﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÚJ VÁLTOZAT
a T/12236. szám helyett
T/12270. számú
törvényjavaslat
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2004. október
2004.	évi... törvény
a választási eljárásról szóló 1997, évi C. torvény módosításáról
l-§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) a következő XIX.
fejezette] (173-193. §-sal) egészül ki:
„XIX. FEJEZET
A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI
173.	§ Az országos népszavazáson és az időközi országgyűlési választáson e törvény
rendelkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A népszavazás kitűzése
174.	§ (1) Az országos népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni.
(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más
kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább
20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás
lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
A megfigyelő
175.	§ (1) Az időközi országgyűlési választáson a külképviseletekre a jelöltet állító jelölő
szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként
(független jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg.
(2)	Az országos népszavazáson a külképviseletekre a 125. § (1) bekezdésében foglalt
szabályok megfelelő alkalmazásával lehet megfigyelőt megbízni.
(3)	A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.
(4)	A megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának
közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 16. napig kell bejelenteni. Az Országos
Választási Bizottság a megfigyelő választójogát ellenőrzi, és a megfigyelőt nyilvántartásba
veszi. Az Országos Választási Iroda a külképviseletre megbízott megfigyelő nevét és
személyi azonosítóját megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.
(5)	Az Országos Választási Bizottság által nyilvántartásba vett megfigyelő jelen lehet a
külképviseleti választási iroda munkájánál. A megfigyelő
a)	figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,
b)	a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
c)	panaszt nyújthat be,
d)	köteles a megfigyelői minőségére utaló kitűzőt viselni,
e)	a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy
ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja.
2
(6)	A megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót
terhelik.
A választójogosultság nyilvántartása
176.	§ Az országos népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja előtt 29 nappal kell
közszemlére tenni, a választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás
napja előtti 29. napig kell értesítő megküldésével tájékoztatni.
A külképviseleti névjegyzék
177.	§ (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben
szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi
választási iroda vezetőjétől a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig. A
külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb
a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába.
(2)	Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a
választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 16. napig lehet kérni.
(3)	A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a
kérelmező:
a)	családi és utónevét,
b)	személyi azonosítóját,
c)	születési helyét és idejét,
d)	anyja nevét,
e)	magyarországi lakóhelyét, továbbá
fi annak az országnak vagy településnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát
gyakorolni kívánja, valamint
g) a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről
szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.
(4)	Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti
kérelemben a választópolgár köteles megjelölni, hogy a választás első, második vagy mindkét
fordulójára kéri felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.
178.	§ (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul
felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből.
A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről,
illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.
(2)	A kérelmet el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 177. § (3) és (4) bekezdése szerinti
adatokat.
179.	§ (1) A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 177. § (3) bekezdés a)-e) pontja
szerinti adatait, valamint a külképviselet megjeiölését tartalmazza.
(2)	Az időközi országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzék a választókerület,
valamint a választási forduló megjelölését is tartalmazza.
180.	§ (1) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait időközi
országgyűlési választáson a magyarországi szavazást megelőző 15. napig, országos
3
népszavazáson a magyarországi szavazási megelőző 8. napig megküldi az Országos
Választási Irodának, amely külképviseletenként! bontásban elkészíti a külképviseleti
névjegyzéket.
(2)	Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzékek adatait oly módon továbbítja
a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg.
A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti. A
külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja.
(3)	Az időközi országgyűlési választáson az Országos Választási Iroda a külképviseleti
névjegyzék adatait megküldi az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottságnak is.
A választási szervek
181.	§ (1) A választáson külképviseleti választási iroda is működik.
(2)	A külképviseleti választási iroda az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására
megbízott vezetőből és tagokból áll. Az Országos Választási Iroda vezetője új vezetőt és tagot
bízhat meg, illetve a megbízást visszavonhatja.
Szavazás a külképviseleten
182.	§ (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem
kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen
választópolgár sem szerepel.
(2)	A 30. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a VIII. fejezetben foglalt
feladatokat a külképviseleti választási iroda látja el.
(3)	A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási
irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat, A külképviseleti
választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint amennyi a külképviseleti
névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a
kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet.
(4)	A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a
külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által
biztosított egyéb helyiségben szavazhat. Minden szavazóhelyiségben legalább egy
szavazófülkét kell kialakítani és legalább egy urnái kell felállítani.
(5)	Az időközi országgyűlési választások első fordulóján a külképviseleten a magyarországi
szavazás napját megelőző 7. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2
óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az
amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8.
napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(6)	Az időközi országgyűlési választások második fordulóján és az országos népszavazáson a
külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet
szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1
vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet
4
szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást
megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(7)	A 61. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
183.	§ (1) A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas,
magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár
személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell
utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a
külképviseleti névjegyzéken.
(2)	A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a választási iroda tagja
szavazásról szóló nyilatkozatot tölt ki, amely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét,
lakcímét, személyi azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával
látja el, és a választási iroda tagja hitelesíti.
(3)	A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba
helyezi, és azt lezárja. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár
átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy
másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a
külső borítékot a leragasztáson aláírja majd az urnába helyezi.
(4)	Ha ugyanazon a napon több időközi országgyűlési választást tartanak, a választási iroda a
szavazást megelőzően feltünteti a külső borítékon annak az országgyűlési egyéni
választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz.
(5)	Ha ugyanazon a napon időközi országgyűlési választásokat és országos népszavazást is
tartanak, az (l)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a két eljárás tekintetében külön-külön
kell alkalmazni.
(6)	Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem
szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.
(7)	A szavazást le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi
választópolgár leadta szavazatát.
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása
184.	§ (1) A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak
felnyitása nélkül - elhelyezi a névjegyzéket, a visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli
eseményekről kiállított jegyzőkönyvet, a kinyomtatott szavazólapokról készített
nyilvántartást, valamint a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja
úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.
(2)	A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási
Irodához szállítja. Országos népszavazás és az időközi országgyűlési választás második
fordulója esetén a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óráig, időközi országgyűlési
választás első fordulója esetén a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óráig kell az
urnának az Országos Választási Irodához érkeznie.
(3)	Ha az urna a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem érkezik meg az Országos
Választási Irodához, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet
5
figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást
követő 90 nap után meg kell semmisíteni.
185.	§ (1) Az országos népszavazáson az Országos Választási Bizottság a határidőben
beérkezett urnákat felbontja.
(2) Az időközi országgyűlési választáson az Országos Választási Iroda a határidőben
beérkezett urnákat felbontja, és a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási
iratokat - a külső borítékok felbontása nélkül - az illetékes országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottsághoz továbbítja. Ha a külképviseleti szavazatokat
tartalmazó borítékon nincs feltüntetve a 183. § (4) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni
választókerület megjelölése, a borítékot az Országos Választási Iroda - annak felbontása
nélkül - mint ie nem adott szavazási iratot külön kötegeli, és e tényt külön jegyzőkönyvben
rögzíti.
A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése
186.	§ (1) Országos népszavazás esetén az Országos Választási Bizottság a külképviseletről
beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó
belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra
jogosult adta-e le - a külképviseleti névjegyzék adatai alapján ellenőrzi.
(2)	Az időközi országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottság végzi az (1) bekezdés szerinti feladatot
a)	a választás első fordulóján a magyarországi szavazás napján,
b)	a választás második fordulóján a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul.
(3)	Érvénytelen a szavazási Írat, ha
a)	a polgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben,
b)	a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva vagy sérült,
c)	a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot
tartalmazó belső boríték,
d)	a belső boríték nincs lezárva,
e)	a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását,
f)	a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a külképviseleti
névjegyzéken szereplő adataitól,
g)	a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését.
(4)	Ha a szavazási irat a (3) bekezdés szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel
kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása
nélkül - vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni, és
megsemmisítésükig a választási irodában biztonságos helyen kell őrizni.
(5)	Ha a szavazási irat a (3) bekezdés szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó
belső borítékot - annak felnyitása nélkül - az (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti választási
bizottság mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül.
A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni.
6
A külképviseleten leadott szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása
az időközi országgyűlési választáson
187.	§ (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 186. § (5)
bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat
-	azok felbontása nélkül - szállítóborítékba záija, amelyen fel kell tüntetni az abban
elhelyezett belső borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke
bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a
szállítóborítékban elhelyezett belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. A
szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület
székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt
szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének kell átadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat
tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott
szavazatokat tartalmazó borítékokkal.
188.	§ (1) A szavazás második fordulójában a 187. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló
bizottság a szavazás lezárása után lezátja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot
elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az
országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik
annak biztonságos őrzéséről.
(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a magyarországi szavazást
követő 6. napon az urnát és a 186. § (5) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó
borítékokat a 187. § (1) bekezdése szerinti módon átadja a 187. § (1) bekezdése szerinti
szavazatszámláló bizottságnak, amely a 187. § (2) bekezdésében és - a 76. § kivételével - a
IX. fejezetben foglalt feladatokat haladéktalanul elvégzi.
189.	§ (1) A szavazóköri jegyzőkönyveket az országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottsághoz kell továbbítani.
(2)	Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló
bizottságok jegyzőkönyvei alapján haladéktalanul Összesíti a szavazatokat, és megállapítja a
választás választókerületi eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyv egy
példányát az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani.
A külképviseleten leadott szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása
az országos népszavazáson
190.	§ (1) A külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását az Országos Választási
Bizottság tagjai végzik. A külképviseleti szavazás eredményét az Országos Választási
Bizottság egy Összesített jegyzőkönyvben állapítja meg.
(2)	Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményét a szavazatszámláló
bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított
jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő 6. napon állapítja meg.
7
Jogorvoslat
191.	§ (3) Akii a külképviseleti névjegyzékbe felvettek vagy akinek külképviseleti
névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon
belül nyújthat be kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez.
(2)	A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott
kifogásról, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak elutasítása miatti
kifogásról a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon
dönt. Ha a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a külképviseleti névjegyzéket
módosítja. Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást
legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti
Központi Kerületi Bíróságnak.
(3)	Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti
névjegyzék módosítását.
192.	§ A választási bizottságnak a szavazólapok adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos
döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését
követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A kifogás
elbírálására jogosult választási bizottság, illetőleg a bíróság a kifogásról legkésőbb a
beérkezését követő napon dönt.
193.	§ (1) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni panaszt az Országos
Választási Bizottsághoz kell benyújtani. A panasz a külképviseleti választási irodához is
benyújtható; ebben az esetben a külképviseleti választási iroda a panaszt haladéktalanul
továbbítja az Országos Választási Bizottsághoz.
(2) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos Választási
Bizottság dönt.”
2.	§
(1)	E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)	E törvény, valamint a Ve. XIX. fejezete 2006. március 31-én hatályát veszti.
(3)	E törvény rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően kitűzött időközi országgyűlési
választásokra akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatályba lépésétől a magyarországi szavazás
napjáig legalább 25 nap van hátra. E törvény rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően
elrendelt és kitűzött országos népszavazásra akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatályba
lépésétől a szavazás napjáig legalább 43 nap van hátra. E törvény rendelkezéseit a hatályba
lépését megelőzően elrendelt, de a hatályba lépését követően kitűzött országos népszavazásra
akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatályba lépésétől a szavazás napjáig legalább 20 nap van
hátra. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az országos népszavazásra és időközi
országgyűlési választásra, amelyet 2005. december 31 -ét követő napra tűztek ki.
8
INDOKOLÁS
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az Alkotmány 2004. május 1-jén hatályba lépett módosítása szerint minden választópolgárt
megillet a jog, hogy szavazatát az országgyűlési, európai parlamenti választáson és országos
népszavazáson akkor is leadhassa, ha a szavazás napján külföldön tartózkodik.
Az Alkotmánybíróság 34/2004. (IX. 14.) sz. határozata szerint az Alkotmány 70. § (1)
bekezdését sértő - mulasztásban megnyilvánuló - alkotmányellenes helyzet jött létre annak
következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a
választás napján külföldön tartózkodó, az Alkotmány alapján választójogosultsággal
rendelkező állampolgárok számára az országgyűlési képviselők választásán aktív
választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson való részvételük módját és
garanciáit szabályozzák.
Az európai parlamenti képviselők választásán a 2004. évi XLHI. törvény egyszeri
rendelkezést léptetett életbe. E szabályok alapulvétele tűnt a legcélravezetőbbnek a többi
választástípus esetében is. A Javaslat olyan átmeneti szabályokat állapít meg a külföldön
szavazásra, meiyek mind a már kitűzött választások tekintetében, mind pedig a
2005.	december 31. előtti időpontra kitűzött országos népszavazáson és időközi országgyűlési
választáson alkalmazandóak.
Részletes indokolás
Az 1. §~hoz
E §-ban foglalt szabályok tartalmazzák a külföldön történő szavazáson alkalmazandó eljárási
szabályokat, külön fejezetet illesztve a választási eljárásról szóló törvényhez. Az új
XIX.	fejezet a 173-193. §-ban rendezi az országos népszavazáson és az időközi országgyűlési
választáson a külföldön szavazás átmeneti szabályait.
(A Ve. 173. §-ához)
A Javaslat csak az országos népszavazáson és az időközi országgyűlési választáson rendeli
alkalmazni a XIX. fejezetben foglalt átmeneti szabályokat.
(A Ve. 174. §-ához)
A külföldön szavazás bevezetésére tekintettel a Javaslat a népszavazás kitűzésére a szavazást
megelőző 43. napot állapítja meg.
(A Ve. 175. §-ához)
Új jogintézmény bevezetésére kerül sor a választási megfigyelő személyében. Mindkét
választástípus esetében a megfigyelők figyelemmel kísérik a külképviseleteken a szavazás
9
folyamatát. A bevezetést indokolttá tette az a körülmény, hogy a külképviseleteken nem
működnek szavazatszámláló bizottságok, így a lebonyolításban csak a külképviseleti
választási iroda tisztségviselői vesznek részt. Ezért általánosan támogatott politikai igény volt
az, hogy a delegálok saját képviselőiket is kiküldhessék - saját költségen - a külföldi
szavazókörökbe.
A jelöltet állító jelölő szervezetek és független jelöltek a Javaslat szerint külképviseletenként
egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg és küldhetnek a külképviseleti szavazásra. Megfigyelő
csak olyan magyar állampolgár lehet, aki rendelkezik választójoggal és akit az Országos
Választási Bizottság nyilvántartásba vett.
A Javaslat olyan jogokat biztosít a választási megfigyelőknek, melyek biztosítják, hogy a
szavazás egész menetét figyelemmel kísérheti, felmerült észrevételeit jegyzőkönyvben
rögzítheti, a választási törvények megsértésére hivatkozva pedig panaszt nyújthat be.
A megfigyelő köteles megfigyelői minőségére utaló kitűzőt viselni, a szavazást és a választási
iroda munkáját pedig nem zavarhatja, tevékenysége nem sértheti a szavazás titkosságát és a
személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.
(A Ve. 176. §-ához)
A választópolgároknak elegendő időt kell biztosítani arra, hogy tudomást szerezzenek a
külföldön szavazás lehetőségéről és megtehessék a szükséges intézkedéseket, ennek
következtében a választópolgároknak a névjegyzékbe vételükről szóló értesítő megküldésének
határideje lerövidült.
(A Ve. 177-180. §-aihoz)
A külképviseleti névjegyzékbe a választópolgár a lakóhelye szerint illetékes helyi választási
iroda vezetőjéhez intézett kérelemre kerülhet be - ez a kérelem személyesen, meghatalmazott
útján, illetve ajánlott levélben is benyújtható. A külképviseleti névjegyzékbe felvett
választópolgárt a helyi választási iroda vezetője törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből.
A külképviseleti névjegyzék adatait az Országos Választási Iroda összesíti, majd
külképviseleti bontásban eljuttatja a külképviseleti választási iroda részére, amely azt nem
módosíthatja. Időközi országgyűlési választás esetén az Országos Választási Iroda a
külképviseleti névjegyzék adatait az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási
bizottságnak is eljuttatja.
Időközi országgyűlési választás esetén a választópolgár köteles megjelölni, hogy a választás
mely fordulójára kéri külképviseleti névjegyzékbe vételét. Ezen választástípus esetében a
külképviseleti névjegyzéknek a választókerület és a választási forduló megjelölését is
tartalmaznia kell.
A külképviseleti névjegyzék hazai vezetése és lezárása jelenti a garanciát arra, hogy csak az
azon szereplő választópolgár adhassa le a szavazatát a külképviseleten.
(A Ve. 181. §-ához)
A külképviseleteken a választás lebonyolítását választási irodák végzik. A választási iroda
tagjai és vezetője a 2004. évi európai parlamenti választásra megbízott köztisztviselő.
Az azóta bekövetkezett esetleges változásokra tekintettel új vezetőt és tagot az Országos
Választási Iroda vezetője bízhat meg.
10
(A Ve. 182-183. faihoz)
Az európai parlamenti váiasztásrói szóló szabályozásban már rögzítésre kerültek azon
feltételek, amelyek megléte esetén adott külképviseleteken a választás lebonyolítható.
Egyrészt szükséges, hogy a fogadó állam azt ne ellenezze, másrészt, hogy a külképviseleti
névjegyzékre legalább egy választópolgár kérje felvételét.
A szavazatszámlálás és az eredmény-megállapítás továbbra is a hazai választási bizottsági ok)
feladata marad.
A Javaslat az időközi országgyűlési választásoknál az első forduló esetében külföldön a
magyarországi szavazást megelőző 7. napon teszi lehetővé az ott tartózkodóknak, hogy
választójogukkal élhessenek. A második fordulóban a külföldön tartózkodó választópolgárok
a magyarországi szavazás napján szavaznak.
A választópolgárnak a külképviseleten csak a személyazonosságát keli igazolnia, amelyet
magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján tehet meg. Új elem, hogy a külföldön
leadott szavazatokat tartalmazó boríték mellé egy nyilatkozat is kerül, mely tartalmazza a
választópolgár azonosításához szükséges adatokat, aláírását és amelyet a választási iroda
képviselője hitelesít. A nyilatkozat alapján a szavazási irat érvényességét elbíráló hazai
választási bizottság ellenőrizheti, hogy a választópolgár szerepel-e a névjegyzékben.
A szavazólapot tartalmazó lezárt boríték a nyilatkozattal együtt egy újabb borítékba kerül, azt
a választópolgár a leragasztáson aláírj a, majd az urnába dobja. A választópolgár aláírása a
biztosíték arra, hogy a szavazási irat lezártan kerül a külképviseleti urnába.
Amennyiben ugyanazon a napon több időközi országgyűlési választást, vagy időközi
országgyűlési választást és népszavazást is tartanak, a külső borítékon a választási iroda
feltünteti annak az országgyűlési egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek
szavazólapján a választópolgár szavaz,
(A Ve. 184. §-ához)
A szavazatokat és a választási iratokat tartalmazó lezárt külképviseleti urnát a külképviseleti
választási iroda az Országos Választási Irodához szállítja. Időközi országgyűlési választás
első fordulójában a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óráig kell az urnáknak az
Országos Választási Irodához érkeznie, míg második forduló, illetve országos népszavazás
esetén a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óráig, így a szavazás napja és az urnák
hazaérkezése között ugyanannyi időtartam áll rendelkezésre minden esetben. Csak a
határidőben megérkezett urnákban lévő szavazatokat lehet az eredmény megállapításánál
figyelembe venni.
(A Ve. 185-190. §-aihoz)
Országos népszavazás esetén az urnákat az Országos Választási Bizottság felbontja, a külső
borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti névjegyzék adatai alapján
ellenőrzi. Megszámlálja a szavazatokat, majd a külképviseleti szavazás eredményét egy
összesített jegyzőkönyvben rögzíti. A szavazás titkosságát biztosítja, hogy a
külképviseleteken leadott szavazatokat egy választási bizottság, az Országos Választási
Bizottság számolja meg. A népszavazás eredményét a külképviseleti szavazatok
megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyv és a magyarországi szavazatszámláló bizottságok
által kiállított jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő 6. napon állapítja meg.
Időközi országgyűlési választáson a beérkezett külképviseleti urnákat az Országos Választási
Iroda bontja fel, majd a szavazási iratokat tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül -
az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz továbbítja. A külső
11
boríték és a nyilatkozat külképviseleti névjegyzék alapján történő ellenőrzését az
országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság végzi, majd ezt követően a belső
borítékokat - melyeket szállítóborítékba zár - egy, az általa korábban kijelölt, a
választókerület székhelyén lévő szavazókörbe szállítja. A kijelölt szavazókörben a
szavazatszámláló bizottság a szállítóborítékban lezárt borítékban lévő szavazatokat
összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.
A szavazatszámláló bizottság a külképviseleti névjegyzék adatait nem ismerheti meg, továbbá
a külképviseleti szavazatokat Összekeveri a szavazóköri szavazatokkal, ezért a szavazás
titkosságának követelménye az egész eljárás során érvényesül.
A második fordulóban a külképviseleti szavazatok megérkezéséig a szavazatszámláló
bizottság a szavazóköri urnát lezárja, és az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnak
adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.
A szavazatszámlálást és az eredmény-megállapítást a szavazatszámláló bizottság végzi, majd
az erről kiállított jegyzőkönyvet megküldi az országgyűlési egyéni választókerületi
bizottságnak, amely megállapítja a választás választókerületi eredményét.
(A Ve. 191-193. §-aihoz)
A névjegyzékhez kapcsolódó jogorvoslati határidők tekintetében a választópolgároknak 3 nap
áll rendelkezésre a névjegyzékbe vételével kapcsolatos kifogásának benyújtására. A helyi
választási iroda vezetője megvizsgálja a kérelmet legkésőbb a beérkezését követő napon.
Kedvező elbírálás esetén 1 napon belül dönt, ellenkező esetben a helyi bírósághoz teijeszti
elbírálásra. A helyi bíróság 3 napon belül hozza meg döntését.
A szavazólapok adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos kifogást a választási bizottság
döntését követő napig kell benyújtani, amiről az elbírálásra jogosult választási bizottság,
illetőleg a bíróság legkésőbb a döntését követő napon dönt.
A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni panaszról az Országos Választási
Bizottság dönt, ez mind a külképviseleten, mind az Országos Választási Bizottsághoz
benyújtható.
A 2. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezései szerint kihirdetése napján lép hatályba, és
2006.	március 31-én hatályát veszti. A Javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a már kitűzött
választásokra és elrendelt népszavazásokra is alkalmazhatóak legyenek a külföldi szavazás
szabályai, ezért időközi országgyűlési választások esetén azokat alkalmazni rendeli, ha a
hatályba lépésétől a szavazás napjáig legalább 25 nap, országos népszavazás esetén pedig a
szavazás napjáig legalább 43 nap hátra van. A 2005. december 31 -ét követően kitűzött
választásokra a törvény nem alkalmazandó.