﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

2004. évi... törvény
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

1.§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 31. §-a új (5)
bekezdéssel egészül ki:
“(5) E törvény alkalmazásában korlátozottan nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető,
emberek meghatározott feltételeknek megfelelő csoportja számára nyitva álló hely.”
2.§
A Sztv. 142. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
“(1) Aki közterületen, nyilvános helyen vagy korlátozottan nyilvános helyen
a)	verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b)	olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban
megbotránkozást vagy riadalmat keltsen,
c)	rendzavarás esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben
engedetlenséget tanúsít,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
3.§
“Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.”

Általános indoklás

A jelenlegi szabályozás szerint a rendzavarás tényállása közterületen és nyilvános helyen
kívül csak a sportrendezvényeken valósulhat meg. A törvényjavaslat a korlátozottan nyilvános
hely kategóriájának bevezetésével lehetővé teszi, hogy ne csak sportrendezvényeken, hanem
egyéb helyszíneken megvalósuló rendzavarás esetén is szabálysértési eljárás legyen indítható.

Részletes indoklás
1.§
Az új (5) bekezdés a korlátozottan nyilvános hely fogalmát vezeti be a tényállás
szabályozásában. A korlátozottan nyilvános hely a nyilvános hely fogalmát szűkíti, mivel
előbbi látogatása kizárólag valamilyen szempont szerint meghatározott személyek számára
lehetséges. Ez azonban nem jelenti a nyilvánosság szűkítését, mivel a meghatározott
feltételeknek minden jogkövető állampolgár megfelelhet, és a feltételek semmilyen
körülmények között nem hordozhatnak diszkriminatív jegyeket. A definícióban szereplő
“korlátozott” kitétel azt jelenti, hogy az adott helyszín, rendezvény, esemény, vagy jogviszony
sajátossága miatt nincs lehetőség arra, hogy azon mindenki részt vegyen. Ilyen sajátosság
lehet például belépőjegy vásárlása és birtoklása, középületekben az ügyfélszolgálati időben
történő megjelenés, vagy ingatlan tulajdon a társasházban, ami a közös helységek használatára
jogosít. A lehetőség tehát mindenki számára adott a feltételeknek való megfelelésre, azonban
ezt követően a nyilvános hely látogatása korlátozott lesz azok számára, akik e feltételeknek
nem tesznek eleget.
A társasházban rendzavarás esetén az eddigi szabályozás az önkormányzatokra bízta, hogy
bizonyos cselekményeket szabálysértésnek minősít-e vagy sem. Ha ezt az önkormányzat
elmulasztja, úgy a társasház lakói nem tudnak kellő súllyal fellépni a rendzavarokkal
szemben. Ezért különösen indokolt a módosítás, hiszen sorra épülnek a több száz lakásból álló
épületek, és az ott lakók nyugalmát biztosítani kell. Ezért a szabályozási igény az új társasházi
törvény kapcsán is felmerült.
2.8
A jelenlegi szabályozás indokolatlanul szűkíti le a rendzavarás tényállás megvalósulásának
lehetséges helyszíneit azáltal, hogy a közterületen, illetve a nyilvános helyen történő
megvalósuláson túlmenően kizárólag a sportrendezvényeken történő megvalósuláshoz fűz
jogkövetkezményeket. A sportrendezvények rendjének biztosítása fontos társadalmi érdek, és
ez a nagy nyilvánosság miatt nem kizárólag a sportrendezvényeken résztvevők érdekében
szükséges. A sportrendezvényeken való részvétel több fettétel együttes megvalósulása esetén
lehetséges, egyrészt meg kell felelni a rendezvényre történő belépés-, másrészt a
rendezvényen való tartózkodás követelményeinek. Első esetben például szükség lehet
érvényes belépőjegyre, vagy bérletre, illetve tartózkodni kell a tiltott tárgyak rendezvényre
történő bevitelétől, második esetben pedig tartózkodni kell a rendezvényt zavaró-, vagy
egyébként is tiltott magatartás tanúsításától. Ezek a - teljesség igénye nélkül felsorolt -
kritériumok azonban nem kizárólag a sportrendezvények látogatásának velejárói. Ugyan ilyen
feltételeknek kell megfelelni akár középület, színház, mozi, vagy könyvtár látogatás esetén is,
hiszen ezek rendjének biztosításához is társadalmi érdek fűződik. A módosítással lehetővé
válik, hogy a középület valamennyi helységében - legyen az akár folyosó vagy mosdó,
amelyek nem minősülnek hivatalos helynek - is szabálysértési eljárás lefolytatásának legyen
helye a tényállás megvalósulása esetén.
3.6
A javaslat a hatályba lépés időpontját a kihirdetést követő 15. napjában jelöli meg.
Budapest, 2004. október 14.