatal (Tpt. 5. § 80. pont),
e)	zártkörű forgalomba hozatal (Tpt. 13. §),”
(6)	A Priv. tv. 28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvános értékesítésre kerülő vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe
adását az ÁPV Rt.-nek vagy az általa megbízott vagyonértékesítőnek - ha e törvény
kivételt nem tesz - versenyeztetés útján kell megkísérelnie. A haditechnikai
eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló
48/1991. (VII.23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi
védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti
időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar
álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999.
(VII.23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt-hez került, illetőleg a Magyar
Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény
alapján a Honvédelmi Miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és
az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne a
haditechnikai eszközök és készletek) 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi
értékhatár esetén zártkörű pályázattal értékesítendők.
(2)	Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a)	a portfóliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok
részvényeinek nyilvános eladása esetén;
b)	a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és
tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében;
c)	a Magyar Állam tulajdonában lévő részvény, üzletrész vagy ingatlan
értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréje esetén, ha a csere
a privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését
vagy fenntartását biztosítja;
d)	társasági részesedéseknek, a 24. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
alapított gazdasági társaságok részére, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor;
e)	ha az ÁPV Rt. az 54-57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a
munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;
f)	ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított;
g)	ha törvény eltérően rendelkezik;
h)	nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény
elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében;
i)	ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le,
amely eredménytelenül zárult;
j) az e törvény 35. §-ában meghatározott vagyonátadás esetében;
k) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások
végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás
esetén;
l)	a 48/1991. (VII.23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a 2183/1999.
(VII.23.) Korm. határozat, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján, a honvédelmi
miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és
készletek (benne haditechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió
forint egyedi átvételi értékhatár alatt,
m) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a
Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, lehetősége van a
tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő
ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot,
n) a Magyar Állam, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
kizárólagos vagy legalább 75 %-os tulajdonában álló gazdálkodó
szervezetek értékesítéssel, vagyonkezeléssel való megbízása, valamint
privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó szolgáltatások
igénybevétele esetén.”
(7)	A Priv. tv. 29. § (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell
a (2) bekezdésen túlmenően különösen:/
„e) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már
kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését.”
(8)	A Priv. tv. 31/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy ha a
benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt
feltételeknek, akkor a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, és az érintett
társasági részesedés, illetve egyéb vagyon értékesítésére, a 28. § (2) bekezdés i)
pontjában foglaltak figyelembevételével, új pályázatot kell kiírni.”
(9)	A Priv. tv. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az e
törvény 55-57. §-ában foglalt rendelkezéseket.”
(10)	A Priv. tv. 70. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. alaptőkéjének leszállítása esetén, a vele szemben fennálló
követeléseket a Gt. 262. §-ának (2) bekezdése szempontjából biztosítékokkal
ellátottaknak kell tekinteni.”
(11)	A Priv. tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § E törvény 5. §-ában meghatározott vagyon tekintetében az ÁPV Rt.-nek, az
e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő
ingatlanok tekintetében, magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben
meghatározott vagyonkezelői jogot is. Ez a vagyonkezelői jog e törvény alapján
jön létre, amely tényt az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az
ÁPV Rt. nyilatkozata alapján kell bejegyezni.”
(12)	A Priv. tv. mellékletéből törlésre kerülnek a következő társaságok:
„MAHART Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiközlekedési Rt. ( MALÉV ),
Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., Nemzeti
Tankönyvkiadó Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság
Rt., Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Hód-Mezőgazda Rt.,
Lábod-Mavad Rt., Balatoni Halászati Rt., Fertő-tavi Nádgazdaság Rt., Abaúji
Charolais Mezőgazdasági Rt., Tokaj Kereskedőház Rt., TISZA VÍZ Kft.,
VOLÁNBUSZ Rt., Agria Volán Rt., Alba Volán Rt., Bács Volán Rt., Bakony
Volán Rt., Balaton Volán Rt., Borsod Volán Rt., Gemenc Volán Rt., Hajdú Volán
Rt., Hatvani Volán Rt., Jászkun Volán Rt., Kapos Volán Rt., Kisalföld Volán Rt.,
Körös Volán Rt., Kunság Volán Rt., Mátra Volán Rt., Nógrád Volán Rt., Pannon
Volán Rt., Somló Volán Rt., Szabolcs Volán Rt., Tisza Volán Rt., Vasi Volán Rt.,
Vértes Volán Rt., Zala Volán Rt., Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs
Termékeket Gyártó Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., TESCO Nemzetközi
Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft., Reorg Rt.,
MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt., Távközlési Innovációs Rt. fa.,
Cartographia Kft., HM CENTRAL Mosodák Rt., Budapest Airport Rt., Fertővidéki
HÉV Rt.”
(13)	A Priv. tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a
következők szerint módosul:
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
„Szerencsejáték Rt. 50%+1 szavazatra
Magyar Posta Rt. 50%+1 szavazatra”
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása
86.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban:
Kbt.) 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja
szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a
Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság
(pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt
százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (7) bekezdésben
meghatározott elszámolási rend szerint.
(7)	A Tanács a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdésére, továbbá a 339. § (2) bekezdés q)
pontjára és e törvény 91. § (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett
visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a
december 31-i állapot szerint köteles elszámolni.”
(2)	A Kbt. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti
kereset alapján indult eljárására a Pp. XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti
eltérésekkel kell alkalmazni.”
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
87.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi LIII.
törvény 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a
környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók
módjára behajtandó köztartozás.”
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása
88.	§
(1)	A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) 2.
§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget az első
vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet külön jogszabályban
meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén a Környezetvédelmi Alap
célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző
szerv jóváhagyásával - szerződésben - átvállalhatja (a továbbiakban: másodlagos
kötelezett).
(3)	E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a)	üzemanyag és egyéb kőolajtermék,
b)	gumiabroncs,
c)	hűtőberendezés, hűtőközeg,
d)	csomagolás,
e)	akkumulátor,
f)	festékek, lakkok hígítói és oldószerei (a továbbiakban: hígítók és
oldószerek),
g)	az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír
/a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)-e) és g) együtt:
hulladékképző termék/.”
(2)	A Kttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget, amennyiben az nem került átvállalásra, a
behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő
vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel
egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal
állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint.”
(3)	A Kttv. 5/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Teljes mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel, az ott megadott kötelező hasznosítási aránynak
megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a
kötelezett. A mentesség meghatározásakor a hasznosított hulladékká vált
termékdíjköteles termék arány és a kötelező hasznosítási arány hányadosát kell
figyelembe venni.”
(4)	A Kttv. 5/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint
visszaigényelheti a Kac.-tól
a)	az exportáló, ha kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket és a
terméket exportálta;
b)	a kötelezett, ha a terméket
ba)	változatlan formában
bb)	változatlan formában és állapotban építi be más termékbe és
exportálta.”
(5)	A Kttv. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogról,
vámeljárásról, valamint vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 103. § (1),
105. §, 106. § (1)-(2) és (8) bekezdései, 108. §, 109. § (1)-(5) bekezdései, 110. §
(1)-(2)	bekezdései, 111. § (1)-(2) és (4)-(10) bekezdései, 112. § (1)-(2) bekezdései,
113. § (1) bekezdése, (5) bekezdése, (13) bekezdése és (17) bekezdése, 114. § (1)
bekezdése, 115. §, 116. §, 117. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdései, 118. § (1) és (4)-
(6)	bekezdései, 119. §, 120. §, 121. §, 123/A. §, 123/B. §-a szerint vámmentesen
vámkezelt, a Kt. hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók
üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében
termékdíj visszaigénylésre nincs lehetőség. ”
(6)	A Kttv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,/
„c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő,
amely a csomagolás tömegének 90 %-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó
termékdíjtételt kell alkalmazni.”
(7)	A Kttv. a következő új VIII. fejezettel egészül ki:
"VIII. Fejezet
Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja
19/C. § Termékdíjat azok után a reklámhordozó papírok után kell fizetni, amelyek
legalább hasznos alapterületük 75 %-ában reklámot tartalmaznak (a továbbiakban:
Pkt).
19/D. § (1) A termékdíj alapja a reklámhordozó papír tömege.
(2)	Az Pkt. termékdíjtételeit a 8. számú melléklet tartalmazza.”
(8)	A Kttv. 20. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„c) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a
szolgáltatásban - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások
valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;”
(9)	A Kttv. 20. §-a a következő p)-s) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„p) információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja
által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a
röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt,
könyvet és tankönyvet -, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány,
valamint a térkép;
r) reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pontja által
meghatározott reklámot tartalmaz;
s) anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a
termelésben vagy a szolgáltatásban - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban
és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő
felhasználása.”
(10)	A Kttv. 1.-3. számú melléklete helyébe az e törvény 14.-16. melléklete lép.
(11)	A Kttv. 5.-7. számú melléklete helyébe az e törvény 17.-19. melléklete lép.
(12)	A Kttv. kiegészül az e törvény 20. mellékletével megállapított 8. számú
melléklettel.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
89.	§
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a
továbbiakban: Rtv.) 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A közalapítvány bevételeit képezik:/
„a) a műsorszolgáltatási költségvetési támogatás (79. §) e törvényben
megállapított hányada.”
(2)	Az Rtv. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közalapítványok a működési költségeiket a műsorszolgáltatási költségvetési
támogatás (79. §) őket megillető részéből fedezik, a fel nem használt összeget a
közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.”
(3)	Az Rtv. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási
szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, továbbá az önkéntes befizetések.”
(4)	Az Rtv. 77. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a
jelenlegi (5)-(7) bekezdés jelölése (6)-(8) bekezdésre változik:
„(5) Az Alap kezeli a műsorszolgáltatási költségvetési támogatást a 79. § (4)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
(5)	Az Rtv. 79. §-a és az azt megelőző 2. cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Cím
A műsorszolgáltatási költségvetési támogatás
79.	§ (1) Az állam a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos
működtetése céljából, valamint a műsorszolgáltatási rendszer fenntartása és a
közszolgálati műsorok támogatási szükséglete miatt az e §-ban foglaltak szerint
meghatározott, és a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben évente
előirányzott műsorszolgáltatási költségvetési támogatást nyújt, melyet
időarányosan, havi egyenlő részletekben kell átutalni a Műsorszolgáltatási Alap
számlájára.
(2)	A műsorszolgáltatási költségvetési támogatás alapja a költségvetés által térített
díjátalányt is magában foglaló és beszedési költséggel csökkentett 2001. évi
tényleges üzemben tartási díj-bevételnek a 2002. évi díj-emelés mértékével
megnövelt összege.
(3)	A műsorszolgáltatási költségvetési támogatás mindenkori költségvetési
előirányzata a (2) szerinti alapösszegnek a tervévet megelőző év augusztusa és
2001 augusztusa közötti átlagos - a Központi Statisztikai Hivatal által közölt -
fogyasztói árindexváltozással megnövelt összege azzal, hogy a Magyar
Köztársaság költségvetéséről szóló törvény ennél magasabb összeget is
megállapíthat.
(4)	A műsorszolgáltatási költségvetési támogatás
a)	negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot,
b)	huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot,
c)	huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot
illeti,
d)	egy százaléka a Testület,
e)	egy százaléka - egymás közt egyenlő arányba - a Magyar Rádió
Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió
Közalapítány működési költségeinek
fedezetére,
f)	hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok
céljaira
szolgál.
(5)	A műsorszolgáltatási költségvetési támogatás négy százalékáig terjedően a
Testület, három százalékáig terjedően a kuratóriumok költségvetését az
Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó
együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes
bizottságához terjeszthetik elő.”
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
90.	§
A természet védelméről szóló - módosított - 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett
természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság
adók módjára behajtandó köztartozás.”
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása
91.	§
Az erdőről és az erdő védelméről szóló - 1996. évi CXXIV. és 1997. évi CLIX.
törvénnyel módosított - 1996. évi LIV. törvény a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § A határidőre meg nem fizetett erdőfenntartási járulék, erdőgazdálkodási
bírság és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosítása
92.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló - 1998. évi XC. és 1999. évi
CXXV. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.)
28. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért 3000,0 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az
általános forgalmi adót tartalmazza.
(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1)
bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító
határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj
kétszerese.”
(2)	Az Ittv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
/Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az/
„g) helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a
tulajdonában lévő ingatlanokról,
h)	helyi önkormányzat hatósági feladatai ellátásához, amennyiben jogszabály
kötelezővé teszi számára a tulajdoni lap beszerzését”
/kéri./
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
93.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7.§ (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával
megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg - a
kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem
tart igényt a támogatásra -, akkor a rendelkezett összeget alapítványok, társadalmi
szervezetek támogatására kell felhasználni, a mindenkori éves központi
költségvetés Miniszterelnökség fejezetében meghatározott, civil szervezeteket
támogató jogcím-csoportnál. Az összeget az APEH a december 31-i nyilvántartása
szerint határozza meg, 15 napon belül gondoskodva a közzétételről.”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
94.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított - 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 148. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép.
„(5) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban
történő részvételéig
a)	a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át,
b)	három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi
térítési díj 50 %-át,
c)	tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési
díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani [az a)-c) pont a továbbiakban
együtt: normatív kedvezmény]. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen
vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely
kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött -
tanulói szerződése alapján már jogosult.
(6)	Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az
intézményi térítés díj további 50 %-át kedvezményként kell biztosítani.”
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása
95.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
-	módosított - 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 62. §-a (2) bekezdésének
a)	és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adó mértéke/
„a) a cigarettára 4950,0 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 20
százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 33
százaléka.”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény módosítása
96.	§
(1)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az
egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő
egyéb egyházi jogi személy - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti
adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás
kiállítására jogosult.”
(2)	Az Eftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben
tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az
éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását
követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján
korrigálni kell.”
(3)	Az Eftv. 8. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat
a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az
éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján
folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében
kell megtervezni.
(2)	A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első
hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt
korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló
törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997.
évi CLIII. törvény módosítása
97.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló - módosított -
1997. évi CLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával,
a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek tételes elszámolásával,
valamint a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi
ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan rendszerben történik, amely az
ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló
érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti.”
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és
juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása
98.	§
(1)	A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és
juttatásairól szóló - 2001. évi CII. törvénnyel módosított - 2000. évi XXXIX. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20.
§ (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével.”
(2)	A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény szerint megállapított, főtisztviselővé kinevezett közigazgatási
államtitkár illetményének 1,5-szöröse.”
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény módosítása
99.	§
(1)	A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló - módosított -
2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 37. §-ának (1)
bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
/Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a
központi költségvetés terhére/
„e) kezességet vállaljon a Nemzeti Autópálya Rt. (a továbbiakban: NA Rt.). MFB
Rt-vel szemben fennálló hiteltartozásaiért.”
(2)	A Költségvetési Törvény 50. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
„(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. Az
ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti
feltöltése alcím 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcím, 6. Az
Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcím, valamint 7. A
Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása alcím kiadásait államkötvénnyel
teljesítse.”
(3)	A Költségvetési Törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető - az 1999.
szeptember-2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz (264,52) képest
adódó - többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyam csökkenés
esetén az árfolyam nyereség a Külügyminisztérium költségvetésében az 5. cím 6.
„Nemzetközi tagdíjak” alcím esetében a 2002. évben esedékes kiadások és a 19.
„Külképviseletek deviza” alcím esetében a 2002. évben elindított ingatlan
fejlesztési kiadások teljesítésére felhasználható. A Külügyminisztérium az
árfolyam változások egész évi eredményéről a zárszámadás keretében köteles
elszámolni.”
(4)	A Költségvetési Törvény 122. §-a a következő (4)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Gödöllői Királyi
Kastély Kht.-nak a Gödöllői Grassalkovich Kastély rehabilitációjának folyatására a
Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatási céltól eltérő felhasználásából eredő
-	a Környzetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben fennálló -
231 807 908,0 forint összegű tőke-, valamint az ezt terhelő, 2002. december 31-én
fennálló kamat-tartozás megfizetését.
(5)	Az NA Rt. kész autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak
207 000,0 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az NA
Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást - annak járulékaival együtt -
vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely
mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
(6)	Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) autópályákat ad át
a Magyar Államnak 28 157,9 millió forint értékben. A központi költségvetés
ennek ellenében az ÁAK Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást -
annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő
átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési
kötelezettség alól.
A központi költségvetés az ÁAK Rt. 2002. december 31-én fennálló 263,3 millió
euró és 1660,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen
66 529,2 millió forint) értékű hitel-tartozásaiból az autópályák átadása ellenében
átvállalt hiteleken felül fennálló hiteleit - annak járulékaival együtt - ellenérték
nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.
(7)	A központi költségvetés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a
továbbiakban: MÁV Rt.) 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb
127,0	millió euró, 34,0 millió USD, valamint 19 300,0 millió forint (2001.
december 31-i árfolyamon számítva együttesen 60 024,0 millió forint) értékű
hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül
az illeték fizetési kötelezettség alól.
(8)	A központi költségvetés a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt.
2002.	december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 71,1 millió euró és
13 650,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen
34 854,7 millió forint) összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül
átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.
(9)	A központi költségvetés a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. 2002.
december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 4100,0 millió forint összegű
hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül
az illeték fizetési kötelezettség alól.
(10)	A központi költségvetés a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító
és Fejlesztő Kht. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 5360,0
millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal.
Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.
(11)	A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. NA Rt-ben lévő részesedését saját
tőke értéken, de legfeljebb 81 000,0 millió forintért.
(12)	A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. ÁAK Rt-ben lévő részesedését
saját tőke értéken, de legfeljebb 16 800,0 millió forintért.
(13)	A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. Diákhitel Központ Rt-ben lévő
részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 2500,0 millió forintért.”
(14)	A (7)-(10) bekezdés szerint ellenérték nélkül átvállalt tartozás a kötelezettnél a
társasági adóalap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.”
(5)	A Költségvetési Törvény kiegészül a következő 125. §-sal:
„125. § Az e törvény 122. § (5)-(13) bekezdései vonatkozásában az Áht. 41. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
(6)	A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők
szerint változnak:
„A XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 6. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1.
Útfenntartás és fejlesztés jogcím csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat
csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat
kiadási előirányzata 31 150,0 millió forintra, a 6. Útfenntartási és fejlesztési
célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport támogatási
előirányzata 76 800,0 millió forintra változik. A XVII. Fejezet összesen kiadási
előirányzata 240 883,5 millió forintra, az összesen támogatási előirányzata
151 299,1 millió forintra változik.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,2.
Ágazati célelőirányzatok alcím kiegészül a 11. A Diákhitel Központ Rt. működési
támogatása jogcímcsoporttal, amelynek kiadási előirányzata 2120,0 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím
kiegészül a 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények
rendezése miatti feltöltése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 11 000,0 millió
forint, a 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek
kiadási előirányzata 81 000,0 millió forint, a 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt.
részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 16 800,0 millió
forint, a 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása, amelynek kiadási
előirányzata 2500,0 millió forint, valamint az 8. Az MFB Rt. veszteségrendezése
alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 60 000,0 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. Az ÁPV Rt. által fizetett osztalék jogcím-
csoport bevételi előirányzata 0,0 millió forintra változik.
A XXII. fejezet kiegészül a 32. Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés cím, 1. A
Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási
előirányzata 207 000,0 millió forint, 2. Az Állami Autópálya kezelő Rt.
adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 66 529,2 millió
forint, 3. A MÁV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási
előirányzata 60 024,0 millió forint, 4. A Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és
Kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata
34 854,7 millió forint, 5. A Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft.
adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4100,0 millió
forint 6. A Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht.
adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 5360,0 millió
forint.
A XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 598 519,6 millió forintra, bevételi
előirányzata 3 716 011,7 millió forintra változik.”
(7)	A Költségvetési Törvény 11. számú mellékletének I. A hozzárendelt vagyont
csökkentő kiadások, 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján, a) osztalék-
befizetési kötelezettség a központi költségvetés felé kiadási előirányzata 0,0 millió
forintra változik.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
100 . §
(1)	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.)
8. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő
kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybe vétele,
illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
a)	tartósan beteg vagy fogyatékos,
b)	három vagy többgyermekes családban élő, egyedül álló szülő által nevelt, és
c)	rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő
tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív
kedvezmények).
(5)	A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat
meg.”
(2)	A Tpr. 32. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 8. § (4) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények bevezetése
fokozatosan történik, a következők szerint:
a)	az a)-b) pont hatálya alá tartozók teljes körére a 2003/2004. tanévtől
kezdődően,
b)	a c) pont hatálya alá tartozóknál
ba)	az első-negyedik évfolyamra járó tanulók esetében a 2003/2004. tanévtől
kezdődően,
bb)	az ötödik-nyolcadik évfolyamra járó tanulók esetében a 2004/2005
tanévtől kezdődően,
bc)	a kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamokra járó tanulók
esetében a 2005/2006. tanévtől kezdődően.
(10)	A 8. § (4) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az élettársi kapcsolatban
nevelt gyermek nem tekinthető egyedülálló szülő által nevelt tanulónak.”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
101 . §
(1)	Ez a törvény (2)-(7) bekezdésében foglaltak kivételével 2003. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az e törvény 95. §-ával megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 62. §-a (2)
bekezdésének a) és c) pontja 2003. április1-jén lép hatályba.
(3)	A e törvény 75. §-ával megállapított, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról,
költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 1. §-ának (2)
bekezdése, 2. §-ának (3) bekezdése, 4. §-a, 5. §-ának (1) bekezdése, valamint 6. §-ának
(1)	és (3) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.
(4)	Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, ötödik
és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben.
(5)	Az e törvény 94. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (5) és (6) bekezdése 2003.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	Az e törvény 88. §-ával megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá
egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a
továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (3) bekezdése, 19/C. §-a, 19/D. §-a, 20. §-ának p) és r)
pontja, valamint 1-3. és 5-8. számú melléklete 2003. február 15-én lép hatályba, és a
2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti időszakban a Kttv. 2. §-ának (3)
bekezedése és 1-3. és 5., 6. számú mellékletében 2002. évre meghatározott
termékdíjakat kell fizetni.
(7)	Az e törvény 99. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az e törvény
kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
102 . §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes
jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének,
valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános
szabályait,
b)	az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében
nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a
vízkészletjárulékkal kapcsolatos bejelentkezésre, nyilatkozattételi kötelezettségre és
ellenőrzésre, valamint a befizetéssel kapcsolatos határidőkre vonatkozó szabályokat,
továbbá a vízkészletjárulék kiszámítását érintő - a vízhasznosítás és a vízkészlet
jellegétől függő - szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a
költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.
103 . §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (2)-(3)
bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. CXXIII. törvény 82. §-ának (7)
bekezdésének megfelelő része, a 18/I. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint az azt
megállapító 2001. évi L. törvény 7. §-ának megfelelő része, 33. §-ának (8)
bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 8. §-a, 48. §-ának o)
pontjában az „és a Kincstár” szövegrész, valamint 99. §-a (1) bekezdésének
szövegéből az „és pénzforgalmi betétkönyvön” szövegrész és 124. § (4)
bekezdésének f) pontja, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény
108. §-a (2) bekezdésének megfelelő részre,
b)	a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének
1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-a, valamint az azt
megállapító része a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXX. törvény 52. §-a,
c)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Első része
„Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja,
d)	az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény 70. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998.
évi XC. törvény 92. §-ának (2) bekezdése, és a 2001. évi L. törvény 46. §-ának
(1)	bekezdése,
e)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdéséből „az Adó-és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési
feladatatainak ösztönzésére” szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdéséből „az APEH
járulékbeszedési feladatatainak ösztönzésére” szövegrész, 11/A. §-ának (2)
bekezdéséből a „negyedévente” szövegrész,
f)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997.
évi CLIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998.
évi XCI. törvény 18. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése,
g)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 33. §-a (6)
bekezdésének c) pontja,
h)	az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése,
i)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1)
bekezdésében az „...országgyűlési biztos hivatalaiban, az ...” szövegrész, a
49/N. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI.
törvény 55. §-ának megfelelő része,
j) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény 245/H §-ának (3) bekezdése, valamint az azt
megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 75. §-ának megfelelő része,
k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV.
törvény 7. §-a (11) bekezdésének c) pontja,
l) a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 65. § (9) bekezdésében a „kizárólag”
szövegrész,
m) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1)
bekezdésének c) pontja, 80.-81. §-a, 82/A. §-a, valamint az azt megállapító
1997.	évi CXLVI. törvény 74. §-ának (3) bekezdése, 83. §-a, valamint az azt
megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 74. §-ának (4) bekezdése, 84. §-a,
valamint az azt megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 74. §-ának (5)
bekezdése, 144. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 1996. évi
CXXIV. törvény 90. §-ának (2) bekezdése, és a 148. §-a, valamint az azt
megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 74. §-ának (6) bekezdése.
104	. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 435. §-a 2002. december 31-jén
hatályát veszti.
(2)	A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. §-ának (2)
bekezdéséből a „Sportlétesítmények Vállalat Rt.” szövegrész 2002. december 31-jén
hatályát veszti.
(3)	A villamosenergiáról szóló 2001. évi CX. törvény 116. §-ának (5) bekezdése 2002.
december 31-jén hatályát veszti.
(4)	A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi
LXXIV. törvény 153. §-ának (3) bekezdése 2002. december 31-jén hatályát veszti.
105	. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1996. január 1-je után állami
költségvetési és PHARE, ISPA, SAPARD forrásból megvalósult és megvalósuló
kincstári vagyonnak minősülő szennyvízelvezető és -tisztitó, valamint
hulladékgazdálkodási létesítményeket, berendezéseket (gépeket) ingyenesen a
vagyontárgy elhelyezkedése szerinti önkormányzat tulajdonába adja, amennyiben a
projekt végső kedvezményezettje helyi önkormányzat.
106	. §
Az Országgyűlés a jogelőd Népstadion és Létesítményeinek a Magyar Köztársaság
1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése
alapján fennálló 74 063 000,0 forint, azaz hetvennégymillió hatvanháromezer forint
befizetési kötelezettsége teljesítését a jogutód Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő,
Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság javára elengedi.
107	. §
Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az
előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásoktól 2003. évben el lehet térni.
108	. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-
motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját
hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím Fejezeti
kezelésű előirányzatok, 7. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2003-ban
beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik
ellenértékének megfelelően megemelje. A MÁV Rt. az erre a célra kapott
költségvetési juttatást soron kívül befizeti a XLI. A központi költségvetés
kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei
fejezet 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Kormányhitelek visszatérülése
előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések
szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál
tőkejuttatásként történik.
109	. §
(1)	A közoktatási feladatok ellátásánál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a 28. §-a (1) bekezdésének a)
pontja szerinti normatívára jogosultak. A képzésbe 2003-2004. tanévtől belépők
tekintetében a 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt normatíva mértékeket kell
alkalmazniuk.
(2)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2003. december 31-éig a 28. §-a (1)
bekezdésének h) pontja szerinti, ezt követően a 28. § (1) bekezdés g) pontjában
megjelölt mértékű normatívára jogosultak.
110	. §
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és
azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2)
bekezdésében és 5. §-ának (2) bekezdésében a „10. § (3) bekezdése” szövegrész ”10. §
(2)	bekezdése” szövegrészre, a 11/A. §-ának (2) bekezdésében az „egészségügyi
miniszter” szövegrész „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrészre
változik.
111 . §
Az e törvény 92. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 30. §-a (1)
bekezdésének g)-h) pontja rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően
kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.
112	. §
Az e törvény 84. §-ával megállapított, a Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető
1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a hivatalosan támogatott exporthitelek
bizonyos irányelveinek alkalmazásáról szóló, a Tanács 1978. április 4-i határozata
helyébe lépő 2000. december 22-én kelt 76/2001/EK határozattal összeegyeztethető
szabályozást tartalmaznak.
113	. §
(1)	A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes
címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról
szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú mellékletének vízgazdálkodás ágazat,
szennyvízcsatornázás és tisztítás alágazat alatti 9. sorszámú Sopron önkormányzat
Sopron (Ágfalva, Harka, Kópháza) régió csatornázási és szennyvíztisztítási
programjára megítélt összesen 587,0 millió forint (2002. évre 73,0 millió forint, 2003.
évre 147,0 millió forint, 2004. évre 112,0 millió forint, 2005. évre 138,0 millió forint,
2006. évre 117,0 millió forint), a 10. sorszámú Szeged önkormányzat Szeged város
csatornahálózat fejlesztésére megítélt összesen 1365,0 millió forint (2002. évre 95,0
millió forint, 2003. évre 616,0 millió forint, 2004. évre 654,0 millió forint), a
hulladékgazdálkodás ágazat alatti 1. sorszámú Miskolc önkormányzat Térségi
hulladékgazdálkodási programjára megítélt összesen 417,0 millió forint (2002. évre
138,0	millió forint, 2003. évre 279,0 millió forint), a 2. sorszámú Szeged
önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához
megítélt összesen 847,0 millió forint (2002. évre 169,0 millió forint, 2003. évre 160,0
millió forint, 2004. évre 518,0 millió forint), valamint a 3. sorszámú Szolnok
önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához
megítélt összesen 545,0 millió forint (2002. évre 223,0 millió forint, 2003. évre 322,0
millió forint) címzett támogatás azon része, mely az ISPA támogatás hazai
társfinanszírozására szolgál, az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím, 5. jogcím-csoport, „ISPA támogatásokból
megvalósuló programok” előirányzatra, a fennmaradó rész az e törvény XVI.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím, 6. jogcím-
csoport, „EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése”
előirányzatra kerül átcsoportosításra. Az átcsoportosított források kizárólag a
megítélésükkor meghatározott célokra, a fenti önkormányzatok beruházásainak
finanszírozására fordíthatók.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások 2002. évi címzett és
céltámogatások előirányzatát terhelő összege 2003-ban kerül felhasználásra az (1)
bekezdésben meghatározott módon.
(3)	A finanszírozási forrás (1) és (2) bekezdés szerinti megváltoztatására abban az
esetben kerül sor, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatok ahhoz
2003. március 31-éig hozzájárulnak az önkormányzatok címzett támogatásról való
lemondás módját meghatározó jogszabályok szerint.
114	. §
(1)	A Magyar Állam mint egyszemélyes tulajdonos, a Magyar Államkincstár Rt-t
(továbbiakban: Kincstár) 2003. június 30. napjával megszünteti. A Kincstár feladatait
2003.	június 30-át követően az Államháztartási Hivatal veszi át, Magyar Államkincstár
néven.
(2)	A Kincstár munkavállalóinak munkaviszonya a Kincstár megszűnésével
egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át azzal, hogy illetményük a korábbi
munkaviszony alapján őket megillető személyi alapbérüknél kevesebb nem lehet.
(3)	A Kincstár megszüntetésével és a jogutódlással kapcsolatos további
részletszabályokat külön törvény tartalmazza.
115	. §
Ahol e törvényben „rendszeres gyermekvédelmi támogatás” kifejezés szerepel, ott a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben
meghatározott kiegészítő családi pótlékot kell érteni.
116	. §
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény
a)	232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,
b)	301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,
c)	301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 4%.
117	. §
Az illetményt, tiszteletdíjat az e törvény 98. §-ával megállapított, a köztársasági elnök,
a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a
Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX.
törvény 1. §-ának (1) bekezdése, 20. §-ának (1) bekezdése, valamint az e törvény
76. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
45. §-a (1) bekezdésének a), b). pontja szerint kell megállapítani azzal, hogy az érintett
az illetménynövekmény, tiszteletdíjnövekmény 50 %-ára 2003. január 1-jétől, a
további 50 %-ára 2004. január 1-jétől jogosult.
118	. §
Az e törvény 78. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2003. évi
normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.