﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2004. évi.....törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1,992. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban:
Kjt.J 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KOMT-ba,n a Kormány
a)	a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti
konföderációk, továbbá
b)	az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek
képviselőivel egyeztet.
(2)	A Kjt. 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
1
„(5) E törvény EL részének alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati
szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző
ágazatot képviselő munkavállalói érdekképviseleti szervezetet kell érteni.
2.§
A Kjt. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő]
„a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos
önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban,
szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel, az ágazati
sajátosságoknak megfelelően ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi
szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban
egyeztet.”
3.§
A Kjt. 9. § helyébe a következő rendelkezés lép:
[9. § (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,]
„a) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a
munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 %-át, vagy
b)	amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó
közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 5 %-a.
(2)	Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a)	amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által
fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 %-át, vagy
b)	amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által
fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban, szakágazatban foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 10 %-át.
(3)	Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti
jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak
létszámának 10 %-át.
(4)	Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni,
amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a
közalkalmazottak legalább 5 %-át képviselik.”
4.§
A Kjt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2)-(3) bekezdése
nem alkalmazható.”
2
5.§
A Kjt. a következő új 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A munkáltatónál működő egyetlen szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív
szerződést megkötni, ha közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25 %-át.
(2)	Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést
valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 25 %-át.
(3)	Ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (2) bekezdés alapján nem
lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést, feltéve,
ha a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25 %-át.
(4)	Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (3) bekezdés alapján
nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amely
közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 50 %-át.
(5)	Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakszervezet, illetve a (2)-(4) bekezdés esetén a
szakszervezetek kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződés megkötésére
irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a
közalkalmazottak jóváhagyása. A közalkalmazottaknak erről szavazniuk kell. A szavazás akkor
érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább 50 %-a részt vesz.
(6)	Ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az (l)-(5) bekezdést megfelelően, az ágazat
közalkalmazottai létszámát alapul véve, kell alkalmazni.”
A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív
szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (2)-(7) bekezdése, a 34-
35.	§, a 36. § (l)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.”
7.§
A Kjt. 15. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A Kormány a KOMT-ban történt egyeztetést követően rendeletben meghatározza a
reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét.”
8.§
(1)	Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
3
(2)	A Kjt. 9. §-a alapján a reprezentativitást először 2005. március 31-i hatállyal és
határidővel, ezt követően minden harmadik év március 31-ig kell megállapitani.
(3)	A reprezentativitás (2) bekezdés szerinti első ízben történő megállapításáig az 1998-
ban megtartott közalkalmazotti tanács választások eredménye alapján meghatározott
reprezentativitást kell irányadónak tekinteni.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A közalkalmazotti tanács választásnak a hatályos szabályozás szerint két következménye
van: magának a tanács tagjainak a megválasztása - ami magától értetődő - és a
szakszervezetek reprezentativitásának a meghatározása - ami viszont egyáltalán nem
szükségszerű megoldás. A szakszervezetek régóta hangoztatják, hogy a szakszervezet lényegét
a tagsága adja, s ezért helyesebb lenne, ha a reprezentativitást is e tényhez kapcsolnák.
A törvényjavaslat e szándékot kívánja megvalósítani, amennyiben
-	a szakszervezetek reprezentativitását a tagsága, pontosabban a szakszervezeti tagok és a
munkahelyen / az ágazatban / a települési önkormányzat intézményeiben/ a közalkalmazotti
szektorban foglalkoztatottak arányától függően állapítja meg;
-	ennek megfelelően újraszabályozza a kollektív szerződés kötésének feltételeit;
-	meghatározza a kormány és a szakszervezetek, illetve települési önkormányzatok
részvételét a különböző szintű - munkahelyi, ágazati, önkormányzati és szektorális szintű -
fórumokon.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az országos reprezentativitás meghatározása miatt a Közalkalmazottak Országos
Munkaügyi Tanácsa összetételéről szóló törvényi szabályozást pontosítja. Előírja, hogy a
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (KOMT) az országosan reprezentatív
szakszervezeti konföderációk mellett az alapszabályban további konföderációk részvétele is
meghatározható. Beemeli a törvénybe az országos érdekegyeztetésben részt vevő
szakszervezeti konföderációk fogalmát, ezzel pontosítva a jelenlegi szabályozást. E szerint
országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti
szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő munkavállalói
érdekképviseletet kell érteni.
Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek részvételéről - a jelenlegi
szabályozással megegyezően - az alapszabályban kell rendelkezni.
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ágazati, illetve az önkormányzati érdekegyeztetés szereplőit.
5
Ágazati kérdésekben az ágazati miniszter az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban
működő reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet, az országos önkormányzati
érdekképviseleti szervezetek bevonásával.
Területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett helyi, illetve
területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet az általa működtetett önkormányzati
érdekegyeztető fórumban.
A 3. §-hoz
A Javaslat a szakszervezet taglétszámához kötve határozza meg a munkáltatónál működő, a
területi-helyi szintű, az ágazati, valamint az országos közalkalmazotti érdekképviseleti
szervezet reprezentativitását. A konzultáció elősegítése érdekében a reprezentativitás
feltételrendszerét illetően mind a közalkalmazottak összességéhez, mind szakmához, ágazathoz
tartozás szerint meghatározott csoportjukhoz való viszonyítást lehetővé tévő rugalmas
szabályokat fogalmaz meg.
Munkahelyi szinten egy szakszervezet két feltétel valamelyikének a teljesítése esetén
reprezentatív. Egyfelől, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az
önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának
10 %-át, vagy - másfelől - ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az
önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban, szakágazatban
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 %-át.
Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek -
egyfelől - közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által
fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 %-át, vagy -
másfelől — a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által
fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban, szakágazatban foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 10 %-át.
Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 10 %-át.
Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak
tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és
tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5 %-át képviselik.
A 4. §-hoz
Az Mt. és a Kjt. közötti összhang megteremtése érdekében a Javaslat az Mt. 29. § (3)
bekezdésének alkalmazását is kizárja.
6
Az 5. §-hoz
A Kjt. új 12/A. §-a újraszabályozza a szakszervezetek kollektív szerződéskötési
jogosultságát, egyfelől a reprezentativitásra, másfelől a szakszervezeti taglétszámra építve. A
taglétszám általános követelményként történő előírása a jelenlegi, közalkalmazotti
tanácsválasztáson leadott szavazatokhoz képest szigorúbb feltételt jelent, ezért a minimális
támogatottság százalékos arányának meghatározása - a közalkalmazotti területen érvényesülő
átlagos érdekképviseleti szervezettséget is mérlegelve - erre figyelemmel történt.
A Javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor csupán egy, és arról, amikor egymás mellett
több szakszervezet is működik az adott munkahelyen. Mind a két esetben a Javaslat szerinti
szabályozás lényeges eleme a szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességének a
meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetet vagy a szakszervezeteket a Javaslat akkor
tekinti kollektív szerződés kötésére automatikusan alkalmasnak, ha a taglétszáma, illetve az
együttes taglétszámuk eléri a 25 %-ot. Ennek hiányában a kollektív szerződésről szavazni kell.
A szavazás akkor érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább 50 %-a részt vesz.
Egyebekben a szabályozás az Mt. korábbi logikáját követi. így több munkahelyi
szakszervezet egyidejű jelenléte esetében
-	a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg;
-	ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése ezen a módon nem lehetséges, a
reprezentatív szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést;
-	s végül, ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése az előbbi
módon sem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg,
amely közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 50 %-át. Egy reprezentatív szakszervezet önálló kollektív
szerződés kötéséhez tehát szigorúbb feltételnek kell megfelelni.
A Javaslat az ágazati (alágazati, szakágazati) kollektív szerződés megkötésére megfelelőn
alkalmazni rendeli a munkáltatónál létrejövő megállapodás szabályait.
A 6. §-hoz
Összefüggésben azzal, hogy a kollektív szerződéskötés feltételeire nézve önálló
szabályozás kerül a Kjt-be, a korábban alkalmazott Mt-beli előírások [Mt. 33. § (2)-(6)
bekezdés] alkalmazását is kizárja a Javaslat.
A 7. §-hoz
A reprezentativitás meghatározásához szükség van a szakszervezeti taglétszám
megállapítására. Ehhez megbízható, az adatvédelmi előírásoknak is megfelelő szabályozásra
van szükség. A törvény felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a KOMT-ban történt
egyeztetést követően, rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei igazolásának
rendjét.
A közalkalmazotti tanács választások szavazólapjairól - mivel azok a jövőben nem képezik
alapját a reprezentativitás megállapítására vonatkozó eljárásnak - nem szükséges
jogszabályban rendelkezni.
7
A 8. §-hoz
A Javaslat 2005. január 1-jén lép hatályba, ezzel összefüggésben átmeneti szabályok
megfogalmazására is sor került.
Szükséges a reprezentativitás megállapításának az időpontját meghatározni, másfelől
lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a taglétszám időnként felülvizsgálatra kerüljön. Ennek
megfelelően a reprezentativitást először 2005. március 31-i zárónappal, majd háromévenként
kell megállapítani.
A taglétszám alapján a reprezentativitás megállapításának időpontjáig a korábbi - tehát az
1998-ban megtartott közalkalmazotti tanács választások eredménye alapján meghatározott -
reprezentativitást kell irányadónak tekinteni.
Budapest, 2004. október 11.
(Simon Gábr)
országgyűlési képviselő
MSZP
[JeV&fk
(Németh Erika)
országgyűlési képviselő
MSZP
(Qűr Ná ndor)
isi képviselő
/ MSZP
orszaggyűl
'(Filló Pál)
Országgyűlési képviselő
MSZP
/
u
ösp'— .
(Vargáné Kerékgyártó Ildikó)
országgyűlési képviselő
MSZP
(Fogarasiné Deák Valéria)
országgyűlési képviselő
MSZP
fiWl
(Földesi Zoltán)
országgyűlési képviselő
MSZP
(Juháfízné Lévai Katalin)
országgyűlési képviselő
MSZP
(Rózsa Endre)
országgyűlési képviselő
MSZP
F.T
(pzabó Gyula)
országgyűlési képviselő
MSZP
(Bólftí János)
országgyűlési képviselő
MSZP
8